33.1 Ipari elosztóhálózatok jellemzői és topológiája

33.1.1 Motiváció

Egy fémmegmunkáló üzemben a kompresszorház leágazásán rövidzárlat keletkezik. A leágazás megszakítója leold, de a főelosztó főmegszakítója is, ezért az egész csarnok feszültségmentessé válik. A termelés órákra leáll, a kemence lehűl, az automatika elveszti a paramétereit. A szerelő nemcsak a hibát javítja, hanem jogosan teszi fel a kérdést: miért okozott egyetlen leágazási hiba teljes üzemleállást? A válasz az ipari elosztóhálózat szerkezetében, védelmi kialakításában és a terhelés becslésében rejlik. Ebben az alfejezetben megismerjük az ipari elosztóhálózatok topológiáit, az egyidejűségi tényező szerepét, valamint a tartalék betáplálás és a megbízhatóság alapelveit, hogy a lakóépületi elosztóktól eltérő gondolkodásmódot kialakítsuk.

33.1.2 Szemléletes kép

Az ipari elosztóhálózatot legkönnyebb rétegesen, a betáplálástól a fogyasztókig haladva elképzelni.

Ipari elosztóhálózat hierarchiája - Szemléltető rétegábra: a közcélú betáplálástól a főelosztón és az alelosztókon át a fogyasztókig.

A rétegábra azt mutatja, hogy a közcélú hálózatból érkező energia először a főelosztóba (MDB, main distribution board), onnan az egyes alelosztókba, végül a fogyasztókhoz jut. A lakóépületi elosztóhoz képest itt több szint, nagyobb teljesítmény, több motoros fogyasztó és lényegesen nagyobb zárlati áram jelenik meg. A hibák hatása ezért egy-egy szinten túl is terjedhet, ha a védelmi láncot nem gondoljuk át.

33.1.3 Az ipari elosztóhálózat fogalma és jellemzői

Definíció. Az ipari elosztóhálózat a villamos energia elosztásának az a része, amely a betáplálási ponttól (például a transzformátor 0,4 kV-os kapcsaitól) az egyes fogyasztói leágazásokig vezet, beleértve a kapcsoló- és védelmi készülékeket, a gyűjtősíneket, a vezeték- vagy sínrendszereket és a csatlakozási pontokat.

Az ipari hálózat jellemzői a lakóépületi elosztókkal szemben:

A Szelektivitás, hátvédelem és megszakítóképesség alfejezetben tanult elvek itt teljesednek ki: egy ipari hálózatban a hibaelhárítás során nem elég a hibás leágazást kikapcsolni, hanem a lehető legkisebb üzemrészt szabad csak lekapcsolni.

33.1.4 Topológiák: sugaras, gyűrűs és hurkolt hálózat

A hálózat szerkezetét topológiának nevezzük. Három alapvető ipari elrendezést különböztetünk meg: a sugaras, a gyűrűs és a hurkolt hálózatot.

Definíció. Sugaras hálózat (radial feeder). Minden leágazás és fogyasztó csak egyetlen útvonalon kaphat táplálást. A betáplálástól a fogyasztókig nincs zárt kör, tehát a hálózati gráfban nincs hurok. Ha egy szakaszon hiba lép fel, az adott szakaszon túli összes fogyasztó feszültségmentessé válik.

Definíció. Gyűrűs hálózat (ring main). A fővezeték vagy az alelosztók betáplálása zárt gyűrűt alkot, de a gyűrűt üzemszerűen egy ponton nyitva hagyják (nyitott gyűrű). A gyűrű két végét ugyanahhoz a betápláláshoz vagy két különböző betápláláshoz csatlakoztatják. Hibás szakasz kikapcsolása után a gyűrűt átrendezve a fogyasztók nagy része továbbra is táplálható.

Definíció. Hurkolt hálózat (meshed network). Olyan hálózat, amelyben több, egymással összekapcsolt betáplálási út is létezik, tehát a fogyasztók több irányból is táplálhatók. A zárt hurkok miatt a rövidzárlati áram nagyobb, a védelmi szelektivitás bonyolultabb, ezért a kisfeszültségű ipari hálózatokban ritkábban alkalmazzák, mint a sugaras vagy a nyitott gyűrűs megoldást.

Az alábbi egyvonalas vázlatok a három topológiát a 4. feladat jelöléseivel mutatják. A sugaras hálózatban a T1 transzformátortól a Q1 főmegszakítón és a gyűjtősínen át a Q2 a DB-A, a Q3 a DB-B alelosztót táplálja, mindegyiket egyetlen úton. A nyitott gyűrűben a két alelosztót a Q4 gyűrűkapcsoló is összeköti, de ez üzemszerűen nyitva van, így a hálózat normál üzemben sugarasan működik; hiba után Q4 zárásával lehet áttáplálni. A hurkolt hálózatban két betáplálás (T1, T2) és három csomópont zárt hurkot alkot, minden csomópont két irányból is táplált.

Sugaras és nyitott gyűrűs ipari elosztóhálózat (egyvonalas vázlat) - (a) Sugaras: T1 – Q1 főmegszakító – gyűjtősín – Q2 → DB-A és Q3 → DB-B alelosztó; minden alelosztóhoz egyetlen út vezet. (b) Nyitott gyűrű: ugyanez, de DB-A és DB-B között a Q4 gyűrűkapcsoló is ott van, üzemszerűen NYITVA (a rajzon nyitott kapcsolóként). Ha például a DB-A betápláló kábele hibás, Q2 nyitva marad, és Q4 zárásával DB-A a Q3 – DB-B úton át táplálható. Q4 zárása előtt a reteszelést és a zárlati viszonyokat ellenőrizni kell.
Hurkolt hálózat (egyvonalas vázlat) - Két betáplálás (T1, T2) és három csomópont (DB-1, DB-2, DB-3) zárt hurokban: minden csomópont két irányból is kap táplálást, ezért egy szakasz kiesése után is ellátott marad, de a zárlati áram nagyobb, és a szelektív védelem bonyolultabb. A kapcsoló- és védelmi készülékek a szakaszok végein a vázlatról elhagyva.

A gyakorlati ipari hálózatok legtöbbször sugaras felépítésűek, de a fontos fogyasztóknál tartalék betáplálással vagy gyűrűs átrendezéssel növelik a rendelkezésre állást. A gyűrűs elrendezés akkor előnyös, ha a fogyasztók egy csarnokban, egy útvonal mentén helyezkednek el, és a kiesésük jelentős termelési kárt okoz.

Összefüggés. Minél több útvonalon juthat el az energia egy fogyasztóhoz, annál nagyobb a rendelkezésre állás, de annál nagyobb a zárlati áram és annál nehezebb a szelektív védelmi lánc kialakítása. A tervezés során tehát kompromisszumot kell kötni a megbízhatóság és a védhetőség között.

33.1.5 Terhelések, egyidejűségi tényező

Az ipari hálózat méretezésének első lépése a várható terhelés becslése. A beépített teljesítmény önmagában nem elegendő, mert a fogyasztók nem mind egyszerre üzemelnek teljes terheléssel.

Definíció. Egyidejűségi tényező (angolul simultaneity vagy coincidence factor; vigyázat: a „diversity factor” szó egyes forrásokban ennek reciprokát jelenti, az MSZ EN 61439-ben pedig a kapcsolóberendezés névleges egyidejűségi tényezőjét – ellenőrizendő: a használt forrás definíciója). Az egyidejűségi tényező kik_i a csúcsidőben ténylegesen egyidejűleg felvett hatásos teljesítmény és az összes beépített névleges hatásos teljesítmény hányadosa:

ki=Pcsúcs∑Pn k_i = \frac{P_{\text{csúcs}}}{\sum P_n}

ahol:

Motoroknál ∑Pn\sum P_n helyett a hálózatból felvett teljesítmények összegét, ∑Pn/η\sum P_n/\eta-t vesszük, mert az adattábla a tengelyen leadott teljesítményt adja; ellenállásos és egyéb fogyasztónál a névleges teljesítmény már a felvett teljesítmény.

Az egyidejűségi tényező értéke mindig 0<ki≤10 < k_i \le 1. Lakóépületekben a lakások számától függően jellemzően kicsi (például 0,2–0,6), mert a háztartások fogyasztása időben eloszlik. Az iparban az érték üzemtől és technológiától függ: egy folyamatos üzemű szivattyútelepen közel lehet 1-hez, egy műhelyben viszont a gépek ritkán üzemelnek egyszerre, ezért kik_i 0,5–0,8 lehet. A konkrét értéket mindig a folyamatismeretből, a gyártói adatokból vagy a tervezési előírásokból kell meghatározni. (ellenőrizendő: az adott üzemre vonatkozó egyidejűségi tényező)

Kidolgozott példa – egyidejűségi tényező és betáplálási áram.
Adott: egy műhelyben 5 db, egyenként 7,5 kW tengelyteljesítményű (adattáblai, leadott) motor üzemel, ki=0,7k_i = 0{,}7, η=0,88\eta = 0{,}88, cos⁡φ=0,82\cos\varphi = 0{,}82, Uv=400VU_v = 400\,\text{V}.
Keresett: a várható egyidejű csúcsteljesítmény és a főelosztó betáplálási árama.
Képlet: a motor adattáblai PnP_n a tengelyen leadott teljesítmény, a hálózatból felvett hatásos teljesítmény P1=Pn/ηP_1 = P_n/\eta; így Pcsúcs=ki∑Pn/ηP_{\text{csúcs}} = k_i \sum P_n/\eta, majd S=Pcsúcscos⁡φS = \frac{P_{\text{csúcs}}}{\cos\varphi} és Iv=S3UvI_v = \frac{S}{\sqrt{3}\,U_v}.
Behelyettesítés:
∑Pn=5×7,5=37,5kW\sum P_n = 5 \times 7{,}5 = 37{,}5\,\text{kW} (tengelyteljesítmény)
Pcsúcs=0,7×37,5/0,88=29,8kWP_{\text{csúcs}} = 0{,}7 \times 37{,}5/0{,}88 = 29{,}8\,\text{kW} (felvett)
S=29,80,82=36,4kVAS = \frac{29{,}8}{0{,}82} = 36{,}4\,\text{kVA}
Iv=364003×400=36400692,8=52,5AI_v = \frac{36\,400}{\sqrt{3} \times 400} = \frac{36\,400}{692{,}8} = 52{,}5\,\text{A}
Ellenőrzés: a visszaszámolt hatásos teljesítmény P=3×400×52,5×0,82≈29,8kWP = \sqrt{3} \times 400 \times 52{,}5 \times 0{,}82 \approx 29{,}8\,\text{kW}, ami egyezik a felvett csúcsteljesítménnyel (a hatásfok figyelmen kívül hagyása az áramot 46,2 A-re, tehát mintegy 12 %-kal alábecsülné). A főelosztóban legalább Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z szerint kell kismegszakítót választani, például 63 A-es készüléket (52,5A≤In52{,}5\,\text{A} \le I_n), a vezeték terhelhetőségétől függően. ∎

Figyelem. Az egyidejűségi tényezőt nem szabad automatikusan átvenni egy lakóépületi értékből. Egy ipari üzemben a terhelés jellege, a műszakok, az automatikus indítások és a folyamatirányítás miatt a kik_i akár 0,9 is lehet, ezért a hálózatot a valós folyamatra kell méretezni.

33.1.6 Üzemi megbízhatóság, tartalék betáp

Az ipari hálózat tervezésénél a rendelkezésre állás és a termelésbiztonság alapvető szempont. A szelektivitás biztosítja, hogy a hibás szakasz leválasztása ne érintse a hibátlan részeket. A hátvédelem és a megszakítóképesség pedig azt garantálja, hogy a védelmi készülékek a fellépő zárlati áramot el tudják viselni.

Szabály. Az ipari létesítmények villamos berendezéseinek tervezésére és ellenőrzésére is az MSZ HD 60364 sorozat vonatkozik, kiegészítve a kapcsolóberendezésekre vonatkozó MSZ EN 61439 és a gépek villamos berendezéseire vonatkozó MSZ EN 60204-1 szabvánnyal. A hálózati csatlakozás feltételeit a helyi elosztói engedélyes írja elő. (ellenőrizendő: aktuális szabványszámok és hatályos követelmények)

Tartalék betáp (redundancia). Fontos fogyasztóknál gyakran két független betáplálást építenek ki: az egyik az üzemi, a másik a tartalék. A tartalék lehet egy másik transzformátorról, egy másik elosztói betáplálásról vagy szünetmentes áramforrásról (UPS) táplált ág. A két betáplálást mechanikus vagy villamos reteszeléssel kell ellátni, hogy soha ne járhassanak párhuzamosan, mert ez visszatáplálást, túlterhelést vagy hibás védelmi működést okozhat.

Az n–1 elv. A hálózat megbízhatóságának egyszerű megfogalmazása, hogy egy elem kiesésekor a rendszer még biztonságosan, ha nem is teljes kapacitással, de tovább üzemelhessen. Két transzformátoros üzemnél gyakran úgy méreteznek, hogy az egyik transzformátor kiesésekor a másik átvegye a fontos fogyasztókat, a nem fontos terheléseket pedig leválasztják.

Kidolgozott példa – n–1 elvű tartalék.
Adott: két transzformátor, egyenként 630 kVA; a csúcsterhelés 780 kVA; a nem fontos fogyasztók (például hűtőkompresszorok) összesített terhelése 120 kVA.
Keresett: ha az egyik transzformátor kiesik, elegendő-e a másik kapacitása?
Képlet: a megmaradó transzformátor névleges teljesítménye STRS_{\text{TR}}, a leválasztandó teljesítmény Slev=Scsúcs−STRS_{\text{lev}} = S_{\text{csúcs}} - S_{\text{TR}}, ha Scsúcs>STRS_{\text{csúcs}} > S_{\text{TR}}.
Behelyettesítés: STR=630kVAS_{\text{TR}} = 630\,\text{kVA}, Scsúcs=780kVAS_{\text{csúcs}} = 780\,\text{kVA}.
Slev=780−630=150kVAS_{\text{lev}} = 780 - 630 = 150\,\text{kVA}.
Ellenőrzés: a nem fontos fogyasztók összesen 120 kVA-t tehetnek ki, ami önmagában nem elég, mert 150 kVA-t kell leválasztani. Tehát további 30 kVA, például egy kevésbé fontos műhelyág lekapcsolására is szükség van. Ez a tervezési szemlélet: a tartalék betáp nem helyettesíti a teljes csúcsterhelést, hanem a folyamat szempontjából fontos fogyasztókat tartja üzemben. ∎

Továbbvitt eredmény. Az itt kiválasztott topológia, a becsült egyidejű csúcsteljesítmény és a tartalék betáplálás igénye határozza meg, hogy a Síncsatorna, energiaoszlop, kábeltálca és kábelpadló alfejezetben milyen fizikai szerelési módot és útvonalat választunk.

33.1.7 Különbségek a lakóépületi elosztótól

A lakóépületi elosztó és az ipari elosztó közötti különbségeket a következő táblázat foglalja össze:

Szempont Lakóépületi elosztó Ipari elosztóhálózat
Teljesítmény néhány kW–tíz kW lakásonként tíz kW–több MW
Fogyasztók jellege világítás, dugaszoló aljzatok, háztartási gépek motorok, hajtások, kemencék, hegesztők, automatika
Zárlati áram jellemzően kicsi, 1,5–6 kA nagy, akár 25–100 kA
Egyidejűségi tényező lakások számával csökkenő, 0,2–0,6 üzemfüggő, 0,5–1,0
Topológia legtöbbször sugaras, egy betáplálással sugaras, gyűrűs vagy tartalék betáplálással
Védelem kismegszakítók, FI-relék egyszerű láncban megszakítók, motorvédők, szelektív és hátvédelmi koordináció
Megbízhatósági igény a kényelmi és biztonsági igény a fontos a termeléskiesés csökkentése, folyamatbiztonság
Dokumentáció egyszerűbb egyvonalas rajz részletes egyvonalas rajz, zárlati és terhelési számítások, védelmi beállítási táblázat

A táblázatból látható, hogy az ipari hálózat tervezése nem egyszerű „nagyobb lakáselosztó”. A hibás méretezés vagy a rossz védelmi beállítás nemcsak a fogyasztókat, hanem az egész termelést veszélyezteti.

33.1.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy csarnokhálózat átalakítása gyűrűssé. Egy élelmiszer-feldolgozó üzemben a hűtőkompresszorokat és a csomagológépeket egyetlen sugaras kábelrendszer táplálta. Egy földzárlat a csarnok közepén lévő alelosztóban leoldotta a főmegszakítót, így a teljes hűtőlánc leállt. A vizsgálat kimutatta, hogy a főmegszakító és az alelosztó leágazása között nem volt szelektivitás; ezt a főmegszakító késleltetett (rövid késleltetésű) beállításával javították (ellenőrizendő: gyártói adatlap, szelektivitási táblázat). A szerelő emellett azt javasolta, hogy a csarnok fogyasztóit két szakaszra bontva nyitott gyűrűként alakítsák ki: az egyik szakaszt a főelosztó A leágazása, a másikat a B leágazása táplálja. A két szakasz közé egy nyitott gyűrűkapcsolót helyeztek el. Ha az egyik betáplálás kiesik, a gyűrűkapcsolót zárva a másik betáplálás át tudja venni a fontos fogyasztókat. A védelmeket úgy állították be, hogy áttápláláskor (más útvonalon, más zárlati árammal) is szelektíven oldjanak le. A gyűrű a szelektivitási hibát nem orvosolja, csak a betáplálás kiesése utáni áttáplálást teszi lehetővé. Biztonsági korlát. A 230/400 V-os hálózaton és a kapcsolóberendezésen csak jogosult, arra képesített személy végezhet munkát.

Ez az eset jól mutatja a topológia és a védelmi koordináció együttes szerepét: a gyűrű lehetőséget ad az áttáplálásra, de a tervezésnél figyelembe kell venni a megnövekedett zárlati áramot és a gyűrűkapcsoló reteszelését.

33.1.9 Tipikus hibák

1. hiba – Az ipari hálózatot lakóépületi egyidejűségi tényezővel méretezik. A szerelő a lakásoknál megszokott ki=0,3k_i = 0{,}3 értéket alkalmazza egy műhelyre is, ahol a gépek a műszak kezdetén egyszerre indulnak. A betápláló kábelt alulméretezi, a főmegszakító túlterhelés miatt rendszeresen leold. Helyes gyakorlat: az egyidejűségi tényezőt a tényleges üzemvitelből, a technológiai sorrendből és a motorok indítási viszonyaiból kell meghatározni.

2. hiba – A gyűrűt állandóan zárva üzemeltetik. A gyűrűt azért nyitják meg egy ponton, hogy a hálózat sugarasan, egyszerűen védhető legyen. Ha a gyűrűt zárva hagyják, a rövidzárlati áram megnő, és a védelmek nem feltétlenül szelektívek, ezért egy hiba két irányból is táplálva nagyobb károkat okozhat. Helyes gyakorlat: a gyűrűt üzemszerűen nyitva kell hagyni, és csak a hiba elhárításához szükséges áttápláláskor szabad zárni.

3. hiba – A tartalék betáplálásnál nincs reteszelés. Ha a hálózati és a tartalékforrás együtt tud üzemelni, visszatáplálás jöhet létre, ami a hálózati dolgozókat veszélyeztetheti, és a védelmeket is megzavarhatja. Helyes gyakorlat: mechanikus vagy villamos reteszelést kell beépíteni, amely kizárja a párhuzamos üzemet.

33.1.10 Önellenőrzés

  1. Mi a sugaras hálózat fő jellemzője és mi a legnagyobb hátránya?
  2. Igaz vagy hamis? A nyitott gyűrű üzemszerűen zárt állapotban üzemel. Indokold!
  3. Egy üzemben 10 db 5 kW-os fogyasztó van, ki=0,8k_i = 0{,}8. Mennyi a becsült csúcsteljesítmény?
  4. Miért nagyobbak az ipari hálózat zárlati áramai, mint egy lakóépületben?
  5. Mit jelent az n–1 elv két transzformátoros betáplálásnál?
  6. Miért tilos a tartalék betáplálást reteszelés nélkül párhuzamosan üzemeltetni a hálózattal?

33.1.11 Feladatok

1. feladat (A)
Sorold fel a három alapvető ipari elosztóhálózati topológiát, és egy-egy mondatban jellemezd őket!

2. feladat (A)
Egy műhelyben 6 db 5,5 kW-os (tengelyteljesítményű) motor van. Az egyidejűségi tényező ki=0,75k_i = 0{,}75, a motorok hatásfoka η=0,88\eta = 0{,}88, cos⁡φ=0,8\cos\varphi = 0{,}8. Számítsd ki a hálózatból felvett becsült csúcsteljesítményt és a látszólagos teljesítményt!

3. feladat (B)
Az előző feladat műhelyét 400 V-os, háromfázisú hálózat táplálja. Határozd meg a betáplálási vonali áramot, majd ellenőrizd, hogy egy 32 A-es főmegszakító elegendő-e! Ha nem, mekkora névleges áramú kismegszakítót javasolnál?

4. feladat (B)
Rajzold le szövegesen egy sugaras és egy nyitott gyűrűs hálózat egyvonalas vázlatát! Jelöld be a betáplálást, a főmegszakítót és két alelosztót! Magyarázd el, mi történik egy alelosztó betápláló kábelének hibája esetén mindkét topológiában!

5. feladat (C)
Egy üzemet két 800 kVA-es transzformátor táplál. A csúcsterhelés 950 kVA, a nem fontos fogyasztók 200 kVA-t tesznek ki. Az egyik transzformátor kiesik. Határozd meg, mennyi teljesítményt kell leválasztani, és elegendő-e a nem fontos fogyasztók lekapcsolása!

6. feladat (D)
Egy üzemben a főelosztó és az alelosztó megszakítója is leold egy rövidzárlatnál, pedig a hiba az alelosztó egyik leágazásában volt. Milyen hálózati vagy védelmi beállítási hibára gyanakszol? Milyen mérésekkel, dokumentumokkal ellenőriznéd a feltételezésed? (A mérést jogosult személy végezheti!)

33.1.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. A sugaras hálózatban minden fogyasztó csak egy útvonalon kap táplálást. Előnye az egyszerű felépítés és védhetőség, hátránya, hogy egy szakasz hibája az utána lévő összes fogyasztót feszültségmentessé teszi.
  2. Hamis. A nyitott gyűrű üzemszerűen nyitva van, hogy a hálózat sugarasan, egyszerűen védhető legyen; a gyűrűt csak áttápláláskor zárják.
  3. Pcsúcs=ki∑Pn=0,8×10×5=40kWP_{\text{csúcs}} = k_i \sum P_n = 0{,}8 \times 10 \times 5 = 40\,\text{kW}.
  4. Az ipari hálózat transzformátorai nagyobb teljesítményűek és kisebb belső impedanciájúak, a vezetékek rövidebbek, ezért a hibahelyre jutó zárlati áram lényegesen nagyobb.
  5. Az n–1 elv szerint egy elem (például az egyik transzformátor) kiesésekor a rendszer még biztonságosan, a fontos fogyasztókat továbbra is ellátva üzemeljen, szükség esetén a nem fontos terhelések leválasztásával.
  6. A reteszelés nélküli párhuzamos üzem visszatáplálást okozhat, ami a hálózati dolgozókat veszélyezteti, és a védelmi koordinációt felborítja.

1. feladat (A)
A három topológia: sugaras, gyűrűs (nyitott), hurkolt. A sugaras egyetlen útvonalat ad, a gyűrűs egy ponton nyitott zárt hurkot alkot, a hurkolt több összekapcsolt utat tartalmaz.

2. feladat (A)
Adott: n=6n = 6, Pn=5,5kWP_n = 5{,}5\,\text{kW} (tengely), ki=0,75k_i = 0{,}75, η=0,88\eta = 0{,}88, cos⁡φ=0,8\cos\varphi = 0{,}8.
Keresett: PcsúcsP_{\text{csúcs}} (felvett), SS.
Képlet: Pcsúcs=ki∑Pn/ηP_{\text{csúcs}} = k_i \sum P_n/\eta, S=Pcsúcscos⁡φS = \frac{P_{\text{csúcs}}}{\cos\varphi}.
Számítás: ∑Pn=6×5,5=33kW\sum P_n = 6 \times 5{,}5 = 33\,\text{kW};
Pcsúcs=0,75×33/0,88=28,1kWP_{\text{csúcs}} = 0{,}75 \times 33/0{,}88 = 28{,}1\,\text{kW};
S=28,10,8=35,2kVAS = \frac{28{,}1}{0{,}8} = 35{,}2\,\text{kVA}.
Eredmény: Pcsúcs≈28,1kWP_{\text{csúcs}} \approx 28{,}1\,\text{kW}, S≈35,2kVAS \approx 35{,}2\,\text{kVA}.

3. feladat (B)
Adott: S=35,16kVAS = 35{,}16\,\text{kVA}, Uv=400VU_v = 400\,\text{V}.
Keresett: IvI_v és a szükséges megszakító névleges árama.
Képlet: Iv=S3UvI_v = \frac{S}{\sqrt{3}\,U_v}.
Számítás: Iv=351601,732×400=35160692,8=50,7AI_v = \frac{35\,160}{1{,}732 \times 400} = \frac{35\,160}{692{,}8} = 50{,}7\,\text{A}.
Ellenőrzés: a 32 A-es főmegszakító nem elegendő, mert 50,7A>32A50{,}7\,\text{A} > 32\,\text{A}; az 50 A-es sem (Ib≤InI_b \le I_n sérülne), tehát legalább 63 A-es kismegszakító szükséges, a vezeték terhelhetőségétől függően (Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z).

4. feladat (B)
Szöveges rajz (rajzban lásd a Topológiák alszakasz egyvonalas vázlatát):
- Sugaras: betáplálás → Q1 főmegszakító → gyűjtősín → Q2 alelosztó A, Q3 alelosztó B. Mindkét alelosztó külön leágazáson, egyetlen útvonalon.
- Nyitott gyűrűs: betáplálás → Q1 főmegszakító → gyűjtősín → két leágazás: Q2 az A alelosztóhoz, Q3 a B alelosztóhoz. Az A és B alelosztó között van egy nyitott Q4 gyűrűkapcsoló, tehát a gyűrű üzemszerűen nyitott.
Hiba esetén: A sugarasnál, ha az A alelosztó betápláló kábele hibás, az A alelosztó fogyasztói lekapcsolódnak, a B tovább üzemel. A nyitott gyűrűsnél, ha az A betápláló kábel hibás, a Q2 leold, és az A szakasz kiesik. Ezután a hibás kábelszakaszt mindkét végén leválasztjuk (a Q2 nyitva marad és reteszeljük, az A alelosztó betáplálási leválasztóját nyitjuk), és csak ezt követően zárjuk a Q4 gyűrűkapcsolót: így a B betáplálás felől az A alelosztó fontos fogyasztói áttáplálhatók. Ha a Q4-et a még csatlakozó hibás kábelre zárnánk, a B ág a zárlatra kapcsolna, és a teljes csarnok kiesne. A kapcsolási sorrendet az üzem kapcsolási utasítása rögzíti, és csak jogosult személy végezheti.

5. feladat (C)
Adott: két transzformátor, egyenként STR=800kVAS_{\text{TR}} = 800\,\text{kVA}; csúcsterhelés Scsúcs=950kVAS_{\text{csúcs}} = 950\,\text{kVA}; nem fontos fogyasztók Snem fontos=200kVAS_{\text{nem fontos}} = 200\,\text{kVA}.
Keresett: a leválasztandó teljesítmény.
Képlet: Slev=Scsúcs−STRS_{\text{lev}} = S_{\text{csúcs}} - S_{\text{TR}}, ha Scsúcs>STRS_{\text{csúcs}} > S_{\text{TR}}.
Számítás: Slev=950−800=150kVAS_{\text{lev}} = 950 - 800 = 150\,\text{kVA}.
Ellenőrzés: a nem fontos fogyasztók 200 kVA-je leválasztható, és mivel 200>150200 > 150, elegendő a nem fontos fogyasztók lekapcsolása. A megmaradó terhelés 950−200=750kVA950 - 200 = 750\,\text{kVA}, ami a 800 kVA-es transzformátor kapacitása alatt van.

6. feladat (D)
A jelenség arra utal, hogy a főmegszakító és az alelosztó megszakítója között nincs megfelelő szelektivitás. A feltételezés ellenőrzése:
- Először a védelmi beállítási táblázatot és a gyártói dokumentációt kell megnézni, hogy a két megszakító kioldási görbéje hogyan viszonyul egymáshoz.
- Ezután a zárlati áram nagyságát kell meghatározni (például a mért hurokimpedanciából, Ik≈U0/ZsI_k \approx U_0/Z_s). Ha a zárlati áram mindkét megszakító pillanatkioldó tartományába esik, akkor áramszelektivitás nem érvényesül.
- A hurokimpedancia-mérést üzemi feszültség alatt, az MSZ EN 61557-3 szerinti műszerrel, megfelelő CAT-kategóriájú mérőzsinórral és a munkautasítás szerinti védőeszközökkel csak erre jogosult, képzett személy végezheti (a szigetelésmérés ezzel szemben feszültségmentes állapotban történik); a zárlati áramot a mért ZsZ_s-ből számítjuk (Ik≈U0/ZsI_k \approx U_0/Z_s). (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás)
Megoldás: időszelektivitás beállítása a főmegszakítón, vagy nagyobb kioldási tartományú, illetve késleltetett megszakító választása, a gyártói adatokkal összehangolva.

33.1.13 Rövid összefoglaló

Az ipari elosztóhálózat a betáplálástól a fogyasztókig vezető kapcsoló-, védelmi és vezetékrendszer, amely nagy teljesítménye, nagy zárlati árama és magas rendelkezésre állási igénye miatt eltér a lakóépületi elosztótól. Alapvető topológiái a sugaras, a nyitott gyűrűs és a hurkolt hálózat. A sugaras egyszerű, de egy hiba nagy üzemrészt lekapcsolhat; a gyűrűs áttáplálást tesz lehetővé, de a védelmi koordinációt gondosabban kell megtervezni. A terhelés becslésénél az egyidejűségi tényezőt ki=Pcsúcs/∑Pnk_i = P_{\text{csúcs}} / \sum P_n képlettel vesszük figyelembe. A megbízhatóság növelésére tartalék betáplálást és n–1 elvű méretezést alkalmazunk, de a párhuzamos üzemet reteszeléssel mindig ki kell zárni. Továbbvitt eredmény. A kiválasztott topológia, a becsült egyidejű csúcsteljesítmény és a tartalék betáplálás igénye határozza meg a fizikai szerelési módokat a Síncsatorna, energiaoszlop, kábeltálca és kábelpadló alfejezetben.

33.1.14 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a villamos hálózatok klasszikus topológiai és teljesítményszámítási ismereteire épül, amelyek stabil tudásnak tekinthetők. A szabványi hivatkozások közül az MSZ HD 60364 sorozat, az MSZ EN 61439 és az MSZ EN 60204-1 aktuális kiadását, valamint a hálózati engedélyes csatlakozási feltételeit a felhasználás előtt ellenőrizni kell. Az egyidejűségi tényező konkrét számszerű értékei üzem- és folyamatfüggők, ezért azokat mindig az adott létesítményre vonatkozó tervezési adatokból vagy mérési tapasztalatokból kell meghatározni. A példákban szereplő áram- és teljesítményértékek tanulási célt szolgálnak, nem tervezési előírások. (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadások, egyidejűségi tényezők, megszakítók kioldási adatai)