12.1 Villamos tér, kondenzátor és RC-időállandó

12.1.1 Motiváció

A műhelyben több olyan jelenséggel is találkozik, amely mögött a villamos tér és a kondenzátor áll. A benzinmotor gyújtógyertyáján a nagyfeszültség azért üt át a levegőn, mert a villamos térerősség elég nagy lesz a szikraközben. A régebbi, megszakítós gyújtású autókon a megszakítóval párhuzamosan kötött kondenzátor nélkül a szikra gyenge, a megszakító pedig hamar beég. A modern járműveken a fedélzeti hálózat zavarszűrésében, a beltéri világítás lekapcsolásának késleltetésében, valamint a hibrid és elektromos járművek nagyfeszültségű invertereiben is kulcsszerepe van a kondenzátornak. A hibrid járművek javításánál a feszültségmentesítés utáni kötelező várakozási idő is azért létezik, mert a nagy kapacitású, nagyfeszültségű kondenzátorok csak bizonyos idő alatt sülnek ki. Ebben az alfejezetben ezeket az összefüggéseket tanulja meg.

12.1.2 Szemléletes kép

Képzelje el, hogy a téli, száraz levegőjű műhelyben az autó ülésén csúszva feltöltődik, majd amikor a karosszériához ér, apró szikra ugrik. A testén felhalmozódott töltés és a karosszéria között jött létre a villamos tér. Hasonló jelenség a gyújtógyertya szikrája is, csak ott a töltést nem dörzsölés, hanem a gyújtótekercs hozza létre. A kondenzátor pedig olyan alkatrész, mint egy villamos „tartály”: képes töltést tárolni, majd azt később leadni.

A következő kapcsolási rajz egy egyszerű RC-kört mutat: a C kondenzátor az R ellenálláson keresztül egy S1 váltókapcsolóval vagy a tápegységre kapcsolható (töltés), vagy a testre (kisütés). Ezt a rajzot használjuk a töltési és kisütési folyamat tanulmányozásához.

RC-kör: kondenzátor töltése és kisütése váltókapcsolóval - Alapállapot: az S1 váltókapcsoló a 2. (kisütő) állásban van. Az 1. állásban a C kondenzátor az R ellenálláson át a tápegységről töltődik; a 2. állásban a tápegység le van választva, és a C ugyanazon az R-en át a testre kisül (C → R → S1 → test). Mindkét folyamat időállandója τ = R·C; a tápegység egyik állásban sem zárható rövidre.

Az ábrán az S1 váltókapcsoló alapállásban, a 2. (kisütő) állásban van. Ha a kapcsolót először az 1. állásba, a tápegység felé váltjuk, a kondenzátor az ellenálláson át feltöltődik. Ha ezután a kapcsolót visszaváltjuk a 2. állásba, a tápegységet leválasztjuk, és a kondenzátor az ellenálláson keresztül kisül. A feszültség nem ugrik le azonnal nullára, hanem exponenciális görbe szerint csökken.

12.1.3 Alapfogalmak a villamos térben

Definíció. A villamos töltés (jele QQ, mértékegysége coulomb, 1C1\,\text{C}) az anyag azon tulajdonsága, amely a villamos kölcsönhatásért felelős. Az elektron töltése negatív, e=1,602⋅10−19Ce = 1{,}602 \cdot 10^{-19}\,\text{C}, tehát 1C1\,\text{C} töltés kb. 6,24⋅10186{,}24 \cdot 10^{18} elektron töltésének felel meg.

Összefüggés. A Coulomb-törvény pontszerű töltések között ható erőt írja le:

F=kQ1Q2r2,F = k\, \frac{Q_1 Q_2}{r^2},

ahol FF az erő newtonban, Q1Q_1 és Q2Q_2 a töltések coulombban, rr a töltések távolsága méterben, kk pedig arányossági tényező. Levegőben és vákuumban k≈9⋅109Nm2C2k \approx 9 \cdot 10^9\,\frac{\text{Nm}^2}{\text{C}^2}. Az azonos előjelű töltések taszítják, a különbözőek vonzzák egymást.

Definíció. A villamos térerősség (jele EE, mértékegysége V/m\text{V/m} vagy N/C\text{N/C}) megadja, hogy a villamos tér egy pontjában mekkora erő hat egy pozitív egységnyi töltésre:

E=FQ.E = \frac{F}{Q}.

Homogén, sík elektródák közötti térben a térerősség a feszültségből és a lemeztávolságból számítható:

E=Ud,E = \frac{U}{d},

ahol UU a feszültség voltban, dd a lemezek távolsága méterben.

Példa. Mekkora az átlagos térerősség egy gyújtógyertya szikraközében, ha a feszültségcsúcs 25kV25\,\text{kV} és az elektródatávolság 0,8mm0{,}8\,\text{mm}?

E=Ud=25000V0,0008m=31,25⋅106Vm≈31MVm.E = \frac{U}{d} = \frac{25\,000\,\text{V}}{0{,}0008\,\text{m}} = 31{,}25 \cdot 10^6\,\frac{\text{V}}{\text{m}} \approx 31\,\frac{\text{MV}}{\text{m}}.

Ez a nagy térerősség gyorsítja fel a szabad elektronokat, amelyek ütközésekkel ionizálják a levegőt, és létrejön a szikra. Az ionizált csatorna vezetővé válik, ezért a szikra tulajdonképpen egy rövid idejű villamos kisülés.

Összefüggés. A csúcshatás azt jelenti, hogy a vezető felületén a görbületi sugár csökkenésével a térerősség nő, mert a többlettöltés a csúcsokon, éleken sűrűsödik. A gyújtógyertya középső elektródája és az oldalelektróda éle is azért keskeny, hogy ott nagyobb legyen a térerősség, és a szikra stabilan, megismételhető helyen ugorjon át.

Figyelem. Az autóvillamossági munkáknál a nagy térerősségű pontok közelében fokozottan ügyelni kell a szigetelésre. A repedt gyújtókábel vagy a sérült gyújtótraktus miatt a nagyfeszültség „más utat keres”, és a legkisebb szigetelési gyengeségnél üt át.

12.1.4 A kondenzátor felépítése és kapacitása

Definíció. A kondenzátor két, egymástól szigetelőanyaggal (dielektrikummal) elválasztott vezető lemezből áll. A kapacitás (jele CC, mértékegysége farad, 1F1\,\text{F}) a tárolt töltés és a fegyverzetek közötti feszültség hányadosa:

C=QU.C = \frac{Q}{U}.

A valóságban a farad nagyon nagy egység, ezért a gyakorlatban mikrofaradot (1μF=10−6F1\,\mu\text{F} = 10^{-6}\,\text{F}), nanofaradot (1nF=10−9F1\,\text{nF} = 10^{-9}\,\text{F}) és pikofaradot (1pF=10−12F1\,\text{pF} = 10^{-12}\,\text{F}) használunk. A hibrid és elektromos járművek invertereiben néhány száz mikrofarad – néhány millifarad kapacitású, több száz voltra töltött DC-köri kondenzátorok vannak (ellenőrizendő: gyártói adat); ezek energiája már életveszélyes, ezért ott különösen fontos a kisülési idő ismerete.

Összefüggés. A síkkondenzátor kapacitása a geometriai adatoktól és a szigetelőanyagtól függ:

C=ε0εrAd,C = \varepsilon_0 \varepsilon_r \frac{A}{d},

ahol:

A megosztás (polarizáció) jelensége miatt a dielektrikum molekulái a villamos tér hatására elmozdulnak vagy orientálódnak, csökkentik a lemezek közötti térerősséget, és ezzel növelik a kapacitást. Minél nagyobb az εr\varepsilon_r, annál több töltést tárol a kondenzátor adott feszültségen.

Példa. Egy zavarszűrő kondenzátor két fóliafelülete A=0,01m2A = 0{,}01\,\text{m}^2, a dielektrikum vastagsága d=10μmd = 10\,\mu\text{m}, relatív permittivitása εr=3\varepsilon_r = 3. Mekkora a kapacitás?

C=8,854⋅10−12Fm⋅3⋅0,01m210⋅10−6m=2,66⋅10−8F≈26,6nF.C = 8{,}854 \cdot 10^{-12}\,\frac{\text{F}}{\text{m}} \cdot 3 \cdot \frac{0{,}01\,\text{m}^2}{10 \cdot 10^{-6}\,\text{m}} = 2{,}66 \cdot 10^{-8}\,\text{F} \approx 26{,}6\,\text{nF}.

Ez nagyságrendileg tipikus zavarszűrési célú fólia- vagy kerámiakondenzátor érték.

Megjegyzés. A járművillamosságban használt fontosabb kondenzátortípusok:

A valós kondenzátornak vannak veszteségei: a dielektrikum nem tökéletes szigetelő, ezért kicsi szivárgó áram folyik, a kivezetések és fegyverzetek pedig soros ellenállást (ESR, Equivalent Series Resistance) képviselnek. Az ESR melegedést okoz nagy váltakozó áramnál, ezért például a teljesítményelektronikában alacsony ESR-ű típusokat használnak.

12.1.5 Kondenzátorok kapcsolása és energiája

Összefüggés. Párhuzamos kapcsolásnál a feszültség azonos, a töltések összeadódnak, ezért az eredő kapacitás az egyes kapacitások összege:

Ce=C1+C2+⋯C_{\text{e}} = C_1 + C_2 + \cdots

Soros kapcsolásnál a töltés azonos, a feszültségek összeadódnak, ezért az eredő kapacitás reciproka az egyes kapacitások reciprokainak összege:

1Ce=1C1+1C2+⋯\frac{1}{C_{\text{e}}} = \frac{1}{C_1} + \frac{1}{C_2} + \cdots

Számítás. Két kondenzátor soros kapcsolásban: C1=100μFC_1 = 100\,\mu\text{F} és C2=47μFC_2 = 47\,\mu\text{F}. Mennyi az eredő?

1Ce=1100μF+147μF⇒Ce=100⋅47100+47μF=4700147μF≈32μF.\frac{1}{C_{\text{e}}} = \frac{1}{100\,\mu\text{F}} + \frac{1}{47\,\mu\text{F}} \quad \Rightarrow \quad C_{\text{e}} = \frac{100 \cdot 47}{100 + 47}\,\mu\text{F} = \frac{4700}{147}\,\mu\text{F} \approx 32\,\mu\text{F}.

Az eredő kisebb, mint a legkisebb tag. Soros kapcsolást akkor használnak, ha nagyobb feszültségállóságot akarnak, mert a feszültség megoszlik a kondenzátorok között.

Összefüggés. A feltöltött kondenzátorban tárolt energia:

W=12CU2,W = \frac{1}{2} C U^2,

ahol WW az energia joule-ban, CC a kapacitás faradban, UU a feszültség voltban.

Számítás. Mennyi energiát tárol egy 470μF470\,\mu\text{F} kapacitású kondenzátor 12V12\,\text{V} fedélzeti feszültségen?

W=12⋅470⋅10−6F⋅(12V)2=0,5⋅470⋅10−6⋅144J=0,0338J≈34mJ.W = \frac{1}{2} \cdot 470 \cdot 10^{-6}\,\text{F} \cdot (12\,\text{V})^2 = 0{,}5 \cdot 470 \cdot 10^{-6} \cdot 144\,\text{J} = 0{,}0338\,\text{J} \approx 34\,\text{mJ}.

Ez kicsi energia, de egy pillanat alatt felszabadítva elég arra, hogy például egy kis jelző-LED-et rövid ideig működtessen, vagy hogy egy szikrát létrehozzon. A nagyfeszültségű inverterek DC-köri kondenzátoraiban viszont több száz volt feszültség és több száz mikrofarad vagy nagyobb kapacitás is lehet.

Számítás. Egy hibrid jármű inverterében C=1000μFC = 1000\,\mu\text{F} kapacitású DC-köri kondenzátor van, amely U=300VU = 300\,\text{V} feszültségre töltődött fel. Mekkora energiát tárol?

W=12⋅1000⋅10−6F⋅(300V)2=0,5⋅0,001⋅90000J=45J.W = \frac{1}{2} \cdot 1000 \cdot 10^{-6}\,\text{F} \cdot (300\,\text{V})^2 = 0{,}5 \cdot 0{,}001 \cdot 90\,000\,\text{J} = 45\,\text{J}.

Ez láthatóan nagyságrendekkel több. Ha ez az energia egy rövidzárlaton vagy az emberi testen szabadulna fel, életveszélyes sérülést okozhatna. Emiatt van szükség a feszültségmentesítés után a kondenzátorok ellenőrzött kisülésére és a gyártói várakozási idő betartására.

12.1.6 Töltés, kisütés és az RC-időállandó

Szabály. A kondenzátor áramkörbe kapcsolva sem töltődik fel vagy sül ki időtlenül: a folyamat egy időállandó által meghatározott exponenciális görbe mentén zajlik. Az időállandó (jele τ\tau, görög tau) egy ellenálláson keresztül töltődő vagy kisülő kondenzátornál:

τ=R⋅C,\tau = R \cdot C,

ahol RR az áramkör soros ellenállása ohmban, CC a kapacitás faradban, τ\tau mértékegysége másodperc.

Fizikai tartalom. Ellenállás nélkül az ideális kondenzátor nulla idő alatt, végtelen nagy árammal változtatná a feszültségét. A valós áramkörben mindig van ellenállás (a kapcsoló érintkezője, a vezetékek, a kondenzátor ESR-je vagy szándékos ellenállás), ez korlátozza az áramot. Nagyobb RR kisebb áramot enged, ezért lassabb a töltés és a kisütés. Nagyobb CC több töltést igényel ugyanakkora feszültségváltozáshoz, ezért szintén lassabb a folyamat.

Összefüggés. Kisütéskor a kondenzátor feszültsége:

uC(t)=U0⋅e−t/RC=U0⋅e−t/τ,u_C(t) = U_0 \cdot e^{-t/R C} = U_0 \cdot e^{-t/\tau},

ahol U0U_0 a kezdeti feszültség. A görbe jellemző értékei:

A gyakorlati mérnöki szemléletben 5τ5\tau idő után tekinthető a kondenzátor gyakorlatilag kisültnek. Fordítva, feltöltődéskor t=τt = \tau alatt a kondenzátor a végérték kb. 63%63\%-át éri el, és 5τ5\tau után tekinthető gyakorlatilag feltöltöttnek.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kondenzátor töltési és kisütési görbéje, τ után 63 %, illetve 37 %, 5τ után gyakorlatilag teljes.
A kondenzátor töltési és kisütési görbéje (R=10kΩR = 10\,\text{k}\Omega, C=1000μFC = 1000\,\mu\text{F}, U0=9VU_0 = 9\,\text{V}, τ=10s\tau = 10\,\text{s}; számított görbék)

Az ábra a Gyakorlati útmutató RC-körének görbéit mutatja: a folytonos töltési görbe τ=10s\tau = 10\,\text{s} után a 9V9\,\text{V} 63%-án (5,7V5{,}7\,\text{V}), a szaggatott kisütési görbe 37%-án (3,3V3{,}3\,\text{V}) jár, 5τ=50s5\tau = 50\,\text{s} után pedig mindkét folyamat gyakorlatilag lezajlott. Az interaktív változatban RR, CC, U0U_0 és egy küszöbfeszültség állítható; a program kiszámolja a küszöb eléréséig eltelt t=τln⁡(U0/U)t = \tau \ln(U_0/U) időt (az 5. feladat adataival 176s176\,\text{s}).

Példa. Egy beltéri világítás késleltető áramköre C=470μFC = 470\,\mu\text{F} kapacitású kondenzátort használ, és az izzóval párhuzamos ág ellenállása R=10kΩR = 10\,\text{k}\Omega. Mennyi ideig világít még érzékelhetően a lámpa a gyújtás levétele után?

Először az időállandó:

τ=R⋅C=10⋅103Ω⋅470⋅10−6F=4,7s.\tau = R \cdot C = 10 \cdot 10^3\,\Omega \cdot 470 \cdot 10^{-6}\,\text{F} = 4{,}7\,\text{s}.

A lámpa akkor alszik el, amikor a feszültség a tartófeszültség alá csökken. Közelítőleg azt mondhatjuk, hogy 3τ…5τ3\tau \dots 5\tau idő alatt játszódik le a jelenség. Értéke itt 4,7⋅5=23,5s4{,}7 \cdot 5 = 23{,}5\,\text{s}, tehát nagyságrendileg néhány másodperctől fél percig tartó késleltetést kapunk.

Számítás. Egy autórádió tápfeszültségének zavarszűrője R=1ΩR = 1\,\Omega belső ellenállású táppontra és C=2200μFC = 2200\,\mu\text{F} pufferkondenzátorra csatlakozik. Mekkora az időállandó?

τ=1Ω⋅2200⋅10−6F=0,0022s=2,2ms.\tau = 1\,\Omega \cdot 2200 \cdot 10^{-6}\,\text{F} = 0{,}0022\,\text{s} = 2{,}2\,\text{ms}.

Ez azt mutatja, hogy a zavarszűrő kondenzátor nagyon gyorsan kisimítja a rövid idejű feszültségletöréseket, de hosszabb kimaradást nem hidal át.

12.1.7 Járműipari alkalmazások

A járművillamosságban a kondenzátort és az RC-időállandót több helyen is használjuk:

  1. Zavarszűrés. A generátor feszültségében a kommutálás vagy az egyenirányítás miatt nagyfrekvenciás zajok lehetnek. A táppontra kötött kis kapacitású kondenzátor a nagyfrekvenciás váltakozó jelet a test felé „rövidre zárja”, miközben az egyenfeszültséget nem befolyásolja. A zavarszűrő hatékonysága a frekvenciától függ: minél nagyobb a frekvencia, annál kisebb a kondenzátor váltakozó áramú ellenállása.

  2. Beltéri világítás késleltetése. Amikor becsukjuk az ajtót, a belső világítás nem alszik el azonnal. Egy RC-taggal késleltetik a relé kikapcsolását, így az utasoknak van idejük elhelyezkedni. Az időtartamot az RR és CC értéke határozza meg.

  3. Gyújtórendszer. A hagyományos megszakítós gyújtásnál a megszakítóval párhuzamosan kötött kondenzátor két feladatot lát el: egyrészt csökkenti a megszakító érintkezőin keletkező szikrát, másrészt a gyújtótekercs primer tekercsével egy rezgőkört alkot, amely a szekunder oldalon nagyobb feszültségcsúcsot hoz létre. Bár ez a rendszer ma már ritka, a működési elve segít megérteni a modern induktív gyújtást is.

  4. Nagyfeszültségű inverterek. A hibrid és elektromos járművek invertereiben a DC-köri kondenzátor feladata a feszültség simítása és a villanymotor kapcsolási tranzienseinek pufferezése. Ezek a kondenzátorok nagy energiát tárolnak, ezért a nagyfeszültségű rendszer feszültségmentesítése után is veszélyes feszültség maradhat rajtuk.

HV-biztonság. A nagyfeszültségű rendszeren csak arra kiképzett, jogosult személy dolgozhat (ellenőrizendő: a hatályos hazai képesítési követelmények). A feszültségmentesítés után a legtöbb gyártó előír egy várakozási időt (jellemzően több percet), mielőtt a rendszert biztonságosnak lehet tekinteni. Ez az idő az inverter DC-köri kondenzátorainak kisütésére szolgál. A munkavégzés során a feszültségmentességet mindig ellenőrizni kell megfelelő mérési kategóriájú műszerrel, mielőtt a narancssárga vezetékeket megbontanánk. A műszert a mérés előtt és után ismert feszültségforráson is ellenőrizni kell.

12.1.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy régebbi, megszakítós gyújtású jármű motorja nehezen indul, járása egyenetlen, a kipufogó szabálytalanul durran. A szerelő a gyújtásellenőrzés során látja, hogy a megszakító érintkezői erősen beégtek, a szikra a gyújtógyertyán sárgás és szakadozott. A mérés során kiderül, hogy a megszakítóval párhuzamosan kötött kondenzátor kapacitása a névleges érték töredékére csökkent. A hibás kondenzátor miatt a megszakítón nagy ívképződés lép fel, a primer áram megszakítása lassú, ezért a szekunder feszültség alacsony. A hiba oka: a kondenzátor dielektrikuma kiöregedett. A javítás után a megszakító csúcsait kicserélik, a kondenzátort újra cserélik, a gyújtás időzítését beállítják, és a gyújtószikra ismét erős, kékes színű lesz a tesztelőn.

Továbbvitt eredmény. Az itt megismert időállandó τ=RC\tau = RC és az exponenciális töltési-kisütési görbe alapozza meg a tekercsek áramfelfutásának és -lecsengésének (τ=L/R\tau = L/R) tárgyalását az Elektromágneses indukció, önindukció és kölcsönös indukció alfejezetben, valamint az Impulzustechnika: RC-tagok, vágók, billenőkörök, Schmitt-trigger alfejezetben a feszültségformáló áramkörök számítását.

12.1.9 Gyakorlati útmutató

Cél: Kondenzátor vizsgálata és egy egyszerű RC-kör időállandójának mérése tanműhelyi környezetben.

Szükséges eszközök: digitális multiméter, kapacitásmérővel rendelkező multiméter vagy LCR-mérő, változtatható ellenállás vagy ismert értékű ellenállás, 1000μF1000\,\mu\text{F} és 2200μF2200\,\mu\text{F} elektrolitkondenzátor, 9V9\,\text{V} telep vagy tápegység, stopper, csatlakozóvezetékek.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Ügyeljen az elektrolitkondenzátor polaritására: fordított bekötésnél a kondenzátor túlmelegedhet, kifolyhat vagy felrobbanhat.

  1. Mérje meg a kondenzátor kapacitását multiméter kapacitásmérőjével. Ha a mért érték jelentősen eltér a névlegestől, cserélje ki.
  2. Építse meg az RC-kört: a 9V9\,\text{V} telepet, a 10kΩ10\,\text{k}\Omega ellenállást és az 1000μF1000\,\mu\text{F} kondenzátort sorba köti, a multimétert (feszültségmérés) pedig a kondenzátorral párhuzamosan kapcsolja.
  3. Töltse fel a kondenzátort, amíg a feszültség eléri a telep feszültségét.
  4. Kapcsolja le a telepet, és a helyére tegyen rövidzár-áthidalót (vezetékdarabot), hogy a kondenzátor a 10kΩ10\,\text{k}\Omega-os ellenálláson át, zárt körben sülhessen ki; majd indítsa a stoppert, és mérje a kondenzátor feszültségének csökkenését. (A multiméter belső ellenállása, kb. 10MΩ10\,\text{M}\Omega, a 10kΩ10\,\text{k}\Omega mellett elhanyagolható. Ha nem kapcsolja le a telepet, hanem csak kihúzza, a kondenzátor a multiméteren át, nagyságrendileg 10MΩ⋅1000μF≈10000s10\,\text{M}\Omega \cdot 1000\,\mu\text{F} \approx 10\,000\,\text{s} alatt sülne ki, és nem a számított értéket kapná.) Jegyezze fel, mennyi idő alatt csökken a feszültség a kezdeti érték kb. 37%37\%-ára. Ez a mért időállandó.
  5. Ellenőrizze számítással: τ=10000Ω⋅1000⋅10−6F=10s\tau = 10\,000\,\Omega \cdot 1000 \cdot 10^{-6}\,\text{F} = 10\,\text{s}. A mért érték nagyságrendileg egyezzen a számítottal.
  6. Dokumentálja a mérési jegyzőkönyvbe a mért kapacitást, a használt ellenállást, a mért időállandót és a számított értéket.

12.1.10 Tipikus hibák

  1. Polaritás tévesztése. Az elektrolitkondenzátor pozitív és negatív kivezetése nem felcserélhető. Fordított bekötésnél a dielektrikum tönkremegy, az alkatrész felmelegszik, kidudorodik, sőt a nyomás növekedése miatt fel is robbanhat. Mindig ellenőrizze a házon lévő jelölést és a kapcsolási rajzot.

  2. Hibás mértékegység-átváltás. A kapacitás számításakor gyakori hiba, hogy a mikrofaradot nem váltják át faradba. 1000μF≠1000F1000\,\mu\text{F} \ne 1000\,\text{F}, hanem 1000μF=0,001F1000\,\mu\text{F} = 0{,}001\,\text{F}. Mindig ellenőrizze, hogy a képletbe SI-egységekben helyettesítsen be.

  3. A feltöltött kondenzátor feszültség alatt tartása. A nagyfeszültségű járművek javításakor súlyos hiba lenne a feszültségmentesítés után azonnal megbontani a narancssárga vezetékeket anélkül, hogy a gyártói várakozási időt betartanák és a feszültségmentességet ellenőriznék. A kondenzátorban tárolt töltés láthatatlan, de halálos lehet.

12.1.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A kondenzátor kapacitása a rajta tárolt töltés és a feszültség szorzata. Indokoljon!
  2. Számítsa ki az időállandót, ha R=47kΩR = 47\,\text{k}\Omega és C=100μFC = 100\,\mu\text{F}.
  3. Mekkora energiát tárol egy 2200μF2200\,\mu\text{F} kapacitású, 14V14\,\text{V} feszültségre töltött kondenzátor?
  4. Miért van szükség a hibrid járművek nagyfeszültségű rendszerének javításakor a feszültségmentesítés utáni várakozási időre?
  5. Miért pont a megszakítóval párhuzamosan kötik a kondenzátort a hagyományos gyújtásban?
  6. Mi a hiba az alábbi állításban? „Minél kisebb az ellenállás, annál lassabban sül ki a kondenzátor.”

12.1.12 Az önellenőrzés megoldásai

Önellenőrzés – válaszok:

  1. Hamis. A kapacitás a töltés és a feszültség hányadosa: C=Q/UC = Q/U.
  2. τ=R⋅C=47000Ω⋅100⋅10−6F=4,7s\tau = R \cdot C = 47\,000\,\Omega \cdot 100 \cdot 10^{-6}\,\text{F} = 4{,}7\,\text{s}.
  3. W=0,5⋅2200⋅10−6F⋅(14V)2=0,216JW = 0{,}5 \cdot 2200 \cdot 10^{-6}\,\text{F} \cdot (14\,\text{V})^2 = 0{,}216\,\text{J}.
  4. Mert a nagy kapacitású, nagyfeszültségű kondenzátorok a rendszer leválasztása után is tárolnak energiát, és a kisütésük időbe telik. A várakozási idő alatt a belső kisütő ellenállások lecsökkentik a feszültséget.
  5. Mert így csökken a megszakító érintkezőin keletkező ív, és a primer körrel rezgőkört alkotva javítja a szekunder oldali szikrát.
  6. Az állítás hibás, mert minél kisebb az ellenállás, annál nagyobb áram folyik, tehát annál gyorsabban sül ki a kondenzátor. Az időállandó R⋅CR \cdot C, tehát arányos az ellenállással.

12.1.13 Feladatok

1. feladat (A). Definiálja a kapacitást, és adja meg mértékegységét!

2. feladat (A). Két kondenzátor, C1=470μFC_1 = 470\,\mu\text{F} és C2=220μFC_2 = 220\,\mu\text{F}, párhuzamosan kapcsolva. Számítsa ki az eredő kapacitást!

3. feladat (B). Egy RC-körben R=220kΩR = 220\,\text{k}\Omega és C=47μFC = 47\,\mu\text{F}. Számítsa ki az időállandót! Hány másodperc múlva tekinthető a kondenzátor gyakorlatilag kisültnek, ha a kezdeti feszültség 12V12\,\text{V} volt?

4. feladat (B). Egy síkkondenzátor lemezfelülete 200cm2200\,\text{cm}^2, lemeztávolsága 0,2mm0{,}2\,\text{mm}, a dielektrikum relatív permittivitása 2,52{,}5. Számítsa ki a kapacitást!

5. feladat (C). Egy hibrid jármű inverterében C=2000μFC = 2000\,\mu\text{F} kapacitású kondenzátor 350V350\,\text{V} feszültségre töltődött. A javítás előtt a gyártó utasítása szerint meg kell várni, amíg a kondenzátor a 60V60\,\text{V} biztonságos feszültség alá sül ki. A kisütő ellenállás R=50kΩR = 50\,\text{k}\Omega. Becsülje meg, mennyi idő alatt éri el a feszültség a 60V60\,\text{V}-ot! (Használja az uC(t)=U0e−t/τu_C(t) = U_0 e^{-t/\tau} képletet.)

6. feladat (D). Egy autó belterének fénye a tervezettnél gyorsabban alszik el. Milyen alkatrész meghibásodására gyanakszik, és milyen méréssel ellenőrizné?

12.1.14 A feladatok megoldásai

1. feladat (A) megoldása: A kapacitás a kondenzátor töltése és a fegyverzetei közötti feszültség hányadosa: C=Q/UC = Q/U. Mértékegysége a farad, jele: FF.

2. feladat (A) megoldása: Párhuzamos kapcsolásnál az eredő: Ce=470μF+220μF=690μFC_{\text{e}} = 470\,\mu\text{F} + 220\,\mu\text{F} = 690\,\mu\text{F}.

3. feladat (B) megoldása: τ=R⋅C=220⋅103Ω⋅47⋅10−6F=10,34s\tau = R \cdot C = 220 \cdot 10^3\,\Omega \cdot 47 \cdot 10^{-6}\,\text{F} = 10{,}34\,\text{s}. Gyakorlatilag kisültnek 5τ5\tau idő után tekintjük: t≈5⋅10,34s=51,7st \approx 5 \cdot 10{,}34\,\text{s} = 51{,}7\,\text{s}.

4. feladat (B) megoldása: A lemezfelületet átváltjuk: A=200cm2=0,02m2A = 200\,\text{cm}^2 = 0{,}02\,\text{m}^2. A kapacitás: C=8,854⋅10−12⋅2,5⋅0,020,0002F=2,21⋅10−9F=2,21nF.C = 8{,}854 \cdot 10^{-12} \cdot 2{,}5 \cdot \frac{0{,}02}{0{,}0002}\,\text{F} = 2{,}21 \cdot 10^{-9}\,\text{F} = 2{,}21\,\text{nF}.

5. feladat (C) megoldása: A kisütési egyenletből az idő: t=τ⋅ln⁡(U0uC(t)).t = \tau \cdot \ln\left(\frac{U_0}{u_C(t)}\right). Az időállandó τ=50000Ω⋅2000⋅10−6F=100s\tau = 50\,000\,\Omega \cdot 2000 \cdot 10^{-6}\,\text{F} = 100\,\text{s}. A feszültségarány: U0uC=35060≈5,83.\frac{U_0}{u_C} = \frac{350}{60} \approx 5{,}83. Ezért t=100s⋅ln⁡(5,83)≈100s⋅1,76≈176s≈3perct = 100\,\text{s} \cdot \ln(5{,}83) \approx 100\,\text{s} \cdot 1{,}76 \approx 176\,\text{s} \approx 3\,\text{perc}. A gyártói várakozási idő ennél általában hosszabb, mert a biztonsági tartalékot is belekalkulálják, és a feszültségmentességet mindig műszerrel kell ellenőrizni.

6. feladat (D) megoldása: A késleltetésért általában RC-tag felel. Ha a fény gyorsabban alszik el, akkor az időállandó csökkent, ami leggyakrabban a kondenzátor kapacitásának csökkenéséből vagy a soros ellenállás értékének csökkenéséből adódik. Ellenőrzés: multiméterrel mérje a kondenzátor kapacitását, illetve az ellenállás értékét, és hasonlítsa össze a gyártói adattal (ellenőrizendő: a gyártói kapcsolási rajz és alkatrészlista). A kiszáradt vagy szivárgó elektrolitkondenzátor kapacitása jellemzően lecsökken.

12.1.15 Rövid összefoglaló

A villamos tér erőhatását a Coulomb-törvény írja le, a térerősség pedig a töltésre ható erő és a töltés hányadosa. Homogén térben E=U/dE = U/d, ezért a gyújtógyertya kis hézagán nagy térerősség jön létre, ami kisülést okoz. A kondenzátor két lemezből és köztük szigetelő dielektrikumból áll; kapacitása C=Q/UC = Q/U, síkkondenzátorra C=ε0εrA/dC = \varepsilon_0 \varepsilon_r A/d. A dielektrikum polarizációja növeli a kapacitást. Soros kapcsolásnál a reciprokok adódnak össze, párhuzamosnál a kapacitások. A tárolt energia W=12CU2W = \frac{1}{2} C U^2. A kondenzátor töltése és kisütése exponenciális lefolyású, amelyet az τ=RC\tau = RC időállandó jellemez. t=τt = \tau alatt a feszültség a teljes változás kb. 63%63\%-át teszi meg (töltéskor a végérték 63%63\%-át éri el, kisütéskor a kezdeti érték 37%37\%-ára csökken), 5τ5\tau után gyakorlatilag kisültnek vagy feltöltöttnek tekinthető. A járművillamosságban a kondenzátort zavarszűrésre, időzítésre, gyújtási energiakezelésre és a nagyfeszültségű inverterekben pufferként használják. A HV-rendszerek javításánál a kondenzátorok miatt kötelező a várakozási idő betartása és a feszültségmentesség műszeres ellenőrzése. Továbbvitt eredmény: az τ=RC\tau = RC időállandó és az exponenciális jelleg alapozza meg a tekercsek áramfelfutásának (τ=L/R\tau = L/R, az önindukciós alfejezetben) tárgyalását és az impulzustechnikai RC-tagok számítását a későbbi alfejezetekben.

12.1.16 Források és ellenőrzési hiányok