33.4 Csatlakozási hely és ipari fogyasztói berendezés kialakítása

33.4.1 Miért kell a csatlakozási helyet külön megtanulni?

Egy ipari csarnokban a legjobb elosztóhálózat sem ér semmit, ha az egyes gépek csatlakoztatása rosszul sikerül. Ilyenkor jellemzően nem az történik, hogy „teljesen nincs áram”, hanem az, hogy a gép indításkor leoldja a kismegszakítót, a kábel időnként meleg, a fázissorrend hibája miatt a szivattyú ellenkező irányba forog, vagy a karbantartáskor hiányzik a megfelelő leválasztási pont. A csatlakozási hely a gép és az ipari elosztó közötti határ: ha itt a védelem, a kábel, a kapocscsatlakozás és a dokumentáció nem illeszkedik egymáshoz, akkor a hiba beépül a rendszerbe.

Ebben az alfejezetben azt építjük fel, hogyan kell kialakítani egy ipari fogyasztó csatlakozási pontját, mit kell ellenőrizni a gép és az elosztó határán, és milyen mérésekkel, dokumentumokkal adjuk át a csatlakoztatást biztonságosan.

33.4.2 Mi az ipari csatlakozási hely?

Definíció. Ipari fogyasztói csatlakozási helynek azt a pontot nevezzük, ahol az üzemi elosztóhálózatból táplált tápkábel csatlakozik a gép, berendezés vagy részelosztó kapocs- vagy dugaszoló csatlakozójához. A csatlakozási hely jellemzően tartalmazza az elosztó oldali túláramvédelmet, a tápkábelt, a kábelbevezetést, a gépi főkapcsolót, a védővezető csatlakoztatását és az azonosító feliratokat.

A gyakorlatban a csatlakozási hely lehet:

A villanyszerelőnek azt kell megszerveznie, hogy a csatlakozási ponton a villamos teljesítmény, a védelem, a mechanikai kialakítás és a dokumentáció egyaránt illeszkedjen a gép gyártói előírásaihoz és a létesítési szabványokhoz.

33.4.3 Szemléletes kép: gép és elosztó határa egyvonalas rajzon

Az alábbi egyvonalas rajz azt az alaphelyzetet mutatja, amikor az elosztó gyűjtősínjéről egy kismegszakító táplálja a gép betápláló vezetékét, a gépen pedig egy reteszelhető főkapcsoló és a gépi sorkapocs után következik a motor.

Ipari gép csatlakozási helye egyvonalas rajzban - Egyvonalas ábrázolás: a fővonal a 3 fázisvezetőt (és szükség esetén az N-t) egyetlen vonalként jelzi. Az elosztó oldalán Q1 védi a gép tápkábelét; a gépen Q2 a reteszelhető főkapcsoló, X1 a gépi sorkapocs, M1 a fogyasztó. A PE-t nem kapcsoljuk: az elosztó PE-sínjéről a gép X1:PE kapcsán át közvetlenül a gép testére fut, Q1 és Q2 nem szakítja meg.

A rajzon Q1 az elosztóban elhelyezett csatlakozási pont feletti védelem, Q2 a gép főkapcsolója, X1 pedig a gépi betápláló kapocs. A védővezetőt a gépi csatlakozóhelynél is be kell kötni, és onnan a gép valamennyi vezetőképes testére, valamint az egyenpotenciálra hozó rendszerre kell továbbvezetni. A rajz egyvonalas; a kapcsolási rajzon ugyanez az áramkör három fázisvezetővel, valamint külön N és PE érrel szerepelne.

33.4.4 A gép és az elosztó határa: védelem, EPH, vészleállítás

A csatlakozási hely nem csupán fizikai csatlakozó, hanem villamos határpont is. Ezen a határon rögzíteni kell, hogy melyik berendezéshez tartozik a túláram-védelem, hol van a leválasztási pont, és hogyan csatlakozik a védővezető.

Szabály. Az ipari gép csatlakoztatásánál a PE védővezetőt folytonosan, meg nem szakítva kell kialakítani. A PE védővezetőbe kapcsolót, megszakítót vagy biztosítót beiktatni tilos; a PE-t semmilyen kapcsolókészülék nem szakíthatja meg. Dugaszolós csatlakozásnál a PE-érintkező bedugáskor elsőként zár, kihúzáskor utolsóként bont (a szabványos dugaszolók ezt szerkezetileg biztosítják). A gépi főkapcsoló és megszakító PE-kapcsa csak átmenő, nem kapcsolt kapocs. (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-54, MSZ EN 60204-1)

Magyarországon a kisfeszültségű hálózati rendszer leggyakrabban TN-C-S vagy TN-S rendszerű. A gépi csatlakoztatás a PEN vezető szétválasztása után már csak L1, L2, L3, N és PE vezetőket használ. A gépet a PEN-vezető szétválasztása után külön N- és PE-vezetővel kell táplálni; a szétválasztási pont után az N és a PE vezető többé nem köthető össze, és a gépen belül PEN-vezető nem alakítható ki (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-54, MSZ EN 60204-1).

Törvény. A túláramvédelemnek teljesítenie kell a

Ib≤In≤Iz I_b \leq I_n \leq I_z

összefüggést, ahol:

A csatlakozási hely zárlatvédelmét is ellenőrizni kell. TN-rendszerben a hurokimpedanciának ki kell elégítenie a

Zs≤U0Ia Z_s \leq \frac{U_0}{I_a}

feltételt, ahol U0=230VU_0 = 230\,\text{V} a fázis és a PE közötti szabványos feszültség, IaI_a pedig a védelmi készülék kioldási árama arra az időre, amelyet a szabvány az adott áramkörre megenged. A tápkábel hosszát és keresztmetszetét ez a feltétel is korlátozza, nem csak a melegedés.

Szabvány. A gépek villamos berendezéseire vonatkozó követelményeket az MSZ EN 60204-1 tartalmazza. A létesítés oldalát a kisfeszültségű villamos berendezések szabályait rögzítő MSZ HD 60364 sorozat, a kapcsoló- és vezérlőberendezésekre vonatkozó követelményeket pedig az MSZ EN 61439 sorozat és az MSZ EN 60947 készülékszabványok adják. A konkrét kioldási időket, határértékeket és terhelhetőségi adatokat a hatályos kiadás és a gyártói adatlapok szerint kell ellenőrizni.

33.4.4.1 Főkapcsoló és vészleállítás

Különbség. A gép főkapcsolója elsősorban leválasztó és karbantartást támogató kapcsoló. A vészleállítás ezzel szemben biztonsági funkció: a felismert veszélyhelyzetben azonnali, lehetőleg biztonságos állapotot hoz létre. A kettő nem cserélhető fel automatikusan.

A gép főkapcsolójának jellemzője, hogy kézi működtetésű, kikapcsolt állapotban reteszelhető, látható vagy megbízhatóan jelzett kapcsoló. Ez teszi lehetővé, hogy karbantartás előtt a gépet megbízhatóan leválasszuk. A vészleállító készülék ezzel szemben általában sárga háttér előtt elhelyezett piros, gombafejű, reteszelődő nyomógomb vagy kötélkapcsoló (ellenőrizendő: MSZ EN ISO 13850, MSZ EN 60204-1), és a biztonsági vezérlőrendszer része. A vészleállító áramkör megszakíthatja a motorvezérlő hurkot, a szelepet, a hajtást vagy akár a teljes betáplálást attól függően, hogy a gép kockázatértékelése mit ír elő. A vészleállítás után a gép előre nem várt újraindulást okozó módon nem állhat vissza automatikusan; a visszaállítás szándékos emberi beavatkozást igényel.

A csatlakozási hely kialakításánál ezért a szerelőnek rögzítenie kell:

33.4.4.2 A csatlakozási pont tápellátásának védelme

Ipari gépeknél a motor túlterhelését gyakran a gép saját motorvédő kapcsolója vagy hőkioldója védi. Az elosztó oldali kismegszakító ilyenkor elsősorban zárlatvédelmet és kábelvédelmet lát el. A tápkábelt azonban úgy kell méretezni, hogy a kismegszakító névleges áramához illeszkedjen.

Ha a csatlakozás dugaszoló aljzaton keresztül történik, akkor a hálózati csatlakozó és a kábel is a kiválasztott áramerősségű legyen. A gyakori értékek: 16 A, 32 A, 63 A, 125 A. A 400 V-os dugaszoló aljzatok jellemzően 3P+N+PE kialakításúak, a kódolásuk az 50 Hz-es hálózatnak felel meg; a pontos szín- és óraállás-kódokat a gyártói katalógus és az MSZ EN 60309 szabvány szerint kell kezelni.

33.4.4.3 EPH a gépi csatlakozási pontnál

Szabály. A gép valamennyi vezetőképes testét be kell kötni a PE védővezetőbe, és a csatlakozási hely környezetében ki kell alakítani az egyenpotenciálra hozó kapcsolatot, ha a szabvány vagy a kockázatértékelés előírja. Különösen fontos ez akkor, ha a gép részei egymáshoz képest elmozdulnak, szigetelt csapágyakkal vagy festett illesztésekkel rendelkeznek. A védővezetőt a PE-kapocssínre, a géptestre, a vezérlőszekrény ajtajára és a fémkábelbevezetőkre is folytonosan kell kötni.

33.4.5 Kábelek, csatlakozók és kapcsok kiválasztása

A csatlakozási hely kialakításánál a kábel kiválasztása három feltételből álló, ismétlődő lépéssor: a kábel bírja a folyamatos áramot, a feszültségesés ne legyen túl nagy, és a zárlati feltétel teljesüljön.

Ipari gép betáplálásához leggyakrabban használt vezetékek:

A kábel jelölését és értelmezését a Vezeték- és kábeltípusok, jelölésrendszer alfejezetben vezettük be. A gépi csatlakozásnál a PE ér soha nem maradhat el; a gépi betáplálás G jelű (zöld-sárga eres) kábel: nulla vezetőt nem igénylő háromfázisú motornál 4 eres (például H07RN-F 4G6: L1, L2, L3, PE), ha a gép N-t is igényel, 5 eres (5G6 vagy NYY-J 5×6: L1, L2, L3, N, PE). A harmonizált jelölésben (például H07RN-F) a „G” zöld-sárga eret jelent, az „X” pedig azt, hogy nincs zöld-sárga ér; a nemzeti típusoknál (például NYY) a „-J” utótag jelzi a zöld-sárga eret, a „-O” a hiányát, az „5×6” itt csak érszám × keresztmetszet. Az „-O” vagy „X” jelű kábelben nincs zöld-sárga ér, ezért ilyennel PE nem vezethető (ellenőrizendő: MSZ HD 308 S2, gyártói jelölés).

Szabály. A kábelbevezetést úgy kell megválasztani, hogy a kábel húzásmentes legyen, a köpeny ne sérüljön a tömszelence élén, és a védettség megmaradjon. Fém kábelbevezető tömszelencénél gondoskodni kell a kábelárnyékolás vagy vezetőképes réteg egyenpotenciálú bekötéséről, ha ezt a tervezés előírja. A hajlítási sugár és a szerelési mód a gyártói adatokból ellenőrizendő.

A kapcsoknál a következőket kell ellenőrizni:

33.4.6 Kidolgozott számítási példák

33.4.6.1 1. példa: gép névleges áramának meghatározása

Adott. Egy 15 kW-os, 400 V-os háromfázisú kompresszor, cos⁡φ=0,85\cos\varphi = 0{,}85, η=0,9\eta = 0{,}9.

Keresett. A gép folyamatos áramfelvétele, IbI_b.

Képlet.

Ib=P3⋅Uv⋅cos⁡φ⋅η I_b = \frac{P}{\sqrt{3} \cdot U_v \cdot \cos\varphi \cdot \eta}

Behelyettesítés.

Ib=15000W3⋅400V⋅0,85⋅0,9 I_b = \frac{15\,000\,\text{W}}{\sqrt{3} \cdot 400\,\text{V} \cdot 0{,}85 \cdot 0{,}9}

Ib=150001,732⋅400⋅0,85⋅0,9≈28,3A I_b = \frac{15\,000}{1{,}732 \cdot 400 \cdot 0{,}85 \cdot 0{,}9} \approx 28{,}3\,\text{A}

Ellenőrzés. A gyakorlati nagyságrend helyes: egy 15 kW-os háromfázisú gép névleges árama 400 V-on körülbelül 28–30 A.

Kiválasztás. A csatlakozási ponton 32 A-es C-karakterisztikájú kismegszakítót választunk, ha az indítási áram ezt megengedi. A tápkábelt 6 mm²-es réz érrel építjük, feltéve, hogy a szerelési módhoz és a környezethez tartozó gyártói táblázat szerint Iz≥32AI_z \geq 32\,\text{A}.

33.4.6.2 2. példa: feszültségesés és zárlati feltétel

Adott. A gép betápláló kábele 25 m hosszú, 6 mm² réz, κ=56m/Ω mm2\kappa = 56\,\text{m}/\text{Ω mm}^2, Ib=28,3AI_b = 28{,}3\,\text{A}, cos⁡φ=0,85\cos\varphi = 0{,}85, C32-es kismegszakító. A mért hurokimpedancia Zs=0,41ΩZ_s = 0{,}41\,\Omega.

Keresett. A feszültségesés és a zárlati kioldási feltétel.

Feszültségesés képlete háromfázisú betáplálásra.

ΔU=3⋅Ib⋅l⋅cos⁡φκ⋅A \Delta U = \frac{\sqrt{3} \cdot I_b \cdot l \cdot \cos\varphi}{\kappa \cdot A}

Behelyettesítés.

ΔU=1,732⋅28,3A⋅25m⋅0,8556m/Ω⋅mm2⋅6mm2 \Delta U = \frac{1{,}732 \cdot 28{,}3\,\text{A} \cdot 25\,\text{m} \cdot 0{,}85}{56\,\text{m}/\text{Ω} \cdot \text{mm}^2 \cdot 6\,\text{mm}^2}

ΔU≈3,1V \Delta U \approx 3{,}1\,\text{V}

Százalékban.

3,1400⋅100%≈0,78% \frac{3{,}1}{400} \cdot 100\% \approx 0{,}78\%

Ellenőrzés. Ez gépbetáplálásnál jó érték; a motorindítás okozta rövid idejű letörést külön kell vizsgálni.

Zárlati feltétel. A C32-es megszakító mágneses felső kioldási árama példánk szerint Ia=10⋅32=320AI_a = 10 \cdot 32 = 320\,\text{A}. A feltétel:

Zs≤230V320A=0,719Ω Z_s \leq \frac{230\,\text{V}}{320\,\text{A}} = 0{,}719\,\Omega

A mért Zs=0,41ΩZ_s = 0{,}41\,\Omega a feltételt teljesíti.

Következtetés. A 6 mm²-es rézkábel 25 m hosszúsággal ebben a példában megfelel mind a feszültségesés, mind a zárlati feltétel szempontjából.

33.4.7 Csatlakozási hely kialakításának lépéssora

Eljárás. Az alábbi lépéssor a gyakorlati csatlakoztatás sorrendje. A lépések közben folyamatosan ellenőrizni kell az áramot, a feszültségesést, a zárlati feltételt és a jelöléseket.

  1. Adatgyűjtés. Olvasd le a gép adattáblájáról a névleges teljesítményt, feszültséget, áramot, frekvenciát, indítási módot, védettséget és a gyártói bekötési előírást.
  2. Számítsd ki az üzemi áramot. Használd a háromfázisú teljesítményképletet.
  3. Határozd meg a csatlakozási módot. Fix kötés vagy ipari dugaszoló aljzat? Dugaszoló csatlakozásnál a dugó és az aljzat névleges árama, pólusszáma és védettsége illeszkedjen a géphez.
  4. Válaszd ki a védelmet. A kábelre és a gép indítási áramára együtt illesztett kismegszakítót vagy megszakítót válassz; ha szükséges, áram-védőkapcsolót illessz a csatlakozási pontba.
  5. Válaszd ki a kábelt. Érszám, keresztmetszet, szigetelés, hajlékonyság, szerelési mód, környezeti hőmérséklet.
  6. Ellenőrizd a feszültségesést és a zárlati feltételt. A hosszabb csatlakozásnál a keresztmetszet növelése a megoldás.
  7. Alakítsd ki a csatlakozási pontot. Szereld be az elosztó oldali megszakítót, a gépi főkapcsolót, a kábelbevezetést, a sorkapcsokat és a PE csatlakoztatást.
  8. Végezd el a jelölést. Minden kábel, megjelölés, kapocs és kapcsoló kapja meg a rajzzal egyező azonosítót.
  9. Végezd el a méréseket. A feszültségmentesített állapotban ellenőrizd a bekötést, a PE folytonosságot és a szigetelési ellenállást. Jogosult személy végezze a feszültség alatti ellenőrzéseket.
  10. Dokumentálj. Rögzítsd a csatlakozási rajzot, a mérési jegyzőkönyvet, a fázissorrendet és a főkapcsoló helyét.

33.4.8 Gyakorlati útmutató: csatlakozási hely ellenőrzése átadás előtt

33.4.8.1 Cél

A csatlakozási pontot úgy átadni, hogy a gép biztonságos legyen, a védelem működőképes, a fázissorrend helyes, és a kapcsolási rajz a valóságot tükrözi.

33.4.8.2 Eszközök és anyagok

Biztonsági korlát. Hálózati feszültségű (230/400 V) munkát csak jogosult személy végezhet; a tanuló ezt a gyakorlatot tanműhelyi környezetben vagy jogosult oktató felügyeletével végezheti. A feszültség alatti méréseket csak az arra kioktatott személy végezheti megfelelő mérési kategóriájú műszerrel.

33.4.8.3 Az öt biztonsági szabály

  1. Lekapcsolás. Kapcsold ki a csatlakozási pont feletti megszakítót, és ha van, a gépi főkapcsolót.
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás. Reteszeld le a kapcsolót, és helyezz el „ne kapcsolja be” figyelmeztetést.
  3. Feszültségmentesség megállapítása. Kétpólusú feszültségvizsgálóval mérd meg L1–L2, L2–L3, L3–L1, Lx–N, Lx–PE, valamint N–PE között, hogy nincs feszültség; a vizsgáló működését előtte és utána ismert feszültségforráson ellenőrizd.
  4. Földelés és rövidre zárás. Ha az üzemeltetői előírás szerint szükséges, a munkavégzési helyet földeld és rövidre zárd.
  5. Szomszédos feszültség alatti részek lefedése. Ha az elosztóban más áramkör feszültség alatt marad, fedd le vagy határold el.

33.4.8.4 Lépések

  1. Szemrevételezés. Ellenőrizd a kábel nyomvonalát, a szerelési módot, a kábelköpeny épségét, a tömszelence tömítettségét, a védettséget és a feliratokat. A bekötés feleljen meg a kiviteli rajznak.

  2. Kikapcsolt állapotú mérések. A PE védővezető folytonosságát mérd meg az elosztó PE sínje és a gép testpontja, valamint a gépi sorkapocs között. A mért értéknek a kábel hosszának és keresztmetszetének megfelelő kis ellenállásúnak kell lennie. Ezután mérd a szigetelési ellenállást az L1, L2, L3, N és PE között.

  3. Bekötési nyomaték ellenőrzése. Húzd utána a csatlakozási kapcsoknak a gyártó által megadott nyomatékkal. A laza kapocs melegedést és feszültségesést okoz.

  4. Fázissorrend ellenőrzés. Jogosult személy kapcsolja vissza a feszültséget, és fázissorrend-ellenőrzővel igazolja az L1, L2, L3 sorrendet a csatlakozási pontban. A gép forgásirányát csak a megengedett üzemi próbán ellenőrizd.

  5. Feszültség alatti ellenőrzések. Mérd meg a vonali feszültségeket, a fázis- és nullavezető közötti feszültséget, és a PE és N közötti feszültséget, ha az üzemeltetési előírás megengedi. Mérd meg a hurokimpedanciát, és szükség esetén végezd el az áram-védőkapcsoló kioldási mérését.

  6. Terhelési próba. Ha a gép indítása az üzemeltetési engedély szerint lehetséges, lakatfogóval kövesd az indítási és a folyamatos áramot. A mért áram ne haladja meg a védelmi készülék és a kábel terhelhetőségének együttesét.

  7. A dokumentáció frissítése. Vezesd fel a kapcsolási rajzra a csatlakozási pont tényleges kialakítását, a mérési eredményeket és a figyelmeztetéseket.

Ellenőrzési pontok. Ha a PE folytonosság értéke indokolatlanul nagy, először a kapcsokat és a kábelbevezetést vizsgáld. Ha a szigetelési ellenállás alacsony, keress nedvességet, sérült szigetelést vagy lazán csatlakoztatott vezetéket.

33.4.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy üzemben 15 kW-os csomagológépet csatlakoztattak egy C32-es megszakítóról, 25 m hosszú, 6 mm²-es gumikábellel. A gép közvetlen indítású motorral indult, és a C32-es kismegszakító indításkor rendszeresen leoldott. A szerelő először azt gyanította, hogy a kábel túl kicsi. A feszültségesés számítása azonban azt mutatta, hogy a 25 m, 6 mm² kábelen a névleges áramnál csak mintegy 3 V (0,8 %) feszültségesés várható (lásd a 2. példát), tehát a kábel nem azonnali hiba.

A tényleges ok az indítási áramlökés volt. A motor névleges árama körülbelül 28 A volt (Ib≤In=32AI_b \le I_n = 32\,\text{A} teljesül), a direkt indítási áram pedig ennek többszöröse; az indítási áramcsúcs elérte a C32 mágneses kioldási tartományát (5…10⋅In=160…320A5\dots10\cdot I_n = 160\dots320\,\text{A}), ezért a gyorskioldó működött. A mért hurokimpedancia Zs=0,22ΩZ_s = 0{,}22\,\Omega volt (ez a gép a transzformátorhoz közelebbi elosztóról kapott táplálást, ezért kisebb, mint a 2. példa 0,41Ω0{,}41\,\Omega-os értéke; utóbbival a D32 feltétele, Zs≤230/640=0,359ΩZ_s \le 230/640 = 0{,}359\,\Omega, nem teljesülne), ami lehetővé tette a D32-es készülék alkalmazását, mert a D karakterisztika nagyobb mágneses kioldási ára (20⋅32=640A20\cdot 32 = 640\,\text{A}) mellett (és a 6 mm²-es kábel Iz≥32AI_z \ge 32\,\text{A} terhelhetőségének igazolásával – ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52) a

Zs≤230V640A=0,359Ω Z_s \leq \frac{230\,\text{V}}{640\,\text{A}} = 0{,}359\,\Omega

feltétel teljesült. A másik megoldás lágyindító vagy csillag–delta indítás lett volna. A tanulság, hogy a csatlakozási pont kialakításánál a gép indítási módját is ismerni kell, nem csak a névleges áramot.

33.4.10 Tipikus hibák

Hiba. A szerelő a gépi csatlakozásnál az N- és a PE-vezetőt összeköti (újra PEN-t alakít ki), vagy a szétválasztási pont után négy eres kábellel PEN-vezetőt visz a géphez, és azt a gépben köti át N-re és PE-re.

Miért veszélyes? A PEN vezető terhelőárama a védővezetői funkcióval közös vezetőn folyik; egy megszakadásnál vagy laza kötésnél a gép teste veszélyes feszültségre kerülhet. A helyes megoldás a szétválasztott N és PE vezetős gépbetáplálás.

Hiba. A kismegszakítót csak a motor névleges árama alapján választják ki, és nem veszik figyelembe az indítási áramot.

Miért hibás? A B vagy C karakterisztikájú készülék indításkor leoldhat, pedig a folyamatos terhelés megengedhető volna. A helyes kiválasztás a kábel, a hurokimpedancia és az indítási mód együttes vizsgálatával történik.

Hiba. A gép főkapcsolóját vészleállításként használják, miközben a gép biztonsági leállítást igényelne.

Miért hibás? A főkapcsoló leválasztja a táplálást, de nem biztosítja az összes veszélyes energiaforrás azonnali, koordinált leállítását. A vészleállító funkciót a gépi biztonsági rendszer részeként kell megvalósítani.

Hiba. Elmarad a fázissorrend ellenőrzése.

Miért hibás? A fázissorrend hibája a szivattyúnál, kompresszornál vagy szellőzőnél forgásirányhibát okozhat, ami mechanikai károsodáshoz vezet. A helyes gyakorlat a csatlakoztatás utáni fázissorrend-mérés és a forgásirány-próba.

Hiba. A csatlakozási pont nem kap egyértelmű feliratot, ezért karbantartáskor nem tudni, melyik megszakítóhoz tartozik a gép.

Miért hibás? A karbantartó téves megszakítót kapcsolhat ki, vagy feszültség alatt kezdhet munkát. A csatlakozási pontot, a tápkábelt és a védelmi készüléket a rajz szerint kell jelölni.

33.4.11 Önellenőrzés

  1. Mi a feltétele annak, hogy a kismegszakító és a kábel összeillő legyen a folyamatos terhelésre?
  2. Miért tilos a gép csatlakozási pontjában az N és a PE vezetőt összekötni (újra PEN-t kialakítani)?
  3. Milyen két feltételt kell ellenőrizni a túláramvédelem és a hálózati hurok oldaláról?
  4. Mi a különbség a gép főkapcsolója és a vészleállítás között?
  5. Milyen mérést kell elvégezni, hogy elkerüld a gép motorjának ellentétes forgását?

A válaszok az alábbi feladatok megoldásainál, az „Önellenőrzés – válaszok” részben találhatók.

33.4.12 Feladatok

1. feladat (A). Mondd el, mit értünk ipari fogyasztói csatlakozási hely alatt, és sorolj fel legalább négy olyan elemet, amely a csatlakozási ponton található.

2. feladat (A). Egy 22 kW-os, 400 V-os háromfázisú gép cos⁡φ=0,86\cos\varphi = 0{,}86 és η=0,92\eta = 0{,}92. Számítsd ki a gép folyamatos áramfelvételét, IbI_b-t.

3. feladat (B). A 2. feladatban számított áramú gép csatlakoztatásához 40 A-es C-kismegszakítót és 40 m hosszú, 10 mm²-es réz tápkábelt választanak. Először ellenőrizd az Ib≤InI_b \le I_n feltételt a választott kismegszakítóra, majd azt, hogy a feszültségesés megfelel-e a 3%-os célértéknek, ha κ=56m/(Ωmm2)\kappa = 56\,\text{m}/(\Omega\,\text{mm}^2) és cos⁡φ=0,86\cos\varphi = 0{,}86. Szükséges-e nagyobb keresztmetszet?

4. feladat (B). Rajzold le egyvonalas rajzban egy gép csatlakozási helyét: az elosztó gyűjtősínről leágazó C32-es kismegszakító, a gép oldalán reteszelhető főkapcsoló, majd a gép betápláló motorja. A PE vezető kötését is tüntesd fel. Készítsd el a rajzot kézzel vagy a könyvben tanult rajzjelek segítségével.

5. feladat (C). Egy csatlakozási pontban C32-es kismegszakító táplál egy direkt indítású motort. Az üzemi áram Ib=30AI_b = 30\,\text{A}. Az indítási csúcs 180 A, és a C32-es kismegszakító mágneses kioldási sávja 160–320 A. A mért hurokimpedancia Zs=0,35ΩZ_s = 0{,}35\,\Omega. Mi a lehetséges hibajelenség, és hogyan lehet megszüntetni?

6. feladat (D). Az átadás előtti mérésnél a PE folytonosságot 0,8 Ω-nak méred egy 50 m hosszú, 6 mm²-es réz védővezetőn. A szigetelési ellenállás 2,0 MΩ. Milyen hibára gyanakodhatsz, mit érdemes megvizsgálni?

33.4.13 Megoldások

33.4.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. A folyamatos terheléshez a Ib≤In≤IzI_b \leq I_n \leq I_z feltételnek kell teljesülnie.
  2. Mert a gépi csatlakozás már a PEN szétválasztása után van, és a terhelőáram a PE vezetőn átfolyva veszélyes testfeszültséget okozhat.
  3. A túláramvédelem oldaláról a Ib≤In≤IzI_b \leq I_n \leq I_z, a hurok oldaláról pedig a Zs≤U0/IaZ_s \leq U_0/I_a feltételt kell ellenőrizni.
  4. A főkapcsoló leválasztó/karbantartó kapcsoló, a vészleállítás biztonsági funkció, amely a gép veszélyes állapotát szünteti meg.
  5. Fázissorrend-ellenőrzővel kell megmérni a betáplálás fázissorrendjét, majd a motor forgásirányát a megengedett próbán.

33.4.13.2 Feladatok megoldásai

1. feladat.

Az ipari csatlakozási hely az a pont, ahol az elosztóhálózatról táplált tápkábel csatlakozik a géphez, berendezéshez vagy részelosztóhoz. Négy lehetséges elem: elosztó oldali megszakító, tápkábel, gépi főkapcsoló vagy ipari dugaszoló csatlakozó, továbbá a PE/EPH csatlakoztatás.

2. feladat.

Ib=P3⋅Uv⋅cos⁡φ⋅η I_b = \frac{P}{\sqrt{3} \cdot U_v \cdot \cos\varphi \cdot \eta}

Ib=22000W3⋅400V⋅0,86⋅0,92 I_b = \frac{22\,000\,\text{W}}{\sqrt{3} \cdot 400\,\text{V} \cdot 0{,}86 \cdot 0{,}92}

Ib≈40,1A I_b \approx 40{,}1\,\text{A}

3. feladat.

ΔU=3⋅Ib⋅l⋅cos⁡φκ⋅A \Delta U = \frac{\sqrt{3} \cdot I_b \cdot l \cdot \cos\varphi}{\kappa \cdot A}

ΔU=1,732⋅40,1A⋅40m⋅0,8656m/(Ω⋅mm2)⋅10mm2 \Delta U = \frac{1{,}732 \cdot 40{,}1\,\text{A} \cdot 40\,\text{m} \cdot 0{,}86}{56\,\text{m}/(\Omega \cdot \text{mm}^2) \cdot 10\,\text{mm}^2}

ΔU≈4,3V \Delta U \approx 4{,}3\,\text{V}

4,3400⋅100%≈1,1% \frac{4{,}3}{400} \cdot 100\% \approx 1{,}1\%

A 3%-os célérték alatt van, ezért a 10 mm²-es kábel feszültségesés szempontjából megfelelő. A védelem választása azonban nem: Ib=40,1A>In=40AI_b = 40{,}1\,\text{A} > I_n = 40\,\text{A}, tehát az Ib≤InI_b \le I_n feltétel sérül; ráadásul egy közvetlen indítású 22 kW-os motor kb. 6–7·IbI_b indítási árama (≈ 260 A) a C40 mágneses tartományába (200–400 A) esik. Egy C50-es készülék sem jó, mert mágneses sávja (5…10⋅50=250…500A5\dots10\cdot 50 = 250\dots500\,\text{A}) ugyanúgy tartalmazza az ≈ 260 A-es indítási áramot. Megfelelő lenne például egy D50-es kismegszakító (mágneses sáv 10…20⋅50=500…1000A10\dots20\cdot 50 = 500\dots1000\,\text{A}, az indítási áram alatta marad; a zárlati feltétel ekkor Zs≤230/1000=0,23ΩZ_s \le 230/1000 = 0{,}23\,\Omega, ezt méréssel igazolni kell), vagy – motornál inkább – a motoráramra (≈ 40 A) beállított motorvédő kapcsoló és a kábelt védő zárlatvédelem. Mindkét esetben 40,1≤In≤Iz40{,}1 \le I_n \le I_z, és a 10 mm²-es kábel IzI_z értékét a szerelési mód szerint ellenőrizni kell (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52 táblázata; ha Iz<50AI_z < 50\,\text{A}, nagyobb keresztmetszet szükséges).

4. feladat.

A rajz egyvonalasan ábrázolja az elosztó gyűjtősínjét, a Q1 C32-es kismegszakítót, a Q2 gépi főkapcsolót, a gépi sorkapcsot és a motort. A PE vezető a gépi sorkapocshoz és a gép testéhez csatlakozik. A rajz felépítése megegyezik az alfejezetben látható circuit ábrával.

5. feladat.

A lehetséges hibajelenség az, hogy a C32-es kismegszakító indításkor leold, mert a 180 A-es indítási csúcs a mágneses kioldási sávba esik. A megoldás lehet a D-karakterisztikájú megszakító, ha a hurokimpedancia engedi, vagy az indítási csúcs csökkentése lágyindítóval, csillag–delta indítással vagy frekvenciaváltóval. D32 esetén a kioldási áram körülbelül 20⋅32=640A20 \cdot 32 = 640\,\text{A}, tehát a feltétel Zs≤230/640≈0,359ΩZ_s \leq 230/640 \approx 0{,}359\,\Omega; a mért 0,35Ω0{,}35\,\Omega közel van, ezért a választást méréssel kell igazolni.

6. feladat.

A 0,8 Ω-os PE folytonosság 50 m hosszú, 6 mm²-es rézvezetőnél gyanúsan nagy. Egy ilyen vezető közelítő ellenállása R=l/(κA)=50/(56⋅6)≈0,15ΩR = l/(\kappa A) = 50/(56 \cdot 6) \approx 0{,}15\,\Omega. A 0,8 Ω laza kapcsra, rossz krimpelésre, korrodált sorkapocsra vagy rossz kábelbevezetésre utalhat. A 2,0 MΩ szigetelési ellenállás kisfeszültségű áramkörnél 500 V-os mérésen elvileg elfogadható lehet, de a gyakorlatban ellenőrizni kell, hogy a berendezés jellege és a hatályos előírás szerint van-e megfelelő, és hogy a PE-hez képest nem laza, nedves vagy sérült bekötés okozza-e az alacsonyabb értéket.

33.4.14 Rövid összefoglaló

A csatlakozási hely az ipari elosztó és a gép közötti határ, ahol a tápkábel, a túláramvédelem, a gépi főkapcsoló, a PE/EPH kötés és a dokumentáció együtt adják a biztonságos kialakítást. A kábelválasztásnál a folyamatos áramra a Ib≤In≤IzI_b \leq I_n \leq I_z feltétel, a zárlatvédelemre TN-rendszerben a Zs≤U0/IaZ_s \leq U_0/I_a feltétel mérvadó. A gépi csatlakozásnál a PE minden esetben kell; az N csak akkor, ha a gép egyfázisú részterhelést (például vezérlőtranszformátor nélküli 230 V-os vezérlést, világítást) tartalmaz: ekkor 5 eres (L1, L2, L3, N, PE), egyébként 4 eres (L1, L2, L3, PE) betáplálás szükséges. A gép főkapcsolója leválasztó karbantartó feladatot lát el, a vészleállítás pedig biztonsági funkció. A csatlakozási pontnál a feszültségesést, a fázissorrendet, a PE-folytonosságot, a szigetelési ellenállást és a hurokimpedanciát mérni kell, majd az eredményeket a mérési jegyzőkönyvben és a kiviteli rajzon rögzíteni. Továbbvitt eredmény: az itt megismert csatlakozási pontok, védelmi feltételek, PE/EPH kialakítás és dokumentációs lépések az elosztóberendezések szabványai és típusai alfejezetben a kapcsolószekrények kialakítása során is ugyanúgy visszatérnek.

33.4.15 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet elsősorban a kiindulási pontokban megadott MSZ EN 61439, MSZ EN 60947, MSZ HD 60364 és MSZ EN 60204-1 szabványcsaládok szerinti általános szerelési gyakorlatra épül. A pontos kioldási határértékeket, a C/D kioldási sávokat, a kábelek terhelhetőségét, az IP-védettséget, a csavarnyomatékokat, az RCD-követelményeket és a feszültség alatti mérésekhez szükséges mérési kategóriát a mindenkor hatályos szabvány és a gyártói adatlapok szerint kell ellenőrizni. A megadott MSZ EN 60309 hivatkozás, a 3%-os feszültségesési célérték és a mérési határértékek tanulási példák; a létesítéskor a hatályos magyarországi előírás a mérvadó.