14.2 Tranzisztorok, tirisztorok és optoelektronika

14.2.1 Motiváció

Egy modern autóban a hűtőventilátor nemcsak bekapcsol vagy kikapcsol, hanem fokozat nélkül felpörög, ha a hűtővíz hőmérséklete emelkedik. A belső világítás halványul, a LED-es nappali menetfény időnként tompítottan világít, a gyújtótekercs nagy áramát pedig egyetlen rozsdás érintkező sem kapcsolgatja. E mögött szinte mindig valamelyik félvezető kapcsolóelem dolgozik: tranzisztor, MOSFET, IGBT, ritkábban tirisztor. Ha hibát keresünk – például egy ventilátor nem forog, egy izzó nem kap feszültséget, vagy egy LED-lámpa halvány –, nem elég a vezetéket és a biztosítékot nézni: a kapcsoló félvezetőt is mérni kell. Ebben az alfejezetben a(z) Félvezetők, diódák, Zener-dióda és egyenirányítók alfejezetben megismert p-n átmenetekből felépülő, három- és négykivezetésű kapcsolóelemeket, azok járműipari kapcsolóüzemét, valamint a fényérzékelő és fénykibocsátó elemeket tanuljuk meg.

14.2.2 Szemléletes kép: a tranzisztor mint vezérelt vízcsap

A bipoláris tranzisztort egy kézzel állítható vízcsaphoz hasonlíthatjuk: a nagy kollektoráramot kis bázisárammal nyitjuk. A MOSFET inkább egy elektromosan szigetelt tolózár: a kapura adott feszültség hozza létre a vezető csatornát, és a vezérlő gyakorlatilag nem vesz fel teljesítményt. A tirisztor pedig reteszelő kapcsoló: egy kis gyújtóimpulzus bekapcsolja, de csak akkor zár le, ha a főáram megszakad. A fényelektromos elemek a fény és az elektromos jel között fordítanak, ezért a járműben érzékelőként és leválasztóként használjuk őket.

14.2.3 Definíciók és alapösszefüggések

Definíció. A bipoláris tranzisztor (bipolar junction transistor, BJT) két p-n átmenetből felépülő, három kivezetésű félvezető eszköz. Az NPN tranzisztor kivezetései: bázis (B), kollektor (C) és emitter (E). A bázisba folyó kis áram a kollektor és emitter közötti nagy áramot vezérli.

Összefüggés. Normál aktív üzemben, közelítőleg:

IC≈βIB,I_C \approx \beta \, I_B,

ahol β\beta az egyenáramú áramerősítési tényező (jellemzően néhány tíztől néhány százig; gyártói adat, erős szórással – ellenőrizendő).

Definíció. A bipoláris tranzisztor kapcsolóüzemben két határozott állapotban dolgozik:

A kapcsolóüzem azért jó, mert a két szélső állapotban a tranzisztoron disszipált teljesítmény kicsi: lezárva nincs áram, telítésben kicsi a feszültségesés.

Definíció. A Darlington-kapcsolás két bipoláris tranzisztort fűz össze úgy, hogy az első emittere a második bázisát hajtja. Az eredő áramerősítés közelítőleg a két tényező szorzata:

βösszes≈β1β2.\beta_{\text{összes}} \approx \beta_1 \,\beta_2.

Hátránya a nagyobb telítési feszültség, jellemzően 1,2–1,4 V körül (tanulási példa, ellenőrizendő), ezért itt nagyobb a disszipáció.

Definíció. A PWM (pulse-width modulation, impulzusszélesség-moduláció) olyan kapcsolóüzemi vezérlés, ahol a félvezetőt állandó frekvenciával kapcsolgatjuk, és a bekapcsolt idő arányát változtatjuk. A kitöltési tényező:

D=tbeT,D = \frac{t_{\text{be}}}{T},

ahol tbet_{\text{be}} a bekapcsolt idő, TT a periódusidő. A fogyasztóra jutó átlagos feszültség ideális négyszögjel esetén:

Uátlag=DUtáp.U_{\text{átlag}} = D \, U_{\text{táp}}.

Például D=0,4D=0{,}4-nél 12 V-os hálózatban az átlagfeszültség 4,8 V. A motor fordulatszáma nagyjából ezt az átlagot követi, mert a motortekercs induktivitása simítja az áramot. Fűtőszál, izzó vagy ellenállás esetén azonban a hőfejlődéshez az effektív feszültség tartozik: Ueff=UtápDU_{\text{eff}} = U_{\text{táp}}\sqrt{D}, ezért teljesítményszámításnál ezt kell használni.

Definíció. A MOSFET (metal-oxide-semiconductor field-effect transistor) unipoláris, feszültség vezérelt tranzisztor. N-csatornás MOSFET kivezetései: gate (G), drain (D), source (S). A gate-tet vékony oxidréteg szigeteli, ezért a vezérlő bemenet egyenáramú ellenállása rendkívül nagy. A gate–source feszültség egy UGS(th)U_{GS(\text{th})} küszöbérték felett nyitja a drain–source csatornát; a csatorna bekapcsolt ellenállása RDS(on)R_{DS(\text{on})}. Ez a modern járművekben gyakran néhány milliohm és néhány tíz milliohm közötti (tanulási példa, katalógusadat – ellenőrizendő).

Definíció. Az IGBT (insulated-gate bipolar transistor) a MOSFET szigetelt kapuját kombinálja a bipoláris tranzisztor kis vezetési feszültségesésével. Emiatt nagy áramú, kapcsolóüzemi alkalmazásokban használják: gyújtásvégfokokban, elektromos és hibrid járművek invertereiben, DC/DC átalakítókban.

Definíció. A tirisztor (thyristor) négyrétegű p-n-p-n félvezető eszköz, kivezetései: anód (A), katód (K) és gyújtóelektróda (G). Ha az anód a katódhoz képest pozitív, egy kis gyújtóimpulzus begyújtja, és a tirisztor mindaddig vezet, amíg az anódáram a tartóáram alá nem csökken. A gate a bekapcsolás után elveszíti a vezérlő szerepét. A triak kétirányú tirisztorként viselkedik, ezért váltakozó áramú körben is használható.

Definíció. A fotoellenállás (LDR, light-dependent resistor) olyan félvezető ellenállás, amelynek ellenállása a rá eső fény erősségének növekedésével csökken. A fotodióda p-n átmenetéből fény hatására záróirányú áram folyik; gyorsabb és jobban reprodukálható, mint a fotoellenállás. A LED (light-emitting diode, fénykibocsátó dióda) nyitóirányú áram hatására fényt bocsát ki. Az optocsatoló egy tokozásban lévő LED-ből és egy fényérzékelő félvezetőből (fotodióda, fototranzisztor) áll, és galvanikus leválasztást ad két áramkör között.

14.2.4 Felépítés és működés kapcsolóüzemű járműrendszerekben

14.2.4.1 Bipoláris tranzisztor mint reléhajtó

A műszerfal alatti relétárban sok esetben egy motorvezérlő (ECU) kis teljesítményű kimenete kapcsolja a relé tekercsét. A régi autókban ezt gyakran mechanikus kapcsoló tette, ma inkább tranzisztor. Az alábbi vázlat NPN tranzisztoros relé-meghajtást mutat.

NPN tranzisztoros relé-meghajtás védődiódával - Gyújtás ráadott állapot (15 feszültség alatt), a tranzisztor lezárt, a relé alapállapotban. A D1 védődióda anódja a 86-os (kollektor), katódja a 85-ös (+15) kapcson van, így a lekapcsolási feszültségcsúcsot zárja. A K1 munkaérintkezője (30–87) a ventilátormotort kapcsolja. A megadott értékek tanulási példák.

A 15-ös kapocs a gyújtáskapcsolás utáni tápfeszültséget adja a relé 85-ös kapcsára. Az ECU kimenete az RBR_B bázisellenálláson át vezérli a tranzisztort. Amikor az ECU bekapcsol, a bázisáram megnyitja a kollektor–emitter áramkört: a relétekercs 86-os kapcsa a T1-en keresztül testre zár, a tekercs meghúz, a relé a 30-as érintkezőjét 87-re kapcsolja. Amikor az ECU lezár, a tekercs árama hirtelen megszakadna; a tekercs induktivitása miatt azonnal nagy önindukciós feszültséglökés keletkezik:

UL=−LΔIΔt.U_L = -L\,\frac{\Delta I}{\Delta t}.

Ez a feszültségcsúcs átütheti a tranzisztort. A D1 védődióda anódja a tranzisztoros oldalon, katódja a tápfeszültséges oldalon van, így a lökést úgy zárja rövidre, hogy az áram a tekercsben még egy rövid ideig körben folyhat.

14.2.4.2 MOSFET és IGBT teljesítménykapcsolóként

A bipoláris tranzisztorral szemben a MOSFET gate-jét feszültséggel vezéreljük. Ha az ECU kimenete UGSU_{GS}-et a küszöbfeszültség fölé emeli, a drain–source ellenállás RDS(on)R_{DS(\text{on})}-ra csökken. A vezérléshez alig kell áram, csak a gate kapacitását kell feltölteni; ezért a MOSFET kiváló nagyfrekvenciás kapcsoló.

A modern hűtőventilátorokban az ECU nem hagyományos relét, hanem PWM-mel működtetett MOSFET-et hajt. A jel hasonlít az alábbi ábrához.

Statikus változat (mint a PDF-ben)40 %-os kitöltésű PWM-jel 12 V-on, átlagfeszültség 4,8 V, effektív feszültség 7,59 V.
PWM-jel 40%-os kitöltéssel 12 V-on: átlag- és effektív feszültség (a 2. példa adataival, ideális négyszögjel)

Az ábrán a periódusidő 10 ms, a bekapcsolt idő 4 ms, tehát D=0,4D=0{,}4. Az átlagfeszültség 4,8 V. Az effektív feszültség ennél nagyobb, 120,4≈7,59V12\sqrt{0{,}4} \approx 7{,}59\,\text{V} (pontvonal); ohmos terhelés (fűtőszál, izzó) teljesítményét ez határozza meg, a motor fordulatszámát viszont az átlag. Az interaktív kalkulátorban a kitöltési tényező, a tápfeszültség, a terhelés és az RDS(on)R_{DS(\text{on})} állítható; a 2. példa és a 4. feladat adatai betölthetők. A valóságban a jel felfutása és lefutása nem végtelenül meredek, mert a vezeték induktivitása, a gate kapacitása és a kapcsolási idők kerekítik.

Példa. Egy jármű fűtőventilátor-motorja 12 V-ról PWM-vezérléssel kap táplálást. A motor induktivitása miatt a fordulatszám az átlagfeszültséget követi, nem az RMS-t. A PWM frekvencia jellemzően 100 Hz és néhány kHz közötti (gyártói rendszerfüggő, ellenőrizendő). A félvezető kapcsoló szerepe az, hogy a rajta disszipált teljesítmény kicsi maradjon: bekapcsolt állapotban RDS(on)R_{DS(\text{on})} kicsi, lezárva pedig közel nulla az áram.

Szabály. A MOSFET gate-je szigetelt, ezért rendkívül érzékeny az elektrosztatikus kisülésre (ESD). Tároláskor, beültetéskor és méréskor be kell tartani a gyártói ESD-előírásokat; a gate-et ne érintsük meg védelem nélkül.

14.2.4.3 Tirisztor és triak

A tirisztor kevésbé alkalmas az egyenáramú PWM-kapcsolásra, mert a bekapcsolás után a gate már nem oltja le: az áramnak külsőleg meg kell szakadnia. Váltakozó áramú körben azonban az áram minden félperiódusban nullán megy át, ezért például fényerő-szabályozóként működik. A járművekben történeti szerepe van a kondenzátoros (HKZ) gyújtásban: a gyújtókondenzátort tirisztor süti ki a gyújtótekercsbe. Ezt a rendszert a(z) Gyújtóberendezések: a hagyományostól a teljesen elektronikus gyújtásig alfejezetben vizsgáljuk részletesen.

14.2.4.4 Optoelektronika a járműben

14.2.5 Kidolgozott példák

14.2.5.1 1. példa: bázisellenállás méretezése relés kapcsolóhoz

Adott: relétekercs ellenállása Rtekercs=80ΩR_\text{tekercs}=80\,\Omega, tápfeszültség Utáp=12VU_\text{táp}=12\,\text{V}, NPN tranzisztor minimális áramerősítése βmin=80\beta_{\min}=80, telítési bázis–emitter feszültség UBE(sat)=0,8VU_{BE(\text{sat})}=0{,}8\,\text{V}, vezérlőjel Uvez=5VU_{\text{vez}}=5\,\text{V}. A telítés biztosításához kétszeres túlvezérlést választunk (k=2k=2).

Keresett: a szükséges bázisellenállás RBR_B.

Számítás. A relé tekercs árama telítő tranzisztorral:

IC=UtápRtekercs=12V80Ω=0,15A=150mA.I_C=\frac{U_\text{táp}}{R_\text{tekercs}}=\frac{12\,\text{V}}{80\,\Omega}=0{,}15\,\text{A}=150\,\text{mA}.

A minimálisan szükséges bázisáram:

IB=ICβmin=150mA80=1,875mA.I_B=\frac{I_C}{\beta_{\min}}=\frac{150\,\text{mA}}{80}=1{,}875\,\text{mA}.

Kétszeres túlvezérléssel:

IB=kICβmin=2⋅1,875mA=3,75mA.I_B=k\,\frac{I_C}{\beta_{\min}}=2\cdot 1{,}875\,\text{mA}=3{,}75\,\text{mA}.

A bázisellenállásra jutó feszültség a vezérlőjel és a bázis–emitter feszültség különbsége:

RB=Uvez−UBE(sat)IB=5V−0,8V0,00375A=4,2V0,00375A=1120Ω.R_B=\frac{U_{\text{vez}}-U_{BE(\text{sat})}}{I_B}=\frac{5\,\text{V}-0{,}8\,\text{V}}{0{,}00375\,\text{A}}=\frac{4{,}2\,\text{V}}{0{,}00375\,\text{A}}=1120\,\Omega.

Az E12 sorból válasszunk 1,2kΩ1{,}2\,\text{k}\Omega-ot (1200Ω1200\,\Omega). Ezzel a bázisáram:

IB=4,2V1200Ω=3,5mA,I_B=\frac{4{,}2\,\text{V}}{1200\,\Omega}=3{,}5\,\text{mA},

ami még mindig nagyobb a minimális 1,875 mA-nél, tehát a tranzisztor telítésbe kerül. A telítési veszteség közelítőleg:

Pveszt≈UCE(sat)IC=0,2V⋅0,15A=30mW.P_{\text{veszt}} \approx U_{CE(\text{sat})}\,I_C=0{,}2\,\text{V}\cdot 0{,}15\,\text{A}=30\,\text{mW}.

Ez kicsi, ezért a tranzisztor lényegében hűvös marad. ∎

14.2.5.2 2. példa: PWM-vezérelt MOSFET izzó/fűtőszál

Adott: tápfeszültség Utáp=12VU_\text{táp}=12\,\text{V}, PWM kitöltési tényező D=0,4D=0{,}4, a terhelés tiszta ohmos jellegű R=2ΩR=2\,\Omega, a MOSFET csatorna-ellenállása RDS(on)=25mΩR_{DS(\text{on})}=25\,\text{m}\Omega.

Keresett: átlagfeszültség, effektív feszültség, átlagos teljesítmény a terhelésen, bekapcsolt állapot csúcsárama, és a MOSFET átlagos vesztesége.

Számítás. Az átlagfeszültség:

Uátlag=DUtáp=0,4⋅12V=4,8V.U_{\text{átlag}}=D\,U_\text{táp}=0{,}4\cdot 12\,\text{V}=4{,}8\,\text{V}.

Az effektív feszültség:

Ueff=UtápD=12V⋅0,4=12⋅0,6325=7,59V.U_{\text{eff}}=U_\text{táp}\sqrt{D}=12\,\text{V}\cdot \sqrt{0{,}4}=12\cdot 0{,}6325=7{,}59\,\text{V}.

A terhelés átlagos teljesítménye:

Pátlag=Ueff2R=(7,59V)22Ω=57,62=28,8W.P_{\text{átlag}}=\frac{U_{\text{eff}}^2}{R}=\frac{(7{,}59\,\text{V})^2}{2\,\Omega}=\frac{57{,}6}{2}=28{,}8\,\text{W}.

A csúcsáram a bekapcsolt pillanatokban:

Icsúcs=UtápR=12V2Ω=6A.I_{\text{csúcs}}=\frac{U_\text{táp}}{R}=\frac{12\,\text{V}}{2\,\Omega}=6\,\text{A}.

A MOSFET átlagos vezetési vesztesége, mivel az csak a bekapcsolt időszakban disszipál:

PDS(átlag)=DIcsúcs2RDS(on)=0,4⋅(6A)2⋅0,025Ω=0,4⋅36⋅0,025=0,36W.P_{\text{DS(átlag)}}=D\,I_{\text{csúcs}}^2\,R_{DS(\text{on})}=0{,}4\cdot (6\,\text{A})^2\cdot 0{,}025\,\Omega=0{,}4\cdot 36\cdot 0{,}025=0{,}36\,\text{W}.

A kapcsolási veszteségek ezt még megnövelik, ezért nagyobb áramnál hűtőbordát vagy hűtőfelületet alakítanak ki. ∎

Hibás példa. Gyakori hiba, hogy valaki az átlagfeszültséggel számolja az ohmos terhelés teljesítményét: Phányzó=Uátlag2/R=4,82/2=11,52WP_\text{hányzó}=U_{\text{átlag}}^2/R=4{,}8^2/2=11{,}52\,\text{W}. Ez téves, mert a teljesítmény a pillanatnyi feszültség négyzetének átlaga, nem az átlagfeszültség négyzete. A helyes eredmény ebben a példában 28,8 W.

14.2.6 Minőségellenőrzés

A félvezető kapcsolóelemeket leggyakrabban multiméter diódateszt üzemmódjában, kikapcsolt áramkörben, a csatlakozókat leválasztva vizsgáljuk. A mért értékek katalógusfüggők, ezért minden mérés előtt nézzük meg a gyártói adatlapot.

Vizsgált elem Mérés multiméterrel Jó esetben várható eredmény Tipikus hiba
NPN tranzisztor B–E és B–C nyitóirányban diódateszt körülbelül 0,6–0,7 V mindkét irányban OL vagy 0 V
NPN tranzisztor C–E mindkét irányban OL mindkét irányban (nincs zárlat) rövidre zárt C–E
N-csatornás MOSFET D–S testdióda irányban körülbelül 0,4–0,6 V szakadt testdióda
MOSFET gate G–S ellenállás nagyon nagy, OL kis ellenállás, zárlatos oxid
LED nyitóirányú diódateszt 2–3,5 V között a LED színétől függően OL nyitóirányban
Optocsatoló bemeneti LED és kimeneti tranzisztor LED diódaként; C–E OL LED szakadt, fototranzisztor zárlatos

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: az adott alkatrész gyártói adatlapja).

14.2.7 Valós életbeli alkalmazás

Tünet. Egy személyautónál a hűtőventilátor nem forog, álló járműnél, alapjáraton a hűtőfolyadék hőmérséklete túl magasra emelkedik. A szerelő ellenőrzi a biztosítékot, a ventilátor csatlakozóját és magát a motort: ezek rendben vannak. A hűtővíz-hőfokérzékelő és a motorvezérlő élő adata is megfelelő.

Hibakeresés. A kapcsolási rajz szerint a ventilátort egy PWM-vezérelt MOSFET kapcsolja. A diagnosztikai műszerrel a vezérlőegység parancsát nézve látszik, hogy az ECU 30%-os PWM jelet ad. A ventilátorcsatlakozón azonban nincs feszültség. Ezután a szerelő megkeresi a ventilátor-vezérlő modult, és oszcilloszkóppal méri a MOSFET gate-jelét: a jel él, tehát a vezérlőoldal rendben van. A modul kimeneti oldalán viszont nincs feszültség. A MOSFET csatornája nem nyit (például szakadt drain–source út vagy kiégett bondhuzal). A modul belső hibája miatt a gyártói javítási utasítás szerint a teljes ventilátor-vezérlő modult cserélik. A javítás után a ventilátor a PWM jel arányában felpörög, a hőmérséklet stabil marad.

Tanulság. A hibát nem a vezérlésben, hanem a félvezető kapcsolóban kellett keresni. A modern járművekben a „relé nem húz” helyett gyakran „a MOSFET nem nyit”.

14.2.8 Gyakorlati útmutató: félvezető kapcsolóelemek gyors vizsgálata

Cél. Egy tranzisztor, MOSFET vagy LED működőképességének gyors, áramkörön kívüli vizsgálata multiméterrel.

Szükséges eszközök. Digitális multiméter dióda- és ellenállásmérő funkcióval, gyártói kapcsolási rajz, csatlakozó-visszabontó célszerszám, ESD-védő csuklópánt és vezetőképes munkalap.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Mérés előtt a jármű gyújtását ki kell kapcsolni, az akkumulátort a gyártói utasítás szerint le kell kötni; hibrid vagy elektromos járműben a narancssárga nagyfeszültségű kábelek közelében csak arra jogosult személy dolgozhat.

Munkalépések.

  1. Azonosítsa a gyártói kapcsolási rajzból a mérendő alkatrészt és a kivezetéseit.
  2. Kösse le az akkumulátort a gyártói sorrend szerint (először a negatív pólust), és várja meg a gyártói várakozási időt, ha a járműben aktív rendszerek vannak.
  3. Használjon ESD-védő eszközt, különösen MOSFET- és IGBT-mérésnél.
  4. Multiméter diódatest üzemmódjában mérje a BJT bázis–emitter és bázis–kollektor átmeneteit oda-vissza irányban.
  5. MOSFET-nél mérje a drain–source testdiódát és a gate–source közötti ellenállást; a gate-nek minden más kivezetéstől szigeteltnek kell lennie.
  6. LED-nél mérje a nyitóirányú feszültségesést és a záróirányú szivárgást.
  7. Hasonlítsa össze a mért értékeket a gyártói adatlappal; a kétes alkatrészt cserélni kell, nem „megpörgetni”, és nem szabad a kivezetéseket összeforrasztani a járműben mérés közben.

14.2.9 Tipikus hibák

Hiba 1. A szerelő a MOSFET gate-jét csupasz kézzel fogja, majd a félvezető rejtélyesen tönkremegy. Helyes gyakorlat: a gate szigetelt oxidrétege ESD-sérülést szenvedhet, ezért mindig ESD-védő eszközöket és földelt munkafelületet kell használni.

Hiba 2. A relés kapcsolásból kihagyják a védődiódát, ezért a tranzisztor a lekapcsolási feszültségcsúcs miatt hetekkel később meghibásodik. Helyes gyakorlat: relétekercs vagy más induktív terhelés kapcsolásakor a védődiódát mindig a tekercs sarkaira, helyes polaritással kell kötni.

Hiba 3. A LED-et előtétellenállás nélkül kötik 12 V-ra, arra hivatkozva, hogy „a LED csak 20 mA-t vesz fel”. Helyes gyakorlat: a LED nyitófeszültsége jellemzően 2–3,5 V, így a 12 V fennmaradó része ellenállás nélkül határtalan áramot hajt át rajta, és kiég.

Hiba 4. A tirisztort úgy akarják lezárni, hogy a gate feszültségét nullára veszik. Helyes gyakorlat: a bekapcsolt tirisztor csak akkor olt le, ha az anódáram a tartóáram alá csökken; egyenáramú körben meg kell szakítani az áramkört, vagy váltóirányú feszültségre kapcsolni.

14.2.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? „A MOSFET gate-je szigetelt, ezért nem érzékeny az elektrosztatikus kisülésre.”
  2. Igaz vagy hamis? „A telített NPN tranzisztor kollektor–emitter feszültsége kisebb, mint 1 V.”
  3. Számítsa ki: Utáp=12VU_{\text{táp}}=12\,\text{V}, D=20%D=20\%, R=4ΩR=4\,\Omega. Mennyi az átlagfeszültség és a bekapcsolt állapot csúcsárama?
  4. Nézze meg a kapcsolási rajzot: mi a D1 dióda szerepe?
  5. Mi a hiba ebben az állításban: „A LED-et 12 V-ra kötjük előtétellenállás nélkül, mert a LED úgyis csak 20 mA-t vesz fel.”

14.2.11 Feladatok

1. feladat (A). Határozza meg, mi a különbség a BJT, a MOSFET és a tirisztor vezérlési módja és kikapcsolási lehetősége között.

2. feladat (A). Határozza meg a szükséges bázisellenállást: NPN BJT, IC=120mAI_C=120\,\text{mA}, βmin=100\beta_{\min}=100, Uvez=5VU_{\text{vez}}=5\,\text{V}, UBE(sat)=0,7VU_{BE(\text{sat})}=0{,}7\,\text{V}, kétszeres túlvezérlés.

3. feladat (B). Magyarázza el a kapcsolási rajz alapján, miért kell a D1 védődióda katódjának a relétekercs pozitív, 85-ös oldalára esnie.

4. feladat (B). PWM-vezérelt fűtőszál: Utáp=12VU_{\text{táp}}=12\,\text{V}, D=60%D=60\%, R=3ΩR=3\,\Omega. Számítsa ki az átlagfeszültséget, az effektív feszültséget, a csúcsáramot, az átlagos teljesítményt és a MOSFET átlagos veszteségét, ha RDS(on)=30mΩR_{DS(\text{on})}=30\,\text{m}\Omega. Ez a feladat előkészíti a PWM-jelek használatát a(z) Impulzustechnika: RC-tagok, vágók, billenőkörök, Schmitt-trigger alfejezethez.

5. feladat (C). Egy szerelő egyenáramú hűtőventilátort PWM-es fordulatszám-szabályozással akar tirisztorral vezérelni. Magyarázza el, miért okoz gondot a tirisztor lekapcsolása, és milyen félvezető lenne alkalmasabb.

6. feladat (D). Egy LED-es hátsó lámpa halványan világít. A multiméter a LED-soron 2,8 V-ot, a soros ellenálláson 9,2 V-ot mér, az ellenállás értéke 470 Ω. Számolja ki az áramot, és döntse el, hogy az áram értéke önmagában normális-e. Mi lehet a halvány fény oka?

14.2.12 Megoldások

14.2.12.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A gate szigetelése éppen hogy ESD-érzékennyé teszi a MOSFET-et, mert a vékony oxidréteget már néhány tíz voltos sztatikus töltés is átütheti.
  2. Igaz. A telített NPN tranzisztor kollektor–emitter feszültsége jellemzően 0,1–0,3 V, tehát 1 V alatt van.
  3. Uátlag=0,2⋅12=2,4VU_{\text{átlag}}=0{,}2\cdot 12=2{,}4\,\text{V}; Icsúcs=12V/4Ω=3AI_{\text{csúcs}}=12\,\text{V}/4\,\Omega=3\,\text{A}.
  4. A D1 védődióda a relétekercs lekapcsolásakor keletkező önindukciós feszültségcsúcsot zárja rövidre, és megvédi a T1 tranzisztort.
  5. A LED nyitófeszültsége csak 2–3,5 V. A 12 V fennmaradó része ellenállás nélkül az áramot a LED dinamikus ellenállása korlátozza, ami rendkívül kis ellenállás, ezért a LED azonnal tönkremegy.

14.2.12.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A). A BJT-t bázisárammal vezéreljük, és a bázisáram megszüntetésével le tud zárni. A MOSFET-et gate-feszültséggel vezéreljük, a gate gyakorlatilag nem vesz fel egyenáramot, és a gate-feszültség megszüntetése lezárja. A tirisztor gyújtóimpulzussal bekapcsol, de a gate nem oltja le; csak az anódáram tartóáram alá csökkenése szünteti meg a vezetést.

2. feladat (A). Minimális bázisáram IB,min=IC/βmin=120mA/100=1,2mAI_{B,\min}=I_C/\beta_{\min}=120\,\text{mA}/100=1{,}2\,\text{mA}. Kétszeres túlvezérléssel IB=2,4mAI_B=2{,}4\,\text{mA}. Az ellenállásra jutó feszültség Uvez−UBE(sat)=5−0,7=4,3VU_{\text{vez}}-U_{BE(\text{sat})}=5-0{,}7=4{,}3\,\text{V}. RB=4,3V/0,0024A=1792ΩR_B=4{,}3\,\text{V}/0{,}0024\,\text{A}=1792\,\Omega. Az E12 sorból válasszunk 1,8kΩ1{,}8\,\text{k}\Omega-ot.

3. feladat (B). A relétekercs 85-ös kapcsa a 15-ös, tehát pozitív oldal. A lekapcsolt tranzisztoros oldalon (86-os kapocs) negatív feszültségcsúcs alakul ki. A diódának úgy kell vezetnie, hogy az anódja a negatívabb, katódja a pozitívabb oldalon legyen. Ha fordítva kötjük, a dióda rövidre zárja a relétekercset, és elszáll a biztosíték vagy a tranzisztor.

4. feladat (B). D=0,6D=0{,}6; Uátlag=0,6⋅12=7,2VU_{\text{átlag}}=0{,}6\cdot 12=7{,}2\,\text{V}. Ueff=120,6=12⋅0,7746=9,295VU_{\text{eff}}=12\sqrt{0{,}6}=12\cdot 0{,}7746=9{,}295\,\text{V}. Icsúcs=12V/3Ω=4AI_{\text{csúcs}}=12\,\text{V}/3\,\Omega=4\,\text{A}. Pátlag=Ueff2/R=86,4/3=28,8WP_{\text{átlag}}=U_{\text{eff}}^2/R=86{,}4/3=28{,}8\,\text{W}. MOSFET-veszteség: PDS=DIcsúcs2RDS(on)=0,6⋅16⋅0,03=0,288WP_{DS}=D\,I_{\text{csúcs}}^2\,R_{DS(\text{on})}=0{,}6\cdot 16\cdot 0{,}03=0{,}288\,\text{W}.

5. feladat (C). Egyenáramú körben a tirisztor begyújtása után az áram folyamatosan folyik, és a gate nem tudja lezárni. A PWM akkor működne, ha a terhelőáram minden periódusban nullára csökkenne, de egyenáramú motoros körben ez nem következik be külső árammegszakítás nélkül. A megoldás MOSFET vagy IGBT, mert azok a gate-jel megszüntetésével lezárnak.

6. feladat (D). A soros ellenállás árama: I=UR/R=9,2V/470Ω=0,0196A=19,6mAI=U_R/R=9{,}2\,\text{V}/470\,\Omega=0{,}0196\,\text{A}=19{,}6\,\text{mA}. Ez a LED-sorra jellemző névleges áramtartomány közelében van, tehát az áramkör nem szakadt, és az ellenállás körülbelül helyes. Ha a lámpa mégis halvány, a hiba valószínűleg a LED-modulban van: a LED-sor öregedett, fényhasznosítása csökkent, vagy egy belső LED-rövidzár miatt megváltozott a soros szerkezet. Ki kell olvasni a lámpavezérlő hibakódját, és a gyártói diagnosztika szerint megmérni a LED-modult; rossz modulnál a gyártói előírás szerint cserélni kell.

14.2.13 Rövid összefoglaló

A tranzisztor a modern járműelektronika vezérelt kapcsolója. A bipoláris NPN/PNP tranzisztort kis bázisáram vezérli: IC≈βIBI_C \approx \beta I_B. Kapcsolóüzemben lezárva nincs áram, telítésben UCE(sat)U_{CE(\text{sat})} kicsi, ezért a disszipáció alacsony. Relék hajtásakor a tekercs lekapcsolási feszültségcsúcsa ellen védődióda kell. A MOSFET feszültség vezérelt, szigetelt kapuval, kis RDS(on)R_{DS(\text{on})} ellenállással, ezért PWM-teljesítménykapcsolásra kiváló. A PWM átlagfeszültsége Uátlag=DUtápU_{\text{átlag}}=D U_{\text{táp}}, az effektív feszültség Ueff=UtápDU_{\text{eff}}=U_{\text{táp}}\sqrt{D}. A tirisztor reteszelő kapcsoló, egyenáramú körben csak árammegszakítással olt; HKZ-gyújtásokban kondenzátorkisütést vezérel. A fotoellenállás, fotodióda, LED és optocsatoló a fény és villamos jel átalakításában, járműipari érzékelésben és galvanikus leválasztásban használatos. Továbbvitt eredmény. A tranzisztoros kapcsolóüzem és a PWM feszültségátlag-számítás a(z) Impulzustechnika: RC-tagok, vágók, billenőkörök, Schmitt-trigger, a(z) Elektronikai elemek a gépjármű villamos hálózatában és a(z) Gyújtóberendezések: a hagyományostól a teljesen elektronikus gyújtásig alfejezetben kerül újra elő.

14.2.14 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: félvezető-gyártói katalóguslapok (BJT β\beta, UCE(sat)U_{CE(\text{sat})}, MOSFET UGS(th)U_{GS(\text{th})} és RDS(on)R_{DS(\text{on})}, LED nyitófeszültség), járműgyártói kapcsolási rajzok és javítási utasítások, gyártói ESD-előírások. A megadott számértékek – mint 0,1–0,3 V telítési feszültség, 1,2–1,4 V Darlington-telítés, 100 Hz–néhány kHz PWM-frekvencia, a LED 2–3,5 V nyitófeszültsége – tanulási példák, amelyeket a konkrét alkatrész és jármű adatlapja szerint ellenőrizni kell (ellenőrizendő). A relés kapcsolási rajz kapocsjelölései a gyártói rajz szerint ellenőrizendők.