30.2 Gépek megbontása, javítása és üzembe helyezése

30.2.1 Miért kell megtanulnom a gép megbontását és javítás utáni üzembe helyezését?

A Diagnosztika: szemrevételezés, mérések, hibajegyzőkönyv alfejezetben megtanultad, hogyan azonosítsd be a hibát. Ebben az alfejezetben a diagnózisból cselekvés lesz: a hibás csapágyat ki kell cserélni, a sérült szigetelést javítani kell, vagy a hibás tekercselést meg kell javíttatni. A villamos gép megbontása és összeszerelése precíz mechanikai munka. Ha rosszul szeded szét vagy rosszul rakod össze a motort, új hibát okozhatsz (például tönkreteszed az új csapágyat, megsérted a tekercs homlokrészét, vagy eltéríted a forgórészt), ami a javítás után újabb, akár súlyosabb üzemzavarhoz vezet. A javítás utáni ellenőrzés és próbaüzem pedig a minőségbiztosítás része: csak akkor adhatsz át egy gépet, ha bizonyítottad, hogy biztonságos és terhelhető.

30.2.2 Szemléletes helyzetkép

Képzeld el, hogy egy 4 kW-os aszinkronmotor csapágya megkopott. Az üzemeltető panaszai: erős morajlás, melegedés, rezgés. A javítás során a motort le kell szerelned, szét kell bontanod, a forgórészt ki kell húznod, a csapágyakat le kell húznod, az újakat fel kell húznod, majd a motort össze kell rakni. Ha mindez megtörtént, a műhelyben megmered a szigetelési ellenállást, elvégzed a próbaüzemet, megméred az üresjárási áramot, és ellenőrzöd a tekercsellenállásokat. Csak ezek után adhatod át a motort az üzemeltetőnek. Ezt a folyamatot tanítjuk most lépésről lépésre.

30.2.3 A megbontás előtti előkészítés és dokumentáció

Szabály. A villamos gép megbontása előtt mindig rögzítsd a kiindulási állapotot. A javítási munkafolyamatnak dokumentálva kell lennie: felvétel a gép adattáblájáról, a hiba tünete, a diagnosztikai mérések eredménye (például szigetelési ellenállás, tekercsellenállások, áramfelvétel). Ez a hibajegyzőkönyv alapja. (ellenőrizendő: a konkrét üzemeltetési/vevői dokumentációs igény a gyakorlatban eltérhet)

Megjegyzés. A megbontás előtt vázold fel vagy fényképezd le a kapcsolódoboz bekötését, a gépházon lévő jelöléseket (például a ventilátor orsójának állását, a csapágyzsírok típusát), és azt, hogy a csavarok milyen sorrendben helyezkednek el. Ez a vizuális jegyzőkönyv nagy segítség az összeszerelésnél.

30.2.4 Megbontási sorrend, jelölés és a gépelemek levétele

Definíció. A megbontás alatt a gép mechanikus egységeinek szakszerű, lépésről lépésre történő szétválasztását értjük, amely során a alkatrészeket úgy jelöljük, tároljuk és védjük, hogy a visszaszerelés során az eredeti pozíciójukba, eredeti beállításukkal kerüljenek vissza.

30.2.4.1 A megbontás általános lépéssora

Gyakorlati útmutató – aszinkronmotor megbontása

Cél: A motor szétbontása a hiba (például csapágy) eléréséhez.

Eszközök és anyagok: csavarkulcsok, villáskulcsok, dugókulcs-készlet, csapágylehúzó, ékvastagság-mérő (hézagmérő), pillanatnyomaték-kulcs, kalapács és puha feltét (például réz- vagy műanyagfejű), jelölőfilc vagy acélütő, zsírkréta, föliatasakok és címkék a csavarok tárolásához, zsírtalanító, tiszta rongy.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A gépnek minden esetben feszültségmentesnek, leválasztottnak, visszakapcsolás ellen biztosítottnak kell lennie, és ezt feszültségmérővel meg kell győződnöd róla.

  1. Biztonsági előkészítés. Kapcsold le a motort, szakaszd meg a táplálást, biztosítsd visszakapcsolás ellen, ellenőrizd a feszültségmentességet, földelj és zárd rövidre (ahol a környezet lehetővé teszi), és határold el a feszültség alatti részeket. Távolítsd el a kapocsdoboz fedelét, és bontsd a tápkábelt. A kábel ereit jelöld meg (U1, V1, W1, PE), mielőtt a sorkapcsokról leveszed őket.
  2. Jelöld meg a pozíciókat. Jelöld meg a motor homlokpajzsait (A oldal, B oldal) és a motorházat egymáshoz képest. Jelöld meg a csavarok pozícióját (ha különböző hosszúságúak). Ez biztosítja, hogy az összeszereléskor a pajzsok ugyanabba a szöghelyzetbe kerüljenek vissza.
  3. Vedd le a hajtáselemet. Ha van rajta szíjtárcsa vagy tengelykapcsoló, azt először le kell venni. A hajtáselem rögzítőcsavarját oldd ki. Ha szükséges, használj csapágylehúzót a tengelyről való lehúzáshoz. Tilos közvetlenül kalapáccsal ütni a szíjtárcsát vagy a tengelyt, mert a forgórész laminált lemezcsomagja megsérülhet.
  4. Szedd le a ventilátort. A ventilátor burkolatát oldd ki, majd a ventilátor rögzítő elemét (rugós gyűrűt, rögzítő anyacsavart) oldd ki, és a ventilátort óvatosan húzd le a tengelyről.
  5. Oldd a csapágyfedél és a homlokpajzs csavarjait. A homlokpajzs rögzítőcsavarjait egyenletesen, átlós sorrendben oldd ki; a kilépő zsírt töröld le.
  6. Emeld le a homlokpajzsot. A homlokpajzsot óvatosan ütögesd meg puha kalapáccsal vagy egy fakalapáccsal körben, hogy egyenletesen váljon el a motorháztól. Ne feszítsd csavarhúzóval a pajzs és a ház közé, mert megsérted az illesztőperemet.
  7. Húzd ki a forgórészt. Amikor mindkét homlokpajzsot levetted, a forgórészt óvatosan, tengelyirányban húzd ki a motorházból. A forgórész nehéz, kihúzáskor ne billenjen le, mert a lemezcsomag megsértheti az állórész tekercsfejét és horonyszigetelését: támaszd alá, vagy használj toldótengelyt vagy emelőt, és a kihúzást lassan, tengelyirányban végezd. (Állandómágneses gépnél erős mágneses vonzás is fellép; ott a gyártói szerszám kötelező.) A forgórészt tedd tiszta, puha alátétre (például gumipala vagy tiszta fa), hogy a lemezcsomag és a homlokrész ne sérüljön.

30.2.4.2 Csapágyak leszedése és cseréje

Megjegyzés. A csapágycsere a leggyakoribb mechanikai javítás. A rosszul végzett csapágyszerelés az új csapágy rövid élettartamához vezet.

Szabály. A csapágyat mindig a belső gyűrűn keresztül szabad lehúzni, ha a tengelyre illesztett. Ha a külső gyűrűnél fogva húzod le, a gördülőelemeken és a pályákon erőt viszel át, ami károsodást okoz. Ha a csapágy a pajzsban van, akkor a pajzsból a külső gyűrűn keresztül szabad kihúzni vagy kinyomni.

Összefüggés. A csapágy felhúzásakor a belső gyűrűt kell nyomni vagy melegítéses módszerrel felhúzni. A csapágy közvetlen kalapácsütése tilos, mert a golyók meglapítják a pályákat, és a csapágy azonnal morajlani fog.

Példa. Egy 6204-es (20 mm furatú) csapágyat kell a tengelyre húzni. A tengely illesztése szorító. Melegítsd fel a csapágyat 80–100∘C80\,\text{–}100\,{}^{\circ}\text{C}-ra, hőkezelő sütőben vagy indukciós csapágyfűtőn, majd a tágult belső gyűrűt gyorsan, szerszám nélkül vagy könnyű nyomással húzd fel a tengelyre. A hőmérséklet ne haladja meg a gyártó által engedélyezett csúcsértéket, mert az edzett csapágyacél megeresztődik (keménysége és mérettartása csökken), zsírral töltött vagy tömített csapágynál a kenőanyag és a tömítés is károsodik. (ellenőrizendő: a pontos hőmérsékleti határértéket a csapágy gyártói adatlapja adja meg)

30.2.4.3 Tekercshiba és javítás

A tekercshiba lehet szigetelési hiba (megrepedezett szigetelés, beázás, melegedés miatti elöregedés) vagy menetzárlatos hiba (a menetek közti szigetelés megszűnt). A tekercselést gyári minőségben visszatekercselni csak megfelelő technológiával, szárítókemencével, impregnáló lakkal és ellenőrző berendezésekkel lehet. A könyv Gépek anyagai és tekercselése része tárgyalja a tekercselést. Itt azt kell megértened, hogy a tekercselés javítása során a régi sérült szigetelést soha ne toldozd össze hálózati feszültségű gépnél, mert a lokális melegedés tüzet okozhat. Kisebb, felületi sérülésnél (pl. kopott kötözés, sérült lakkréteg) a tekercsfejet újra lehet kötözni, és a sérült részt az eredeti szigetelési osztálynak megfelelő lakkal át kell impregnálni; ha a menetszigetelés vagy a horonyszigetelés sérült, a gépet újra kell tekercselni.

Megjegyzés. A tekercsszakadás vagy zárlat okát mindig meg kell keresni (pl. tartós túlterhelés, fáziskiesés, nedvesség, rossz hűtés). Ha az okot nem szünteted meg, az új tekercs is ki fog égni.

30.2.4.4 Kefecsere

A csúszógyűrűs aszinkronmotoroknál és az egyenáramú gépeknél a keféket rendszeresen cserélni kell. A kefecsere lépései:

  1. Válaszd ki a géphez megfelelő kefetípust (anyag, keménység, méret). A gyártó adatlapja szerint.
  2. Vezesd be az új kefét a kefetartóba, és csiszold be a csúszógyűrű vagy kommutátor felületéhez egy finom csiszolószalaggal. A csiszolószalagot a forgó felület és a kefe közé kell tenni, a durva oldalával a kefe felé, és a forgórészt néhány fordulattal kézzel megforgatni. Így a kefe pontosan felfekszik a gyűrűre.
  3. A kefenyomásnak a gyártó által megadott tartományban kell lennie. A túl nagy nyomás gyors kopást és melegedést, a túl kicsi nyomás ívképződést, így a csúszógyűrű beégését okozza.
  4. Az új kefét fokozatosan kell terhelni, hogy a gyűrű és a kefe „össze járjon”. A bejáratás alatt ellenőrizd a kefék hőmérsékletét.

30.2.5 Összeszerelés és a szigetelés szárítása

Az összeszerelés a megbontás fordított sorrendje, de van néhány kiemelt ellenőrzési pont.

Az összeszerelés lépései:

  1. Tisztítás. A motor házában, tekercselésben és a szellőzőjáratokban ne maradjon por, fémforgács, hűtőzsinór vagy régi zsír. Száraz sűrített levegő (max. nyomás a gyártó szerint, jellemzően 2–3 bar, (ellenőrizendő: gyártói adatlap)), rongy, porszívó használható.
  2. Csapágyak behelyezése. A csapágyzsírt a csapágyba és a zsírfészekbe kell tölteni. A zsírfészek legfeljebb 30–50 %-ig legyen tele; a túlzsírozás melegedést okoz. A csapágyakat melegítéssel vagy présszel, a belső gyűrűn keresztül kell felhúzni. A csapágyat soha ne üsd.
  3. Forgórész behelyezése. A forgórészt óvatosan vezesd be a motorba, ügyelve arra, hogy a tekercs homlokrésze ne érjen a pajzsokhoz. A forgórész és az állórész között a légrés egyenletességét hézagmérővel ellenőrizheted.
  4. Pajzsok felhelyezése. A pajzsokat a jelöléseknek megfelelően kell visszahelyezni. A rögzítőcsavarokat átlós sorrendben, egyenletesen kell meghúzni.
  5. Mechanikai ellenőrzés. Kézzel forgasd meg a tengelyt. A forgásnak könnyűnek, de nem lötyögősnek kell lennie. Szabad kézzel nem szabad éles akadást, súrlódást, kattogást érezni. Ez a kézi forgatáspróba kihagyhatatlan lépés.

Szárítás. Ha a motor kikapcsolt állapotban nedvességet szívott be, a szigetelési ellenállása lecsökken. A szigetelést a kívánt értékre melegítéssel lehet visszahozni. A motort lehet kemencében, meleg levegővel, vagy a tekercselésre kapcsolt egyenfeszültséggel (a névleges áram 10–20 %-ával) szárítani. A szárítás alatt a szigetelési ellenállást folyamatosan ellenőrizni kell. A szárítás akkor eredményes, ha a szigetelési ellenállás nem csökken tovább meleg állapotban sem, és eléri a szabványos minimális értéket. Érintésvédelem szempontjából a hálózatra csak akkor kapcsolható vissza a gép, ha a szigetelési ellenállás a megadott határérték felett van.

30.2.6 Javítás utáni mérés és ellenőrzés

A próbaüzem előtt el kell végezni a kikapcsolt állapotú vizsgálatokat. Ezek sorrendje: (1) védővezető: a PE-ér visszakötése a kapocsdoboz földelőkapcsára, a ház és a PE-sín közötti folytonosság mérése kis ellenállás-mérővel (az MSZ EN 61557-4 szerinti műszerrel; határérték: ellenőrizendő); (2) a kapocsdoboz-bekötés (csillag/delta híd) egyeztetése a megbontás előtt készült fényképpel; (3) tekercsellenállás; (4) szigetelési ellenállás; a próbaüzemben (5) a forgásirány ellenőrzése. A védővezető visszakötése nélkül a gép testzárlat esetén védelem nélkül maradna.

30.2.6.1 Tekercsellenállás mérése

Számítás. A három fázis tekercsellenállásának egyenletesnek kell lennie. Az aszimmetria számítása (az átlagtól való legnagyobb eltéréssel):

Aszimmetria=max⁡|Rx−Rátlag|Rátlag×100%\text{Aszimmetria} = \frac{\max\left|R_x - R_{\text{átlag}}\right|}{R_{\text{átlag}}} \times 100\,\%

Ahol Rátlag=RU+RV+RW3R_{\text{átlag}} = \frac{R_U + R_V + R_W}{3}. Ezt a definíciót és határt a Diagnosztika: szemrevételezés, mérések, hibajegyzőkönyv alfejezet szerint használjuk: az átlagtól való legnagyobb eltérés alapján számolt aszimmetria 2–3 % felett vizsgálandó, 5 % felett hibásnak tekintjük; hibás kötést, laza csavart vagy menetzárlatot jelezhet (ellenőrizendő: gyártói/javítóműhelyi előírás).

Példa. Mérünk egy motort: RU=1,25ΩR_U = 1{,}25\,\Omega, RV=1,28ΩR_V = 1{,}28\,\Omega, RW=1,21ΩR_W = 1{,}21\,\Omega. 1. Átlag: Rátlag=1,25+1,28+1,213≈1,247ΩR_{\text{átlag}} = \frac{1{,}25 + 1{,}28 + 1{,}21}{3} \approx 1{,}247\,\Omega. 2. Legnagyobb eltérés az átlagtól: 1,247−1,21=0,037Ω1{,}247 - 1{,}21 = 0{,}037\,\Omega. 3. Aszimmetria: 0,0371,247×100%≈2,9%\frac{0{,}037}{1{,}247} \times 100\,\% \approx 2{,}9\,\%.

Ez az érték a vizsgálandó (2–3 %) sáv szélén van; ha a következő mérés is megerősíti, a kötéseket és a tekercselést ellenőrizni kell.

30.2.6.2 Szigetelési ellenállás mérése

Mérés. A szigetelési mérővel (megger) fázis és föld (PE) között, illetve fázis-fázis között kell mérni. A mérést 500V500\,\text{V} egyenfeszültséggel végezzük (kisfeszültségű gépnél). A mérést addig kell végezni, amíg az érték állandósul. A szigetelési ellenállás minimum értéke kisfeszültségű gépeknél a gyakorlatban 1MΩ1\,\text{M}\Omega (gyakori szabály), de felújított vagy új tekercselésnél ennél jóval nagyobb értéket (jellemzően több tíz–száz MΩ\text{M}\Omega-ot) várunk, és a mért értéket a hőmérséklettel együtt a gyártói vagy javítóműhelyi átvételi előírással vetjük össze (ellenőrizendő: MSZ EN 60034-27-4, gyártói előírás); általános, 100 MΩ\text{M}\Omega-os átadási határ nincs. A szigetelési ellenállás értéke függ a hőmérséklettől; meleg gépen kisebb. A mérési jegyzőkönyvben a mért érték mellett mindig tüntesd fel a gép hőmérsékletét. (ellenőrizendő: a határérték a szabvány és a vevői előírás szerint).

30.2.6.3 Próbaüzem és átadás

Próbaüzem. A kikapcsolt állapotú vizsgálatok után a motort először üresjárásban kell járatni. Az üresjárási próba alatt figyeld a forgásirányt, a zajt, a rezgést és a felvett áramot. Az üresjárási áram a motor méretétől és pólusszámától függ; kis motoroknál a névleges áram jellemzően 30–60 %-a, nagyobbaknál kisebb (ellenőrizendő: gyártói katalógus). A három fázis áramát lakatfogóval mérd; az üresjárási áramoknak szimmetrikusnak kell lenniük. A terhelési próba során a gép áramfelvételét, hőmérsékletét és rezgését folyamatosan ellenőrizni kell. A hőmérséklet-emelkedés nem haladhatja meg a szigetelési osztályra megengedett értéket.

Átadás. A motor átadása csak akkor történhet meg, ha a javítási dokumentáció elkészült. Ez tartalmazza: a hiba leírását, a javítás módját, a felhasznált alkatrészeket (csapágy típusa, zsír típusa), a mérési jegyzőkönyvet és a próbaüzem eredményét. Az átadási jegyzőkönyvet az üzemeltetővel alá kell íratni. Ez a dokumentáció a Karbantartási terv és állapotfigyelés alfejezetben használt karbantartási napló alapja.

30.2.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy üzem karbantartó műhelyébe behoztak egy 3 kW-os villanymotort, amely a diagnosztika szerint csapágyhibás. A szerelő szabályosan megjelölte az alkatrészeket, elvégezte a megbontást, levette a régi csapágyakat, majd felhúzta az újakat, de nem melegítette fel a csapágyat, hanem kalapáccsal, a külső gyűrűre ütve verte fel a szoros illesztésű tengelyre. Az összeszerelés után a motor már a próbaüzemben morajlott. A mérés azt mutatta, hogy a csapágy futópályája megütődött, az új csapágy tönkrement. Tanulság: A csapágyat mindig melegíteni kell, vagy préssel, illetve olyan szerelőhüvellyel felhúzni, amely a belső gyűrű teljes homlokfelületén felfekszik; ütni csak ezen keresztül, egyenletesen szabad, a külső gyűrűre vagy közvetlenül a csapágyra ütni tilos. A csapágyütés a leggyakoribb szerelői hiba, ami még a sikeres „diagnózis” ellenére is a gép gyors visszahibásodását okozza.

30.2.8 Tipikus hibák

  1. A jelölés elhagyása. A pajzsok és a csavarok jelölés nélküli szétszedése után az összeszerelésnél a pajzsok szorulnak, a gép melegszik, vagy a tengely berágódik.
  2. Erőszakos bontás. Fém kalapács vagy csavarhúzó használata a pajzsok megfeszítésére. A perem megsérül, a gép a továbbiakban szigetelési- vagy mechanikai problémát okoz.
  3. Csapágyak tönkretétele. A csapágy kalapáccsal való felhelyezése.
  4. A szigetelési ellenállás mérés elhagyása. „Úgyis jó”, alapon próbaüzem.

30.2.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A csapágyat a külső gyűrűjénél fogva kell lehúzni, mert ott a legnagyobb a gyűrű átmérője. (Indokold!)
  2. Igaz vagy hamis? A próbaüzem előtt elegendő a tekercsellenállás mérése, a szigetelési ellenállás mérését a javítás utáni ellenőrzés nem igényli. (Indokold!)
  3. Gyors számolás. Egy motor tekercsellenállásai: R1=1,1ΩR_1 = 1{,}1\,\Omega, R2=1,2ΩR_2 = 1{,}2\,\Omega, R3=1,0ΩR_3 = 1{,}0\,\Omega. Számold ki az aszimmetriát. Gyanús-e?
  4. Rajzolvasás. Miért jelöljük meg a motor homlokpajzsait és a motorházat egymáshoz képest a megbontás előtt?
  5. Gyakorlati kérdés. Mit ellenőrzöl a csapágy felhúzása után közvetlenül, még a pajzsok felhelyezése előtt?

30.2.10 Feladatok

30.2.10.1 1. feladat (A)

Sorold fel a megbontás előtti dokumentációs lépéseket legalább három elemmel.

30.2.10.2 2. feladat (A)

Melyek a kefecsere legfontosabb lépései? Írd le tömören.

30.2.10.3 3. feladat (B)

Egy aszinkronmotor kikapcsolt állapotú vizsgálatakor a megadott értékeket méred. Állapítsd meg, hogy a motor felszerelhető-e próbaüzemre! - Adatok: Szigetelési ellenállás fázis-föld: 0,4MΩ0{,}4\,\text{M}\Omega 25∘C25\,{}^{\circ}\text{C}-on. Tekercsellenállások: 1,7Ω1{,}7\,\Omega, 1,8Ω1{,}8\,\Omega, 1,6Ω1{,}6\,\Omega.

30.2.10.4 4. feladat (B)

Számítsd ki a fenti motortekercs aszimmetriáját az aszimmetria képletével, és értékeld az eredményt.

30.2.10.5 5. feladat (C)

Egy motor csapágycseréje után a gép a próbaüzemben egyenletes, a fordulatszámmal változó morajlást ad ki, és a hőmérséklete a csapágynál 10∘C10\,{}^{\circ}\text{C}-kal magasabb a szokásosnál. Mi lehet a hiba oka? Hogyan javítanád?

30.2.10.6 6. feladat (D)

Írd le a javítás utáni átadás folyamatát, beleértve a mérendő paramétereket és a dokumentáció tartalmát, amit az üzemeltetőnek át fogsz adni.

30.2.11 Megoldások

30.2.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A csapágyat a belső gyűrűnél fogva kell lehúzni a tengelyről, hogy a gördülőelemeken ne terhelődjön át erő.
  2. Hamis. A szigetelési ellenállás mérése a legfontosabb villamos ellenőrzés a próbaüzem előtt.
  3. Megoldás: Átlag = (1,1+1,2+1,0)/3=1,1Ω(1{,}1 + 1{,}2 + 1{,}0) / 3 = 1{,}1\,\Omega. Az átlagtól való legnagyobb eltérés = 0,1Ω0{,}1\,\Omega (az R2R_2 és az R3R_3 is ennyivel tér el). Aszimmetria = (0,1/1,1)×100%≈9,1%(0{,}1 / 1{,}1) \times 100\,\% \approx 9{,}1\,\%. Ez az 5 %-os határ felett van, hibás kötést vagy menetzárlatot jelezhet.
  4. A motor pajzsai és a ház között illesztés van. A jelöléssel biztosítjuk, hogy az összeszereléskor azonos pozícióba kerüljenek, különben a tengely szorulhat, a gép melegszik.
  5. A felhúzott csapágy a tengelyválláig ütközik (nincs rés), a külső gyűrű kézzel megforgatva könnyen, akadás és zörej nélkül forog, a csapágy nem melegszik túl a felhúzás után, a tömítés vagy zárólemez ép, és a típusa egyezik a dokumentáltal. (A teljes gép kézi forgatáspróbája az összeszerelés utolsó lépése.)

30.2.11.2 Feladatok megoldásai

  1. 1. feladat (A) megoldása: Adattábla felvétele, a kapcsolódoboz bekötésének lejegyzése/fényképezése, a diagnosztikai mérési adatok rögzítése, a mechanikai jelölések (pajzs-ház pozíció, csavarpozíció) elkészítése.
  2. 2. feladat (A) megoldása: A megfelelő kefetípus kiválasztása, a kefe bejáratása a gyűrűhöz csiszolással, a kefenyomás ellenőrzése, a kefe fokozatos terhelése.
  3. 3. feladat (B) megoldása: A szigetelési ellenállás a gyakorlati minimum alatt van, tehát a motor nem szerelhető fel próbaüzemre. A tekercsellenállások aszimmetriája is magas (lásd a 4. feladat megoldását: 5,9 %). A szigetelést szárítani kell, vagy a tekercselés hibáját meg kell javítani.
  4. 4. feladat (B) megoldása: Rátlag=(1,7+1,8+1,6)/3=1,7ΩR_{\text{átlag}} = (1{,}7 + 1{,}8 + 1{,}6) / 3 = 1{,}7\,\Omega. Az átlagtól való legnagyobb eltérés: 1,8−1,7=0,1Ω1{,}8 - 1{,}7 = 0{,}1\,\Omega (és 1,7−1,6=0,1Ω1{,}7 - 1{,}6 = 0{,}1\,\Omega). Aszimmetria = (0,1/1,7)×100%≈5,9%(0{,}1 / 1{,}7) \times 100\,\% \approx 5{,}9\,\%. Ez az 5 %-os határ feletti aszimmetria laza csavarkötést, rossz bekötést vagy menetzárlatot jelezhet, a motort további vizsgálat nélkül nem szabad próbaüzemre fogni.
  5. 5. feladat (C) megoldása: A morajlás és a magas hőmérséklet a csapágynál nagy valószínűséggel a csapágy helytelen beszerelésére (pl. kalapács használata, vagy a belső gyűrűn való erőátvitel nélküli felhelyezés) utal. A javítás: a motor ismételt megbontása, a sérült csapágy kivétele, és az új csapágy megfelelő, melegítéses vagy préseléses felszerelése. A morajlás frekvenciája önmagában nem diagnosztikus; a csapágyhiba-frekvenciák elemzése rezgésspektrum-méréssel lehetséges (lásd Karbantartási terv és állapotfigyelés).
  6. 6. feladat (D) megoldása: Az átadás folyamata a mérésekkel és dokumentációval: (1) Kikapcsolt állapotú ellenőrzés (védővezető-folytonosság, szigetelési ellenállás, tekercsellenállás). (2) Üresjárási próba (áram, zaj, rezgés). (3) Terhelési próba (hőmérséklet, áram). (4) Átadási dokumentáció (hiba leírása, javítás módja, mérési jegyzőkönyvek). (5) Az átadás az üzemeltető aláírásával.

30.2.12 Rövid összefoglaló

A villamos gép javítási folyamata szigorú rendet követ. A megbontás előtt rögzítjük a kiindulási állapotot, jelöljük a pozíciókat. A megbontásnál a csapágylehúzás, a kefecsere és a tekercselés javítása mind speciális szerszámot és technológiát igényel. A csapágyat mindig a belső gyűrűn keresztül húzzuk le, és melegítéssel vagy préssel, a belső gyűrűn felfekvő szerszámmal szereljük fel; közvetlenül ütni tilos. Az összeszerelés után kötelező a kézi forgatáspróba, a védővezető visszakötése és folytonosságának mérése, a tekercsellenállások aszimmetriájának ellenőrzése, és a szigetelési ellenállás mérése. A próbaüzem során ellenőrizzük a forgásirányt, az áramot, a zajt és a hőmérsékletet. A Továbbvitt eredmény a javítás és a próbaüzem dokumentációja, amely a Karbantartási terv és állapotfigyelés alfejezetben a karbantartási napló alapját képezi, és a gép teljes életciklusának nyomon követésére szolgál.