5.2 Szilárdságtan I: feszültség, Hooke-törvény, húzás, nyomás és nyírás

5.2.1 Motiváció

Egy műhelyben azzal a feladattal bíznak meg, hogy ellenőrizd egy használt első lengőkar gömbcsuklójának rögzítőcsapszegét. A csapszeg átmérője 14 mm, a becsült legnagyobb terhelés 25 kN. A műszaki vizsgán holtjátékot találtak, és a szerelő attól tart, hogy a csapszeg elnyíródhat. Vajon megfelel-e az alkatrész? Ehhez ki kell számítani a csapszegben ébredő csúsztatófeszültséget, és össze kell vetni az anyagra megengedett értékkel. Ugyanezt a gondolatmenetet kell használnod egy hengerfejcsavar meghúzásakor, egy vonószem rögzítőcsavarjának ellenőrzésekor, vagy egy kerékcsavar méretezésekor. A szilárdságtani alapfogalmak nélkül a gyakorlati javítás során sem tudod megítélni, hogy egy alkatrész biztonsággal üzemeltethető-e.

5.2.2 Szemléletes kép

Képzelj el három egyszerű próbatestet. Az első egy húzott rúd: a húzóerő merőleges a keresztmetszetre, ezért a felületen egyenletesen megoszló normálfeszültség (σ) keletkezik. A második egy rövid, nyomott oszlop: itt ugyanilyen, csak ellentétes irányú normálfeszültség ébred. A harmadik egy csapszeg, amelyet két lap közötti erő elnyírni igyekszik; ebben csúsztatófeszültség (τ) jön létre, amely párhuzamos a nyírt felülettel. Ezt a három alapigénybevételt most a legegyszerűbb formájában vizsgáljuk. A hajlítást és a csavarást a Szilárdságtan II alfejezetben tárgyaljuk.

5.2.3 Definíciók és alapösszefüggések

Definíció. Az igénybevétel a szerkezeti elem belső erőrendszerének jellege: húzás, nyomás, nyírás, hajlítás, csavarás vagy ezek kombinációja. Ez az alfejezet a húzást, nyomást és nyírást tárgyalja.

Definíció. A feszültség a belső erő és a felület hányadosa. Normálfeszültség (σ) esetén az erő merőleges a keresztmetszetre:

σ=FA\sigma = \frac{F}{A}

ahol σ a normálfeszültség (Pa, a gyakorlatban MPa), FF a normálerő (N), AA a keresztmetszet területe (m²). Csúsztatófeszültség (τ) esetén az erő párhuzamos a felülettel:

τ=FA\tau = \frac{F}{A}

ahol τ a csúsztatófeszültség (Pa), FF a nyíróerő (N), AA a nyírt keresztmetszet területe (m²).

Összefüggés. A feszültség mértékegysége a pascal: 1Pa=1N/m21\,\text{Pa} = 1\,\text{N/m}^2. A műszaki gyakorlatban a megapascal használatos: 1MPa=1N/mm21\,\text{MPa} = 1\,\text{N/mm}^2. Ha a képletbe az erőt newtonban, a felületet mm²-ben helyettesítjük be, az eredmény közvetlenül MPa-ban adódik.

Definíció. A relatív megnyúlás (ε) a hosszváltozás és az eredeti hossz hányadosa:

ε=Δll0\varepsilon = \frac{\Delta l}{l_0}

ahol Δl a hosszváltozás (m), l0l_0 az eredeti hossz (m). Az ε dimenzió nélküli, gyakran %-ban vagy ezrelékben adjuk meg.

Összefüggés. A Hooke-törvény a rugalmas tartományban a feszültség és a relatív alakváltozás közötti lineáris kapcsolat:

σ=Eε\sigma = E \varepsilon

ahol EE a rugalmassági modulus (Pa, a gyakorlatban GPa). Acélra jellemző érték E≈210GPaE \approx 210\,\text{GPa} (példa; ellenőrizendő az anyagszabvány szerint). A Hooke-törvény csak a rugalmassági határ alatt érvényes.

Definíció. A megengedett feszültség (σmeg\sigma_{\text{meg}}, illetve τmeg\tau_{\text{meg}}) az a feszültség, amelyet az alkatrész a tervezett élettartam alatt biztonsággal elvisel. Meghatározása a szilárdsági jellemzőből (pl. folyáshatár ReR_{\text{e}}) és a biztonsági tényezőből (nn) történik:

σmeg=Renvagyσmeg=Rmn\sigma_{\text{meg}} = \frac{R_{\text{e}}}{n} \quad \text{vagy} \quad \sigma_{\text{meg}} = \frac{R_{\text{m}}}{n}

ahol ReR_{\text{e}} a folyáshatár, RmR_{\text{m}} a szakítószilárdság (MPa), nn a biztonsági tényező (dimenzió nélkül). Jellemző biztonsági tényező gépjármű-alkatrészeknél statikus terhelésre n=1,5…3n = 1{,}5 \ldots 3 (példa; a konkrét értéket a gyártói előírás vagy szabvány adja).

Megjegyzés. A terhelési eseteket Bach szerint osztályozzuk (a kifáradást leíró Wöhler-görbétől megkülönböztetve): statikus (I) terhelésnél a feszültség időben állandó; lüktető (II) terhelésnél a feszültség nulla és egy maximum között változik; lengő (III) terhelésnél a feszültség előjelet vált. A kifáradási méretezésnél a terhelési eset befolyásolja a megengedett feszültséget; ezt a Szilárdságtan II alfejezetben részletezzük.

5.2.4 Húzás és nyomás méretezése

Szabály. Húzott vagy nyomott (rövid, kihajlásra nem veszélyes) rúd méretezésekor a szükséges keresztmetszet:

Aszüks=FσmegA_{\text{szüks}} = \frac{F}{\sigma_{\text{meg}}}

A szükséges átmérő kör keresztmetszetnél:

dszüks=4Fπσmegd_{\text{szüks}} = \sqrt{\frac{4 F}{\pi \sigma_{\text{meg}}}}

Összefüggés. A húzott rúd megnyúlása a Hooke-törvényből:

Δl=Fl0EA=σl0E=εl0\Delta l = \frac{F l_0}{E A} = \frac{\sigma l_0}{E} = \varepsilon l_0

Nyomott rúdnál a rövidülés ugyanezzel a képlettel számítható, előjelhelyesen.

Definíció. A felületi nyomás (palástnyomás) két érintkező felület között keletkező nyomás:

p=FAvetületp = \frac{F}{A_{\text{vetület}}}

ahol AvetületA_{\text{vetület}} a terhelésre merőleges vetületi felület. Csapszeg és furat esetén a vetületi felület A=d⋅lA = d \cdot l, ahol dd a csapszeg átmérője, ll az érintkező hossz. A felületi nyomásra a megengedett érték anyagpártól függ (pl. acél–acél: 10–80 MPa, példa; ellenőrizendő).

Definíció. A hőfeszültség akkor keletkezik, ha egy alkatrész hőtágulását gátolják. Gátolt hőtágulás esetén a normálfeszültség:

σt=EαΔT\sigma_t = E \alpha \Delta T

ahol α\alpha a lineáris hőtágulási együttható (1/K), ΔT\Delta T a hőmérséklet-változás (K). Acélra α≈12⋅10−61/K\alpha \approx 12 \cdot 10^{-6}\,\text{1/K} (példa; ellenőrizendő).

Összefüggés. A kazánformula vékonyfalú, belső nyomással terhelt hengeres edényre vagy csőre érvényes. A kerületi (tangenciális) feszültség:

σt=pd2s\sigma_t = \frac{p d}{2 s}

ahol pp a belső túlnyomás (Pa), dd a henger belső átmérője (m), ss a falvastagság (m). A képlet akkor használható, ha s≪ds \ll d (pl. s<d/20s < d/20).

5.2.5 Nyírás méretezése

Szabály. Nyírt kötőelem (csapszeg, szegecs, retesz) ellenőrzése:

τ=FAnyírt≤τmeg\tau = \frac{F}{A_{\text{nyírt}}} \le \tau_{\text{meg}}

A nyírt keresztmetszet területe a nyírt síkok számától függ. Kör keresztmetszetű csapszeg egy nyírt sík esetén A=d2π4A = \frac{d^2 \pi}{4}; két nyírt sík esetén (kétágú villás csatlakozás, „kettős nyírás”) A=2⋅d2π4A = 2 \cdot \frac{d^2 \pi}{4}.

Megjegyzés. A nyírószilárdságot gyakran a húzószilárdságból becsülik: τmeg≈0,6…0,8⋅σmeg\tau_{\text{meg}} \approx 0{,}6 \ldots 0{,}8 \cdot \sigma_{\text{meg}} szívós acélra (példa; ellenőrizendő). Pontos értéket anyagszabvány vagy gyártói adat ad.

Továbbvitt eredmény. A feszültség és a megengedett feszültség fogalmát, valamint a Hooke-törvényt közvetlenül használjuk a hajlítás és csavarás méretezésénél a Szilárdságtan II alfejezetben, az anyagok szilárdsági jellemzőinek értelmezésénél az Anyagtani alapfogalmak alfejezetben, és a csavarok, szegecsek méretezésénél a Kötőgépelemek alfejezetben. A most megtanult nyírási és felületinyomás-képletek nélkül ezek a későbbi fejezetek nem érthetők.

5.2.6 Kidolgozott példák

5.2.6.1 1. példa: Húzott csavar ellenőrzése

Adott: Egy M10-es csavar menetes részének feszültség-keresztmetszete As=58mm2A_{\text{s}} = 58\,\text{mm}^2 (példa; ellenőrizendő: MSZ EN ISO 898-1 és a menetszabvány), a csavart terhelő húzóerő F=20kNF = 20\,\text{kN}. A csavar anyaga 8.8-as osztályú acél, folyáshatára Re=640MPaR_{\text{e}} = 640\,\text{MPa} (példa; ellenőrizendő a szabvány szerint), biztonsági tényező n=1,5n = 1{,}5.

Keresett: a csavarban ébredő húzófeszültség, a megengedett feszültség, és a biztonság.

Képlet és behelyettesítés:

A menetes csavarnál nem a névleges átmérővel, hanem a menetszabványból vett feszültség-keresztmetszettel számolunk (az M10 magátmérője kb. 8,2mm8{,}2\,\text{mm}, a névleges átmérő 10mm10\,\text{mm}):

As=58mm2A_{\text{s}} = 58\,\text{mm}^2

A húzófeszültség:

σ=FAs=20000N58mm2≈345MPa\sigma = \frac{F}{A_{\text{s}}} = \frac{20\,000\,\text{N}}{58\,\text{mm}^2} \approx 345\,\text{MPa}

A megengedett feszültség:

σmeg=Ren=640MPa1,5=427MPa\sigma_{\text{meg}} = \frac{R_{\text{e}}}{n} = \frac{640\,\text{MPa}}{1{,}5} = 427\,\text{MPa}

Eredmény: σ≈345MPa<σmeg=427MPa\sigma \approx 345\,\text{MPa} < \sigma_{\text{meg}} = 427\,\text{MPa}, tehát a csavar a példában megfelel (tényleges biztonság: 640/345≈1,86640/345 \approx 1{,}86). Ez a statikus húzóerőre való ellenőrzés; csavarkötésnél a szerelési előfeszítést a gyártó a folyáshatár jelentős hányadára (tipikusan 70–90%) írja elő, ezt a meghúzási nyomaték határozza meg, nem az n=1,5n = 1{,}5-ös statikus méretezés. Az értékek tanulási példák, a tényleges meghúzási nyomatékot a gyártói adat adja (ellenőrizendő: gyártói előírás).

Megjegyzés: A számításban MPa=N/mm2\text{MPa} = \text{N/mm}^2 átváltást használtuk: 35kN=35000N35\,\text{kN} = 35\,000\,\text{N}, 1mm2=10−6m21\,\text{mm}^2 = 10^{-6}\,\text{m}^2, így a feszültség közvetlenül MPa-ban adódik.

5.2.6.2 2. példa: Kettős nyírású csapszeg ellenőrzése

Adott: Egy vonószem csapszegét terhelő erő F=20kNF = 20\,\text{kN}. A csapszeg átmérője d=12mmd = 12\,\text{mm}, anyaga szívós acél, megengedett csúsztatófeszültség τmeg=80MPa\tau_{\text{meg}} = 80\,\text{MPa} (példa). A csatlakozás kétágú villa, tehát a csapszeg két nyírt síkon dolgozik.

Az alábbi ábra (b) metszetén látszik, miért két keresztmetszet viseli az erőt: a villa két ága egyenként F/2F/2 erővel húz felfelé, a középen lévő szem FF erővel lefelé, így a csapszeg a villaágak és a szem határán, két síkban nyíródik. A (c) rész a csapszeg terhelését mutatja. A HTML-kiadásban FF, dd és τmeg\tau_{\text{meg}} csúszkával változtatható, és a kalkulátor az egy nyírt síkkal számolt (hibás) értéket is kiírja.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Villás vonószem csapszeggel; a csapszeg két síkban nyíródik, ezért két keresztmetszet viseli az erőt.
Kettős nyírású csapszeg a villás vonószemben

Keresett: a csúsztatófeszültség és a megfelelőség.

Megoldás:

Egy nyírt keresztmetszet területe:

A1=d2π4=(12mm)2⋅π4=113mm2A_1 = \frac{d^2 \pi}{4} = \frac{(12\,\text{mm})^2 \cdot \pi}{4} = 113\,\text{mm}^2

Két nyírt sík esetén az összes nyírt felület:

A=2A1=226mm2A = 2 A_1 = 226\,\text{mm}^2

A csúsztatófeszültség:

τ=FA=20000N226mm2=88,5MPa\tau = \frac{F}{A} = \frac{20\,000\,\text{N}}{226\,\text{mm}^2} = 88{,}5\,\text{MPa}

Eredmény: τ=88,5MPa>τmeg=80MPa\tau = 88{,}5\,\text{MPa} > \tau_{\text{meg}} = 80\,\text{MPa}, tehát a csapszeg nem felel meg, nagyobb átmérőt vagy jobb anyagot kell választani.

Ellenőrzés más úton: A szükséges összes nyírt felület Aszüks=F/τmeg=20000/80=250mm2A_{\text{szüks}} = F / \tau_{\text{meg}} = 20\,000 / 80 = 250\,\text{mm}^2, amihez A1=125mm2A_1 = 125\,\text{mm}^2, és dszüks=4A1/π=4⋅125/π≈12,6mmd_{\text{szüks}} = \sqrt{4 A_1 / \pi} = \sqrt{4 \cdot 125 / \pi} \approx 12{,}6\,\text{mm}. Tehát legalább 13 mm átmérőjű csapszeg kell (példa).

Figyelem. A túlfeszített vagy alulméretezett kötőelem hirtelen törést okozhat, ami balesethez vezethet. A méretezésnél soha ne használjunk kitalált anyagjellemzőket; mindig a gyártói adat vagy a vonatkozó szabvány szerinti értékekkel dolgozzunk.

5.2.7 Minőségellenőrzés

A méretezési ellenőrzés lépései:

  1. Azonosítsuk az igénybevétel fajtáját (húzás, nyomás, nyírás).
  2. Határozzuk meg a terhelő erőt a legnagyobb üzemi terhelésből (dinamikus tényezővel, ha szükséges).
  3. Mérjük meg vagy azonosítsuk a kritikus keresztmetszet méreteit (átmérő, falvastagság, hossz).
  4. Számítsuk ki a fellépő feszültséget.
  5. Hasonlítsuk össze a megengedett feszültséggel, amelyet anyagszabvány vagy gyártói adat alapján veszünk.
  6. Ellenőrizzük a felületi nyomást is, ha érintkező felületek vannak.
  7. Dokumentáljuk a számítást és a döntést.

5.2.8 Valós életbeli alkalmazás

Eset: Egy szerelő a műhelyben azt tapasztalja, hogy egy tehergépkocsi vonószemének rögzítőcsavarja játékossá vált. A csavar átmérője 16 mm, a furat 16,5 mm, a hossz 60 mm. Az ügyfél azt kéri, hogy ellenőrizzük, biztonságos-e a vontatáshoz. A szerelő megkeresi a gyártói adatot: a megengedett vonóerő 25 kN. A csavar anyaga 10.9-es acél, σmeg=660MPa\sigma_{\text{meg}} = 660\,\text{MPa} (példa), τmeg\tau_{\text{meg}} ennek 60%-a: 396MPa396\,\text{MPa}.

A csavar egy nyírt síkon dolgozik, mert egyetlen lapon megy át. A nyírt keresztmetszet: A=162π4=201mm2A = \frac{16^2 \pi}{4} = 201\,\text{mm}^2. A csúsztatófeszültség: τ=25000/201=124MPa\tau = 25\,000 / 201 = 124\,\text{MPa}, ami jóval a megengedett alatt van. A felületi nyomás a csavar és a furat között: p=F/(d⋅l)=25000/(16⋅60)=26MPap = F / (d \cdot l) = 25\,000 / (16 \cdot 60) = 26\,\text{MPa}, ami szintén elfogadható acél–acél párosításra. A szerelő mégis cserét javasol, mert a játék miatt a csavar hajlító igénybevételt is kaphat, és a kifáradás veszélye fennáll. A tanulság: a tiszta nyírási képlet csak akkor érvényes, ha az illesztés szoros; ha holtjáték van, a csavar hajlított gerendaként viselkedik, amit a Szilárdságtan II szerint kell ellenőrizni.

A motivációs kérdés megválaszolása. A gömbcsukló 14mm14\,\text{mm}-es csapszegében egy nyírt síkkal számolva τ=25000N/153,9mm2≈162MPa\tau = 25\,000\,\text{N} / 153{,}9\,\text{mm}^2 \approx 162\,\text{MPa} ébred; ezt kell az anyag megengedett τmeg\tau_{\text{meg}} értékével összevetni (gyártói vagy anyagszabványi adat, ellenőrizendő). Holtjátékos gömbcsukló azonban a műszaki vizsgán hiba: cserélendő (ellenőrizendő: gyártói előírás), a számítás csak a jelenség megértését szolgálja, nem azt, hogy a kopott alkatrész szilárdsági számítással „megfeleltethető”.

5.2.9 Tipikus hibák

  1. Egynyírás és kettős nyírás összekeverése. Ha a csapszeget két oldalon nyírják, csak az egyik keresztmetszettel számolva kétszeres feszültséget kapunk, és tévesen elutasítunk egy jó alkatrészt. Vagy fordítva: kettős nyírást feltételezve egynyírású kapcsolatnál a felét számoljuk, és veszélyes alulméretezés lesz.

  2. A felületi nyomás elhanyagolása. A csapszeg lehet elég erős nyírásra, de a furat anyaga (pl. alumínium) kikophat, mert a felületi nyomás meghaladja a megengedettet. Ilyenkor a furatot persellyel vagy nagyobb átmérővel kell erősíteni.

  3. A Hooke-törvény alkalmazása a rugalmassági határon túl. Ha a feszültség meghaladja a folyáshatárt, a σ=Eε\sigma = E \varepsilon összefüggés már nem érvényes. A gyakorlatban ezt úgy veszik észre, hogy a megnyúlás nagyobb, mint amit a Hooke-törvény jósol.

  4. Nem számol a hőfeszültséggel. Például egy kipufogócső rögzítőcsavarja forrón megnyúlhat, ha a hőtágulást gátolják, és a csavar elszakadhat. A hőfeszültséget a gátolt hőtágulás esetén mindig ellenőrizni kell.

5.2.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A normálfeszültség mindig merőleges a vizsgált felületre.
  2. Egy 10 mm átmérőjű, kör keresztmetszetű rúd húzófeszültsége 200 MPa. Mekkora a húzóerő?
  3. Mi a hiba ebben a leírásban: „A csapszeget két nyírt síkon terheli 40 kN; a csapszeg átmérője 20 mm, így a csúsztatófeszültség 40 000 / (π·20²/4) = 127,3 MPa.”
  4. Egy acélrúd hossza 500 mm, rugalmassági modulusa 210 GPa, feszültsége 100 MPa. Mekkora a megnyúlás?
  5. Miért kell a felületi nyomást külön ellenőrizni?
  6. Igaz vagy hamis? A hőfeszültség csak akkor lép fel, ha a hőtágulás teljesen szabad.

5.2.11 Feladatok

1. feladat (A). Húzott rúd feszültsége: F=12kNF = 12\,\text{kN}, d=15mmd = 15\,\text{mm}. Számítsa ki a normálfeszültséget MPa-ban.

2. feladat (A). Egy 20 mm átmérőjű csapszeget egynyírás terheli F=30kNF = 30\,\text{kN}. Mekkora a csúsztatófeszültség?

3. feladat (B). Egy acélcsavar hossza 200 mm, átmérője 12 mm, húzóerő 40 kN. Rugalmassági modulus 210 GPa. Számítsa ki a megnyúlást.

4. feladat (B). Kétlapos (kettős nyírású) csapszegkötés terhelése 80 kN. Megengedett csúsztatófeszültség 100 MPa. Határozza meg a szükséges átmérőt.

5. feladat (C). Egy vékonyfalú acélcső belső átmérője 80 mm, falvastagsága 3 mm, belső túlnyomás 2 MPa. Számítsa ki a kerületi feszültséget a kazánformulával, és hasonlítsa össze a megengedett 160 MPa feszültséggel. (Ellenőrizze a vékonyfalúság feltételét.)

6. feladat (D). Egy szerelő egy 10 mm átmérőjű, 60 mm hosszú csapszeget vizsgál egy alumínium furatban. A terhelő erő 15 kN. A csapszeg anyaga acél, τmeg=90MPa\tau_{\text{meg}} = 90\,\text{MPa}; az alumínium furatra megengedett felületi nyomás pmeg=25MPap_{\text{meg}} = 25\,\text{MPa}. Ellenőrizze a csapszeget nyírásra és felületi nyomásra. Mi a következtetés?

5.2.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok:

  1. Igaz. A normálfeszültség definíció szerint merőleges a felületre.
  2. A=πd2/4=π⋅102/4=78,54mm2A = \pi d^2/4 = \pi \cdot 10^2/4 = 78{,}54\,\text{mm}^2; F=σA=200MPa⋅78,54mm2=15708N≈15,7kNF = \sigma A = 200\,\text{MPa} \cdot 78{,}54\,\text{mm}^2 = 15\,708\,\text{N} \approx 15{,}7\,\text{kN}.
  3. A hiba: a csapszeget két nyírt sík terheli, ezért a nyírt felület kétszerese: A=2⋅πd2/4A = 2 \cdot \pi d^2/4. Helyes: A=2⋅314,16=628,3mm2A = 2 \cdot 314{,}16 = 628{,}3\,\text{mm}^2; τ=40000/628,3=63,7MPa\tau = 40\,000 / 628{,}3 = 63{,}7\,\text{MPa}.
  4. ε=σ/E=100/210000=0,000476\varepsilon = \sigma / E = 100 / 210\,000 = 0{,}000476; Δl=εl0=0,000476⋅500=0,238mm\Delta l = \varepsilon l_0 = 0{,}000476 \cdot 500 = 0{,}238\,\text{mm}.
  5. Mert a csapszeg lehet elég erős nyírásra, de a furat anyaga a nagy nyomás miatt kikophat vagy deformálódhat; ezért a felületi nyomást is ellenőrizni kell a megengedett értékre.
  6. Hamis. Ha a hőtágulás teljesen szabad, nem keletkezik hőfeszültség; hőfeszültség csak gátolt hőtágulás esetén lép fel.

Feladatok megoldásai:

1. feladat megoldása.
Adott: F=12kN=12000NF=12\,\text{kN}=12\,000\,\text{N}, d=15mmd=15\,\text{mm}. Keresett: σ\sigma.
A=πd2/4=π⋅152/4=176,7mm2A = \pi d^2/4 = \pi \cdot 15^2/4 = 176{,}7\,\text{mm}^2.
σ=F/A=12000/176,7=67,9MPa\sigma = F/A = 12\,000 / 176{,}7 = 67{,}9\,\text{MPa}.
Ellenőrzés: acélra ez jóval a folyáshatár alatt van.

2. feladat megoldása.
Adott: F=30kN=30000NF=30\,\text{kN}=30\,000\,\text{N}, d=20mmd=20\,\text{mm}. Keresett: τ\tau.
A=πd2/4=π⋅202/4=314,2mm2A = \pi d^2/4 = \pi \cdot 20^2/4 = 314{,}2\,\text{mm}^2.
τ=F/A=30000/314,2=95,5MPa\tau = F/A = 30\,000 / 314{,}2 = 95{,}5\,\text{MPa}.

3. feladat megoldása.
Adott: l0=200mml_0=200\,\text{mm}, d=12mmd=12\,\text{mm}, F=40kN=40000NF=40\,\text{kN}=40\,000\,\text{N}, E=210GPa=210000MPaE=210\,\text{GPa}=210\,000\,\text{MPa}. Keresett: Δl\Delta l.
A=πd2/4=π⋅122/4=113,1mm2A = \pi d^2/4 = \pi \cdot 12^2/4 = 113{,}1\,\text{mm}^2.
Δl=Fl0EA=40000⋅200210000⋅113,1=0,337mm\Delta l = \frac{F l_0}{E A} = \frac{40\,000 \cdot 200}{210\,000 \cdot 113{,}1} = 0{,}337\,\text{mm}.
Ellenőrzés: a megnyúlás pozitív, nagyságrendileg a várt tized mm.

4. feladat megoldása.
Adott: F=80kN=80000NF=80\,\text{kN}=80\,000\,\text{N}, τmeg=100MPa\tau_{\text{meg}}=100\,\text{MPa}, kettős nyírás. Keresett: dd.
Összes szükséges nyírt felület: Aszüks=F/τmeg=80000/100=800mm2A_{\text{szüks}} = F / \tau_{\text{meg}} = 80\,000 / 100 = 800\,\text{mm}^2.
Két nyírt sík, így egy síkra A1=400mm2A_1 = 400\,\text{mm}^2.
A1=πd2/4⇒d=4A1/π=4⋅400/π=509,3=22,6mmA_1 = \pi d^2/4 \Rightarrow d = \sqrt{4 A_1 / \pi} = \sqrt{4 \cdot 400 / \pi} = \sqrt{509{,}3} = 22{,}6\,\text{mm}.
Tehát legalább 23 mm átmérőjű csapszeg szükséges.

5. feladat megoldása.
Adott: d=80mmd=80\,\text{mm}, s=3mms=3\,\text{mm}, p=2MPap=2\,\text{MPa}, σmeg=160MPa\sigma_{\text{meg}}=160\,\text{MPa}.
Vékonyfalúság: s/d=3/80=0,0375<0,05s/d = 3/80 = 0{,}0375 < 0{,}05, tehát érvényes.
σt=pd2s=2⋅802⋅3=26,7MPa\sigma_t = \frac{p d}{2 s} = \frac{2 \cdot 80}{2 \cdot 3} = 26{,}7\,\text{MPa}.
Eredmény: 26,7<16026{,}7 < 160, tehát megfelel. (Az értékek tanulási példák.)

6. feladat megoldása.
Adott: d=10mmd=10\,\text{mm}, l=60mml=60\,\text{mm}, F=15kN=15000NF=15\,\text{kN}=15\,000\,\text{N}, τmeg=90MPa\tau_{\text{meg}}=90\,\text{MPa}, pmeg=25MPap_{\text{meg}}=25\,\text{MPa}.
Nyírás: egy nyírt sík, A=πd2/4=78,54mm2A = \pi d^2/4 = 78{,}54\,\text{mm}^2; τ=15000/78,54=191MPa\tau = 15\,000 / 78{,}54 = 191\,\text{MPa}.
Ez nagyobb, mint 90 MPa, tehát a csapszeg nem felel meg nyírásra.
Felületi nyomás: p=F/(d⋅l)=15000/(10⋅60)=25MPap = F / (d \cdot l) = 15\,000 / (10 \cdot 60) = 25\,\text{MPa}.
Ez éppen egyenlő a megengedett értékkel: a feltétel (p≤pmegp \le p_{\text{meg}}) határon teljesül, tartalék nincs.
Következtetés: a csapszeget a nyírás miatt nagyobb átmérőre kell cserélni, vagy erősebb anyagot választani; a nagyobb átmérő a felületi nyomást is csökkenti, és kopás, valamint dinamikus terhelés miatt nagyobb tartalék javasolt.

5.2.13 Rövid összefoglaló

A szilárdságtan alapjait a húzás, nyomás és nyírás egyszerű eseteire vezettük le. A normálfeszültség σ=F/A\sigma = F/A, a csúsztatófeszültség τ=F/A\tau = F/A, ahol AA a mindenkori igénybevett keresztmetszet. A Hooke-törvény σ=Eε\sigma = E \varepsilon a rugalmassági tartományban érvényes, acélra jellemző rugalmassági modulus E≈210GPaE \approx 210\,\text{GPa} (példa). A megengedett feszültséget a folyáshatárból vagy szakítószilárdságból biztonsági tényezővel osztva kapjuk: σmeg=Re/n\sigma_{\text{meg}} = R_{\text{e}}/n. A méretezés során mindig ellenőrizzük a feszültséget és a felületi nyomást is; utóbbi p=F/Avetületp = F/A_{\text{vetület}}. Nyírt kötőelemeknél a nyírt síkok számát helyesen kell figyelembe venni (egynyírás, kettős nyírás). A bemutatott képleteket használjuk a hajlítás és csavarás méretezéséhez a Szilárdságtan II alfejezetben, az anyagjellemzők kiválasztásához az Anyagtani alapfogalmak alfejezetben, valamint a csavarok és kötések ellenőrzéséhez a Kötőgépelemek alfejezetben.

5.2.14 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: anyagszabványok (pl. MSZ EN ISO 898-1 csavarszilárdság – ellenőrizendő a pontos szabványszám), gyártói javítási utasítások, szilárdságtani szakkönyvek.

Ellenőrizendő állítások: a rugalmassági modulus és hőtágulási együttható pontos értékei anyagminőségenként; a megengedett feszültségek és biztonsági tényezők konkrét értékei; a Wöhler-féle terhelési esetek pontos definíciója és alkalmazása; a felületi nyomás megengedett értékei anyagpáronként. Minden számszerű példa tanulási célú, a tényleges tervezéshez a vonatkozó szabványt és gyártói adatot kell használni.