10.1 Kötőgépelemek: csavarok, szegecsek, csapszegek, reteszek és biztosítások

10.1.1 Motiváció

Egy futóműjavítás után az ügyfél azzal jön vissza, hogy kormányrázást érez, és a szerelő azt tapasztalja, hogy az egyik kerékcsavar laza. A műhelyfőnök azt mondja: „nyomatékkulccsal, a gyártó által megadott nyomatékra, csillag alakú sorrendben húzd meg”. Ugyanazon a napon egy hengerfejcsere során a gyártói utasítás szöghúzást ír elő, és megjegyzi, hogy a hengerfejcsavarok egyszer használatosak. A két helyzet ugyanarra a gépelemre vezet: a csavarkötésre. Ha a szerelő nem ismeri a menetfajtákat, a szilárdsági osztályokat, az előfeszítés és a meghúzási nyomaték összefüggését, akkor a járműben a legjobb esetben is nyikorgó, lazuló kötés lesz, rosszabb esetben csavarszakadás, kerékleválás vagy tömítetlenség. A kötőgépelemek ismerete ezért nem formális gyártástechnológiai kérdés, hanem napi műhelybiztonsági és minőségi követelmény.

10.1.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy metszeti rajzot, amelyen két acéllemezt egy hatlapfejű csavar, alátét és anya fog össze. A csavar feje a bal oldalon, a menetes szár a jobb oldalon, az anya a menet végén helyezkedik el. Ha a csavart nagyítva nézzük, a menet egy ferde lejtő, amely a hengeres szár körül spirálisan halad. Az anya forgatásakor a menetprofilok egymáson csúsznak, és a forgatónyomaték tengelyirányú szorítóerővé alakul. A menetprofil jellemzői: a névleges átmérő dd, a középátmérő d2d_2, a magátmérő d3d_3 és a menetemelkedés PP. A húzás hatására a csavar szára kissé megnyúlik, a lemezek pedig összenyomódnak; ezt a rugalmas alakváltozást használjuk ki a szorítóerő fenntartására.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Csavarkötés metszete előfeszítő erővel és az ISO metrikus menetprofil d, d2, d3, P jelöléssel.
Csavarkötés metszete és az ISO metrikus menetprofil

Az ábra (a) része a két lemezt összefogó hatlapfejű csavart, alátétet és anyát mutatja: a szárban húzás, a lemezekben nyomás ébred, a csavar nyúlása eltúlozva szaggatott vonallal látszik. A (b) rész az M12×1,75 menet kinagyított profilja: névleges átmérő d=12d = 12 mm, középátmérő d2≈10,86d_2 \approx 10{,}86 mm, magátmérő d3≈9,85d_3 \approx 9{,}85 mm, menetemelkedés P=1,75P = 1{,}75 mm, 60°-os profilszög. A HTML-változatban a meghúzási nyomaték és a kk tényező állításával az előfeszítő erő és a feszültség is leolvasható (1. példa).

10.1.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A kötőgépelem két vagy több alkatrész helyzetét, erő- vagy nyomatékátvitelét biztosító gépelem. A kötés lehet oldható, ha az alkatrészek károsodás nélkül szét- és összeszerelhetők, vagy nem oldható, ha a szétválasztás legalább az egyik alkatrész károsodásával jár.

Definíció. A csavarkötés oldható, menetes kötés, amely a csavarban ébredő húzó előfeszítő erővel szorítja össze az alkatrészeket. A szegecskötés nem oldható kötés, amelynél a szegecs zárófejét képlékeny alakítással készítik.

Definíció. A szilárdsági osztály a csavar anyagának szabványos jelölése, például 8.8 vagy 10.9. A pont előtti szám a névleges szakítószilárdság RmR_m százada MPa-ban, a pont utáni szám tízszerese a folyáshatár (vagy egyezményes folyáshatár) és a szakítószilárdság arányának.

Definíció. Az előfeszítő erő FMF_M a csavarkötésben a meghúzás után ébredő tengelyirányú húzóerő a csavarban, illetve az ezzel egyenlő nagyságú nyomóerő az összefogott alkatrészekben. A meghúzási nyomaték MAM_A az anyára vagy csavarfejre kifejtett forgatónyomaték, amely az előfeszítő erőt létrehozza.

10.1.4 Kötések osztályozása és szegecskötések

A járműjavításban leggyakrabban oldható kötésekkel dolgozunk: csavarokkal, anyákkal, csapszegekkel, reteszekkel, ékekkel, bordás tengelykötésekkel és rögzítőgyűrűkkel. Nem oldható kötést akkor alkalmaznak, ha a szétválasztásra nincs szükség, vagy ha a kötésnek egyszerűnek, olcsónak és rezgésállónak kell lennie. Ilyen a szegecskötés, a hegesztés, forrasztás és ragasztás. A szegecs ma már elsősorban karosszéria-javításban, alvázelemeknél és régi járműveken fordul elő, de a kötésméretezés logikája azonos a többi kötőelemmel.

A szegecs általában kis széntartalmú, jól képlékeny acélból, alumíniumból vagy rézből készül. A szár egyik végén előre elkészített fej van, a másik végét melegen vagy hidegen zárófejjé alakítják. A szegecskötés a furatban nyíróerőt és palástnyomást visz át. A méretezés alapösszefüggése az Szilárdságtan I: feszültség, Hooke-törvény, húzás, nyomás és nyírás alfejezetből ismert:

τ=Fm⋅n⋅d2π4≤τmeg,p=Fn⋅d⋅s≤pmeg, \tau = \frac{F}{m \cdot n \cdot \frac{d^2 \pi}{4}} \le \tau_{\text{meg}}, \qquad p = \frac{F}{n \cdot d \cdot s} \le p_{\text{meg}},

ahol FF a kötésre ható nyíróerő, mm az egy szegecs által átvitt nyírt síkok száma, nn a szegecsek száma, dd a szegecsszár átmérője, ss a leggyengébb lemez vastagsága, τmeg\tau_{\text{meg}} a megengedett nyírófeszültség, pmegp_{\text{meg}} a megengedett palástnyomás. Egynyírásnál m=1m=1, kettős nyírásnál m=2m=2.

10.1.5 Csavarmenetek, csavarfajták, szilárdsági osztályok

A gépjárművekben szinte kizárólag metrikus ISO menetet használunk. A normál metrikus menet jelölése például M8, M10, M12. A normál menetemelkedés a névleges átmérőtől függ: M8-nál P=1,25mmP=1{,}25\,\text{mm}, M10-nél P=1,5mmP=1{,}5\,\text{mm}, M12-nél P=1,75mmP=1{,}75\,\text{mm} (ellenőrizendő a menetszabvány aktuális táblázatával). A finommenet kisebb emelkedésű, például M10×1, és előnye, hogy nagyobb az önzáró képessége és kisebb a bemetsző hatása; rezgéses helyeken, beállítócsavaroknál és vékony falú alkatrészeknél használják. A trapézmenet, például Tr 20×4, nagyobb profilú, mozgatóorsókhoz való, mert jól viseli az axiális erőt. A fűrészmenet egyirányú nagy erőátvitelre való. Régi járműveken Whitworth-menet is előfordul; ezt a metrikussal nem szabad összekeverni.

A leggyakoribb csavarfajták: hatlapfejű csavar, belső kulcsnyílású (imbusz) csavar, Torx csavar, hengeresfejű, süllyesztett fejű csavar és csapszeg. Az anyák lehetnek hatlapú, peremes, önzáró, koronás és zárósapkás anyák. A csavaron és az anyán a szilárdsági osztály jelölése kötelező; a fejen általában beütött számok találhatók.

Osztály Névleges RmR_m (MPa) Névleges Rp0,2R_{p0{,}2} (MPa) Tipikus járműves példa
8.8 800 640 kerékcsavar, általános kötések
10.9 1000 900 futómű, lengőkar, hajtómű-kötések
12.9 1200 1080 hengerfejcsavar, nagy igénybevételű csavarok

Az értékek tanulási példák, a pontos adatok az MSZ EN ISO 898-1 szabvány szerint ellenőrizendők.

Előírás. A csavarok szilárdsági osztályának jelölését és követelményeit az MSZ EN ISO 898-1 szabvány tartalmazza (8.8, 10.9, 12.9 stb.); a pontos szabványszám és kiadás ellenőrizendő.

10.1.6 A csavarkötés erőhatásai, előfeszítés és meghúzási nyomaték

A csavarkötés akkor működik jól, ha a csavar rugalmasan megnyúlik, és a benne ébredő húzóerő szorítja össze az alkatrészeket. Ha a külső terhelés kisebb, mint a kötésben ébredő előfeszítő erő, az alkatrészek nem válnak el egymástól, és a csavar terhelése csak kis mértékben nő. Ha az előfeszítés túl kicsi, a kötés „lötyög”, a csavar hajlító, nyíró igénybevételt is kap, és kifáradásos törés következhet be. Ha túl nagy, a csavar megnyúlhat vagy elszakadhat, az anya vagy a menet tönkremehet.

A meghúzási nyomaték és az előfeszítő erő között a gyakorlatban az egyszerű közelítő összefüggést használjuk:

MA=k⋅FM⋅d,azazFM=MAk⋅d, M_A = k \cdot F_M \cdot d, \qquad \text{azaz} \qquad F_M = \frac{M_A}{k \cdot d},

ahol MAM_A a meghúzási nyomaték, FMF_M az előfeszítő erő, dd a csavar névleges átmérője, kk pedig a súrlódási viszonyokat kifejező tényező. Jellemző értéke tiszta, enyhén olajozott acél menet esetén k≈0,2k \approx 0{,}2 (ellenőrizendő a gyártói előírás szerint). Száraz, rozsdamentes vagy erősen kenett menetnél a kk értéke jelentősen eltérhet; ezért ugyanaz a nyomaték nagyon különböző előfeszítést eredményezhet.

A csavarban ébredő húzófeszültséget a feszültségkeresztmetszet AsA_s segítségével számítjuk:

σ=FMAs. \sigma = \frac{F_M}{A_s}.

A feszültségkeresztmetszet nem azonos a magkeresztmetszettel, hanem a menetprofilból számított, szabványosított érték; például M12 csavarra As≈84,3mm2A_s \approx 84{,}3\,\text{mm}^2 (ellenőrizendő táblázatból).

A pontosabb összefüggés a menet és a fejfelfekvő felület súrlódását külön kezeli:

MA=FM(d22tan(φ+ρ′)+μKdm2), M_A = F_M \left( \frac{d_2}{2} \tan(\varphi+\rho') + \mu_K \frac{d_m}{2} \right),

ahol φ\varphi a menetemelkedési szög, ρ′\rho' a menet súrlódási félkúpszöge, μK\mu_K a fejfelfekvő felület súrlódási tényezője, dmd_m pedig a felfekvő felület közepes átmérője. Ez a képlet megmutatja, hogy a nyomaték nagy része súrlódásra fordítódik, ezért a kenés megváltozása erősen módosítja az előfeszítést.

Továbbvitt eredmény. A csavarkötés előfeszítésének és meghúzási nyomatékának elvét használjuk a Tengelyek és csapágyazások alfejezetben a csapágyrögzítő anyák, házfedelek és illesztett kötések meghúzásakor, ahol a túlhúzás csapágyfeszülést, az alulhúzás pedig csapágyvándorlást okozhat.

A nyúlócsavar (torque-to-yield bolt) olyan csavar, amelyet a gyártó tudatosan a folyáshatár közelébe vagy azon túl húz. A meghúzás nem egyszerű nyomatékértékre történik, hanem jellemzően előfeszítő nyomatékra, majd megadott szögelfordulásra, például 40Nm+90∘+90∘40\,\text{Nm} + 90^\circ + 90^\circ (ellenőrizendő a gyártói adat). Az ilyen csavar az alakváltozás miatt nem használható fel újra, mert második meghúzáskor már nem a tervezett rugalmas tartományban dolgozik.

10.1.7 Csavarbiztosítások és mozgatóorsók

A csavarkötés meglazulását vibráció, hőingadozás, ütés és a felfekvő felületek beágyazódása okozza. A biztosítás célja a csavar és anya relatív elfordulásának megakadályozása. A legegyszerűbb megoldás a rugós alátét, de hatékonysága kritikus helyeken korlátozott. A fogazott alátét jobban beleharap, az önzáró anya műanyag gyűrűje pedig a menetre feszülve fékez. A koronás anya sasszeggel vagy csapszeggel pozitív reteszelést ad, tehát az anya akkor sem tud lefordulni, ha az előfeszítés csökken. Az ellenanya a két anya egymásnak feszítésével biztosít. A csavarbiztosító folyadék (anaerob ragasztó) kitölti a menethézagot, és a levegő kizárásával megszilárdul. A biztonsági alkatrészeknél mindig a gyártói előírást kell követni; egyes kötéseket ragasztott csavarral, másokat új önzáró anyával vagy csavarbiztosító folyadékkal szerelünk.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Nyolc csavarbiztosítás erőzáró, alakzáró és anyagzáró csoportokban.
Csavarbiztosítások hatásmód szerint: erőzáró, alakzáró és anyagzáró megoldások

Az ábra a biztosításokat hatásmód szerint csoportosítja: erőzáró a rugós és a fogazott alátét, a műanyag gyűrűs önzáró anya és az ellenanya; alakzáró a koronás anya sasszeggel, a biztosítólemez és a drótozás; anyagzáró a menetrögzítő folyadék. A csillaggal jelölt elemeket biztonsági kötésben a gyártó előírása szerint mindig újra cseréljük.

A mozgatóorsó forgató mozgást alakít egyenes vonalú mozgássá, például emelőben, satuban vagy szelephézag-állító szerkezetben. A trapézmenetű orsó előnye, hogy nagy axiális erőt visz át és önzáró lehet. Az önzárás feltétele, hogy a menetemelkedési szög kisebb legyen a súrlódási félkúpszögnél: φ<ρ′\varphi < \rho'. Jellemző kenett acél–bronz anyagpárosításnál a súrlódási félkúpszög néhány fok, a trapézmenet emelkedési szöge pedig szintén kicsi, ezért a teher akkor is megtartja helyzetét, ha a hajtó nyomaték megszűnik.

10.1.8 Csapszegek, szegek, reteszek, ékek, bordás tengelykötés, rögzítőgyűrűk

A csapszeg hengeres vagy kúpos, két alkatrész csuklós összekötésére vagy nyíróerő átvitelére szolgál; például fékkötőelem, pedálmechanika tengelye. A szegek lehetnek illesztőszegek, csapszegek, hasított szegek (sasszegek); elsősorban pozicionálásra, kismértékű nyomaték átvitelére vagy biztosításra valók.

A retesz és az ék tengelyagy-kötésekben nyomatékot visz át. A retesz jellemzője, hogy oldható, a tengely és az agy hornyába illeszkedik, és kis csúszást is lehetővé tehet. Az ék kúpos alakja miatt erős szorítókapcsolatot hoz létre, de szerelése és bontása nehezebb lehet. A bordás tengelykötés nagyobb nyomatékot visz át, és tengelyirányú elmozdulást is lehetővé tesz; járművekben például a hajtótengelyeknél, sebességváltó-hajtásoknál találkozunk vele. A rögzítőgyűrűk (például Seeger-gyűrűk) a csapágyak, tengelyek és csapszegek tengelyirányú helyzetét biztosítják. Szerelésükhöz megfelelő méretű szerelőfogó kell, és mindig ügyelni kell arra, hogy a gyűrű a hornyában teljesen beüljön.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Retesz, ék, bordás tengely, csapszeg és rögzítőgyűrű tengely–agy kötésben.
Tengely–agy kötések összeállítva és robbantva: retesz, ék, bordás tengely, csapszeg és kúpos szeg, rögzítőgyűrűk

Az ábra felső sora az összeállított, alsó sora a robbantott állapotot mutatja: a retesz a tengely- és az agyhoronyba illeszkedik, az ék lejtős felülete szorít, a bordás tengely bordái az agy hornyaiba kapcsolódnak, a hengeres csapszeg csuklót, a kúpos szeg pozicionálást ad, a külső és belső rögzítőgyűrű a horonyban ül, furataiba a szerelőfogó csúcsa illik.

10.1.9 Kidolgozott példák

1. példa – Előfeszítő erő becslése nyomatékból.
Adott: M12 csavar, MA=80NmM_A = 80\,\text{Nm}, k=0,20k = 0{,}20, d=12mmd = 12\,\text{mm}. Keresett: az előfeszítő erő és a csavarban ébredő feszültség, ha As=84,3mm2A_s = 84{,}3\,\text{mm}^2.

FM=MAk⋅d=800,20⋅0,012=800,0024≈33333N=33,3kN. F_M = \frac{M_A}{k \cdot d} = \frac{80}{0{,}20 \cdot 0{,}012} = \frac{80}{0{,}0024} \approx 33\,333\,\text{N} = 33{,}3\,\text{kN}.

σ=FMAs=3333384,3≈395MPa. \sigma = \frac{F_M}{A_s} = \frac{33\,333}{84{,}3} \approx 395\,\text{MPa}.

Ellenőrzés: egy 8.8-as csavar névleges folyáshatára Rp0,2=640MPaR_{p0{,}2}=640\,\text{MPa}. A kihasználtság 395/640≈62%395/640 \approx 62\%, ami a szokásos 60–75%60–75\% előfeszítési tartományba esik. A kötés tehát megfelelő, ha a gyártó ezt a nyomatékot írta elő. ∎

2. példa – Szegecsszám meghatározása.
Adott: egy lemezkötésre F=20kNF = 20\,\text{kN} nyíróerő hat. A szegecs átmérője d=8mmd=8\,\text{mm}, a lemezvastagság s=6mms=6\,\text{mm}. A megengedett nyírófeszültség τmeg=80MPa\tau_{\text{meg}}=80\,\text{MPa}, a megengedett palástnyomás pmeg=200MPap_{\text{meg}}=200\,\text{MPa}. Egynyírású kötés (m=1m=1). Keresett: a szükséges szegecsszám.

Egy szegecs nyírási teherbírása:

Fτ,1=m⋅d2π4⋅τmeg=1⋅82π4⋅80≈4,02kN. F_{\tau,1} = m \cdot \frac{d^2 \pi}{4} \cdot \tau_{\text{meg}} = 1 \cdot \frac{8^2 \pi}{4} \cdot 80 \approx 4{,}02\,\text{kN}.

Egy szegecs palástnyomási teherbírása:

Fp,1=d⋅s⋅pmeg=8⋅6⋅200=9,6kN. F_{p,1} = d \cdot s \cdot p_{\text{meg}} = 8 \cdot 6 \cdot 200 = 9{,}6\,\text{kN}.

A mértékadó a kisebbik érték, azaz a nyírás. A szükséges szegecsszám:

n=FFτ,1=204,02≈4,97, n = \frac{F}{F_{\tau,1}} = \frac{20}{4{,}02} \approx 4{,}97,

tehát n=5n=5 darab szegecs szükséges. Ellenőrzés palástnyomásra: F/n=20/5=4kN<9,6kNF/n = 20/5 = 4\,\text{kN} < 9{,}6\,\text{kN}, tehát megfelel. ∎

10.1.10 Minőségellenőrzés

A csavarkötés ellenőrzése a járművön mindig a gyártói javítási utasítással kezdődik, mert a nyomaték, a sorrend, a kenés és az újrahasználhatóság kötésenként eltérő. Az alábbi ellenőrzőlista segít:

  1. Azonosítsa a csavart, anyát, alátétet; ellenőrizze a szilárdsági osztály jelölését.
  2. Ellenőrizze a meneteket menetfésűvel, illetve szemrevételezéssel: repedés, nyúlás, korrózió, benyomódás nem megengedett.
  3. Tisztítsa meg a meneteket a gyártó által előírt tisztítószerrel; az olajos rongyot veszélyes hulladékként kezelje.
  4. Ellenőrizze a nyomatékkulcs kalibráltságát és a beállított értéket.
  5. Húzza meg a csavarokat a gyártói sorrendben és fokozatokban; szöghúzásos csavarnál használjon szögmérőt.
  6. A meghúzás után vizuálisan ellenőrizze a jelölést, ha a gyártó festékkel vagy matricával jelöli a meghúzást.
  7. A műveletet dokumentálja a munkalapon.

10.1.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy személyautó kormányrázással érkezik a műhelybe, amely 90 km/h felett jelentkezik. A szerelő először a kerékkiegyensúlyozást ellenőrzi, de a gép nem mutat jelentős egyensúlyhibát. Ezután emelőn, a gyártói emelési pontokon megemeli a járművet, és csak biztonságosan alátámasztott állapotban vizsgálja a kerekeket. A kerékcsavarokon egyenetlen meghúzás jeleit látja: az egyik csavar nyomatéka jóval a gyártói érték alatt van, két csavar pedig túl van feszítve. A túlfeszített csavarnál a menet enyhén deformálódott.

A szerelő a gyártói előírás szerint új kerékcsavarokat rendel, megtisztítja a kerékagy felfekvő felületét, majd a kereket csillag alakú sorrendben, két fokozatban húzza meg nyomatékkulccsal, a gyártói nyomatékértékre (példaként 120Nm120\,\text{Nm}). Próbaút után a kormányrázás megszűnik. A tanulság: a kerékcsavart nem „érzésre” vagy légkulccsal kell meghúzni, hanem kalibrált nyomatékkulccsal, a gyártói sorrendben.

Biztonsági korlát. A leírt javítás tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott nyomaték tanulási példa, ellenőrizendő a gyártói adat.

10.1.12 Tipikus hibák

  1. A súrlódási viszony figyelmen kívül hagyása. Ha a menetet erősen megolajozzuk, ugyanaz a nyomaték nagyobb előfeszítést ad, ami csavarszakadáshoz vezethet; ha szárazon hagyjuk, alulhúzott kötés jön létre. A gyártói kenési előírást mindig be kell tartani.

  2. Önzáró anya újrahasználata. Az önzáró anya műanyag betétje az első használat után károsodik, a következő szerelésnél már nem biztosít megfelelően. Ahol a gyártó új anyát ír elő, ott mindig új anyát kell beépíteni.

  3. Nyúlócsavar többszöri használata. A szöghúzással folyásig húzott csavar maradó nyúlást szenved, ezért a második használatkor már nem éri el a tervezett előfeszítést, és tömítetlenség vagy törés következhet be.

  4. Nem megfelelő szilárdsági osztályú csavar beépítése. Például 8.8-as csavar helyett 4.8-as csavar használata gyenge kötést eredményez; 12.9-es helyett 8.8-as használata pedig túlterhelést okozhat.

10.1.13 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a 10.9 jelű csavar névleges szakítószilárdsága 1000MPa1000\,\text{MPa}?
  2. Mi a hiba az alábbi mondatban? „A 8.8 jelű csavar folyáshatára 8,8MPa8{,}8\,\text{MPa}.”
  3. Egy M10 csavarban FM=20kNF_M = 20\,\text{kN} előfeszítő erő ébred. A feszültségkeresztmetszet As=58mm2A_s = 58\,\text{mm}^2. Mekkora a csavarban a feszültség?
  4. Hogyan kell helyesen meghúzni egy hengerfejcsavart, ha a gyártó szöghúzást ír elő?
  5. Lengőkar anyához miért önzáró anyát vagy koronás anyát használunk, nem pusztán rugós alátétet?
  6. Milyen menetprofilt használunk mozgatóorsóhoz?

10.1.14 Feladatok

1. feladat (A)
Sorolja fel az oldható és nem oldható kötések jellemzőit, és mindegyikre adjon két járműves példát.

2. feladat (A)
Egy 10.9 szilárdsági osztályú csavar jelöléséből adja meg a névleges szakítószilárdságot és a névleges egyezményes folyáshatárt.

3. feladat (B)
M12 10.9 csavart MA=90NmM_A = 90\,\text{Nm} nyomatékkal húzunk meg, k=0,18k=0{,}18 tényezővel. Becsülje az előfeszítő erőt, és ellenőrizze a feszültséget, ha As=84,3mm2A_s=84{,}3\,\text{mm}^2. Megfelel-e a kötés?

4. feladat (B)
Egy szegecskötést F=18kNF=18\,\text{kN} nyíróerő terhel. A szegecs átmérője d=8mmd=8\,\text{mm}, a lemezvastagság s=6mms=6\,\text{mm}, egynyírású. A megengedett nyírófeszültség τmeg=90MPa\tau_{\text{meg}}=90\,\text{MPa}, a megengedett palástnyomás pmeg=220MPap_{\text{meg}}=220\,\text{MPa}. Hány szegecs szükséges?

5. feladat (C)
Magyarázza el, miért fordulhat elő, hogy ugyanaz a meghúzási nyomaték különböző előfeszítő erőt hoz létre. Mutassa be a súrlódás, a kenés és a felületi állapot szerepét, és adja meg, miért fontos a gyártói kenési előírás betartása.

6. feladat (D)
Egy futóműjavítás után a lengőkar csavarja meglazul. Soroljon fel legalább négy lehetséges okot, és mindegyikhez rendeljen hozzá egy egyszerű ellenőrzési vagy javítási lépést.

10.1.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A 10.9 jelölésben a 10 a 1000MPa1000\,\text{MPa} szakítószilárdságot, a 9 a 0,9⋅1000=900MPa0{,}9\cdot1000=900\,\text{MPa} folyáshatárt jelenti.
  2. A hiba, hogy a 8.8 jelölés nem 8,8MPa8{,}8\,\text{MPa}, hanem 800MPa800\,\text{MPa} szakítószilárdság és 640MPa640\,\text{MPa} folyáshatár.
  3. σ=FM/As=20000N/58mm2≈345MPa.\sigma = F_M / A_s = 20\,000\,\text{N} / 58\,\text{mm}^2 \approx 345\,\text{MPa}.
  4. Helyes eljárás: a gyártó által megadott sorrendben, előfeszítő nyomatékra húzni, majd a megadott szögelfordulást szögmérővel végrehajtani; a csavarokat nem szabad egyetlen lépésben légkulccsal túlhúzni.
  5. A lengőkar anya dinamikus, rezgéses terhelésnek van kitéve. Az önzáró anya betétje súrlódással fékezi az elfordulást, a koronás anya sasszeggel alakzáró (pozitív) reteszelést ad; a rugós alátét önmagában egyik hatást sem biztosítja megbízhatóan. Hogy melyiket kell használni, a gyártói előírás dönti el.
  6. Trapézmenetet.

1. feladat (A)
Oldható kötés: a szétválasztás károsodás nélkül lehetséges. Példa: kerékcsavar, lengőkar csavarja. Nem oldható kötés: a szétválasztás legalább az egyik elem károsodásával jár. Példa: karosszéria szegecskötése, hegesztett alvázelem.

2. feladat (A)
10.9: Rm=10⋅100=1000MPaR_m = 10 \cdot 100 = 1000\,\text{MPa}, Rp0,2=0,9⋅1000=900MPaR_{p0{,}2} = 0{,}9 \cdot 1000 = 900\,\text{MPa}.

3. feladat (B)
d=12mm=0,012md=12\,\text{mm}=0{,}012\,\text{m}, MA=90NmM_A=90\,\text{Nm}, k=0,18k=0{,}18.

FM=900,18⋅0,012=900,00216≈41,7kN. F_M = \frac{90}{0{,}18 \cdot 0{,}012} = \frac{90}{0{,}00216} \approx 41{,}7\,\text{kN}.

σ=4166784,3≈494MPa. \sigma = \frac{41\,667}{84{,}3} \approx 494\,\text{MPa}.

A 10.9 csavar folyáshatára 900MPa900\,\text{MPa}, így a kihasználtság 494/900≈55%494/900 \approx 55\%. A kötés megfelel, de ha a kk tényező például 0,120{,}12-re csökkenne, az előfeszítés és a feszültség is nőne; ezért a kenési állapotot ellenőrizni kell.

4. feladat (B)
Egy szegecs nyírási teherbírása:

Fτ,1=82π4⋅90≈4,52kN. F_{\tau,1} = \frac{8^2 \pi}{4} \cdot 90 \approx 4{,}52\,\text{kN}.

Palástnyomás:

Fp,1=8⋅6⋅220=10,56kN. F_{p,1} = 8 \cdot 6 \cdot 220 = 10{,}56\,\text{kN}.

A mértékadó a nyírás, ezért:

n=184,52≈3,98, n = \frac{18}{4{,}52} \approx 3{,}98,

tehát n=4n=4 db szegecs szükséges. A palástnyomás ellenőrzése: 18/4=4,5kN<10,56kN18/4=4{,}5\,\text{kN} < 10{,}56\,\text{kN}, tehát megfelel.

5. feladat (C)
A meghúzási nyomaték nagy része a menet és a fejfelfekvő felület súrlódásának leküzdésére fordítódik. Ha a menet tiszta és enyhén olajozott, a súrlódási tényező kicsi, ezért adott nyomaték nagyobb előfeszítést hoz létre. Ha a menet száraz, rozsdás vagy szennyezett, a súrlódás nő, és ugyanaz a nyomaték kisebb előfeszítést eredményez. Szélsőséges esetben a különbség akár 30–50%30–50\% is lehet. Ezért a gyártó megadja, hogy a menetet tisztán, olajozottan vagy éppen szárazon kell összeszerelni.

6. feladat (D)
Lehetséges okok:
- Alulhúzott csavar: ellenőrizze nyomatékkulccsal, és húzza meg a gyártói nyomatékra.
- Nem az előírt biztosítóelem van beépítve: a gyártó által előírt új önzáró anyát vagy csavart építse be; menetrögzítőt csak gyártói előírás esetén használjon.
- A gumifémperselyes kötést nem a gyártó által előírt (terhelt) helyzetben húzták meg: a jármű terhelt állapotában vagy a gyártói méretre emelt kerékkel húzza meg újra, új csavarral (ellenőrizendő: gyártói előírás).
- A csavar szilárdsági osztálya nem megfelelő: ellenőrizze a jelölést, és építsen be előírt osztályú csavart.
- A csavar megnyúlt vagy a menet sérült: cserélje új csavarra, és ellenőrizze az anyamenetet.
- A felfekvő felület szennyezett vagy sorjás: tisztítsa meg, és a gyártói sorrendben húzza meg.
- A nyomatékkulcs kalibrálatlan: ellenőriztesse és állítsa be a megfelelő értéket.

10.1.16 Rövid összefoglaló

A kötőgépelemek közül a csavarkötés a legfontosabb a járműjavításban. A metrikus ISO normálmenet, a finommenet és a trapézmenet különböző feladatokra való. A csavar szilárdsági osztálya, például 8.8 vagy 10.9, megadja a névleges szakítószilárdságot és folyáshatárt. A csavarkötés az előfeszítő erő révén szorítja össze az alkatrészeket; a meghúzási nyomaték és az előfeszítő erő között az MA=k⋅FM⋅dM_A = k \cdot F_M \cdot d közelítő képlet teremt kapcsolatot, ahol kk a súrlódási viszonyoktól függ. A meghúzást mindig a gyártói nyomaték, sorrend és kenési állapot szerint kell végezni. A nyúlócsavarokat egyszer használjuk. A csavarbiztosítások (önzáró anya, koronás anya, csavarbiztosító folyadék) a vibráció és hőingadozás okozta lazulást akadályozzák meg. A szegecskötés méretezése nyírásra és palástnyomásra történik. A csapszegek, reteszek, ékek, bordás kötések és rögzítőgyűrűk a tengelyek és csapágyak helyzetét, illetve nyomatékátvitelét biztosítják. Továbbvitt eredmény: a csavarkötés előfeszítési és meghúzási elvét a Tengelyek és csapágyazások alfejezetben a csapágyrögzítéseknél használjuk fel.

10.1.17 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: MSZ EN ISO 898-1 (csavarok szilárdsági osztályai), MSZ EN ISO 6410 (menetek ábrázolása – a Jelképes ábrázolások: menetek, fogazatok, csapágyak, rugók, kötések alfejezetből hivatkozva), gyártói javítási utasítások, szilárdságtani és gépelem-tankönyvek.

Ellenőrizendő állítások: a szabványszámok pontos kiadása; a menetemelkedések (M8, M10, M12) és a feszültségkeresztmetszetek (As=84,3mm2A_s = 84{,}3\,\text{mm}^2 M12-re); a kk tényező értékei különböző kenési állapotokra; a szilárdsági osztályok táblázatának névleges adatai; a gépjárművekben használt tipikus nyomatékértékek (kerékcsavar, hengerfejcsavar) gyártói adatai.