Egy vevő beépített szekrényt rendel. Az asztalos elkészíti a rajzot, kijelöli a szabásjegyzéket, majd anyagot akar rendelni a gyártáshoz. Ha túl keveset számol, a munka megáll, és újra a telepre kell rohanni. Ha túl sokat, feleslegesen köti le a pénzét, és tárolja a megmaradt lapot, fűrészárut vagy ragasztót. A pontos anyagszükséglet-számítás ezért nem papírmunka, hanem a műhely napi működésének alapja. Ebben az alfejezetben lépésről lépésre kiszámoljuk a teljes anyagszükségletet: tömörfát, lapanyagot, élzárót, vasalatot, ragasztót és felületkezelő anyagot. A végén anyagköltség-táblázatot készítünk, amelyet a későbbi árajánlathoz használunk fel.
Képzelj el egy 2800 × 2070 mm-es laminált forgácslapot. Ebből 400 × 300 mm-es polcokat kell vágni. Ha a táblát felosztjuk, a 2800 mm hosszból 6 darab 400 mm-es sáv jön ki (6 × 403 = 2418 mm, mert 3 mm a fűrészrés; a 7. már nem férne el), és a 2070 mm szélességből 6 sor (6 × 300 + 5 × 3 = 1815 mm ≤ 2070 mm). Így 6 × 6 = 36 polc készül. A 36 polc felülete 36 × 0,4 × 0,3 = 4,32 m². A tábla teljes felülete 2,8 × 2,07 = 5,796 m². Az anyagkihozatal tehát , azaz 74,5 %. Ha a polcokat elforgatjuk (a 300 mm a tábla hossza mentén: 9 db; a 400 mm a szélesség mentén: 5 sor), 45 polc fér ki, a kihozatal – ugyanabból a táblából 25 %-kal több darab. Ezért kell előre szabástérképet készíteni. (A tábla szélezési ráhagyását ebben a példában nem vonjuk le.)
Definíció. A nettó anyagszükséglet a kész alkatrészek méreteiből számolt tiszta anyagmennyiség: például a bútorlapok összes felülete m²-ben, a tömörfa alkatrészek összes térfogata m³-ben, vagy az élzáró hossz fm-ben. Nem tartalmaz ráhagyást, vágási veszteséget vagy selejtet.
Definíció. A bruttó anyagszükséglet a nettó mennyiséghez hozzáadott ráhagyást, vágási veszteséget és hulladékot együtt véve adja meg. A bruttó mennyiség alapján rendelünk alapanyagot.
Definíció. A ráhagyás a kész mérethez hozzáadott többlet, amely a későbbi megmunkálás (gyalulás, csiszolás, szélezés) során eltávolításra kerül. Például egy 20 mm vastag gyalult deszkához 25 mm-es nyers deszkát veszünk, mert a két oldal gyalulása összesen kb. 4–5 mm-t vesz le (oldalanként 2–3 mm).
Definíció. A vágási veszteség a fűrészlap által eltávolított anyag. Egy körfűrészlap vágásszélessége jellemzően 2,5–4 mm, szalagfűrésznél 1,5–3 mm, de a pontos értéket a gépkönyv és a szerszám adja meg (ellenőrizendő: használt szerszám vágásszélessége). A szabástérképen a sávok és darabok közé be kell állítani ezt a hézagot.
Definíció. A hulladékszázalék a veszteség mértékét a bruttó anyagszükséglet százalékában fejezi ki. Ha a hulladék 15 %, akkor a nettó anyag a bruttó 85 %-a.
Definíció. Az anyagkihozatal a nettó anyagmennyiség és a bruttó anyagmennyiség aránya százalékban kifejezve. Lapanyagnál , tömörfánál térfogatra számítva. A kihozatal és a hulladékszázalék összefügg: ha a hulladék 15 %, akkor a kihozatal 85 %.
Definíció. Az anyagnorma a termékegységre (például 1 db szekrény, 1 asztal) eső, technológiailag szükséges anyagmennyiség. Az anyagnorma a bruttó mennyiséget tartalmazza, és az árkalkuláció alapja.
Az anyagszükséglet-számítás mindig a rajzból indul. A rajz–anyag–művelet hármas elv szerint először a műszaki rajzból elkészítjük a szabásjegyzéket, abból az anyaglistát, majd a gyártási eljárásból a ráhagyásokat és a veszteségeket. A lépések:
Levezetés. Ha a hulladékot a bruttó mennyiség százalékában adjuk meg ( %), akkor a nettó mennyiség:
Ebből a bruttó mennyiség kifejezhető:
A képletben ugyanezt térfogatra, folyóméterre vagy tömegre is felírhatjuk. Például tömörfánál:
Ha a veszteséget nem százalékban, hanem konkrét ráhagyásban adjuk meg, akkor először a nettó mérethez hozzáadjuk a ráhagyást, majd az így kapott méretből számoljuk a térfogatot. A két módszert ne keverjük: a százalékos veszteséget a nettó mennyiségre vetítve, a milliméteres ráhagyást pedig az alkatrész méretére adjuk hozzá.
Példa a levezetésre. Egy tömörfa asztallap nettó térfogata . A fűrészáru kihozatala a gyártás során 65 %, azaz a hulladék 35 %. A bruttó fűrészáru-szükséglet:
A rendelést 0,08 m³-re kerekítjük felül, mert a kereskedelemben fűrészárut jellemzően nem adnak 0,005 m³-es pontossággal.
A tömörfa mennyiségét köbözéssel számoljuk. Az alkatrész térfogata köbméterben:
ahol a hossz, a szélesség, a vastagság méterben. A nettó térfogatok összege adja a nettó faanyag-szükségletet. Ehhez hozzáadjuk a ráhagyást és a kihozatali veszteséget. Szélezetlen fűrészárunál a deszka széle görbe, ezért a hasznosítható szélesség kisebb, mint a mért szélesség: a kihozatal jellemzően 60–80 % között mozog, de erősen függ a deszkák minőségétől és a szabástervtől (ellenőrizendő: műhelyi kihozatali adat). A gyakorlatban a bruttó fűrészáru-szükségletet úgy is megadhatjuk, hogy a nettó térfogathoz 30–50 %-ot hozzáadunk. A konkrét értéket mindig a műhely saját tapasztalata vagy a szabásterv adja.
A faalapú lapoknál (forgácslap, MDF, rétegelt lemez, bútorlap) a nettó felületet m²-ben számoljuk. A tábla méretét ismerjük (például 2800 × 2070 mm, 2440 × 1220 mm). A szükséges táblaszám:
Az eredményt mindig felfelé kerekítjük egész táblára, mert a tört tábla nem rendelhető. Előfordul, hogy a nettó felület alapján egy tábla is elegendő lenne, de a szabástérkép szerint a szálirány vagy a nagy darabok miatt két táblára van szükség. Ezért a táblaszámot a szabástérkép ellenőrzése után kell véglegesíteni.
Az élzáró anyagot folyóméterben (fm) számoljuk. Összeadjuk minden lezárandó él hosszát méterben. Például egy 600 × 400 × 18 mm-es ajtólap négy élét zárjuk: 2 × (0,6 + 0,4) = 2,0 fm. A teljes termék élzáró-szükséglete az összes él hosszának összege. Ehhez ráhagyást adunk: minden élhez 5–10 mm-t a végvágás miatt, és a tekercs elején/végén a befűzési hulladékra is számolunk. A szükséges mennyiséget a kereskedelemben tekercsben adják meg (25 m, 50 m, 100 m), ezért a teljes hosszt felfelé kerekítjük a kiszerelésre.
A vasalatokat (zsanér, fogantyú, polctartó, korpuszösszekötő, fiókcsúszka, tükörkampó) darabszám szerint számoljuk. A csavarokat jellemzően becsüljük: például egy szekrényhez 80–120 db csavar szükséges. A vasalatok jegyzékét a műszaki rajz és a vasalatgyártó katalógusa alapján készítjük. Mindig adjunk hozzá néhány százalék tartalékot, mert szerelés közben elveszhet, meghibásodhat egy-egy darab.
A ragasztó-szükségletet a Ragasztással kapcsolatos számítások alfejezetben tanult képlettel számoljuk. A ragasztandó felületet illesztési felületnek vesszük (él–él, lap–lap), és a fajlagos felhordást gyártói adat szerint (g/m²) alkalmazzuk. A gyakorlati mennyiség:
ahol a ragasztási veszteség (kifolyás, edényben maradó anyag). A tömeg kg-ban vagy g-ban adódik. A ragasztót a keverési arány szerint komponensekre is bonthatjuk, ha többkomponensű a ragasztó.
A felületkezelő anyag-szükségletet a Felületkezelési hibák és a felületkezelési számítások alfejezetben bemutatott módon számoljuk. Az elméleti anyagmennyiség:
ahol a kezelendő felület (m²), a rétegszám, a fajlagos felhordás (g/m²). A gyakorlati mennyiség:
ahol a felhordási veszteség: szórásnál 15–35 %, kézi felhordásnál 5–10 % (ellenőrizendő: gyártói adatlap). A folyékony anyag tömegét literre átszámítjuk a sűrűséggel:
ahol az anyag sűrűsége kg/l-ben. Gyakran a gyártó megadja a kiadósságot (m²/l), ekkor a szükséges mennyiség:
ahol a kiadósság egy rétegre vonatkozik.
Készítsünk anyagszükséglet-számítást egy egyszerű, kétajtós szekrényre. A szekrény külső mérete: 900 × 2200 × 450 mm, anyaga 18 mm vastag laminált forgácslap, a hátlap 3 mm farostlemez. A rajzból kigyűjtött alkatrészek (a pontos méreteket egyszerűsítjük a példa kedvéért):
Nettó felület 18 mm-es lapokból:
Az oldallapok: . A tető- és fenéklapok: . A polcok: . Az ajtók: .
Összesen 18 mm-es lap nettó felülete:
Bruttó lapfelület: A vágási és szabászati hulladék 15 % (tájékoztató érték, a szabástérkép pontosítja). A bruttó felület:
A tábla mérete 2800 × 2070 mm, azaz . A szükséges táblaszám:
tehát 2 tábla 18 mm-es laminált lapot kell rendelni (a szabástérkép pontosíthatja). A hátlap más anyag: 3 mm-es farostlemez, ezért külön táblából vágjuk. A hátlaphoz:
Nettó hátlap felület: . A farostlemez tábla 2400 × 1200 mm = . Mivel a hátlap nagy darab, 1 táblából kivágható.
Élzáró: Lezárandó élek: - Oldallapok: a 18 mm vastag lapok látható elülső élét zárjuk. Az oldallapok elülső éle: 2 × 2200 = 4400 mm = 4,4 fm. - Ajtók: mindkét ajtó kerületét zárjuk. Egy ajtó: 2 × (2160 + 440) = 5200 mm. Két ajtó: 10 400 mm = 10,4 fm. - Polcok elülső éle: 2 × 864 = 1728 mm = 1,728 fm. - Tető- és fenéklap elülső éle: 2 × 900 = 1800 mm = 1,8 fm.
Összesen nettó élhossz: .
Ráhagyás: 5 % + 10 mm élvéghulladék élenként (14 él: 2 oldallap, 8 ajtóél, 2 polc, 2 tető/fenék, azaz 140 mm). A bruttó élzáró:
Hozzáadva a 0,14 fm élvéghulladékot: .
Kereskedelemben 25 m-es tekercset veszünk, tehát 1 tekercs elegendő.
Vasalatok: - Zsanér 2 ajtóhoz: 10 db (magas ajtónál 5 zsanér/ajtó; ellenőrizendő: vasalatgyártó) - Fogantyú: 2 db - Polctartó: 8 db - Csavar összesen: 100 db (becslés) - Korpuszösszekötő: 8 db
Ragasztó: Az élzáráshoz hot-melt ragasztó szükséges. A felhordás jellemzően g/m²-ben adott: (tájékoztató, ellenőrizendő: a használt ragasztó adatlapja). A 18 mm-es élen a folyóméterenkénti mennyiség . A bruttó élhossz 19,4 fm:
Veszteség 10 %: . Rendelés: 1 kg-os kiszerelés, a költségtáblában a felhasznált 0,08 kg szerepel.
Felületkezelő: A laminált felület nem igényel lakkozást, de a farostlemez hátlapot akril lakkal kezeljük, hogy a nedvességtől védjük. A hátlap felülete (két oldal). Akril lakk fajlagos felhordása 100 g/m², 2 réteg, veszteség 10 %, sűrűség 1,2 kg/l. Szükséges tömeg:
Literben:
Rendelés: 0,75 l-es vagy 1 l-es doboz; a költségtáblában a felhasznált 0,7 l szerepel.
Anyagköltség-táblázat (mintaárak). Kerekítési szabály: a lapanyagot és a hátlapot egész táblában rendeljük és terheljük (a maradék ritkán hasznosul); az élzárót, ragasztót és lakkot kiszerelésre kerekítve rendeljük, de a termékre a felhasznált mennyiséget terheljük (a maradék raktárra kerül).
| Anyag | Mennyiség | Egység | Egységár (Ft) | Anyagköltség (Ft) |
|---|---|---|---|---|
| Laminált forgácslap 18 mm | 2 | tábla | 18 500 | 37 000 |
| Farostlemez hátlap 3 mm | 1 | tábla | 4 800 | 4 800 |
| Élzáró fólia (25 m-es tekercsből) | 19,4 | fm | 320 | 6 208 |
| Hot-melt ragasztó (1 kg-os kiszerelésből) | 0,08 | kg | 2 400 | 192 |
| Zsanér | 10 | db | 850 | 8 500 |
| Fogantyú | 2 | db | 1 200 | 2 400 |
| Polctartó | 8 | db | 120 | 960 |
| Csavar | 100 | db | 8 | 800 |
| Akril lakk (0,75 l-es kiszerelésből) | 0,7 | l | 3 500 | 2 450 |
| Összesen | 63 310 |
A szállítási költséget (például 5000 Ft) külön sorban adhatjuk hozzá. Az árak mintaárak, nem piaci adatok.
Egy tömör tölgy asztalt készítünk. Az asztallap 1200 × 700 × 25 mm, 4 lába 75 × 75 × 720 mm, a kötőkeret 2 hosszanti (1000 × 60 × 40 mm) és 2 keresztirányú (600 × 60 × 40 mm). Az összes alkatrész nettó méretre gyalult.
Nettó térfogat számítása:
Összes nettó térfogat:
Bruttó fűrészáru-szükséglet: A tömörfa kihozatala 65 % (tájékoztató érték). A bruttó térfogat:
A rendelést 0,08 m³-re kerekítjük fel, hogy a szélezetlen deszkák szélhulladékát is fedezze. A pontos szükségletet a szabástérkép adja meg.
Ragasztó: Az asztallap táblásításához ragasztjuk a deszkákat. Tegyük fel, hogy 7 db 100 mm széles deszkából ragasztjuk a lapot. Az illesztési élek száma 6, mindegyik 1,2 m hosszú és 25 mm vastag. A ragasztandó élfelület:
PVAc (D3) ragasztó fajlagos felhordása 150 g/m², veszteség 10 %. Szükséges ragasztó:
Emellett a csapos kötésekhez (lábak rögzítése) is kell ragasztó. Becslés: az asztal szerkezetéhez további 0,05 kg szükséges. Így összesen 0,08 kg PVAc ragasztót rendelünk (100 ml-es, 250 ml-es kiszerelésből).
Felületkezelő: Először kiszámítjuk a kezelendő felületet.
Teljes felület:
Pác: vízbázisú pác, fajlagos felhordás 60 g/m², 1 réteg, 5 % veszteség. Szükséges tömeg:
Sűrűsége kb. 1,0 kg/l, tehát . Rendelés: 0,25 l.
Lakk: PU lakk, fajlagos felhordás 100 g/m², 2 réteg, 20 % szórási veszteség, sűrűség 1,1 kg/l. Szükséges tömeg:
Literben:
Rendelés: 0,75 l.
Anyagköltség-táblázat asztalhoz (mintaárak; ugyanaz a kerekítési szabály: a felhasznált mennyiséget terheljük).
| Anyag | Mennyiség | Egység | Egységár (Ft) | Anyagköltség (Ft) |
|---|---|---|---|---|
| Tölgy fűrészáru | 0,08 | m³ | 420 000 | 33 600 |
| PVAc ragasztó | 0,08 | kg | 2 800 | 224 |
| Pác | 0,25 | l | 3 200 | 800 |
| PU lakk (0,75 l-es kiszerelésből) | 0,72 | l | 6 500 | 4 680 |
| Csavar | 40 | db | 15 | 600 |
| Asztallap rögzítő vasalat | 8 | db | 350 | 2 800 |
| Összesen | 42 704 |
Az árak mintaárak. A tölgy fűrészáru ára erősen függ a minőségtől, vastagságtól és a beszállítótól; a példa csak a számítás menetét mutatja.
Recept. Az anyagszükséglet-számítást a következő ellenőrzőlistával érdemes végrehajtani:

Egy irányban darab fér el, ahol a táblaméret, az alkatrészméret, a fűrészrés. Állóan és , azaz 36 polc; elforgatva és , azaz 45 polc – ugyanabból a táblából 25 %-kal több. A HTML-kiadásban a kalkulátor a táblaméretből, az alkatrészméretből, a fűrészrésből, a darabszámból és a veszteségből kiszámítja mindkét elrendezést, a táblaszámot, az élzáró-, ragasztó- és lakkszükségletet és az anyagköltséget.
Az anyagszükséglet-számítás helyességét a következőképpen ellenőrizhetjük:
Hiba esetén: Ha a mennyiség nem reális, ellenőrizzük az átváltásokat és a képleteket. A táblaszámot a szabástérkép pontosítja. A fűrészáru mennyiségét a konkrét deszkák minősége befolyásolja, ezért utószámolásra is szükség lehet.
Nettóból rendelés. Az asztalos a kész méretből rendel, ráhagyás és veszteség nélkül. Következmény: anyaghiány, a munka megáll. Helyes gyakorlat: mindig bruttó mennyiséggel számolunk.
Táblaszám lefelé kerekítése. Ha a számított táblaszám 1,2, akkor 1 táblát rendelnek. Helyes: felfelé kerekítünk egészre, mert tört táblát nem lehet vásárolni.
Élzáró darabban számolása. Az élzárót méterben kell kalkulálni, nem darabban. A darabszám a tekercsek mennyiségét adja, de a szükséglet folyóméterben van. Helyes: összeadjuk az összes él hosszát fm-ben, és abból számolunk tekercset.
Ragasztó tömeg/térfogat keverése. A ragasztószükségletet tömegben (g, kg) számítjuk, de sokan literben mérik. Helyes: a tömegből a sűrűség segítségével váltunk literre, de a keverést tömegre végezzük.
Felületkezelő anyag szórási veszteség nélkül. Ha szórással dolgozunk, a porlasztott anyag 15-35 %-a nem a felületre kerül. Helyes: a képletben a veszteséget mindig hozzáadjuk.
Egy kis asztalosműhelyben egy teljes konyhabútor-garnitúrát gyártottak. Az anyagszükséglet-számítást a rajz nélkül, fejben végezték el. A lapszabászat közben derült ki, hogy az egyik nagyméretű oldalfalból hiányzik egy darab, mert a táblaszámot 1,1-re számolták, és lefelé kerekítettek. A beszállító raktárában épp nem volt ugyanabból a színből tábla, így a teljes munkát le kellett állítani, és várni a következő szállítmányra. A tanulság: mindig készítsünk pontos szabásjegyzéket és anyagnormát, a táblaszámot felfelé kerekítsük, és lehetőleg a szabástérképet is ellenőrizzük a rendelés előtt. Az anyagköltség kalkulációját is a pontos mennyiségre kell alapozni, mert a hiányzó anyag pótlása plusz szállítási költséggel jár.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A)
Egy 2800 × 2070 mm-es forgácslapból 400 × 250 mm-es polcokat vágunk 3
mm-es fűrészréssel. Hány darab polc vágtható ki, és mennyi a kihozatal?
(Felfelé kerekítés nélkül, az elvi maximumot számold.)
2. feladat (A)
Egy tömörfa alkatrész nettó térfogata 0,036 m³. A kihozatal 70 %. Mennyi
a bruttó fűrészáru-szükséglet?
3. feladat (B)
Egy szekrény élzáró hossza 24,6 fm nettó. A ráhagyás 5 % + 8 mm/él, és
összesen 20 él van. Hány fm élzárót rendeljünk, ha a kereskedelemben 50
m-es tekercs kapható?
4. feladat (B)
Egy asztallap (1600 × 800 mm, vastagsága 25 mm) két oldalát és éleit
lakkozzuk PU lakkal. A fajlagos felhordás 120 g/m², 2 réteg, 18 %
veszteség, sűrűség 1,15 kg/l. Hány liter lakkot vegyünk? (A lap éleit is
lakkozzuk, a felületet közelítőleg az élek nélkül számíthatod, vagy add
hozzá.)
5. feladat (C)
Egy megrendelő szekrényt kér, amelynek nettó lapfelülete 4,6 m². Kétféle
táblaméret közül választhat: 2800 × 2070 mm (5,8 m²) és 2440 × 1220 mm
(2,98 m²). A vágási veszteség 12 %, a szabástérkép alapján a nagyobb
táblából 1, a kisebből 2 kell. Hasonlítsd össze az anyagköltséget, ha a
nagyobb tábla ára 18 500 Ft, a kisebbé 8 800 Ft, és indokold a
választást.
6. feladat (D)
Készíts anyagszükséglet-számítást az alábbi éjjeliszekrényhez: korpusz
500 × 500 × 400 mm, 16 mm laminált forgácslapból. Oldallap 2 db (500 ×
400 × 16), tető/fenék 2 db (500 × 400 × 16), hátlap 1 db (500 × 468 ×
3), ajtó 1 db (470 × 470 × 16). A veszteség 12 %, élzáró ráhagyás 5 % +
10 mm/él (10 él), zsanér 2 db, fogantyú 1 db, csavar 50 db, hot-melt
ragasztó 3,2 g/fm (200 g/m² × 0,016 m), akril lakk a hátlapra (2 oldal,
100 g/m², 2 réteg, 10 % veszteség, sűrűség 1,2 kg/l). A mintaárak: lap
12 500 Ft/tábla (2800×2070), hátlap 4 500 Ft/tábla (2440×1220), élzáró
280 Ft/fm, ragasztó 2 200 Ft/kg, zsanér 750 Ft/db, fogantyú 900 Ft/db,
csavar 10 Ft/db, lakk 3 200 Ft/l. Számold ki a bruttó anyagszükségletet
és az anyagköltséget.
1. feladat megoldása
A tábla 2800 × 2070 mm. A 400 mm-es oldalhoz 3 mm fűrészrés: 400 + 3 =
403 mm. 2800 / 403 = 6,95, így 6 darab egy sorban. A 250 mm-es oldalhoz:
250 + 3 = 253 mm. 2070 / 253 = 8,18, így 8 sor. Állóan összesen 6 × 8 =
48 darab; nettó felület 48 × 0,4 × 0,25 = 4,8 m², kihozatal (4,8 /
5,796) × 100 = 82,8 %. Elforgatva (250 mm a 2800 mm-es oldalon, 400 mm a
2070 mm-esen): 2800 / 253 → 11 db (11 × 250 + 10 × 3 = 2780 mm), 2070 /
403 → 5 sor (5 × 400 + 4 × 3 = 2012 mm), összesen 11 × 5 = 55 darab;
nettó felület 55 × 0,1 = 5,5 m², kihozatal 5,5 / 5,796 = 94,9 %. Az elvi
maximum tehát 55 db. (A valóságban szélezési ráhagyást is levonunk –
laminált lapnál pl. 10 mm/oldal, ellenőrizendő –, ami csökkentheti a
darabszámot.) A tábla területe: 2,8 × 2,07 = 5,796 m².
2. feladat megoldása
A nettó térfogat 0,036 m³, kihozatal 70 %, azaz hulladék 30 %.
Bruttó:
3. feladat megoldása
Nettó hossz: 24,6 fm. Ráhagyás 5 %:
fm. Élvéghulladék: 20 él × 8 mm = 160 mm = 0,16 fm. Bruttó:
fm. 50 m-es tekercsből 1 elegendő.
4. feladat megoldása
Az asztallap felülete: két oldal:
m². Az élek felülete: 2 hosszanti él:
m²; 2 rövid él:
m². Teljes felület:
m². Rétegszám 2, fajlagos felhordás 0,120 kg/m², veszteség 18 %.
Tömeg:
Liter: l. Rendelés: 0,75 l.
5. feladat megoldása
Bruttó felület: 4,6 / 0,88 = 5,23 m². Nagyobb tábla (5,796 m²): 1 db =
18 500 Ft, kihozatal 4,6 / 5,796 ≈ 79 %. Kisebb tábla (2,98 m²): 5,23 /
2,98 = 1,75, ezért 2 db = 5,96 m², 2 × 8 800 = 17 600 Ft, kihozatal 4,6
/ 5,96 ≈ 77 %. A kisebb táblák kb. 900 Ft-tal (5 %) olcsóbbak, ha a
szabástérkép szerint az alkatrészek beférnek; ha hosszú alkatrész (>
2440 mm) van, a nagyobb tábla kell. Választás: a kisebb tábla, a
szabástérkép ellenőrzése után.
6. feladat megoldása
Először a nettó felület 16 mm-es lapokból:
- Oldallapok:
m².
- Tető/fenék:
m².
- Ajtó:
m².
Összes nettó 16 mm-es:
m².
Bruttó 12 % veszteséggel:
m².
Tábla 2800 × 2070 = 5,796 m², 1 tábla elegendő.
Hátlap nettó:
m². Bruttó:
m². Hátlap tábla 2440 × 1220 = 2,98 m², 1 tábla elegendő.
Élzáró: lezárandó élek hossza: oldallap elülső 2×0,5 = 1,0 fm;
tető/fenék elülső 2×0,5 = 1,0 fm; ajtó kerülete: 2×(0,47+0,47) = 1,88
fm. Összesen: 3,88 fm. Ráhagyás 5 %:
fm. 10 él × 10 mm = 100 mm = 0,1 fm. Bruttó:
fm ≈ 4,2 fm.
Ragasztó:
g = 0,013 kg.
Akril lakk a hátlapra: felület = 2 oldal × 0,234 = 0,468 m². Rétegszám
2, fajlagos 0,1 kg/m², veszteség 10 %. Tömeg:
kg. Liter:
l → 0,1 l.
Anyagköltség: - Lap: 1 × 12 500 = 12 500 Ft - Hátlap: 1 × 4 500 = 4 500 Ft - Élzáró: 4,2 × 280 = 1 176 Ft (a felhasznált mennyiség; a kiszerelés 25 m-es tekercs) - Ragasztó: 0,013 × 2 200 ≈ 29 Ft (a felhasznált mennyiség; a kiszerelés 1 kg) - Zsanér: 2 × 750 = 1 500 Ft - Fogantyú: 1 × 900 = 900 Ft - Csavar: 50 × 10 = 500 Ft - Akril lakk: 0,086 × 3 200 ≈ 275 Ft (a felhasznált mennyiség; a kiszerelés 0,1 l-nél nagyobb) Összesen: 21 380 Ft
Az anyagszükséglet-számítás a műszaki rajzból és a szabásjegyzékből indul. A nettó anyagszükséglet a kész alkatrészek tiszta mennyisége: lapanyagnál m², tömörfánál m³, élzárónál fm, vasalatnál db, ragasztónál és felületkezelőnél kg vagy l. A bruttó anyagszükséglet a nettóhoz hozzáadja a ráhagyást, a vágási veszteséget és a hulladékot. A bruttó mennyiség a nettóból a képlettel számolható, ahol a hulladékszázalék. A táblaszámot mindig fel kell kerekíteni egész táblára, az élzárót folyóméterből tekercsre. A ragasztó mennyiségét , a felületkezelő anyagét hasonlóan, a rétegszámmal kiegészítve számoljuk. A kiszámított mennyiségekhez egységárakat rendelünk, és anyagköltség-táblázatot készítünk. Ez az anyagköltség lesz az önköltség és az árajánlat alapja az Költségek és önköltség: anyag-, bér-, általános költség, elő- és utókalkuláció alfejezetben.
Felhasznált forrástípusok: - Faipari szakkönyvek az anyaggazdálkodás és költségszámítás témaköréből. - Asztalos tankönyvek a szabásjegyzék, anyagnorma és kalkuláció módszertanához. - Gyártói műszaki adatlapok a lapanyagok, élzárók, ragasztók és felületkezelő anyagok fajlagos felhordási értékeihez. - Kereskedelmi árlisták (mintaárak) a költségpéldákhoz.
Ellenőrizendő pontok: - A tömörfa kihozatali arányok (65–80 %) műhelyenként, fafajonként és szabástervtől függően változnak; a példák tájékoztató értékek. - A lapanyag táblaméretek és kiszerelések (2800×2070, 2440×1220 mm) gyártónként eltérhetnek. - A ragasztó és felületkezelő anyag fajlagos felhordási mennyiségeit mindig az aktuális gyártói adatlapról kell venni. - A mintaárak nem piaci adatok, csak a számítás gyakorlását szolgálják. - A százalékos veszteség és ráhagyás mértékét a műhely saját technológiája és a szabástérkép pontosítja.