45.1 Anyagszükséglet-számítás: tömörfa, lapanyag, élzáró, vasalat, ragasztó, felületkezelő

45.1.1 Motiváció

Egy vevő beépített szekrényt rendel. Az asztalos elkészíti a rajzot, kijelöli a szabásjegyzéket, majd anyagot akar rendelni a gyártáshoz. Ha túl keveset számol, a munka megáll, és újra a telepre kell rohanni. Ha túl sokat, feleslegesen köti le a pénzét, és tárolja a megmaradt lapot, fűrészárut vagy ragasztót. A pontos anyagszükséglet-számítás ezért nem papírmunka, hanem a műhely napi működésének alapja. Ebben az alfejezetben lépésről lépésre kiszámoljuk a teljes anyagszükségletet: tömörfát, lapanyagot, élzárót, vasalatot, ragasztót és felületkezelő anyagot. A végén anyagköltség-táblázatot készítünk, amelyet a későbbi árajánlathoz használunk fel.

45.1.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy 2800 × 2070 mm-es laminált forgácslapot. Ebből 400 × 300 mm-es polcokat kell vágni. Ha a táblát felosztjuk, a 2800 mm hosszból 6 darab 400 mm-es sáv jön ki (6 × 403 = 2418 mm, mert 3 mm a fűrészrés; a 7. már nem férne el), és a 2070 mm szélességből 6 sor (6 × 300 + 5 × 3 = 1815 mm ≤ 2070 mm). Így 6 × 6 = 36 polc készül. A 36 polc felülete 36 × 0,4 × 0,3 = 4,32 m². A tábla teljes felülete 2,8 × 2,07 = 5,796 m². Az anyagkihozatal tehát 4,32/5,796≈0,7454{,}32 / 5{,}796 \approx 0{,}745, azaz 74,5 %. Ha a polcokat elforgatjuk (a 300 mm a tábla hossza mentén: 9 db; a 400 mm a szélesség mentén: 5 sor), 45 polc fér ki, a kihozatal 5,4/5,796≈93%5{,}4 / 5{,}796 \approx 93\,\% – ugyanabból a táblából 25 %-kal több darab. Ezért kell előre szabástérképet készíteni. (A tábla szélezési ráhagyását ebben a példában nem vonjuk le.)

45.1.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. A nettó anyagszükséglet a kész alkatrészek méreteiből számolt tiszta anyagmennyiség: például a bútorlapok összes felülete m²-ben, a tömörfa alkatrészek összes térfogata m³-ben, vagy az élzáró hossz fm-ben. Nem tartalmaz ráhagyást, vágási veszteséget vagy selejtet.

Definíció. A bruttó anyagszükséglet a nettó mennyiséghez hozzáadott ráhagyást, vágási veszteséget és hulladékot együtt véve adja meg. A bruttó mennyiség alapján rendelünk alapanyagot.

Definíció. A ráhagyás a kész mérethez hozzáadott többlet, amely a későbbi megmunkálás (gyalulás, csiszolás, szélezés) során eltávolításra kerül. Például egy 20 mm vastag gyalult deszkához 25 mm-es nyers deszkát veszünk, mert a két oldal gyalulása összesen kb. 4–5 mm-t vesz le (oldalanként 2–3 mm).

Definíció. A vágási veszteség a fűrészlap által eltávolított anyag. Egy körfűrészlap vágásszélessége jellemzően 2,5–4 mm, szalagfűrésznél 1,5–3 mm, de a pontos értéket a gépkönyv és a szerszám adja meg (ellenőrizendő: használt szerszám vágásszélessége). A szabástérképen a sávok és darabok közé be kell állítani ezt a hézagot.

Definíció. A hulladékszázalék a veszteség mértékét a bruttó anyagszükséglet százalékában fejezi ki. Ha a hulladék 15 %, akkor a nettó anyag a bruttó 85 %-a.

Definíció. Az anyagkihozatal a nettó anyagmennyiség és a bruttó anyagmennyiség aránya százalékban kifejezve. Lapanyagnál ηa=AnettóAbruttó⋅100%\eta_a = \frac{A_{\text{nettó}}}{A_{\text{bruttó}}} \cdot 100\,\%, tömörfánál térfogatra számítva. A kihozatal és a hulladékszázalék összefügg: ha a hulladék 15 %, akkor a kihozatal 85 %.

Definíció. Az anyagnorma a termékegységre (például 1 db szekrény, 1 asztal) eső, technológiailag szükséges anyagmennyiség. Az anyagnorma a bruttó mennyiséget tartalmazza, és az árkalkuláció alapja.

45.1.4 A számítás általános menete

Az anyagszükséglet-számítás mindig a rajzból indul. A rajz–anyag–művelet hármas elv szerint először a műszaki rajzból elkészítjük a szabásjegyzéket, abból az anyaglistát, majd a gyártási eljárásból a ráhagyásokat és a veszteségeket. A lépések:

  1. Gyűjtsd ki a szabásjegyzékből minden alkatrész kész méretét (hossz × szélesség × vastagság, mm-ben), anyagát és darabszámát.
  2. Határozd meg az anyagfajtánként jellemző megmunkálási ráhagyást (mm-ben). Például tömörfa gyalulásához 3–5 mm vastagsági ráhagyás, lapszabásnál 0 mm, mert a lap kész méretre szabható.
  3. Váltsd át a méreteket megfelelő egységekre: hosszú alkatrészeknél m-re, felületnél m²-re, térfogatnál m³-re.
  4. Számold ki a nettó anyagmennyiséget anyagfajtánként.
  5. Add hozzá a ráhagyást (ha van), majd a vágási és szabászati veszteséget.
  6. Számítsd át a bruttó anyagszükségletet a kereskedelmi egységekre: tábla, m³, fm, kg, l, db.
  7. Kerekíts felfelé: táblaszámot egész táblára, tekercset egész tekercsre, folyadékot a legkisebb kiszerelésre.
  8. Készíts összesítő anyaglistát, és rendeld hozzá az egységárakat az anyagköltséghez.

45.1.5 Összefüggések és levezetés

Levezetés. Ha a hulladékot a bruttó mennyiség százalékában adjuk meg (vv %), akkor a nettó mennyiség:

Anettó=Abruttó⋅(1−v100) A_{\text{nettó}} = A_{\text{bruttó}} \cdot \left(1 - \frac{v}{100}\right)

Ebből a bruttó mennyiség kifejezhető:

Abruttó=Anettó1−v100 A_{\text{bruttó}} = \frac{A_{\text{nettó}}}{1 - \frac{v}{100}}

A képletben ugyanezt térfogatra, folyóméterre vagy tömegre is felírhatjuk. Például tömörfánál:

Vbruttó=Vnettó1−v100 V_{\text{bruttó}} = \frac{V_{\text{nettó}}}{1 - \frac{v}{100}}

Ha a veszteséget nem százalékban, hanem konkrét ráhagyásban adjuk meg, akkor először a nettó mérethez hozzáadjuk a ráhagyást, majd az így kapott méretből számoljuk a térfogatot. A két módszert ne keverjük: a százalékos veszteséget a nettó mennyiségre vetítve, a milliméteres ráhagyást pedig az alkatrész méretére adjuk hozzá.

Példa a levezetésre. Egy tömörfa asztallap nettó térfogata 0,045m30{,}045\,\text{m}^3. A fűrészáru kihozatala a gyártás során 65 %, azaz a hulladék 35 %. A bruttó fűrészáru-szükséglet:

Vbruttó=0,0451−35100=0,0450,65=0,0692m3≈0,070m3. V_{\text{bruttó}} = \frac{0{,}045}{1 - \frac{35}{100}} = \frac{0{,}045}{0{,}65} = 0{,}0692\,\text{m}^3 \approx 0{,}070\,\text{m}^3.

A rendelést 0,08 m³-re kerekítjük felül, mert a kereskedelemben fűrészárut jellemzően nem adnak 0,005 m³-es pontossággal.

45.1.6 Anyagfajtánkénti számítás

45.1.6.1 Tömörfa

A tömörfa mennyiségét köbözéssel számoljuk. Az alkatrész térfogata köbméterben:

V=l⋅b⋅v, V = l \cdot b \cdot v,

ahol ll a hossz, bb a szélesség, vv a vastagság méterben. A nettó térfogatok összege adja a nettó faanyag-szükségletet. Ehhez hozzáadjuk a ráhagyást és a kihozatali veszteséget. Szélezetlen fűrészárunál a deszka széle görbe, ezért a hasznosítható szélesség kisebb, mint a mért szélesség: a kihozatal jellemzően 60–80 % között mozog, de erősen függ a deszkák minőségétől és a szabástervtől (ellenőrizendő: műhelyi kihozatali adat). A gyakorlatban a bruttó fűrészáru-szükségletet úgy is megadhatjuk, hogy a nettó térfogathoz 30–50 %-ot hozzáadunk. A konkrét értéket mindig a műhely saját tapasztalata vagy a szabásterv adja.

45.1.6.2 Lapanyag

A faalapú lapoknál (forgácslap, MDF, rétegelt lemez, bútorlap) a nettó felületet m²-ben számoljuk. A tábla méretét ismerjük (például 2800 × 2070 mm, 2440 × 1220 mm). A szükséges táblaszám:

Táblaszám=Abruttó(m²)Atábla(m²) \text{Táblaszám} = \frac{A_{\text{bruttó}} (m²)}{A_{\text{tábla}} (m²)}

Az eredményt mindig felfelé kerekítjük egész táblára, mert a tört tábla nem rendelhető. Előfordul, hogy a nettó felület alapján egy tábla is elegendő lenne, de a szabástérkép szerint a szálirány vagy a nagy darabok miatt két táblára van szükség. Ezért a táblaszámot a szabástérkép ellenőrzése után kell véglegesíteni.

45.1.6.3 Élzáró

Az élzáró anyagot folyóméterben (fm) számoljuk. Összeadjuk minden lezárandó él hosszát méterben. Például egy 600 × 400 × 18 mm-es ajtólap négy élét zárjuk: 2 × (0,6 + 0,4) = 2,0 fm. A teljes termék élzáró-szükséglete az összes él hosszának összege. Ehhez ráhagyást adunk: minden élhez 5–10 mm-t a végvágás miatt, és a tekercs elején/végén a befűzési hulladékra is számolunk. A szükséges mennyiséget a kereskedelemben tekercsben adják meg (25 m, 50 m, 100 m), ezért a teljes hosszt felfelé kerekítjük a kiszerelésre.

45.1.6.4 Vasalat és csavar

A vasalatokat (zsanér, fogantyú, polctartó, korpuszösszekötő, fiókcsúszka, tükörkampó) darabszám szerint számoljuk. A csavarokat jellemzően becsüljük: például egy szekrényhez 80–120 db csavar szükséges. A vasalatok jegyzékét a műszaki rajz és a vasalatgyártó katalógusa alapján készítjük. Mindig adjunk hozzá néhány százalék tartalékot, mert szerelés közben elveszhet, meghibásodhat egy-egy darab.

45.1.6.5 Ragasztó

A ragasztó-szükségletet a Ragasztással kapcsolatos számítások alfejezetben tanult képlettel számoljuk. A ragasztandó felületet AA illesztési felületnek vesszük (él–él, lap–lap), és a fajlagos felhordást gyártói adat szerint qq (g/m²) alkalmazzuk. A gyakorlati mennyiség:

m=q⋅A⋅(1+v100), m = q \cdot A \cdot \left(1 + \frac{v}{100}\right),

ahol vv a ragasztási veszteség (kifolyás, edényben maradó anyag). A tömeg kg-ban vagy g-ban adódik. A ragasztót a keverési arány szerint komponensekre is bonthatjuk, ha többkomponensű a ragasztó.

45.1.6.6 Felületkezelő anyag

A felületkezelő anyag-szükségletet a Felületkezelési hibák és a felületkezelési számítások alfejezetben bemutatott módon számoljuk. Az elméleti anyagmennyiség:

melm=A⋅n⋅q, m_{\text{elm}} = A \cdot n \cdot q,

ahol AA a kezelendő felület (m²), nn a rétegszám, qq a fajlagos felhordás (g/m²). A gyakorlati mennyiség:

mgyak=melm⋅(1+v100), m_{\text{gyak}} = m_{\text{elm}} \cdot \left(1 + \frac{v}{100}\right),

ahol vv a felhordási veszteség: szórásnál 15–35 %, kézi felhordásnál 5–10 % (ellenőrizendő: gyártói adatlap). A folyékony anyag tömegét literre átszámítjuk a sűrűséggel:

V=mgyakρ, V = \frac{m_{\text{gyak}}}{\rho},

ahol ρ\rho az anyag sűrűsége kg/l-ben. Gyakran a gyártó megadja a kiadósságot (m²/l), ekkor a szükséges mennyiség:

V=A⋅nkiadósság, V = \frac{A \cdot n}{\text{kiadósság}},

ahol a kiadósság egy rétegre vonatkozik.

45.1.7 Kidolgozott példa 1: Lapszerkezetű szekrény anyagszükséglete

Készítsünk anyagszükséglet-számítást egy egyszerű, kétajtós szekrényre. A szekrény külső mérete: 900 × 2200 × 450 mm, anyaga 18 mm vastag laminált forgácslap, a hátlap 3 mm farostlemez. A rajzból kigyűjtött alkatrészek (a pontos méreteket egyszerűsítjük a példa kedvéért):

Nettó felület 18 mm-es lapokból:

Az oldallapok: 2×(2,2×0,45)=1,98m22 \times (2{,}2 \times 0{,}45) = 1{,}98\,\text{m}^2. A tető- és fenéklapok: 2×(0,9×0,45)=0,81m22 \times (0{,}9 \times 0{,}45) = 0{,}81\,\text{m}^2. A polcok: 2×(0,864×0,420)=0,726m22 \times (0{,}864 \times 0{,}420) = 0{,}726\,\text{m}^2. Az ajtók: 2×(2,16×0,44)=1,901m22 \times (2{,}16 \times 0{,}44) = 1{,}901\,\text{m}^2.

Összesen 18 mm-es lap nettó felülete:

Anettó,18=1,98+0,81+0,726+1,901=5,417m2. A_{\text{nettó,18}} = 1{,}98 + 0{,}81 + 0{,}726 + 1{,}901 = 5{,}417\,\text{m}^2.

Bruttó lapfelület: A vágási és szabászati hulladék 15 % (tájékoztató érték, a szabástérkép pontosítja). A bruttó felület:

Abruttó,18=5,4171−0,15=5,4170,85=6,373m2. A_{\text{bruttó,18}} = \frac{5{,}417}{1 - 0{,}15} = \frac{5{,}417}{0{,}85} = 6{,}373\,\text{m}^2.

A tábla mérete 2800 × 2070 mm, azaz 2,8×2,07=5,796m22{,}8 \times 2{,}07 = 5{,}796\,\text{m}^2. A szükséges táblaszám:

6,3735,796=1,10, \frac{6{,}373}{5{,}796} = 1{,}10,

tehát 2 tábla 18 mm-es laminált lapot kell rendelni (a szabástérkép pontosíthatja). A hátlap más anyag: 3 mm-es farostlemez, ezért külön táblából vágjuk. A hátlaphoz:

Nettó hátlap felület: 2,2×0,864=1,9008m2≈1,90m22{,}2 \times 0{,}864 = 1{,}9008\,\text{m}^2 \approx 1{,}90\,\text{m}^2. A farostlemez tábla 2400 × 1200 mm = 2,88m22{,}88\,\text{m}^2. Mivel a hátlap nagy darab, 1 táblából kivágható.

Élzáró: Lezárandó élek: - Oldallapok: a 18 mm vastag lapok látható elülső élét zárjuk. Az oldallapok elülső éle: 2 × 2200 = 4400 mm = 4,4 fm. - Ajtók: mindkét ajtó kerületét zárjuk. Egy ajtó: 2 × (2160 + 440) = 5200 mm. Két ajtó: 10 400 mm = 10,4 fm. - Polcok elülső éle: 2 × 864 = 1728 mm = 1,728 fm. - Tető- és fenéklap elülső éle: 2 × 900 = 1800 mm = 1,8 fm.

Összesen nettó élhossz: 4,4+10,4+1,728+1,8=18,328fm≈18,3fm4{,}4 + 10{,}4 + 1{,}728 + 1{,}8 = 18{,}328\,\text{fm} \approx 18{,}3\,\text{fm}.

Ráhagyás: 5 % + 10 mm élvéghulladék élenként (14 él: 2 oldallap, 8 ajtóél, 2 polc, 2 tető/fenék, azaz 140 mm). A bruttó élzáró:

Lbruttó=18,3×1,05=19,2fm. L_{\text{bruttó}} = 18{,}3 \times 1{,}05 = 19{,}2\,\text{fm}.

Hozzáadva a 0,14 fm élvéghulladékot: 19,2+0,14=19,34fm≈19,4fm19{,}2 + 0{,}14 = 19{,}34\,\text{fm} \approx 19{,}4\,\text{fm}.

Kereskedelemben 25 m-es tekercset veszünk, tehát 1 tekercs elegendő.

Vasalatok: - Zsanér 2 ajtóhoz: 10 db (magas ajtónál 5 zsanér/ajtó; ellenőrizendő: vasalatgyártó) - Fogantyú: 2 db - Polctartó: 8 db - Csavar összesen: 100 db (becslés) - Korpuszösszekötő: 8 db

Ragasztó: Az élzáráshoz hot-melt ragasztó szükséges. A felhordás jellemzően g/m²-ben adott: q≈200g/m2q \approx 200\,\text{g/m}^2 (tájékoztató, ellenőrizendő: a használt ragasztó adatlapja). A 18 mm-es élen a folyóméterenkénti mennyiség 200×0,018=3,6g/fm200 \times 0{,}018 = 3{,}6\,\text{g/fm}. A bruttó élhossz 19,4 fm:

m=19,4fm×3,6g/fm≈70g. m = 19{,}4\,\text{fm} \times 3{,}6\,\text{g/fm} \approx 70\,\text{g}.

Veszteség 10 %: 70×1,1=77g≈0,08kg70 \times 1{,}1 = 77\,\text{g} \approx 0{,}08\,\text{kg}. Rendelés: 1 kg-os kiszerelés, a költségtáblában a felhasznált 0,08 kg szerepel.

Felületkezelő: A laminált felület nem igényel lakkozást, de a farostlemez hátlapot akril lakkal kezeljük, hogy a nedvességtől védjük. A hátlap felülete 1,9×2=3,8m21{,}9 \times 2 = 3{,}8\,\text{m}^2 (két oldal). Akril lakk fajlagos felhordása 100 g/m², 2 réteg, veszteség 10 %, sűrűség 1,2 kg/l. Szükséges tömeg:

m=3,8×2×0,100×1,1=0,836kg. m = 3{,}8 \times 2 \times 0{,}100 \times 1{,}1 = 0{,}836\,\text{kg}.

Literben:

V=0,8361,2≈0,697l≈0,7l. V = \frac{0{,}836}{1{,}2} \approx 0{,}697\,\text{l} \approx 0{,}7\,\text{l}.

Rendelés: 0,75 l-es vagy 1 l-es doboz; a költségtáblában a felhasznált 0,7 l szerepel.

Anyagköltség-táblázat (mintaárak). Kerekítési szabály: a lapanyagot és a hátlapot egész táblában rendeljük és terheljük (a maradék ritkán hasznosul); az élzárót, ragasztót és lakkot kiszerelésre kerekítve rendeljük, de a termékre a felhasznált mennyiséget terheljük (a maradék raktárra kerül).

Anyag Mennyiség Egység Egységár (Ft) Anyagköltség (Ft)
Laminált forgácslap 18 mm 2 tábla 18 500 37 000
Farostlemez hátlap 3 mm 1 tábla 4 800 4 800
Élzáró fólia (25 m-es tekercsből) 19,4 fm 320 6 208
Hot-melt ragasztó (1 kg-os kiszerelésből) 0,08 kg 2 400 192
Zsanér 10 db 850 8 500
Fogantyú 2 db 1 200 2 400
Polctartó 8 db 120 960
Csavar 100 db 8 800
Akril lakk (0,75 l-es kiszerelésből) 0,7 l 3 500 2 450
Összesen 63 310

A szállítási költséget (például 5000 Ft) külön sorban adhatjuk hozzá. Az árak mintaárak, nem piaci adatok.

45.1.8 Kidolgozott példa 2: Tömörfa asztal anyagszükséglete

Egy tömör tölgy asztalt készítünk. Az asztallap 1200 × 700 × 25 mm, 4 lába 75 × 75 × 720 mm, a kötőkeret 2 hosszanti (1000 × 60 × 40 mm) és 2 keresztirányú (600 × 60 × 40 mm). Az összes alkatrész nettó méretre gyalult.

Nettó térfogat számítása:

Összes nettó térfogat:

Vnettó=0,021+0,0162+0,0048+0,00288=0,04488m3≈0,045m3. V_{\text{nettó}} = 0{,}021 + 0{,}0162 + 0{,}0048 + 0{,}00288 = 0{,}04488\,\text{m}^3 \approx 0{,}045\,\text{m}^3.

Bruttó fűrészáru-szükséglet: A tömörfa kihozatala 65 % (tájékoztató érték). A bruttó térfogat:

Vbruttó=0,0450,65=0,0692m3≈0,070m3. V_{\text{bruttó}} = \frac{0{,}045}{0{,}65} = 0{,}0692\,\text{m}^3 \approx 0{,}070\,\text{m}^3.

A rendelést 0,08 m³-re kerekítjük fel, hogy a szélezetlen deszkák szélhulladékát is fedezze. A pontos szükségletet a szabástérkép adja meg.

Ragasztó: Az asztallap táblásításához ragasztjuk a deszkákat. Tegyük fel, hogy 7 db 100 mm széles deszkából ragasztjuk a lapot. Az illesztési élek száma 6, mindegyik 1,2 m hosszú és 25 mm vastag. A ragasztandó élfelület:

A=6×1,2×0,025=0,18m2. A = 6 \times 1{,}2 \times 0{,}025 = 0{,}18\,\text{m}^2.

PVAc (D3) ragasztó fajlagos felhordása 150 g/m², veszteség 10 %. Szükséges ragasztó:

m=0,18×0,150×1,1=0,0297kg≈0,03kg. m = 0{,}18 \times 0{,}150 \times 1{,}1 = 0{,}0297\,\text{kg} \approx 0{,}03\,\text{kg}.

Emellett a csapos kötésekhez (lábak rögzítése) is kell ragasztó. Becslés: az asztal szerkezetéhez további 0,05 kg szükséges. Így összesen 0,08 kg PVAc ragasztót rendelünk (100 ml-es, 250 ml-es kiszerelésből).

Felületkezelő: Először kiszámítjuk a kezelendő felületet.

Teljes felület:

A=1,775+0,864+0,4+0,24=3,279m2≈3,28m2. A = 1{,}775 + 0{,}864 + 0{,}4 + 0{,}24 = 3{,}279\,\text{m}^2 \approx 3{,}28\,\text{m}^2.

Pác: vízbázisú pác, fajlagos felhordás 60 g/m², 1 réteg, 5 % veszteség. Szükséges tömeg:

mpác=3,28×0,060×1,05=0,2066kg≈0,21kg. m_{\text{pác}} = 3{,}28 \times 0{,}060 \times 1{,}05 = 0{,}2066\,\text{kg} \approx 0{,}21\,\text{kg}.

Sűrűsége kb. 1,0 kg/l, tehát 0,21l0{,}21\,\text{l}. Rendelés: 0,25 l.

Lakk: PU lakk, fajlagos felhordás 100 g/m², 2 réteg, 20 % szórási veszteség, sűrűség 1,1 kg/l. Szükséges tömeg:

mlakk=3,28×2×0,100×1,2=0,7872kg. m_{\text{lakk}} = 3{,}28 \times 2 \times 0{,}100 \times 1{,}2 = 0{,}7872\,\text{kg}.

Literben:

Vlakk=0,78721,1=0,7156l≈0,72l. V_{\text{lakk}} = \frac{0{,}7872}{1{,}1} = 0{,}7156\,\text{l} \approx 0{,}72\,\text{l}.

Rendelés: 0,75 l.

Anyagköltség-táblázat asztalhoz (mintaárak; ugyanaz a kerekítési szabály: a felhasznált mennyiséget terheljük).

Anyag Mennyiség Egység Egységár (Ft) Anyagköltség (Ft)
Tölgy fűrészáru 0,08 m³ 420 000 33 600
PVAc ragasztó 0,08 kg 2 800 224
Pác 0,25 l 3 200 800
PU lakk (0,75 l-es kiszerelésből) 0,72 l 6 500 4 680
Csavar 40 db 15 600
Asztallap rögzítő vasalat 8 db 350 2 800
Összesen 42 704

Az árak mintaárak. A tölgy fűrészáru ára erősen függ a minőségtől, vastagságtól és a beszállítótól; a példa csak a számítás menetét mutatja.

45.1.9 Anyagszükséglet-számítás ellenőrzőlistája (recept)

Recept. Az anyagszükséglet-számítást a következő ellenőrzőlistával érdemes végrehajtani:

  1. Rajzellenőrzés: Minden alkatrész szerepel a szabásjegyzékben? A méretek kész méretek?
  2. Anyagmegadás: Minden alkatrészhez hozzá van rendelve az anyag (fafaj, lapanyag típus, vastagság)?
  3. Mértékegység-átváltás: mm-ből m, m², m³ átszámítás helyes? (1 m = 1000 mm, 1 m² = 1 000 000 mm², 1 m³ = 1 000 000 000 mm³)
  4. Ráhagyás: Hozzá van adva a megmunkálási ráhagyás? (Tömörfánál igen, lapnál nem.)
  5. Veszteség: Be van állítva a vágási és szabászati veszteség? A százalék a bruttóra vonatkozik, nem a nettóra.
  6. Kerekítés: Minden rendelési egységet felfelé kerekítettünk-e? (Tábla, tekercs, kg, l, db)
  7. Költség: Minden anyaghoz egységárat rendeltünk? Az összeg helyes?
  8. Ellenőrzés: A bruttó anyagköltség nagyságrendje reális? (Pl. egy kisméretű szekrény anyagköltsége nem lehet több százezer Ft.)

45.1.10 Interaktív ábra

Statikus változat (mint a PDF-ben)Két szabástérkép egy forgácslap-táblán: elforgatott polcokkal 45 darab fér el 36 helyett.
Két szabástérkép egy 2800 × 2070 mm-es táblán 400 × 300 mm-es polcokkal és 3 mm-es fűrészréssel: állóan 6 × 6 = 36 db (74,5 %), elforgatva 9 × 5 = 45 db (93,2 %)

Egy irányban n=⌊(L+s)/(a+s)⌋n = \lfloor (L + s)/(a + s) \rfloor darab fér el, ahol LL a táblaméret, aa az alkatrészméret, ss a fűrészrés. Állóan ⌊2803/403⌋=6\lfloor 2803/403 \rfloor = 6 és ⌊2073/303⌋=6\lfloor 2073/303 \rfloor = 6, azaz 36 polc; elforgatva ⌊2803/303⌋=9\lfloor 2803/303 \rfloor = 9 és ⌊2073/403⌋=5\lfloor 2073/403 \rfloor = 5, azaz 45 polc – ugyanabból a táblából 25 %-kal több. A HTML-kiadásban a kalkulátor a táblaméretből, az alkatrészméretből, a fűrészrésből, a darabszámból és a veszteségből kiszámítja mindkét elrendezést, a táblaszámot, az élzáró-, ragasztó- és lakkszükségletet és az anyagköltséget.

45.1.11 Minőségellenőrzés

Az anyagszükséglet-számítás helyességét a következőképpen ellenőrizhetjük:

Hiba esetén: Ha a mennyiség nem reális, ellenőrizzük az átváltásokat és a képleteket. A táblaszámot a szabástérkép pontosítja. A fűrészáru mennyiségét a konkrét deszkák minősége befolyásolja, ezért utószámolásra is szükség lehet.

45.1.12 Tipikus hibák és okaik

  1. Nettóból rendelés. Az asztalos a kész méretből rendel, ráhagyás és veszteség nélkül. Következmény: anyaghiány, a munka megáll. Helyes gyakorlat: mindig bruttó mennyiséggel számolunk.

  2. Táblaszám lefelé kerekítése. Ha a számított táblaszám 1,2, akkor 1 táblát rendelnek. Helyes: felfelé kerekítünk egészre, mert tört táblát nem lehet vásárolni.

  3. Élzáró darabban számolása. Az élzárót méterben kell kalkulálni, nem darabban. A darabszám a tekercsek mennyiségét adja, de a szükséglet folyóméterben van. Helyes: összeadjuk az összes él hosszát fm-ben, és abból számolunk tekercset.

  4. Ragasztó tömeg/térfogat keverése. A ragasztószükségletet tömegben (g, kg) számítjuk, de sokan literben mérik. Helyes: a tömegből a sűrűség segítségével váltunk literre, de a keverést tömegre végezzük.

  5. Felületkezelő anyag szórási veszteség nélkül. Ha szórással dolgozunk, a porlasztott anyag 15-35 %-a nem a felületre kerül. Helyes: a képletben a veszteséget mindig hozzáadjuk.

45.1.13 Valós életbeli alkalmazás

Egy kis asztalosműhelyben egy teljes konyhabútor-garnitúrát gyártottak. Az anyagszükséglet-számítást a rajz nélkül, fejben végezték el. A lapszabászat közben derült ki, hogy az egyik nagyméretű oldalfalból hiányzik egy darab, mert a táblaszámot 1,1-re számolták, és lefelé kerekítettek. A beszállító raktárában épp nem volt ugyanabból a színből tábla, így a teljes munkát le kellett állítani, és várni a következő szállítmányra. A tanulság: mindig készítsünk pontos szabásjegyzéket és anyagnormát, a táblaszámot felfelé kerekítsük, és lehetőleg a szabástérképet is ellenőrizzük a rendelés előtt. Az anyagköltség kalkulációját is a pontos mennyiségre kell alapozni, mert a hiányzó anyag pótlása plusz szállítási költséggel jár.

45.1.14 Önellenőrzés

  1. Mi a különbség a nettó és a bruttó anyagszükséglet között?
  2. Egy táblából kivágható alkatrészek nettó felülete 4,2 m². A tábla területe 5,8 m². Mennyi a kihozatal százalékban?
  3. Miért kell felfelé kerekíteni a táblaszámot?
  4. Melyik képlet adja meg a bruttó mennyiséget a nettóból és a hulladékszázalékból?
  5. Milyen hiba származik abból, ha az élzárót darabban számoljuk?

Önellenőrzés – válaszok

  1. A nettó a kész alkatrészek tiszta anyagmennyisége; a bruttó a nettóhoz hozzáadva a ráhagyást, vágási veszteséget és hulladékot.
  2. Kihozatal = (4,2 / 5,8) × 100 = 72,4 %.
  3. Mert tört tábla nem rendelhető; ha lefelé kerekítünk, anyaghiány lesz.
  4. Abruttó=Anettó1−v/100A_{\text{bruttó}} = \frac{A_{\text{nettó}}}{1 - v/100}, ahol vv a hulladékszázalék.
  5. Az élzáró szükséglet hosszban (fm) van, a darabszám a tekercsek mennyiségét adja, de a szükségletet nem lehet darabban megadni; így rosszul becsüljük, és anyaghiány vagy felesleg keletkezik.

45.1.15 Feladatok

1. feladat (A)
Egy 2800 × 2070 mm-es forgácslapból 400 × 250 mm-es polcokat vágunk 3 mm-es fűrészréssel. Hány darab polc vágtható ki, és mennyi a kihozatal? (Felfelé kerekítés nélkül, az elvi maximumot számold.)

2. feladat (A)
Egy tömörfa alkatrész nettó térfogata 0,036 m³. A kihozatal 70 %. Mennyi a bruttó fűrészáru-szükséglet?

3. feladat (B)
Egy szekrény élzáró hossza 24,6 fm nettó. A ráhagyás 5 % + 8 mm/él, és összesen 20 él van. Hány fm élzárót rendeljünk, ha a kereskedelemben 50 m-es tekercs kapható?

4. feladat (B)
Egy asztallap (1600 × 800 mm, vastagsága 25 mm) két oldalát és éleit lakkozzuk PU lakkal. A fajlagos felhordás 120 g/m², 2 réteg, 18 % veszteség, sűrűség 1,15 kg/l. Hány liter lakkot vegyünk? (A lap éleit is lakkozzuk, a felületet közelítőleg az élek nélkül számíthatod, vagy add hozzá.)

5. feladat (C)
Egy megrendelő szekrényt kér, amelynek nettó lapfelülete 4,6 m². Kétféle táblaméret közül választhat: 2800 × 2070 mm (5,8 m²) és 2440 × 1220 mm (2,98 m²). A vágási veszteség 12 %, a szabástérkép alapján a nagyobb táblából 1, a kisebből 2 kell. Hasonlítsd össze az anyagköltséget, ha a nagyobb tábla ára 18 500 Ft, a kisebbé 8 800 Ft, és indokold a választást.

6. feladat (D)
Készíts anyagszükséglet-számítást az alábbi éjjeliszekrényhez: korpusz 500 × 500 × 400 mm, 16 mm laminált forgácslapból. Oldallap 2 db (500 × 400 × 16), tető/fenék 2 db (500 × 400 × 16), hátlap 1 db (500 × 468 × 3), ajtó 1 db (470 × 470 × 16). A veszteség 12 %, élzáró ráhagyás 5 % + 10 mm/él (10 él), zsanér 2 db, fogantyú 1 db, csavar 50 db, hot-melt ragasztó 3,2 g/fm (200 g/m² × 0,016 m), akril lakk a hátlapra (2 oldal, 100 g/m², 2 réteg, 10 % veszteség, sűrűség 1,2 kg/l). A mintaárak: lap 12 500 Ft/tábla (2800×2070), hátlap 4 500 Ft/tábla (2440×1220), élzáró 280 Ft/fm, ragasztó 2 200 Ft/kg, zsanér 750 Ft/db, fogantyú 900 Ft/db, csavar 10 Ft/db, lakk 3 200 Ft/l. Számold ki a bruttó anyagszükségletet és az anyagköltséget.

45.1.16 Megoldások

1. feladat megoldása
A tábla 2800 × 2070 mm. A 400 mm-es oldalhoz 3 mm fűrészrés: 400 + 3 = 403 mm. 2800 / 403 = 6,95, így 6 darab egy sorban. A 250 mm-es oldalhoz: 250 + 3 = 253 mm. 2070 / 253 = 8,18, így 8 sor. Állóan összesen 6 × 8 = 48 darab; nettó felület 48 × 0,4 × 0,25 = 4,8 m², kihozatal (4,8 / 5,796) × 100 = 82,8 %. Elforgatva (250 mm a 2800 mm-es oldalon, 400 mm a 2070 mm-esen): 2800 / 253 → 11 db (11 × 250 + 10 × 3 = 2780 mm), 2070 / 403 → 5 sor (5 × 400 + 4 × 3 = 2012 mm), összesen 11 × 5 = 55 darab; nettó felület 55 × 0,1 = 5,5 m², kihozatal 5,5 / 5,796 = 94,9 %. Az elvi maximum tehát 55 db. (A valóságban szélezési ráhagyást is levonunk – laminált lapnál pl. 10 mm/oldal, ellenőrizendő –, ami csökkentheti a darabszámot.) A tábla területe: 2,8 × 2,07 = 5,796 m².

2. feladat megoldása
A nettó térfogat 0,036 m³, kihozatal 70 %, azaz hulladék 30 %. Bruttó:

Vbruttó=0,0361−0,30=0,0360,70=0,0514m3≈0,052m3. V_{\text{bruttó}} = \frac{0{,}036}{1 - 0{,}30} = \frac{0{,}036}{0{,}70} = 0{,}0514\,\text{m}^3 \approx 0{,}052\,\text{m}^3.

3. feladat megoldása
Nettó hossz: 24,6 fm. Ráhagyás 5 %: 24,6×1,05=25,8324{,}6 \times 1{,}05 = 25{,}83 fm. Élvéghulladék: 20 él × 8 mm = 160 mm = 0,16 fm. Bruttó: 25,83+0,16=25,99≈26,025{,}83 + 0{,}16 = 25{,}99 \approx 26,0 fm. 50 m-es tekercsből 1 elegendő.

4. feladat megoldása
Az asztallap felülete: két oldal: 2×(1,6×0,8)=2,562 \times (1{,}6 \times 0{,}8) = 2{,}56 m². Az élek felülete: 2 hosszanti él: 2×(1,6×0,025)=0,082 \times (1{,}6 \times 0{,}025) = 0{,}08 m²; 2 rövid él: 2×(0,8×0,025)=0,042 \times (0{,}8 \times 0{,}025) = 0{,}04 m². Teljes felület: 2,56+0,08+0,04=2,682{,}56 + 0{,}08 + 0{,}04 = 2{,}68 m². Rétegszám 2, fajlagos felhordás 0,120 kg/m², veszteség 18 %. Tömeg:

m=2,68×2×0,120×1,18=0,759kg. m = 2{,}68 \times 2 \times 0{,}120 \times 1{,}18 = 0{,}759\,\text{kg}.

Liter: 0,759/1,15≈0,660{,}759 / 1{,}15 \approx 0{,}66 l. Rendelés: 0,75 l.

5. feladat megoldása
Bruttó felület: 4,6 / 0,88 = 5,23 m². Nagyobb tábla (5,796 m²): 1 db = 18 500 Ft, kihozatal 4,6 / 5,796 ≈ 79 %. Kisebb tábla (2,98 m²): 5,23 / 2,98 = 1,75, ezért 2 db = 5,96 m², 2 × 8 800 = 17 600 Ft, kihozatal 4,6 / 5,96 ≈ 77 %. A kisebb táblák kb. 900 Ft-tal (5 %) olcsóbbak, ha a szabástérkép szerint az alkatrészek beférnek; ha hosszú alkatrész (> 2440 mm) van, a nagyobb tábla kell. Választás: a kisebb tábla, a szabástérkép ellenőrzése után.

6. feladat megoldása
Először a nettó felület 16 mm-es lapokból:
- Oldallapok: 2×(0,5×0,4)=0,42 \times (0{,}5 \times 0{,}4) = 0{,}4 m².
- Tető/fenék: 2×(0,5×0,4)=0,42 \times (0{,}5 \times 0{,}4) = 0{,}4 m².
- Ajtó: 1×(0,47×0,47)=0,22091 \times (0{,}47 \times 0{,}47) = 0{,}2209 m².
Összes nettó 16 mm-es: 0,4+0,4+0,2209=1,02090{,}4 + 0{,}4 + 0{,}2209 = 1{,}0209 m².
Bruttó 12 % veszteséggel: 1,0209/0,88=1,16011{,}0209 / 0{,}88 = 1{,}1601 m².
Tábla 2800 × 2070 = 5,796 m², 1 tábla elegendő.
Hátlap nettó: 0,5×0,468=0,2340{,}5 \times 0{,}468 = 0{,}234 m². Bruttó: 0,234/0,88=0,2660{,}234 / 0{,}88 = 0{,}266 m². Hátlap tábla 2440 × 1220 = 2,98 m², 1 tábla elegendő.
Élzáró: lezárandó élek hossza: oldallap elülső 2×0,5 = 1,0 fm; tető/fenék elülső 2×0,5 = 1,0 fm; ajtó kerülete: 2×(0,47+0,47) = 1,88 fm. Összesen: 3,88 fm. Ráhagyás 5 %: 3,88×1,05=4,0743{,}88 \times 1{,}05 = 4{,}074 fm. 10 él × 10 mm = 100 mm = 0,1 fm. Bruttó: 4,074+0,1=4,1744{,}074 + 0{,}1 = 4{,}174 fm ≈ 4,2 fm.
Ragasztó: 4,2×3,2≈134{,}2 \times 3{,}2 \approx 13 g = 0,013 kg.
Akril lakk a hátlapra: felület = 2 oldal × 0,234 = 0,468 m². Rétegszám 2, fajlagos 0,1 kg/m², veszteség 10 %. Tömeg: 0,468×2×0,1×1,1=0,1030{,}468 \times 2 \times 0{,}1 \times 1{,}1 = 0{,}103 kg. Liter: 0,103/1,2=0,0860{,}103 / 1{,}2 = 0{,}086 l → 0,1 l.

Anyagköltség: - Lap: 1 × 12 500 = 12 500 Ft - Hátlap: 1 × 4 500 = 4 500 Ft - Élzáró: 4,2 × 280 = 1 176 Ft (a felhasznált mennyiség; a kiszerelés 25 m-es tekercs) - Ragasztó: 0,013 × 2 200 ≈ 29 Ft (a felhasznált mennyiség; a kiszerelés 1 kg) - Zsanér: 2 × 750 = 1 500 Ft - Fogantyú: 1 × 900 = 900 Ft - Csavar: 50 × 10 = 500 Ft - Akril lakk: 0,086 × 3 200 ≈ 275 Ft (a felhasznált mennyiség; a kiszerelés 0,1 l-nél nagyobb) Összesen: 21 380 Ft

45.1.17 Rövid összefoglaló

Az anyagszükséglet-számítás a műszaki rajzból és a szabásjegyzékből indul. A nettó anyagszükséglet a kész alkatrészek tiszta mennyisége: lapanyagnál m², tömörfánál m³, élzárónál fm, vasalatnál db, ragasztónál és felületkezelőnél kg vagy l. A bruttó anyagszükséglet a nettóhoz hozzáadja a ráhagyást, a vágási veszteséget és a hulladékot. A bruttó mennyiség a nettóból a Abruttó=Anettó1−v/100A_{\text{bruttó}} = \frac{A_{\text{nettó}}}{1 - v/100} képlettel számolható, ahol vv a hulladékszázalék. A táblaszámot mindig fel kell kerekíteni egész táblára, az élzárót folyóméterből tekercsre. A ragasztó mennyiségét m=q⋅A⋅(1+v/100)m = q \cdot A \cdot (1+v/100), a felületkezelő anyagét hasonlóan, a rétegszámmal kiegészítve számoljuk. A kiszámított mennyiségekhez egységárakat rendelünk, és anyagköltség-táblázatot készítünk. Ez az anyagköltség lesz az önköltség és az árajánlat alapja az Költségek és önköltség: anyag-, bér-, általános költség, elő- és utókalkuláció alfejezetben.

45.1.18 Források és ellenőrzési hiányok

Felhasznált forrástípusok: - Faipari szakkönyvek az anyaggazdálkodás és költségszámítás témaköréből. - Asztalos tankönyvek a szabásjegyzék, anyagnorma és kalkuláció módszertanához. - Gyártói műszaki adatlapok a lapanyagok, élzárók, ragasztók és felületkezelő anyagok fajlagos felhordási értékeihez. - Kereskedelmi árlisták (mintaárak) a költségpéldákhoz.

Ellenőrizendő pontok: - A tömörfa kihozatali arányok (65–80 %) műhelyenként, fafajonként és szabástervtől függően változnak; a példák tájékoztató értékek. - A lapanyag táblaméretek és kiszerelések (2800×2070, 2440×1220 mm) gyártónként eltérhetnek. - A ragasztó és felületkezelő anyag fajlagos felhordási mennyiségeit mindig az aktuális gyártói adatlapról kell venni. - A mintaárak nem piaci adatok, csak a számítás gyakorlását szolgálják. - A százalékos veszteség és ráhagyás mértékét a műhely saját technológiája és a szabástérkép pontosítja.