30.1 Diagnosztika: szemrevételezés, mérések, hibajegyzőkönyv

30.1.1 Indíts a munkahelyi helyzetből: miért kell ezt tudnod?

Egy üzem csarnokában a szalagot hajtó aszinkron motor időnként leold, a csapágypajzs pedig feltűnően meleg. A gépkezelő annyit tud mondani: „néha búg, aztán lekapcsol a védelem”. Ilyenkor a szerelő feladata nem az, hogy azonnal kicseréljen egy alkatrészt, hanem az, hogy szisztematikusan, mérésekkel alátámasztva derítse ki a hibát, és ezt hibajegyzőkönyvben dokumentálja. Ha kihagy egy mérési lépést, könnyen téves javítást végez, például új motort szerel be, miközben csak egy rossz kötés vagy egy fáziskiesés okozta a túlterhelést.

A diagnosztika nem tippelgetés: tünet → hipotézis → mérés → értékelés → döntés láncolat. Ezt az alfejezetben ezzel a logikával építjük fel. A módszer később a Gépek megbontása, javítása és üzembe helyezése alfejezetben folytatódik, mert csak a diagnózis után lehet felelősen szétszedni és javítani egy gépet.

30.1.2 Szemléletes kép: hibakeresési útvonal

A villamos gép hibakeresése egy szűkülő folyamat. Először a külső és egyszerű okokat zárjuk ki, majd haladunk a belső, költségesebb hibák felé.

Hibakeresési algoritmus villamos gépnél - A tünetből kiindulva szisztematikusan szűkítjük a hibalehetőségeket. A nyilak a leggyakoribb, biztonságos útvonalat jelzik.

Az ábra nem egy merev recept, hanem gondolkodási sorrend: ha már az első lépésben egyértelmű égésnyomot látsz, akkor gyorsabban jutsz a hibához, de a jegyzőkönyvhöz akkor is rögzítened kell a mért értékeket.

30.1.3 A hibák típusai és a diagnosztikai szemlélet

Definíció. Villamos gép diagnosztikája az üzem közben vagy kikapcsolt állapotban végzett szemrevételezés, villamos és mechanikai mérések, valamint az üzemi előzmények alapján végzett hibafeltárás, amelynek célja a hibás részegység, a kiváltó ok és a szükséges javítás meghatározása.

A hibákat két nagy csoportba soroljuk:

A két csoport nem válik el élesen: egy csapágyhiba megnövekedett súrlódáson keresztül magasabb áramfelvételhez és melegedéshez vezet, amit a hővédelem végül leold; a látszólag elektromos tünet mögött tehát mechanikai ok is állhat.

Szabály. A hibakeresés mindig a könnyen ellenőrizhető, olcsón javítható és nagy gyakoriságú okokkal kezdődjön: kapocs, csatlakozó, biztosíték, kapcsoló, majd haladjon a tekercsek, csapágyak és a forgórész felé.

30.1.4 Szemrevételezés

A szemrevételezés a leggyorsabb és legolcsóbb vizsgálat, ezért mindig ezzel kezdünk. Kikapcsolt, feszültségmentesített állapotban vizsgáljuk:

A szemrevételezés eredményét fényképpel és rövid leírással rögzítsd a hibajegyzőkönyvben. A fénykép nem helyettesíti a mérést, de a javítás előtti állapotot bizonyítja.

30.1.5 Villamos mérések

A mérőműszer kiválasztása a mérendő mennyiségtől és a környezettől függ.

Szabály. Villamos gép diagnosztikájához legalább az alábbi műszerekre van szükség:

A mérési kategória fontosságát a Multiméter, lakatfogó és mérési kategóriák alfejezet részletezi; itt elég annyi: hálózati méréshez soha ne használj CAT I besorolású műszert, mert az nem biztonságos a hálózati tranziens túlfeszültségek ellen.

30.1.5.1 Szigetelési ellenállás mérése

Szabály. A szigetelési ellenállást csak feszültségmentesített állapotban szabad mérni. A gép kapcsait le kell választani a hálózatról, mert a hálózat felé folyó vezetékek és a beépített védelmi készülékek meghamisítják az eredményt.

A mérés menete:

  1. Kapcsold le és biztosítsd a feszültségmentességet az öt biztonsági szabály szerint.
  2. Válaszd le a motor tápvezetékeit a kapocsdobozban.
  3. Állítsd be a szigetelésmérő mérőfeszültségét (pl. 500 V DC kisfeszültségű motornál).
  4. Mérj a következő pontok között: minden tekercs (U, V, W) és a védővezető (PE) között; ha a ház fém, akkor a ház és a tekercsek között. Többsebességű vagy több tekercsű motornál a független tekercsek között is.
  5. Olvasd le az értéket a mérés megkezdése után a műszer stabilizálódásáig (gyakorlatban 30–60 s (ellenőrizendő: a gyártói előírás szerint)).
  6. Mérés után süsd ki a tekercseket: a szigetelésmérő töltést hagy a kapacitásban, ezért a műszer kisütő üzemmódját használd, vagy kis ellenálláson keresztül zárd rövidre a kapcsokat.

Összefüggés. A szigetelési ellenállás értéke erősen hőmérsékletfüggő: meleg gépen kisebb, hideg gépen nagyobb. Ezért a mérési jegyzőkönyvben mindig rögzíteni kell a tekercs hőmérsékletét, és az eredményt a gyártói/szabványos hivatkozási hőmérsékletre kell átszámítani vagy a mérési feltétellel együtt értelmezni.

Tájékoztató jelleggel: kisfeszültségű aszinkron motornál a szigetelési ellenállás néhány MΩ felett elfogadható, 1 MΩ alatt viszont a gépet további vizsgálat nélkül ne indítsd; a pontos határértéket a gép gyártója és az aktuális szabvány adja meg (ellenőrizendő).

Példa. Egy 400 V-os, 5,5 kW-os motornál a kapocsdoboz leválasztása után mért értékek: U–PE: 3,4 MΩ, V–PE: 2,9 MΩ, W–PE: 0,3 MΩ. A W tekercs értéke kiugróan alacsony, földzárlatgyanús. A motor bekötése előtt a megbontás, a nedvességtartalom ellenőrzése és a szigetelés feljavítása (szárítás, impregnálás) szükséges.

30.1.5.2 Tekercsellenállás mérése

A tekercsellenállás-mérés a tekercs szakadásának, rövidzárlatának és az aszimmetrikus tekercselésnek a kimutatására szolgál.

Szabály. Háromfázisú motornál a három fázistekercs ellenállásának közel azonosnak kell lennie (a gyártói tűrés szerint; tanulási ökölszabály: az átlagtól való legnagyobb eltérés 2–3 % felett vizsgálandó, 5 % felett hibás (ellenőrizendő: gyártói előírás)). Egy fázis szakadása végtelen nagy ellenállást ad; tekercszárlat (menetzárlat) esetén az adott fázis ellenállása kisebb lehet; a test felé mért szigetelési ellenállás ettől gyakran nem változik, ezért a menetzárlatot az ellenállás-aszimmetria, az áramaszimmetria és szükség esetén lökőfeszültséges (surge) tekercsvizsgálat mutatja ki.

Csillag- vagy delta kapcsolású motornál a kapocsdobozban a tekercsek végét és elejét lehet mérni. A kapocsjelölés: csillagnál U1–U2, V1–V2, W1–W2; deltánál U–V, V–W, W–U hozzáférhető a sorkapcsokon. A pontos méréshez a kapocsdoboz bekötését fel kell ismerni, mert a merev hidak eltávolítása nélkül a belső kapcsolás befolyásolja az eredményt. Ezt a Kapocsdoboz, csillag–delta bekötés és forgásirány alfejezet tárgyalja.

Számítás. Adott egy csillagkapcsolású, 3 kW-os motor. A kapocsdobozban mérjük: U1–U2: 2,45 Ω, V1–V2: 2,48 Ω, W1–W2: 2,41 Ω.

Definíció. Ebben a könyvben az aszimmetria az átlagtól való legnagyobb eltérés és az átlag hányadosa százalékban: max⁡|xi−x‾|x‾⋅100%\dfrac{\max|x_i - \bar{x}|}{\bar{x}} \cdot 100\,\% (ellenőrizendő: MSZ EN 60034 sorozat vonatkozó része / gyártói előírás). A határértékek (tekercsellenállás néhány %, áram 10 %) erre a definícióra vonatkoznak; a (max − min)/átlag hányados ennek kb. kétszerese, ezért azt nem használjuk.

Ellenőrzés: ugyanezt a motort delta kapcsolásba kötve mérjük U–V: 1,60 Ω, V–W: 1,64 Ω, W–U: 1,61 Ω. Az átlag 1,617 Ω; az átlagtól való legnagyobb eltérés 0,023 Ω, azaz 1,4 %. Deltában két kapocs között egy fázistekercs és a másik kettő soros eredője van párhuzamosan: Rk=R⋅2RR+2R=23Rf=23⋅2,447Ω≈1,63ΩR_k = \dfrac{R \cdot 2R}{R + 2R} = \dfrac{2}{3}R_f = \dfrac{2}{3} \cdot 2{,}447\,\Omega \approx 1{,}63\,\Omega, ami egyezik a mért 1,617 Ω átlaggal. Tehát delta kapcsolásban a kapocsellenállás kisebb, mint a tekercsellenállás, és a számított érték a bekötésnek megfelel.

30.1.5.3 Áramfelvétel mérése

Az áramfelvétel mérése a motor terhelés alatti állapotának leggyorsabb diagnosztikai eszköze.

Szabály. Háromfázisú motornál mind a három fázis áramát meg kell mérni lakatfogóval. A fázisáramok közötti eltérés aszimmetriát jelez; tartósan 10 % feletti fázisáram-eltérés már hibás állapotra utal (pl. fázisfeszültség-aszimmetria vagy tekercsprobléma) (ellenőrizendő: a gép gyártói adatai és a hálózati engedélyes előírása).

Példa. Egy 5,5 kW-os, névleges áram 11,2 A (400 V, cos⁡φ≈0,82\cos\varphi \approx 0{,}82, η≈0,87\eta \approx 0{,}87 – tipikus katalógusadatok, ellenőrizendő) motort mérünk terhelés alatt. Lakatfogóval mért fázisáramok: IL1=12,3AI_{L1} = 12{,}3\,\text{A}, IL2=11,8AI_{L2} = 11{,}8\,\text{A}, IL3=9,5AI_{L3} = 9{,}5\,\text{A}.

Megjegyzés. Az áramfelvétel méréséhez a mérési pontot a tápvezetéken, nem a védővezetőn vagy a nullavezetőn kell kiválasztani. A lakatfogót mindig a fázisvezető körül zárjuk; ha a három fázis közös csomópontja köré fogunk, az eredő nulla lesz, ami téves következtetésre vezet.

30.1.6 Mechanikai mérések: rezgés, hőmérséklet, zaj

A mechanikai hibák korai felismerésére rezgés-, hőmérséklet- és zajméréseket használunk. Ezek a mérések megelőzhetik a súlyos csapágy- vagy tengelykárosodást, és a karbantartási ütemezést is megalapozzák.

30.1.6.1 Hőmérséklet mérés

Szabály. A motor üzemi hőmérsékletét infravörös hőmérővel vagy hőkamerával, érintés nélkül mérjük. A csapágypajzs, a ház és a kapocsdoboz hőmérsékletét a terhelés és a környezeti hőmérséklet ismeretében értékeljük. A megengedett abszolút hőmérséklet és a hőmérséklet-emelkedés a szigetelési osztálytól függ (pl. F osztályú szigetelésnél a tekercs megengedett hőmérséklet-emelkedése nagyobb, mint B osztálynál); a pontos érték a gép adattábláján és a gyártói dokumentációban szerepel (ellenőrizendő).

A hőmérséklet-emelkedés ΔT=Tmért−Tkörnyezet\Delta T = T_{\text{mért}} - T_{\text{környezet}}, ahol TmértT_{\text{mért}} a mért abszolút hőmérséklet, TkörnyezetT_{\text{környezet}} a környezeti hőmérséklet. Emelkedésben mérve könnyebb összehasonlítani a különböző környezeti feltételeket.

Példa. Egy motornál a hajtásoldali csapágypajzson (csapágyfészeknél) mért hőmérséklet 78∘C78\,{}^{\circ}\text{C}, a műhely hőmérséklete 24∘C24\,{}^{\circ}\text{C}. A hőmérséklet-emelkedés ΔT=78−24=54K\Delta T = 78 - 24 = 54\,\text{K}. A gyártó a csapágyhelyre 40K40\,\text{K} emelkedést enged meg (ellenőrizendő adat), így a mért érték túlmelegedést jelez; a csapágyat ellenőrizni kell.

30.1.6.2 Rezgésmérés

A rezgés mérésére rezonancia-elvű vagy gyorsulásérzékelős kézi rezgésmérőt használunk. A mért jellemző lehet rezgéssebesség (mm/s, RMS) vagy rezgésgyorsulás (m/s²). A gyakorlatban a rezgéssebesség a leggyakoribb, mert a szabványok gyakran erre adnak elfogadási határértéket (ellenőrizendő: ISO 20816 sorozat, korábban ISO 10816, és a hazai MSZ-átvétel státusza).

Példa. Egy 3000 1/min fordulatszámú motornál a csapágypajzson mért rezgéssebesség 4,8mm/s4{,}8\,\text{mm/s}. A kis motorokra (kb. 15 kW-ig, merev alapozás) a régebbi ISO 10816-1 szerinti szokásos zónahatárok kb. 0,710{,}71 / 1,81{,}8 / 4,5mm/s4{,}5\,\text{mm/s}: 1,8mm/s1{,}8\,\text{mm/s} alatt jó/elfogadható, 1,81{,}8–4,5mm/s4{,}5\,\text{mm/s} között csak korlátozott ideig üzemeltethető, 4,5mm/s4{,}5\,\text{mm/s} fölött károsodást okozhat (ellenőrizendő: ISO 20816-1/-3 gépcsoport és alapozás szerinti határok, gyártói előírás). A mért 4,8mm/s4{,}8\,\text{mm/s} tehát már a beavatkozási tartományban van: a csapágyat és a kiegyensúlyozást rövid időn belül meg kell vizsgálni. (A Karbantartási terv és állapotfigyelés alfejezet nagyobb, rugalmas alapozású géppel számol, ezért ott a határok magasabbak.) Ha a rezgés 12mm/s12\,\text{mm/s} lenne, már sürgős beavatkozást igényelne.

30.1.6.3 Zajmérés

A zaj szubjektív megítélése mellett decibelben mérhető. A zajt A-súlyozott dB(A) értékben adjuk meg, mérési távolságot rögzítve (pl. 1 m-re a géptől). A zaj növekedése csapágyhibát, laza ventilátort, idegen tárgyat vagy a forgórész és az állórész közötti súrlódást jelezhet. A zajmérés elsősorban környezeti és munkavédelmi szempontból fontos, de a trend figyelése diagnosztikai értékű.

30.1.7 A hibajegyzőkönyv

Definíció. A hibajegyzőkönyv olyan, a diagnosztikai vizsgálat során felvett dokumentum, amely rögzíti a gép és a mérési körülmények azonosító adatait, a tünetet, az elvégzett vizsgálatokat, a mért értékeket és azok értékelését, valamint a javításra tett javaslatot.

A hibajegyzőkönyv célja, hogy a javító műhely, a megrendelő és a karbantartási nyilvántartás számára egyértelmű, visszakövethető alapot adjon. Egy jól vezetett jegyzőkönyv megelőzi a félreértéseket, például hogy a javítás során kicserélnek egy csapágyat, de a valódi ok (fáziskiesés) nem derül ki.

Hibajegyzőkönyv ajánlott felépítése:

  1. Azonosítók: gép típusa, gyártója, gyártási száma, adattábla-adatai (PnP_n, UnU_n, InI_n, nnn_n, cosφ, szigetelési osztály, IP-védettség), beépítési hely, üzemóra-számláló állása.
  2. Tünet leírása: a bejelentő elmondása és a helyszíni tapasztalat (leold, melegszik, zajos, nem indul, rezeg).
  3. Előzmények: korábbi javítások, karbantartási napló bejegyzései.
  4. Vizsgálati körülmények: dátum, időjárás/környezeti hőmérséklet, páratartalom, a gép üzemállapota (hideg/meleg, üzem közben vagy kikapcsolva).
  5. Mérőműszerek: típus, gyári szám, kalibrálási érvényesség, mérési kategória.
  6. Mérési eredmények: táblázatosan, mértékegységgel, referenciaértékekkel (gyártói vagy szabványos határértékkel) összehasonlítva.
  7. Értékelés: a mért értékek alapján a valószínű hiba okának megnevezése, a hiba helye.
  8. Javaslat: javítás, csere, további vizsgálat, ideiglenes üzemeltetési feltétel.
  9. Aláírások: a vizsgálatot végző és a megrendelő/üzemeltető képviselője.

A hibajegyzőkönyv nem helyettesíti a szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyvet, de annak alapadatait és mérési eredményeit felhasználhatja.

Továbbvitt eredmény. A jól dokumentált hibajegyzőkönyv nélkülözhetetlen a Gépek megbontása, javítása és üzembe helyezése alfejezethez: a javítás során a szerelő ebből tudja, mit kell megbontani, mit kell mérni a javítás után, és milyen értékeket kell elérni.

30.1.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy 15 kW-os szellőztető ventilátormotor hetente többször leoldott túlterhelés miatt. A helyszíni szemrevételezés semmi rendkívülit nem mutatott; a szigetelési ellenállás 25 MΩ, a tekercsellenállások szimmetrikusak voltak. A lakatfogós árammérés azonban azt mutatta, hogy az egyik fázis árama 28 A, a másik kettő 24 A és 25 A, miközben a motor adattáblája szerint a névleges áram 26 A. A feszültségmérés kiderítette, hogy a betáp három fázisából az egyik vezeték egy sorkapocsnál meglazult, és ott átmeneti ellenállás keletkezett. A melegedő kötés feszültségesése miatt a motorra aszimmetrikus feszültség jutott, ami fázisáram-aszimmetriát és melegedést okozott. A hiba oka tehát nem a motor volt, hanem egy rossz kötés. A hibajegyzőkönyv rögzítette a feszültség- és árammérést, a lazult kapocs fényképét és a javaslatot: a kötés helyreállítása, a sorkapocs cseréje, majd új árammérés. A tanulság: a szemrevételezés önmagában nem elég, és a motorhiba gyanúja előtt a tápfeszültséget is ellenőrizni kell.

30.1.9 Gyakorlati útmutató: aszinkron motor diagnosztikai vizsgálata

Cél: egy gyanúsan üzemelő (melegszik, zajos, leold vagy aszimmetrikus áramot vesz fel) aszinkron motor szisztematikus vizsgálata, a mérési eredmények hibajegyzőkönyvben való rögzítése, és javítási javaslat megfogalmazása.

Eszközök és anyagok:

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. Hálózati feszültségű munkát csak jogosult, arra képesített személy végezhet, a hatályos előírások szerint.

30.1.9.1 Lépések

A blokk – üzem közbeni mérések (zárt kapocsdoboznál vagy a kapcsolószekrényben, csak jogosult, arra képesített személy végezheti; a kapcsokhoz és a feszültség alatti részekhez nem nyúlsz, a műszer mérési kategóriája legalább CAT III 600 V, a mérés előtt a műszert ellenőrizd).

  1. Adattábla- és környezetrögzítés. Írd fel a motor adattáblájáról a névleges adatokat, a gyártási számot, a bekötési módot (csillag/delta) és a kapocskiosztást. Fényképezd le az adattáblát és a kapocsdobozt. Jegyezd fel a környezeti hőmérsékletet.
  2. Szemrevételezés (zárt kapocsdobozzal, a forgó részektől biztonságos távolságból). Vizsgáld meg a szellőzőnyílásokat, a csapágypajzsokat, a tengelyt és a ventilátort; figyeld a zajt, a szagot, a látható rezgést. A tapasztalatokat írd a jegyzőkönyvbe.
  3. Üzem közbeni villamos mérések. Ha a motor biztonságosan üzemel és az üzemeltető engedélyezi, mérd a tápfeszültséget (a három vonali feszültséget a kapcsolószekrényben) és lakatfogóval a három fázisáramot a tápvezetéken; rögzítsd az adatokat, és hasonlítsd össze a névleges értékekkel.
  4. Üzem közbeni mechanikai mérések. Mérd a csapágyak hőmérsékletét, a rezgéssebességet a fő csapágypajzsokon, és ha lehet, a zajt. A mérési pontokat és az üzemállapotot dokumentáld.

B blokk – leválasztott állapotú mérések.

  1. Az öt biztonsági szabály. Kapcsold le a motort a tápláló áramkörről. Biztosítsd a visszakapcsolás ellen (pl. lakat a szakaszolón). Ellenőrizd a feszültségmentességet kétpólusú feszültségvizsgálóval minden fázis között, valamint fázis és védővezető között. Földeld és zárd rövidre a leválasztott tápvezetéket, ha a munkavégzési előírás megkívánja. Takard le a szomszédos feszültség alatti részeket. Csak ezután nyisd fel a kapocsdobozt.
  2. Tekercsellenállás mérése. A kapocsdobozban a bekötés ismeretében mérd meg a tekercsek ellenállását (kis ellenállásnál négyvezetékes méréssel). Csillagnál U1–U2, V1–V2, W1–W2; deltánál a hozzáférhető kapocspárokat. Az értékeket milliohm pontossággal rögzítsd, számold ki az átlagot és az átlagtól való legnagyobb eltérést. Ha a hőmérséklet nagyon eltér a 20∘C20\,{}^{\circ}\text{C}-tól, a gyártói adat alapján korrigálhatsz.
  3. Szigetelési ellenállás mérése. A szigetelésmérés idejére a motor kapcsain lévő földelő-rövidzárót a munkavezető engedélyével el kell távolítani, a motort pedig a tápvezetékekről le kell kötni (a tápoldal marad leválasztva, lezárva és földelve). Állítsd be a szigetelésmérőt a megfelelő feszültségre. Mérj minden tekercs és a test között, majd a tekercsek között (ha külön tekercsek). Minden mérési pont után töltsd ki a jegyzőkönyvet. A mérés után süsd ki a tekercseket.
  4. Visszakötés és visszakapcsolás. A mérések után kösd vissza a tápvezetékeket a kapocsdobozban a rögzített kapocskiosztás szerint (a fényképpel ellenőrizve), húzd meg a kötéseket, és mérd meg a védővezető (PE) folytonosságát a motorház és a PE-sín között. Ezután zárd le a kapocsdobozt, távolítsd el a szerszámokat és a földelő-rövidzárót, és csak legutoljára oldd fel a visszakapcsolás elleni biztosítást. A visszakapcsolásról a jogosult személy dönt; csak ezután ismételhető az A blokk mérése, ha szükséges.
  5. Értékelés és hibajegyzőkönyv. A mért értékeket vesd össze a gyártói/szabványos referenciaértékekkel. Írd le a valószínű hibát és a javítási javaslatot. A jegyzőkönyvet írasd alá a megrendelővel vagy az üzemeltető képviselőjével.

Ellenőrzési pontok:

Tipikus hibák a gyakorlatban:

30.1.10 Tipikus hibák

  1. A hibakeresés tippelésre épül. A szerelő rögtön motort cserél, mert „leold a védelem”, de nem méri a feszültséget és az áramot. Eredmény: új motor kerül be, de a rossz kötés vagy fáziskiesés miatt az új motor is leold. Helyes gyakorlat: előbb a tápoldalt és a külső kötéseket ellenőrizni.
  2. A szigetelési ellenállást és a tekercsellenállást összekeverik. A multimeterrel mért kisfeszültségű tekercsellenállás nem helyettesíti a szigetelésmérővel mért nagyfeszültségű szigetelési ellenállást. A kettő más hibát mutat: a tekercsellenállás a rézvezető állapotát, a szigetelési ellenállás a szigetelőanyagét. A helyes módszer: mindkettőt mérni, külön műszerrel.
  3. A mérési eredményt nem rögzítik. A szerelő megméri, de nem írja le, vagy csak „rendben” szót ír a jegyzőkönyvbe. Hónapok múlva nem lehet megmondani, mi volt az érték, és a hiba ismét jelentkezésekor nincs összehasonlítási alap. Helyes gyakorlat: minden mért számot egységgel és a mérési körülménnyel együtt dokumentálni.
  4. Rossz mérési pont kiválasztása áramméréshez. A lakatfogót a három fázis közös vezetékére vagy a nullavezetőre teszik. A három fázis eredője normál üzemben nulla, így téves következtetésre jutnak. A lakatfogót mindig egy-egy fázisvezetőre kell helyezni.
  5. A mechanikai mérések elhagyása. Csak a villamos adatokat vizsgálják, pedig a csapágyhiba vagy a kiegyensúlyozatlanság a villamos tünet forrása lehet. A rezgés- és hőmérsékletmérés kiegészíti a diagnózist.

30.1.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: a szigetelési ellenállást elegendő a motor bekötött állapotában, a hálózatra kapcsolva mérni. Indokold!
  2. Egy 400 V-os motornál a tekercsellenállások: 1,8 Ω, 1,82 Ω, 1,79 Ω. Számítsd ki az aszimmetriát!
  3. Mi a különbség a hibajegyzőkönyv és a szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv között?
  4. Miért kell a szigetelésmérés után kisütni a tekercseket?
  5. Egy háromfázisú motor fázisáramai: 10 A, 10 A, 0 A. Mi a legvalószínűbb hiba? Indokold!
  6. Milyen mérőműszert választasz a csapágyhőmérséklet érintés nélküli mérésére? Miért nem elég a kéz?

30.1.12 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a villamos gép diagnosztikájának öt alapvető lépését a tünet felvételétől a döntésig, és írd le, mi a szerepük a hibakeresésben.

2. feladat (A). Egy csillagkapcsolású aszinkron motor tekercsellenállásai: U1–U2: 0,92 Ω, V1–V2: 1,35 Ω, W1–W2: 0,88 Ω. Számítsd ki az átlagot, a maximális eltérést és az aszimmetriát százalékban. Milyen hibára gyanakszol?

3. feladat (B). Egy 5,5 kW-os, 400 V-os, névleges áram 11,2 A-es motor lakatfogóval mért fázisáramai: IL1=13,8AI_{L1}=13{,}8\,\text{A}, IL2=13,1AI_{L2}=13{,}1\,\text{A}, IL3=13,5AI_{L3}=13{,}5\,\text{A}. A hálózati feszültségek: UL1−L2=402VU_{L1-L2}=402\,\text{V}, UL2−L3=399VU_{L2-L3}=399\,\text{V}, UL3−L1=398VU_{L3-L1}=398\,\text{V}. Számítsd ki a fázisáram-aszimmetriát és a feszültségaszimmetriát. Hogyan értékeled az eredményt?

4. feladat (B). Rajzolj le egy egyszerű hibajegyzőkönyv-táblázatot egy 3 kW-os motorhoz, amelynek a kapocsdobozában égésnyomot találtak. A táblázatban tüntesd fel a szükséges azonosítókat, a vizsgálatok nevét, a mért értékeket (fiktív, de reális adatokkal), a referenciaértékeket és a minősítést.

5. feladat (C). Helyszíni vizsgálat során egy motor időnként leold. A szemrevételezés rendben, a szigetelési ellenállás 40 MΩ, a tekercsellenállások U1–U2: 1,21 Ω, V1–V2: 1,20 Ω, W1–W2: 1,22 Ω. Az áramfelvétel: IL1=8,9AI_{L1}=8{,}9\,\text{A}, IL2=8,7AI_{L2}=8{,}7\,\text{A}, IL3=5,1AI_{L3}=5{,}1\,\text{A}. A tápfeszültségek: UL1−L2=400VU_{L1-L2}=400\,\text{V}, UL2−L3=398VU_{L2-L3}=398\,\text{V}, UL3−L1=403VU_{L3-L1}=403\,\text{V}. Elemezd a mérési adatokat: mi lehet a hiba oka? Milyen további mérést végeznék? Írd le a hibajegyzőkönyv javaslat rovatát.

6. feladat (D). Készíts hibajegyzőkönyv-vázlatot egy olyan aszinkron motorhoz, amelynél a mechanikai mérések a csapágyhiba gyanúját vetik fel (emelkedett rezgés: 7,2 mm/s, csapágyhőmérséklet-emelkedés 58 K). A vázlatban szerepeljenek a csapágyhiba alátámasztásához szükséges azonosítók, a mért értékek, a referenciaértékek, az értékelés és a javítási javaslat. A jegyzőkönyvnek olyannak kell lennie, hogy a javító műhely (a Gépek megbontása, javítása és üzembe helyezése alfejezet szerint) számára egyértelmű legyen a feladat.

30.1.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A szigetelési ellenállást csak feszültségmentesített, a hálózatról leválasztott állapotban szabad mérni. A hálózatra kapcsolt motoron a tápvezetékek és a beépített készülékek miatt a mérés hamis, és feszültség alatti mérés balesetveszélyes.
  2. Átlag: (1,8+1,82+1,79)/3=1,803Ω(1{,}8+1{,}82+1{,}79)/3 = 1{,}803\,\Omega. Az átlagtól való legnagyobb eltérés: 1,82−1,803=0,017Ω1{,}82-1{,}803=0{,}017\,\Omega. Aszimmetria: 0,017/1,803⋅100≈0,92%0{,}017/1{,}803 \cdot 100 \approx 0{,}92\,\%. Ez általában elfogadható.
  3. A hibajegyzőkönyv a konkrét diagnosztikai vizsgálatot dokumentálja: azonosítók, tünet, mérések, értékelés, javítási javaslat. A szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv a berendezés biztonságosságának igazolására szolgál, jogszabályi és szabványos határértékekkel, minősítéssel. A hibajegyzőkönyv a javítás elvégzéséhez ad alapot; a felülvizsgálati jegyzőkönyv a biztonságosságot igazolja.
  4. A szigetelésmérés során a tekercs kapacitása feltöltődik, és a mérés után is veszélyes töltést tárolhat. A kisütés megelőzi az áramütést és a mérőműszer károsodását.
  5. A legvalószínűbb hiba: az egyik fázis szakadása (pl. kiolvadt biztosító, laza kötés, megszakító hiba). A motor két fázison jár, ami erős túlterhelést és melegedést okoz, és a motor le fog oldani. Indoklás: a 0 A-es fázison nem folyik áram, a másik kettőn a névlegesnél nagyobb áram.
  6. Érintés nélküli infravörös hőmérőt vagy hőkamerát használunk. A kéz nem alkalmas: alacsony hőmérsékleten pontatlan, nem dokumentálható, és feszültség alatti gépnél veszélyes is lehet.

1. feladat (A) megoldása. A hibakeresés öt lépése: (1) Tünet rögzítése: pontos leírás, mikor és hogyan jelentkezik a hiba. (2) Szemrevételezés: látható, szagolható elváltozások keresése. (3) Villamos mérések: tápfeszültség, áramfelvétel, tekercsellenállás, szigetelés. (4) Mechanikai mérések: hőmérséklet, rezgés, zaj. (5) Hibajegyzőkönyv felvétele és javítási döntés. Mindegyik lépés szűkíti a hiba lehetséges okainak körét, és elkerüljük a tippelést.

2. feladat (A) megoldása. Adott: RU=0,92ΩR_U=0{,}92\,\Omega, RV=1,35ΩR_V=1{,}35\,\Omega, RW=0,88ΩR_W=0{,}88\,\Omega. Átlag: (0,92+1,35+0,88)/3=1,05Ω(0{,}92+1{,}35+0{,}88)/3=1{,}05\,\Omega. Az átlagtól való legnagyobb eltérés: 1,35−1,05=0,30Ω1{,}35-1{,}05=0{,}30\,\Omega. Aszimmetria: (0,30/1,05)⋅100≈28,6%(0{,}30/1{,}05)\cdot 100\approx 28{,}6\,\%. Ez erősen túllépi a tűrést. A V fázis ellenállása nagyobb a többinél, ezért nem menetzárlatra (az kisebb ellenállást adna), hanem rossz kötésre, átmeneti ellenállásra vagy egy párhuzamos tekercság szakadására gyanakszunk; a mérést a kapocs tisztítása és meghúzása után meg kell ismételni.

3. feladat (B) megoldása. Fázisáramok átlaga: (13,8+13,1+13,5)/3=13,467A(13{,}8+13{,}1+13{,}5)/3=13{,}467\,\text{A}. Az átlagtól való legnagyobb eltérés: 13,467−13,1=0,367A13{,}467-13{,}1=0{,}367\,\text{A}. Aszimmetria: (0,367/13,467)⋅100≈2,7%(0{,}367/13{,}467)\cdot 100\approx 2{,}7\,\%. Feszültségek átlaga: (402+399+398)/3=399,667V(402+399+398)/3=399{,}667\,\text{V}. Az átlagtól való legnagyobb eltérés: 402−399,667=2,333V402-399{,}667=2{,}333\,\text{V}. Aszimmetria: (2,333/399,667)⋅100≈0,58%(2{,}333/399{,}667)\cdot 100\approx 0{,}58\,\%. Értékelés: a feszültségaszimmetria kicsi, az áramaszimmetria a 10 %-os határ alatt marad. Ez tartós túlterhelés, a hőkioldó leoldása várható. Mivel mindhárom fázisáram 17–23 %-kal a névleges felett van, miközben az aszimmetria kicsi, a hiba nem villamos aszimmetria, hanem mechanikai túlterhelés. Ellenőrizni kell a hajtott gépet (szorulás, eltömődés, rossz munkapont), a csapágyakat és a hőkioldó beállítását (11,2 A).

4. feladat (B) megoldása. A táblázat (rövidítve):

Vizsgálat Mért érték Referencia Minősítés
Szemrevételezés égésnyom a W kapcson nincs hibás
Tekercsellenállás U 2,45 Ω ~2,4 Ω elfogadható
Tekercsellenállás V 2,40 Ω ~2,4 Ω elfogadható
Tekercsellenállás W 0,95 Ω ~2,4 Ω hibás
Szigetelési ellenállás W–PE 0,4 MΩ >1 MΩ hibás
Szigetelési ellenállás U–PE, V–PE >50 MΩ >1 MΩ jó
Feszültség 400 V 400 V jó

A jegyzőkönyv azonosítókat, mérőműszert és aláírásokat is tartalmaz. A hiba: W tekercs földzárlata vagy tekercszárlat.

5. feladat (C) megoldása. A tekercsellenállások szimmetrikusak (1,21–1,22 Ω), a szigetelés nagyon jó. A feszültségek közel szimmetrikusak. Az áramfelvétel azonban erősen aszimmetrikus: 8,9 A, 8,7 A, 5,1 A – a harmadik fázis kb. 40 %-kal kisebb. Mivel a feszültség rendben és a tekercsellenállás szimmetrikus, a hiba oka valószínűleg a motor belső bekötésében (pl. laza kapocs, rossz tekercselés), vagy a külső tápvezetékben lévő átmeneti ellenállás, esetleg a kapocsdobozban melegedő kötés. Továbbá mérni kell a fázisfeszültségeket is, a kapocsdoboz sorkapcsain a feszültségesést terhelés alatt, és hőmérséklettel ellenőrizni a kötéseket. A hibajegyzőkönyv javaslat rovata: „A kapocsdobozban a W fázis csatlakozása gyanús, átmeneti ellenállás lehetséges. Javaslom a kapocsdoboz felnyitását, a kötések ellenőrzését és meghúzását, majd új árammérést. Ha az áramaszimmetria továbbra is fennáll, a motor tekercsét szakműhelyben vizsgáltassuk.”

6. feladat (D) megoldása. A hibajegyzőkönyv-vázlat (kivonatos):

Ez a vázlat közvetlenül átadható a javítást végző műhelynek, és a Gépek megbontása, javítása és üzembe helyezése alfejezet szerinti munkafolyamat alapjául szolgál.

30.1.14 Rövid összefoglaló

A villamos gépek diagnosztikája a tünetből kiinduló, mérésekkel alátámasztott hibakeresés. A folyamat lépései: tünet rögzítése, szemrevételezés, villamos mérések (feszültség, áramfelvétel, tekercsellenállás, szigetelési ellenállás), mechanikai mérések (hőmérséklet, rezgés, zaj), majd a hibajegyzőkönyv felvétele. A szemrevételezés a leggyorsabb, de önmagában nem elég. A szigetelési ellenállást csak feszültségmentesített, a hálózatról leválasztott motoron szabad mérni. A tekercsellenállás-mérés a szakadást, tekercszárlatot és az aszimmetriát mutatja; a fázisáramok aszimmetriája a táphálózat vagy a motor hibáját jelezheti. A mechanikai mérések a csapágy- és tengelyhibákat korán felfedik. A hibajegyzőkönyv tartalmazza a gép azonosítóit, a tünetet, az előzményeket, a mérőműszereket, a mért értékeket referenciaértékekkel, az értékelést és a javítási javaslatot. Továbbvitt eredmény: a jól dokumentált diagnózis nélkülözhetetlen a Gépek megbontása, javítása és üzembe helyezése alfejezethez, mert a javítás során ebből tudjuk, mit kell megbontani, és milyen ellenőrző méréseket kell elvégezni. A mérőműszer kiválasztásánál a mérendő mennyiség mellett a mérési kategória (CAT) és a méréshatár a döntő.

30.1.15 Források és ellenőrzési hiányok

A szöveg a magyarországi és európai villamos gép- és berendezés-diagnosztikai gyakorlatot tükrözi. A hivatkozott szabványok és határértékek a következők szerint ellenőrizendők a kiadás előtt: