Egy üzem csarnokában a szalagot hajtó aszinkron motor időnként leold, a csapágypajzs pedig feltűnően meleg. A gépkezelő annyit tud mondani: „néha búg, aztán lekapcsol a védelem”. Ilyenkor a szerelő feladata nem az, hogy azonnal kicseréljen egy alkatrészt, hanem az, hogy szisztematikusan, mérésekkel alátámasztva derítse ki a hibát, és ezt hibajegyzőkönyvben dokumentálja. Ha kihagy egy mérési lépést, könnyen téves javítást végez, például új motort szerel be, miközben csak egy rossz kötés vagy egy fáziskiesés okozta a túlterhelést.
A diagnosztika nem tippelgetés: tünet → hipotézis → mérés → értékelés → döntés láncolat. Ezt az alfejezetben ezzel a logikával építjük fel. A módszer később a Gépek megbontása, javítása és üzembe helyezése alfejezetben folytatódik, mert csak a diagnózis után lehet felelősen szétszedni és javítani egy gépet.
A villamos gép hibakeresése egy szűkülő folyamat. Először a külső és egyszerű okokat zárjuk ki, majd haladunk a belső, költségesebb hibák felé.
Az ábra nem egy merev recept, hanem gondolkodási sorrend: ha már az első lépésben egyértelmű égésnyomot látsz, akkor gyorsabban jutsz a hibához, de a jegyzőkönyvhöz akkor is rögzítened kell a mért értékeket.
Definíció. Villamos gép diagnosztikája az üzem közben vagy kikapcsolt állapotban végzett szemrevételezés, villamos és mechanikai mérések, valamint az üzemi előzmények alapján végzett hibafeltárás, amelynek célja a hibás részegység, a kiváltó ok és a szükséges javítás meghatározása.
A hibákat két nagy csoportba soroljuk:
A két csoport nem válik el élesen: egy csapágyhiba megnövekedett súrlódáson keresztül magasabb áramfelvételhez és melegedéshez vezet, amit a hővédelem végül leold; a látszólag elektromos tünet mögött tehát mechanikai ok is állhat.
Szabály. A hibakeresés mindig a könnyen ellenőrizhető, olcsón javítható és nagy gyakoriságú okokkal kezdődjön: kapocs, csatlakozó, biztosíték, kapcsoló, majd haladjon a tekercsek, csapágyak és a forgórész felé.
A szemrevételezés a leggyorsabb és legolcsóbb vizsgálat, ezért mindig ezzel kezdünk. Kikapcsolt, feszültségmentesített állapotban vizsgáljuk:
A szemrevételezés eredményét fényképpel és rövid leírással rögzítsd a hibajegyzőkönyvben. A fénykép nem helyettesíti a mérést, de a javítás előtti állapotot bizonyítja.
A mérőműszer kiválasztása a mérendő mennyiségtől és a környezettől függ.
Szabály. Villamos gép diagnosztikájához legalább az alábbi műszerekre van szükség:
A mérési kategória fontosságát a Multiméter, lakatfogó és mérési kategóriák alfejezet részletezi; itt elég annyi: hálózati méréshez soha ne használj CAT I besorolású műszert, mert az nem biztonságos a hálózati tranziens túlfeszültségek ellen.
Szabály. A szigetelési ellenállást csak feszültségmentesített állapotban szabad mérni. A gép kapcsait le kell választani a hálózatról, mert a hálózat felé folyó vezetékek és a beépített védelmi készülékek meghamisítják az eredményt.
A mérés menete:
Összefüggés. A szigetelési ellenállás értéke erősen hőmérsékletfüggő: meleg gépen kisebb, hideg gépen nagyobb. Ezért a mérési jegyzőkönyvben mindig rögzíteni kell a tekercs hőmérsékletét, és az eredményt a gyártói/szabványos hivatkozási hőmérsékletre kell átszámítani vagy a mérési feltétellel együtt értelmezni.
Tájékoztató jelleggel: kisfeszültségű aszinkron motornál a szigetelési ellenállás néhány MΩ felett elfogadható, 1 MΩ alatt viszont a gépet további vizsgálat nélkül ne indítsd; a pontos határértéket a gép gyártója és az aktuális szabvány adja meg (ellenőrizendő).
Példa. Egy 400 V-os, 5,5 kW-os motornál a kapocsdoboz leválasztása után mért értékek: U–PE: 3,4 MΩ, V–PE: 2,9 MΩ, W–PE: 0,3 MΩ. A W tekercs értéke kiugróan alacsony, földzárlatgyanús. A motor bekötése előtt a megbontás, a nedvességtartalom ellenőrzése és a szigetelés feljavítása (szárítás, impregnálás) szükséges.
A tekercsellenállás-mérés a tekercs szakadásának, rövidzárlatának és az aszimmetrikus tekercselésnek a kimutatására szolgál.
Szabály. Háromfázisú motornál a három fázistekercs ellenállásának közel azonosnak kell lennie (a gyártói tűrés szerint; tanulási ökölszabály: az átlagtól való legnagyobb eltérés 2–3 % felett vizsgálandó, 5 % felett hibás (ellenőrizendő: gyártói előírás)). Egy fázis szakadása végtelen nagy ellenállást ad; tekercszárlat (menetzárlat) esetén az adott fázis ellenállása kisebb lehet; a test felé mért szigetelési ellenállás ettől gyakran nem változik, ezért a menetzárlatot az ellenállás-aszimmetria, az áramaszimmetria és szükség esetén lökőfeszültséges (surge) tekercsvizsgálat mutatja ki.
Csillag- vagy delta kapcsolású motornál a kapocsdobozban a tekercsek végét és elejét lehet mérni. A kapocsjelölés: csillagnál U1–U2, V1–V2, W1–W2; deltánál U–V, V–W, W–U hozzáférhető a sorkapcsokon. A pontos méréshez a kapocsdoboz bekötését fel kell ismerni, mert a merev hidak eltávolítása nélkül a belső kapcsolás befolyásolja az eredményt. Ezt a Kapocsdoboz, csillag–delta bekötés és forgásirány alfejezet tárgyalja.
Számítás. Adott egy csillagkapcsolású, 3 kW-os motor. A kapocsdobozban mérjük: U1–U2: 2,45 Ω, V1–V2: 2,48 Ω, W1–W2: 2,41 Ω.
Definíció. Ebben a könyvben az aszimmetria az átlagtól való legnagyobb eltérés és az átlag hányadosa százalékban: (ellenőrizendő: MSZ EN 60034 sorozat vonatkozó része / gyártói előírás). A határértékek (tekercsellenállás néhány %, áram 10 %) erre a definícióra vonatkoznak; a (max − min)/átlag hányados ennek kb. kétszerese, ezért azt nem használjuk.
Ellenőrzés: ugyanezt a motort delta kapcsolásba kötve mérjük U–V: 1,60 Ω, V–W: 1,64 Ω, W–U: 1,61 Ω. Az átlag 1,617 Ω; az átlagtól való legnagyobb eltérés 0,023 Ω, azaz 1,4 %. Deltában két kapocs között egy fázistekercs és a másik kettő soros eredője van párhuzamosan: , ami egyezik a mért 1,617 Ω átlaggal. Tehát delta kapcsolásban a kapocsellenállás kisebb, mint a tekercsellenállás, és a számított érték a bekötésnek megfelel.
Az áramfelvétel mérése a motor terhelés alatti állapotának leggyorsabb diagnosztikai eszköze.
Szabály. Háromfázisú motornál mind a három fázis áramát meg kell mérni lakatfogóval. A fázisáramok közötti eltérés aszimmetriát jelez; tartósan 10 % feletti fázisáram-eltérés már hibás állapotra utal (pl. fázisfeszültség-aszimmetria vagy tekercsprobléma) (ellenőrizendő: a gép gyártói adatai és a hálózati engedélyes előírása).
Példa. Egy 5,5 kW-os, névleges áram 11,2 A (400 V, , – tipikus katalógusadatok, ellenőrizendő) motort mérünk terhelés alatt. Lakatfogóval mért fázisáramok: , , .
Megjegyzés. Az áramfelvétel méréséhez a mérési pontot a tápvezetéken, nem a védővezetőn vagy a nullavezetőn kell kiválasztani. A lakatfogót mindig a fázisvezető körül zárjuk; ha a három fázis közös csomópontja köré fogunk, az eredő nulla lesz, ami téves következtetésre vezet.
A mechanikai hibák korai felismerésére rezgés-, hőmérséklet- és zajméréseket használunk. Ezek a mérések megelőzhetik a súlyos csapágy- vagy tengelykárosodást, és a karbantartási ütemezést is megalapozzák.
Szabály. A motor üzemi hőmérsékletét infravörös hőmérővel vagy hőkamerával, érintés nélkül mérjük. A csapágypajzs, a ház és a kapocsdoboz hőmérsékletét a terhelés és a környezeti hőmérséklet ismeretében értékeljük. A megengedett abszolút hőmérséklet és a hőmérséklet-emelkedés a szigetelési osztálytól függ (pl. F osztályú szigetelésnél a tekercs megengedett hőmérséklet-emelkedése nagyobb, mint B osztálynál); a pontos érték a gép adattábláján és a gyártói dokumentációban szerepel (ellenőrizendő).
A hőmérséklet-emelkedés , ahol a mért abszolút hőmérséklet, a környezeti hőmérséklet. Emelkedésben mérve könnyebb összehasonlítani a különböző környezeti feltételeket.
Példa. Egy motornál a hajtásoldali csapágypajzson (csapágyfészeknél) mért hőmérséklet , a műhely hőmérséklete . A hőmérséklet-emelkedés . A gyártó a csapágyhelyre emelkedést enged meg (ellenőrizendő adat), így a mért érték túlmelegedést jelez; a csapágyat ellenőrizni kell.
A rezgés mérésére rezonancia-elvű vagy gyorsulásérzékelős kézi rezgésmérőt használunk. A mért jellemző lehet rezgéssebesség (mm/s, RMS) vagy rezgésgyorsulás (m/s²). A gyakorlatban a rezgéssebesség a leggyakoribb, mert a szabványok gyakran erre adnak elfogadási határértéket (ellenőrizendő: ISO 20816 sorozat, korábban ISO 10816, és a hazai MSZ-átvétel státusza).
Példa. Egy 3000 1/min fordulatszámú motornál a csapágypajzson mért rezgéssebesség . A kis motorokra (kb. 15 kW-ig, merev alapozás) a régebbi ISO 10816-1 szerinti szokásos zónahatárok kb. / / : alatt jó/elfogadható, – között csak korlátozott ideig üzemeltethető, fölött károsodást okozhat (ellenőrizendő: ISO 20816-1/-3 gépcsoport és alapozás szerinti határok, gyártói előírás). A mért tehát már a beavatkozási tartományban van: a csapágyat és a kiegyensúlyozást rövid időn belül meg kell vizsgálni. (A Karbantartási terv és állapotfigyelés alfejezet nagyobb, rugalmas alapozású géppel számol, ezért ott a határok magasabbak.) Ha a rezgés lenne, már sürgős beavatkozást igényelne.
A zaj szubjektív megítélése mellett decibelben mérhető. A zajt A-súlyozott dB(A) értékben adjuk meg, mérési távolságot rögzítve (pl. 1 m-re a géptől). A zaj növekedése csapágyhibát, laza ventilátort, idegen tárgyat vagy a forgórész és az állórész közötti súrlódást jelezhet. A zajmérés elsősorban környezeti és munkavédelmi szempontból fontos, de a trend figyelése diagnosztikai értékű.
Definíció. A hibajegyzőkönyv olyan, a diagnosztikai vizsgálat során felvett dokumentum, amely rögzíti a gép és a mérési körülmények azonosító adatait, a tünetet, az elvégzett vizsgálatokat, a mért értékeket és azok értékelését, valamint a javításra tett javaslatot.
A hibajegyzőkönyv célja, hogy a javító műhely, a megrendelő és a karbantartási nyilvántartás számára egyértelmű, visszakövethető alapot adjon. Egy jól vezetett jegyzőkönyv megelőzi a félreértéseket, például hogy a javítás során kicserélnek egy csapágyat, de a valódi ok (fáziskiesés) nem derül ki.
Hibajegyzőkönyv ajánlott felépítése:
A hibajegyzőkönyv nem helyettesíti a szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyvet, de annak alapadatait és mérési eredményeit felhasználhatja.
Továbbvitt eredmény. A jól dokumentált hibajegyzőkönyv nélkülözhetetlen a Gépek megbontása, javítása és üzembe helyezése alfejezethez: a javítás során a szerelő ebből tudja, mit kell megbontani, mit kell mérni a javítás után, és milyen értékeket kell elérni.
Egy 15 kW-os szellőztető ventilátormotor hetente többször leoldott túlterhelés miatt. A helyszíni szemrevételezés semmi rendkívülit nem mutatott; a szigetelési ellenállás 25 MΩ, a tekercsellenállások szimmetrikusak voltak. A lakatfogós árammérés azonban azt mutatta, hogy az egyik fázis árama 28 A, a másik kettő 24 A és 25 A, miközben a motor adattáblája szerint a névleges áram 26 A. A feszültségmérés kiderítette, hogy a betáp három fázisából az egyik vezeték egy sorkapocsnál meglazult, és ott átmeneti ellenállás keletkezett. A melegedő kötés feszültségesése miatt a motorra aszimmetrikus feszültség jutott, ami fázisáram-aszimmetriát és melegedést okozott. A hiba oka tehát nem a motor volt, hanem egy rossz kötés. A hibajegyzőkönyv rögzítette a feszültség- és árammérést, a lazult kapocs fényképét és a javaslatot: a kötés helyreállítása, a sorkapocs cseréje, majd új árammérés. A tanulság: a szemrevételezés önmagában nem elég, és a motorhiba gyanúja előtt a tápfeszültséget is ellenőrizni kell.
Cél: egy gyanúsan üzemelő (melegszik, zajos, leold vagy aszimmetrikus áramot vesz fel) aszinkron motor szisztematikus vizsgálata, a mérési eredmények hibajegyzőkönyvben való rögzítése, és javítási javaslat megfogalmazása.
Eszközök és anyagok:
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. Hálózati feszültségű munkát csak jogosult, arra képesített személy végezhet, a hatályos előírások szerint.
A blokk – üzem közbeni mérések (zárt kapocsdoboznál vagy a kapcsolószekrényben, csak jogosult, arra képesített személy végezheti; a kapcsokhoz és a feszültség alatti részekhez nem nyúlsz, a műszer mérési kategóriája legalább CAT III 600 V, a mérés előtt a műszert ellenőrizd).
B blokk – leválasztott állapotú mérések.
Ellenőrzési pontok:
Tipikus hibák a gyakorlatban:
1. feladat (A). Sorold fel a villamos gép diagnosztikájának öt alapvető lépését a tünet felvételétől a döntésig, és írd le, mi a szerepük a hibakeresésben.
2. feladat (A). Egy csillagkapcsolású aszinkron motor tekercsellenállásai: U1–U2: 0,92 Ω, V1–V2: 1,35 Ω, W1–W2: 0,88 Ω. Számítsd ki az átlagot, a maximális eltérést és az aszimmetriát százalékban. Milyen hibára gyanakszol?
3. feladat (B). Egy 5,5 kW-os, 400 V-os, névleges áram 11,2 A-es motor lakatfogóval mért fázisáramai: , , . A hálózati feszültségek: , , . Számítsd ki a fázisáram-aszimmetriát és a feszültségaszimmetriát. Hogyan értékeled az eredményt?
4. feladat (B). Rajzolj le egy egyszerű hibajegyzőkönyv-táblázatot egy 3 kW-os motorhoz, amelynek a kapocsdobozában égésnyomot találtak. A táblázatban tüntesd fel a szükséges azonosítókat, a vizsgálatok nevét, a mért értékeket (fiktív, de reális adatokkal), a referenciaértékeket és a minősítést.
5. feladat (C). Helyszíni vizsgálat során egy motor időnként leold. A szemrevételezés rendben, a szigetelési ellenállás 40 MΩ, a tekercsellenállások U1–U2: 1,21 Ω, V1–V2: 1,20 Ω, W1–W2: 1,22 Ω. Az áramfelvétel: , , . A tápfeszültségek: , , . Elemezd a mérési adatokat: mi lehet a hiba oka? Milyen további mérést végeznék? Írd le a hibajegyzőkönyv javaslat rovatát.
6. feladat (D). Készíts hibajegyzőkönyv-vázlatot egy olyan aszinkron motorhoz, amelynél a mechanikai mérések a csapágyhiba gyanúját vetik fel (emelkedett rezgés: 7,2 mm/s, csapágyhőmérséklet-emelkedés 58 K). A vázlatban szerepeljenek a csapágyhiba alátámasztásához szükséges azonosítók, a mért értékek, a referenciaértékek, az értékelés és a javítási javaslat. A jegyzőkönyvnek olyannak kell lennie, hogy a javító műhely (a Gépek megbontása, javítása és üzembe helyezése alfejezet szerint) számára egyértelmű legyen a feladat.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A) megoldása. A hibakeresés öt lépése: (1) Tünet rögzítése: pontos leírás, mikor és hogyan jelentkezik a hiba. (2) Szemrevételezés: látható, szagolható elváltozások keresése. (3) Villamos mérések: tápfeszültség, áramfelvétel, tekercsellenállás, szigetelés. (4) Mechanikai mérések: hőmérséklet, rezgés, zaj. (5) Hibajegyzőkönyv felvétele és javítási döntés. Mindegyik lépés szűkíti a hiba lehetséges okainak körét, és elkerüljük a tippelést.
2. feladat (A) megoldása. Adott: , , . Átlag: . Az átlagtól való legnagyobb eltérés: . Aszimmetria: . Ez erősen túllépi a tűrést. A V fázis ellenállása nagyobb a többinél, ezért nem menetzárlatra (az kisebb ellenállást adna), hanem rossz kötésre, átmeneti ellenállásra vagy egy párhuzamos tekercság szakadására gyanakszunk; a mérést a kapocs tisztítása és meghúzása után meg kell ismételni.
3. feladat (B) megoldása. Fázisáramok átlaga: . Az átlagtól való legnagyobb eltérés: . Aszimmetria: . Feszültségek átlaga: . Az átlagtól való legnagyobb eltérés: . Aszimmetria: . Értékelés: a feszültségaszimmetria kicsi, az áramaszimmetria a 10 %-os határ alatt marad. Ez tartós túlterhelés, a hőkioldó leoldása várható. Mivel mindhárom fázisáram 17–23 %-kal a névleges felett van, miközben az aszimmetria kicsi, a hiba nem villamos aszimmetria, hanem mechanikai túlterhelés. Ellenőrizni kell a hajtott gépet (szorulás, eltömődés, rossz munkapont), a csapágyakat és a hőkioldó beállítását (11,2 A).
4. feladat (B) megoldása. A táblázat (rövidítve):
| Vizsgálat | Mért érték | Referencia | Minősítés |
|---|---|---|---|
| Szemrevételezés | égésnyom a W kapcson | nincs | hibás |
| Tekercsellenállás U | 2,45 Ω | ~2,4 Ω | elfogadható |
| Tekercsellenállás V | 2,40 Ω | ~2,4 Ω | elfogadható |
| Tekercsellenállás W | 0,95 Ω | ~2,4 Ω | hibás |
| Szigetelési ellenállás W–PE | 0,4 MΩ | >1 MΩ | hibás |
| Szigetelési ellenállás U–PE, V–PE | >50 MΩ | >1 MΩ | jó |
| Feszültség | 400 V | 400 V | jó |
A jegyzőkönyv azonosítókat, mérőműszert és aláírásokat is tartalmaz. A hiba: W tekercs földzárlata vagy tekercszárlat.
5. feladat (C) megoldása. A tekercsellenállások szimmetrikusak (1,21–1,22 Ω), a szigetelés nagyon jó. A feszültségek közel szimmetrikusak. Az áramfelvétel azonban erősen aszimmetrikus: 8,9 A, 8,7 A, 5,1 A – a harmadik fázis kb. 40 %-kal kisebb. Mivel a feszültség rendben és a tekercsellenállás szimmetrikus, a hiba oka valószínűleg a motor belső bekötésében (pl. laza kapocs, rossz tekercselés), vagy a külső tápvezetékben lévő átmeneti ellenállás, esetleg a kapocsdobozban melegedő kötés. Továbbá mérni kell a fázisfeszültségeket is, a kapocsdoboz sorkapcsain a feszültségesést terhelés alatt, és hőmérséklettel ellenőrizni a kötéseket. A hibajegyzőkönyv javaslat rovata: „A kapocsdobozban a W fázis csatlakozása gyanús, átmeneti ellenállás lehetséges. Javaslom a kapocsdoboz felnyitását, a kötések ellenőrzését és meghúzását, majd új árammérést. Ha az áramaszimmetria továbbra is fennáll, a motor tekercsét szakműhelyben vizsgáltassuk.”
6. feladat (D) megoldása. A hibajegyzőkönyv-vázlat (kivonatos):
Ez a vázlat közvetlenül átadható a javítást végző műhelynek, és a Gépek megbontása, javítása és üzembe helyezése alfejezet szerinti munkafolyamat alapjául szolgál.
A villamos gépek diagnosztikája a tünetből kiinduló, mérésekkel alátámasztott hibakeresés. A folyamat lépései: tünet rögzítése, szemrevételezés, villamos mérések (feszültség, áramfelvétel, tekercsellenállás, szigetelési ellenállás), mechanikai mérések (hőmérséklet, rezgés, zaj), majd a hibajegyzőkönyv felvétele. A szemrevételezés a leggyorsabb, de önmagában nem elég. A szigetelési ellenállást csak feszültségmentesített, a hálózatról leválasztott motoron szabad mérni. A tekercsellenállás-mérés a szakadást, tekercszárlatot és az aszimmetriát mutatja; a fázisáramok aszimmetriája a táphálózat vagy a motor hibáját jelezheti. A mechanikai mérések a csapágy- és tengelyhibákat korán felfedik. A hibajegyzőkönyv tartalmazza a gép azonosítóit, a tünetet, az előzményeket, a mérőműszereket, a mért értékeket referenciaértékekkel, az értékelést és a javítási javaslatot. Továbbvitt eredmény: a jól dokumentált diagnózis nélkülözhetetlen a Gépek megbontása, javítása és üzembe helyezése alfejezethez, mert a javítás során ebből tudjuk, mit kell megbontani, és milyen ellenőrző méréseket kell elvégezni. A mérőműszer kiválasztásánál a mérendő mennyiség mellett a mérési kategória (CAT) és a méréshatár a döntő.
A szöveg a magyarországi és európai villamos gép- és berendezés-diagnosztikai gyakorlatot tükrözi. A hivatkozott szabványok és határértékek a következők szerint ellenőrizendők a kiadás előtt: