2.4 Tűzvédelem és elsősegély a járműjavító műhelyben

2.4.1 Motiváció

Képzeld el a következő hétköznapi műhelyhelyzetet: hegesztés közben egy fröccsenő szikra meggyújtja az állvány alatt felejtett olajos rongyot. A láng gyorsan terjed, a közeli benzines kannánál füstöl. Ebben a pillanatban nem mindegy, hogy a szerelő tudja-e, mit jelent a tűzoltó készüléken az „A, B, C” jelölés, hogyan kell megfogni a porral oltót, és mikor kell abbahagyni az oltást és elhagyni a műhelyt. Ugyanebben a helyzetben egy tanuló megszédül a füsttől, égési sérülést szenved a kezén, és ha senki nem ismeri a mentési láncot, a segítség késlekedése súlyosbíthatja a sérülést.

A gépjárműjavító műhely tűz- és egészségvédelmi tudása nem elméleti dísz: minden évben előfordulnak üzemanyag- és olajtüzek, akkumulátor-robbanások, illetve vegyszer- és égési sérülések. Az alábbi alfejezet ezeket a műhelyi helyzeteket tanítja meg kezelni: kiválasztani a tűzosztálynak megfelelő tűzoltó eszközt, szabályosan jelezni a tüzet, és elsősegélyt nyújtani a leggyakoribb sérüléseknél. A hangsúly az azonnali, biztonságos döntésen van, nem a tűzoltói szakmunkán: a járműjavító szakember feladata az életveszély elhárítása és a szakszerű segítség gyors értesítése.

2.4.2 Szemléletes kép

Rajzolj magad elé egy tipikus kétszintes járműjavító műhelyt. A földszinten, a központi oszlop mellett, jól látható helyen piros porral oltó készülék függ, felirata: „ABC por 6 kg”. A falon zöld menekülési jel mutat a hátsó kijárat felé, és ott van a gyülekezési pont táblája. A műhelyajtó mellett dobozban találhatók az elsősegélynyújtó felszerelések: steril gézlapok, ragtapasz, tekercskötés, nyomókötés, olló, egyszer használatos gumikesztyű, hideg borogatás. Az emelő mellett egy második tűzoltó készülék áll, ez szén-dioxiddal oltó (CO₂), amelyet elektromos és folyékony tüzekhez helyeztek ki. A gázpalack-tároló rácsos, szellőztetett fülkéjében gázérzékelő és „Dohányozni tilos” tábla van. Ezt a képet most a szabályok felől is értelmezni fogjuk, hogy a munkavállaló mindig gyorsan, célirányosan cselekedjen.

A tűzriadó lefolyását az alábbi folyamatábra foglalja össze:

Tűz észlelése és az első teendők láncolata - Szemléltető vázlat; a munkahelyi tűzriadó terv pontos sorrendje a mérvadó.

A műhelyben a tűzjelzés és a menekülés gyors, begyakorolt folyamat, amelyet minden új dolgozónak és tanulónak ismernie kell. A fenti folyamat egyetlen célra irányítja a cselekvést: előbb embert menteni, utána jelezni, és csak akkor oltani, ha azzal nem veszélyeztetjük magunkat.

2.4.3 Tűzosztályok, tűzveszélyességi osztályok és tűzoltó készülékek

Definíció. Tűzosztály. Az éghető anyag halmazállapota és kémiai viselkedése szerint a tüzet osztályozzuk, mert az oltóanyag hatásossága ettől függ. A legfontosabb tűzosztályok:

Osztály Égő anyag Példa a járműjavító műhelyben Alkalmas oltóanyagok (általában)
A szilárd anyagok, izzással, parázslással égnek fa raklap, rongy, gumiabroncs, műanyag burkolat víz, hab, ABC por
B folyékony anyagok vagy olvadékká váló szilárd anyagok benzin, gázolaj, motorolaj, oldószer, festék hab, CO₂, BC/ABC por; víz TILOS
C éghető gázok propán-bután, acetilén, földgáz por, CO₂; a gázelzárás az elsődleges
D fémek magnézium, titán, alumíniumpor speciális fémoltó por; víz TILOS
F étolaj, zsír járműjavítóban ritkább, konyhai egységben fordul elő F osztályú nedves kémiai oltó, hab

Az elektromos tűz hagyományosan nem külön tűzosztály, hanem egy további veszélyforrás: a villamos energia jelenléte miatt az oltóanyag nem lehet vezető, és a feszültségmentesítést meg kell kísérelni. A porral oltó és a szén-dioxiddal oltó készülék jellemzően feszültség alatti elektromos tüzekhez is használható, de csak a készülék címkéjén feltüntetett maximális feszültségig (például 1000 V-ig; ellenőrizendő: a konkrét készülék gyártói adata). A víz és a hab ezzel szemben elektromos tűznél nem választható addig, amíg a rendszer feszültség alatt van.

Definíció. Tűzveszélyességi osztály. Az anyagok, keverékek és helyiségek besorolása tűzveszélyességük szerint (robbanásveszélyes, tűzveszélyes vagy nem tűzveszélyes osztály). Az építmény és a tűzszakasz tűzvédelmi követelményeit a kockázati osztály (nagyon alacsony, alacsony, közepes, magas kockázat) határozza meg. A magyar szabályozás ezt az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (OTSZ) rendezi (ellenőrizendő: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet hatályos szövege és fogalomrendszere); a régi A–E tűzveszélyességi osztályok régi dokumentumokban még előfordulnak, de nem érvényesek. A gyakorlatban a járműjavító műhely, ahol gyúlékony folyadékok, gázpalack, olajos hulladék, hegesztőmunka és akkumulátortöltés is előfordul, magas tűzkockázatú helyiségnek számít; a pontos besorolást a tűzriadó tervben és a munkáltatói tűzvédelmi szabályzatban kell rögzíteni.

A tűzoltó készülékek fő fajtái:

Az alábbi ábra felső része a felsorolt öt készüléket és alkalmasságukat mutatja tűzosztályonként (✔ alkalmas, ✘ nem alkalmas, (✔) korlátozottan), az alsó képsor a készülék kezelését: biztosítószeg kihúzása, célzás a tűz tövére, a kar lenyomása, seprő mozdulat.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Öt tűzoltó készülékfajta tűzosztályokkal; négy lépés: biztosítószeg, célzás a tűz tövére, kar lenyomása, seprő mozdulat.
Tűzoltó készülékek fajtái a tűzosztályok szerint és a készülék kezelésének négy lépése

Tilos. Égő benzint, gázolajat, motorolajat vagy oldószert vízsugárral (vízzel oltó készülékkel, tömlővel) oltani, mert a víz a forró, könnyebb folyadék alá kerül, gőzrobbanást okozhat, és szétfröcsköli az égő folyadékot. A folyadéktüzet habbal (a hab a felszínen záróréteget képez), porral vagy szén-dioxiddal oltjuk; kis edényben letakarással (fojtással).

2.4.4 Tűzmegelőzés, tűzjelzés és menekülés

A műhelyben a tűzvédelem elsősorban megelőzés. Gyakorlati szabályok:

Előírás. A tűzjelzés rendjét a munkáltatói tűzriadó terv és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) határozza meg (ellenőrizendő: hatályos OTSZ ide vonatkozó pontjai). A tipikus folyamat: észlelés – figyelmeztetés – veszélyeztetett személy segítése – tűzjelző működtetése – a 112 segélyhívó hívása – kísérlet az oltásra, ha az biztonságos – menekülési útvonal használata.

A 112-es egységes segélyhívón a bejelentő mondja el: ki hívja, pontosan hol van a tűz (település, utca, házszám, szint), mi ég, van-e sérült, van-e robbanásveszély, és várjon a hívás fogadójának visszakérdezésére. Telefonos segítségkéréskor soha ne szakítsuk meg a hívást, amíg a diszpécser nem mondja, hogy letehetjük.

A menekülés szabályai: a menekülési útvonalat mindig szabadon kell hagyni; füst esetén a padló közelében haladjunk, mert ott kevesebb a mérgező füst; zárt ajtót a kilincs megérintésével ellenőrizzünk, ha forró, ne nyissuk ki; a gyülekezési ponton jelentkezzünk, hogy a létszámellenőrzéskor ne keressenek – ezzel magunkat és másokat is védünk.

Szabály. A tűzoltó készülék használatának alaptechnikája a „kihúz, céloz, nyom, söpör” módszer:

  1. Kihúz a biztosító szeget.
  2. Céloz a fúvókát a tűz alapjára, nem a lángnyelvre.
  3. Nyom a kart folyamatosan.
  4. Söpör a fúvókát oldalirányban, amíg a tűz el nem alszik.

Ha a tűz nagyobb, mint egy kis tartály, a helyiség füsttel telik meg, vagy gázpalack, üzemanyagtartály, hibrid-akkumulátor érintett, azonnal hagyjuk el a helyiséget, és hívjunk tűzoltót.

2.4.5 Elsősegély a műhelyben

Definíció. Mentési lánc. Az elsősegélynyújtás egymásra épülő, időben sürgős lépései: 1. a helyszín és a saját biztonság ellenőrzése; 2. a sérült állapotának felmérése (eszmélet, légzés); 3. a 112 hívása; 4. elsősegély a mentő kiérkezéséig.

A műhelyben jellemző sérülések: vágás, szúrt seb, égés, vegyszer-szembefröccsenés, sav/lúg marása, áramütés, összenyomott végtag (emelőről leeső jármű, prés). A teendőkben a leggyakoribb hibát az okozza, hogy a segítő pánikba esik, és elfelejti felmérni a saját veszélyeztetettségét. Először mindig a veszélyforrást szüntessük meg, vagy távolítsuk el a sérültet abból a környezetből.

Eszméletlen sérült és újraélesztés alapjai (BLS). Ha a sérült nem reagál a megszólításra és a vállrázásra:

  1. Kiáltsunk segítségért, és hívassunk mentőt (112).
  2. Szabadítsuk fel a légutat: egyik kezünkkel homlokát hátrafeszítjük, a másikkal az állát kiemeljük.
  3. Vizsgáljuk a légzést legfeljebb 10 másodpercig: lássuk a mellkas emelkedését, halljuk a légzést, érezzük a kiáramló levegőt.
  4. Ha a sérült normálisan lélegzik: helyezzük stabil oldalfekvésbe, és folyamatosan figyeljük.
  5. Ha nem lélegzik vagy csak agónálisan lélegzik: kezdjük el az alapszintű újraélesztést. Felnőttnél 30 mellkaskompresszió, majd 2 befúvás (ha képzett vagyunk), ciklusokban. A kompresszió legyen 5–6 cm mély, 100–120/perc ütemű (például a „Staying Alive” dal ritmusa). Ha AED (félautomata defibrillátor) elérhető, kapcsoljuk be, és kövessük a hangutasításokat; az AED a készülék által ismertetett lépéseket adja.

A képsor a fenti lépések testhelyzeteit mutatja: reakcióvizsgálat, légútfelszabadítás, légzésvizsgálat, stabil oldalfekvés és a mellkaskompresszió kézhelyzete.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Öt kép: reakcióvizsgálat, légút, légzésvizsgálat, stabil oldalfekvés, mellkaskompresszió kézhelyzete.
Elsősegély-képsor: reakció, légút, légzés, stabil oldalfekvés, mellkaskompresszió

Vérzéscsillapítás. A vágott, szúrt sebet közvetlen nyomással fogjuk le. Steril gézlapot helyezünk a sebre, erősen rányomunk, és a végtagot felpolcoltatjuk. Ha átvérzik, az újabb réteget ráhelyezzük, nem távolítjuk el az elsőt. A szorítókötést csak életveszélyes, erős végtagvérzésnél használjuk, széles, rugalmas anyagból, és feljegyezzük a felhelyezés idejét. Levágott testrészt tiszta zacskóba teszünk, és hűtőtáskában, jéggel körülvéve szállítjuk, de ne fagyasszuk.

Égési sérülés. A hő okozta sérülést azonnal hűteni kell folyó, lehetőleg langyos/hideg csapvízzel, legalább 10–20 percen át, vagy amíg a fájdalom csillapodik. A ráégett ruhát ne szakítsuk le; a nem tapadt ruhát óvatosan eltávolíthatjuk. A sebet steril, száraz kötszerrel fedjük; ne tegyünk rá zsírt, kenőcsöt, joghurtot, fogkrémet vagy jeget. Nagyobb méretű, az arcra, a kézre, az ízületekre kiterjedő, vagy gyermeket, idős embert ért égésnél mindig hívjunk mentőt.

Vegyi sérülés. Ha sav, lúg, fékfolyadék, hűtőfolyadék vagy üzemanyag kerül a bőrre, a szennyezett ruhát azonnal le kell venni, és a bőrt bő, folyó vízzel hosszan öblíteni. Tilos a savat lúggal vagy lúgot savval semlegesíteni, mert heves hőtermelő reakció alakulhat ki. Ha a vegyszer a szembe jut, a szemhéjat ujjainkkal nyitva tartva legalább 10–15 percig bő vízzel öblítsünk, távolítsuk el a kontaktlencsét, és haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Áramütés járművön. A hagyományos 12 V-os fedélzeti hálózat alacsony feszültségű, így közvetlen áramütést ritkán okoz, de a nagy indítóáram alatt bekövetkező rövidzárlat fémtárgyakat izzíthat, ékszereket forraszthat össze, égési sérülést okozhat. A sérültet megérinteni csak az áramkör megszakítása után szabad; 12 V-on is kapcsoljuk ki a gyújtást, kössük le az akkumulátor negatív kapcsát, ha lehetséges, mielőtt a sérülthöz nyúlunk.

A hibrid és elektromos járművek nagyfeszültségű (HV) rendszerén az áramütés életveszélyes. A sérültet megérinteni tilos, amíg a HV-rendszer feszültségmentességét arra kiképzett, jogosult személy nem ellenőrizte és nem igazolta. Ilyen esetben azonnal hívjunk tűzoltót/mentőt, maradjunk távol a narancssárga vezetékektől, és a gyártói mentési adatlap szerint járjanak el a beavatkozók. A kimentéshez a szigetelő eszközök és a gyártói eljárás ismerete szükséges; ezt a VIII. részben, a HV-veszélyek, jogosultság és munkaszervezés alfejezetben tárgyaljuk részletesen.

Továbbvitt eredmény. A tűzosztályok, a tűzoltó készülékek helyes megválasztása, a 112 hívás és a mentési lánc lépései a nagyfeszültségű járműrendszerek biztonsági fejezetében is visszatérnek: a HV-akkumulátor tűzénél és az áramütött sérült ellátásánál ugyanezt a logikát kell magasabb kockázat mellett alkalmazni. A tűz és elsősegély ismerete tehát nemcsak a hagyományos műhelyi esetekre, hanem a modern hibrid/elektromos járművek mentési és munkahelyi biztonsági feladataira is előfeltétel.

2.4.6 Minőségellenőrzés

A tűzvédelmi felszerelést és az elsősegélynyújtó eszközöket rendszeresen ellenőrizni kell, mert csak működőképes állapotban nyújtanak védelmet. Ellenőrzőlista:

  1. A tűzoltó készülékek nyomásmérője a zöld tartományban legyen; a plombált biztosító szeg ép legyen.
  2. A szén-dioxiddal oltó készülék tömege a címkén feltüntetett töltetsúlynak megfelelő legyen (ellenőrizendő: a készülék gyártói adata, hatályos karbantartási előírás).
  3. A készülék könnyen hozzáférhető, a menekülési út szabad, a jelölések jól láthatóak legyenek.
  4. A tűzjelző, a füstérzékelő és a kézi jelzésadó működőképes; a próbanyomás dátumát dokumentáljuk.
  5. Az elsősegélydoboz tartalmazza a lejárati dátumon belüli steril kötszereket, kesztyűt, ollót, nyomókötést, hideg borogatást; hiány esetén azonnal pótolni kell.
  6. A műhely tűzriadó terve és a tűzvédelmi oktatás naprakész.

A tűzoltó készülékek időszakos karbantartását szakember végzi; a járműszerelő nem javítja, csak ellenőrzi és használja az eszközt.

2.4.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy márkaszervizben a technikus az alsó védőburkolat leszerelése után észreveszi, hogy a kipufogócsonkra hosszabb idő alatt rászivárgott motorolaj, és a motor melegedése után vékony füst jelenik meg. A technikus szól a kollégájának, hogy hozza a CO₂ oltót; ekkor a kipufogócsonkra csöpögő olaj lángra kap, és a kolléga alkarjára forró olaj fröccsen. A technikus kiabálva figyelmeztet, egy másik kolléga megnyomja a kézi tűzjelzőt, és hívja a 112-t. A technikus a legközelebbi ABC porral oltó készüléket használja: kihúzza a biztosítószeget, megnyomja a kart, és a fúvókát a tűz alapjára irányítva néhány másodperc alatt eloltja a kisebb olajtüzet. Utána a helyiséget kiszellőzteti, a sérült alkarját folyó, hideg vízzel hűti, steril kötszerrel fedi, majd orvoshoz küldi. A hibafeltárás után a tömítést cseréli, a szivárgás okát megszünteti, a kipufogócsonkról az olajmaradékot az első indítás előtt lemossa, és az olajos rongyokat a veszélyes hulladékba helyezi.

Tanulság: a készüléket a tűzosztály (B, folyadéktűz) alapján választottuk; a 112 hívás és a tűzjelző működtetése akkor is szükséges, ha az oltás sikeres, mert a füst, a parázs és a rejtett góc miatt utóvizsgálat kell. Forró kipufogó közelében az olajszivárgást az első indítás előtt meg kell szüntetni és a maradékot le kell tisztítani.

2.4.8 Gyakorlati útmutató

Biztonsági korlát. Az alábbi eljárás tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a munkahelyi tűzriadó terv betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Eljárás: tűz észlelése és az első teendők

  1. Jelezd a tüzet. Azonnal kiabálj: „Tűz van!”, és figyelmeztesd a környező személyeket.
  2. Segíts a veszélyeztetett személyeknek. Akinek ruhája ég, állítsd meg, fektesd le, takard le takaróval/kabáttal, és gurítsd, hogy a láng elaludjon; tilos futni hagyni.
  3. Működtesd a tűzjelzőt. Ha van kézi jelzésadó, nyomd meg, vagy indítsd el a tűzriadót a házirend szerint.
  4. Hívd a 112-t. Mondd el a helyszínt, mi ég, van-e sérült, majd várd a visszakérdezést.
  5. Kísérlet az oltásra. Csak akkor kezdj oltani, ha a tűz kicsi, a menekülési út szabad, és nincs robbanásveszély. Válaszd ki a tűzosztálynak megfelelő készüléket, fogd a készüléket stabilan, húzd ki a biztosító szeget, célozz a tűz alapjára, nyomd a kart, és söpörj oldalirányban. (A négy kezelési lépést a „Tűzosztályok, tűzveszélyességi osztályok és tűzoltó készülékek” szakasz ábrájának képsora mutatja.)
  6. Ne hősködj. Ha a tűz nő, a füst sűrű, gázpalack, üzemanyagtartály vagy HV-akkumulátor érintett, azonnal hagyd el a helyiséget, és hagyd az oltást a tűzoltóságra.
  7. Menekülj a kijelölt útvonalon. Tartsd magad alacsonyan füstben, zárd az ajtókat (ha biztonságos), és a gyülekezési ponton jelentkezz.
  8. Számold le a jelenlévőket. Aki hiányzik, jelentsd a tűzoltóságnak; ne menj vissza értük, ha a helyiség füstös vagy a tűz terjed.

Eljárás: égési sérült ellátása (recipe mini)

  1. Szüntesd meg a veszélyforrást, hűtsd a sérülést folyó csapvízzel 10–20 percig.
  2. A nem ráégett ruhát távolítsd el, a ráégett részt hagyd meg.
  3. Fedd a sebet steril, száraz kötszerrel; a kéz- és lábujjakat külön fedd.
  4. Ne alkalmazz zsírt, kenőcsöt, jeget, vizet a nyílt hólyagokra.
  5. Hívj 112-t, ha a sérülés kiterjedt, az arc, légút, ízület érintett, vagy gyermek/idős a sérült.

2.4.9 Tipikus hibák

  1. Víz égő benzinre, olajra. A vízsugár a forró, égő folyadékot szétfröcsköli, a tűz terjed, a víz alá süllyedő égő folyadék gőzrobbanást okozhat. Helyes: hab, CO₂, por, fojtás.
  2. A tűzoltó készülék fúvókáját a lángnyelvre irányítani. A lángok oltása nem hatékony, mert az égést a tűz alapja tartja fenn. Helyes: a fúvókát a tűz alapjára irányítani, és oldalirányban söpörni.
  3. Áramütött sérült megfogása az áramkör megszakítása nélkül. A HV-rendszeren ez életveszélyes; a 12 V-on is égést okozhat a rövidzár. Helyes: először áramtalanítás, 112 hívás, a sérültet csak akkor érinteni, ha a feszültségmentesség biztosított.
  4. Égési sérülés kezelése zsírral, fogkrémmel, jéggel. A zsír és a kenőcs megtartja a hőt, növeli a szövetkárosodást, fertőzést okozhat. Helyes: hűtés folyó csapvízzel, száraz steril fedés, orvos.
  5. A 112 hívás elmulasztása sikeres oltás után. A rejtett parázs, a visszagyulladás és a füstmérgezés veszélye miatt mindig értesíteni kell a tűzoltóságot, ha tűz volt, még ha el is oltották.

2.4.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Az elektromos tűz külön tűzosztály, ezért mindig CO₂ oltóval kell oltani. Indokold!
  2. Melyik tűzosztályba tartozik az égő motorolaj, és milyen oltóanyagot választanál?
  3. Mi a mentési lánc négy lépése?
  4. Hogyan ellenőrzöd, hogy a tűzoltó készülék használatra kész-e?
  5. Miért tilos savat lúggal vagy lúgot savval semlegesíteni a bőrön?
  6. Mi a teendő, ha egy hibrid jármű nagyfeszültségű rendszerénél egy sérült fekszik, és a HV-akkumulátor füstöl?

2.4.11 Az önellenőrzés megoldásai

  1. Hamis. Az elektromos tűz nem külön tűzosztály; az oltóanyag kiválasztását az égő anyag osztálya és a feszültség jelenléte határozza meg. CO₂ mellett porral oltó is alkalmas lehet a készülék címkéje szerint.
  2. Égő motorolaj B osztályú folyadéktűz; hab, CO₂ vagy BC/ABC por használható, víz tilos.
  3. Mentési lánc: 1. saját biztonság és a helyszín biztosítása; 2. állapotfelmérés; 3. 112 hívás; 4. elsősegély a mentő kiérkezéséig.
  4. A nyomásmérő zöld tartományban legyen, a plomba és a biztosító szeg ép, a tömlő és fúvóka sérülésmentes, a készülék hozzáférhető, a karbantartási matrica érvényes.
  5. A sav-lúg semlegesítés erősen hőtermelő reakciót indíthat, ami további égési sérülést okoz; bőven folyó vízzel kell öblíteni.
  6. Nem szabad a sérültet megérinteni; azonnal 112 hívás, a területet el kell hagyni, a tűzoltókat és a gyártói mentési adatlapot kell tájékoztatni, a HV-rendszeren csak arra jogosult, feszültségmentesítést végző szakember avatkozhat.

2.4.12 Feladatok

1. feladat (A) Sorold fel a tűzosztályokat, és írj mindegyikhez egy-egy példát a járműjavító műhelyből!

2. feladat (A) Miért nem választható víz vagy vízalapú hab az elektromos berendezés tüzének oltására? Melyik két oltóanyag alkalmas feszültség alatti elektromos tüzekre általában?

3. feladat (B) A műhelyben egy akkumulátortöltő közelében hidrogéngáz csapódik fel, és az érkező szikrától meggyullad. Milyen tűzosztályba tartozik, és mi az elsődleges oltási eljárás?

4. feladat (B) Írd le az alapszintű újraélesztés (BLS) lépéseit felnőttnél, ha a sérült nem lélegzik! Mi az ajánlott kompresszió mélysége és üteme?

5. feladat (C) Egy tanuló égési sérülést szenved a karjára fröccsenő hűtőfolyadéktól. Kollégája jégakkukkal próbálja hűteni, majd égési kenőcsöt ken rá. Mi a hiba ebben az ellátásban, és mi a helyes sorrend?

6. feladat (D) A szerelő a 12 V-os akkumulátor pozitív saruját szereli, a kulcs véletlenül hozzáér a kocsiszekrényhez, rövidzár keletkezik, a gyűrű izzani kezd, és a dolgozó égési sérülést szenved. Milyen elsősegély-lépéseket tegyél meg, és mi a megelőzés?

2.4.13 A feladatok megoldásai

1. feladat (A)
A – fa raklap, gumiabroncs, karton; B – benzin, gázolaj, motorolaj, oldószer; C – propán-bután, acetilén; D – magnéziumötvözet alkatrész, alumíniumpor; F – étolaj, zsír (ha van konyhai részleg). Az elektromos tűz nem külön osztály.

2. feladat (A)
A víz vezeti az áramot, így feszültség alatti elektromos tűznél áramütést okozhat, és a víz gőzrobbanást is előidézhet. Általában a CO₂ és a porral oltó készülékek alkalmasak, de csak a készüléken feltüntetett maximális feszültségig (ellenőrizendő: a gyártó adata).

3. feladat (B)
A hidrogéngáz égése C osztályú gáztűz. Elsődleges a gázforrás elzárása (töltő áramtalanítása, a gázfejlődés megszüntetése), majd porral vagy CO₂-vel oltás. Elsődleges a gázfejlődés megszüntetése (a töltő hálózati oldali kikapcsolása, csak ha ez biztonságosan, a töltőtől távol megtehető). Ha a gázforrás nem szüntethető meg, a lángot nem oltjuk el, mert a tovább áramló gáz robbanóelegyet képezhet, és visszagyulladáskor robbanás következik be; a környező éghető anyagokat eltávolítjuk vagy védjük, a helyiséget elhagyjuk, és tűzoltót hívunk. Figyelem. A hidrogén lángja nappal alig látható; az akkumulátor robbanásakor sav fröccsenhet – arcvédő és saválló kesztyű kell.

4. feladat (B)
Lépések: 1. segítségkérés, 112 hívás; 2. légút felszabadítása (homlok hátra, áll kiemel); 3. légzésvizsgálat max. 10 mp; 4. 30 kompresszió, 2 befúvás ciklus; kompressziós mélység 5–6 cm, ütem 100–120/perc; AED használata, ha elérhető. A laikus is csak kompressziót végezhet, ha a befúvást nem vállalja.

5. feladat (C)
Hiba: a jég közvetlenül a bőrre nem tehető, mert további szövetkárosodást okoz; az „égési kenőcs” otthoni, nem steril készítmény fertőzést okozhat. Helyes sorrend: 1. a forró folyadék lemosása, a szennyezett ruha eltávolítása, ha nem tapadt; 2. bő, folyó csapvízzel hosszan hűtés 10–20 percen át; 3. steril, száraz kötszerrel fedés; 4. orvosi ellátás, 112 hívás, ha a sérülés kiterjedt.

6. feladat (D)
Elsősegély: 1. áramtalanítás (gyújtás ki, negatív akkumulátorkapocs lekötése, ha lehetséges); 2. a sérültet csak az áramkör megszakítása után érinteni; 3. égési sérülést folyó vízzel hűteni; 4. steril fedés; 5. orvos/112 hívás. Megelőzés: a negatív kapcsot először le kell kötni, és utoljára vissza; a szerelésnél szigetelt szerszám, a gyűrűk, óra levétele; az akkumulátorsarukat a gyártói nyomatékkal (ellenőrizendő: gyártói adat) húzd meg, szigetelt szerszámmal.

2.4.14 Rövid összefoglaló

A járműjavító műhelyi tűzvédelem és elsősegély alapja a tűzosztályok ismerete: A (szilárd), B (folyadék), C (gáz), D (fém), F (zsír/étolaj); az elektromos tűz nem külön osztály, de feszültség alatt csak CO₂ vagy porral oltó használható. A tűzoltó készülék kiválasztása az égő anyag osztályától függ; víz égő benzinre/olajra tilos. A tűzjelzés a 112 segélyhívóval, a tűzjelző működtetésével, a veszélyeztetettek mentésével és a biztonságos oltási kísérlettel történik; ha a tűz nő, a menekülési útvonalon, füstben alacsonyan kell haladni. Az elsősegélynyújtás a mentési láncot követi: saját biztonság, állapotfelmérés, 112 hívás, elsősegély. Alapszintű újraélesztésnél felnőtteknél 30 kompresszió 5–6 cm mélyen, 100–120/perc ütemben, majd 2 befúvás. Vérzést közvetlen nyomással, égést folyó vízzel, vegyi sérülést bő öblítéssel kezelünk. A HV-rendszeren az áramütött sérültet megérinteni tilos; azonnali áramtalanítás, 112 hívás, és szakképzett beavatkozó szükséges. A tűzvédelmi és elsősegély-elvek a VIII. részben, a HV-veszélyek, jogosultság és munkaszervezés fejezetben térnek vissza, ahol a HV-akkumulátor tűzét és az áramütött sérültet ezen alapokra építve tárgyaljuk.

2.4.15 Források és ellenőrzési hiányok