Az indítómotor behúzóreléje kattog, de a motor nem forgat; az injektorok nem nyitnak; az ablaktörlőmotor lassú, és a generátor sem tölt. Mindegyik jelenség mögött ugyanaz a fizikai alap: az árammal létrehozott mágneses tér és annak erőhatása. Ha csak „feszültséget mérünk és kicseréljük az alkatrészt”, gyakran tünetet kezelünk. A mágneses kör, a gerjesztés, a fluxus és a mágneses erő megértésével viszont pontosan el tudjuk dönteni, miért nem húz be egy relé, miért gyenge egy motor, és miért fontos a légrés vagy a telítés.
Képzeljünk el egy vasmagra tekercselt, például 300 menetes tekercset. Ha a tekercsen áram folyik, a vas belsejében a mágneses erővonalak a vas mentén záródnak, ahogyan a víz egy csőben. A vasban sokkal sűrűbbek az erővonalak, mint levegőben, ezért a mágneses hatás koncentrálódik. A légrésnél az erővonalak szétszóródnak, a légrés ezért „szűk keresztmetszet”, ami nagyon megnöveli a kör mágneses ellenállását. Ha a vasra mozgó horgonyt helyezünk, a mágneses erő behúzza azt – ez a relé, a behúzótekercs és az elektromágneses szelep alapja.
Az alábbi ábra egy ferromágneses anyag hiszterézisgörbéjét mutatja. A vízszintes tengely a mágneses térerősség , a függőleges a vasban kialakuló mágneses indukció . A görbe az anyag „mágneses emlékezetét” szemlélteti:
A görbe két fontos pontja: amikor , a nem nulla – ez a remanencia, vagyis a vas „emlékezik”. Az a negatív érték, ahol visszatér nullára, a koercitív erő. Az ellaposodó szakasz a telítés: nagy növelésére már alig nő.
Definíció. Mágneses gerjesztés (magnetomotive force, ): A tekercs menetein átfolyó áramok összege (a menetszám és az áram szorzata), amely a mágneses teret létrehozza. Homogén tekercsre
ahol a menetszám, az áram. A gerjesztés mértékegysége: amper (). A gyakorlatban gyakran „ampermenetnek” is mondják, de a mértékegység egyszerűen amper.
Definíció. Mágneses térerősség (): A gerjesztés hossz menti sűrűsége. Ha a hosszúságú mágneses térben a gerjesztés egyenletesen oszlik el, akkor
Mértékegysége: .
Definíció. Mágneses indukció (magnetic flux density, ): Az anyagban vagy vákuumban kialakuló mágneses fluxussűrűség, amely a térerősség hatására jön létre:
Itt a vákuum permeabilitása (mágneses állandó), az anyag relatív permeabilitása, az abszolút permeabilitás. A mértékegysége: tesla (), . A T a gépjármű-jeladóknál tipikusan néhány millitesla nagyságrendű.
Definíció. Mágneses fluxus (): Egy felületen áthaladó mágneses indukció összegzése. Ha a merőleges az felületre és homogén, akkor
Mértékegysége: weber (), .
Összefüggés. Permeabilitás: A azt fejezi ki, hányszor nagyobb az indukció ugyanakkora gerjesztésnél az anyagban, mint vákuumban. Vákuumban és levegőben , ferromágneses anyagokban – például lágyvasban vagy szilíciumvasban – jellemzően és között lehet (ellenőrizendő: konkrét anyagjellemző a gyártói adatlapról).
Megjegyzés. A „mágneses indukció” kifejezés itt a mezőt jelenti, nem pedig az indukált feszültséget; az utóbbi az elektromágneses indukció témája az Elektromágneses indukció, önindukció és kölcsönös indukció alfejezetben.
A járművillamosságban három anyagcsoportot kell ismerni.
Diamágneses anyagok ( kicsit kisebb 1-nél) gyengén taszítják a mágneses teret, a gyakorlatban járműszereléskor nem meghatározók. Paramágneses anyagok ( kicsit nagyobb 1-nél) gyengén vonzzák. Ferromágneses anyagok (vas, nikkel, kobalt és ötvözeteik) nagy értékűek, ezért vasmagok, reléhorgonyok, forgórészek készülnek belőlük.
A ferromágneses anyag nem lineáris: kis gerjesztésnél a meredeken nő, majd telítésbe megy. Ha a gerjesztést csökkentjük, a nem ugyanazon a görbén tér vissza, hanem elmarad – ezt nevezzük hiszterézisnek. A nulla -nál megmaradó a remanencia (), a megszüntetéséhez szükséges ellentétes térerősség a koercitív erő ().
A lágy mágneses anyagok – például a relék, transzformátorok, motorok vasanyaga – kis koercitív erejűek és keskeny hiszterézishurkájúak. A kemény mágneses anyagok – állandó mágnesek, például ABS-jeladó forgórészei, kis villanymotorok állórészmágnesei – nagy remanenciájúak, nagy koercitív erejűek, ezért megtartják a mágneses teret. A hőmérséklet növekedése a mágneses tulajdonságokat rontja; állandó mágneseknél egy anyagra jellemző hőmérséklet felett a mágnesség visszafordíthatatlanul gyengül (ellenőrizendő: típusonként, például neodímium vagy ferrit mágnesek).
A mágneses kört az elektromos körhöz hasonlóan lehet számolni. A gerjesztés a feszültségforrás megfelelője, a fluxus az áramé, a mágneses ellenállás pedig az elektromos ellenállásé. A Hopkinson-törvény:
ahol a mágneses ellenállás homogén szakaszra
A soros mágneses szakaszok ellenállása összeadódik. A gépjárművekben szinte mindig vasmagos, légréssel sorba kapcsolt kör van. A légrés értéke miatt már néhány tizedmilliméter is olyan nagy mágneses ellenállást ad, mint sok centiméter vas; ezért a légrést nem szabad elhanyagolni.

Az ábra bal oldalán a relé metszete látható: a tekercs (85/86 kapocs) az U alakú vasmagban fluxust hoz létre, amely a horgonyon és a légrésen át záródik; a behúzott horgony zárja a 30–87 munkaérintkezőt. A jobb oldali ekvivalens körben a gerjesztés a soros és ellenálláson hajtja át a fluxust; a példa adataival (, , ) a légrés adja a mágneses ellenállás 91%-át. Az interaktív változatban a légrés, az áram, a menetszám és a állítható, és a húzóerő légrésfüggése is leolvasható.
Példa. Relé mágneses köre. Egy relé tekercse vasmagban hozza létre a fluxust. A vasmag egyik végén mozgó horgony (armatúra) van, közte légrés. Amikor a tekercs árama elég nagy, a mágneses erő behúzza a horgonyt, és az érintkezők zárnak. A behúzott állapotban a légrés nagyon kicsi, ezért a tartáshoz sokkal kisebb áram is elég, mint a behúzáshoz. Ezt használják ki az indítómotor behúzóreléjénél: a behúzó tekercs nagy árammal húz be, majd egy másik tekercs vagy a csökkentett tartóáram tartja zárva.
Az indítómotor behúzótekercse ugyanezt a mágneses kört használja, csak nagyobb méretben: a mozgó horgony egy villát mozgat, amely a fogaskereket a lendkerék fogaskoszorújába tolja, és közben zárja a főáramköri érintkezőket.
Az injektorok szolenoidjánál a tekercs mágneses tere egy tűt emel meg, és ezzel nyitja vagy zárja a tüzelőanyag-járatot. Itt a légrés a tű ütközőjénél van, ezért a nyitási áram és a nyitási idő kulcsfontosságú.
Összefüggés. Lorentz-erő (áramjárta vezetőre ható erő): Ha hosszúságú, áramú vezető indukciójú mágneses térben van, és az áram iránya szöget zár be a térrel, akkor a vezetőre ható erő
Merőleges elrendezésben ():
Az erő irányát a bal kéz szabálya adja: ha a nyitott bal tenyerünkön a mágneses erővonalak befelé mutatnak, a kinyújtott ujjak az áram irányába mutatnak, akkor a kifeszített hüvelykujj az erő irányát mutatja. (Megjegyzés: az irányoknál a hagyományos áramirányt használjuk: plusztól mínusz felé.)
Relé, szolenoid húzóereje. A légrésben kialakuló indukció a pólusfelületre közelítőleg
erőt fejt ki. A képletből látszik, hogy az erő a négyzetével arányos. Ezért a légrés mérete és a telítés erősen meghatározza a relé erejét: ha a vas telítésbe megy, a nem nő tovább, így az erő sem növelhető korlátlanul.
Egyenáramú motor nyomatéka. A járművekben használt kis egyenáramú motoroknál – ablaktörlőmotor, ventilátormotor, indítómotor – a mágneses térben forgó tekercs két oldalára ható erőpár nyomatékot hoz létre. Egy menetű, hosszúságú oldalú tekercsre, sugárnál, indukciónál és áramnál
Ez az egyenlet magyarázza, miért nyomatékosabb az indítómotor akkor, ha nagyobb a mágneses tér, több a menetszám, nagyobb az áram vagy nagyobb a forgórész sugara.
Hall-effektus előkészítése. Ha egy vékony vezető lapon áram folyik, és erre merőleges mágneses tér hat, a mozgó töltéshordozókra Lorentz-erő hat, ezért a lap két oldala között Hall-feszültség jelenik meg. A feszültség arányos az szorzattal. Ezt az elvet használják a későbbi fejezetekben a fordulatszám- és helyzetjeladókban, valamint az érintésmentes áramérzékelőkben (Érzékelők és jeladók és Méréstechnikai alapok: műszerek, mérési hibák, multiméter és lakatfogó kapcsán).
Példa. Gerjesztés és mágneses indukció vasmagos tekercsben.
Adott: egy tekercs menetű, áramot vesz fel, a tekercs hossza , a vasmag relatív permeabilitása .
Keresett: , és .
Ellenőrzés: meghaladja a szokásos vasanyagok telítési indukcióját (jellemzően – körül; ellenőrizendő: anyagjellemző), ezért ez az érték a valóságban nem jön létre: a vas telítődik, és a ennél kisebb lesz. Ez jól mutatja, hogy a lineáris képlet csak a telítés alatt érvényes.
Példa. Mágneses kör légréssel.
Adott: tekercs , ; vasmag közepes hossza , ; légrés ; keresztmetszet .
Keresett: fluxus és indukció .
Gerjesztés:
Vasmag mágneses ellenállása:
Légrés mágneses ellenállása:
Az összes mágneses ellenállás:
Fluxus:
Indukció:
Megfigyelés: a légrés a teljes mágneses ellenállás több mint 90%-át adja, ezért a gyakorlatban a légrést mindig ellenőrizni kell.
Példa. Relé húzóereje.
Adott: relé légrésénél , pólusfelület .
Keresett: húzóerő.
Ez egy kis relé behúzóerejeként reális. Ha a légrés megnő, lecsökken, és az erő a négyzetes összefüggés miatt nagyon gyorsan csökken.
Példa. Egyenáramú motor nyomatéka.
Adott: , egy vezető hossza , , menetszám , sugár .
Keresett: nyomaték.
Egy oldalra ható erő:
Nyomaték:
Az indítómotorokban nagyobb áram, több menet és nagyobb sugár adja a szükséges indítási nyomatékot; a számítási példa a módszert szemlélteti.
A mágneses körrel működő alkatrészeket a járművön általában közvetett mérésekkel ellenőrizzük, mert a fluxust vagy a -t a zárt szerkezetben nem tudjuk egyszerűen megmérni.
Biztonsági korlát. A mérések tanműhelyi környezetre és a gyártói javítási utasításra vonatkoznak; a megadott értékek tanulási példák.
Ügyfélpanasz: indításkor a műszerfalon minden kialszik, az indítómotor csak kattog, de nem forgat. Tünet: a behúzórelé kattog, az indítómotor nem húz be.
Vizsgálat: az akkumulátor feszültsége nyugalmi állapotban . Indításkor a behúzórelé 50-es kapcsán a feszültség -re esik, a testponton feszültségesés mérhető. A behúzótekercs ellenállása a gyártói tartományban van.
Ok: a testkábel vagy a testcsatlakozás nagy átmeneti ellenállása miatt a relé tekercsére csak jut. A csökkent gerjesztés miatt a mágneses erő a négyzetes összefüggés szerint leesik, ezért a relé nem tudja biztosan tartani a főérintkezőt, és kattog.
Javítás: testcsatlakozás tisztítása, kábel ellenőrzése, szükség esetén csere. Ellenőrzés: indításnál a feszültségesés a testponton alá csökken, a relé egyszer húz be, az indítómotor forog.
1. feladat (A). Számítsd ki a gerjesztést, ha egy menetes tekercsben folyik.
2. feladat (A). Magyarázd el röviden, miért van az, hogy a ferromágneses anyagban a mágneses indukció sokkal nagyobb, mint levegőben azonos gerjesztésnél, és mi történik telítéskor.
3. feladat (B). Egy mágneses körben a vasmag hossza , relatív permeabilitása , a légrés , a keresztmetszet mindenhol . A tekercs menetű, az áram . Számítsd ki az összes mágneses ellenállást, a fluxust és az indukciót.
4. feladat (B). Egy relé pólusfelülete , a légrésben . Mekkora a húzóerő? Ha a légrés megnő, és értéke -re csökken, hány százalékkal lesz kisebb az erő?
5. feladat (C). Miért nem lehet egy relé húzóerejét a tekercs áramának növelésével minden határon túl növelni? Vedd figyelembe a vas telítését és a tekercs hőterhelését.
6. feladat (D). Indítómotor behúzóreléje kattog, az indítómotor nem forgat. A mérés: akkumulátor nyugalmi feszültsége ; indításkor a relé tekercsének plusz oldalán , a testoldalon feszültségesést mérsz. Mi a legvalószínűbb hiba? Milyen javítást javasolsz, és miért?
1. feladat (A). .
2. feladat (A). A ferromágneses anyag -je nagy, ezért szerint az indukció sokszorosa a vákuumban mérhetőnek. Telítéskor a már nem nő tovább arányosan, mert az anyagban a mágneses domének rendeződése telítődik.
3. feladat (B). Adatok: , , , , , .
Gerjesztés: .
Vasmag mágneses ellenállása:
Légrés mágneses ellenállása:
Összes mágneses ellenállás:
Fluxus:
Indukció:
4. feladat (B). Első eset:
Második eset:
Az erő csökkenése: .
5. feladat (C). A ferromágneses vas telítése miatt a nem nő lineárisan; telítés után hiába növeljük a gerjesztést, a fluxus alig változik, tehát a húzóerő sem nő érdemben. Emellett a tekercs áramának növelése növeli a veszteséget, a tekercs túlmelegszik, a szigetelés károsodhat, és a relé tönkremegy.
6. feladat (D). A testoldali feszültségesés nagy, ezért a relé tekercsére csak jut. A csökkent gerjesztés miatt a relé mágneses ereje lecsökken, és nem tudja zárva tartani a főérintkezőt. A legvalószínűbb hiba a testkábel vagy a testcsatlakozás nagy átmeneti ellenállása. Javítás: a testcsatlakozás tisztítása, a kábel és a cipősaru ellenőrzése, szükség esetén csere, majd indítási teszt.
A mágneses teret a tekercs gerjesztése hozza létre: . A gerjesztéshez tartozó térerősség az anyagban mágneses indukciót hoz létre, a fluxus pedig . A ferromágneses anyagok nagy értéke miatt koncentrálják a mágneses teret, de telítésbe esnek, és hiszterézist mutatnak: a remanencia és a koercitív erő az anyag mágneses emlékezetét jellemzi. A mágneses kör hasonló az elektromos körhöz: , ahol a mágneses ellenállás ; a légrés már kis méretben is uralja a kört. Az erőhatások közül az áramjárta vezetőre erő hat, a relé és szolenoid húzóereje , az egyenáramú motor nyomatéka pedig . Ezek a törvények magyarázzák az indítómotor behúzóreléjének, az injektorszolenoidnak és a villamos motoroknak a működését. Továbbvitt eredmény. A mágneses tér időbeli változása és a fluxus fogalma az Elektromágneses indukció, önindukció és kölcsönös indukció alfejezetben használt indukált feszültség alapja; a relé, a szolenoid és a motor itt megismert mágneses köre pedig a későbbi fejezetekben az induktivitás gyakorlati megjelenése.
Forrástípusok: fizika- és elektrotechnika-tankönyvek (mágneses tér, mágneses kör, Lorentz-erő); gyártói javítási anyagok az indítómotor, relé, injektor és motorok ellenőrzési értékeihez; anyagjellemzők (permeabilitás, telítési indukció, remanencia, koercitív erő) gyártói adatlapokból.
Ellenőrizendő állítások: a relatív permeabilitás tipikus értékei, a telítési indukció nagysága, a neodímium és ferrit mágnesek hőmérsékleti határai, valamint a járművekben használt relék, behúzótekercsek és injektorok konkrét áram- és erőadatai. A példákban szereplő , , erő- és nyomatékértékek tanulási példák, nem mért gyártói adatok.