17.1 Csatlakozás a közcélú hálózathoz, mérőhely

17.1.1 Motiváció: miért fontos a mérőhely?

Ha egy családi ház villanyszerelését építed, hiába szereled fel a lakáselosztót, a dugaszoló aljzatokat és a világítást, amíg az épületet nem csatlakoztatják a közcélú 230/400 V-os hálózathoz. A hálózati engedélyes soha nem fogja „bekötni az órát” egy kérésre, hanem megvizsgálja a mérőhely kialakítását, a csatlakozóvezetéket és a fogyasztói hálózatot. A mérőhely az a határfelület, ahol a szolgáltató és a fogyasztó felelőssége találkozik. Ha a mérőhely nem felel meg, az áramszolgáltatás nem indul el, és a villanyszerelővel szemben is megrendül a bizalom. Ezért pontosan kell ismerned az elosztóhálózat, a csatlakozóvezeték, a főbiztosító, a mérő és a főkapcsoló sorrendjét, valamint a plombálás szerepét.

17.1.2 Szemléletes kép: a csatlakozási lánc

Az alábbi rétegábra a közcélú hálózattól a lakáselosztóig mutatja a teljes csatlakozási láncot. A mérőhelyen belül a mérő előtti rész a hálózati engedélyes plombált területe, a mérő utáni főkapcsoló pedig már a fogyasztóé.

Csatlakozási lánc a közcélú hálózattól a fogyasztói elosztóig - A mérőhelyen belül a mérő előtti rész a hálózati engedélyes plombált része, a mérő utáni főkapcsoló már a fogyasztóé. Az ábra szemléltető, a pontos kialakítást a helyi hálózati engedélyes határozza meg.

A rétegábra szemlélteti: a hálózati oldalról érkező csatlakozóvezeték a mérőhelybe lép, ahol először a főbiztosító, majd a fogyasztásmérő, utána a fogyasztói főkapcsoló, végül a fogyasztói elosztó felé a fővezeték következik. A mérő előtti részt a hálózati engedélyes plombálja, mert ott a fogyasztó nem avatkozhat be. A mérő után következő részt a fogyasztó szerelője alakíthatja ki, de a fővezetéknek is védelemmel ellátottnak kell lennie.

17.1.3 Fogalmak: elosztóhálózat, csatlakozóvezeték, főbiztosító, mérő

Definíció. A közcélú elosztóhálózat a hálózati engedélyes által üzemeltetett kisfeszültségű villamos hálózat, amely a fogyasztókhoz eljuttatja az energiát. Magyarországon a hálózati feszültség névleges értéke egyfázisú körben U0=230VU_0 = 230\,\text{V}, háromfázisú körben vonali feszültség Uv=400VU_v = 400\,\text{V}, frekvenciája f=50Hzf = 50\,\text{Hz}.

Definíció. A csatlakozóvezeték (gyakran „bekötő vezeték”) az elosztóhálózat azon szakasza, amely a közcélú hálózat csatlakozási pontjától a fogyasztási helyig, rendszerint a mérőhelyig vezet. A csatlakozási pont a közcélú hálózat és a csatlakozóvezeték határa; a csatlakozóvezeték a csatlakozási ponttól a felhasználási helyig (mérőhelyig) tart. A csatlakozóvezeték tulajdonjoga és kiépítésének költségviselése jogszabályfüggő (ellenőrizendő: VET és az elosztói szabályzat hatályos szövege).

Definíció. A fővezeték a mérőhelytől (főkapcsolótól) a lakás- vagy épületelosztóig tartó fogyasztói vezeték.

Definíció. A főbiztosító a csatlakozóvezeték és a mérő közötti túláramvédelmi készülék. Feladata a fogyasztói hálózat és a mérő túláram-, elsősorban zárlatvédelme, valamint a hálózat védelme a fogyasztói oldalról visszaható hibákkal szemben. A főbiztosító értékét a hálózati engedélyes határozza meg a szerződött lekötött teljesítmény alapján, és azt a szolgáltató plombálja. A fogyasztó a főbiztosítót nem cserélheti, nem szerelheti ki, és nem avatkozhat bele.

Definíció. A fogyasztásmérő (energiamérő) az a mérőeszköz, amely a fogyasztó által vételezett villamos energiát integrálja, jellemzően kWh-ban. A mérő elve a Teljesítmény- és energiamérés, fogyasztásmérők alfejezetben már tárgyalt: a feszültség és az áram pillanatértékének szorzatát, vagyis a hatásos teljesítményt összegzi. Az elektronikus fogyasztásmérő a mérőállandó szerinti impulzusokat bocsát ki, és azokból származtatja a fogyasztást. A fogyasztásmérőt a hálózati engedélyes vagy az általa megbízott szolgáltató szereli fel, a mérésügyi törvény hatálya alá tartozik (ellenőrizendő: hatályos mérésügyi jogszabály).

Definíció. A mérőhely a fogyasztásmérő, a mérőváltók, a főbiztosító és a csatlakozó vezetékek elhelyezésére szolgáló, illetéktelen hozzáféréstől védett, plombálható tér vagy szekrény. A mérőhely lehet önálló mérőszekrény, mérőfülke, épületben kialakított, zárható mérőhelyiség, vagy a hálózati engedélyes által elfogadott egyéb megoldás.

17.1.4 Mérőhely kialakítása: szekrény, főkapcsoló, sorrend, védelem

A mérőhelynek egyértelműen el kell különítenie a hálózati engedélyes és a fogyasztó területét. A mérőszekrényben a sorrend mindig a következő:

  1. Csatlakozóvezeték bevezetése – a hálózati oldal, plombált.
  2. Főbiztosító – plombált.
  3. Fogyasztásmérő – plombált; egyfázisú vagy háromfázisú, esetenként áramváltóval.
  4. Főkapcsoló – a fogyasztó oldalán, de gyakran a mérőszekrényben, plombálható vagy zárható részben.
  5. Fővezeték / lakáselosztó felé – a fogyasztói oldal, ahol a túláramvédelmek és az áram-védőkapcsolók vannak.

A sorrendet egyvonalas kapcsolási rajzon az alábbi ábra mutatja. A felső vonal a három fázist jelöli (a „/ 3” jel szerint három vezető), az alsó a csatlakozóvezeték PEN-vezetőjét. Balról jobbra: F1 főbiztosító, P1 háromfázisú, közvetlen fogyasztásmérő (a fázisokra és a nullára kötve) – ez a kettő a plombált, hálózati engedélyesi zóna –, majd a fogyasztói mezőben a Q1 főkapcsoló és a lakáselosztó felé menő fővezeték. A PEN-t a szétválasztási ponton N-re és PE-re bontják, ettől kezdve a kettő külön fut.

Mérőhely egyvonalas rajza TN-C-S rendszerben: főbiztosító → mérő → főkapcsoló - Egyvonalas rajz: a felső vonal a három fázis (L1, L2, L3), az alsó a PEN. F1 háromfázisú főbiztosító és P1 háromfázisú, közvetlen fogyasztásmérő a plombált, hálózati engedélyesi zónában; Q1 főkapcsoló a fogyasztói mezőben. A PEN-t a hálózati engedélyes előírása szerinti ponton választják szét N-re és PE-re; ettől kezdve a kettő külön fut, és nem köthető össze. Tanulási példa (ellenőrizendő: a hálózati engedélyes műszaki feltételei).

Szabály. A fogyasztói főkapcsoló a mérő után, a fogyasztói oldalon helyezkedik el. Feladata, hogy a fogyasztói hálózatot egyetlen művelettel feszültségmentesíthessék, például karbantartáskor vagy vészhelyzetben. A főkapcsoló nem helyettesíti a túláramvédelmet; az elosztóban lévő kismegszakítók és védőkapcsolók külön védelmet adnak. A főkapcsoló névleges áramát a hálózati engedélyes által engedélyezett csatlakozási teljesítményhez igazítják.

Szabály. A mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a fogyasztásmérőhöz és a plombált részekhez a fogyasztó ne férhessen hozzá a plomba megsértése nélkül. A mérést megkerülni tilos. A mérőszekrény általában:

Szabvány. A mérőhely kialakítására a hálózati engedélyes saját műszaki feltételei, a csatlakozási pontra vonatkozó elosztói szabályzat és a hatályos MSZ HD 60364 sorozat az irányadó. A fogyasztásmérőre, a mérőváltókra és a plombálásra a mérésügyi törvény előírásai is vonatkoznak. Az itt bemutatott méretek és sorrendek tanulási példák, amelyeket az aktuális hálózati engedélyesi előírásokkal ellenőrizni kell. (ellenőrizendő: konkrét szabvány- és jogszabályhivatkozás, csatlakozási feltételek)

A mérőszekrényben a vezetékek színjelölése a szokásos: fázisvezető barna, fekete, szürke; nullavezető világoskék; védővezető zöld-sárga. A mérő előtti részen a nullavezető és a védővezető kapcsolata rendszertől függ: TN-C rendszerben PEN vezető van, amelyet a hálózati engedélyes által elfogadott ponton (jellemzően a mérőhelyen) választanak szét, ha a fogyasztói oldal TN-S. A szétválasztásról a Hálózati rendszerek: TN-C, TN-S, TN-C-S, TT, IT alfejezetben lesz szó. A szétválasztási ponton túl nem szabad a PE és N vezetőt újra összekötni.

17.1.5 Mérőszekrény felépítése és a plombálás szerepe

A mérőszekrény szerkezetileg gyakran három fő mezőre oszlik, amelyek hozzáférési jogosultságban is különböznek:

Definíció. A plombálás olyan hatósági vagy szolgáltatói lezárás, amely fizikailag megakadályozza, hogy illetéktelen személy a mérőhöz, a mérőváltókhoz, a főbiztosítóhoz vagy a mérő előtti hálózati részhez hozzáférjen anélkül, hogy a plomba sérülése láthatóvá válna. A plomba lehet ólompecsétes, műanyag pecsétes vagy csavaros plomba. A plomba eltávolítása, megkarcolása, áthidalása jogszabályellenes, és mérési bírságot, áram kikapcsolását, végső esetben büntetőeljárást vonhat maga után. (ellenőrizendő: hatályos jogszabályi szankciók)

A plombálás tehát nem a szerelő munkáját akadályozza, hanem a mérés hitelességét és a hálózati rendszer biztonságát védi. A szerelőnek mindig ellenőriznie kell, hogy a munkája során a plombák sértetlenek; ha sérülést észlel, köteles jelezni a hálózati engedélyesnek. A plomba eltávolítását csak a hálózati engedélyes vagy az általa feljogosított személy végezheti.

17.1.6 Csatlakozási folyamat: igénytől az átvételig

A fogyasztói csatlakozás szigorúan szabályozott folyamat. Az alábbi lépések általában érvényesek, de az egyes hálózati engedélyesek eljárásrendje eltérhet:

  1. Igénybejelentés. A megrendelő (ügyfél vagy megbízott villanyszerelő) a hálózati engedélyeshez benyújtja a csatlakozási igényt, megadva a címet, a kívánt teljesítményt, a fázisszámot és a fogyasztói berendezés jellegét.
  2. Műszaki feltételek. A hálózati engedélyes kiadja a csatlakozás műszaki feltételeit: mekkora a lekötött teljesítmény, milyen főbiztosító kerül be, hol lesz a csatlakozási pont, milyen mérőhelyet kell kialakítani. Gyakran tervet is kérnek.
  3. Tervezés és kivitelezés. A szerelő elkészíti a mérőhelyet, a fogyasztói hálózatot, a fővezetéket és a belső elosztót a terv szerint. A mérőhelyet és a csatlakozóvezetéket úgy kell előkészíteni, hogy a hálózati engedélyes a mérőt késedelem nélkül beépíthesse.
  4. Műszaki ellenőrzés. A hálózati engedélyes megbízottja szemrevételezi a mérőhelyet, a csatlakozóvezetéket, a védelmeket és a fogyasztói hálózat csatlakozását. Mérheti a szigetelést, a földelést, a hurokimpedanciát. (ellenőrizendő: az aktuális eljárás szerinti vizsgálatok köre)
  5. Mérő felszerelése és plombálás. A hálózati engedélyes vagy a mérőüzemeltető beszereli a fogyasztásmérőt, elvégzi a bekötést, beállítja a mérőprogramot, majd plombálja a mérőt és a mérő előtti részeket.
  6. Üzembe helyezés és átvétel. A hálózati engedélyes feszültség alá helyezi a csatlakozást, elvégzi a szükséges működési próbát, rögzíti a mérőállást, és kiadja az átvételi dokumentumot. Ettől kezdve a fogyasztói berendezés üzemeltethető.

Szabály. A csatlakozási dokumentációt a fogyasztói berendezés átadásakor meg kell őrizni. A mérőállás induló értéke, a főbiztosító értéke, a lekötött teljesítmény és a plomba száma is szerepel az átvételi jegyzőkönyvben. A későbbi felülvizsgálatnál ezek az adatok alapvetők.

17.1.7 Feladatmegosztás: ami a szerelőé, és ami a szolgáltatóé

A hibák elkerüléséhez fontos tudni, hol húzódik a határ. A hálózati engedélyes feladata:

A villanyszerelő (a megrendelő oldalán) feladata:

A szerelő nem nyúlhat a főbiztosítóhoz, nem szerelheti le a plombát, nem cserélheti a mérőt, és nem köthet a mérő előtti hálózati részre. A csatlakozóvezeték kivitelezését is csak a hálózati engedélyes engedélyével és felügyelete mellett végezheti, általában a kijelölt csatlakozási pontig.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A mérőhelyen és a csatlakozóvezetéken végzett munka mindig feszültségmentes állapotban történjen, az öt biztonsági szabály betartásával: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás, szomszédos feszültség alatti részek lefedése. A mérőhelyet a hálózati engedélyes gyakran feszültségmentesen adja át a szerelőnek; a munkavégzés után a fogyasztói rész leellenőrzése a szerelő feladata. A főkapcsoló kikapcsolása csak a kimenő oldalt teszi feszültségmentessé; a főkapcsoló bemenő kapcsai, a mérő kimenete és a mérőtől érkező vezeték feszültség alatt maradnak, ezek feszültségmentesítését (a plombált főbiztosító kiemelését) csak a hálózati engedélyes végezheti vagy az ő közreműködésével lehetséges.

17.1.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy társasházi lakás bővítésekor a tulajdonos háromfázisú, nagyobb teljesítményű ellátást kér, mert klímát, indukciós főzőlapot és villanyautó-töltőt tervez. A szerelő felméri a meglévő mérőhelyet: a régi egyfázisú mérőszekrényben a főbiztosító 25 A, a mérő egyfázisú, a főkapcsoló 25 A. A hálózati engedélyes kiküldöttje megállapítja, hogy a csatlakozóvezeték keresztmetszete nem elegendő a nagyobb teljesítményhez, és a mérőszekrényt ki kell bővíteni háromfázisú mérőhellyel. A szerelő a mérőszekrényt kicseréli, a csatlakozóvezetéket a hálózati engedélyes szakembere cseréli ki a csatlakozási pontig, a főbiztosítót 3×32 A-re cseréli. A szerelő a mérő után főkapcsolót szerel (a pólusszám a hálózati engedélyes előírása szerint), majd a lakáselosztóhoz 3 fázisú fővezetéket épít ki. A hálózati engedélyes ellenőrzi a mérőhelyet, beszereli a háromfázisú mérőt, plombálja a mérőt és a főbiztosítót, majd feszültség alá helyez. A tanulság: a csatlakoztatás nem csupán a mérőhely belső szereléséből áll, hanem a hálózati oldal és a fogyasztói oldal együttes koordinációjából.

17.1.9 Gyakorlati útmutató: mérőhely előkészítése a szerelő részéről

Bár a mérő felszerelése és a plombálás a hálózati engedélyes feladata, a szerelő a következő lépéseket teszi meg a mérőhelyen:

  1. Tervezd meg a sorrendet. Ellenőrizd a hálózati engedélyes által megadott főbiztosító értékét, a csatlakozóvezeték keresztmetszetét, a mérő típusát (egy- vagy háromfázisú, közvetlen vagy áramváltós).
  2. Szereld a mérőszekrényt. Rögzítsd stabilan, vízszintbe, a hálózati engedélyes által megadott magasságba. A mérőszekrény ajtaja legyen zárható, de a mérő előtti részhez ne adj kulcsot a fogyasztónak, ha az plombált.
  3. Kösd a fogyasztói oldalt. A főkapcsolót a mérő kimenő kapcsaira kösd; a főkapcsolót a hálózati engedélyes előírása szerinti pólusszámmal (3 vagy 4 pólusú; az N-vezető bontását a hálózati rendszer és a hálózati engedélyes előírása határozza meg (ellenőrizendő: hálózati engedélyes műszaki feltételei)). A PEN- és a PE-vezetőt soha nem szabad kapcsolni. A védővezetőt (PE) és a nullavezetőt (N) a rendszernek megfelelően szereld. TN-C-S rendszerben a PEN szétválasztás a mérőhelyen a hálózati engedélyes által elfogadott ponton történik; ezt pontosan kövesd.
  4. Készítsd elő a mérő bekötését. Ha a mérőt a szolgáltató szereli, akkor a mérő előtti és utáni csatlakozókapcsokat előre szerelheted, de a mérőt nem kötheted be. Gondoskodj a mérő feszültség- és áramköri csatlakozóinak hozzáférhetőségéről.
  5. Végezd el a fogyasztói oldal ellenőrzését. Végezd el a feszültségmentes ellenőrzéseket: szemrevételezés, védővezető-folytonosság, szigetelési ellenállás. A hurokimpedancia mérését és az áram-védőkapcsolók próbáját csak a hálózati engedélyes általi feszültség alá helyezés után, az első ellenőrzés részeként végezd el (lásd Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat). Ideiglenes, nem szabályos betáplálással ne mérj.
  6. Dokumentálj. Készíts kapcsolási rajzot, egyvonalas rajzot a mérőhelyről és a fővezetékről, tüntesd fel a főbiztosító értékét, a főkapcsoló típusát, a vezeték-keresztmetszeteket és a védelmi elemeket. Ezt a rajzot a hálózati engedélyes és a későbbi felülvizsgáló is kérheti.

17.1.10 Tipikus hibák

  1. Plomba megsértése a mérőhelyen. A szerelő a munkavégzéshez elveszi a plombát, mert kényelmesebb. Ez tilos, a hálózati engedélyesnek be kell jelenteni, és a plombát csak ők cserélhetik. A mérés hitelessége és a hálózat biztonsága forog kockán.
  2. Főkapcsoló elhelyezése a mérő elé. A mérő elé kötött, a fogyasztó által hozzáférhető kapcsoló plombálatlan hozzáférést ad a mérés előtti, mérés nélküli vezetőkhöz: ezekről mérés nélkül lehetne energiát vételezni, és a mérő előtti rész a hálózati engedélyes plombált területe. A helyes sorrend: hálózat → főbiztosító → mérő → főkapcsoló → fogyasztói elosztó.
  3. Védővezető és nullavezető ismételt összekötése a szétválasztási pont után. Az N és a PE egyetlen összekötése a PEN-szétválasztási pont; minden további összekötés hibás, mert a védővezetőn üzemi áram folyhat, ami balesetveszélyt okoz: a PE a fővezetéken párhuzamos visszatérő úttá válik, a rá kötött fémtesteken és az EPH-hálózaton (pl. vízvezetéken) is áram folyhat, a testek potenciálja pedig a PE feszültségesésével megemelkedik. TN-C-S rendszerben a PEN-t a hálózati engedélyes által elfogadott ponton (jellemzően a mérőhelyen vagy a fogyasztói főelosztóban) választják szét; attól kezdve a PE és az N szigorúan külön fut (ellenőrizendő: hálózati engedélyes műszaki feltételei).
  4. A főbiztosító értékének önkényes megváltoztatása. A szerelő nagyobb főbiztosítót szerel, mert szerinte a fogyasztó több áramot fog vételezni. Ez a hálózati engedélyes engedélye nélkül tilos, mert a csatlakozóvezetéket nem arra a terhelésre méretezték, és túlterheléskor tűz keletkezhet.
  5. Nincs hely a hűtésre. Nem hagynak megfelelő helyet a mérő és a mérőváltó hűtésére, ezért a készülékek túlmelegedhetnek.
  6. Házilagos csatlakozóvezeték-csere. A csatlakozóvezetéket a szerelő a hálózati engedélyes engedélye nélkül cseréli, ami balesetveszélyes és szerződésszegő.

17.1.11 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a főbiztosító a fogyasztásmérő után helyezkedik el? Indokold!
  2. Mi a főbiztosító és a főkapcsoló közötti alapvető különbség?
  3. Miért plombálják a mérő előtti részt? Milyen következménye lehet a plomba eltávolításának?
  4. A mérőhelyen TN-C-S rendszerben mi történik a PEN vezetővel?
  5. Egy szerelő a mérőhelyen a főkapcsolót a mérő elé helyezi. Milyen hibát követ el?
  6. A csatlakozóvezeték kiépítése kinek a feladata? Mi a szerelő szerepe?

17.1.12 Feladatok

1. feladat (A): Sorold fel a mérőhelyen belüli egységek helyes sorrendjét a hálózati oldaltól a fogyasztói oldal felé haladva!

2. feladat (A): Mi a plombálás célja? Nevezz meg legalább két olyan elemet, amelyet általában plombálnak!

3. feladat (B): Egy lakóházban a mérőhelyen a főbiztosító 3×32 A, a csatlakozóvezeték réz, a hálózati engedélyes szerint a megengedett feszültségesés a mérőhelytől (a főkapcsolótól) a lakáselosztóig, vagyis a fővezetéken nem haladhatja meg a 3%-ot. Számítsd ki, hogy mekkora maximális hossza lehet a fővezetéknek, ha a hatásos teljesítmény 20 kW, a teljesítménytényező cos⁡φ=0,95\cos\varphi = 0{,}95, a vonali feszültség 400 V, és a vezeték ellenállása rézre ρ=0,0175Ωmm2/m\rho = 0{,}0175\,\Omega\,\text{mm}^2/\text{m}, keresztmetszete A=10mm2A = 10\,\text{mm}^2! A háromfázisú, szimmetrikus terhelésű kör vonali feszültségesése közelítőleg ΔU=3lIcos⁡φρA\Delta U = \frac{\sqrt{3}\, l\, I \cos\varphi\, \rho}{A}, ahol II a vonali áram, ll a fővezeték (nyomvonal) egyirányú hossza (szimmetrikus terhelésnél az N-vezetőn nem folyik áram). Ellenőrizd a nagyságrendet!

4. feladat (B): Rajzold le egyvonalas kapcsolási rajzon a mérőhelyet: hálózati oldal, főbiztosító, fogyasztásmérő, főkapcsoló, lakáselosztó bemenet. Jelöld meg, hol van plombálás. (A rajz szöveges leírása is elég.)

5. feladat (C): Egy meglévő mérőhelyen a fogyasztó villanyórájának mérőszekrényén a plomba sérült. A szerelő észreveszi, de nem jelenti. Milyen veszélyei vannak ennek? Mi a helyes eljárás?

6. feladat (D): A hálózati engedélyes képviselője a mérőhely átvételekor azt tapasztalja, hogy a mérőhelyen a nullavezető és a védővezető a fogyasztói oldalon össze van kötve (TN-C-S rendszerben). Milyen hibát jelenthet ez, és miért kell javítani? Fogalmazz meg legalább két lehetséges következményt!

17.1.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A főbiztosító a hálózati oldalon, a mérő előtt helyezkedik el, hogy a mérőt és a fogyasztói hálózatot védje, és a hálózati engedélyes plombálja.
  2. A főbiztosító túláramvédelmi készülék a mérő előtt, a hálózati engedélyes által plombált (a hálózati engedélyes felügyelete alatt álló) részen. A főkapcsoló a fogyasztói oldal kapcsolója a mérő után, a fogyasztó feszültségmentesítésére szolgál, nem túláramvédelem.
  3. A plombálás megakadályozza a mérés megkerülését és a hálózati oldal illetéktelen hozzáférését. A plomba eltávolítása jogszabályba ütközik, és mérési bírságot, áram kikapcsolást, büntetőeljárást vonhat maga után.
  4. A PEN vezetőt a mérőhelyen a hálózati engedélyes által elfogadott ponton szét kell választani PE és N vezetőre, attól kezdve külön kell futnia.
  5. A mérő elé kötött, a fogyasztó által hozzáférhető kapcsoló plombálatlan hozzáférést ad a mérés előtti, mérés nélküli vezetőkhöz (mérés nélküli vételezés lehetősége), és a mérő előtti rész a hálózati engedélyes plombált területe. Helyes sorrend: hálózat → főbiztosító → mérő → főkapcsoló → fogyasztói oldal.
  6. A csatlakozóvezeték kiépítése a hálózati engedélyes feladata, vagy az ő engedélyével és felügyeletével történik; a tulajdonjog és a költségviselés jogszabályfüggő (ellenőrizendő: VET és az elosztói szabályzat). A szerelő szerepe a mérőhely és a fogyasztói oldal kialakítása, a csatlakozóvezeték fogadásának előkészítése, a mérőhely fogyasztói oldali bekötése.

1. feladat: csatlakozóvezeték bevezetés → főbiztosító → fogyasztásmérő → főkapcsoló → fővezeték/lakáselosztó.

2. feladat: A plombálás célja az illetéktelen hozzáférés fizikai megakadályozása és a mérés hitelességének védelme. Általában plombálják a főbiztosítót, a fogyasztásmérőt, a mérőváltókat, a mérő előtti csatlakozókapcsokat.

3. feladat: Adott: P=20kWP = 20\,\text{kW}, cos⁡φ=0,95\cos\varphi = 0{,}95, Uv=400VU_v = 400\,\text{V}, ΔUmax=3%\Delta U_{max} = 3\% → ΔUmax=0,03⋅400V=12V\Delta U_{max} = 0{,}03 \cdot 400\,\text{V} = 12\,\text{V}, A=10mm2A = 10\,\text{mm}^2, ρ=0,0175Ωmm2/m\rho = 0{,}0175\,\Omega\,\text{mm}^2/\text{m}. Keresett: a fővezeték maximális egyirányú hossza ll.

A vonali áram háromfázisú körben: I=P3Uvcos⁡φ=20000W3⋅400V⋅0,95≈30,4A.I = \frac{P}{\sqrt{3}\,U_v \cos\varphi} = \frac{20000\,\text{W}}{\sqrt{3}\cdot 400\,\text{V}\cdot 0{,}95} \approx 30{,}4\,\text{A}.

A háromfázisú vonali feszültségesés képletéből: ΔU=3lIcos⁡φρA.\Delta U = \frac{\sqrt{3}\, l\, I \cos\varphi\, \rho}{A}. Ebből ll: l=ΔU⋅A3Icos⁡φρ.l = \frac{\Delta U \cdot A}{\sqrt{3}\, I \cos\varphi\, \rho}.

Behelyettesítve: l=12V⋅10mm23⋅30,4A⋅0,95⋅0,0175Ωmm2/m≈1200,875m≈137m.l = \frac{12\,\text{V} \cdot 10\,\text{mm}^2}{\sqrt{3} \cdot 30{,}4\,\text{A} \cdot 0{,}95 \cdot 0{,}0175\,\Omega\,\text{mm}^2/\text{m}} \approx \frac{120}{0{,}875}\,\text{m} \approx 137\,\text{m}.

Ellenőrzés: a ≈137 m egyirányú nyomvonalhossz (a vezeték nem felezendő) 10 mm² réznél számítási eredmény; ilyen hosszú fővezeték már nagy épületet feltételez, a valóságban általában rövidebb. Megjegyzés. Egyfázisú (fázis + N) körben a két vezető miatt a képlet 2-es szorzót használ, és a viszonyítási alap az U0=230VU_0 = 230\,\text{V} fázisfeszültség; itt háromfázisú, szimmetrikus körről van szó, ezért 3\sqrt{3} szerepel. A 3 %-ot a feladat a fővezetékre adja meg, ezért a teljes 12 V-ot erre osztottuk. Ha a 3 % a csatlakozási ponttól számítana, a csatlakozóvezeték esését le kellene vonni (pl. 1 % esésnél a fővezetékre 2 % = 8 V marad, és l≈91ml \approx 91\,\text{m}) (ellenőrizendő: hálózati engedélyes előírása). (Pontosabb használathoz az áramot a terhelésből, a vezeték impedanciájából kell számolni. A feladat tanító jellegű.)

4. feladat: A minta a 17.1.4 pontban lévő egyvonalas rajz (főbiztosító → mérő → főkapcsoló, PEN-szétválasztással). A rajz szöveges leírása: - Hálózati oldal: L1, L2, L3 és PEN bevezetés (TN-C szakasz). - Főbiztosító (3 pólusú) a fázisvezetőkön, plombával. - Fogyasztásmérő (3 fázisú, közvetlen) a fázisokon és nullán, plombával. - Főkapcsoló (3 vagy 4 pólusú; az N bontása a hálózati engedélyes előírása szerint (ellenőrizendő)), fogyasztói oldali; a PEN/PE nem kapcsolható. - PEN-szétválasztás a hálózati engedélyes által elfogadott ponton: innen N (világoskék) és PE (zöld-sárga) külön fut, és többé nem köthető össze. - Lakáselosztó bemenete a főkapcsoló után. - A plombálást a főbiztosító és a mérő körül jelöljük.

5. feladat: A sérült plomba arra utal, hogy valaki megkísérelhette a mérés megkerülését vagy a mérőhöz való hozzáférést. Ha a szerelő nem jelenti, a szabálytalan vételezés gyanúja őt is érintheti, és a fogyasztóval szemben mérési szabálytalansági eljárás indulhat (ellenőrizendő: hatályos jogszabályi szankciók, elosztói szabályzat). A helyes eljárás: azonnal értesíteni a hálózati engedélyest, a mérőhöz nem nyúlni, a munkát addig szüneteltetni, ameddig a jegyzőkönyv el nem készül.

6. feladat: TN-C-S rendszerben a PEN-t a hálózati engedélyes által elfogadott ponton (jellemzően a mérőhelyen vagy a fogyasztói főelosztóban) választják szét; attól kezdve a PE és az N szigorúan külön fut (ellenőrizendő: hálózati engedélyes műszaki feltételei). Ha a fogyasztói oldalon összekötik őket, a védővezetőn üzemi áram folyhat, ami:

Ha az összekötés nem a mérőhelyen, hanem a FI után (a lakáselosztóban, a FI terhelés felőli oldalán) van, akkor a FI kiold, vagy – kis terhelésnél – érzéketlenné válik (lásd Lakás- és épületelosztó felépítése). Javítás: a PEN szétválasztás után a PE és N sín külön, közöttük nincs összekötés a mérőhely fogyasztói oldalán.

17.1.14 Rövid összefoglaló

A közcélú hálózathoz csatlakozás lánca: elosztóhálózat → csatlakozóvezeték → főbiztosító → fogyasztásmérő → főkapcsoló → fogyasztói elosztó. A mérőhely határfelület a hálózati engedélyes és a fogyasztó között; a mérő előtti rész plombált, a mérő utáni főkapcsoló a fogyasztóé. A főbiztosítót a hálózati engedélyes határozza meg és plombálja; a fogyasztó nem avatkozhat bele. A mérőszekrénynek biztosítania kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását, a mérő hűtését, a szabványos védettséget és a feliratozást. A csatlakozási folyamat az igénybejelentéstől a műszaki feltételeken, a kivitelezésen, a hálózati engedélyesi ellenőrzésen, a mérő felszerelésén és plombálásán át az üzembe helyezésig tart. A plombálás megsértése jogi következményekkel jár. A szerelő a fogyasztói oldalt készíti elő, a hálózati engedélyes a hálózati oldalt és a mérőt. Ezt a mérőhelyet tovább építjük a Lakás- és épületelosztó felépítése alfejezetben, ahol a lakáselosztó belső tagolását és a fővezeték méretezését tárgyaljuk.