7.1 Fűrészáru fajtái, méretei és minőségi osztályozása

Képzeld el, hogy a műhelybe 200 folyóméter fenyő deszka érkezik, mellette 12 db szélezetlen tölgy deszka. A szállítólevélen az áll: „A/B osztály, 22×100 mm, fenyő, 50 db, 4,0 m”. Az asztalos mester azt mondja: vetted át, válogasd szét, mi mehet látható ajtókeretnek, mi mehet takart belső szerkezetnek, és töltsd ki a konszignációs lapot. Ha rosszul válogatsz, a legszebb deszkát elrejted, a göcsöset meg a vendég elé teszed; ha rosszul köbözöl, a műhely anyagot veszít vagy feleslegesen fizet. Ezért kell pontosan ismerned a fűrészáru fajtáit, méreteit, osztályozását és a köbözést.

7.1.1 Fűrészáru-fajták, méretmegadás, bütü és szél

Definíció. A fűrészáru a rönk fűrészelésével keletkező, főleg hasáb vagy hasábszerű, rendszerint további megmunkálásra szánt faanyag. A gyakorlatban fűrészelt, még nem kész méretre gyalult termék.

A fűrészárut a keresztmetszet és a megmunkáltság szerint csoportosítjuk.

A fűrészáru méretmegadása mindig a következő sorrendben történik:

l×b×vl \times b \times v

ahol ll a hossz, bb a szélesség, vv a vastagság. A rajzokon és a szabásjegyzékekben a méretet mm-ben írjuk, a hosszúságot gyakran méterben adjuk meg. A fűrészüzemi ajánlatban, szállítólevélen a hossz lehet fm (folyóméter) is. Például „4000×100×22 mm” jelentése: 4,0 m hosszú, 100 mm széles, 22 mm vastag deszka. A sorrendet mindig így használjuk: hossz × szélesség × vastagság.

Definíció. A szélezett fűrészáru két széle (keskeny oldala) hosszában végig párhuzamosan le van vágva, ezért a szélessége a hossz mentén állandó. A szélezetlen fűrészáru széleit nem vágják párhuzamosra; a kéreg rajta marad vagy a szél a fa természetes alakját követi, ezért a szélesség változó. A félszélezett darab egyik széle vágott, a másik természetes.

A gyakorlatban a kemény lombos anyagot (tölgy, bükk) gyakran szélezetlenül vásárolják, mert a szélezéskor sok értékes anyag hulladékká válna; a szélezetlen deszkából a műhelyben magunk szélezünk, vagy a szélesítő toldáshoz használjuk fel a teljes felületet. A fenyő deszkát viszont gyakran szélezve hozzák.

Definíció. A bütü rendbe vágása (bütüzés) a darab két végének merőleges, tiszta méretre vágása. A bütű a deszka vagy palló véglapja. A bütüzés eltávolítja a szálkás, töredezett, repedt végeket, megadja a pontos hosszt, és csökkenti annak kockázatát, hogy a végek egyenetlenül száradnak és továbbrepedeznek. A szélezés a szélezetlen deszka széleinek párhuzamos levágása szélezett áruvá.

7.1.2 Névleges, tényleges és szárazméret, ráhagyás

A fűrészáru-kereskedelemben három méretfogalmat kell megkülönböztetnünk.

Megjegyzés. A fa a szárítás során zsugorodik, ezért a fűrészelési (zöld) méretnek nagyobbnak kell lennie, mint a kívánt szárazméretnek. Ezt a méretnövekményt ráhagyásnak nevezzük. A ráhagyás fedezi a zsugorodást és a későbbi gyalulási, szélezési veszteséget is. Például ha 45 mm vastag, gyalult pallót akarunk készíteni, a fűrészüzemben nedves állapotban kb. 52–54 mm vastagra fűrészelhetik, szárítás után kb. 50 mm marad, majd gyalulással kapjuk a 45 mm-es kész méretet (tájékoztató, ellenőrizendő: a pontos ráhagyás fafaj, fűrészelés, szárítás és szabvány szerint).

A méretmegadásnál mindig tisztázzuk, hogy a megadott érték fűrészelt vagy gyalult, száraz vagy fűrészelési méret. Ez azért fontos, mert a rossz méretrendelésnél a gyalult alkatrész nem jön ki a fűrészelt anyagból.

7.1.3 A fűrészáru minőségi osztályozása

A fűrészárut nem elég fafaj és méret szerint válogatni; minőségi osztályba is kell sorolni, mert ugyanazon fafajú, méretű deszka egyik darabja lehet bútorfelület, a másik csak lécváz vagy zsaluzó anyag.

Szabvány. A fűrészáru minőségi osztályozását termékszabványok írják le. A hazai és európai gyakorlatban a fűrészáru megjelenés szerinti osztályozására használnak szabványokat (fenyők: MSZ EN 1611-1; lombosak, például tölgy és bükk: MSZ EN 975 sorozat; a méreteltérésekre és előnyös méretekre az MSZ EN 1313 sorozat vonatkozik (ellenőrizendő: a pontos szám és a hatályos kiadás); a régi magyar gyakorlatban az MSZ 17300 sorozat szerepelt). A hatályos termékszabvány pontos számát, osztályjelölését és hibatűréseit a megrendeléskor ellenőrizni kell; e könyvben az osztályozás elvét tanítjuk, nem az összes határértéket.

A minőségi osztályozás elve a hibák megengedett mértéke. Az osztályozásnál vizsgáljuk a fafajt, a nedvességtartalmat, az alaki hibákat (görbeség, csavarodás, keresztmetszeti torzulás), a szövetszerkezeti és sérülési hibákat (göcs, repedés, korhadás, színeződés, rovarkár, kéreg, fűrészelési hiba). A hibák értékelésénél nemcsak a hiba mérete, hanem annak helye is számít. Például az asztalosáru elülső oldalán a szép, egész felületű, legfeljebb kisméretű egészséges göcsöt engedik meg; a hátsó oldalon több hiba is lehet.

A gyakorlatban az osztályokat betűkkel vagy számokkal jelölik, például A, B, C, D vagy I–IV. osztály. A jelölés rendeltetésre is utalhat: asztalosáru, építőáru, szerkezeti áru. Az A vagy I. osztály általában a legszebb, legkevesebb hibájú anyag; a D vagy IV. osztály a szerényebb, takart vagy durvább célú anyag. A pontos osztályneveket és a hibatűréseket a vonatkozó termékszabvány adja meg (ellenőrizendő).

A minőségi osztályozás célja, hogy a fűrészárut a felhasználásának megfelelően, a lehető legjobb kihozatallal használjuk fel. A szebb, drágább anyagot látható felületre, a gyengébbet szerkezeti, takart helyre, a leghitványabbat kisegítő, ideiglenes célra.

7.1.4 Átvétel és válogatás

A fűrészáru-átvételnél a szállítmányt ellenőrizni kell, mert a szállítólevél és a valóság eltérhet. A válogatáskor a darabokat a minőségi osztály és a felhasználás szerint csoportokba rakjuk.

Recept. Fűrészáru átvétele és válogatása lépésenként:

  1. Okmányok ellenőrzése: nézd át a szállítólevelet, konszignációt, minőségi jelölést, esetleges származási igazolást. Ellenőrizd, hogy a fafaj és a mennyiség egyezik a rendeléssel.
  2. Darabszám ellenőrzése: számold meg a tételeket. A kötegben a darabokat soronként, rétegenként számold.
  3. Méretmérés: mintavételesen mérd meg a hossz, szélesség, vastagság értékét mérőszalaggal, tolómérővel. Ellenőrizd a névleges méretet és a tűrést.
  4. Nedvességmérés: szúrós vagy felületi nedvességmérővel mérj több darabot, a bütütől és a felület közepétől is. A mérést a szállítmány különböző pontjain végezd.
  5. Fafaj-ellenőrzés: szín, rajzolat, illat, pórusok alapján ellenőrizd, hogy a tétel valóban a rendelt fafaj (lásd Fafajfelismerés: elsődleges és másodlagos meghatározók).
  6. Szemrevételezés: nézd meg az elülső és hátsó oldalt, az éleket, a bütüt. Keress görbeséget, csavarodást, göcsöt, repedést, rovarkárt, kéregmaradványt.
  7. Válogatás: a darabokat rakd szét cél szerint. Jelöld külön a látható felületre alkalmas, a takart szerkezeti és az alacsonyabb minőségi osztályú darabokat.
  8. Dokumentálás: a válogatás után töltsd ki a konszignációs lapot vagy a munkanaplót, és jelezd, ha eltérést találtál.

7.1.5 Köbözés: a fűrészáru térfogata

A fűrészárut térfogatban, köbméterben (m³) szokás vásárolni, ezért a mennyiség meghatározását köbözésnek nevezzük.

Összefüggés. Szélezett fűrészáru térfogata:

V=l⋅b⋅vV = l \cdot b \cdot v

ahol ll a hossz, bb a szélesség, vv a vastagság, mindegyik méterben kifejezve, VV pedig m³-ben. Ha a méretek mm-ben adottak, először méterré kell váltani: mm÷1000\text{mm} \div 1000.

A folyóméter-alapú gyakorlatban a térfogat keresztmetszeti területből is számítható:

V=lfm⋅AV = l_{\text{fm}} \cdot A

ahol lfml_{\text{fm}} a folyóméter-ben megadott hossz, A=b⋅vA = b \cdot v a keresztmetszeti terület m²-ben. Ez akkor hasznos, ha sok egyenlő keresztmetszetű darabot számolunk.

7.1.6 Szélezetlen áru köbözése középszélességgel

A szélezetlen deszka szélessége a hossz mentén változó, ezért nem mérhetünk egyetlen teljes szélességet. Ilyenkor a középszélesség módszerét használjuk.

Szabály. Szélezetlen fűrészáru köbözéséhez mérd meg a deszka szélességét több ponton – például a hossz negyedénél, felénél és háromnegyedénél –, számold ki az átlagot, és ezzel az átlagos (középső) szélességgel szorozd be a vastagságot és a hosszt:

V=l⋅bközép⋅vV = l \cdot b_{\text{közép}} \cdot v

ahol bközépb_{\text{közép}} a mért szélességek átlaga méterben.

A kéreg vastagságát és a szélezetlenségből adódó szabálytalan részt nem számítjuk hasznos szélességnek, ezért a méréseket a hasznosítható, kéreg nélküli felületre kell venni. A pontos mérési helyeket és kerekítési szabályokat a szállítási szerződés vagy a vonatkozó termékszabvány rögzíti (ellenőrizendő).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szélezetlen deszka felülnézetben három szélességmérési hellyel a hossz negyedénél, felénél és háromnegyedénél, keresztmetszet a két lap eltérő szélességével, és a középszélesség képlete.
Szélezetlen deszka köbözése középszélességgel: felülnézetben a szélesség mérése a hossz negyedénél, felénél és háromnegyedénél a kéreg nélküli felületen (b1=260b_1 = 260, b2=240b_2 = 240, b3=220b_3 = 220 mm), keresztmetszet a keskenyebb kéreg felőli és a szélesebb bél felőli lappal, valamint a 2. kidolgozott példa számítása

A HTML-változat mini-kalkulátor: a három szélességből, a hosszból, a vastagságból és a darabszámból kiszámolja a középszélességet és a térfogatot.

7.1.7 Kidolgozott számítási példák

Számítás. 1. példa: szélezett fenyő deszka köbözése.

Adott: 50 db szélezett fenyő deszka, mindegyik l=4,0ml=4{,}0\,\text{m}, b=100mm=0,100mb=100\,\text{mm} = 0{,}100\,\text{m}, v=22mm=0,022mv=22\,\text{mm} = 0{,}022\,\text{m}.

Keresett: a tétel térfogata VV (m³).

Képlet: V=l⋅b⋅vV = l \cdot b \cdot v.

Behelyettesítés:

Vdb=4,0⋅0,100⋅0,022=0,0088m3/db V_{\text{db}} = 4{,}0 \cdot 0{,}100 \cdot 0{,}022 = 0{,}0088\,\text{m}^3/\text{db}

A teljes tétel:

V=50⋅0,0088=0,44m3 V = 50 \cdot 0{,}0088 = 0{,}44\,\text{m}^3

Ellenőrzés folyóméterrel: 50 db × 4,0 m = 200 fm; keresztmetszet A=0,100⋅0,022=0,0022m2A = 0{,}100 \cdot 0{,}022 = 0{,}0022\,\text{m}^2; V=200⋅0,0022=0,44m3V = 200 \cdot 0{,}0022 = 0{,}44\,\text{m}^3. A két úton ugyanaz jött ki. ∎

Számítás. 2. példa: szélezetlen tölgy deszka köbözése középszélességgel.

Adott: 12 db szélezetlen tölgy deszka, l=2,5ml=2{,}5\,\text{m}, v=30mm=0,030mv=30\,\text{mm} = 0{,}030\,\text{m}. A szélességet minden darabnál három helyen mértük. Az egyik darabon a mért szélességek:

b1=260mm,b2=240mm,b3=220mmb_1 = 260\,\text{mm},\quad b_2 = 240\,\text{mm},\quad b_3 = 220\,\text{mm}

Keresett: a 12 db tétel térfogata.

Kiszámoljuk a középszélességet:

bközép=260+240+2203=7203=240mm=0,240m b_{\text{közép}} = \frac{260 + 240 + 220}{3} = \frac{720}{3} = 240\,\text{mm} = 0{,}240\,\text{m}

Egy darab térfogata:

Vdb=2,5⋅0,240⋅0,030=0,018m3/db V_{\text{db}} = 2{,}5 \cdot 0{,}240 \cdot 0{,}030 = 0{,}018\,\text{m}^3/\text{db}

A teljes tétel:

V=12⋅0,018=0,216m3 V = 12 \cdot 0{,}018 = 0{,}216\,\text{m}^3

Ellenőrzés becsléssel: ha a legnagyobb szélességgel (260 mm) számolnánk, Vdb=2,5⋅0,260⋅0,030=0,0195m3V_{\text{db}} = 2{,}5 \cdot 0{,}260 \cdot 0{,}030 = 0{,}0195\,\text{m}^3, a 12 db pedig 0,234m30{,}234\,\text{m}^3 lenne. A középszélességgel számolt érték kisebb, mert a szél valóban keskenyebb; ezért a középszélesség módszere adja a hasznos térfogatot. ∎

Számítás. 3. példa: hibát keresünk egy tétel köbözésében.

Adott: egy 2500 mm hosszú, 28 mm vastag szélezetlen deszka szélességét csak a legszélesebb ponton mérték: 250 mm. A köbözésük: V=2,5⋅0,250⋅0,028=0,0175m3V = 2{,}5 \cdot 0{,}250 \cdot 0{,}028 = 0{,}0175\,\text{m}^3.

Mi a hiba? A legnagyobb szélesség nem adja meg a deszka valós, hasznos térfogatát. Ha a szélesség másutt 210 mm, az átlag 230 mm, akkor a helyes köbözés V=2,5⋅0,230⋅0,028=0,0161m3V = 2{,}5 \cdot 0{,}230 \cdot 0{,}028 = 0{,}0161\,\text{m}^3. A hiba miatt a vevő kb. 8,7%-kal (250/230=1,087250/230 = 1{,}087) többet fizetne, és az anyagnorma is hibás lenne. Ezért szélezetlen anyagot mindig középszélességgel, több mérésből átlagolunk. ∎

A fenti példák megmutatják, hogy a köbözést mindig mértékegység-ellenőrzéssel kell végezni: a hossz, szélesség és vastagság méterben legyen, az eredmény m³-ben.

7.1.8 Konszignációs lap kitöltése

A konszignáció (konszignációs lap) a fűrészáru-szállítmány tételes jegyzéke. Tartalmazza a tételt, a fafajt, a minőségi osztályt, a keresztmetszetet, a darabszámot, a hosszt, a térfogatot és a megjegyzést. Ez a dokumentum az átvétel és az anyagelszámolás alapja.

Példa. Töltsünk ki egy egyszerű konszignációs lapot.

A műhely a következő faanyagot kapta:

Kiszámoljuk a térfogatokat, és konszignációs lap formájában összegezzük őket.

Tétel Fafaj Osztály Méret (mm) vagy v (mm) Db Hossz (m) Térfogat (m³) Megjegyzés
1 fenyő A/B 22×100 szélezett 50 4,0 0,4400 táblás, szellőzve
2 tölgy B/C 30 szélezetlen 12 2,5 0,2160 középszélesség 240 mm
3 bükk A 28×150 szélezett 30 3,0 0,3780 gőzölt bükk
4 fenyő C 24×48 léc 200 3,0 0,6912 építőipari léc
Összesen 1,7252 kerekítve 1,725 m³

A tétel 3 számítása például:

V3=3,0⋅0,150⋅0,028=0,0126m3/db V_3 = 3{,}0 \cdot 0{,}150 \cdot 0{,}028 = 0{,}0126\,\text{m}^3/\text{db}

V3,ö=30⋅0,0126=0,378m3 V_{3,\text{ö}} = 30 \cdot 0{,}0126 = 0{,}378\,\text{m}^3

A léc tétel:

V4=3,0⋅0,048⋅0,024=0,003456m3/db V_4 = 3{,}0 \cdot 0{,}048 \cdot 0{,}024 = 0{,}003456\,\text{m}^3/\text{db}

V4,ö=200⋅0,003456=0,6912m3 V_{4,\text{ö}} = 200 \cdot 0{,}003456 = 0{,}6912\,\text{m}^3

Az összesítés után ellenőrizzük, hogy az összeg nagyságrendje reális: négy tétel, mind nagyjából 0,2–0,7 m³, az összeg 1,725 m³, ami elfogadható. A mintaárat itt nem tüntettük fel, mert a konszignáció mennyiségi dokumentum; az árakat az árajánlatban számoljuk (lásd Árajánlat készítése: termelési ár, ÁFA, kiszámlázott ár).

Egy fűrészáru-szállítmány tételeinek térfogata - Szemléltető, a szövegbeli konszignációs lap mintaadataiból számolt értékek; a tényleges köbözést a szállítási szabvány szerint ellenőrizni kell.

Megjegyzés. A konszignációs lapot célszerű úgy kitölteni, hogy a térfogat számítását külön papíron vagy táblázatkezelővel is megismétled: az F oszlop (térfogat) = B (db) × C (hossz) × D (szélesség) × E (vastagság), a méreteket méterben (a mm-ben rögzített méretet előbb osszuk 1000-rel).

7.1.9 Szakszerű máglyázás: lécezés, alátámasztás

A fűrészárut tárolni kell, amíg fel nem használjuk. A rossz tárolás vetemedést, repedést, penészedést, rovarkárt okozhat. A fűrészáru máglyázása azt jelenti, hogy a darabokat szellőző sorokban, lécekkel elválasztva rakjuk egymásra.

Recept. Szakszerű fűrészáru-máglya készítése:

  1. Válassz vízszintes, teherbíró alapot. A talajtól legalább 200–300 mm magasságban legyen az első sor.
  2. Helyezz el alátéteket (gerenda, vasbetontalp), keresztben a deszkák hossztengelyére, lehetőleg egyvonalban, egymástól távolságuk a darab vastagságától függően 600–1000 mm (tájékoztató, ellenőrizendő).
  3. Rakd az első sor deszkát az alátétekre, lágyan, egyenesen, ne lógjanak ki a bütük jobban, mint amennyit az alátét megtámaszt.
  4. Helyezz léceket az első sorra, pontosan az alátétek fölé, azonos vastagságú (pl. 24×24 mm) lécek. A lécek legyenek párhuzamosak egymással és merőlegesek a deszkák hossztengelyére.
  5. Rakd a következő sort a lécekre, ugyanolyan irányban, mint az elsőt. Így a sorok között levegő áramlik.
  6. Folytasd a rétegezést, amíg a máglya magassága biztonságos marad. A magasság ne haladja meg a sík, stabil alátámasztást; kézi anyagmozgatáshoz a munkavédelmi szabályok szerint dolgozz.
  7. Védd a bütüket. A deszkavégeket takard le a naptól, széltől, esőtől; a bütükre repedésgátló festék, pergament vagy viaszos papír, árnyékoló lemez kerüljön, ha a fa hajlamos a bütürepedésre.
  8. Takard le a máglyát feszített ponyvával, de hagyj szellőző rést az oldalakon, hogy a nedvesség távozhasson.
  9. Ellenőrizd időnként a máglyát: nincs-e penész, rovar, elmozdult léc, beázás.

A lécezés célja, hogy a szárítás közben a sorokban egyenletes légmozgás legyen. Ha a deszkákat közvetlenül egymásra rakjuk, az érintkező felületeken megreked a nedvesség, és penész, elszíneződés jelenik meg.

7.1.10 Ábrák: fűrészáru-fajták és máglyázás

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hat fűrészáru-példa méretekkel: szélezett, szélezetlen és félszélezett deszka, palló, gerenda, léc; a kéreg sraffozott sáv, a bütün évgyűrű-ívek.
Fűrészáru-fajták ferde axonometriában, közös keresztmetszeti léptékben, a hossz megszakítva: szélezett fenyő deszka 4000 × 100 × 22, szélezetlen tölgy deszka 2500 × 220–260 × 30 (kéreggel), félszélezett deszka (egyik széle vágott), tölgy palló 2500 × 150 × 48, gerenda 4000 × 100 × 100 és léc 3000 × 48 × 24; méretek l × b × v sorrendben, mm-ben

A szélezetlen és a félszélezett darabot a szabálytalan, kérges szél (sraffozott sáv) különbözteti meg a szélezettől. A HTML-változatban a szélesség és a vastagság csúszkájával kipróbálhatod, mikor nevezünk egy keresztmetszetet deszkának, pallónak, lécnek vagy gerendának (a 7.1.1 tájékoztató határai szerint).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Lécezett fűrészáru-máglya oldal- és homloknézete alátétekkel, egyvonalú lécekkel és szellőző sorokkal; betétábrán az elcsúszott lécek miatt meghajló deszka.
Lécezett fűrészáru-máglya oldal- és homloknézete: betontalpon 100 × 100-as alátétgerendák 600–1000 mm-enként (itt 800 mm), az első sor legalább 300 mm-rel a talaj fölött, 24 × 24 mm-es lécek pontosan az alátétek fölött, bütüvédő árnyékoló lemez, túlnyúló tető; mellette a helyes és a hibás (elcsúszott) lécezés

A távolságok a recept tájékoztató tartományai. A HTML-változat a recept kilenc lépése szerint, lépésenként építi fel a máglyát, az utolsó lépésben a rossz lécezés következményét mutatja.

7.1.11 Minőségellenőrzés

A fűrészáru átvételekor és feldolgozása előtt a következőket ellenőrizzük:

Ha eltérést találunk, a szállítólevélre rá kell vezetni, és értesíteni a beszerzőt vagy a szállítót. A hibás tételt lehetőleg rakjuk külön, és fényképpel dokumentáljuk.

7.1.12 Tipikus hibák és okaik

  1. Rossz osztályba válogatás. Tünet: a látható bútorlapra szánt deszkán nagy, kihulló göcs vagy repedés; a takart szerkezetbe szép, drága anyag kerül. Oka: nem ismerik az osztályozási határokat, vagy csak az egyik oldalt nézik. Helyes: a minőségi osztály követelményeit és a felhasználási célt együtt kell vizsgálni, mindkét oldalra és az élekre.

  2. Nedvességet nem mérnek. Tünet: a frissen beérkezett, nedves fűrészárut késztermékbe építik, ami később vetemedik, a kötések szétnyílnak. Oka: azt hiszik, a fűrészáru „már száraz”. Helyes: átvételkor nedvességmérővel mérni, és csak a felhasználási célnak megfelelő nedvességtartalmú anyagot használni.

  3. Szélezetlen áru helytelen köbözése. Tünet: a tétel térfogata nagyobb, mint a hasznos anyag; a műhely túlfizet. Oka: legnagyobb szélességet mérik középszélesség helyett. Helyes: három ponton mérnek, átlagolnak, és kéregmentes szélességet számolunk.

  4. Rossz máglyázás lécek nélkül. Tünet: a deszkák elszíneződnek, penészesek, egyenlőtlenül száradnak, megcsavarodnak. Oka: a sorokat közvetlenül egymásra rakták, nincs szellőzés, alátét sincs. Helyes: alátétek, lécezés, bütüvédelem, fedés, szellőző rés.

  5. Méretkeverés vagy sorrendtévesztés. Tünet: a szállítólevél keresztmetszeti jelölését (vastagság × szélesség, pl. 22×100) sorrendcsere nélkül írják be a szabásjegyzékbe, ahol hossz × szélesség × vastagság (4000 × 100 × 22) a sorrend, és a megrendelésben rossz szélességű anyag érkezik. Oka: nem tartják a hossz × szélesség × vastagság sorrendet. Helyes: a méretmegadásnál mindig a megadott sorrendet használni, és a szöveges jelölésnél hozzátenni, mi a szélesség és mi a vastagság.

7.1.13 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy kis asztalosműhely bejárati ajtókat gyártott. A beszerző okosnak hitte magát, és szélezetlen tölgy pallót vásárolt, mert olcsóbbnak tűnt. Az átvételnél a gyors kolléga minden pallót a legszélesebb pontján mért, és úgy köbözött. A szállítólevelet gond nélkül elfogadták. Amikor a pallókat szélezni kezdték, kiderült, hogy a valódi, hasznos térfogat körülbelül 12%-kal kisebb, mint amit kifizettek. Ráadásul a nedvességmérést is elmulasztották, ezért a félig szárított anyagból a gyalulás után csavarodott alkatrészek lettek. A hiba miatt a megrendelés csúszott, és az anyagot utólag újra kellett szárítani. A tanulság: a fűrészárut mindig a szabályos módon, középszélességgel köbözzük, és a nedvességet átvételkor ellenőrizzük.

7.1.14 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A deszka vastagsága jellemzően 18–38 mm, a palló vastagabb.
  2. Mi a különbség a névleges és a tényleges méret között?
  3. Számold át: 25 db szélezett deszka, mérete 2500×120×27 mm, mekkora a térfogata?
  4. Miért nem szabad szélezetlen deszkát a legnagyobb szélességgel köbözni?
  5. Sorold fel a szakszerű máglya legalább három elemét!
  6. Mi a konszignáció szerepe?

7.1.15 Feladatok

1. feladat (A). Írd be, melyik fűrészáru lehet deszka, palló, léc vagy gerenda: (a) 3000×48×24 mm, (b) 4000×100×100 mm, (c) 3500×180×28 mm, (d) 2500×160×48 mm. Indokold röviden a vastagság és a szélesség arányával.

2. feladat (A). Váltsd át méterré, és számold ki egy db 3200×125×25 mm-es szélezett deszka térfogatát három tizedesjegyre.

3. feladat (B). Egy szélezetlen bükk deszka hossza 2800 mm, vastagsága 35 mm. Mérd a szélességeket: 300 mm, 270 mm, 240 mm, 210 mm (négy mérés). Számold ki a darab térfogatát középszélességgel.

4. feladat (B). Töltsd ki a konszignációs lap hiányzó térfogat sorát: 40 db tölgy deszka, A osztály, 27×130 mm, 2,1 m. Ellenőrizd azt is, hogy az összesítés 0,45 m³-e reális-e a tételre? (Nem kell más tétel; csak az adott tétel térfogatát számold.)

5. feladat (C). Egy tétel 10 db 4,0 m hosszú, 4000 × 100 × 50 mm-es (névleges) pallót tartalmaz. A pallókat 2–2 mm túlmérettel fűrészelték: a tényleges vastagság 52 mm, szélesség 102 mm. Számold ki a fűrészelési (tényleges) és a névleges térfogatot, és állapítsd meg, hány százalékkal nagyobb a fűrészelési térfogat. Ez a ráhagyás. Hol hasznosul ez a későbbi szárításnál és gyalulásnál?

6. feladat (D). Műhelygyakorlat: készíts elő egy 20 db-os szélezett deszkaköteget méretellenőrzéshez. Mérj meg legalább 5 deszkát, mérd a hossz, szélesség és vastagság értékét, számold át az átlagos térfogatot, és tölts ki egy kézi konszignációs lapot a mért adatokkal. A mérési jegyzőkönyvben tüntesd fel: fafaj, osztály, nedvesség (ha van nedvességmérő), hibákat röviden.

7.1.16 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok.

  1. Igaz, a magyar gyakorlatban a deszka körülbelül 18–38 mm, a palló nagyobb vastagságú (ellenőrizendő). A deszka szélessége legalább a vastagság kétszerese.
  2. A névleges méret a rendelt, kereskedelmi méret; a tényleges méret a darabon mérhető méret, ami a zsugorodás és a tűrések miatt eltérhet.
  3. V = 2,5 × 0,120 × 0,027 = 0,0081 m³/db, 25 db → 0,2025 m³.
  4. Mert a legnagyobb szélesség túlbecsüli a hasznos faanyag-mennyiséget; a valós térfogatot az átlagos, kéregmentes szélességgel kell számolni.
  5. Alátámasztás, lécezés, bütüvédelem, fedés/szellőzés.
  6. A konszignáció a szállítmány tételes jegyzéke, az átvétel és az anyagelszámolás alapja.

1. feladat megoldása. (a) léc, mert keskeny és vékony; (b) gerenda, mert 100×100 mm nagy keresztmetszet; (c) deszka, 28 mm vastag, szélessége több mint a kétszerese; (d) palló, 48 mm vastag és széles.

2. feladat megoldása. l = 3200 mm = 3,2 m; b = 125 mm = 0,125 m; v = 25 mm = 0,025 m. V = 3,2 × 0,125 × 0,025 = 0,0100 m³ = 0,010 m³.

3. feladat megoldása. Átlag: (300+270+240+210)/4 = 1020/4 = 255 mm = 0,255 m. V = 2,8 × 0,255 × 0,035 = 0,02499 m³ ≈ 0,0250 m³.

4. feladat megoldása. l = 2,1 m; b = 130 mm = 0,130 m; v = 27 mm = 0,027 m. V/db = 2,1 × 0,130 × 0,027 = 0,007371 m³. 40 db → V = 40 × 0,007371 = 0,29484 m³ ≈ 0,295 m³. Ez a tétel önmagában 0,295 m³; a 0,45 m³ csak akkor reális, ha más tételekkel együtt nézzük.

5. feladat megoldása. Névleges: V_n = 10 × 4,0 × 0,050 × 0,100 = 0,200 m³. Tényleges: V_t = 10 × 4,0 × 0,052 × 0,102 = 0,21216 m³. Különbség: 0,21216 − 0,200 = 0,01216 m³. Százalék: 0,01216 / 0,200 × 100 = 6,08% ≈ 6,1%. A túlméret a szárítási zsugorodást és a gyalulási ráhagyást fedezi. A zsugorodás során a tényleges méret csökken, a gyalulásnál pedig a kívánt sima, pontos méretet alakítjuk ki.

6. feladat megoldása (elve). A gyakorlat során a mért adatokat táblázatba kell gyűjteni. Például ha mért értékek: 4002×100×22, 4001×101×22, 4000×100×23, 3998×99×22, 4003×100×22, akkor az átlagos térfogat számolása: az átlag hossz 4000,8 mm → 4,0008 m; átlag szélesség 100 mm → 0,1000 m; átlag vastagság 22,2 mm → 0,0222 m. V/db = 4,0008 × 0,1 × 0,0222 = 0,00888 m³, 20 db-ra 0,1776 m³. A konszignációs lapra a mért tétel, fafaj, osztály, méret, db, térfogat, esetleges hibák kerülnek. A pontos mérési jegyzőkönyvet és tűréseket a termékszabvány szerint kell ellenőrizni.

7.1.17 Rövid összefoglaló

A fűrészáru a rönk fűrészelésével készülő, hasábszerű faanyag. Fajtái elsősorban a deszka, palló, léc és gerenda. A szélezett darab szélei párhuzamosak, a szélezetlené természetes, változó szélességűek; a félszélezett egyik széle vágott. A méretmegadás sorrendje mindig hossz × szélesség × vastagság, mm-ben. A névleges méret a rendelt, a tényleges a mérhető, a szárazméret a szárítás utáni méret; a fűrészelési ráhagyás fedezi a zsugorodást és a későbbi gyalulást. A fűrészárut fafaj, nedvesség, alaki és szöveti hibák szerint osztályozzák; az osztályjelölés (például A–D) a felhasználhatóságot mutatja (a hatályos termékszabvány ellenőrizendő). A köbözés alapképlete V=l⋅b⋅vV = l \cdot b \cdot v; szélezetlen árunál a középszélességet használjuk. A konszignáció a szállítmány tételes jegyzéke, amelyet átvételkor kitöltünk. A fűrészárut lécezett máglyában, alátéteken, szellőző sorokkal, bütüvédelemmel kell tárolni. A köbözést, osztályozást és méretrendet a A faanyag szárítása, gőzölése és egyéb kezelése, az Szabásjegyzék és anyagnorma és a Padlók, parketták és lambéria: alapanyaggyártás és lerakás fejezetei használják tovább.

7.1.18 Források és ellenőrzési hiányok