3.5 Faipari hulladékok, veszélyes anyagok és a biztonsági adatlap

3.5.1 Motiváció

Műszak végén a tanuló a gyalupad mellett összegyűjti a nap során keletkezett hulladékot. Egymás mellett áll egy zsák csiszolási por, egy köteg tiszta tölgyfahulladék, néhány leeső MDF-darab, egy kiürült lakkos doboz, és egy vödörben olajos, oldószeres rongyok. A kukába mindent nem dobhatunk együtt, és az udvaron sem égethetünk el mindent. Ha rosszul döntünk, tűz keletkezhet, mérgező füstöt lélegezhetünk be, vagy szennyezhetjük a talajt. Ebben az alfejezetben megtanuljuk, hogyan válogassuk szét, tároljuk és adassuk át a faipari műhely hulladékait, és hogyan olvassuk ki egy lakk vagy pác biztonsági adatlapjából a veszélyeket és a szükséges védőeszközöket.

3.5.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy rendezett műhely sarkát, amelyet négy zónára osztottak fel, és mindegyik zónát más színű jelölés mutatja:

  1. Fém konténer fedéllel: Ide kerülnek az olajos, lakkos, oldószeres rongyok.
  2. Tűzvédő (biztonsági) szekrény – szükség szerint elszívásra kötve: itt tárolják a lezárt, felbontott lakkokat, hígítókat, oldószeres ragasztókat (ellenőrizendő: OTSZ, tárolható mennyiség).
  3. Sárga, jelölt gyűjtőedény: Ide gyűjtik az üres flakonokat, dobozokat, kifolyt vegyszert.
  4. Feliratozott zsákok: Külön a tiszta fűrészpor, külön a kezelt- vagy lapanyag-darabok.

Ez a rend azért kell, mert a faipari műhelyben keveredik az ártalmatlan, természetes anyag a veszélyes vegyszerekkel. A rendezett gyűjtés megelőzi a balesetet és a környezetszennyezést.

3.5.3 Fogalmak és szabályok

Definíció. Hulladék: minden olyan anyag vagy tárgy, amelytől a birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. A faiparban ez lehet fahulladék, csomagolóanyag, üres vegyszeres edény, elhasznált csiszolóanyag vagy szennyezett rongy.

Definíció. Veszélyes hulladék: olyan hulladék, amely az egészségre vagy a környezetre kockázatot jelent. Például a lakkmaradék, az oldószer, a ragasztómaradék, a szennyezett rongy, a spray-palack vagy a faanyagvédő szer maradéka. A veszélyes hulladékot tilos a kommunális hulladékba dobni, lefolyóba önteni vagy elégetni.

Szabály. A hulladékot a keletkezés helyén már szét kell válogatni. A faipari műhelyben ezért külön gyűjtőedényeket helyezünk el, feliratozva. Az edényeket a gyakoriságnak megfelelően ürítjük, és a veszélyes hulladékot csak arra jogosult, engedéllyel rendelkező szállítónak adjuk át. A szállításhoz és az átadáshoz dokumentáció (pl. szállítójegy, veszélyes hulladék kísérője) szükséges. (ellenőrizendő: a hazai hulladékgazdálkodási jogszabályok és a konkrét nyomtatványok mindenkor hatályos előírásai)

Szabály. Fahulladék kezelése: A tiszta, kezeletlen fát felhasználhatjuk fűtésre, brikettálhatjuk vagy átadhatjuk lapgyártásnak. A kezelt (lakkozott, festett, ragasztott, pácfoltos, faanyagvédő szerrel impregnált) fa vagy a lapanyag (forgácslap, MDF, rétegelt lemez) nem égethető el hagyományos kályhában vagy kazánban. A bevonatok és a kötőanyagok égése során mérgező gázok (pl. formaldehid, szén-monoxid, szerves vegyületek) keletkeznek. Az ilyen hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni.

Szabály. Szennyvíz- és hulladékkezelés: Oldószert, lakkot, pácot, ragasztót, hígítót tilos a lefolyóba, a talajba vagy a közcsatornába önteni. A vízbázisú ragasztóval, festékkel szennyezett kevés szennyes víz maradékát hagyjuk beszáradni, majd a megszilárdult anyagot a hulladékjellegnek megfelelően gyűjtsük. A por- és forgácselszívást úgy kell méretezni és karbantartani, hogy a finom por ne jusson a környezetbe.

3.5.4 A leggyakoribb hulladékfajták felismerése

Megjegyzés. A gyártói biztonsági adatlap és a hulladéknyilvántartó pontosan megmondja, hogy az adott termék maradéka milyen hulladékazonosító alá tartozhat. (ellenőrizendő: az aktuális hulladékjegyzék és a termék biztonsági adatlapja)

3.5.5 A szennyezett rongy és a tűzveszély

Az olajos, lenolajos, oldószeres, poliuretános rongy különösen veszélyes. A beszáradó növényi olaj (pl. lenolaj) oxidációja hőt termel. Ha a rongyot összegyűrjük, a hő nem tud távozni, és a rongy öngyulladást okozhat. Az ilyen rongyot mindig fém, jól záródó fedelű, vízzel meglocsolt vagy légmentesen zárt edényben gyűjtsük. Az edényt tűzforrástól távol, hűvös, szellőző helyen tároljuk, és rendszeresen ürítsük vagy adassuk át veszélyes hulladékként.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Bal oldalon összegyűrt olajos rongy, amelynek belsejében felgyűlik a hő; jobb oldalon zárt fedelű fém gyűjtőtartály vízzel átitatott ronggyal.
Bal oldalon az összegyűrt olajos rongy metszete: a belsejében felgyűlik a hő; jobb oldalon a zárt, önzáró fedelű fém gyűjtőtartály vízzel átitatott ronggyal (sematikus rajz)

Az ábra bal oldala mutatja, miért veszélyes a kupac: az oxidáció hőt termel, a gyűrt rongy belsejéből a hő nem tud távozni, ezért ott egyre melegebb lesz. A jobb oldali fém tartály fedele szorosan, rés nélkül zár, a rongyot víz itatja át; a címke: „Veszélyes hulladék – szennyezett rongy”, „Öngyulladásra hajlamos”, „Tűzforrástól távol tartandó”. A HTML-változatban a két állapot között váltva egy szemléltető (nem mért) hőmérséklet–idő görbe is látszik.

3.5.6 A biztonsági adatlap és a CLP-mondatok

Szabvány. Az Európai Unióban a CLP-rendelet (osztályozás, címkézés, csomagolás) és a REACH-rendelet (vegyszerek regisztrálása, engedélyezése, korlátozása) szabályozza a veszélyes anyagok besorolását, címkézését és a biztonsági adatlapot. A forgalmazó köteles a vásárlónak magyar nyelvű biztonsági adatlapot adni. (ellenőrizendő: a CLP-rendelet és a REACH-rendelet mindenkor hatályos száma és a biztonsági adatlap tartalmi követelményei)

Definíció. Biztonsági adatlap (SDS – Safety Data Sheet): a gyártó vagy forgalmazó által rendelkezésre bocsátott, meghatározott szerkezetű dokumentum, amely a termék veszélyeit, a biztonságos kezelés, tárolás és ártalmatlanítás módját, valamint a védőeszközöket írja le. A faiparban minden ragasztóhoz, páchoz, lakkhoz, hígítóhoz, olajhoz és faanyagvédő szerhez adatlap tartozik.

A biztonsági adatlap 16 szakaszból áll. A felhasználó az alábbi részeket olvassa át figyelmesen:

  1. 1. Anyag/keverék és a vállalat azonosítása: Mi a termék neve, mi a felhasználása, ki a forgalmazó, és mi a vészhelyzeti telefonszám?
  2. 2. A veszélyek azonosítása: Milyen veszélyességi osztályba tartozik, milyen piktogramok és H-mondatok (figyelmeztető mondatok) vonatkoznak rá?
  3. 3. Összetétel: Milyen összetevők vannak benne, mekkora koncentrációban, és mi azok veszélyességi besorolása?
  4. 4. Elsősegélynyújtás: Mi a teendő bőrre kerülés, szembe jutás, belégzés vagy lenyelés esetén?
  5. 5. Tűzvédelem: Milyen oltóanyagot kell használni, mi nem használható, mi éghető?
  6. 6. Intézkedések véletlenszerű környezetbe jutás esetén: Hogyan takarítsuk fel a kiömlött anyagot?
  7. 7. Kezelés és tárolás: Hogyan tároljuk, mit ne tegyünk (pl. hőtől, szikrától, nyílt lángtól távol tartandó).
  8. 8. Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem: Milyen szellőzés, légzésvédelem, kesztyű, védőruha kell. Itt találjuk a munkahelyi határértékeket is.
  9. 9–16. szakasz: Fizikai-kémiai tulajdonságok, stabilitás, toxikológia, ökológia, hulladékkezelés, szállítás, jogszabályi adatok.

Szabály. A terméken és az adatlapon található H-mondatok (figyelmeztető mondatok) írják le a veszélyt, a P-mondatok (óvintézkedésre vonatkozó mondatok) pedig a megelőzést. A régi R- és S-mondatokat ma már a H- és P-mondatok váltják fel, de régi dokumentumokon még találkozunk velük. A csomagoláson piktogramok is jelzik a veszélyt.

Piktogram Jelentése Példa a faiparban
Láng Tűzveszélyes Nitrohígító, lakk, pácalé
Felkiáltójel Irritáló, egészségre ártalmas Egyes vizes lakkok, pácfelesleg
Korrózió Maró Erős maró hatású tisztítószer, egyes savas pácolószerek
Koponya Mérgező Metanoltartalmú hígító (nem jellemző, de előfordulhat)
Egészségkárosító Rákkeltő, légzőszervi szenzibilizáló Izocianátos lakk edzője, egyes formaldehidtartalmú ragasztók (ellenőrizendő: adatlap)
Környezeti veszély Veszélyes a vízi környezetre Egyes oldószeres lakkok, olajok
Statikus változat (mint a PDF-ben)Oldószeres lakk mintacímkéje számozott elemekkel: termékazonosító, láng, felkiáltójel és egészségkárosító piktogram, figyelmeztetés, H- és P-mondatok, szállító, mennyiség, UFI-kód.
Egy oldószeres lakk fiktív mintacímkéje számozott CLP-elemekkel, alatta a kilenc GHS-piktogram (a mondatok mintamondatok; a piktogramok sematikus utánrajzok, a hivatalos rajzolat ellenőrizendő)

A címkén ezt a nyolc elemet keresd: (1) termékazonosító, (2) piktogramok, (3) figyelmeztetés („Veszély” vagy „Figyelem”), (4) H-mondatok, (5) P-mondatok, (6) a szállító neve és elérhetősége, (7) névleges mennyiség, (8) UFI-kód. A HTML-változatban rámutatással megnézheted az elemek szerepét, és a „Gyakorló” gombbal keresési feladatokat kapsz.

Megjegyzés. A pontos H- és P-mondatokat, piktogramot és keverési arányt mindig az adott termék biztonsági adatlapja adja meg. Az alábbi példamondások tanulási minták, nem a termékre vonatkozó kizárólagos adatok.

Mondat Jelentése
H226 Tűzveszélyes folyadék és gőz.
H304 Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet.
H315 Bőrirritáló hatású.
H317 Allergiás bőrreakciót válthat ki.
H318 Súlyos szemkárosodást okoz.
H331 Belélegezve mérgező.
H334 Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket okozhat.
H336 Álmosságot vagy szédülést okozhat.
H350 Rákot okozhat.
H372 Ismétlődő expozíció károsítja a szerveket.
P210 Hőtől, forró felülettől, szikrától, nyílt lángtól távol tartandó.
P260 Ne lélegezze be a port/gőzt.
P271 Csak szabadban vagy jól szellőző helyen használható.
P280 Védőkesztyű/védőruha/szemvédő használata kötelező.
P304+P340 BELÉLEGZÉS ESETÉN: Vigye a sérültet friss levegőre.
P305+P351+P338 SZEMBE KERÜLÉS ESETÉN: Öblítse vízzel percekig; távolítsa el a kontaktlencsét.

3.5.7 Gyakorlat: pác és kétkomponensű lakk adatlapjának feldolgozása

1. eset – Oldószeres pác. A tanuló megfog egy „tölgy színű oldószeres pác” feliratú kannát. Az adatlap 2. szakasza szerint a termék tűzveszélyes (H226), irritáló (H315, H319), és álmosságot okozhat (H336). A 8. szakasz kesztyűt, védőszemüveget és jó szellőzést vagy gőzszűrő félmaszkot ír elő. A tanuló feladata: használat előtt ellenőrizze, hogy a műhelyben nincs nyílt láng, a szellőzés működik, a kesztyű nitrilből van, és a pácot zárt edényben, hűvös, tűzforrástól távol kell tárolni. A maradékot veszélyes hulladékként kell gyűjteni.

2. eset – Kétkomponensű poliuretán lakk. A tanuló feladata a bútorlap lelakkozása. Az adatlap 2. szakasza szerint az edző H315, H319, H334 (légzőszervi szenzibilizáló), H317, H351 (rákkeltő gyanúja) mondatokat tartalmaz. A 8. szakasz szerves gőz- és részecskeszűrő félmaszk (pl. A2P2 vagy A2P3 – az adatlap szerint), nitrilkesztyű, védőszemüveg és védőruha használatát írja elő. A tanuló ebből megtanulja, hogy ezt a lakkot csak szórófülkében vagy fokozott szellőzés mellett, légzésvédővel szabad felhordani. A megszilárdult lakkmaradékot a gyártó utasítása szerint kell kezelni.

Figyelem. A diizocianát-tartalmú termékeket (2K PU lakkok, ragasztók edzői) az EU-ban csak igazolt képzés után szabad szakmai célra használni (REACH XVII. melléklet, 74. bejegyzés (ellenőrizendő)). Szórásnál a légzésvédőt mindig a konkrét adatlap 8. szakasza határozza meg; sok termék kombinált A2P3 szűrőt vagy friss levegős légzésvédőt ír elő.

Figyelem. Ezt az olvasási gyakorlatot a A ragasztás alapfogalmai és a ragasztóanyagok és a Pácolás: pácok fajtái, előkészítés, felhordás, hibák alfejezetben is használjuk. A biztonsági adatlap olvasása nélkül nem kezdünk munkához, mert a védőeszköz és a tárolás megválasztása mindig ennek alapján történik.

3.5.8 Technológiai lap – Hulladékok szétválogatása és átadása

Cél: A műhelyben keletkező hulladékok biztonságos, szabályos kezelése.

Anyagok, eszközök: Feliratozott gyűjtőedények (zsák, fém konténer, kannák), kesztyű, védőszemüveg, veszélyes hulladék szállítójegy.

Gépbiztonság. A hulladékkezelés nem gépi művelet, de veszélyes anyagot, poros zsákot és éles lemezdarabot mozgatunk. Viselj kesztyűt, poros munkánál légzésvédőt. Éles, szálkás fa és törött üveg miatt zárt cipő kötelező. Tilos a gyűjtőedényt a tűzforrás közelébe állítani.

Lépések:

  1. Állítsuk össze a gyűjtőzónát. Külön edény: tiszta fahulladék, kezelt fa/lapanyag, kommunális hulladék, veszélyes fémkonténer. – ellenőrzés: minden edény feliratozva, a fémkonténer fedele jól zár.
  2. Nap vagy műszak végén válogassunk. A tiszta fűrészport és forgácsot tegyük a tiszta fás zsákba. A festett, lakkozott, ragasztott darabokat a kezelt fa edénybe. – ellenőrzés: nincs keveredés.
  3. A szennyezett rongyot azonnal helyezzük a fém, fedeles, tűzálló konténerbe. – ellenőrzés: a konténer nem tele, a fedél le van zárva.
  4. Az üres lakk-, hígító- és ragasztóedényt tegyük a veszélyes hulladék gyűjtőbe. A kiürült spray-palack is ide tartozik. – ellenőrzés: a veszélyes hulladék edény sérülésmentes, nem folyik belőle.
  5. Szennyezett folyadékot soha ne öntsünk lefolyóba. Hagyjuk inkább a maradékát beszáradni, vagy gyűjtsük a feliratozott, zárható kannában. – ellenőrzés: a lefolyó száraz és tiszta.
  6. A gyűjtőedényt a megadott időben ürítsük. A tiszta fa zsákját hasznosításra (pl. tüzelés, brikettálás), a kezelt fa és a veszélyes hulladék tartályát engedélyezett szállítónak adjuk át. – ellenőrzés: átadási dokumentáció kitöltve; tiszta fát nem keverünk veszélyesbe.
  7. Dokumentáljunk. A veszélyes hulladék átadásáról őrizzük meg a szállítójegyet vagy a kísérőt. – ellenőrzés: a bizonylatok egy helyen, elérhetően vannak.

3.5.9 Minőségellenőrzés

3.5.10 Tipikus hibák és okaik

Hiba Ok Helyes gyakorlat
A festett, lakkozott fát a tiszta fa kazánjába dobják „Úgyis elég, csak egy kicsi” gondolkodás Kezelt fát sosem égetünk el; átadjuk engedélyezett hulladékkezelőnek
A szennyezett rongyot összegyűrve a sarokba dobják Nem ismerik az öngyulladás veszélyét Fém, zárható, tűzálló edényben gyűjtik; a veszélyt a műhelyben kioktatják
A lakkmaradékot a lefolyóba öntik Gyors, kényelmes megoldásnak tűnik Lakkot, oldószert, pácot veszélyes hulladékként gyűjtenek
Nincs biztonsági adatlap a műhelyben A vásárláskor nem kérik el Minden vegyszerhez bekérjük és a kijelölt mappában őrizzük az adatlapot
Az izocianátos lakkot sima porálarcban szórják Nem olvasták el a 8. szakaszt A szerves gőzök ellen is védő, szűrőbetétes félmaszkot és szellőzést használnak

3.5.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalosműhelyben a tanuló elvégzi a napi takarítást. A padlón szétszórt csiszolási por, MDF-darabok és a fűrészgép melletti tiszta forgács keveredik. A műhelyvezető felfigyel rá, és megkéri a tanulót, hogy mutassa meg, hova tenné a hulladékot. A tanuló a tiszta forgácsot a tüzelőzsákba, az MDF-darabot a „kezelt fa/lapanyag” jelű edénybe, a csiszolási port pedig a csiszolópor zsákjába tenné, mert az finom por, és a lapanyag pora esetleg ragasztóanyagot is tartalmaz. A műhelyvezető dicséri, és hozzáteszi: az elszívó zsákjában lévő finom por nem feltétlenül tiszta, mert a csiszológép lakkot és gyantát is lecsiszol; ezt a porgyűjtőt a gyártó utasítása szerint kell kezelni. A tanuló megjegyzi, hogy a műhelyben minden anyaghoz legyen adatlap és hulladékkezelési utasítás.

3.5.12 Önellenőrzés

  1. Mi a különbség a tiszta fahulladék és a kezelt fa hulladék között?
  2. Miért tilos a lakkozott bútorlapot kályhában elégetni?
  3. Hogyan kell tárolni az olajos, oldószeres rongyot, és miért?
  4. Sorolj fel három elemet, amelyet egy lakk biztonsági adatlapjának 8. szakaszában találunk.
  5. Milyen piktogram jelzi a tűzveszélyességet, és melyik az egészségkárosító hatást?
  6. Mit jelent a H317 mondat?

3.5.13 Feladatok

1. feladat (A) Nevezd meg, hogy az alábbi hulladékok melyik gyűjtőedénybe tartoznak: tiszta bükkforgács, üres nitrohígító, olajos rongy, MDF-léc darab, fehér vizes lakk lecsepegett nyoma.

2. feladat (A) Írd le egy biztonsági adatlap 1. szakaszának tartalmát.

3. feladat (B) Egy lakk adatlapján a következő H-mondatok szerepelnek: H226, H315, H319, H336. Magyarázd meg egy-egy mondatban, milyen veszélyt jelentenek.

4. feladat (B) A tanuló a maradék oldószeres pácot egy nyitott vödörben a műhelyben hagyja, mellette csiszológép üzemel. Mi a baj ezzel a megoldással? Milyen két veszély lép fel?

5. feladat (C) Egy kétkomponensű ragasztó biztonsági adatlapja szerint az edző izocianátot tartalmaz. Hogyan döntöd el, hogy milyen légzésvédőt kell használni? Milyen alapszabályt fogalmazol meg a keverésre és a tárolásra?

6. feladat (D) Tervezd meg a műhely hulladékgyűjtő zónáját négy edénnyel. Írd le mindegyik edény feliratát, anyagát, és azt, hogy mikor és kinek adják át a tartalmát.

3.5.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. A tiszta fahulladék kezeletlen, nem ragasztott, festett vagy impregnált; égethető, brikettálható. A kezelt fa bevonatot, ragasztót vagy védőszert tartalmaz; nem égethető el, át kell adni hulladékkezelőnek.
  2. Mert a lakk, festék, ragasztó égése során mérgező gázok keletkeznek, és a kazán is károsodhat.
  3. Fém, jól záródó fedelű, tűzálló edényben, mert a lenolajos, oldószeres rongy oxidációja hőt termel, és a rongy öngyulladhat.
  4. Kellhetnek: légzésvédő típusa, kesztyű anyaga, védőszemüveg, védőruha, szellőzés módja, munkahelyi határérték. (Bármely három jó.)
  5. Tűzveszélyességet a láng piktogram, egészségkárosító hatást az emberi felsőtest-sziluett, mellkasán csillagszerű jellel (GHS08) jelöli a piktogram.
  6. Allergiás bőrreakciót válthat ki.

Feladatok megoldásai

1. feladat (A) A tiszta bükkforgács a tiszta fahulladék zsákba kerül. Az üres nitrohígító a veszélyes hulladék közé, mert oldószermaradékot tartalmaz. Az olajos rongy a fém, fedeles, tűzálló konténerbe. Az MDF-léc a kezelt fa/lapanyag edénybe. A fehér vizes lakk lecsepegett nyoma a veszélyes hulladék edénybe, vagy ha megszilárdult, a gyártó utasítása szerinti szilárd hulladékként kezelendő.

2. feladat (A) Az 1. szakasz a termék/keverék nevét és azonosító adatait, a felhasználás módját, a gyártó/forgalmazó nevét, címét, telefonszámát és a vészhelyzeti telefonszámot tartalmazza.

3. feladat (B) H226: Tűzveszélyes folyadék és gőz. H315: Bőrirritáló hatású. H319: Súlyos szemirritációt okoz. H336: Álmosságot vagy szédülést okozhat.

4. feladat (B) Két veszély van: a pác tűzveszélyes, gőze robbanásveszélyes lehet, és a csiszológép szikrát vagy hőt termelhet; a pác pedig irritáló, álmosságot okozó gőzöket ad le, amit a tanuló belélegezhet. A helyes megoldás: zárt edényben, hűvös, tűzforrástól távol tárolni, és a munkát szellőzés mellett, kesztyűben végezni.

5. feladat (C) A biztonsági adatlap 8. szakasza adja meg a légzésvédő típusát (pl. szerves gőzszűrő félmaszk, A2P2 vagy A2P3 – az adatlap szerint). Az izocianátos edző esetén a keverést mindig elszívás alatt vagy jól szellőző helyen, kesztyűben végezzük. A tárolás: zárt edényben, hűvös, száraz, tűzforrástól távol, és a maradékot veszélyes hulladékként kezeljük.

6. feladat (D) A tanuló által tervezett zóna négy edénye: 1. Tiszta fahulladék: műanyag zsák vagy rácsos láda, felirat: „Tiszta fahulladék – tüzelésre”. Átadás: a műhely fűtésére vagy brikettálónak. 2. Kezelt fa / lapanyag: műanyag zsák, felirat: „Kezelt fa, lapanyag – nem égethető”. Átadás: engedélyezett hulladékkezelőnek. 3. Kommunális és csomagolási hulladék: szelektív edények, felirat: „Papír, fólia, műanyag”. Átadás: kommunális szelektív gyűjtőbe. 4. Veszélyes hulladék: sárga, jelölt, zárható fém vagy műanyag edény, felirat: „Veszélyes hulladék – lakk, oldószer, szennyezett rongy”. Átadás: kizárólag veszélyes hulladék szállítására jogosult szolgáltatónak, szállítójeggyel.

3.5.15 Rövid összefoglaló

A faipari műhelyben a hulladékot a keletkezés helyén kell szétválogatni. A tiszta fahulladék égethető, brikettálható vagy átadható lapgyártásnak. A kezelt fa, a lapanyag, a bevonatos darabok nem égethetők el, mert mérgező gázok keletkeznek. A veszélyes hulladékokat (lakk, hígító, ragasztó, pác, szennyezett rongy, szűrőbetét) zárható, jelölt edényben gyűjtjük, és csak engedélyezett szállítónak adjuk át; a lefolyóba öntés szigorúan tilos. Az olajos, oldószeres rongy fém, szorosan záródó fedelű, tűzálló gyűjtőedénybe kerüljön. A veszélyes anyagok megismerésének alapja a biztonsági adatlap (SDS), melynek 16 szakasza közül a 2. (veszélyek, H-mondatok, piktogramok), a 8. (védőeszközök, expozíció) és a 4. (elsősegély) a legfontosabb a napi munkában. A régi R/S-mondatokat ma H/P-mondatok váltják fel. Továbbvitt eredmény. A biztonsági adatlap olvasását használjuk a A ragasztás alapfogalmai és a ragasztóanyagok és a Pácolás: pácok fajtái, előkészítés, felhordás, hibák alfejezetben (lakkoknál: A lakkok csoportosítása: NC, PE, PU, SK, diszperziós és UV-lakkok): minden ragasztó, pác és lakk előkészítésekor az adatlapból kell meghatároznunk a tárolást, a szellőzést és a légzésvédőt.

3.5.16 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: CLP-rendelet és REACH-rendelet (ELLENŐRIZENDŐ: pontos szám), hulladékgazdálkodási törvény és rendeletek, hulladékjegyzék, termék biztonsági adatlapjai, gépkönyvek, szakmai gyakorlati útmutatók. (A jogszabályok száma és a szakaszok pontossága ellenőrizendő.)