Egy átlagos szerviznap során motorolajat cserélsz, fékfolyadékot fejtesz le, hűtőfolyadékot töltesz, akkumulátort veszel ki, és közben tisztítósprayt, kenőanyagot, ragasztót használsz. Ha ezeket helytelenül kezeled, nemcsak a bőröd, a szemed vagy a tüdőd károsodhat, hanem a talaj, a víz és a levegő is. A hibás hulladékkezelés pedig nem szakmai kisebb hiba: hatósági ellenőrzésen bírsággal, sőt a műhely üzemeltetésének korlátozásával járhat. Ebben az alfejezetben azt tanulod meg, hogyan olvasd a vegyszerek jelöléseit, hogyan tárold és kezeld az üzemi folyadékokat, és hogyan gyűjtsd, dokumentáld és add át a veszélyes hulladékot úgy, hogy a munka biztonságos és jogkövető legyen.
Képzelj el egy járműjavító műhely sarkát. A polcon egymás mellett állnak: 5 literes motorolaj-kannák, fagyálló hűtőfolyadék, fékfolyadék-flakon, karburátortisztító-spray, akkumulátorok, ragasztók és zsírok. Az edények egy részén piros-fehér rombusz alakú piktogramok vannak: láng, maró anyagot jelző kéz, halálfej, környezeti károsodást jelző fa. A polc alatt kármentő tálca, a közelben zárható fémdoboz olajos rongynak, felirat nélküli kannába öntött fáradt olaj, elhasznált olajszűrő és megroggyant gumiabroncs-torony. Ez a kép mutatja a kockázatot is: ha a felirat hiányzik, ha a savat a lúggal, az oldószert a savval együtt tárolod, vagy a fáradt olaj a csatornába folyik, abból baleset és környezetszennyezés lesz. A jó műhelyben minden anyagnak helye, címkéje és gyűjtőedénye van.
Definíció. Veszélyes anyag vagy keverék az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló uniós rendelet (CLP-rendelet, 1272/2008/EK – ellenőrizendő) szerint olyan anyag, amely fizikai veszélyt (például tűzveszélyesség, robbanékonyság), egészségi veszélyt (például maró, mérgező, rákkeltő hatás) vagy környezeti veszélyt (például vízi élőlényekre mérgező) jelent.
Definíció. Veszélyes hulladék a hulladékokról szóló törvény szerint olyan hulladék, amely a jogszabályban felsorolt veszélyességi jellemzők közül legalább egyet mutat (például gyúlékony, maró, mérgező, fertőző, rákkeltő, környezetre veszélyes – ellenőrizendő: a hatályos hulladékjegyzék és veszélyességi jellemzők szerint).
Definíció. Biztonsági adatlap a gyártó vagy forgalmazó által készített, 16 szakaszból álló dokumentum, amely az anyag biztonságos kezeléséhez, tárolásához, az elsősegélyhez, a tűzoltáshoz, a kiömlés kezeléséhez és az ártalmatlanításhoz ad adatokat.
Megjegyzés. A CLP-rendelet gyémánt alakú, piros keretű piktogramokat használ. A leggyakoribb járműjavítós piktogramok: láng (tűzveszélyes, GHS02), maró anyag (bőrmarás, súlyos szemkárosodás, fémkorrózió, GHS05), halálfej (akut toxicitás – mérgező, GHS06), felkiáltójel (irritáló, ártalmas, bőrszenzibilizáló, GHS07), egészségkárosító (rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, aspirációs veszély – súlyos, hosszú távú egészségkárosodás, GHS08), környezeti veszély (vízi környezetre veszélyes, GHS09) (ellenőrizendő: az 1272/2008/EK rendelet V. melléklete). A régi narancssárga, fekete jelű veszélyszimbólumokkal már csak régi csomagolásokon találkozol.
A járműjavító műhelyben az alábbi anyagcsoportokkal dolgozol rendszeresen. Az értékek és besorolások a gyártói biztonsági adatlapoktól függenek; itt tanulási példákat adunk meg.
| Anyagcsoport | Jellemző piktogram, veszély | Fő kockázat a műhelyben | Helyes kezelés |
|---|---|---|---|
| Motorolaj, hajtóműolaj | Felkiáltójel, egészségkárosító | Bőrirritáció; használt olajban rákkeltő égéstermékek; égési sérülés forró olajnál | Védőkesztyű, védőszemüveg; gyűjtőedénybe; ne keverd más folyadékkal |
| Benzin | Láng, egészségkárosító, környezeti veszély | Rendkívül tűzveszélyes gőzök, robbanóelegy; bőr és légzőszervi irritáció | Zárt edény, elszívás, nyílt láng és szikra kizárása; földelt tárolás |
| Dízel üzemanyag | Láng, felkiáltójel | Éghető, bőrirritáló; pára hosszabb belégzése káros | Zárt edény, védőkesztyű; kiömlést azonnal felitatni |
| Fékfolyadék | Felkiáltójel, egészségkárosító | Mérgező lenyelve, bőrön át is felszívódik; szemkárosodás; éghető | Szorosan zárva, kesztyű, szemvédelem; ne keverd más folyadékkal |
| Hűtőfolyadék (glikol) | Felkiáltójel, egészségkárosító | Etilénglikol lenyelve vesekárosodást okoz, édes íze miatt veszélyes; bőrön át is felszívódik | Zárt, eredeti, gyermekbiztos edény; kiömlést felitatni; védőkesztyű |
| Akkumulátorsav (kénsav) | Maró | Súlyos égési sérülés bőrön, szemen; hidrogénfejlődés töltéskor – robbanásveszély | Saválló kesztyű, kötény, arcvédő; szellőzés; savat vízhez önteni, soha nem fordítva |
| AdBlue | Általában nem veszélyes (karbamid-oldat) | Enyhén irritáló, kikristályosodva csúszós; nem mérgező, de ne kerüljön vízbe | Eredeti edény, elkerülni a szennyeződést; kiömlést feltörölni |
| Tisztítószerek, sprayk, oldószerek | Láng, maró, felkiáltójel, halálfej | Gyúlékony gőzök; narkotikus hatás zárt térben; bőr- és szemkárosodás | Elszívás, kesztyű, védőszemüveg; tűzveszélyes tárolószekrény |
Szabály. Minden anyag esetében a gyártó biztonsági adatlapja a mérvadó. A táblázatban szereplő besorolások tanulási példák; a konkrét keverék összetétele, koncentrációja és a gyártó szerinti besorolás eltérhet (ellenőrizendő: az adott termék biztonsági adatlapja).
Szabály. A biztonsági adatlap 16 szakaszból áll (ellenőrizendő: REACH-rendelet II. melléklete). A szerelőnek különösen a félkövérrel jelölt szakaszokat kell tudnia használni:
| Szakasz | Tartalom | A szerelőnek fontos? |
|---|---|---|
| 1. | Az anyag/keverék és a vállalat azonosítása | igen |
| 2. | A veszélyek azonosítása – piktogramok, H-mondatok (veszélyességi mondatok), P-mondatok (óvintézkedések) | igen |
| 3. | Összetétel – a veszélyes komponensek | igen |
| 4. | Elsősegély-nyújtási intézkedések | igen |
| 5. | Tűzvédelmi intézkedések – mivel olts, mivel ne | igen |
| 6. | Intézkedések véletlen kiömlés esetén | igen |
| 7. | Kezelés és tárolás | igen |
| 8. | Az expozíció ellenőrzése, egyéni védelem – kesztyű, szemvédelem, szellőzés | igen |
| 9. | Fizikai és kémiai tulajdonságok (pl. lobbanáspont) | igen |
| 10. | Stabilitás és reakciókészség – mivel nem keverhető | igen |
| 11. | Toxikológiai adatok | részben |
| 12. | Ökológiai adatok | részben |
| 13. | Ártalmatlanítási szempontok | igen |
| 14. | Szállítási információk | részben |
| 15. | Szabályozási információk | részben |
| 16. | Egyéb információk (pl. a változtatások, a H-mondatok teljes szövege) | részben |
Előírás. A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók számára a veszélyes anyagok biztonsági adatlapját, a veszélyekről szóló oktatást és a megfelelő egyéni védőeszközt (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről – ellenőrizendő). A forgalmazó a CLP-rendelet szerint köteles a veszélyes anyagot osztályozni, címkézni és biztonsági adatlapot mellékelni (ellenőrizendő: 1272/2008/EK CLP-rendelet, valamint a REACH-rendelet 1907/2006/EK II. melléklete szerint).
A címke ugyanezeket az információkat hordozza röviden. Az alábbi fiktív féktisztító-címkén számozva látható a termékazonosító, a veszélyt jelző piktogramok, a figyelmeztetés („Veszély” vagy „Figyelem”), a H- és P-mondatok, a szállító adatai és a névleges mennyiség; mellette a műhelyben leggyakoribb öt GHS-piktogram.

Hiba. Soha ne azonosíts anyagot szaglással vagy szín alapján, ha a címke hiányzik vagy olvashatatlan. A benzin, a metanolos ablakmosó és a hígító illata hasonló lehet, de a mérgező hatásuk egészen más. Ha a tárolóedényen nincs megbízható címke, a tartalmát ismeretlen veszélyes anyagként kell kezelni, lezárva tárolni, és a gyártói/forgalmazói azonosítás után ártalmatlaníttatni.
Szabály. A veszélyes folyadékokat eredeti, jól zárható, felirattal ellátott edényben tárold. Az edény alatt kármentő tálcát kell használni, amely felfogja a csöpögést vagy a teljes kanna kisebb szivárgását. A tárolóhely legyen hűvös, száraz, jól szellőző, közvetlen napsütéstől és fűtőtesttől távol. A tűzveszélyes anyagokat (benzin, oldószer, sprayk) zárható, lehetőleg acéllemez tűzszekrényben vagy elkülönített, szellőztetett helyiségben tárold.
Szabály. Savas és lúgos anyagokat soha ne tárolj egymás mellett; az akkumulátorsavat fémektől és gyúlékony folyadékoktól elkülönítve, saválló tálcán tárold. Az oxidálószerek (például egyes fertőtlenítők, peroxid-tartalmú készítmények) és a gyúlékony anyagok együtt tűz- és robbanásveszélyt jelenthetnek.
Szabály. Kiömlés esetén:
Figyelem. A benzin és az oldószerek gőze a levegőn robbanóelegyet alkothat. Zárt térben kiömlött benzinnél a világítást ne kapcsold le-fel, szikrázó eszközt ne használj, és ne indíts járművet a közelben. A gőzöket természetes vagy robbanásbiztos szellőztetéssel távolítsd el.
Környezetvédelem. Kiömlött vegyszert, fáradt olajat, hűtőfolyadékot soha ne engedj élővízbe, talajra vagy csatornába. A műhelyben a padlóösszefolyók mögé olaj- és iszapfogót építenek, de az csak a kis csöpögésekre való; a koncentrált vegyszert fel kell itatni. A talajba került olaj vagy oldószer évtizedekig szennyezheti a talajvizet.
Definíció. A műhelyben keletkező veszélyes hulladék például a fáradt olaj, a fáradt olajszűrő, az olajos rongy, a fékfolyadék, a hűtőfolyadék, az akkumulátor, a savmaradék, az oldószeres tisztítófolyadék, a felitatott kiömlés, a fékporral szennyezett védőkesztyű, valamint a régi járművekből származó azbesztes fékbetét.
Szabály. A veszélyes hulladékot anyagfajtánként elkülönítve kell gyűjteni:
Figyelem. Az olajjal átitatott rongy éghető veszélyes hulladék; a lenolajos, növényi olajos vagy egyes festék- és lakkmaradékos rongy oxidáció közben önmelegszik, és nagy halomban öngyulladhat. Az ilyen hulladékot fém, zárható, „olajos rongy” feliratú edényben gyűjtsd, ne a kommunális kukában, és ne halmozd fel műanyag zsákban.
Szabály. A veszélyes hulladék gyűjtőedénye legyen:
A hulladékokat a hulladékjegyzék azonosító kódjával (EWC-kóddal) kell nyilvántartani és átadni; a veszélyes hulladék kódját csillag (*) jelöli. A műhelyben leggyakoribb példák (ellenőrizendő: a hatályos hulladékjegyzék, 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet):
| Hulladék | EWC-kód (példa) | Gyűjtőedény |
|---|---|---|
| Fáradt motor- és hajtóműolaj | 13 02 05* | kármentős, zárható olajgyűjtő |
| Olajszűrő | 16 01 07* | zárható, szivárgásmentes edény |
| Fékfolyadék | 16 01 13* | külön, feliratozott edény |
| Veszélyes anyagot tartalmazó fagyálló | 16 01 14* | külön, feliratozott edény |
| Ólomakkumulátor | 16 06 01* | saválló tálca |
| Veszélyes anyaggal szennyezett felitató anyag, rongy | 15 02 02* | zárható fémedény |
Előírás. Veszélyes hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező átvevőnek szabad átadni. Az átadásról igazolást, szállítójegyet kell kérni, és a veszélyes hulladékról nyilvántartást kell vezetni. A pontos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a végrehajtási kormányrendeletek tartalmazzák (ellenőrizendő: többek között a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet és a nyilvántartásról szóló kormányrendelet száma és hatályos szövege; a hatályos hulladékgazdálkodási jogszabályok és a veszélyes hulladékra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási előírások).
Hiba. A leggyakoribb hiba a hulladékfajták összekeverése: például a fékfolyadékot a fáradt olajba öntik. Ezzel az egész edény tartalmát kevert, nehezen ártalmatlanítható hulladékká teszik, és az átvevő visszautasíthatja. Ugyanez vonatkozik a hűtőfolyadék olajjal keverésére.
Tilos. A fékdobot, féktárcsát, féknyerget és a kapcsolódó alkatrészeket sűrített levegővel porolni tilos. A fékport mechanikusan, porszívóval, nedves törléssel vagy a gyártó szerinti technológiával kell eltávolítani, mert a levegőbe fújt por a tüdőbe kerülhet. Régi járművek fékbetétje azbesztet is tartalmazhat, amely rákkeltő; az azbeszt gyanújú alkatrészt külön, pormentes csomagolásban kell kezelni (ellenőrizendő: a hatályos azbeszt-mentességi és munkahelyi expozíciós előírások).
Környezetvédelem. A hegesztési és csiszolási füst, valamint a festék- és oldószergőz nem a „műhely illata”, hanem munkahelyi légszennyező. A hegesztésnél használj megfelelő elszívást és légzésvédőt; a festést csak megfelelően szellőztetett, kijelölt helyen végezd. A fémpor, csiszolási por gyűjtésénél is figyelj arra, hogy ne kerüljön a levegőbe.
Szabály. Az alkatrészeket, gumiabroncsokat és vegyszereket úgy tárold, hogy a rakat stabil legyen, senkire ne dőlhessen, a folyosó és a vészkijárat szabad maradjon.
Előírás. A raktározás során be kell tartani a munkavédelmi törvény és a tűzvédelmi szabályok szerinti tárolási rendre, a menekülési útvonalakra, a tűzszakaszokra és a tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozó előírásokat (ellenőrizendő: a mindenkori Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a munkavédelmi törvény).
1. példa – Hűtőfolyadék keverése.
Adott: egy motor hűtőrendszerének töltettérfogata
.
A gyártó 50 térfogat % fagyálló hűtőfolyadék-koncentrátumot és 50
térfogat % desztillált vizet ír elő (példaérték – ellenőrizendő: a jármű
gyártói adata).
Keresett: mennyi koncentrátumot és mennyi vizet kell kimérni?
Képlet:
.
Behelyettesítés:
.
Eredmény:
koncentrátum és
víz.
Ellenőrzés: a keverék térfogata
.
A fagyáspont a keverési táblázatból olvasandó (például ilyen keveréknél
kb.
,
de ez a termékre vonatkozó adatlap szerint ellenőrizendő). ∎
2. példa – Felitató anyag szükséglete.
Adott: a műhelyben kiömlött
motorolaj. A felitató granulátum gyártói adatlapja szerint
felitató anyag kb.
folyadékot szív fel (példaérték – ellenőrizendő: a termék
adatlapja).
Keresett: a minimálisan szükséges felitató anyag tömege.
Képlet:
,
ahol
a felvevőképesség.
Behelyettesítés:
.
Eredmény: legalább
felitató anyagot kell rászórni; a gyakorlatban kerekítsünk fel, és
használjunk
-ot,
hogy a felszíni maradékot is felvegye.
Ellenőrzés: a felitatott anyag tömege a felitatott olajjal együtt
körül lesz (az olajsűrűség kb.
,
példaérték); a hulladékot mérjük le, és a veszélyes hulladék
nyilvántartásba írjuk. ∎
3. példa – Gyűjtőedény töltöttsége.
Adott: egy
űrtartalmú fáradtolaj-gyűjtő kannába legfeljebb 80 %-ig szabad tölteni
(példaérték – ellenőrizendő: a gyűjtőedény és a hulladékkezelő
előírása). Egy olajcsere során
fáradt olaj keletkezik.
Keresett: hány olajcsere után kell üríteni a kannát?
Képlet: hasznos térfogat
.
A cserék száma
.
Behelyettesítés:
.
Eredmény: legfeljebb 12 olajcsere után el kell szállíttatni a
hulladékot, de a gyakorlatban már hamarabb, mert a szűrőket és az olajos
rongyot is kezelni kell. ∎
A műhelyben a veszélyes anyagok és hulladékok kezelése akkor jó, ha az alábbi pontokra igennel tudsz válaszolni:
Eset. Egy szervizben olajcsere közben a szerelő meglökte a fáradtolaj-gyűjtő kannát. A kanna fedele nem volt visszazárva, így mintegy fáradt olaj a műhely padlójára folyt. A szerelő gyorsan feltörölte egy szokásos padlóronggyal, majd a rongyot a kommunális hulladékgyűjtőbe dobta. Az olaj egy része a padlóösszefolyóba folyt. Az ellenőrzésen kiderült, hogy a kiömlött fáradt olaj veszélyes hulladék, a feltörlő rongy is veszélyes hulladékká vált, és a kommunális gyűjtőbe kerülése szabálytalan. A csatornába jutott olaj miatt kötelezettségszegést állapítottak meg.
Helyes gyakorlat. A kanna visszazáró fedelét mindig csukd le, amint befejezted a töltést. A gyűjtőedényt kármentő tálcán tárold. Kiömléskor azonnal szórd fel felitató granulátummal, várd meg, amíg felszívja, majd a felitatott anyagot tedd a „veszélyes hulladék – olajos felitató anyag” edénybe. A padlóösszefolyót szükség esetén zárható fedéllel ellenőrizd, és az olajfogót rendszeresen tisztíttasd. A baleseti kiömlést dokumentáld a hulladéknyilvántartásban, és a felitatott hulladékot a következő engedélyes átvételkor add át.
Cél: A fáradt olaj, olajos szűrő, fékfolyadék és hűtőfolyadék szabályos, biztonságos, dokumentált gyűjtése.
Jármű- és adatazonosítás: a munkalapon rögzítsd a jármű rendszámát, alvázszámát, futott kilométert, a cserélt folyadék típusát és mennyiségét.
Szükséges eszközök: feliratú gyűjtőedények, kármentő tálca, védőkesztyű, védőszemüveg, felitató készlet, mérleg, hulladéknyilvántartó lap.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

1. feladat (A) Sorold fel, mely piktogramok fordulnak elő leggyakrabban egy járműjavító műhelyben az alábbi anyagokon: benzin, akkumulátorsav, motorolaj, hűtőfolyadék, tisztítóspray.
2. feladat (A) Magyarázd el röviden, mi a különbség a CLP-piktogram és a biztonsági adatlap H-mondata között.
3. feladat (B) Egy műhelyben a hulladéknyilvántartás szerint az év során keletkezett fáradt olaj és olajos felitató anyag. A hulladékkezelő az olajat -os visszanyerési aránnyal dolgozza fel (példaérték). Számítsd ki, hány liter alapolajat nyernek vissza a fáradt olajból, és ellenőrizd: a mennyiség szerepelhet-e egy -es tartályban?
4. feladat (B) Olvasd le a szöveg alapján: a fékfolyadékot miért nem szabad a fáradt olajjal közös edénybe gyűjteni? Fogalmazd meg a gyűjtési szabályt két mondatban.
5. feladat (C) Egy műhely dolgozója a raktárban egymás mellé tesz egy tartály benzint és egy nyitott akkumulátort, amelyből savgőzök szivárognak. Milyen két fő veszélyt rejt ez az elrendezés? Milyen tárolási elveknek kell megfelelni?
6. feladat (D) Kiömlött fékfolyadék a műhely padlójára. A szerelő vízzel felmossa, és a csatornába engedi. Helyes volt? Írd le a hibás lépéseket, majd a helyes intézkedési sort, a környezetvédelemre is kitérve.
1. feladat Benzin: láng, egészségkárosító, környezeti veszély. Akkumulátorsav: maró. Motorolaj: felkiáltójel, egészségkárosító (használt olajnál). Hűtőfolyadék: felkiáltójel, egészségkárosító. Tisztítóspray: láng, felkiáltójel, esetenként maró vagy halálfej (akut toxicitás). A pontos piktogramok a termék biztonsági adatlapjától függnek.
2. feladat A CLP-piktogram egy vizuális jel, amely a veszély típusát mutatja (például láng = gyúlékony). A H-mondat a veszély pontos szöveges meghatározása (például „H225 – fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz”), a P-mondat pedig óvintézkedést ad. A piktogram a gyors felismerést, a H- és P-mondatok a részletes tájékozódást szolgálják.
3. feladat A visszanyert alapolaj mennyisége: . Egy -es tartályba ez nem fér be egy tételben; két részletben vagy nagyobb tartályban kell tárolni. ∎
4. feladat A fékfolyadék mérgező, bőrön át felszívódik, és a fáradt olajjal keveredve az egész tétel visszanyerését, átadását megnehezíti, a kevert hulladék veszélyesebbé és drágábban kezelhetővé válik. A gyűjtési szabály: minden hulladékfolyadékot anyagfajtánként elkülönítve, feliratozott, zárható, kármentőben álló edényben kell gyűjteni.
5. feladat Két fő veszély: (1) a savgőz és a benzingőz keveredése nem közvetlen robbanásveszély, de a sav korrodálhatja a fém tartályt, és a benzingőz nyílt láng vagy szikra esetén robbanhat; (2) a gyúlékony folyadék és a maró anyag együtt tárolása tűz és egészségkárosodás kockázatát növeli. Helyes tárolás: gyúlékony anyag tűzszekrényben, sav saválló tálcán, egymástól elkülönítve, szellőztetett helyiségben, felirattal.
6. feladat Nem volt helyes. A fő hibák: a fékfolyadékot nem szabad vízzel a csatornába mosni, mert mérgező, bőrön át felszívódik és vízszennyező; nem viselt védőeszközt; nem használt felitató anyagot; nem gyűjtötte veszélyes hulladékként. Helyes sor: szellőztetés, védőkesztyű és -szemüveg; gyújtóforrások kizárása, ha éghető; felitatás univerzális felitató anyaggal; a felitatott anyagot veszélyes hulladék edénybe; felület nedves letörlése; a hulladék nyilvántartásba vétele. A csatornába jutott fékfolyadékot a műhely környezetvédelmi eljárása szerint jelenteni kell.
A járműjavító műhelyben használt üzemanyagok, olajok, fék- és hűtőfolyadékok, akkumulátorsav, AdBlue és tisztítószerek veszélyes anyagok. A kezelés alapja a CLP-címke és a biztonsági adatlap 16 szakasza. A piktogramok és H-mondatok mutatják a fizikai, egészségi és környezeti veszélyt; az adatlap megadja az egyéni védőeszközöket, az elsősegélyt, a tűzoltást és a kiömlés kezelését. A folyadékokat eredeti, zárható, feliratozott edényben, kármentő tálcán, szellőztetett, elkülönített tárolóban kell tartani. Kiömléskor gyújtóforrásokat ki kell zárni, felitató anyagot kell használni, a hulladékot tilos a csatornába mosni. A veszélyes hulladékot anyagfajtánként kell gyűjteni, zárható, feliratozott edényben, és csak engedéllyel rendelkező átvevőnek szabad átadni, nyilvántartás mellett. Fékport tilos sűrített levegővel fújni; olajos rongyot zárt fémdobozban kell gyűjteni. Továbbvitt eredmény. Ezt a veszélyes anyag- és hulladékkezelési ismeretet használjuk az Ápolási és szervizműveletek, folyadékok és szintellenőrzések alfejezetben, ahol a szervizfolyadékok szintellenőrzését és cseréjét végezzük, valamint a Kárfelvétel, értékesítési dokumentáció és a gépjármű bontása alfejezetben, ahol a járműből kiszerelt alkatrészek és folyadékok elhelyezését kell megszervezni.
Forrástípusok. Uniós rendeletek: CLP-rendelet (1272/2008/EK), REACH-rendelet (1907/2006/EK) biztonsági adatlapra vonatkozó melléklete; magyar jogszabályok: a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény), a hulladékról szóló törvény és a végrehajtási rendeletek; gyártói biztonsági adatlapok, hulladékkezelői előírások.
Ellenőrizendő pontok. A CLP- és REACH-rendelet pontos száma és hatályos szövege; a hulladékról szóló törvény pontos száma; a veszélyes hulladék nyilvántartási, adatszolgáltatási és átadási szabályai; a fékpor- és azbeszt-kezelési határértékek; a gyűjtőedény maximális töltöttségére vonatkozó gyakorlat; a hűtőfolyadék keverési arány és fagyáspont példaértéke; a felitató anyag felvevőképessége.