Egy futóműjavítás után az ügyfél azzal jön vissza, hogy kormányrázást érez, és a szerelő azt tapasztalja, hogy az egyik kerékcsavar laza. A műhelyfőnök azt mondja: „nyomatékkulccsal, a gyártó által megadott nyomatékra, csillag alakú sorrendben húzd meg”. Ugyanazon a napon egy hengerfejcsere során a gyártói utasítás szöghúzást ír elő, és megjegyzi, hogy a hengerfejcsavarok egyszer használatosak. A két helyzet ugyanarra a gépelemre vezet: a csavarkötésre. Ha a szerelő nem ismeri a menetfajtákat, a szilárdsági osztályokat, az előfeszítés és a meghúzási nyomaték összefüggését, akkor a járműben a legjobb esetben is nyikorgó, lazuló kötés lesz, rosszabb esetben csavarszakadás, kerékleválás vagy tömítetlenség. A kötőgépelemek ismerete ezért nem formális gyártástechnológiai kérdés, hanem napi műhelybiztonsági és minőségi követelmény.
Képzeljünk el egy metszeti rajzot, amelyen két acéllemezt egy hatlapfejű csavar, alátét és anya fog össze. A csavar feje a bal oldalon, a menetes szár a jobb oldalon, az anya a menet végén helyezkedik el. Ha a csavart nagyítva nézzük, a menet egy ferde lejtő, amely a hengeres szár körül spirálisan halad. Az anya forgatásakor a menetprofilok egymáson csúsznak, és a forgatónyomaték tengelyirányú szorítóerővé alakul. A menetprofil jellemzői: a névleges átmérő , a középátmérő , a magátmérő és a menetemelkedés . A húzás hatására a csavar szára kissé megnyúlik, a lemezek pedig összenyomódnak; ezt a rugalmas alakváltozást használjuk ki a szorítóerő fenntartására.

Az ábra (a) része a két lemezt összefogó hatlapfejű csavart, alátétet és anyát mutatja: a szárban húzás, a lemezekben nyomás ébred, a csavar nyúlása eltúlozva szaggatott vonallal látszik. A (b) rész az M12×1,75 menet kinagyított profilja: névleges átmérő mm, középátmérő mm, magátmérő mm, menetemelkedés mm, 60°-os profilszög. A HTML-változatban a meghúzási nyomaték és a tényező állításával az előfeszítő erő és a feszültség is leolvasható (1. példa).
Definíció. A kötőgépelem két vagy több alkatrész helyzetét, erő- vagy nyomatékátvitelét biztosító gépelem. A kötés lehet oldható, ha az alkatrészek károsodás nélkül szét- és összeszerelhetők, vagy nem oldható, ha a szétválasztás legalább az egyik alkatrész károsodásával jár.
Definíció. A csavarkötés oldható, menetes kötés, amely a csavarban ébredő húzó előfeszítő erővel szorítja össze az alkatrészeket. A szegecskötés nem oldható kötés, amelynél a szegecs zárófejét képlékeny alakítással készítik.
Definíció. A szilárdsági osztály a
csavar anyagának szabványos jelölése, például 8.8 vagy
10.9. A pont előtti szám a névleges szakítószilárdság
százada MPa-ban, a pont utáni szám tízszerese a folyáshatár (vagy
egyezményes folyáshatár) és a szakítószilárdság arányának.
Definíció. Az előfeszítő erő a csavarkötésben a meghúzás után ébredő tengelyirányú húzóerő a csavarban, illetve az ezzel egyenlő nagyságú nyomóerő az összefogott alkatrészekben. A meghúzási nyomaték az anyára vagy csavarfejre kifejtett forgatónyomaték, amely az előfeszítő erőt létrehozza.
A járműjavításban leggyakrabban oldható kötésekkel dolgozunk: csavarokkal, anyákkal, csapszegekkel, reteszekkel, ékekkel, bordás tengelykötésekkel és rögzítőgyűrűkkel. Nem oldható kötést akkor alkalmaznak, ha a szétválasztásra nincs szükség, vagy ha a kötésnek egyszerűnek, olcsónak és rezgésállónak kell lennie. Ilyen a szegecskötés, a hegesztés, forrasztás és ragasztás. A szegecs ma már elsősorban karosszéria-javításban, alvázelemeknél és régi járműveken fordul elő, de a kötésméretezés logikája azonos a többi kötőelemmel.
A szegecs általában kis széntartalmú, jól képlékeny acélból, alumíniumból vagy rézből készül. A szár egyik végén előre elkészített fej van, a másik végét melegen vagy hidegen zárófejjé alakítják. A szegecskötés a furatban nyíróerőt és palástnyomást visz át. A méretezés alapösszefüggése az Szilárdságtan I: feszültség, Hooke-törvény, húzás, nyomás és nyírás alfejezetből ismert:
ahol a kötésre ható nyíróerő, az egy szegecs által átvitt nyírt síkok száma, a szegecsek száma, a szegecsszár átmérője, a leggyengébb lemez vastagsága, a megengedett nyírófeszültség, a megengedett palástnyomás. Egynyírásnál , kettős nyírásnál .
A gépjárművekben szinte kizárólag metrikus ISO
menetet használunk. A normál metrikus menet jelölése például
M8, M10, M12. A normál
menetemelkedés a névleges átmérőtől függ: M8-nál
,
M10-nél
,
M12-nél
(ellenőrizendő a menetszabvány aktuális táblázatával). A
finommenet kisebb emelkedésű, például
M10×1, és előnye, hogy nagyobb az önzáró képessége és
kisebb a bemetsző hatása; rezgéses helyeken, beállítócsavaroknál és
vékony falú alkatrészeknél használják. A trapézmenet,
például Tr 20×4, nagyobb profilú, mozgatóorsókhoz való,
mert jól viseli az axiális erőt. A fűrészmenet
egyirányú nagy erőátvitelre való. Régi járműveken Whitworth-menet is
előfordul; ezt a metrikussal nem szabad összekeverni.
A leggyakoribb csavarfajták: hatlapfejű csavar, belső kulcsnyílású (imbusz) csavar, Torx csavar, hengeresfejű, süllyesztett fejű csavar és csapszeg. Az anyák lehetnek hatlapú, peremes, önzáró, koronás és zárósapkás anyák. A csavaron és az anyán a szilárdsági osztály jelölése kötelező; a fejen általában beütött számok találhatók.
| Osztály | Névleges (MPa) | Névleges (MPa) | Tipikus járműves példa |
|---|---|---|---|
| 8.8 | 800 | 640 | kerékcsavar, általános kötések |
| 10.9 | 1000 | 900 | futómű, lengőkar, hajtómű-kötések |
| 12.9 | 1200 | 1080 | hengerfejcsavar, nagy igénybevételű csavarok |
Az értékek tanulási példák, a pontos adatok az MSZ EN ISO 898-1 szabvány szerint ellenőrizendők.
Előírás. A csavarok szilárdsági osztályának
jelölését és követelményeit az MSZ EN ISO 898-1 szabvány tartalmazza
(8.8, 10.9, 12.9 stb.); a pontos
szabványszám és kiadás ellenőrizendő.
A csavarkötés akkor működik jól, ha a csavar rugalmasan megnyúlik, és a benne ébredő húzóerő szorítja össze az alkatrészeket. Ha a külső terhelés kisebb, mint a kötésben ébredő előfeszítő erő, az alkatrészek nem válnak el egymástól, és a csavar terhelése csak kis mértékben nő. Ha az előfeszítés túl kicsi, a kötés „lötyög”, a csavar hajlító, nyíró igénybevételt is kap, és kifáradásos törés következhet be. Ha túl nagy, a csavar megnyúlhat vagy elszakadhat, az anya vagy a menet tönkremehet.
A meghúzási nyomaték és az előfeszítő erő között a gyakorlatban az egyszerű közelítő összefüggést használjuk:
ahol a meghúzási nyomaték, az előfeszítő erő, a csavar névleges átmérője, pedig a súrlódási viszonyokat kifejező tényező. Jellemző értéke tiszta, enyhén olajozott acél menet esetén (ellenőrizendő a gyártói előírás szerint). Száraz, rozsdamentes vagy erősen kenett menetnél a értéke jelentősen eltérhet; ezért ugyanaz a nyomaték nagyon különböző előfeszítést eredményezhet.
A csavarban ébredő húzófeszültséget a feszültségkeresztmetszet segítségével számítjuk:
A feszültségkeresztmetszet nem azonos a magkeresztmetszettel, hanem a menetprofilból számított, szabványosított érték; például M12 csavarra (ellenőrizendő táblázatból).
A pontosabb összefüggés a menet és a fejfelfekvő felület súrlódását külön kezeli:
ahol a menetemelkedési szög, a menet súrlódási félkúpszöge, a fejfelfekvő felület súrlódási tényezője, pedig a felfekvő felület közepes átmérője. Ez a képlet megmutatja, hogy a nyomaték nagy része súrlódásra fordítódik, ezért a kenés megváltozása erősen módosítja az előfeszítést.
Továbbvitt eredmény. A csavarkötés előfeszítésének és meghúzási nyomatékának elvét használjuk a Tengelyek és csapágyazások alfejezetben a csapágyrögzítő anyák, házfedelek és illesztett kötések meghúzásakor, ahol a túlhúzás csapágyfeszülést, az alulhúzás pedig csapágyvándorlást okozhat.
A nyúlócsavar (torque-to-yield bolt) olyan csavar, amelyet a gyártó tudatosan a folyáshatár közelébe vagy azon túl húz. A meghúzás nem egyszerű nyomatékértékre történik, hanem jellemzően előfeszítő nyomatékra, majd megadott szögelfordulásra, például (ellenőrizendő a gyártói adat). Az ilyen csavar az alakváltozás miatt nem használható fel újra, mert második meghúzáskor már nem a tervezett rugalmas tartományban dolgozik.
A csavarkötés meglazulását vibráció, hőingadozás, ütés és a felfekvő felületek beágyazódása okozza. A biztosítás célja a csavar és anya relatív elfordulásának megakadályozása. A legegyszerűbb megoldás a rugós alátét, de hatékonysága kritikus helyeken korlátozott. A fogazott alátét jobban beleharap, az önzáró anya műanyag gyűrűje pedig a menetre feszülve fékez. A koronás anya sasszeggel vagy csapszeggel pozitív reteszelést ad, tehát az anya akkor sem tud lefordulni, ha az előfeszítés csökken. Az ellenanya a két anya egymásnak feszítésével biztosít. A csavarbiztosító folyadék (anaerob ragasztó) kitölti a menethézagot, és a levegő kizárásával megszilárdul. A biztonsági alkatrészeknél mindig a gyártói előírást kell követni; egyes kötéseket ragasztott csavarral, másokat új önzáró anyával vagy csavarbiztosító folyadékkal szerelünk.

Az ábra a biztosításokat hatásmód szerint csoportosítja: erőzáró a rugós és a fogazott alátét, a műanyag gyűrűs önzáró anya és az ellenanya; alakzáró a koronás anya sasszeggel, a biztosítólemez és a drótozás; anyagzáró a menetrögzítő folyadék. A csillaggal jelölt elemeket biztonsági kötésben a gyártó előírása szerint mindig újra cseréljük.
A mozgatóorsó forgató mozgást alakít egyenes vonalú mozgássá, például emelőben, satuban vagy szelephézag-állító szerkezetben. A trapézmenetű orsó előnye, hogy nagy axiális erőt visz át és önzáró lehet. Az önzárás feltétele, hogy a menetemelkedési szög kisebb legyen a súrlódási félkúpszögnél: . Jellemző kenett acél–bronz anyagpárosításnál a súrlódási félkúpszög néhány fok, a trapézmenet emelkedési szöge pedig szintén kicsi, ezért a teher akkor is megtartja helyzetét, ha a hajtó nyomaték megszűnik.
A csapszeg hengeres vagy kúpos, két alkatrész csuklós összekötésére vagy nyíróerő átvitelére szolgál; például fékkötőelem, pedálmechanika tengelye. A szegek lehetnek illesztőszegek, csapszegek, hasított szegek (sasszegek); elsősorban pozicionálásra, kismértékű nyomaték átvitelére vagy biztosításra valók.
A retesz és az ék tengelyagy-kötésekben nyomatékot visz át. A retesz jellemzője, hogy oldható, a tengely és az agy hornyába illeszkedik, és kis csúszást is lehetővé tehet. Az ék kúpos alakja miatt erős szorítókapcsolatot hoz létre, de szerelése és bontása nehezebb lehet. A bordás tengelykötés nagyobb nyomatékot visz át, és tengelyirányú elmozdulást is lehetővé tesz; járművekben például a hajtótengelyeknél, sebességváltó-hajtásoknál találkozunk vele. A rögzítőgyűrűk (például Seeger-gyűrűk) a csapágyak, tengelyek és csapszegek tengelyirányú helyzetét biztosítják. Szerelésükhöz megfelelő méretű szerelőfogó kell, és mindig ügyelni kell arra, hogy a gyűrű a hornyában teljesen beüljön.

Az ábra felső sora az összeállított, alsó sora a robbantott állapotot mutatja: a retesz a tengely- és az agyhoronyba illeszkedik, az ék lejtős felülete szorít, a bordás tengely bordái az agy hornyaiba kapcsolódnak, a hengeres csapszeg csuklót, a kúpos szeg pozicionálást ad, a külső és belső rögzítőgyűrű a horonyban ül, furataiba a szerelőfogó csúcsa illik.
1. példa – Előfeszítő erő becslése
nyomatékból.
Adott: M12 csavar,
,
,
.
Keresett: az előfeszítő erő és a csavarban ébredő feszültség, ha
.
Ellenőrzés: egy 8.8-as csavar névleges folyáshatára . A kihasználtság , ami a szokásos előfeszítési tartományba esik. A kötés tehát megfelelő, ha a gyártó ezt a nyomatékot írta elő. ∎
2. példa – Szegecsszám meghatározása.
Adott: egy lemezkötésre
nyíróerő hat. A szegecs átmérője
,
a lemezvastagság
.
A megengedett nyírófeszültség
,
a megengedett palástnyomás
.
Egynyírású kötés
().
Keresett: a szükséges szegecsszám.
Egy szegecs nyírási teherbírása:
Egy szegecs palástnyomási teherbírása:
A mértékadó a kisebbik érték, azaz a nyírás. A szükséges szegecsszám:
tehát darab szegecs szükséges. Ellenőrzés palástnyomásra: , tehát megfelel. ∎
A csavarkötés ellenőrzése a járművön mindig a gyártói javítási utasítással kezdődik, mert a nyomaték, a sorrend, a kenés és az újrahasználhatóság kötésenként eltérő. Az alábbi ellenőrzőlista segít:
Egy személyautó kormányrázással érkezik a műhelybe, amely 90 km/h felett jelentkezik. A szerelő először a kerékkiegyensúlyozást ellenőrzi, de a gép nem mutat jelentős egyensúlyhibát. Ezután emelőn, a gyártói emelési pontokon megemeli a járművet, és csak biztonságosan alátámasztott állapotban vizsgálja a kerekeket. A kerékcsavarokon egyenetlen meghúzás jeleit látja: az egyik csavar nyomatéka jóval a gyártói érték alatt van, két csavar pedig túl van feszítve. A túlfeszített csavarnál a menet enyhén deformálódott.
A szerelő a gyártói előírás szerint új kerékcsavarokat rendel, megtisztítja a kerékagy felfekvő felületét, majd a kereket csillag alakú sorrendben, két fokozatban húzza meg nyomatékkulccsal, a gyártói nyomatékértékre (példaként ). Próbaút után a kormányrázás megszűnik. A tanulság: a kerékcsavart nem „érzésre” vagy légkulccsal kell meghúzni, hanem kalibrált nyomatékkulccsal, a gyártói sorrendben.
Biztonsági korlát. A leírt javítás tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott nyomaték tanulási példa, ellenőrizendő a gyártói adat.
A súrlódási viszony figyelmen kívül hagyása. Ha a menetet erősen megolajozzuk, ugyanaz a nyomaték nagyobb előfeszítést ad, ami csavarszakadáshoz vezethet; ha szárazon hagyjuk, alulhúzott kötés jön létre. A gyártói kenési előírást mindig be kell tartani.
Önzáró anya újrahasználata. Az önzáró anya műanyag betétje az első használat után károsodik, a következő szerelésnél már nem biztosít megfelelően. Ahol a gyártó új anyát ír elő, ott mindig új anyát kell beépíteni.
Nyúlócsavar többszöri használata. A szöghúzással folyásig húzott csavar maradó nyúlást szenved, ezért a második használatkor már nem éri el a tervezett előfeszítést, és tömítetlenség vagy törés következhet be.
Nem megfelelő szilárdsági osztályú csavar beépítése. Például 8.8-as csavar helyett 4.8-as csavar használata gyenge kötést eredményez; 12.9-es helyett 8.8-as használata pedig túlterhelést okozhat.
10.9 jelű csavar névleges
szakítószilárdsága
?8.8 jelű csavar
folyáshatára
.”1. feladat (A)
Sorolja fel az oldható és nem oldható kötések jellemzőit, és mindegyikre
adjon két járműves példát.
2. feladat (A)
Egy 10.9 szilárdsági osztályú csavar jelöléséből adja meg a
névleges szakítószilárdságot és a névleges egyezményes folyáshatárt.
3. feladat (B)
M12 10.9 csavart
nyomatékkal húzunk meg,
tényezővel. Becsülje az előfeszítő erőt, és ellenőrizze a feszültséget,
ha
.
Megfelel-e a kötés?
4. feladat (B)
Egy szegecskötést
nyíróerő terhel. A szegecs átmérője
,
a lemezvastagság
,
egynyírású. A megengedett nyírófeszültség
,
a megengedett palástnyomás
.
Hány szegecs szükséges?
5. feladat (C)
Magyarázza el, miért fordulhat elő, hogy ugyanaz a meghúzási nyomaték
különböző előfeszítő erőt hoz létre. Mutassa be a súrlódás, a kenés és a
felületi állapot szerepét, és adja meg, miért fontos a gyártói kenési
előírás betartása.
6. feladat (D)
Egy futóműjavítás után a lengőkar csavarja meglazul. Soroljon fel
legalább négy lehetséges okot, és mindegyikhez rendeljen hozzá egy
egyszerű ellenőrzési vagy javítási lépést.
Önellenőrzés – válaszok
10.9 jelölésben a 10 a
szakítószilárdságot, a 9 a
folyáshatárt jelenti.8.8 jelölés nem
,
hanem
szakítószilárdság és
folyáshatár.1. feladat (A)
Oldható kötés: a szétválasztás károsodás nélkül lehetséges. Példa:
kerékcsavar, lengőkar csavarja. Nem oldható kötés: a szétválasztás
legalább az egyik elem károsodásával jár. Példa: karosszéria
szegecskötése, hegesztett alvázelem.
2. feladat (A)
10.9:
,
.
3. feladat (B)
,
,
.
A 10.9 csavar folyáshatára
,
így a kihasználtság
.
A kötés megfelel, de ha a
tényező például
-re
csökkenne, az előfeszítés és a feszültség is nőne; ezért a kenési
állapotot ellenőrizni kell.
4. feladat (B)
Egy szegecs nyírási teherbírása:
Palástnyomás:
A mértékadó a nyírás, ezért:
tehát db szegecs szükséges. A palástnyomás ellenőrzése: , tehát megfelel.
5. feladat (C)
A meghúzási nyomaték nagy része a menet és a fejfelfekvő felület
súrlódásának leküzdésére fordítódik. Ha a menet tiszta és enyhén
olajozott, a súrlódási tényező kicsi, ezért adott nyomaték nagyobb
előfeszítést hoz létre. Ha a menet száraz, rozsdás vagy szennyezett, a
súrlódás nő, és ugyanaz a nyomaték kisebb előfeszítést eredményez.
Szélsőséges esetben a különbség akár
is lehet. Ezért a gyártó megadja, hogy a menetet tisztán, olajozottan
vagy éppen szárazon kell összeszerelni.
6. feladat (D)
Lehetséges okok:
- Alulhúzott csavar: ellenőrizze nyomatékkulccsal, és húzza meg a
gyártói nyomatékra.
- Nem az előírt biztosítóelem van beépítve: a gyártó által előírt új
önzáró anyát vagy csavart építse be; menetrögzítőt csak gyártói előírás
esetén használjon.
- A gumifémperselyes kötést nem a gyártó által előírt (terhelt)
helyzetben húzták meg: a jármű terhelt állapotában vagy a gyártói
méretre emelt kerékkel húzza meg újra, új csavarral (ellenőrizendő:
gyártói előírás).
- A csavar szilárdsági osztálya nem megfelelő: ellenőrizze a jelölést,
és építsen be előírt osztályú csavart.
- A csavar megnyúlt vagy a menet sérült: cserélje új csavarra, és
ellenőrizze az anyamenetet.
- A felfekvő felület szennyezett vagy sorjás: tisztítsa meg, és a
gyártói sorrendben húzza meg.
- A nyomatékkulcs kalibrálatlan: ellenőriztesse és állítsa be a
megfelelő értéket.
A kötőgépelemek közül a csavarkötés a legfontosabb a járműjavításban.
A metrikus ISO normálmenet, a finommenet és a trapézmenet különböző
feladatokra való. A csavar szilárdsági osztálya, például
8.8 vagy 10.9, megadja a névleges
szakítószilárdságot és folyáshatárt. A csavarkötés az előfeszítő erő
révén szorítja össze az alkatrészeket; a meghúzási nyomaték és az
előfeszítő erő között az
közelítő képlet teremt kapcsolatot, ahol
a súrlódási viszonyoktól függ. A meghúzást mindig a gyártói nyomaték,
sorrend és kenési állapot szerint kell végezni. A nyúlócsavarokat
egyszer használjuk. A csavarbiztosítások (önzáró anya, koronás anya,
csavarbiztosító folyadék) a vibráció és hőingadozás okozta lazulást
akadályozzák meg. A szegecskötés méretezése nyírásra és palástnyomásra
történik. A csapszegek, reteszek, ékek, bordás kötések és rögzítőgyűrűk
a tengelyek és csapágyak helyzetét, illetve nyomatékátvitelét
biztosítják. Továbbvitt eredmény: a csavarkötés
előfeszítési és meghúzási elvét a Tengelyek és
csapágyazások alfejezetben a csapágyrögzítéseknél használjuk
fel.
Forrástípusok: MSZ EN ISO 898-1 (csavarok szilárdsági osztályai), MSZ EN ISO 6410 (menetek ábrázolása – a Jelképes ábrázolások: menetek, fogazatok, csapágyak, rugók, kötések alfejezetből hivatkozva), gyártói javítási utasítások, szilárdságtani és gépelem-tankönyvek.
Ellenőrizendő állítások: a szabványszámok pontos kiadása; a menetemelkedések (M8, M10, M12) és a feszültségkeresztmetszetek ( M12-re); a tényező értékei különböző kenési állapotokra; a szilárdsági osztályok táblázatának névleges adatai; a gépjárművekben használt tipikus nyomatékértékek (kerékcsavar, hengerfejcsavar) gyártói adatai.