12.2 Mágneses tér, mágneses kör és erőhatások

12.2.1 Motiváció

Az indítómotor behúzóreléje kattog, de a motor nem forgat; az injektorok nem nyitnak; az ablaktörlőmotor lassú, és a generátor sem tölt. Mindegyik jelenség mögött ugyanaz a fizikai alap: az árammal létrehozott mágneses tér és annak erőhatása. Ha csak „feszültséget mérünk és kicseréljük az alkatrészt”, gyakran tünetet kezelünk. A mágneses kör, a gerjesztés, a fluxus és a mágneses erő megértésével viszont pontosan el tudjuk dönteni, miért nem húz be egy relé, miért gyenge egy motor, és miért fontos a légrés vagy a telítés.

12.2.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy vasmagra tekercselt, például 300 menetes tekercset. Ha a tekercsen áram folyik, a vas belsejében a mágneses erővonalak a vas mentén záródnak, ahogyan a víz egy csőben. A vasban sokkal sűrűbbek az erővonalak, mint levegőben, ezért a mágneses hatás koncentrálódik. A légrésnél az erővonalak szétszóródnak, a légrés ezért „szűk keresztmetszet”, ami nagyon megnöveli a kör mágneses ellenállását. Ha a vasra mozgó horgonyt helyezünk, a mágneses erő behúzza azt – ez a relé, a behúzótekercs és az elektromágneses szelep alapja.

Az alábbi ábra egy ferromágneses anyag hiszterézisgörbéjét mutatja. A vízszintes tengely a mágneses térerősség HH, a függőleges a vasban kialakuló mágneses indukció BB. A görbe az anyag „mágneses emlékezetét” szemlélteti:

Ferromágneses anyag hiszterézisgörbéje (szemléltető) - Szemléltető, kitalált tanulási adatsor egy lágyvas hiszterézishurkához; nem mért anyagjellemző.

A görbe két fontos pontja: amikor H=0H = 0, a BB nem nulla – ez a remanencia, vagyis a vas „emlékezik”. Az a negatív HH érték, ahol BB visszatér nullára, a koercitív erő. Az ellaposodó szakasz a telítés: nagy HH növelésére BB már alig nő.

12.2.3 Definíciók és alapösszefüggések

Definíció. Mágneses gerjesztés (magnetomotive force, Θ\Theta): A tekercs menetein átfolyó áramok összege (a menetszám és az áram szorzata), amely a mágneses teret létrehozza. Homogén tekercsre

Θ=NI,\Theta = N I,

ahol NN a menetszám, II az áram. A gerjesztés mértékegysége: amper (A\text{A}). A gyakorlatban gyakran „ampermenetnek” is mondják, de a mértékegység egyszerűen amper.

Definíció. Mágneses térerősség (HH): A gerjesztés hossz menti sűrűsége. Ha a ll hosszúságú mágneses térben a gerjesztés egyenletesen oszlik el, akkor

H=Θl=NIl.H = \frac{\Theta}{l} = \frac{NI}{l}.

Mértékegysége: A/m\text{A/m}.

Definíció. Mágneses indukció (magnetic flux density, BB): Az anyagban vagy vákuumban kialakuló mágneses fluxussűrűség, amely a HH térerősség hatására jön létre:

B=μ0μrH=μH.B = \mu_0 \mu_r H = \mu H.

Itt μ0=4π⋅10−7H/m\mu_0 = 4\pi \cdot 10^{-7}\,\text{H/m} a vákuum permeabilitása (mágneses állandó), μr\mu_r az anyag relatív permeabilitása, μ=μ0μr\mu = \mu_0 \mu_r az abszolút permeabilitás. A BB mértékegysége: tesla (T\text{T}), 1T=1Vs/m21\,\text{T} = 1\,\text{Vs/m}^2. A T a gépjármű-jeladóknál tipikusan néhány millitesla nagyságrendű.

Definíció. Mágneses fluxus (Φ\Phi): Egy felületen áthaladó mágneses indukció összegzése. Ha a BB merőleges az AA felületre és homogén, akkor

Φ=BA.\Phi = B\,A.

Mértékegysége: weber (Wb\text{Wb}), 1Wb=1T⋅m21\,\text{Wb} = 1\,\text{T}\cdot\text{m}^2.

Összefüggés. Permeabilitás: A μr\mu_r azt fejezi ki, hányszor nagyobb az indukció ugyanakkora gerjesztésnél az anyagban, mint vákuumban. Vákuumban és levegőben μr≈1\mu_r \approx 1, ferromágneses anyagokban – például lágyvasban vagy szilíciumvasban – jellemzően 10001000 és 50005000 között lehet (ellenőrizendő: konkrét anyagjellemző a gyártói adatlapról).

Megjegyzés. A „mágneses indukció” kifejezés itt a BB mezőt jelenti, nem pedig az indukált feszültséget; az utóbbi az elektromágneses indukció témája az Elektromágneses indukció, önindukció és kölcsönös indukció alfejezetben.

12.2.4 Anyagok mágneses viselkedése

A járművillamosságban három anyagcsoportot kell ismerni.

Diamágneses anyagok (μr\mu_r kicsit kisebb 1-nél) gyengén taszítják a mágneses teret, a gyakorlatban járműszereléskor nem meghatározók. Paramágneses anyagok (μr\mu_r kicsit nagyobb 1-nél) gyengén vonzzák. Ferromágneses anyagok (vas, nikkel, kobalt és ötvözeteik) nagy μr\mu_r értékűek, ezért vasmagok, reléhorgonyok, forgórészek készülnek belőlük.

A ferromágneses anyag nem lineáris: kis gerjesztésnél a BB meredeken nő, majd telítésbe megy. Ha a gerjesztést csökkentjük, a BB nem ugyanazon a görbén tér vissza, hanem elmarad – ezt nevezzük hiszterézisnek. A nulla HH-nál megmaradó BB a remanencia (BrB_r), a megszüntetéséhez szükséges ellentétes térerősség a koercitív erő (HcH_c).

A lágy mágneses anyagok – például a relék, transzformátorok, motorok vasanyaga – kis koercitív erejűek és keskeny hiszterézishurkájúak. A kemény mágneses anyagok – állandó mágnesek, például ABS-jeladó forgórészei, kis villanymotorok állórészmágnesei – nagy remanenciájúak, nagy koercitív erejűek, ezért megtartják a mágneses teret. A hőmérséklet növekedése a mágneses tulajdonságokat rontja; állandó mágneseknél egy anyagra jellemző hőmérséklet felett a mágnesség visszafordíthatatlanul gyengül (ellenőrizendő: típusonként, például neodímium vagy ferrit mágnesek).

12.2.5 Mágneses körök és analógia az elektromos körrel

A mágneses kört az elektromos körhöz hasonlóan lehet számolni. A gerjesztés Θ\Theta a feszültségforrás megfelelője, a fluxus Φ\Phi az áramé, a mágneses ellenállás RmR_m pedig az elektromos ellenállásé. A Hopkinson-törvény:

Θ=Φ⋅Rm,\Theta = \Phi \cdot R_m,

ahol a mágneses ellenállás homogén szakaszra

Rm=lμ0μrA.R_m = \frac{l}{\mu_0 \mu_r A}.

A soros mágneses szakaszok ellenállása összeadódik. A gépjárművekben szinte mindig vasmagos, légréssel sorba kapcsolt kör van. A légrés μr≈1\mu_r \approx 1 értéke miatt már néhány tizedmilliméter is olyan nagy mágneses ellenállást ad, mint sok centiméter vas; ezért a légrést nem szabad elhanyagolni.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Relé vasmagja tekerccsel, mozgó horgonnyal és légréssel, mellette az ekvivalens mágneses kör soros mágneses ellenállásokkal.
Relé mágneses köre légréssel és az ekvivalens „mágneses áramkör” (a Kidolgozott példák „Mágneses kör légréssel” adataival)

Az ábra bal oldalán a relé metszete látható: a tekercs (85/86 kapocs) az U alakú vasmagban fluxust hoz létre, amely a horgonyon és a δ\delta légrésen át záródik; a behúzott horgony zárja a 30–87 munkaérintkezőt. A jobb oldali ekvivalens körben a Θ=NI\Theta = N I gerjesztés a soros Rm,vasR_{m,\text{vas}} és Rm,légrésR_{m,\text{légrés}} ellenálláson hajtja át a Φ\Phi fluxust; a példa adataival (N=300N = 300, I=2AI = 2\,\text{A}, δ=2mm\delta = 2\,\text{mm}) a légrés adja a mágneses ellenállás 91%-át. Az interaktív változatban a légrés, az áram, a menetszám és a μr\mu_r állítható, és a húzóerő F=B2A/(2μ0)F = B^2 A/(2\mu_0) légrésfüggése is leolvasható.

Példa. Relé mágneses köre. Egy relé tekercse vasmagban hozza létre a fluxust. A vasmag egyik végén mozgó horgony (armatúra) van, közte légrés. Amikor a tekercs árama elég nagy, a mágneses erő behúzza a horgonyt, és az érintkezők zárnak. A behúzott állapotban a légrés nagyon kicsi, ezért a tartáshoz sokkal kisebb áram is elég, mint a behúzáshoz. Ezt használják ki az indítómotor behúzóreléjénél: a behúzó tekercs nagy árammal húz be, majd egy másik tekercs vagy a csökkentett tartóáram tartja zárva.

Az indítómotor behúzótekercse ugyanezt a mágneses kört használja, csak nagyobb méretben: a mozgó horgony egy villát mozgat, amely a fogaskereket a lendkerék fogaskoszorújába tolja, és közben zárja a főáramköri érintkezőket.

Az injektorok szolenoidjánál a tekercs mágneses tere egy tűt emel meg, és ezzel nyitja vagy zárja a tüzelőanyag-járatot. Itt a légrés a tű ütközőjénél van, ezért a nyitási áram és a nyitási idő kulcsfontosságú.

12.2.6 Erőhatások mágneses térben

Összefüggés. Lorentz-erő (áramjárta vezetőre ható erő): Ha ll hosszúságú, II áramú vezető BB indukciójú mágneses térben van, és az áram iránya α\alpha szöget zár be a térrel, akkor a vezetőre ható erő

F=BIlsin⁡α.F = B I l \sin \alpha.

Merőleges elrendezésben (α=90∘\alpha = 90^{\circ}):

F=BIl.F = B I l.

Az erő irányát a bal kéz szabálya adja: ha a nyitott bal tenyerünkön a mágneses erővonalak befelé mutatnak, a kinyújtott ujjak az áram irányába mutatnak, akkor a kifeszített hüvelykujj az erő irányát mutatja. (Megjegyzés: az irányoknál a hagyományos áramirányt használjuk: plusztól mínusz felé.)

Relé, szolenoid húzóereje. A légrésben kialakuló BB indukció a pólusfelületre közelítőleg

F=B2A2μ0F = \frac{B^2 A}{2\mu_0}

erőt fejt ki. A képletből látszik, hogy az erő a BB négyzetével arányos. Ezért a légrés mérete és a telítés erősen meghatározza a relé erejét: ha a vas telítésbe megy, a BB nem nő tovább, így az erő sem növelhető korlátlanul.

Egyenáramú motor nyomatéka. A járművekben használt kis egyenáramú motoroknál – ablaktörlőmotor, ventilátormotor, indítómotor – a mágneses térben forgó tekercs két oldalára ható erőpár nyomatékot hoz létre. Egy NN menetű, ll hosszúságú oldalú tekercsre, rr sugárnál, BB indukciónál és II áramnál

M=2NBIlr.M = 2 N B I l r.

Ez az egyenlet magyarázza, miért nyomatékosabb az indítómotor akkor, ha nagyobb a mágneses tér, több a menetszám, nagyobb az áram vagy nagyobb a forgórész sugara.

Hall-effektus előkészítése. Ha egy vékony vezető lapon II áram folyik, és erre merőleges BB mágneses tér hat, a mozgó töltéshordozókra Lorentz-erő hat, ezért a lap két oldala között UHU_H Hall-feszültség jelenik meg. A feszültség arányos az I⋅BI \cdot B szorzattal. Ezt az elvet használják a későbbi fejezetekben a fordulatszám- és helyzetjeladókban, valamint az érintésmentes áramérzékelőkben (Érzékelők és jeladók és Méréstechnikai alapok: műszerek, mérési hibák, multiméter és lakatfogó kapcsán).

12.2.7 Kidolgozott példák

Példa. Gerjesztés és mágneses indukció vasmagos tekercsben.

Adott: egy tekercs N=200N = 200 menetű, I=0,5AI = 0{,}5\,\text{A} áramot vesz fel, a tekercs hossza l=0,1ml = 0{,}1\,\text{m}, a vasmag relatív permeabilitása μr=2000\mu_r = 2000.

Keresett: Θ\Theta, HH és BB.

Θ=NI=200⋅0,5=100A. \Theta = N I = 200 \cdot 0{,}5 = 100\,\text{A}.

H=Θl=1000,1=1000A/m. H = \frac{\Theta}{l} = \frac{100}{0{,}1} = 1000\,\text{A/m}.

B=μ0μrH=1,2566⋅10−6⋅2000⋅1000≈2,51T. B = \mu_0 \mu_r H = 1{,}2566 \cdot 10^{-6} \cdot 2000 \cdot 1000 \approx 2{,}51\,\text{T}.

Ellenőrzés: 2,51T2{,}51\,\text{T} meghaladja a szokásos vasanyagok telítési indukcióját (jellemzően 1,51{,}5–2,2T2{,}2\,\text{T} körül; ellenőrizendő: anyagjellemző), ezért ez az érték a valóságban nem jön létre: a vas telítődik, és a BB ennél kisebb lesz. Ez jól mutatja, hogy a lineáris képlet csak a telítés alatt érvényes.

Példa. Mágneses kör légréssel.

Adott: tekercs N=300N = 300, I=2AI = 2\,\text{A}; vasmag közepes hossza lvas=0,3ml_{\text{vas}} = 0{,}3\,\text{m}, μr=1500\mu_r = 1500; légrés llégrés=2mm=0,002ml_{\text{légrés}} = 2\,\text{mm} = 0{,}002\,\text{m}; keresztmetszet A=4cm2=4⋅10−4m2A = 4\,\text{cm}^2 = 4 \cdot 10^{-4}\,\text{m}^2.

Keresett: fluxus Φ\Phi és indukció BB.

Gerjesztés:

Θ=NI=300⋅2=600A. \Theta = NI = 300 \cdot 2 = 600\,\text{A}.

Vasmag mágneses ellenállása:

Rm,vas=lvasμ0μrA=0,31,2566⋅10−6⋅1500⋅4⋅10−4=0,37,54⋅10−7≈3,98⋅105A/Wb. R_{m,\text{vas}} = \frac{l_{\text{vas}}}{\mu_0 \mu_r A} = \frac{0{,}3}{1{,}2566 \cdot 10^{-6} \cdot 1500 \cdot 4 \cdot 10^{-4}} = \frac{0{,}3}{7{,}54 \cdot 10^{-7}} \approx 3{,}98 \cdot 10^{5}\,\text{A/Wb}.

Légrés mágneses ellenállása:

Rm,légrés=llégrésμ0A=0,0021,2566⋅10−6⋅4⋅10−4=0,0025,03⋅10−10≈3,98⋅106A/Wb. R_{m,\text{légrés}} = \frac{l_{\text{légrés}}}{\mu_0 A} = \frac{0{,}002}{1{,}2566 \cdot 10^{-6} \cdot 4 \cdot 10^{-4}} = \frac{0{,}002}{5{,}03 \cdot 10^{-10}} \approx 3{,}98 \cdot 10^{6}\,\text{A/Wb}.

Az összes mágneses ellenállás:

Rm=Rm,vas+Rm,légrés≈4,38⋅106A/Wb. R_m = R_{m,\text{vas}} + R_{m,\text{légrés}} \approx 4{,}38 \cdot 10^{6}\,\text{A/Wb}.

Fluxus:

Φ=ΘRm=6004,38⋅106≈1,37⋅10−4Wb=0,137mWb. \Phi = \frac{\Theta}{R_m} = \frac{600}{4{,}38 \cdot 10^{6}} \approx 1{,}37 \cdot 10^{-4}\,\text{Wb} = 0{,}137\,\text{mWb}.

Indukció:

B=ΦA=1,37⋅10−44⋅10−4=0,342T. B = \frac{\Phi}{A} = \frac{1{,}37 \cdot 10^{-4}}{4 \cdot 10^{-4}} = 0{,}342\,\text{T}.

Megfigyelés: a légrés a teljes mágneses ellenállás több mint 90%-át adja, ezért a gyakorlatban a légrést mindig ellenőrizni kell.

Példa. Relé húzóereje.

Adott: relé légrésénél B=0,4TB = 0{,}4\,\text{T}, pólusfelület A=1cm2=1⋅10−4m2A = 1\,\text{cm}^2 = 1 \cdot 10^{-4}\,\text{m}^2.

Keresett: húzóerő.

F=B2A2μ0=(0,4)2⋅1⋅10−42⋅1,2566⋅10−6=1,6⋅10−52,513⋅10−6≈6,4N. F = \frac{B^2 A}{2\mu_0} = \frac{(0{,}4)^2 \cdot 1 \cdot 10^{-4}}{2 \cdot 1{,}2566 \cdot 10^{-6}} = \frac{1{,}6 \cdot 10^{-5}}{2{,}513 \cdot 10^{-6}} \approx 6{,}4\,\text{N}.

Ez egy kis relé behúzóerejeként reális. Ha a légrés megnő, BB lecsökken, és az erő a négyzetes összefüggés miatt nagyon gyorsan csökken.

Példa. Egyenáramú motor nyomatéka.

Adott: B=0,6TB = 0{,}6\,\text{T}, egy vezető hossza l=0,08ml = 0{,}08\,\text{m}, I=80AI = 80\,\text{A}, menetszám N=10N = 10, sugár r=0,04mr = 0{,}04\,\text{m}.

Keresett: nyomaték.

Egy oldalra ható erő:

F=BIl=0,6⋅80⋅0,08=3,84N. F = B I l = 0{,}6 \cdot 80 \cdot 0{,}08 = 3{,}84\,\text{N}.

Nyomaték:

M=2NFr=2⋅10⋅3,84⋅0,04=3,07Nm. M = 2 N F r = 2 \cdot 10 \cdot 3{,}84 \cdot 0{,}04 = 3{,}07\,\text{Nm}.

Az indítómotorokban nagyobb áram, több menet és nagyobb sugár adja a szükséges indítási nyomatékot; a számítási példa a módszert szemlélteti.

12.2.8 Minőségellenőrzés

A mágneses körrel működő alkatrészeket a járművön általában közvetett mérésekkel ellenőrizzük, mert a fluxust vagy a BB-t a zárt szerkezetben nem tudjuk egyszerűen megmérni.

  1. Relé: mérd meg a tekercs ellenállását a kapocsjelek között (pl. 85–86). A mért értéknek a gyártói adat tartományában kell lennie. Kapcsolj feszültséget a tekercsre, és figyeld, hogy a névleges feszültség közelében behúz-e, az érintkezők ellenállása 0,1Ω0{,}1\,\Omega alá esik-e. A behúzó és elengedő feszültség legyen a gyártói érték szerint.
  2. Szolenoid injektor: oszcilloszkóppal nézd az áram- és feszültségjelet; az áramfelfutásnak a gyártói jelleggörbének megfelelőnek kell lennie, mert a nyitási erő a mágneses tértől függ.
  3. Egyenáramú motor: mérd az üresjárati és terhelt áramfelvételt; a túl nagy áram gyenge mágneses térre, kopott kefékre vagy megnövekedett mechanikai ellenállásra utal.
  4. Légrés és mozgás: ellenőrizd a horgony, a tű vagy a fogaskerék mozgását; a megnövekedett légrés vagy a szorulás csökkenti a mágneses erőt.

Biztonsági korlát. A mérések tanműhelyi környezetre és a gyártói javítási utasításra vonatkoznak; a megadott értékek tanulási példák.

12.2.9 Valós életbeli alkalmazás

Ügyfélpanasz: indításkor a műszerfalon minden kialszik, az indítómotor csak kattog, de nem forgat. Tünet: a behúzórelé kattog, az indítómotor nem húz be.

Vizsgálat: az akkumulátor feszültsége nyugalmi állapotban 12,4V12{,}4\,\text{V}. Indításkor a behúzórelé 50-es kapcsán a feszültség 10,2V10{,}2\,\text{V}-re esik, a testponton 0,4V0{,}4\,\text{V} feszültségesés mérhető. A behúzótekercs ellenállása a gyártói tartományban van.

Ok: a testkábel vagy a testcsatlakozás nagy átmeneti ellenállása miatt a relé tekercsére csak 10,2V−0,4V=9,8V10{,}2\,\text{V} - 0{,}4\,\text{V} = 9{,}8\,\text{V} jut. A csökkent gerjesztés miatt a mágneses erő a négyzetes összefüggés szerint leesik, ezért a relé nem tudja biztosan tartani a főérintkezőt, és kattog.

Javítás: testcsatlakozás tisztítása, kábel ellenőrzése, szükség esetén csere. Ellenőrzés: indításnál a feszültségesés a testponton 0,2V0{,}2\,\text{V} alá csökken, a relé egyszer húz be, az indítómotor forog.

12.2.10 Tipikus hibák

  1. A gerjesztés és a fluxus összekeverése. A gerjesztés Θ=NI\Theta = NI amper, a fluxus Φ\Phi weber; a kettőt a mágneses ellenállás köti össze.
  2. A légrés elhanyagolása. A gyakorlatban a légrés dominál, ezért a vasmag méretéből számolt fluxus irreálisan nagy lesz, ha a légrést kihagyjuk.
  3. A telítés figyelmen kívül hagyása. A B=μHB = \mu H lineáris összefüggés csak a telítés alatt igaz; nagy gerjesztésnél a BB már alig nő, tehát a relé ereje sem növelhető korlátlanul.
  4. A mágneses erő irányának téves értelmezése. A Lorentz-erő merőleges az áramra és a mágneses térre is; a kéz-szabály felcserélése téves diagnózishoz vezet.
  5. A μ\mu jelölés kettős jelentése. A mágneses permeabilitás μ\mu és a tapadási tényező μ\mu (a fék- és menetdinamikában) két különböző fogalom, azonos betűvel; a szövegkörnyezet dönti el, melyikről van szó.

12.2.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A mágneses gerjesztés mértékegysége weber.
  2. Igaz vagy hamis? A légrés növelése csökkenti a mágneses kör fluxusát.
  3. Mit jelent a remanencia, és miért fontos a lágy mágneses anyagoknál?
  4. Milyen erőhatás mozgatja az injektor szolenoid tűjét, és miért csökken az erő, ha a légrés megnő?
  5. A hiszterézisgörbén hol olvasható le a koercitív erő?

12.2.12 Feladatok

1. feladat (A). Számítsd ki a gerjesztést, ha egy N=150N = 150 menetes tekercsben I=0,8AI = 0{,}8\,\text{A} folyik.

2. feladat (A). Magyarázd el röviden, miért van az, hogy a ferromágneses anyagban a mágneses indukció sokkal nagyobb, mint levegőben azonos gerjesztésnél, és mi történik telítéskor.

3. feladat (B). Egy mágneses körben a vasmag hossza 0,25m0{,}25\,\text{m}, relatív permeabilitása μr=1200\mu_r = 1200, a légrés 1mm1\,\text{mm}, a keresztmetszet mindenhol 3cm23\,\text{cm}^2. A tekercs N=250N = 250 menetű, az áram I=1,5AI = 1{,}5\,\text{A}. Számítsd ki az összes mágneses ellenállást, a fluxust és az indukciót.

4. feladat (B). Egy relé pólusfelülete A=0,8cm2A = 0{,}8\,\text{cm}^2, a légrésben B=0,35TB = 0{,}35\,\text{T}. Mekkora a húzóerő? Ha a légrés megnő, és BB értéke 0,20T0{,}20\,\text{T}-re csökken, hány százalékkal lesz kisebb az erő?

5. feladat (C). Miért nem lehet egy relé húzóerejét a tekercs áramának növelésével minden határon túl növelni? Vedd figyelembe a vas telítését és a tekercs hőterhelését.

6. feladat (D). Indítómotor behúzóreléje kattog, az indítómotor nem forgat. A mérés: akkumulátor nyugalmi feszültsége 12,4V12{,}4\,\text{V}; indításkor a relé tekercsének plusz oldalán 10,1V10{,}1\,\text{V}, a testoldalon 0,5V0{,}5\,\text{V} feszültségesést mérsz. Mi a legvalószínűbb hiba? Milyen javítást javasolsz, és miért?

12.2.13 Megoldások

12.2.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A gerjesztés mértékegysége amper (A\text{A}), a fluxusé weber (Wb\text{Wb}).
  2. Igaz. A légrés mágneses ellenállása nagy, ezért a fluxus csökken.
  3. A remanencia a ferromágneses anyagban visszamaradó mágneses indukció, amikor a külső HH nullára csökken. Lágy mágneses anyagoknál kicsinek kell lennie, hogy a relé kikapcsolás után azonnal elengedjen.
  4. A szolenoid tűjére a légrésben kialakuló mágneses tér húzóereje hat. Ha a légrés nő, a mágneses ellenállás nő, a fluxus és a BB csökken, így az erő a BB négyzetével arányosan esik.
  5. A hiszterézisgörbén a koercitív erő az a negatív HH érték, ahol a BB értéke nulla.

12.2.13.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A). Θ=NI=150⋅0,8=120A\Theta = N I = 150 \cdot 0{,}8 = 120\,\text{A}.

2. feladat (A). A ferromágneses anyag μr\mu_r-je nagy, ezért B=μ0μrHB = \mu_0 \mu_r H szerint az indukció sokszorosa a vákuumban mérhetőnek. Telítéskor a BB már nem nő tovább arányosan, mert az anyagban a mágneses domének rendeződése telítődik.

3. feladat (B). Adatok: lvas=0,25ml_{\text{vas}} = 0{,}25\,\text{m}, μr=1200\mu_r = 1200, llégrés=0,001ml_{\text{légrés}} = 0{,}001\,\text{m}, A=3cm2=3⋅10−4m2A = 3\,\text{cm}^2 = 3 \cdot 10^{-4}\,\text{m}^2, N=250N = 250, I=1,5AI = 1{,}5\,\text{A}.

Gerjesztés: Θ=250⋅1,5=375A\Theta = 250 \cdot 1{,}5 = 375\,\text{A}.

Vasmag mágneses ellenállása: Rm,vas=0,251,2566⋅10−6⋅1200⋅3⋅10−4=0,254,52⋅10−7≈5,53⋅105A/Wb. R_{m,\text{vas}} = \frac{0{,}25}{1{,}2566 \cdot 10^{-6} \cdot 1200 \cdot 3 \cdot 10^{-4}} = \frac{0{,}25}{4{,}52 \cdot 10^{-7}} \approx 5{,}53 \cdot 10^{5}\,\text{A/Wb}.

Légrés mágneses ellenállása: Rm,légrés=0,0011,2566⋅10−6⋅3⋅10−4=0,0013,77⋅10−10≈2,65⋅106A/Wb. R_{m,\text{légrés}} = \frac{0{,}001}{1{,}2566 \cdot 10^{-6} \cdot 3 \cdot 10^{-4}} = \frac{0{,}001}{3{,}77 \cdot 10^{-10}} \approx 2{,}65 \cdot 10^{6}\,\text{A/Wb}.

Összes mágneses ellenállás: Rm≈3,20⋅106A/Wb. R_m \approx 3{,}20 \cdot 10^{6}\,\text{A/Wb}.

Fluxus: Φ=3753,20⋅106≈1,17⋅10−4Wb=0,117mWb. \Phi = \frac{375}{3{,}20 \cdot 10^{6}} \approx 1{,}17 \cdot 10^{-4}\,\text{Wb} = 0{,}117\,\text{mWb}.

Indukció: B=ΦA=1,17⋅10−43⋅10−4=0,39T. B = \frac{\Phi}{A} = \frac{1{,}17 \cdot 10^{-4}}{3 \cdot 10^{-4}} = 0{,}39\,\text{T}.

4. feladat (B). Első eset: F1=(0,35)2⋅0,8⋅10−42⋅1,2566⋅10−6=9,8⋅10−62,513⋅10−6≈3,9N. F_1 = \frac{(0{,}35)^2 \cdot 0{,}8 \cdot 10^{-4}}{2 \cdot 1{,}2566 \cdot 10^{-6}} = \frac{9{,}8 \cdot 10^{-6}}{2{,}513 \cdot 10^{-6}} \approx 3{,}9\,\text{N}.

Második eset: F2=(0,20)2⋅0,8⋅10−42⋅1,2566⋅10−6=3,2⋅10−62,513⋅10−6≈1,27N. F_2 = \frac{(0{,}20)^2 \cdot 0{,}8 \cdot 10^{-4}}{2 \cdot 1{,}2566 \cdot 10^{-6}} = \frac{3{,}2 \cdot 10^{-6}}{2{,}513 \cdot 10^{-6}} \approx 1{,}27\,\text{N}.

Az erő csökkenése: 3,9−1,273,9⋅100≈67%\frac{3{,}9 - 1{,}27}{3{,}9} \cdot 100 \approx 67\%.

5. feladat (C). A ferromágneses vas telítése miatt a BB nem nő lineárisan; telítés után hiába növeljük a gerjesztést, a fluxus alig változik, tehát a húzóerő sem nő érdemben. Emellett a tekercs áramának növelése növeli a P=I2RP = I^2 R veszteséget, a tekercs túlmelegszik, a szigetelés károsodhat, és a relé tönkremegy.

6. feladat (D). A testoldali 0,5V0{,}5\,\text{V} feszültségesés nagy, ezért a relé tekercsére csak 10,1−0,5=9,6V10{,}1 - 0{,}5 = 9{,}6\,\text{V} jut. A csökkent gerjesztés miatt a relé mágneses ereje lecsökken, és nem tudja zárva tartani a főérintkezőt. A legvalószínűbb hiba a testkábel vagy a testcsatlakozás nagy átmeneti ellenállása. Javítás: a testcsatlakozás tisztítása, a kábel és a cipősaru ellenőrzése, szükség esetén csere, majd indítási teszt.

12.2.14 Rövid összefoglaló

A mágneses teret a tekercs gerjesztése hozza létre: Θ=NI\Theta = NI. A gerjesztéshez tartozó HH térerősség az anyagban B=μ0μrHB = \mu_0 \mu_r H mágneses indukciót hoz létre, a fluxus pedig Φ=BA\Phi = B\,A. A ferromágneses anyagok nagy μr\mu_r értéke miatt koncentrálják a mágneses teret, de telítésbe esnek, és hiszterézist mutatnak: a remanencia és a koercitív erő az anyag mágneses emlékezetét jellemzi. A mágneses kör hasonló az elektromos körhöz: Θ=ΦRm\Theta = \Phi R_m, ahol a mágneses ellenállás Rm=l/(μ0μrA)R_m = l/(\mu_0 \mu_r A); a légrés már kis méretben is uralja a kört. Az erőhatások közül az áramjárta vezetőre F=BIlsin⁡αF = B I l \sin\alpha erő hat, a relé és szolenoid húzóereje F=B2A/(2μ0)F = B^2 A/(2\mu_0), az egyenáramú motor nyomatéka pedig M=2NBIlrM = 2 N B I l r. Ezek a törvények magyarázzák az indítómotor behúzóreléjének, az injektorszolenoidnak és a villamos motoroknak a működését. Továbbvitt eredmény. A mágneses tér időbeli változása és a fluxus fogalma az Elektromágneses indukció, önindukció és kölcsönös indukció alfejezetben használt indukált feszültség alapja; a relé, a szolenoid és a motor itt megismert mágneses köre pedig a későbbi fejezetekben az induktivitás gyakorlati megjelenése.

12.2.15 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: fizika- és elektrotechnika-tankönyvek (mágneses tér, mágneses kör, Lorentz-erő); gyártói javítási anyagok az indítómotor, relé, injektor és motorok ellenőrzési értékeihez; anyagjellemzők (permeabilitás, telítési indukció, remanencia, koercitív erő) gyártói adatlapokból.

Ellenőrizendő állítások: a relatív permeabilitás tipikus értékei, a telítési indukció nagysága, a neodímium és ferrit mágnesek hőmérsékleti határai, valamint a járművekben használt relék, behúzótekercsek és injektorok konkrét áram- és erőadatai. A példákban szereplő BB, HH, erő- és nyomatékértékek tanulási példák, nem mért gyártói adatok.