15.1 Méréstechnikai alapok: műszerek, mérési hibák, multiméter és lakatfogó

15.1.1 Motiváció

Képzeld el, hogy egy autó hidegindításkor nagyon lassan forgatja a motort. A feszültségmérővel mért akkumulátorfeszültség üres állapotban 12,4 V – ez önmagában még „elfogadhatónak” tűnhet. A tapasztalt szerelő azonban nemcsak feszültséget mér, hanem a lakatfogóval indítás közbeni áramot és a feszültségesést is ellenőrzi. A mérés csak akkor ad használható diagnózist, ha tudod, milyen műszert válassz, milyen méréshatáron, mekkora hibával mértél, és hogyan csatlakoztasd a műszert a jármű áramköréhez. Ebből az alfejezetből a méréstechnikai alapokat, a digitális multiméter és a DC-lakatfogó biztonságos használatát tanulod meg.

15.1.2 Szemléletes kép

Rajzoljuk meg azt a legalapvetőbb járművillamossági mérési helyzetet: feszültséget mérünk digitális multiméterrel egy fogyasztón, például egy izzón, az akkumulátor feszültségén.

Feszültségmérés digitális multiméterrel (párhuzamos bekötés) - A voltmérő belső ellenállása nagy, ezért párhuzamosan kötjük a mérendő fogyasztóval. A kapcsolási rajz tanulási szemléltetés, az értékek tájékoztató jellegűek.

A rajzon a feszültségmérő párhuzamosan kapcsolódik a mérendő fogyasztóval: a műszer „fent” a plusz ágra, „lent” a testre csatlakozik. Ez az ábrázolás rögtön megmutatja a feszültségmérés alapszabályát: feszültséget mindig két pont között mérünk, ezért a voltmérőt a mérendő szakasszal párhuzamosan kötjük be.

15.1.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A mérés olyan megfigyelési tevékenység, amelynek során egy fizikai mennyiség értékét összehasonlítjuk egy ismert mértékegységgel, és az eredményt számértékkel, mértékegységgel, valamint mérési bizonytalansággal adjuk meg.

Definíció. A mérőműszer a mérés céljára kialakított eszköz vagy rendszer. Járműjavítási gyakorlatban leggyakrabban analóg mutatós vagy digitális műszereket használunk. A digitális multiméter (DMM – digital multimeter) feszültséget, áramot, ellenállást és gyakran más jellemzőket is mér, az eredményt számkijelzőn mutatja.

Definíció. A mérési hiba a mért érték és a valós (helyes) érték különbsége:

Δx=xm−xvalós \Delta x = x_{\text{m}} - x_{\text{valós}}

ahol xmx_{\text{m}} a mért érték, xvalósx_{\text{valós}} a valós érték. A hibát a mért értéktől és a valós értéktől függően abszolút vagy relatív formában szokás megadni.

Definíció. Az abszolút hiba maga a különbség, a mért mennyiséggel azonos mértékegységben. A relatív hiba az abszolút hiba és a valós érték hányadosa, általában százalékban:

δ=Δxxvalós⋅100% \delta = \frac{\Delta x}{x_{\text{valós}}} \cdot 100\,\%

A műszerek pontossági adatai gyakran nem egyetlen számot, hanem hibahatárt adnak meg: a valódi érték a mért érték körüli, megadott intervallumban van.

Összefüggés. Az analóg mutatós műszerek pontossági osztálya kk azt mutatja, hogy a megengedett legnagyobb abszolút hiba a méréshatár végértékének hány százaléka:

Δxmax=±k100⋅Mvég \Delta x_{\max} = \pm \frac{k}{100} \cdot M_{\text{vég}}

ahol MvégM_{\text{vég}} a méréshatár végértéke. Például egy 1,5 pontossági osztályú, 20 V végértékű feszültségmérő abszolút hibahatára:

ΔUmax=±1,5100⋅20V=±0,3V \Delta U_{\max} = \pm \frac{1{,}5}{100} \cdot 20\,\text{V} = \pm 0{,}3\,\text{V}

Ha ezzel 5 V-ot mérünk, a relatív hibahatár 0,35⋅100=6%\frac{0{,}3}{5}\cdot 100 = 6\,\%. Ebből is látszik, hogy a méréshatárt úgy kell választani, hogy a mért érték a műszer felső tartományába essen, mert a pontosság a méréshatár végértékéhez van kötve.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Relatív mérési hiba a mért érték függvényében: analóg műszernél a skála alján meredeken nő, digitális műszernél közel állandó.
Relatív hibahatár a mért érték függvényében: analóg műszer 20 és 30 V-os méréshatáron és digitális multiméter

Az ábra a fejezet három számpéldáját mutatja: az 1,5 osztályú, 20 V-os analóg műszer 5 V-nál 6 %-os, a 30 V-os méréshatáron 10 V-nál 4,5 %-os relatív hibahatárt ad, a ±(0,5 % + 2 digit) pontosságú multiméter 12,46 V-nál ±0,08 V-ot (kb. 0,66 %). A HTML-kiadás kalkulátorában a pontossági osztály, a méréshatár, a digitális hibaadat és a mért érték állítható; a kijelzés az abszolút és relatív hibahatárt, valamint a valós érték tartományát (pl. 12,38–12,54 V) adja.

Definíció. A felbontás a digitális műszer által megjelenített legkisebb értékkülönbség, amelyet a kijelző még elkülönít. Például egy 2000 count (3½ számjegyű) kijelző a 20 V-os méréshatáron 10 mV-os felbontást adhat. A méréshatár az a legnagyobb bemeneti érték, amelyet az adott tartományon a műszer még mérni képes.

Definíció. A műszer belső ellenállása az a bemeneti ellenállás, amelyet a mérőműszer a mérendő áramkör felé mutat. Feszültségmérésnél a digitális multiméter belső ellenállása jellemzően 10 MΩ, ami azt jelenti, hogy a műszer csak nagyon kis áramot vesz fel, és általában nem terheli számottevően a mérendő áramkört. Áramméréskor a műszer bemeneti ellenállása a beépített sönt miatt nagyon kicsi, hogy a mért áramkör feszültségesését alig növelje.

Definíció. A DC-lakatfogó olyan árammérő, amely az áram mágneses terét érzékeli, így az áramköri vezeték megszakítása nélkül méri az egyenáramot (DC). A készülék pofái a vezeték köré záródnak.

15.1.4 Felépítés és működés

A mérőműszerek felépítése az analóg és digitális eszközöknél eltérő, de a mérési cél közös: a bemeneti jelet olyan formára alakítani, amelyet a kijelző megjeleníthet.

A digitális multimétereken általában a következő mérési módok találhatók:

Üzemmód Mérendő mennyiség Bekötés Jellemző adat (példa)
V DC egyenfeszültség párhuzamosan bemeneti ellenállás ~10 MΩ
V AC váltakozó feszültség párhuzamosan True RMS vagy átlagérték
A DC egyenáram sorosan belső sönt, pl. 200 mV esés
A AC váltakozó áram sorosan
Ω ellenállás áramtalan áramkörben feszültségmentes áramkörben
dióda/continuity dióda nyitófeszültség, folytonosság alkatrészen áramtalan áramkörben

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: a konkrét gyártói kézikönyvben).

A feszültségmérőt tehát párhuzamosan, az árammérőt sorosan kell bekötni. Az árammérő söntje miatt a bemeneti ellenállás kicsi, ezért ha véletlenül párhuzamosan kötöd, a műszer belső biztosítéka kiolvadhat, és a mért áramkör rövidzárlatot kaphat.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Multiméter aljzatai és kezelőszervei; feszültségmérés párhuzamosan, árammérés sorosan helyes, árammérés párhuzamosan hibás.
A multiméter előlapja és bekötése: feszültségmérés párhuzamosan, árammérés sorosan (helyes), árammérő párhuzamosan (hibás)

Az (a) rajzrész számozása: 1 kijelző, 2 méréshatár-/módválasztó, 3 COM aljzat, 4 VΩ aljzat, 5 mA/µA aljzat, 6 biztosított 10 A-es aljzat, 7 CAT-besorolás. A (d) rajzrész a leggyakoribb, a műszer biztosítóját kiolvasztó hibát mutatja: a 10 A-es aljzatba dugott zsinórral párhuzamosan mérni rövidzár a söntön át. A HTML-kiadásban a mód, az aljzat és a bekötés választható, és a szimuláció jelzi, helyes-e a mérés.

DC-lakatfogó. A DC-lakatfogó a vezetőben folyó áram által keltett mágneses teret méri. A leggyakoribb kivitel Hall-érzékelőt használ a pofák között: a mágneses térrel arányos Hall-feszültséget dolgozza fel, és áramértékké alakítja. A pofák kinyithatók, így a műszert a mérendő vezeték köré kell zárni, anélkül, hogy a csatlakozót megbontanád. A nagyobb áramokat, például az indítómotor áramát így gyorsan meg lehet mérni.

A DC-lakatfogó nulla beállítást igényel: amikor a pofák üresek, a kijelzőn nullát kell mutatnia. A méréskor csak egyetlen vezetéket szabad átfogni, mert ha egy kábelköteg pozitív és negatív erét egyszerre fogod át, az ellentétes áramok mágneses tere kioltja egymást, és hibásan nullát mérsz.

15.1.5 Mérési hibák és műszerválasztás

A mérési hibákat három csoportba sorolhatjuk:

Szabály. A mérési eredményt soha ne úgy írd le, hogy „pontosan 12 V”. Mindig tüntesd fel a méréshatárt, a műszer pontossági adatából számítható hibahatárt, és ha szükséges, a mérés körülményeit. A járműdiagnosztikában a gyártói határértékekhez is hibahatárral együtt viszonyítunk.

A digitális multiméterek pontossági adata tipikusan ±(a% rdg + n digit) alakú. Az a% rdg azt jelenti, hogy a leolvasott érték százalékát vesszük, az n digit pedig a legkisebb kijelzett egység n-szeresét. A példát lásd lentebb.

Méréshatár-bővítés. Egy alapműszer, például egy mutatós lengőtekercs, csak kis áramot tud közvetlenül mérni. A feszültségméréshatár bővítéséhez előtétellenállást, az áramméréshatár bővítéséhez söntöt kapcsolunk.

Legyen az alapműszer végkitérési árama ImI_{\text{m}}, belső ellenállása RmR_{\text{m}}, így a belső feszültségesése:

Um=ImRm U_{\text{m}} = I_{\text{m}}R_{\text{m}}

Ha a feszültségmérővel UU feszültséget akarunk mérni, az előtétellenállás:

Re=UIm−Rm=Rm(UUm−1) R_{\text{e}} = \frac{U}{I_{\text{m}}} - R_{\text{m}} = R_{\text{m}}\left(\frac{U}{U_{\text{m}}}-1\right)

Ha az árammérővel II áramot akarunk mérni, a söntellenállás:

Rs=UmI−Im=RmIIm−1 R_{\text{s}} = \frac{U_{\text{m}}}{I - I_{\text{m}}} = \frac{R_{\text{m}}}{\frac{I}{I_{\text{m}}}-1}

A gyakorlatban a sönt feszültségesése gyári multimétereknél tipikusan 100–200 mV a méréshatárnál (ellenőrizendő: gyártói adat).

Áram- és feszültségváltó. Váltakozó áramnál a méréshatárt transzformátorral is bővíthetjük. Az áramváltó a nagy primer áramot a menetszám-arány szerint kis szekunder árammá alakítja (I2=I1⋅N1/N2I_2 = I_1\cdot N_1/N_2); az AC-lakatfogó áramváltó elvű, a DC-áramot csak Hall-elvű lakatfogó méri. A feszültségváltó a nagy feszültséget kis, mérhető feszültséggé alakítja. Az áramváltó szekunder körét üzem közben nyitni tilos, mert veszélyes nagy túlfeszültség lép fel; a szekunder oldalt mindig rövidre kell zárni vagy a mérőműszeren át zárva kell tartani.

15.1.6 Előírások és biztonság

Előírás. A mérőműszerek biztonságos kialakítását az IEC 61010 szabványsorozat írja le. A műszeren és a mérőzsinóron feltüntetett mérési kategória (CAT I, CAT II, CAT III, CAT IV) azt adja meg, hogy a műszer milyen villamos hálózati környezetben és mekkora tranziensek ellen véd. A járművillamossági méréseknél általában legalább CAT III 600 V, nagyfeszültségű járműrendszeren a gyártó által előírt, jellemzően CAT III 1000 V besorolású műszer és zsinór szükséges (ellenőrizendő: az adott mérőeszköz és a gyártói javítási utasítás szerint).

A mérési kategóriák (IEC/MSZ EN 61010-1; ellenőrizendő: a hatályos kiadás) azt jelzik, hol szabad a műszert használni, és mekkora tranzienst bír; nem a mérhető tartós feszültség a lényeg, hanem a hálózat forrásimpedanciájától függő rövidzárlati energia és a tranziens:

Kategória Környezet Példa
CAT I védett, hálózattól elválasztott elektronikai áramkörök elektronikai mérések leválasztott áramkörön
CAT II dugaszolóaljzatról táplált készülékek háztartási gép, szerszámgép csatlakozása
CAT III épületvillamos hálózat, elosztók műhelyi elosztószekrény, fix bekötésű gépek
CAT IV az épület betáplálási pontja fogyasztásmérő, csatlakozó szekrény

A jármű 12 V-os fedélzeti hálózata nem hálózati kör, ezért a CAT-kategória ott nem a feszültségszint miatt fontos; a CAT III/600 V-os műszer a műhelyi 230/400 V-os mérésekhez és a nagyfeszültségű (HV) járművön végzett méréshez is biztonsági tartalékot ad (ellenőrizendő: gyártói előírás).

Figyelem. A multiméter CAT-besorolása önmagában nem elegendő, ha a mérőzsinór nem ugyanolyan kategóriájú. A rossz, repedt, kopott szigetelésű zsinór nagyfeszültségű környezetben áramütést okozhat. Mérés előtt mindig ellenőrizd a zsinórok, csatlakozók, a műszer házának állapotát.

Tilos. Ellenállást, folytonosságot vagy diódát mérni feszültség alatt lévő áramkörben. A mérésre használt belső áramforrás a műszerre és a vizsgált áramkörre is kárt tehet, és hibás eredményt adsz.

Tilos. Az árammérőt (A-bemenet) feszültségmérőként, a forrással párhuzamosan bekötni, vagy az árammérő zsinórját terhelés alatt feszültségmérésre átdugni. Előbb áramtalanítsd az áramkört, és csak utána dugd át a mérőzsinórt a másik bemenetre.

15.1.7 Kidolgozott példák

15.1.7.1 1. példa – digitális multiméter hibahatára

Adott: digitális multiméter a 20 V DC méréshatáron, a felbontás 10 mV, a gyári pontosság ±(0,5%+2 digit)\pm(0{,}5\,\% + 2\text{ digit}). A kijelzett érték 12,46V12{,}46\,\text{V}.

Keresett: a mért érték hibahatára.

Számítás:

ΔU1=0,005⋅12,46V=0,0623V \Delta U_1 = 0{,}005 \cdot 12{,}46\,\text{V} = 0{,}0623\,\text{V}

A 2 digit a 10 mV-os felbontás mellett:

ΔU2=2⋅0,01V=0,02V \Delta U_2 = 2 \cdot 0{,}01\,\text{V} = 0{,}02\,\text{V}

A teljes hibahatár:

ΔU=±(0,0623+0,02)V=±0,0823V≈±0,08V \Delta U = \pm(0{,}0623 + 0{,}02)\,\text{V} = \pm 0{,}0823\,\text{V} \approx \pm 0{,}08\,\text{V}

Eredmény: a feszültség U=12,46±0,08VU = 12{,}46 \pm 0{,}08\,\text{V}. A valós érték tehát körülbelül 12,38 V és 12,54 V között van. Ez szemlélteti, hogy a 12,46 V sem „pontos”, hanem mérési bizonytalansággal terhelt.

15.1.7.2 2. példa – előtét- és söntellenállás

Adott: alapműszer Im=50μAI_{\text{m}} = 50\,\mu\text{A}, Rm=2kΩR_{\text{m}} = 2\,\text{k}\Omega.

Keresett: mekkora előtét kell 10 V-os feszültségméréshatárhoz, és mekkora sönt kell 10 A-es áramméréshatárhoz?

Számítás az előtétre:
A belső feszültségesés:

Um=50⋅10−6A⋅2000Ω=0,1V U_{\text{m}} = 50\cdot 10^{-6}\,\text{A} \cdot 2000\,\Omega = 0{,}1\,\text{V}

A feszültség-áttétel:

UUm=100,1=100 \frac{U}{U_{\text{m}}} = \frac{10}{0{,}1} = 100

Az előtétellenállás:

Re=2000Ω⋅(100−1)=198000Ω=198kΩ R_{\text{e}} = 2000\,\Omega \cdot (100 - 1) = 198\,000\,\Omega = 198\,\text{k}\Omega

Ellenőrzés: a teljes ellenállás 200kΩ200\,\text{k}\Omega, 10 V feszültség mellett az áram 50μA50\,\mu\text{A}. ∎

Számítás a söntre:
Az áram-áttétel:

IIm=1050⋅10−6=200000 \frac{I}{I_{\text{m}}} = \frac{10}{50\cdot 10^{-6}} = 200\,000

A söntellenállás:

Rs=2000Ω200000−1≈0,0100005Ω R_{\text{s}} = \frac{2000\,\Omega}{200\,000 - 1} \approx 0{,}0100005\,\Omega

Gyakorlatilag 10 mΩ. A sönt feszültségesése 10 A esetén:

Us=10A⋅0,0100005Ω≈0,1V U_{\text{s}} = 10\,\text{A} \cdot 0{,}0100005\,\Omega \approx 0{,}1\,\text{V}

A sönt teljesítményvesztesége:

Ps=I2Rs=(10A)2⋅0,01Ω≈1W P_{\text{s}} = I^2 R_{\text{s}} = (10\,\text{A})^2 \cdot 0{,}01\,\Omega \approx 1\,\text{W}

Ezért árammérésnél teljesítménysöntöt vagy a műszer gyári söntjét kell használni. ∎

15.1.7.3 3. példa – a feszültségmérő terhelő hatása

Adott: két R1=R2=100kΩR_1 = R_2 = 100\,\text{k}\Omega ellenállásból álló feszültségosztó, U=12VU = 12\,\text{V}. A feszültséget egy Rb=1MΩR_{\text{b}} = 1\,\text{M}\Omega bemeneti ellenállású voltmérővel mérjük.

Keresett: a mért feszültség és a terhelő okozta hiba.

Számítás: ideális esetben a felezőpont feszültsége:

Uideális=12V⋅100100+100=6V U_{\text{ideális}} = 12\,\text{V} \cdot \frac{100}{100+100} = 6\,\text{V}

A műszer párhuzamosan kapcsolódik R2R_2-vel, ezért az eredő:

Rp=100kΩ⋅1MΩ100kΩ+1MΩ=90,909kΩ R_{\text{p}} = \frac{100\,\text{k}\Omega \cdot 1\,\text{M}\Omega}{100\,\text{k}\Omega + 1\,\text{M}\Omega} = 90{,}909\,\text{k}\Omega

A mért feszültség:

Umért=12V⋅90,909100+90,909=5,714V U_{\text{mért}} = 12\,\text{V} \cdot \frac{90{,}909}{100 + 90{,}909} = 5{,}714\,\text{V}

Az abszolút hiba:

ΔU=5,714−6=−0,286V \Delta U = 5{,}714 - 6 = -0{,}286\,\text{V}

A relatív hiba:

δ=−0,2866⋅100≈−4,8% \delta = \frac{-0{,}286}{6} \cdot 100 \approx -4{,}8\,\%

Tanulság: minél kisebb a műszer belső ellenállása a mérendő áramkör ellenállásához képest, annál nagyobb a terhelő hiba. A digitális multiméter 10 MΩ bemeneti ellenállásánál ez a hiba itt már elhanyagolható lenne.

15.1.8 Minőségellenőrzés

Minden mérés előtt ellenőrizd a műszert és a mérési összeállítást. Az alábbi lista segít elkerülni a felesleges hibás méréseket.

  1. Gyártói kézikönyv: ellenőrizd a műszer mérési kategóriáját, pontosságát, a méréshatárokat és a bemenetekhez tartozó maximális értékeket.
  2. Elemtöltöttség: a gyenge elem a digitális műszernél hibás kijelzést okozhat; a műszeren lévő elemcserére figyelmeztető jelzés fontos.
  3. Zsinórok és csatlakozók: nincs-e repedés, kopás, törött szigetelés; a banándugó szorosan csatlakozik-e.
  4. Bekötés: feszültségmérésnél párhuzamosan, árammérésnél sorosan kösd be a műszert; ellenőrizd a bemeneti csatlakozókat.
  5. Műszer-ellenőrzés: mérj egy ismert feszültséget, például egy 9 V-os elemet vagy egy akkumulátort; a mért értéknek a hibahatáron belül kell lennie.
  6. Nulla beállítás: lakatfogónál üres pofákkal, a mérési tartománynak megfelelően végezz nulla-kompenzációt.
  7. Terhelő hatás tudatosítása: nagy ellenállású áramkör ne mérj nagy bemeneti ellenállású műszer nélkül.

15.1.9 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy ügyfél azzal hozza a személyautóját, hogy az indítómotor lassan forgat, bár az akkumulátor üres feszültsége 12,3 V, ami külsőre nem tűnik vészesnek. A szerelő a digitális multimétert feszültségmérésre állítja, és indítás közben méri az akkumulátor kapcsain a feszültséget. Azt látja, hogy a kapocsfeszültség 12,3 V-ról 10,6 V-ra esik, a DC-lakatfogóval mért indítóáram viszont csak 110 A, jóval kisebb a szokásosnál (ellenőrizendő: az adott indítómotor gyártói áramfelvétele). A kis áram és a viszonylag magas kapocsfeszültség együtt nagy soros ellenállásra utal a körben: nem az akkumulátor a hibás, hanem valahol a nagyáramú útban van nagy átmeneti ellenállás. A szerelő ezután feszültségesést mér a pozitív és a test oldalon. A test oldalon 1,2 V-ot talál a megengedett 0,3 V helyett (ellenőrizendő: gyártói határérték). A testcsatlakozás javítása után az indítóáram 200 A fölé nő, az indítómotor gyorsan forgat, és a test oldali feszültségesés 0,2 V alá csökken.

Tanulság: a mérés nemcsak egy szám leolvasása, hanem az összetartozó áram- és feszültségadatok együttes értelmezése.

15.1.10 Gyakorlati útmutató – Járműakkumulátor nyugalmi áramának mérése DC-lakatfogóval

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Nagyfeszültségű (HV) járműrendszeren csak arra kiképzett, jogosult személy dolgozhat.

15.1.10.1 Cél

A lezárt jármű nyugalmi áramfelvételének megállapítása, hogy kiderüljön, van-e rendellenes fogyasztás.

15.1.10.2 Jármű- és adatazonosítás

15.1.10.3 Szükséges eszközök

15.1.10.4 Munkabiztonsági lépések

  1. Győződj meg arról, hogy a lakatfogó CAT-besorolása megfelelő a jármű rendszeréhez (12 V-os járműnél legalább CAT III 600 V; ellenőrizendő: gyártói adat).
  2. Ellenőrizd a pofákat, a házat, a kijelzőt.
  3. A mérés előtt ne bonts meg feszültség alatti csatlakozót (a lakatfogós mérés bontás nélküli).

15.1.10.5 Számozott munkalépések

  1. Zárd le a járművet, húzd ki a gyújtáskulcsot, várd meg a gyártói alvó állapotot (ellenőrizendő: gyártói idő).
  2. Kapcsold be a lakatfogót, állítsd a megfelelő DC-áramtartományba, és üres pofákkal végezz nulla beállítást.
  3. Nyisd ki a lakatfogó pofáit, és fogd át csak az akkumulátor negatív kábelét, vagy a gyártó által meghatározott mérőpontot.
  4. Olvasd le a stabil áramot. Ha a kijelző hibás, ellenőrizd a pofák záródását és a nulla beállítást.
  5. Rögzítsd az értéket a munkalapon, és hasonlítsd a gyári határértékhez (például 20–50 mA alatt; ellenőrizendő: gyártói adat).
  6. Vedd le a lakatfogót, kapcsold ki, és állítsd vissza a jármű állapotát.
Statikus változat (mint a PDF-ben)DC-lakatfogó az akkumulátor negatív kábelén; hibás: kábelköteg átfogása vagy nyitott pofa.
DC-lakatfogó: részei, helyes átfogás (egy negatív kábel) és hibás esetek

A rajz a 2–3. lépést mutatja: a (b) képen a zárt pofák közepén egyetlen negatív kábel halad át; a (c) képen a teljes kábelköteg oda- és visszavezetőjének árama kioltja egymást (a kijelző ~0 A-t mutat), a (d) képen a nyitott pofa hamis értéket ad, az (e) kép a narancssárga HV-kábel tilalmát jelzi.

15.1.10.6 Figyelmeztetések

15.1.11 Tipikus hibák

  1. A feszültségmérő soros bekötése. Ilyenkor a voltmérő nagy belső ellenállása miatt a körben alig folyik áram, a fogyasztó nem üzemel, és a műszer a forrás üres feszültségéhez közeli értéket mutat. Helyesen: a voltmérőt párhuzamosan kösd a mérendő szakasszal.

  2. Az árammérő párhuzamos bekötése. Ez rövidzárlatot okoz, a műszer biztosítéka kiolvadhat, és a vizsgált áramkör megsérülhet. Helyesen: az árammérőt sorosan kösd be, és mérés előtt ellenőrizd a bemeneteket.

  3. A lakatfogóval a teljes kábelköteget fogják át. A pozitív és negatív vagy a különböző fogyasztók áramai kiolthatják egymást, így a műszer hibásan alacsony vagy nulla áramot mutat. Helyesen: mindig csak egy vezetéket fogj át.

  4. A mérési hiba figyelmen kívül hagyása. „12,46 V” helyett azt gondolni, hogy ez pontos érték. Helyesen: a műszer hibahatárával együtt add meg az eredményt, és a határértéket is ezzel a bizonytalansággal hasonlítsd össze.

  5. Rossz méréshatár választása. Analóg műszernél a skála alsó harmadában a leolvasási hiba nagy. Helyesen: válassz olyan méréshatárt, ahol a kitérés a skála felső kétharmadában van; digitálisnál az auto-range használata javasolt.

15.1.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A feszültségmérőt sorosan kell kötni a fogyasztóval. Indokold.
  2. Egy 0,5 pontossági osztályú, 20 V végértékű analóg feszültségmérővel 5 V-ot mérünk. Mekkora az abszolút hibahatár? Mekkora a relatív hibahatár az 5 V-os mérésnél?
  3. Mit jelent a CAT III 1000 V felirat a multiméteren?
  4. Miért tilos ellenállást mérni feszültség alatt lévő áramkörben?
  5. DC-lakatfogóval egy kábelköteget fogsz át, amelyben a pozitív és a negatív ág is fut, és a két áram nagysága megegyezik. Mit mutat a lakatfogó? Miért?
  6. Sorolj fel két mérés előtti műszerellenőrzési lépést.

15.1.13 Feladatok

1. feladat (A)
Definiáld az abszolút és a relatív mérési hibát. Számítsd ki mindkettőt, ha a valós feszültség 12,00 V, a mért feszültség pedig 11,82 V.

2. feladat (A)
Egy analóg feszültségmérő pontossági osztálya 1,5, a méréshatár 30 V. Mekkora a lehetséges legnagyobb abszolút hiba? Mekkora a relatív hiba, ha 10 V-ot mérünk?

3. feladat (B)
Egy alapműszer végkitérési árama 100 µA, belső ellenállása 1 kΩ. Számítsd ki a szükséges előtétellenállást 20 V-os feszültségméréshatárhoz. Számítsd ki a szükséges söntellenállást 10 A-es áramméréshatárhoz. Ellenőrizd a sönt feszültségesését.

4. feladat (B)
Egy 12 V-os feszültségosztó két soros ellenállásból áll: R1=100kΩR_1 = 100\,\text{k}\Omega és R2=100kΩR_2 = 100\,\text{k}\Omega. A felezőpont feszültségét egy 1 MΩ bemeneti ellenállású feszültségmérővel mérjük. Mekkora a mért feszültség? Mennyi a terhelő hiba százalékban az ideális 6 V-hoz képest?

5. feladat (C)
Magyarázd el, miért előnyösebb egy 10 MΩ bemeneti ellenállású digitális multiméter a motorvezérlő érzékelőinek feszültségmérésénél, mint egy régi, 20 kΩ/V érzékenységű analóg feszültségmérő. A magyarázatban használj egy konkrét, számolható példát.

6. feladat (D)
A szerelő az indítómotor áramát DC-lakatfogóval akarja mérni, de a műszer 0 A-t mutat, miközben az indítómotor hallhatóan forgat. Sorolj fel legalább három lehetséges okot, és mindegyikhez add meg a teendőt.

15.1.14 Megoldások

15.1.14.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A feszültségmérőt párhuzamosan kötjük, mert két pont közötti potenciálkülönbséget mér, és nagy belső ellenállása miatt alig terheli a kört.

  2. Az abszolút hibahatár:

ΔU=0,5100⋅20=0,1V \Delta U = \frac{0{,}5}{100}\cdot 20 = 0{,}1\,\text{V}

A relatív hibahatár:

δ=0,15⋅100=2% \delta = \frac{0{,}1}{5}\cdot 100 = 2\,\%

  1. A műszer és a mérőzsinór az IEC 61010 szerinti III. túlfeszültség-kategóriába tartozik, és névleges egyenfeszültségre legfeljebb 1000 V-ig használható a megadott környezetben. A járműjavításban a nagyfeszültségű rendszeren a gyártó által megadott kategóriájú műszert kell használni.

  2. Mert az ellenállásméréshez a műszer belső áramot bocsát ki. Ha az áramkör feszültség alatt van, a külső feszültség károsíthatja a műszert, illetve a mért érték hamis, mert a külső áram a mérőáramra szuperponálódik.

  3. Nullát mutat, mert a két ellentétes irányú áram mágneses tere kioltja egymást. Ezért mindig csak egy vezetéket fogj át.

  4. Például: a mérőzsinór folytonosságának és szigetelésének ellenőrzése, a műszer elemének ellenőrzése, ismert feszültség mérése, a méréshatár és a CAT-besorolás ellenőrzése.

15.1.14.2 Feladatok – megoldások

1. feladat (A)
Az abszolút hiba: Δx=xm−xvalós=11,82−12,00=−0,18V\Delta x = x_{\text{m}} - x_{\text{valós}} = 11{,}82 - 12{,}00 = -0{,}18\,\text{V}.
A relatív hiba: δ=−0,1812,00⋅100=−1,5%\delta = \frac{-0{,}18}{12{,}00}\cdot 100 = -1{,}5\,\%.
A negatív előjel arra utal, hogy a műszer alulmért.

2. feladat (A)
Az abszolút hibahatár:

ΔU=1,5100⋅30=0,45V \Delta U = \frac{1{,}5}{100}\cdot 30 = 0{,}45\,\text{V}

A relatív hibahatár 10 V mérésnél:

δ=0,4510⋅100=4,5% \delta = \frac{0{,}45}{10}\cdot 100 = 4{,}5\,\%

3. feladat (B)
Belső feszültségesés:

Um=100μA⋅1000Ω=0,1V U_{\text{m}} = 100\,\mu\text{A}\cdot 1000\,\Omega = 0{,}1\,\text{V}

Feszültség-előtét:

Re=1000Ω⋅(200,1−1)=1000⋅199=199kΩ R_{\text{e}} = 1000\,\Omega \cdot \left(\frac{20}{0{,}1}-1\right) = 1000 \cdot 199 = 199\,\text{k}\Omega

Sönt:

Rs=1000Ω10100⋅10−6−1=1000100000−1≈0,0100001Ω R_{\text{s}} = \frac{1000\,\Omega}{\frac{10}{100\cdot 10^{-6}}-1} = \frac{1000}{100000-1} \approx 0{,}0100001\,\Omega

A sönt feszültségesése 10 A-nél:

Us=10⋅0,0100001≈0,1V U_{\text{s}} = 10\cdot 0{,}0100001 \approx 0{,}1\,\text{V}

4. feladat (B)
A párhuzamos eredő:

Rp=100⋅1000100+1000=90,909kΩ R_{\text{p}} = \frac{100\cdot 1000}{100+1000} = 90{,}909\,\text{k}\Omega

A mért feszültség:

Umért=12⋅90,909100+90,909=5,714V U_{\text{mért}} = 12 \cdot \frac{90{,}909}{100+90{,}909} = 5{,}714\,\text{V}

A hiba:

ΔU=5,714−6=−0,286V \Delta U = 5{,}714 - 6 = -0{,}286\,\text{V}

Relatívan:

δ=−0,2866⋅100=−4,8% \delta = \frac{-0{,}286}{6}\cdot 100 = -4{,}8\,\%

5. feladat (C)
A feszültségmérő terhelő hatása annál kisebb, minél nagyobb a bemeneti ellenállás. Például egy 100 kΩ belső ellenállású jelforrás feszültségét mérjük. Az analóg műszerrel 10 V-os méréshatáron az érzékenység 20 kΩ/V, tehát a bemeneti ellenállás 20kΩ/V⋅10V=200kΩ20\,\text{k}\Omega/\text{V}\cdot 10\,\text{V} = 200\,\text{k}\Omega. Az eredő hiba számottevő. A DMM 10 MΩ bemeneti ellenállása ehhez képest elhanyagolható terhelést jelent. Megfordítva: a DMM a jelforrást alig terheli, így a mért feszültség a valós értékhez közel marad.

Számszerűen: ha a forrás üres feszültsége 5 V, belső ellenállása 100 kΩ, akkor az analóg műszerrel:

Umért=5⋅200100+200=3,33V U_{\text{mért}} = 5 \cdot \frac{200}{100+200} = 3{,}33\,\text{V}

ami 33 %-os hiba. A DMM esetén:

Umért=5⋅10000100+10000≈4,95V U_{\text{mért}} = 5 \cdot \frac{10\,000}{100+10\,000} \approx 4{,}95\,\text{V}

ami csak kb. 1 % hiba. Ezért járműelektronikai méréseknél nagy bemeneti ellenállású műszert választunk.

6. feladat (D)
Lehetséges okok:

  1. A lakatfogó a teljes kábelköteget fogja át. A pozitív és negatív áram mágneses tere kioltja egymást. Teendő: csak az akkumulátor negatív vagy a gyártó által kijelölt egyetlen kábelt fogd át.

  2. A lakatfogó AC üzemmódban van. A műszer a váltakozó áramot méri, az indítómotor egyenárama alig ad kitérést. Teendő: kapcsold DC-árammérésbe.

  3. Nem végezték el a nulla beállítást. A pofák üres állapotban sem nullát mutatnak, de ezt rossz alapvonalként értelmezik. Teendő: üres pofákkal nullázz, majd mérj.

  4. A méréshatár túl nagy vagy a műszer elemmerülése miatt hibás. Teendő: állíts megfelelő méréshatárt, ellenőrizd az elemet, és próbálj ismert árammal hitelesítést.

  5. A lakatfogó pofái nem záródnak teljesen. Teendő: tisztítsd meg a pofákat, és ellenőrizd a zárószerkezetet.

15.1.15 Továbbvitt eredmény

Továbbvitt eredmény. A mért érték csak hibahatárral együtt értelmes. A műszer kiválasztásakor a méréshatárt, a pontossági osztályt, a belső ellenállást és a CAT-besorolást is figyelembe kell venni. Ezt a gondolatot használjuk tovább az Egyenáramú alapmérések alfejezetben a konkrét áram- és feszültségméréseknél, a nagyfeszültségű rendszer feszültségmentesítésének ellenőrzésénél a Feszültségmentesítés és a feszültségmentesség ellenőrzése alfejezetben, valamint az akkumulátor- és indítóáram diagnosztikájánál a(z) Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája alfejezetben.

15.1.16 Rövid összefoglaló

A méréstechnika alapja a mennyiség összehasonlítása ismert mértékegységgel. A mérési hiba lehet rendszeres, véletlen vagy durva. Az abszolút hiba a mért és a valós érték különbsége, a relatív hiba ezt a valós értékhez viszonyítja. Az analóg műszereknél a pontossági osztály a méréshatár végértékének százalékában adja meg a hibahatárt; digitális műszereknél a gyártó ±(a% rdg + n digit) alakú adatot közöl. Feszültséget párhuzamosan, áramot sorosan mérünk. A feszültségmérő nagy, az árammérő kis bemeneti ellenállása csökkenti a terhelő hatást. Az alapműszer méréshatárát feszültségmérésnél előtétellenállással, árammérésnél sönttel bővítjük. A digitális multiméter sokoldalú, de a mérési bemeneteket és a CAT-besorolást mindig ellenőrizni kell. A DC-lakatfogó az áram mágneses terét méri, ezért áramköri bontás nélkül mérhetünk egy vezeték átfogásával. Minden mérés előtt ellenőrizni kell a műszert, a zsinórokat, a méréshatárt, és az eredményt hibahatárral együtt kell értelmezni.

15.1.17 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: IEC 61010 / MSZ EN 61010 mérőműszer-biztonsági szabvány; IEC 60051 analóg mutatós műszerek pontossági osztályai; gyártói multiméter- és lakatfogó-kézikönyvek; elektrotechnikai méréstechnikai tankönyvek.

Ellenőrizendő állítások:
- a digitális multiméter tipikus 10 MΩ bemeneti ellenállása;
- a gyári sönt tipikus 100–200 mV feszültségesése;
- a járműjavítási gyakorlatban szükséges CAT-besorolás (12 V-os rendszerre általában CAT III 600 V, HV-rendszerre CAT III 1000 V);
- a nyugalmi áram határértéke és az alvó állapot beállásának ideje;
- az indítómotor áramfelvételi jellemzői.