Egy műhelyben azzal a feladattal bíznak meg, hogy ellenőrizd egy használt első lengőkar gömbcsuklójának rögzítőcsapszegét. A csapszeg átmérője 14 mm, a becsült legnagyobb terhelés 25 kN. A műszaki vizsgán holtjátékot találtak, és a szerelő attól tart, hogy a csapszeg elnyíródhat. Vajon megfelel-e az alkatrész? Ehhez ki kell számítani a csapszegben ébredő csúsztatófeszültséget, és össze kell vetni az anyagra megengedett értékkel. Ugyanezt a gondolatmenetet kell használnod egy hengerfejcsavar meghúzásakor, egy vonószem rögzítőcsavarjának ellenőrzésekor, vagy egy kerékcsavar méretezésekor. A szilárdságtani alapfogalmak nélkül a gyakorlati javítás során sem tudod megítélni, hogy egy alkatrész biztonsággal üzemeltethető-e.
Képzelj el három egyszerű próbatestet. Az első egy húzott rúd: a húzóerő merőleges a keresztmetszetre, ezért a felületen egyenletesen megoszló normálfeszültség (σ) keletkezik. A második egy rövid, nyomott oszlop: itt ugyanilyen, csak ellentétes irányú normálfeszültség ébred. A harmadik egy csapszeg, amelyet két lap közötti erő elnyírni igyekszik; ebben csúsztatófeszültség (τ) jön létre, amely párhuzamos a nyírt felülettel. Ezt a három alapigénybevételt most a legegyszerűbb formájában vizsgáljuk. A hajlítást és a csavarást a Szilárdságtan II alfejezetben tárgyaljuk.
Definíció. Az igénybevétel a szerkezeti elem belső erőrendszerének jellege: húzás, nyomás, nyírás, hajlítás, csavarás vagy ezek kombinációja. Ez az alfejezet a húzást, nyomást és nyírást tárgyalja.
Definíció. A feszültség a belső erő és a felület hányadosa. Normálfeszültség (σ) esetén az erő merőleges a keresztmetszetre:
ahol σ a normálfeszültség (Pa, a gyakorlatban MPa), a normálerő (N), a keresztmetszet területe (m²). Csúsztatófeszültség (τ) esetén az erő párhuzamos a felülettel:
ahol τ a csúsztatófeszültség (Pa), a nyíróerő (N), a nyírt keresztmetszet területe (m²).
Összefüggés. A feszültség mértékegysége a pascal: . A műszaki gyakorlatban a megapascal használatos: . Ha a képletbe az erőt newtonban, a felületet mm²-ben helyettesítjük be, az eredmény közvetlenül MPa-ban adódik.
Definíció. A relatív megnyúlás (ε) a hosszváltozás és az eredeti hossz hányadosa:
ahol Δl a hosszváltozás (m), az eredeti hossz (m). Az ε dimenzió nélküli, gyakran %-ban vagy ezrelékben adjuk meg.
Összefüggés. A Hooke-törvény a rugalmas tartományban a feszültség és a relatív alakváltozás közötti lineáris kapcsolat:
ahol a rugalmassági modulus (Pa, a gyakorlatban GPa). Acélra jellemző érték (példa; ellenőrizendő az anyagszabvány szerint). A Hooke-törvény csak a rugalmassági határ alatt érvényes.
Definíció. A megengedett feszültség (, illetve ) az a feszültség, amelyet az alkatrész a tervezett élettartam alatt biztonsággal elvisel. Meghatározása a szilárdsági jellemzőből (pl. folyáshatár ) és a biztonsági tényezőből () történik:
ahol a folyáshatár, a szakítószilárdság (MPa), a biztonsági tényező (dimenzió nélkül). Jellemző biztonsági tényező gépjármű-alkatrészeknél statikus terhelésre (példa; a konkrét értéket a gyártói előírás vagy szabvány adja).
Megjegyzés. A terhelési eseteket Bach szerint osztályozzuk (a kifáradást leíró Wöhler-görbétől megkülönböztetve): statikus (I) terhelésnél a feszültség időben állandó; lüktető (II) terhelésnél a feszültség nulla és egy maximum között változik; lengő (III) terhelésnél a feszültség előjelet vált. A kifáradási méretezésnél a terhelési eset befolyásolja a megengedett feszültséget; ezt a Szilárdságtan II alfejezetben részletezzük.
Szabály. Húzott vagy nyomott (rövid, kihajlásra nem veszélyes) rúd méretezésekor a szükséges keresztmetszet:
A szükséges átmérő kör keresztmetszetnél:
Összefüggés. A húzott rúd megnyúlása a Hooke-törvényből:
Nyomott rúdnál a rövidülés ugyanezzel a képlettel számítható, előjelhelyesen.
Definíció. A felületi nyomás (palástnyomás) két érintkező felület között keletkező nyomás:
ahol a terhelésre merőleges vetületi felület. Csapszeg és furat esetén a vetületi felület , ahol a csapszeg átmérője, az érintkező hossz. A felületi nyomásra a megengedett érték anyagpártól függ (pl. acél–acél: 10–80 MPa, példa; ellenőrizendő).
Definíció. A hőfeszültség akkor keletkezik, ha egy alkatrész hőtágulását gátolják. Gátolt hőtágulás esetén a normálfeszültség:
ahol a lineáris hőtágulási együttható (1/K), a hőmérséklet-változás (K). Acélra (példa; ellenőrizendő).
Összefüggés. A kazánformula vékonyfalú, belső nyomással terhelt hengeres edényre vagy csőre érvényes. A kerületi (tangenciális) feszültség:
ahol a belső túlnyomás (Pa), a henger belső átmérője (m), a falvastagság (m). A képlet akkor használható, ha (pl. ).
Szabály. Nyírt kötőelem (csapszeg, szegecs, retesz) ellenőrzése:
A nyírt keresztmetszet területe a nyírt síkok számától függ. Kör keresztmetszetű csapszeg egy nyírt sík esetén ; két nyírt sík esetén (kétágú villás csatlakozás, „kettős nyírás”) .
Megjegyzés. A nyírószilárdságot gyakran a húzószilárdságból becsülik: szívós acélra (példa; ellenőrizendő). Pontos értéket anyagszabvány vagy gyártói adat ad.
Továbbvitt eredmény. A feszültség és a megengedett feszültség fogalmát, valamint a Hooke-törvényt közvetlenül használjuk a hajlítás és csavarás méretezésénél a Szilárdságtan II alfejezetben, az anyagok szilárdsági jellemzőinek értelmezésénél az Anyagtani alapfogalmak alfejezetben, és a csavarok, szegecsek méretezésénél a Kötőgépelemek alfejezetben. A most megtanult nyírási és felületinyomás-képletek nélkül ezek a későbbi fejezetek nem érthetők.
Adott: Egy M10-es csavar menetes részének feszültség-keresztmetszete (példa; ellenőrizendő: MSZ EN ISO 898-1 és a menetszabvány), a csavart terhelő húzóerő . A csavar anyaga 8.8-as osztályú acél, folyáshatára (példa; ellenőrizendő a szabvány szerint), biztonsági tényező .
Keresett: a csavarban ébredő húzófeszültség, a megengedett feszültség, és a biztonság.
Képlet és behelyettesítés:
A menetes csavarnál nem a névleges átmérővel, hanem a menetszabványból vett feszültség-keresztmetszettel számolunk (az M10 magátmérője kb. , a névleges átmérő ):
A húzófeszültség:
A megengedett feszültség:
Eredmény: , tehát a csavar a példában megfelel (tényleges biztonság: ). Ez a statikus húzóerőre való ellenőrzés; csavarkötésnél a szerelési előfeszítést a gyártó a folyáshatár jelentős hányadára (tipikusan 70–90%) írja elő, ezt a meghúzási nyomaték határozza meg, nem az -ös statikus méretezés. Az értékek tanulási példák, a tényleges meghúzási nyomatékot a gyártói adat adja (ellenőrizendő: gyártói előírás).
Megjegyzés: A számításban átváltást használtuk: , , így a feszültség közvetlenül MPa-ban adódik.
Adott: Egy vonószem csapszegét terhelő erő . A csapszeg átmérője , anyaga szívós acél, megengedett csúsztatófeszültség (példa). A csatlakozás kétágú villa, tehát a csapszeg két nyírt síkon dolgozik.
Az alábbi ábra (b) metszetén látszik, miért két keresztmetszet viseli az erőt: a villa két ága egyenként erővel húz felfelé, a középen lévő szem erővel lefelé, így a csapszeg a villaágak és a szem határán, két síkban nyíródik. A (c) rész a csapszeg terhelését mutatja. A HTML-kiadásban , és csúszkával változtatható, és a kalkulátor az egy nyírt síkkal számolt (hibás) értéket is kiírja.

Keresett: a csúsztatófeszültség és a megfelelőség.
Megoldás:
Egy nyírt keresztmetszet területe:
Két nyírt sík esetén az összes nyírt felület:
A csúsztatófeszültség:
Eredmény: , tehát a csapszeg nem felel meg, nagyobb átmérőt vagy jobb anyagot kell választani.
Ellenőrzés más úton: A szükséges összes nyírt felület , amihez , és . Tehát legalább 13 mm átmérőjű csapszeg kell (példa).
Figyelem. A túlfeszített vagy alulméretezett kötőelem hirtelen törést okozhat, ami balesethez vezethet. A méretezésnél soha ne használjunk kitalált anyagjellemzőket; mindig a gyártói adat vagy a vonatkozó szabvány szerinti értékekkel dolgozzunk.
A méretezési ellenőrzés lépései:
Eset: Egy szerelő a műhelyben azt tapasztalja, hogy egy tehergépkocsi vonószemének rögzítőcsavarja játékossá vált. A csavar átmérője 16 mm, a furat 16,5 mm, a hossz 60 mm. Az ügyfél azt kéri, hogy ellenőrizzük, biztonságos-e a vontatáshoz. A szerelő megkeresi a gyártói adatot: a megengedett vonóerő 25 kN. A csavar anyaga 10.9-es acél, (példa), ennek 60%-a: .
A csavar egy nyírt síkon dolgozik, mert egyetlen lapon megy át. A nyírt keresztmetszet: . A csúsztatófeszültség: , ami jóval a megengedett alatt van. A felületi nyomás a csavar és a furat között: , ami szintén elfogadható acél–acél párosításra. A szerelő mégis cserét javasol, mert a játék miatt a csavar hajlító igénybevételt is kaphat, és a kifáradás veszélye fennáll. A tanulság: a tiszta nyírási képlet csak akkor érvényes, ha az illesztés szoros; ha holtjáték van, a csavar hajlított gerendaként viselkedik, amit a Szilárdságtan II szerint kell ellenőrizni.
A motivációs kérdés megválaszolása. A gömbcsukló -es csapszegében egy nyírt síkkal számolva ébred; ezt kell az anyag megengedett értékével összevetni (gyártói vagy anyagszabványi adat, ellenőrizendő). Holtjátékos gömbcsukló azonban a műszaki vizsgán hiba: cserélendő (ellenőrizendő: gyártói előírás), a számítás csak a jelenség megértését szolgálja, nem azt, hogy a kopott alkatrész szilárdsági számítással „megfeleltethető”.
Egynyírás és kettős nyírás összekeverése. Ha a csapszeget két oldalon nyírják, csak az egyik keresztmetszettel számolva kétszeres feszültséget kapunk, és tévesen elutasítunk egy jó alkatrészt. Vagy fordítva: kettős nyírást feltételezve egynyírású kapcsolatnál a felét számoljuk, és veszélyes alulméretezés lesz.
A felületi nyomás elhanyagolása. A csapszeg lehet elég erős nyírásra, de a furat anyaga (pl. alumínium) kikophat, mert a felületi nyomás meghaladja a megengedettet. Ilyenkor a furatot persellyel vagy nagyobb átmérővel kell erősíteni.
A Hooke-törvény alkalmazása a rugalmassági határon túl. Ha a feszültség meghaladja a folyáshatárt, a összefüggés már nem érvényes. A gyakorlatban ezt úgy veszik észre, hogy a megnyúlás nagyobb, mint amit a Hooke-törvény jósol.
Nem számol a hőfeszültséggel. Például egy kipufogócső rögzítőcsavarja forrón megnyúlhat, ha a hőtágulást gátolják, és a csavar elszakadhat. A hőfeszültséget a gátolt hőtágulás esetén mindig ellenőrizni kell.
1. feladat (A). Húzott rúd feszültsége: , . Számítsa ki a normálfeszültséget MPa-ban.
2. feladat (A). Egy 20 mm átmérőjű csapszeget egynyírás terheli . Mekkora a csúsztatófeszültség?
3. feladat (B). Egy acélcsavar hossza 200 mm, átmérője 12 mm, húzóerő 40 kN. Rugalmassági modulus 210 GPa. Számítsa ki a megnyúlást.
4. feladat (B). Kétlapos (kettős nyírású) csapszegkötés terhelése 80 kN. Megengedett csúsztatófeszültség 100 MPa. Határozza meg a szükséges átmérőt.
5. feladat (C). Egy vékonyfalú acélcső belső átmérője 80 mm, falvastagsága 3 mm, belső túlnyomás 2 MPa. Számítsa ki a kerületi feszültséget a kazánformulával, és hasonlítsa össze a megengedett 160 MPa feszültséggel. (Ellenőrizze a vékonyfalúság feltételét.)
6. feladat (D). Egy szerelő egy 10 mm átmérőjű, 60 mm hosszú csapszeget vizsgál egy alumínium furatban. A terhelő erő 15 kN. A csapszeg anyaga acél, ; az alumínium furatra megengedett felületi nyomás . Ellenőrizze a csapszeget nyírásra és felületi nyomásra. Mi a következtetés?
Önellenőrzés – válaszok:
Feladatok megoldásai:
1. feladat megoldása.
Adott:
,
.
Keresett:
.
.
.
Ellenőrzés: acélra ez jóval a folyáshatár alatt van.
2. feladat megoldása.
Adott:
,
.
Keresett:
.
.
.
3. feladat megoldása.
Adott:
,
,
,
.
Keresett:
.
.
.
Ellenőrzés: a megnyúlás pozitív, nagyságrendileg a várt tized mm.
4. feladat megoldása.
Adott:
,
,
kettős nyírás. Keresett:
.
Összes szükséges nyírt felület:
.
Két nyírt sík, így egy síkra
.
.
Tehát legalább 23 mm átmérőjű csapszeg szükséges.
5. feladat megoldása.
Adott:
,
,
,
.
Vékonyfalúság:
,
tehát érvényes.
.
Eredmény:
,
tehát megfelel. (Az értékek tanulási példák.)
6. feladat megoldása.
Adott:
,
,
,
,
.
Nyírás: egy nyírt sík,
;
.
Ez nagyobb, mint 90 MPa, tehát a csapszeg nem felel meg nyírásra.
Felületi nyomás:
.
Ez éppen egyenlő a megengedett értékkel: a feltétel
()
határon teljesül, tartalék nincs.
Következtetés: a csapszeget a nyírás miatt nagyobb átmérőre kell
cserélni, vagy erősebb anyagot választani; a nagyobb átmérő a felületi
nyomást is csökkenti, és kopás, valamint dinamikus terhelés miatt
nagyobb tartalék javasolt.
A szilárdságtan alapjait a húzás, nyomás és nyírás egyszerű eseteire vezettük le. A normálfeszültség , a csúsztatófeszültség , ahol a mindenkori igénybevett keresztmetszet. A Hooke-törvény a rugalmassági tartományban érvényes, acélra jellemző rugalmassági modulus (példa). A megengedett feszültséget a folyáshatárból vagy szakítószilárdságból biztonsági tényezővel osztva kapjuk: . A méretezés során mindig ellenőrizzük a feszültséget és a felületi nyomást is; utóbbi . Nyírt kötőelemeknél a nyírt síkok számát helyesen kell figyelembe venni (egynyírás, kettős nyírás). A bemutatott képleteket használjuk a hajlítás és csavarás méretezéséhez a Szilárdságtan II alfejezetben, az anyagjellemzők kiválasztásához az Anyagtani alapfogalmak alfejezetben, valamint a csavarok és kötések ellenőrzéséhez a Kötőgépelemek alfejezetben.
Forrástípusok: anyagszabványok (pl. MSZ EN ISO 898-1 csavarszilárdság – ellenőrizendő a pontos szabványszám), gyártói javítási utasítások, szilárdságtani szakkönyvek.
Ellenőrizendő állítások: a rugalmassági modulus és hőtágulási együttható pontos értékei anyagminőségenként; a megengedett feszültségek és biztonsági tényezők konkrét értékei; a Wöhler-féle terhelési esetek pontos definíciója és alkalmazása; a felületi nyomás megengedett értékei anyagpáronként. Minden számszerű példa tanulási célú, a tényleges tervezéshez a vonatkozó szabványt és gyártói adatot kell használni.