A műhelyben gyakran találkozunk olyan hibákkal, amelyeket csak az elektromágneses indukció ismeretében tudunk értelmezni: a motor nem indul, mert a gyújtótekercs nem ad szikrát; a generátor nem tölt, pedig a hajtószíj és a kábelezés rendben van; a vezérlőegység egyik relévezérlő tranzisztora újra és újra tönkremegy. A közös ok mindhárom esetben az, hogy a mágneses fluxus változása feszültséget indukál – ez a feszültség hasznos munkát végezhet, vagy káros túlfeszültséget okozhat.
Képzeljünk el egy tekercset, amelyhez érzékeny árammérőt kötünk. Ha egy rúdmágnest gyorsan a tekercsbe dugunk, a műszer kitér; ha a mágnes áll, nem mutat semmit; ha kihúzzuk, ellenkező irányba tér ki. A mágnes mozgatása megváltoztatja a tekercs menetein áthaladó mágneses fluxust, és a változás sebességével arányos feszültség jelenik meg a kapcsokon. Ugyanez történik a jármű generátorában, az induktív jeladóban és a gyújtótekercsben, csak ott a fluxust forgó mágneses tér, fogazott kerék vagy megszakadó primer áram hozza létre.
Definíció. A mágneses fluxus a mágneses indukció és a felület szorzata, ha a tér homogén és a felületre merőleges:
A fluxus mértékegysége a weber: .
Összefüggés. A Faraday-féle indukciótörvény szerint egy menetszámú tekercs kapcsain indukált feszültség a fluxusváltozás sebességével arányos, iránya pedig a Lenz-törvény szerint olyan, hogy az általa létrehozott áram mágneses hatása gátolja az őt létrehozó fluxusváltozást:
A negatív előjel a Lenz-törvény matematikai formája.
Definíció. Mozgási indukcióról akkor beszélünk, ha a vezető mozog a mágneses térben. Ha a mágneses indukció, a vezető hossza és a sebesség egymásra merőleges, akkor a vezetőben indukált feszültség:
Definíció. Nyugalmi indukcióról akkor beszélünk, ha a vezető nem mozog, de a mágneses tér időben változik. Ilyen például a gyújtótekercs szekunder feszültsége, amikor a primer áram megszakad, és a primer fluxus összeomlik.
Definíció. Az önindukció jelensége során a tekercsben folyó áram változása a tekercs saját fluxusát változtatja meg, ezért a tekercsben saját maga ellen feszültség indukálódik. Az induktivitás az áramváltozás és az indukált feszültség közötti arányossági tényező:
Az induktivitás mértékegysége a henry: .
Összefüggés. Az induktivitásban tárolt mágneses energia:
A négyzetes függés azt jelenti, hogy a tekercs energiája az árammal négyzetesen nő; ezért nagy áramú kör megszakításakor sok energia szabadulhat fel.
Definíció. Két tekercs kölcsönös indukciójánál az egyik tekercs áramának változása a másik tekercsben indukál feszültséget:
ahol a kölcsönös induktivitás, mértékegysége szintén henry. A csatolás erősségét a csatolási tényező adja: , értéke ideális, teljes csatolásnál .
Összefüggés. Ideális, egymással nem csatolt tekercsek induktivitása soros kapcsolásnál összeadódik: . Párhuzamos kapcsolásnál a reciprokok adódnak:
Ez formailag az ellenállások kapcsolásának megfordítottja.
Ha egy ellenállást és induktivitást tartalmazó kört egyenfeszültségre kapcsolunk, az áram nem ugrik fel azonnal, mert az áramváltozás miatt a tekercsben önindukciós feszültség ébred, amely Lenz-törvény szerint az áram növekedése ellen hat. Az áram időfüggvénye:
ahol a végleges áram, és az áramkör időállandója. Egy idő alatt az áram a végleges érték körülbelül 63%-át éri el.
Kikapcsoláskor a jelenség fordított: az áram nem szakadhat meg azonnal, mert a tekercs mágneses mezeje igyekszik fenntartani az áramot. Ha a kapcsoló megszakítja az áramkört, a tekercsben nagyon nagy feszültség indukálódik, mert nagyon kicsi. Ez a kikapcsolási túlfeszültség ívet húzhat a kapcsolón, vagy tönkreteheti a körben lévő félvezetőt, például a relétekercset vezérlő tranzisztort.

Az ábra felső része a tekercsáramot mutatja: bekapcsoláskor alatt a végleges 63%-ára, alatt 95%-ára nő. Az alsó rész a kapcsolón mérhető feszültség: szabadonfutó diódával kikapcsoláskor csak kb. , dióda nélkül (ha a kapcsoló kb. alatt szakít) kb. -os tüske jelenik meg. Az interaktív változatban az , , és a megszakítási idő állítható, a dióda ki-be kapcsolható.
Figyelem. A gyújtótekercs és a relétekercs nagy áramváltozási sebessége életveszélyes feszültségcsúcsot hozhat létre a primer oldalon is. A mérést mindig a gyártói adatok szerint, megfelelő műszerezettséggel végezzük; a gyújtórendszer szekunder oldalán több kilovolt is lehet.
A kikapcsolási túlfeszültség elleni egyszerű védelem a tekercs kapcsaival párhuzamosan, ellentétes polaritással bekötött dióda, az úgynevezett szabadonfutó dióda. Normál üzemben a dióda záróirányban van, ezért nem vezet, és nem befolyásolja az áramkört. Kikapcsoláskor az önindukciós feszültség a diódát nyitóirányba teszi, így a tekercs árama a diódán keresztül tovább folyhat, és a feszültség a dióda nyitófeszültségére (szilíciumdiódánál kb. 0,7 V) korlátozódik.
Az ábrán a 12 V-os fedélzeti feszültségforrás, az kapcsoló a relétekercs bekapcsolását szemlélteti, az a relé tekercse, a pedig a szabadonfutó dióda. A dióda anódja a tekercs test felőli oldalára, katódja a tápfeszültség felőli oldalára csatlakozik. Ha az zár, a tekercsen a tápfeszültség pozitív pólusa felől a test felé folyik áram; kinyitáskor a tekercs alsó kivezetése pozitívvá válik, így a dióda nyitóirányba kerül, és levezeti az indukált energiát.
Ha változó mágneses tér ér egy tömör vezetőt, akkor a vezetőben zárt áramhurkok, örvényáramok indukálódnak. Az örvényáramok a Lenz-törvény szerint olyan mágneses teret hoznak létre, amely fékezi az őket létrehozó változást. Ez okozza a transzformátorlemezek és motorlemezek melegedését (vasveszteség), ezért készülnek a villamos gépek lemezeit vékonyra hengerelt, egymástól szigetelt lemezekből. A jelenség hasznos felhasználása például a járművek örvényáramú retardere, amelyben egy forgó fémtárcsa mágneses terében fékeződik anélkül, hogy súrlódó alkatrész kopna.
Példa 1. Mozgási indukció.
Egy homogén mágneses térben egy hosszú vezető sebességgel mozog a térre merőlegesen. Mekkora feszültség indukálódik?
Az eredmény nagyságrendje a járművillamosságban szokásos jelfeszültségek közé esik. ∎
Példa 2. Kikapcsolási túlfeszültség a gyújtótekercs primer oldalán.
Egy gyújtótekercs primer induktivitása , a primer áram . A megszakító tranzisztor kb. alatt szakítja meg az áramot. Becsüljük meg az átlagos primer feszültségcsúcsot!
Ez az érték tanulási példa; a valóságban a szekunder oldal terhelése és a szórt induktivitás miatt a primer feszültség ennél kisebb vagy nagyobb is lehet (ellenőrizendő: gyártói javítási adat). A szekunder tekercsen a menetszámáttétel miatt több kilovolt jelenik meg. ∎
Példa 3. RL-kör bekapcsolási folyamata.
Egy relétekercs ellenállása , induktivitása . Mekkora az időállandó, és mekkora az áram a végleges értékhez képest után?
Három időállandó után: , így
Az áram tehát a végleges érték körülbelül 95%-át éri el. ∎
A leírt jelenségekhez kapcsolódó gyakorlati ellenőrzések:
Valós eset. Egy személyautónál a motor időnként leállt, és a hibakód a motorvezérlő egység egyik relévezérlő tranzisztorának meghibásodását jelezte. A szerelő kicserélte a vezérlőegységet, de a hiba rövid időn belül visszatért. Az okot később a relétekercs kikapcsolási feszültségcsúcsa okozta: a beépített szabadonfutó dióda hiányzott, vagy a relé nem a gyári típus volt. A javítás során a gyártói típusú, beépített védődiódát tartalmazó relét szereltek be, és oszcilloszkóppal ellenőrizték, hogy a kapcsoló feszültség a kikapcsolás pillanatában már nem haladja meg a gyártó által megengedett értéket. A hiba megszűnt, és a vezérlőegység is megbízhatóan működött.
1. feladat (A). Definiálja az önindukciót, és adja meg az induktivitás mértékegységét.
2. feladat (A). Egy mágneses térben egy hosszú vezető sebességgel mozog a térre merőlegesen. Számítsa ki az indukált feszültséget.
3. feladat (B). Egy relétekercs ellenállása , induktivitása . Számítsa ki az időállandót, és adja meg, mennyi idő alatt éri el az áram a végleges érték körülbelül 86%-át.
4. feladat (B). Egy gyújtótekercs primer induktivitása , a primer áram . A megszakítás ideje . Becsülje meg az átlagos primer önindukciós feszültséget.
5. feladat (C). Miért nem elegendő a relétekercs önindukciós feszültségének kiszámításakor csak a tekercs induktivitását és az áramot ismerni, ha a megszakítási idő nem ismert?
6. feladat (D). Egy induktív jeladó jele hiányzik. A multiméter a tekercs ellenállását a gyártói előíráson belül mutatja, a légrés a gyártói adat szerint helyes, de az oszcilloszkóp forgatás közben nem mutat váltakozó jelet. Sorolja fel a lehetséges okokat, és adja meg a vizsgálat következő lépését.
1. feladat (A). Az önindukció során a tekercs saját áramának változása fluxusváltozást idéz elő, ami a tekercsben feszültséget indukál: . Az induktivitás mértékegysége a henry ().
2. feladat (A). .
3. feladat (B). . Az áram időfüggvénye . A 86% eléréséhez , tehát . Ennek logaritmusát véve: , így . Tehát körülbelül két időállandó után.
4. feladat (B). . . Az érték tanulási példa (ellenőrizendő: gyártói adat).
5. feladat (C). Az önindukciós feszültség nemcsak az áramtól, hanem az áramváltozás sebességétől függ: . Ha a megszakítási idő nagyon rövid, a feszültség nagyon nagy lehet, ezért a kikapcsolási folyamat időtartama alapvetően befolyásolja a túlfeszültség nagyságát. A megszakítási idő a kapcsoló, a tranzisztor és az áramkör szórt kapacitásától is függ.
6. feladat (D). Lehetséges okok: a jelvezeték szakadása vagy zárlata a csatlakozó és a vezérlőegység között; a jeladó fogaskerekének sérülése, hiányzó fog vagy hibás légrés; a vezérlőegység bemeneti csatornájának hibája; a mérési pont rossz kiválasztása vagy az oszcilloszkóp földelési pont hibája. Következő lépés: multiméterrel ellenőrizni a jelvezeték folytonosságát és testzárlatát a csatlakozó és az ECU között, majd oszcilloszkóppal közvetlenül a jeladó csatlakozóján mérni forgatás közben, hogy a hibát a jeladó és a kábelezés között lehessen elhatárolni.
A Faraday-féle indukciótörvény szerint a tekercsben indukált feszültség a mágneses fluxus változási sebességével arányos: , a negatív előjel a Lenz-törvényt fejezi ki. Mozgási indukciónál homogén térben . Az önindukció a tekercs saját áramváltozásából származik: ; az induktivitás energiája . RL-körben az áram exponenciálisan éri el végleges értékét időállandóval. Bekapcsolás: , kikapcsolás: . Kikapcsoláskor nagy feszültségcsúcs keletkezik, amelyet szabadonfutó diódával korlátozunk. Két tekercs között kölcsönös indukció lép fel: . Az elv magyarázza a generátor, az induktív jeladó és a gyújtótekercs működését. Továbbvitt eredmény. Az indukció és a kikapcsolási túlfeszültség ismeretét a Váltakozó áram, reaktanciák, RLC-körök és teljesítmény alfejezetben a reaktancia fogalmához, valamint a Gyújtóberendezések: a hagyományostól a teljesen elektronikus gyújtásig alfejezetben a gyújtótekercs részletes vizsgálatához használjuk fel.
A tárgyalt fizikai alapok stabil elektrotechnikai ismeretek. A kapcsolási rajz a szabványos jelölések szerint készült (IEC 60617 / MSZ EN 60617 jellegű rajzjelek). A gyakorlati értékek – gyújtótekercs primer induktivitása, megszakítási idő, relétekercs ellenállása, induktív jeladó jellemzői – tanulási példák, és mindig a gyártói javítási adat vagy a jármű kapcsolási rajza a mérvadó. Ellenőrizendő: a gyújtótekercs tipikus primer ellenállása és induktivitása, a szabadonfutó dióda beépítési módja adott reléknél, valamint a fedélzeti hálózatban a kikapcsolási feszültség megengedett csúcsértéke. A nagyfeszültségű gyújtás és a félvezetős megszakító áramkörök mérése külön munkavédelmi és műszeres követelményekhez kötött.