Képzeld el, hogy kerti padot, pergolát vagy spalettát készítesz. A faanyag kint van az időjárásban: eső, hó, napfény és talajnedvesség éri. A Farontó gombák és rovarok alfejezetben láttad, hogy a gombák és a rovarok pontosan akkor támadnak, ha a fa nedves, meleg és levegőtlen. A faanyagvédelem célja nem csupán az, hogy a felületre kenjünk valamilyen vegyszert, hanem az, hogy a lehető legjobban megnehezítsük a károsítók életét, és meghosszabbítsuk a termék élettartamát. A vevő nem azt kérdezi, hogy „mi van a fán”, hanem azt, hogy „meddig fog ez kint kibírni?”.
Két teljesen egyforma lucfenyő deszkát kint felejtünk: az egyiket a fűre fektetve, a másikat két téglalábra emelve. A fűre fektetett deszka alatt megáll a víz és a pára, a gomba egyetlen nyáron elszínezi és tönkreteszi. A téglára emelt deszka alatt átjár a levegő, a fa kiszárad, és évekig ép marad. A faanyagvédelem első és leghatékonyabb lépése tehát nem a vegyszer, hanem a szerkezeti megoldás.
Nézz meg egy régi, kívülről szép kerti asztalt. Amikor megbontod, ahol az asztallap közvetlenül a keretlécen feküdt fel, ott a festék alatt feketés, rothadt sávot találsz, mert a két elem közötti kapilláris résben megállt a víz. Ugyanennek az asztalnak a lábai a talajszint felett 2 cm-rel egészségesek, de a talajjal érintkező bütü (a fa keresztmetszete, ahol a rostok vége látszik) korhadt és szivacsos. Ez a jelenség bemutatja a két alapvető védekezési elvet: a vizet el kell vezetni a kapcsolatoktól, és a bütüket el kell zárni a közvetlen felszívódástól.
Definíció. Faanyagvédelemnek nevezzük mindazoknak az eljárásoknak az összességét, amelyekkel a faanyagot megóvjuk a károsító tényezőktől (gomba, rovar, UV-sugárzás, nedvesség) annak érdekében, hogy a termék megőrizze esztétikai és szilárdsági tulajdonságait.
A faanyagvédelem két nagy csoportba osztható: 1. Szerkezeti (konstrukciós) faanyagvédelem: a faanyagot úgy tervezzük meg és építjük be, hogy a víz és a nedvesség ne állhasson meg rajta, és hogy a beépített fa mindig ki tudjon száradni. Ez a leghatékonyabb, leggazdaságosabb és környezetbarátabb megoldás. Vegyszer nélkül is működik. 2. Vegyi faanyagvédelem: biocid (élőlényeket – gombát, rovart – elpusztító vagy szaporodásukat gátló) hatóanyagú szerek, illetve víztaszító vagy UV-védő bevonatok használata.
Szabály. Soha ne csak a vegyi védelemre támaszkodj! A vegyszer csak kiegészíti, de nem helyettesíti a jó szerkezeti kialakítást. A „konstrukció előbb, kémia másodszor” elv minden kültéri asztalosmunkára igaz.
A szerkezeti védelem alapja a „víz útjának” megtervezése. Nézzük a legfontosabb elveket, amelyeket a kültéri termékek, az ablakok, a spaletták és a helyszíni szerelés során is alkalmazunk (ezt használjuk fel a Spaletta, zsalugáter és árnyékolástechnikai berendezések alfejezetben).

Az ábrán szaggatott nyíl mutatja a víz útját: a vízszintes felületen a víz megáll, a lejtésen lefolyik; cseppentő horony nélkül a víz a párkány alján visszafut a falhoz, horonnyal lecseppen; légrés nélkül a pára a burkolat mögött reked; a talajig érő burkolatot a felcsapódó víz nedvesíti; a betonba állított oszlop bütüje állandóan nedves, a fémpapucs kiemeli. A HTML-változatban az öt elvet lépésenként, rossz–jó párokban nézheted végig.
Továbbvitt eredmény. A szerkezeti faanyagvédelem elveit – különösen a cseppentő él és a kiszellőzés – tudatosan alkalmaznod kell a Spaletta, zsalugáter és árnyékolástechnikai berendezések alfejezetben, mert ezek a termékek folyamatosan ki vannak téve a csapóesőnek.
Ha a szerkezeti védelem önmagában nem elég (pl. a vevő mégis földközelbe akarja a lécet, vagy lucfenyőből kér kinti tárgyat), vegyi faanyagvédő szert kell alkalmazni.
Megelőző kezelés: Egészséges, új faanyagot itatunk át szerrel, hogy a gomba vagy rovar ne tudjon megtelepedni benne. Ez a leggyakoribb asztalosipari feladat. Megszüntető kezelés: Már megtámadott, de még menthető faanyagot kezelünk olyan szerrel, amely elpusztítja az aktív rovarlárvát vagy gombát (pl. bútorfelújításnál szuvasodás ellen).

A keresztmetszeten a sötét sáv a védőszerrel átitatott réteg: ecsetelésnél vékony, mártásnál vastagabb, nyomás alatti telítésnél a szijács teljesen átitatódik, a geszt kevésbé. Ha a kezelt lécet utólag elvágjuk vagy megfúrjuk, a belső, védetlen rész a felszínre kerül, ezért a vágott felületet utólag kezelni kell.
Figyelem. A telített fát vágás, fúrás, gyalulás után a megnyitott felületeken (különösen a bütün) a gyártó által ajánlott utókezelő szerrel újra kell kezelni. A telített fa megmunkálása elszívással, FFP2/FFP3 légzésvédőben, kézi munkánál kesztyűben történjen; a forgácsot és a hulladékot ne égesd el, kezelt fa hulladékaként gyűjtsd (ellenőrizendő: biztonsági adatlap, hulladékjogszabály).
Szabvány. A faanyag felhasználási körülményeit (kültéri, beltéri, talajjal érintkező stb.) szabványok osztályozzák (pl. az MSZ EN 335 sorozat használati osztályai; a pontos szabványjelölés és a jelenlegi osztályozás ellenőrizendő). Ez alapján választjuk ki a megfelelő telítési módot és hatóanyagot.
Szabvány. A faanyagvédő szerek biocid termékek. Az Európai Unióban a Biocid Rendelet (BPR, 528/2012/EU – ellenőrizendő: hatályos módosítások; a faanyagvédő szer a 8. terméktípus, PT8) szabályozza az engedélyezésüket. Csak olyan terméket használj, amelyik rendelkezik engedélyszámmal, és a címkéjén jól láthatóan szerepel a hatóanyag, az engedélyszám, a terméktípus (PT8), a felhasználási (használati) osztály és a veszélyességi jelölés (CLP piktogramok).
Biztonság. A faanyagvédő szerek vegyi anyagok, ezért a Faipari hulladékok, veszélyes anyagok és a biztonsági adatlap alfejezetben tanultak szerint kell velük dolgozni: - Egyéni védőeszköz: Kémiailag ellenálló kesztyű, védőszemüveg, és ha a biztonsági adatlap írja elő, légzésvédő maszk (pl. szerves gőz elleni szűrő). - Soha ne kenj fel védőszert zárt, szellőzés nélküli helyiségben! A párolgó oldószerek szédülést, fejfájást okozhatnak. - Tűzvédelem: Az oldószeres szerek tűzveszélyesek. Nyílt láng, szikraképződés és dohányzás tilos a munkaterületen. - Hulladékkezelés: A megmaradt szert és a szennyezett rongyot vegyi hulladékként kell kezelni. Tilos a lefolyóba önteni! Az olajos rongyot ne gyűrd össze, mert az öngyulladás veszélye miatt fémdobozban, lezárva kell gyűjteni.
Az utóbbi években egyre elterjedtebbek a vegyszermentes, hőkezelt vagy módosított faanyagok.
Megjegyzés. Ezek a kezelt faanyagok sok esetben kiváltják a vegyi védőszereket. Kültéri asztalosmunkánál érdemes ezeket is ajánlani a vevőnek, mert hosszú távon kiszámíthatóbbak, és nem tartalmaznak kioldódó biocidokat.
Technológiai lap. Kültéri faanyag védőkezelése ecseteléssel.
Gépbiztonság. A művelet betanított, felügyelt tanulónak szól; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd. A felület előkészítéséhez használt csiszológéppel elszívás mellett, FFP2 (keményfánál FFP3) porvédő félálarcban és védőszemüvegben dolgozz (ellenőrizendő: gépkönyv). Forgó csiszológépnél kesztyűt ne viselj (behúzásveszély); a vegyszerálló kesztyűt csak a védőszer felhordásához vedd fel, a gép használata után.
Lépések: 1. Anyagellenőrzés. A fa legyen kellően száraz. Kültéri vizes bázisú szerhez a fanedvesség legyen 18% alatt (ellenőrizendő: a termék adatlapja szerinti érték). – Ellenőrzés: nedvességmérővel mérünk. 2. Előkészítés. Csiszold simára az alkatrészt, és portalanítsd. A bütüt tedd érdesre, hogy a szer jobban beszívódjon. – Ellenőrzés: tiszta, zsírmentes, pormentes felület. 3. Szer előkészítése. Alaposan keverd fel a védőszert a dobozban! – Ellenőrzés: a fenéküledék felkeveredett. 4. Felhordás. Első lépésként a bütükre kenj bőségesen, amíg a fa már nem szívja be. Ezután a felületeket folyásirányban, egyenletesen kend le. – Ellenőrzés: nincs fényes tócsa, de a felület nedvesen csillog. 5. Szárítás. Tartsd be a gyártó által megadott száradási időt, mielőtt a következő réteget felhordanád. – Ellenőrzés: tapintásra nem ragad. 6. Második réteg. Kültérre mindig dolgozz legalább két-három réteggel! A vizes bázisú szereknél a második réteg előtti enyhe köztes csiszolás javítja a tapadást. – Ellenőrzés: fedőréteg egyenletes, nincs folt. 7. Tisztítás. A szerszámokat azonnal mosd el (vizes bázisúnál vízzel, oldószernél hígítóval). A hulladékot gyűjtsd zárt edénybe. – Ellenőrzés: munkaterület tiszta, anyag biztonságosan tárolva.
A kezelés után ellenőrizni kell a megmunkált alkatrészt: - Bevonat vastagsága: Szemrevételezéssel és rétegvastagság-mérővel ellenőrzünk (tájékoztató érték ecsetelt lazúrnál: 20–40 µm rétegenként, ellenőrizendő a gyártói adatlapon). - Befedettség: Nincs-e kihagyott, matt, száraz folt (különösen a bütüön és az éleken)? - Tapadás: A szer ne porozzon, ne legyen ragacsos. - Ha a felület repedezett, vagy a szer nem fed, az anyaghiba vagy rossz hőmérséklet miatt történhetett. Ilyenkor a hibás réteget le kell csiszolni és újra kell kezelni.
Hiba: A kezelt fa néhány hónap múlva penészedik vagy korhad. - Ok: A szert nem a bütüre és az élekre koncentrálva vitték fel, vagy a fa nedves volt. A gomba a védőfólia alól támad. - Helyes gyakorlat: A kezelés előtt szárítsd a fát, a bütüt addig itasd, amíg bírja, és szerkezetileg biztosítsd a vízelvezetést.
Hiba: A felület ragacsos vagy foltos marad. - Ok: Túl vastagon vitték fel a szert, vagy nem tartották be a rétegközi száradási időt. - Helyes gyakorlat: Vékony, egyenletes rétegekben dolgozz. „Inkább kétszer vékonyan, mint egyszer vastagon.”
Hiba: A munkás szédül, fejfáj. - Ok: Oldószeres szerrel zárt helyiségben dolgozott, légzésvédő és elszívás nélkül. - Helyes gyakorlat: Mindig olvasd el a biztonsági adatlapot! Biztosítsunk kereszthuzatot vagy helyi elszívást, és viseljünk gázszűrő maszkot.
Egy asztalos kültéri spalettát készített. A megrendelő ragaszkodott a festett, világos színhez. Az asztalos a spaletta léceit nem kezelte külön védőszerrel, csak alapozta és festette. Két év múlva a vevő reklamált: a festék a lécek bütüin és a vízszintes kötéseknél felhólyagzott, alatta a fa szürke és puha lett. A vizsgálat során az asztalos látta, hogy a spaletta felső vízszintes zárólécein a víz megállt, és a bütüket nem védte le szerkezetileg. A megoldás az volt, hogy az új léceket gombaölő alapozóval itatták át, a bütüket kétszer kezelték, a vízszintes záróléc tetejére pedig lejtőt és cseppentő élt gyalultak. A tanulság: a festék önmagában nem faanyagvédelem; a védelmet a szerkezet + a biocid alapozó adja.
1. feladat (A) Sorold fel a szerkezeti faanyagvédelem öt alapelvét egy kültéri virágláda tervezéséhez.
2. feladat (B) Egy vevő kerti padot kér lucfenyőből. A pad lábai közvetlenül a gyepen állnának. Írj egy rövid műszaki javaslatot: hogyan védenéd a lábak végét szerkezetileg és vegyileg, hogy ne rohadjanak el?
3. feladat (C) Vizsgáld meg a hibát: Egy frissen kezelt, kültéri asztallap alján a lakkréteg alatt szürke, ecsetfolt-szerű elszíneződés jelenik meg. Mi lehet az ok, és hogyan előznéd meg?
4. feladat (D) Készíts technológiai lépéssort kerti spaletta léceinek kezelésére. A lépések tartalmazzák a fanedvesség-ellenőrzést, a gyalulás/bütü-előkészítés, a felhordás és a száradás paramétereit is. Jelöld, hol használnál egyéni védőeszközt.
5. feladat (A) Mi a különbség a megelőző és a megszüntető kezelés között? Adj példát mindkettőre!
6. feladat (B) 12 db 1800 × 95 × 20 mm-es spalettaléc minden oldalát kétszer kezeljük; a szer kiadósága 10 m²/l (mintaadat, ellenőrizendő: termékadatlap). Hány liter szer kell 10 % ráhagyással?
Önellenőrzés – válaszok: 1. Hamis. A szerkezeti védelem az elsődleges, a vegyi védelem csak kiegészíti. 2. A bütü a legnagyobb vízfelszívó felület, mert itt a rostok üregei nyitottak. Ezért a védőszer itt hatol be a legkönnyebben, de itt is fogy a legtöbb, tehát többször kell itatni. 3. Cseppentő él, lejtés kialakítása, légrés a hátsó oldalon, pontszerű alátámasztás. 4. Megelőző: egészséges fát kezelünk, hogy ne fertőződjön meg. Megszüntető: már megtámadott fát kezelünk a kártevő elpusztítására. 5. Kémiailag ellenálló kesztyű, védőszemüveg, gőz-/gázszűrős légzésvédő maszk. 6. Mert az olajos rongy levegőn lassan oxidálódik, hőt termel, és önmagától meggyulladhat.
Feladatok megoldásai:
1. feladat (A) Virágláda esetén: (1) A láda alja ne álljon közvetlenül a talajon, kapjon lábakat. (2) A belső oldalra fóliaborítást vagy légrést teszünk, de a felesleges vizet ki kell vezetni. (3) A tető- vagy peremlécek kapjanak lejtést. (4) A bütüket takarjuk le vagy fordítsuk el az esőtől. (5) Használjunk tartós fafajt (pl. vörösfenyő) vagy nyomás alatt telített lucfenyőt.
2. feladat (B) Szerkezetileg: A láb végét nem állítjuk közvetlenül a fűbe. Betonba rakott, rozsdamentes fémpapucsot vagy állítható műanyag lábvéget szerelünk fel, amely 3–5 cm-re kiemeli a fát. A láb bütüjét a papucs oldala is takarja. Vegyileg: A láb alsó 20–30 cm-ét munka közben telítjük: bemártogatjuk vagy többször ecseteljük gomba- és rovarölő alapozóval, majd a felületi lazúrral bevonjuk. Az így megvédett láb a lecsapódó víztől is védve lesz, mert a papucsról lefolyik a víz.
3. feladat (C) A hiba oka: A faanyag a kezelés előtt túl nedves volt, vagy az asztallap alatt a cseppentő él hiánya miatt a víz megállt, és a lakk alá szivárgott. A szürke elszíneződés gomba vagy penész. A megelőzés: A felületkezelés előtt nedvességmérővel ellenőrizzük a fát (17–18% alatt, ellenőrizendő), és a lap alsó síkját kezeljük le, valamint alakítsunk ki cseppentő élt, hogy a víz ne az anyagba szivárogjon.
4. feladat (D) Technológiai lépéssor: 1. Száraz anyag ellenőrzése: Nedvességmérővel ellenőrzés (max. 18%). 2. Gyalulás: A lécek éleit letörjük (kis élletörés), a bütüit simára vágjuk. Facsiszológép használatakor porvédő félálarc (FFP2). 3. Tisztítás: Portalanítás tiszta, száraz ronggyal. 4. Alapozó védőszer: Vizes bázisú, bütüre és élekre duplán felhordva. Egyéni védőeszköz: kémiailag ellenálló kesztyű, védőszemüveg. 5. Szárítás: Gyártó által megadott idő, pl. 24 óra. Ellenőrzés: ujjpróba, nem ragad. 6. Köztes csiszolás: Finom papírral (pl. 240-es) a szálfelhúzás eltávolítása. Maszk. 7. Rétegező lazúr: Két réteg felhordása. Egyéni védőeszköz: kesztyű, szemüveg, szellőztetés. 8. Szerszámtisztítás: Forró vizes ecsetmosás.
5. feladat (A) megoldás Megelőző kezelés: egészséges, új faanyagot kezelünk, hogy gomba vagy rovar ne telepedjen meg benne (pl. új kerítésléc alapozása). Megszüntető kezelés: már megtámadott, még menthető faanyagot kezelünk, hogy a kártevő elpusztuljon (pl. szuvas bútorláb felújítása).
6. feladat (B) megoldás Egy léc felülete: . 12 db: ; két réteg: ; szükséges szer: l; 10 % ráhagyással l.
A faanyagvédelem két pillérből áll: a szerkezeti (konstrukciós) és a vegyi védelemből. A szerkezeti védelem a hatékonyabb: vízelvezetés (cseppentő él, lejtés), bütük elzárása, kiszellőzés (légrés) és a talajtól való távolság. A vegyi védelem biocid szerekkel (megelőző vagy megszüntető jelleggel) egészíti ki, elsősorban ecseteléssel, mártással vagy ipari nyomásos telítéssel. A faanyagvédő szerek veszélyes anyagok; csak engedélyezett, címkézett terméket, a biztonsági adatlap szerinti védőfelszerelésben és szellőzés mellett használjunk. Az oldószeres szerek tűzveszélyesek, a hulladékot zártan kell gyűjteni. Környezetkímélő alternatívát jelentenek a hőkezelt (termofa) és módosított (acetilált) faanyagok. A legsikeresebb védelem mindig a „konstrukció + vegyszer” kombinációja. Továbbvitt eredmény. A szerkezeti védelmi elveket (cseppentő él, kiszellőzés, bütü elfordítása) a Spaletta, zsalugáter és árnyékolástechnikai berendezések alfejezetben alkalmazzuk a csapóesőnek kitett termékeknél.