9.4 Gépi megmunkálás és gépelemek szerelése: esztergálás, köszörülés, csapágyak, fogaskerekek, tömítések

9.4.1 Motiváció

A műhelyben rendszeresen találkozol olyan javítási helyzettel, amikor egy kopott csapágyat, berágódott perselyt vagy sérült tömítést kell cserélni. Ilyenkor nem elég az új alkatrészt megvenni: a csapágyat szakszerűen le kell húzni, a felületeket meg kell tisztítani, az illesztő méreteket ellenőrizni kell, majd az új gépelemet a gyártói eljárás szerint be kell szerelni. Ha a szerelő rosszul viszi fel az erőt, melegítés nélkül próbál felsajtolni, vagy nem ellenőrzi a méretláncot, akkor a csapágy néhány száz kilométer után tönkremegy, és az ügyfél visszahozza az autót. Ez az alfejezet a tanműhelyi gépi megmunkálás és a gépelemszerelés alapjait tanítja meg, mert a járműjavításban a csapágy-, fogaskerék- és tömítésszerelés éppen olyan fontos, mint a hibadiagnosztika.

9.4.2 Szemléletes kép

Képzeld el a tanműhely gépműhelyét: bal oldalon egy hagyományos eszterga áll, a főorsóban egy acél tengelycsonkkal; a szánon karbidlapkás szerszám, a gép mellett hűtő-kenő emulzió. Mellette egy kettős köszörűgép, amelynek egyik oldalán durva, másik oldalán finom szemcséjű korong forog, előtte a szerszámtámasz és a védőburkolat. A sarokban hidraulikus prés, csapágy-lehúzó készlet, indukciós melegítő és tűpontos hőmérő. A munkapadon egy használt kerékcsapágy, fogaskerék, tömítések és mérőeszközök. A feladat: a kopott csapágyat szakszerűen kiszerelni, a felületeket tisztítani, az új csapágyat ellenőrzött hőmérséklettel felszerelni, majd a hézagot és a futást ellenőrizni.

9.4.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. Az esztergálás (turning) olyan forgácsoló megmunkálás, amelynél a munkadarab forog, és a szerszám előtolással halad a felület mentén. Járműjavítási célra elsősorban perselyeket, távtartókat, tengelyvégeket, féktárcsa-központosító felületeket munkálunk meg.

Definíció. A köszörülés (grinding) nagyon kemény szemcsékből álló köszörűkoronggal végzett finom forgácsolás, amely nagy méretpontosságot és sima felületet ad. A szerszámélezés a vágószerszám élgeometriájának köszörűvel való helyreállítása.

Definíció. A hántolás hántolókéssel végzett kézi finommegmunkálás, amelynél nagyon vékony forgácsot választunk le, hogy a felület síkja vagy hordképe (például siklócsapágy, vezeték, illesztőfelület) javuljon; a hordképet festékes síklappal (tusírozás) ellenőrizzük. A járműjavításban ritka, elsősorban felújításnál fordul elő.

Definíció. A csiszolás (polishing/fine sanding) kötött vagy szabad szemcsékkel végzett felületfinomítás, amely a köszörülésnél kisebb anyagleválasztással dolgozik. Példa: tömítésfelület kézi csiszolása finom szemcséjű papírral, ellenőrzött alátéten.

Definíció. A méretlánc (dimension chain) olyan, egymáshoz illeszkedő méretek sorozata, amely egy záró méretet határoz meg. A záró méret tűrése a láncszemek tűrésének összegéből adódik.

Definíció. A cserélhetőség (interchangeability) azt jelenti, hogy az azonos típusú alkatrészek egymással olyan pontosan gyárthatók, hogy bármelyik beszerelhető a másik helyére utólagos illesztés nélkül. A teljes cserélhetőség mellett a részleges cserélhetőség, a válogatás, az utólagos illesztés és a beszabályozás a gyakorlatban különböző költség–minőség kompromisszumot jelentenek.

9.4.4 Felépítés és működés

9.4.4.1 Esztergálás és köszörülés a tanműhelyben

Az esztergán a főorsó fordulatszámát a vágósebesség és a munkadarab átmérője határozza meg. A vágósebesség az a kerületi sebesség, amellyel a munkadarab felülete a szerszám előtt elhalad. Az összefüggés:

n=vcπ⋅D n = \frac{v_c}{\pi \cdot D}

ahol nn a fordulatszám (1/min), vcv_c a vágósebesség (m/min), DD a munkadarab átmérője (m). A szerszám anyaga korlátozza a megengedett vágósebességet: például gyorsacél szerszámmal lágyacélt jellemzően 25–35 m/min, karbidlapkával 100–180 m/min tartományban esztergálnak (ellenőrizendő: szerszámkatalógus szerint). A beállításnál az előtolás (mm/fordulat) és a fogásmélység (mm) határozza meg a forgács vastagságát.

A köszörűgépen a korong kerületi sebessége általában 30–35 m/s, ezért a korong fordulatszámát tilos önkényesen növelni. A korongot felszerelés előtt repedésvizsgálattal ellenőrizzük: felfüggesztve könnyű, nem fémes kalapáccsal óvatosan megütve csengő hangot kell adnia; repedt korong tompa hangot ad.

9.4.4.2 Szereléstechnika és méretlánc

A gépelemek szerelésekor az illesztések megválasztása határozza meg, hogy a gyűrű, fogaskerék vagy tömítés hogyan ül a házban vagy a tengelyen. A hézagot vagy fedést a méretlánc szélsőérték-módszerével számoljuk. Ha a záró méret például a csapágyhézag, akkor:

H=B−(A1+A2) H = B - (A_1 + A_2)

ahol BB a távtartó hossza, A1A_1 és A2A_2 a csapágyak vállméretei. A záró méret tűrése az egyes tűrések abszolút értékének összege. A gyakorlatban a beszabályozás azt jelenti, hogy a távtartót vagy beállító gyűrűt a mért hézag alapján választjuk meg, köszörüljük vagy csiszoljuk.

9.4.4.3 Alkatrésztisztítás

A járműalkatrészek szennyeződései eltérő tulajdonságúak: olajos, kokszos, oxidált, vízköves, régi tömítésmaradványos vagy fémes kopadékos. A tisztítási eljárás kiválasztása a szennyezés típusától és az alkatrész anyagától függ. - Az olajos, zsíros felületet lúgos vagy semleges vizes alapú tisztítószerrel, illetve oldószerrel tisztítjuk. - A tömítésmaradványt mechanikusan, plasztik spatulával vagy felületkímélő kémiai oldóval távolítjuk el, tilos éles acélkéssel karcolni a tömítésfelületet. - Az oxidált, rozsdás felületet finom csiszolással, drótkefével vagy vegyszeres rozsdaoldóval készítjük elő. - A kokszos égéstéri lerakódást áztatásos vagy ultrahangos tisztítással oldjuk, nem fújjuk szét sűrített levegővel.

Környezetvédelem. A tisztítási oldószerek, a hűtő-kenő emulzió, a fáradt olaj és az olajjal, emulzióval szennyezett fémforgács veszélyes hulladék, ezért ezeket nem szabad a csatornába vagy a kommunális hulladékba önteni. A tanműhelyben zárható gyűjtőedényeket, szelektív tárolást és a veszélyes hulladékra vonatkozó nyilvántartást kell alkalmazni (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról – ellenőrizendő: hatályos szöveg; 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet – ellenőrizendő). A szennyezett rongyot, olajos forgácsot külön edénybe gyűjtjük.

9.4.4.4 Csapágyak szerelése

A gördülőcsapágy (rolling bearing) belső gyűrűből, külső gyűrűből, gördülőelemekből és ketrecből áll. A szereléskor az erőt mindig csak azon a gyűrűn szabad átvinni, amelynek illesztése éppen feszül, mert a gördülőelemeken átvitt erő kipontozódást, kifáradást okoz. Ha a csapágyat tengelyre szereljük, a belső gyűrűt támasztjuk alá és arra hat az erő; ha házba szereljük, a külső gyűrűre. A gyűrűket fokozatosan, merőlegesen kell felnyomni, ütközésig, majd ellenőrizzük a szabad forgást.

A csapágy szerelhető hidegen vagy hőmérséklet-különbséggel. A gyakorlatban a csapágyat indukciós melegítővel vagy kemencében melegítjük, nyitott csapágynál jellemzően legfeljebb kb. 110–120 °C-ra, zárt (tömített, zsírzott) csapágynál legfeljebb kb. 80 °C-ra (ellenőrizendő: csapágytípus és a csapágygyártó adata). Ennél magasabb hőmérsékleten a csapágy károsodhat, mert a gyűrűk anyaga meglágyul, a kenőanyag elszenesedik, a tömítés megsérül. Alternatívaként a tengelyt folyékony nitrogénnel vagy szárazjéggel hűtik, de ezt csak megfelelő védőeszközzel és gyártói engedéllyel szabad végezni.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Csapágyszerelés: helyesen a szerelőhüvely a beépítendő gyűrűre nyom, hibásan az erő a gördülőelemeken át adódik át.
Gördülőcsapágy szerelése: az erő a beépítendő gyűrűn át helyes, a gördülőelemeken át hibás; melegítés indukciós melegítővel

Az ábra három szerelési esetet mutat: tengelyre szerelésnél a hüvely a belső gyűrűre, házba szerelésnél a külső gyűrűre nyom, egyszerre tengelyre és házba szerelésnél a szerelőtárcsa mindkét gyűrűre. A hibás változatokban (ütés a külső gyűrűre, nyomás a belső gyűrűn házba szereléskor) a szaggatott erőfolyam a golyókon halad át, ez okozza a futópálya benyomódását.

9.4.4.5 Fogaskerekek, csőkötések és tömítések szerelése

A fogaskerekeket úgy szereljük, hogy a foghézag a gyártói érték között legyen, és az érintkezési kép a foghossz közepén, a fogmagasság megfelelő sávjában helyezkedjen el. A túl nagy foghézag kopogást, a túl kicsi foghézag megszorulást, zajt és melegedést okoz. A csőkötéseknél a csatlakozó felületeket tisztítjuk, a tömítő O-gyűrűt vagy tömítőanyagot a gyártó szerint alkalmazzuk, a csavarkötéseket átlósan, fokozatosan, a megadott nyomatékkal húzzuk meg. A papír- vagy fémtömítéseket előzetesen nem szabad festeni, ragasztani, hacsak a gyártói utasítás nem írja elő.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Fogaskerék-hordképek: helyes középső, valamint fogfejen, fogtőnél és fogvégen elhelyezkedő hibás képek.
Fogaskerekek hordképe: helyes középső érintkezési kép és négy hibás változat a valószínű okkal

A festékes hordképvizsgálatnál a folt helye mutatja a beállítás hibáját: a fogfejen lévő folt túl nagy, a fogtőnél lévő túl kicsi tengelytávolságra utal, a fog egyik végén lévő folt a tengelyek szögeltérésére. Az okok tájékoztatók, a beállítást a gyártói javítási utasítás adja (ellenőrizendő).

9.4.4.6 Hibafelvételezés gépelemeken

A gépelemek hibái három fő csoportba sorolhatók: kopás, kifáradás, berágódás. A kopás anyagfogyással jár, mérhető méretcsökkenésként vagy hézagnövekedésként. A kifáradás apró pitting, kagylós kipattogzás vagy repedés formájában jelentkezik. A berágódás hirtelen, helyi összehegedésből származó felületi sérülés, amely a kenés hiányára, túlmelegedésre vagy túlzott előfeszítésre utal.

9.4.5 Kidolgozott példák

9.4.5.1 1. példa – Esztergálási fordulatszám

Adott: munkadarab átmérője D=40mm=0,04mD = 40\,\text{mm} = 0{,}04\,\text{m}, vágósebesség vc=120m/minv_c = 120\,\text{m/min}.
Keresett: főorsó-fordulatszám nn.
Képlet: n=vcπ⋅Dn = \dfrac{v_c}{\pi \cdot D}.
Behelyettesítés:
n=120m/minπ⋅0,04m=1200,12571/min≈9551/minn = \dfrac{120\,\text{m/min}}{\pi \cdot 0{,}04\,\text{m}} = \dfrac{120}{0{,}1257}\,\text{1/min} \approx 955\,\text{1/min}.
Eredmény: A gép fordulatszámát kb. 9601/min960\,\text{1/min}-ra állítjuk.
Ellenőrzés: Lágyacél karbidlapkás esztergálásakor a 900–1000 1/min reális; a mértékegységek kiejtik egymást.

9.4.5.2 2. példa – Méretlánc szélsőérték-módszer

Adott: A1=20±0,05mmA_1 = 20 \pm 0{,}05\,\text{mm}, A2=30±0,05mmA_2 = 30 \pm 0{,}05\,\text{mm}, B=50±0,10mmB = 50 \pm 0{,}10\,\text{mm}.
Keresett: a H=B−(A1+A2)H = B - (A_1 + A_2) záró hézag legnagyobb és legkisebb értéke.
Képlet: H=B−(A1+A2)H = B - (A_1 + A_2).
Behelyettesítés:
Hnévleges=50−(20+30)=0mmH_{\text{névleges}} = 50 - (20 + 30) = 0\,\text{mm};
Hmax=50,10−(19,95+29,95)=0,20mmH_{\max} = 50{,}10 - (19{,}95 + 29{,}95) = 0{,}20\,\text{mm};
Hmin=49,90−(20,05+30,05)=−0,20mmH_{\min} = 49{,}90 - (20{,}05 + 30{,}05) = -0{,}20\,\text{mm}.
Eredmény: A hézag −0,20-0{,}20 és +0,20+0{,}20 mm között változhat. Ha a gyártói hézagkövetelmény például 0,050{,}05–0,150{,}15 mm, akkor ez a méretlánc nem megfelelő; a távtartót válogatni vagy csiszolni kell.
Ellenőrzés: A tűrésmezők szélessége 0,20+0,10+0,10=0,400{,}20 + 0{,}10 + 0{,}10 = 0{,}40 mm; ez éppen a záró méret tűrésmezője (−0,20…+0,20-0{,}20 \ldots +0{,}20 mm), összhangban a szélsőérték-módszerrel.

9.4.6 Előírások és biztonság

Előírás. A gépi berendezések biztonsági követelményeit az Európai Unió gépekről szóló irányelve (2006/42/EK – ellenőrizendő: hatályos szöveg), valamint a magyar munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény – ellenőrizendő: hatályos szöveg) és a kapcsolódó nemzeti rendeletek (ellenőrizendő) határozzák meg. Esztergán, fúrógépen és köszörűgépen csak oktatói felügyelet mellett, a gép védőburkolataival, védőszemüveggel és megfelelő ruházattal szabad dolgozni.

Figyelem. A köszörűkorong felrobbanhat, ha repedt, ha túl nagy fordulatszámon járatják, vagy ha a szerszámtámasz és a védőburkolat hiányzik. A korongot felszerelés előtt repedésvizsgálattal kell ellenőrizni. A szerszámtámasz és a korong közötti rés legfeljebb 2–3 mm legyen (ellenőrizendő: a gép kezelési utasítása), és a korong kopásával utánállítjuk. Felszerelés után a korongot a gép üzemi fordulatszámán, legalább 1 percig, a korong síkján kívül állva járatjuk próbajáratáskor. A gép fordulatszáma nem lehet nagyobb a korongon jelölt megengedett értéknél.

Tilos. Forgó munkadarabot, szerszámot vagy korongot kézzel érinteni, hosszú hajjal, bő ujjú ruhával, kesztyűvel a géphez állni, a forgácsot kézzel eltávolítani, vagy a gépet a védőburkolat eltávolítása után járatni.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

9.4.7 Minőségellenőrzés

A gépi megmunkálás és a gépelemszerelés minőségét mindig méréssel igazoljuk: - Az esztergált átmérőt mikrométerrel vagy tolómérővel mérjük, az ovalitást több ponton. - A köszörült vagy csiszolt tömítésfelületet síklappal és hézagmérővel ellenőrizzük: a megengedett hézag jellemzően 0,05 mm alatti (ellenőrizendő: gyártói adat). - A csapágyhézagot hézagmérővel vagy mérőórával, a futási ütést mérőórával ellenőrizzük. - A fogaskerék foghézagát hézagmérővel vagy ólomdrótos lenyomattal mérjük. - A csavarkötéseket a gyártói nyomatékértékre állított nyomatékkulccsal húzzuk meg, majd a meghúzást kétszer ellenőrizzük.

9.4.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy tanulóműhelybe érkező személyautón a bal első kerékcsapágy zúg, kanyarodáskor erősödik. A tanuló a gyártói javítási utasítás alapján dolgozik. Először a járművet a gyártói emelési ponton megemeli, és bakra támasztja; alá csak alátámasztott helyzetben nyúl. A kereket leveszi, a féknyereget és a féktárcsát a gyártó szerint ki-, illetve rögzíti. A régi csapágyat prés és célszerszám segítségével, a megfelelő gyűrűn át nyomja ki. A ház és a tengely illesztő felületeit tisztítja, a méreteket méri: a furat 62 mm, a tengelycsap 30 mm; az új csapágy méreteit a dobozon és mérőeszközzel is ellenőrzi. Az új, zárt (zsírzott) csapágyat nem melegíti: a csonkállványból kiszerelt házfuratba hidegen, a külső gyűrűre ható nyomótüskével és préssel, ütközésig sajtolja; a biztosítógyűrűt beteszi, majd az agyat a belső gyűrűre támaszkodva préseli be (ellenőrizendő: a gyártói javítási utasítás). Melegítéses szerelést csak nyitott, nem zsírzott ipari csapágynál alkalmaznak, ott is a csapágygyártó hőmérsékleti határa szerint. Összeszerelés után a forgást és az axiális hézagot ellenőrzi, majd az új tömítést és az agyanyát a gyártó által megadott nyomatékkal (például 180 Nm + 90°, ellenőrizendő) meghúzza. A javítás után próbaúton a zúgás megszűnik. A tanulság: a hőmérséklet-ellenőrzés nélküli melegítés és a rossz gyűrűről átvitt erő a leggyakoribb hibaforrás.

Gördülőcsapágy szerelésének technológiai sorrendje (tanulási példa) - A konkrét jármű-/gépcsapágyhoz a gyártói javítási utasítás az irányadó. Az értékek tanulási példák.

A folyamatábra a csapágycsere hat alapvető lépését mutatja: a tisztítás és ellenőrzés nélkül nem tudjuk, miért kopott el a régi csapágy; a mérés nélkül nem tudjuk az illesztést; a hőmérséklet-különbség nélkül túlzott erőt kellene kifejteni; a rossz gyűrűn átvitt erő tönkreteszi a csapágyat; a hézag- és futásellenőrzés igazolja a szerelést; a próbaforgatás a végső minőségellenőrzés.

9.4.9 Gyakorlati útmutató

Gördülőcsapágy cseréje tanműhelyi gépen vagy jármű kerékcsapágyon (tanulási példa)

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Emelésnél a kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos, bakot vagy aknát kell használni.

Munkalépések:

  1. A járművet rögzítsd (rögzítőfék, ékek), a földön lazítsd meg a kerékcsavarokat és – ha van – az agyanyát. Emeld meg a gyártói emelési pontokon, támaszd alá bakkal vagy reteszeld a műhelyi járműemelőt; kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos. Szereld le a kereket.
  2. A kerékcsapágy környezetét tisztítsd meg zsírtalanítóval; a féket a gyártói utasítás szerint kösd ki vagy támaszd meg.
  3. A régi csapágyat lehúzóval, a megfelelő felfekvő felületen húzd le; ha a csapágy a házban marad, belső lehúzóval dolgozz.
  4. A csapágyfuratot és a tengelycsapot tisztítsd meg, ellenőrizd méretüket, érdességüket, futási ütésüket.
  5. Az új csapágyat ellenőrizd: a típusjel, a méret és a kenés gyári állapota legyen megfelelő.
  6. Zárt (zsírzott) kerékcsapágyat hidegen, célszerszámmal sajtolj a gyártói utasítás szerint; nyitott, nem zsírzott csapágyat melegíts legfeljebb kb. 110–120 °C-ra, zárt csapágyat legfeljebb kb. 80 °C-ra (ellenőrizendő: gyártói adat), vagy a tengelyt hűtsd le az előírt módon.
  7. A csapágyat merőlegesen, az erőt a megfelelő gyűrűn át, szerelőtüskével vagy préseléssel ütközésig szereld fel.
  8. Kihűlés után ellenőrizd a tengelyirányú hézagot és a szabad forgást; ha a csapágy szorul, ne próbáld erővel továbbnyomni.
  9. Szereld fel az új tömítést, a rögzítőelemeket a gyártói nyomatékkal húzd meg.
  10. Végezz próbaforgatást, próbaúton hallgasd a csapágy zaját, ellenőrizd a melegedést és a hézagot.
  11. Dokumentáld a munkát a munkalapon, a szervizkönyvben és a hibafelvételi lapon.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Kétkarú lehúzó a csapágy belső gyűrűjén; belső lehúzó a házban; hibás felfekvés a külső gyűrűn.
Csapágylehúzók: kétkarú lehúzó a belső gyűrű mögött (helyes) és a külső gyűrűn (hibás), belső lehúzó a házban maradt csapágyhoz

A 3. lépéshez: a kétkarú lehúzó orsócsúcsa a tengely központfuratában támaszkodik, a körmök a lehúzandó belső gyűrű mögé fognak; ha a körmök a külső gyűrűn vannak, az erő a gördülőelemeken át megy, a csapágy szétesik vagy a karok lecsúsznak. A házban maradt csapágyat belső lehúzóval (feszítőpatron és ütőkalapácsos szár) húzzuk ki; védőszemüveg kötelező.

Tipus hibák a munkalapnál: - A csapágy felfekszik a gördülőelemekkel, nem a gyűrűvel. - A melegítés hőmérséklete túllépi a gyártói határt, a csapágy anyaga vagy kenése károsodik. - Az illesztő méretet nem ellenőrzik, a túlzott fedés miatt a csapágy beszorul.

9.4.10 Tipikus hibák

  1. A csapágyat rossz gyűrűn át nyomják be. Ha a belső gyűrű helyett a külsőre hat az erő, a gördülőelemek benyomódnak a futófelületbe; a csapágy rövid idő alatt tönkremegy. Helyesen: mindig azt a gyűrűt támasztjuk alá és arra viszünk erőt, amelynek illesztése feszül.
  2. Hidegen, ferdén préselik a csapágyat. A hideg csapágy és a tengely közötti túlzott fedés nagy erőt igényel, a ferde felfekvés megsérti a vezetőélt és berágódást okoz. Helyesen: hőmérséklet-különbséggel, fokozatosan, ütközésig, merőlegesen szerelünk.
  3. Nem mérik a méretláncot. A távtartó hosszát „szemre” választják, a záró hézag túl nagy vagy negatív lesz. Helyesen: a hézagot szélsőérték-módszerrel számolják, vagy mérőeszközzel választják meg a távtartót.
  4. A tömítésfelületet éles szerszámmal kaparják. A karcolások szivárgást okoznak. Helyesen: plasztik spatulával, oldószerrel, finom csiszolással dolgozunk.
  5. Repedt köszörűkorongot felszerelnek. A korong üzem közben felrobbanhat. Helyesen: felszerelés előtt repedésvizsgálat, majd rövid járatás üzemi fordulaton, védőburkolattal.

9.4.11 Önellenőrzés

  1. Igaz-e: az esztergálási fordulatszámot kizárólag a szerszám anyaga határozza meg?
  2. Miért tilos a gördülőcsapágyat a gördülőelemeken keresztül terhelni szereléskor?
  3. Számold ki a fordulatszámot, ha D=50mmD = 50\,\text{mm} és vc=100m/minv_c = 100\,\text{m/min}.
  4. Mi a különbség a teljes és a válogatásos cserélhetőség között?
  5. Mi a hiba ebben a leírásban? „A csapágyat 200 °C-ra melegítjük, majd ütögetve a külső gyűrűjére visszük fel az erőt, amíg a tengelyen ütközésig nem ér.”
  6. Milyen méréssel ellenőrzöd a csapágyhézagot és a fogaskerék foghézagát?

9.4.12 Feladatok

1. feladat (A)
Számítsd ki az esztergálási fordulatszámot, ha a munkadarab átmérője D=80mmD = 80\,\text{mm} és a vágósebesség vc=150m/minv_c = 150\,\text{m/min}. A képletben DD-t méterben helyettesítsd.

2. feladat (A)
Sorold fel a gördülőcsapágy szerelésénél az erőátvitel három legfontosabb szabályát.

3. feladat (B)
Egy méretláncban A1=25±0,03mmA_1 = 25 \pm 0{,}03\,\text{mm}, A2=35±0,03mmA_2 = 35 \pm 0{,}03\,\text{mm}, B=60±0,05mmB = 60 \pm 0{,}05\,\text{mm}. Számítsd ki a H=B−(A1+A2)H = B - (A_1 + A_2) záró hézag névleges, legnagyobb és legkisebb értékét. A gyártói hézagkövetelmény 0,030{,}03–0,100{,}10 mm; megfelel-e a méretlánc?

4. feladat (B)
Három tisztítási feladat: a) olajos hajtóműház belső felülete; b) leszakadt papírtömítés maradványa az olajteknő peremén; c) erősen oxidált, rozsdás féltengelycsap. Melyik tisztítási eljárást választod, és miért?

5. feladat (C)
Hasonlítsd össze a csapágy melegítését és a tengely hűtését. Melyik módszer milyen előnnyel és kockázattal jár a járműjavításban?

6. feladat (D)
Egy beszerelt kerékcsapágy próbaúton néhány kilométer után melegszik, halkan zúg, és a kerék forgatása kézzel nehéz. Sorold fel a lehetséges okokat, és add meg mindegyikhez a célzott ellenőrzést.

9.4.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A fordulatszámot a vágósebesség és a munkadarab átmérője határozza meg, a szerszám anyaga a megengedett vágósebességet korlátozza.
  2. Mert a gördülőelemek és a futógyűrűk közötti pontszerű érintkezésnél kipontozódás, benyomódás keletkezik, ami kifáradáshoz és zajhoz vezet. Az erőt mindig a feszülő illesztésű gyűrűn kell átvinni.
  3. D=50mm=0,05mD=50\,\text{mm}=0{,}05\,\text{m}; n=100π⋅0,05≈6371/minn = \dfrac{100}{\pi \cdot 0{,}05} \approx 637\,\text{1/min}.
  4. A teljes cserélhetőségnél bármelyik alkatrész utólagos illesztés nélkül szerelhető, ami szűk tűréseket és magasabb gyártási költséget igényel. A válogatásnál az alkatrészeket méretcsoportokba sorolják, és csak az azonos csoportba tartozók cserélhetők egymással; a tűrés lazább lehet, de a szerelés előtt méretcsoport-azonosítás szükséges.
  5. A leírás hibái: 200 °C meghaladja a csapágyak megengedett szerelési hőmérsékletét (nyitott csapágynál jellemzően legfeljebb kb. 110–120 °C, zárt csapágynál kb. 80 °C, ellenőrizendő), a csapágyat nem ütögetni kell, és az erőt nem a külső gyűrűn, hanem a belső gyűrűn kell átvinni, ha tengelyre szereljük.
  6. Csapágyhézag: hézagmérővel vagy mérőórával; fogaskerék foghézag: hézagmérővel vagy ólomdrótos lenyomattal, az érintkezési képet pedig kékfestéssel.

Feladatok megoldása

1. feladat
D=80mm=0,08mD=80\,\text{mm}=0{,}08\,\text{m}, vc=150m/minv_c=150\,\text{m/min}.
n=150π⋅0,08≈5971/minn = \dfrac{150}{\pi \cdot 0{,}08} \approx 597\,\text{1/min}. A gépet kb. 6001/min600\,\text{1/min} fordulatra állítjuk.

2. feladat
Az erőt mindig azon a gyűrűn kell átvinni, amelynek illesztése feszül; a gördülőelemeken keresztül erőt átvinni tilos; a csapágyat merőlegesen, fokozatosan, ütközésig kell szerelni.

3. feladat
Hnévleges=60−(25+35)=0mmH_{\text{névleges}} = 60 - (25 + 35) = 0\,\text{mm}.
Hmax=60,05−(24,97+34,97)=0,11mmH_{\max} = 60{,}05 - (24{,}97 + 34{,}97) = 0{,}11\,\text{mm}.
Hmin=59,95−(25,03+35,03)=−0,11mmH_{\min} = 59{,}95 - (25{,}03 + 35{,}03) = -0{,}11\,\text{mm}.
A hézag −0,11-0{,}11 és +0,11+0{,}11 mm között alakulhat. A megengedett 0,030{,}03–0,100{,}10 mm-es hézag nem teljesül, ezért a méretlánc nem megfelelő; távtartó-válogatás vagy beszabályozás szükséges.

4. feladat
a) Olajos hajtóműház: lúgos vagy semleges vizes tisztítószer, majd tiszta vízzel öblítés és gondos szárítás.
b) Papírtömítés-maradvány: plasztik spatula, felületkímélő oldószer, esetleg finom csiszolás sík alátéten. Acélkéssel tilos kaparni.
c) Rozsdás féltengelycsap: drótkefe, finom csiszolóvászon, oxidoldó, majd a felület méretének és érdességének ellenőrzése.

5. feladat
A csapágy melegítése gyors, egyszerű és nem igényel fagyasztó anyagot; a gyűrű megtágul, csökken a sajtolási erő. Kockázata, hogy a csapágy túlmelegítése tönkreteszi az anyagot és a kenőzsírt. A tengely hűtése kisebb hőterhelést ad a csapágyra, és nagyon tiszta szerelést tesz lehetővé; kockázata a folyékony nitrogén vagy szárazjég okozta fagyásos sérülés és a páralecsapódás, ami azonnali korróziót okozhat. A járműjavításban általában az indukciós melegítés a praktikus, mert szabályozható, és nem hűti le a tengelyt.

6. feladat
Lehetséges okok:
- Túl nagy előfeszítés: ellenőrizzük a tengelyirányú hézagot és a meghúzási nyomatékot.
- Rossz kenés: ellenőrizzük a csapágy kenését és a tömítést.
- Ferde beszerelés: ellenőrizzük a futási ütést mérőórával.
- Sérült illesztőfelület (berágódott vezeték): ellenőrizzük a felület épségét és méretét.
- Rossz tömítés, amely feltorlódott: vizsgáljuk a tömítés érintkezését.
Mindegyiknél a mért értéket a gyártói javítási adattal kell összehasonlítani.

9.4.14 Rövid összefoglaló

A gépi megmunkálás és gépelemszerelés alapja a méretpontosság, a tiszta felület és az erőátvitel szabályainak betartása. Esztergáláskor a fordulatszámot a vágósebesség és a munkadarab átmérője határozza meg: n=vcπDn = \frac{v_c}{\pi D}. Köszörűgépen csak ép, repedésvizsgált korongot használunk, védőburkolattal, szemvédővel. A méretlánc záró méretét szélsőérték-módszerrel számoljuk, például H=B−(A1+A2)H = B - (A_1 + A_2). A csapágy szerelésekor az erőt mindig azon a gyűrűn keresztül vezetjük, amelynek illesztése feszül; a csapágyat hőmérséklet-különbséggel, merőlegesen, ütközésig szereljük, majd a hézagot és a futást mérjük. A fogaskerekeknél a foghézagot és az érintkezési képet ellenőrizzük. A tömítésfelületet nem szabad karcolni. A veszélyes hulladékot szelektíven, a jogszabályok szerint kell gyűjteni. Továbbvitt eredmény. A csapágy-, fogaskerék- és tömítésszerelés szabályait, valamint a kopás–kifáradás–berágódás hibafelvételezési módszert használjuk a(z) A motor ki- és beszerelése, szétszerelése és a forgattyús hajtómű hibafelvételezése alfejezetben, ahol a motorbelső csapágyait, tömítéseit és illesztett kötéseit szereljük.

9.4.15 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény – ellenőrizendő: hatályos szöveg), az EU gépekről szóló irányelve (2006/42/EK – ellenőrizendő), a hulladékról szóló törvény (2012. évi CLXXXV. törvény – ellenőrizendő) és a veszélyes hulladék rendelet (225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet – ellenőrizendő) a környezetvédelemhez. A gyártói javítási adatok (csapágy szerelési hőmérséklet, nyomaték, hézag) tanulási példaként szerepelnek, és mindig a konkrét jármű vagy gép gyártói utasítása szerint ellenőrizendők. A szerszámanyag-vágósebesség tartományok, a csapágyhőmérséklet-határok és a tömítésfelület síkhiba-értékei szintén ellenőrizendők a szerszámkatalógus, a csapágygyártó és a tömítésgyártó adatai alapján. A szöveg nem hivatkozik az URL-ekre olvasott bizonyítékként; azok csak kiindulópontok.