15.4 Vezetékek és kábelek szerelési módjai

15.4.1 Amikor ugyanaz a kábel mást bír a falban és a tálcán

Egy tanulószerelő helyzet: irodafelújításkor ugyanazt a 2,5 mm²-es réz NYM-J kábelt az egyik szakaszon hőszigetelt falban, védőcsőben, a másik szakaszon szellős kábeltálcán fektetik. A kábel papíron mindkét helyen ugyanaz, a gyakorlatban mégis más árammal terhelhető. Ha ezt a különbséget nem vesszük figyelembe, a vezeték a falban erősebben melegszik, a szigetelés öregszik, és a kismegszakító esetleg nem védi meg a kábelt. Ebben az alfejezetben a vezetékek és kábelek szerelési módjait, nyomvonalát és rögzítését járjuk körül, mert a szerelési mód ugyanolyan fontos méretezési adat, mint a keresztmetszet vagy a szigetelés anyaga.

A korábbi Színjelölés, keresztmetszet és szerelési módok alfejezetben már láttuk, hogy a szabványos keresztmetszethez tartozó terhelhetőség nem egyetlen szám, hanem a beépítéstől függ. Most ezt a választást tanuljuk meg konkrétan: mikor használjunk védőcsövet, kábelcsatornát, tálcát, falba süllyesztést vagy földkábel-fektetést, és hogyan alakítsunk ki olyan nyomvonalat, amely biztonságos, szerelhető, felülvizsgálható és később sem okoz balesetet.

15.4.2 A szerelési mód mint hőelvezetési feltétel

Definíció. A vezeték vagy kábel szerelési módja azt a környezetet és rögzítési rendszert jelenti, amelyben a vezető üzemszerűen fut: például falba süllyesztve, védőcsőben, kábelcsatornában, tálcán, falon kívül, földben vagy hőszigetelés közelében. A szerelési mód elsősorban a hőelvezetést határozza meg, ezért közvetlenül befolyásolja a vezeték tartós terhelhetőségét, az IzI_z értéket.

Szabály. A vezeték méretezésének alaplánca akkor is érvényes, ha ugyanazt a kábelt többféle módon fektetik:

Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z

ahol IbI_b az üzemi áram, InI_n a védelmi készülék névleges árama, IzI_z pedig a vezeték terhelhetősége az adott szerelési módban és környezeti feltételek mellett. A terhelhetőség részletes számítását és a javítótényezőket a Terhelhetőség, melegedés és javítótényezők alfejezet tárgyalja; itt a szerelési mód kiválasztására és kivitelezésére koncentrálunk.

Megjegyzés. A szabvány a szerelési módokat betű- és számcsoportokkal jelöli, például A1, A2, B1, B2, C, D, E, F. A tanuláshoz elegendő a gyakorlati logika: minél jobban körülzár egy építőanyag vagy védőcső, annál rosszabb a hőleadás; minél szabadabban, rések között fut a kábel, annál jobb a hűlés. A pontosan hozzárendelt terhelhetőségi értékeket mindig a hatályos szabványtáblázatból kell venni, mert azok a szigetelés anyagától, a réz vagy alumínium vezetőtől és a terhelt erek számától is függnek.

Szemléltető példa: egy PVC-szigetelésű, 2,5 mm²-es, két terhelt erű (egyfázisú) réz kábel jellemzően nagyobb áramot bír perforált kábeltálcán (E módszer), mint hőszigetelt falban, védőcsőben (A2 módszer, többerű kábel; az A1 módszer az egyerű vezetékekre vonatkozik). Például ha a hőszigetelt falhoz tartozó tájékoztató érték 18,518{,}5 A, a kábeltálcához tartozó pedig kb. 3030 A, akkor

3018,5≈1,62,\frac{30}{18{,}5} \approx 1{,}62,

vagyis ugyanaz a kábel a jó hőelvezetésű szerelési módban mintegy másfélszer nagyobb tartós áramot bírhat. A vakolatba vagy falazatba közvetlenül süllyesztett köpenyes kábel (például NYM-J) a falon rögzítettel azonos, C módszerhez tartozik (27 A). Az értékek tájékoztatók (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52 terhelhetőségi és szerelésimód-táblázatai). Ezért rossz gyakorlat csak „2,5 mm² elég” alapon gondolkodni; mindig azt kell kérdezni: hol és hogyan lesz vezetve?

A 2,5 mm²-es rézvezető terhelhetősége szerelési mód szerint - Tájékoztató, kerekített értékek PVC-szigetelésű, két terhelt erű rézvezetőnél, 30 °C-on. A2: hőszigetelt falban, védőcsőben, többerű kábel (pl. NYM-J); A1: hőszigetelt falban, védőcsőben, egyerű vezetékek; B2: védőcsőben falon/falazatban, többerű kábel; B1: védőcsőben falon/falazatban, egyerű vezetékek; C: falon rögzítve vagy falazatba közvetlenül süllyesztve; E: perforált kábeltálcán. Az érvényes szabványtáblázat (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52) és a gyártói adatlap a mérvadó.

Az ábra szerinti eltérés nem a kábel hibája, hanem a hőleadás logikája. A falba süllyesztett kábel körül az építőanyag lassan vezeti el a hőt, míg a tálcán futó kábel körül a levegő folyamatosan cserélődik.

15.4.3 Védőcsőben szerelt vezetékek

A védőcső elsődleges feladata a mechanikai védelem és a cserélhetőség. Ha a vezetéket védőcsőbe húzzuk, egy későbbi hiba esetén a régi vezetéket kihúzhatjuk, és újra húzhatjuk, anélkül hogy a falat újra kellene vésni. A védőcső emellett csökkenti annak kockázatát, hogy egy kép, polc vagy egyéb rögzítőelem fúrásakor a fúró közvetlenül a vezetékbe érjen, bár a védőcső sem jelent teljes mechanikai védelmet.

A gyakorlatban használt kivitelek:

Szabály. Védőcsőbe egyerű, szigetelt vezetéket húzunk (például H07V-U tömör, nagyobb keresztmetszetnél H07V-R sodrott, sok ív esetén H07V-K hajlékony); a cső íveit, a dobozok számát és a töltési arányt úgy választjuk meg, hogy a vezeték sérülés nélkül behúzható és később kihúzható legyen. Törésen át vezetéket erőltetni tilos. Húzás előtt a cső belső falát és a vezetéket is ellenőrizni kell, hogy nincs-e sorja, éles perem. A húzáshoz használhatunk húzóspirált, húzószálat vagy a régi vezetéket mint húzószerkezetet, de mindig úgy, hogy a szigetelést ne sértsük meg.

Példa. Egy világítási áramkör védőcsövébe három 1,5 mm²-es H07V-U vezetéket húzunk: barna fázist, kék nullát és zöld-sárga védővezetőt. Ha a kapcsolótól a lámpáig kapcsolt fázis is kell, akkor fekete kapcsolt vezetőt is be kell húzni. A csövet nem szabad színültig tölteni; hagyni kell annyi szabad keresztmetszetet, hogy a vezetékek húzhatók és később cserélhetők maradjanak. A gyakorlati ökölszabály szerint a cső belső keresztmetszetének legfeljebb mintegy harmadát töltsük ki vezetőanyaggal, a pontos követelményt a gyártói és szabványadatok adják.

15.4.4 Kábelcsatorna, parapetcsatorna, tálca és létra

A kábelcsatorna kis- és közepes keresztmetszetű kábelek rendezett, fedett vezetésére való. Irodákban, műhelyekben, iskolákban gyakori, mert a fedél utólag is levehető, így új vezeték húzható be. A csatornát a falra vagy gépészeti tartóra kell rögzíteni, és a benne futó kábeleket nem szabad úgy összenyalábolni, hogy a hőleadás jelentősen romoljon.

A kábeltálca perforált fémlemez vagy huzalos szerkezet, amely jól szellőzik, és nagyobb kábelsugarak rendezett vezetésére alkalmas. Ipari elosztókban, álmennyezetekben, gépészeti terekben gyakran találkozunk vele. A tálcán a kábeleket lehetőleg egy rétegben, egymástól kis távolságra fektessük, mert így a hőleadás jobb, mint szorosan összefogott kötegben.

A kábellétra nagyobb terhelésű, hosszabb nyomvonalú ipari megoldás. A fokok közötti nyitott tér kiváló szellőzést ad, ugyanakkor a kábeleket mechanikusan meg kell fogni, hogy rezgés vagy dinamikus erő hatására ne csússzanak le. A rögzítéshez kábelfogó, fém kábelkötegelő vagy megfelelő műanyag kábelkötegelő használható, de a lángterjedésre és az UV-állóságra ügyelni kell.

Megjegyzés. A tálcán és létrán futó kábelek esetében a hőleadás jobb, cserébe viszont a hibavédelmi és tűzvédelmi követelményeket is teljesíteni kell. A földelhető fémszerkezetet rendszerint be kell vonni az egyenpotenciálra hozásba, különösen akkor, ha a kábel sérülésekor a fémszerkezet feszültség alá kerülhet.

15.4.5 Falba süllyesztés és falon kívüli szerelés

A lakás- és épületvillamosság leggyakoribb módja a falba süllyesztett vezetés. A véséskor kialakított horonyba védőcsövet vagy arra alkalmas kábelt fektetnek, majd a hornyot vakolattal vagy glettel zárják le. A falba süllyesztés esztétikus, de a hőelvezetés rossz, és a javítás csak bontással lehetséges. Ezért a falba süllyesztett szakaszoknál különösen fontos a megfelelő keresztmetszet-választás és a túláramvédelem.

A falon kívüli szerelés gyors, jól ellenőrizhető, könnyen javítható, de kevésbé esztétikus. Pince, garázs, műhely, tároló, ipari tér esetén ez a szokásos megoldás. A falon kívüli kábelt mechanikai sérülés ellen védőcsőbe, kábelcsatornába kell helyezni, vagy olyan kábelt kell választani, amelynek külső burkolata az adott behatáshoz megfelelő.

A falba vésésnél soha ne vágjunk át teherhordó szerkezetet, vasbeton gerendát, gáz- vagy vízcsövet. A vésési mélységet a szerkezeti szabályok és a gyártói előírások korlátozzák; ezt az építési szakággal kell egyeztetni. A védőcső rögzítése a horonyban gipsszel, csőbilinccsel vagy speciális rögzítővel történhet, hogy a vakolás előtt ne mozduljon el.

15.4.6 Földben való szerelés

Kerti világítás, kocsibeálló, kapumotor, melléképület vagy kültéri aljzat bekötésekor gyakran kell földkábelt fektetni. Földbe csak arra alkalmas kábelt szabad lefektetni, jellemzően páncélozott vagy erős külső köpenyű típust, például NYY-J vagy hasonló, kültéri, földbe fektethető kábelt. A földben a kábel mechanikai védelem nélkül van, ezért a nyomvonalat úgy kell kialakítani, hogy ásás, kertépítés vagy gépjárműterhelés ne tegye tönkre.

A földkábel fektetésének szokásos rétegszerkezete:

  1. Alul egyenletes, kavicsmentes homokágyat készítesz, hogy a kábel ne feküdjön éles kövekre.
  2. Belefekteted a kábelt hullámos, laza vonalban, nem feszítve.
  3. Felülről is homokkal takarod, hogy a kábel minden oldalról finom anyagban feküdjön.
  4. Jelzőszalagot vagy jelzőhálót helyezel fölé, hogy a jövőbeni ásás során figyelmeztessen.
  5. Ezután jön a visszatöltött föld, amelyben nagyobb kövek ne legyenek közvetlenül a kábel felett.

A beásási mélységet a helyi előírás és a hálózati engedélyes követelménye szabja meg. Tanulási példaként kisfeszültségű kerti kábelnél jellemzően legalább 0,6–0,8 m mélységet szoktak előírni, de ez az adott helyszíntől és a mechanikai igénybevételtől függ (ellenőrizendő: aktuális előírás és elosztói követelmény). Járda, út vagy parkoló alatt mindig védőcsőbe kell helyezni a kábelt.

15.4.7 Nyomvonal, hajlítás és rögzítési távolság

A vezetéknyomvonal nem csupán esztétikai kérdés. A rosszul vezetett kábel később fúrás, szegelés vagy bontás során sérülhet, a túl hosszú, rögzítetlen szakasz pedig húzza a kötéseket, rezeg, és idővel a kapcsok lazulásához vezethet.

Szabály. A falba süllyesztett vezetékek nyomvonala lehetőleg a szabványos szerelési zónákban fusson: vízszintesen a födém alatt és a padló felett, függőlegesen pedig a sarkok, ajtók, ablakok és kapcsolók környékén. A gyakorlatban ezt úgy képzelhetjük el, hogy a vezeték a mennyezettől lefelé, a padlótól felfelé, valamint a saroktól befelé meghatározott sávban halad. Az átlós, ferde vezetés tilos, mert a jövőbeni fúrás helyét nem lehet kiszámítani.

Tilos. Vezetéket átlósan, a legrövidebb úton „levágva” vezetni csak azért, hogy kábelanyagot spóroljunk. A rövid távú anyagmegtakarítás ára gyakran egy későbbi fúrásos baleset vagy a szabványossági felülvizsgálat kifogása.

Szabály. A rögzítési távolságot a gyártó és a szerelési mód határozza meg. Tanműhelyi ökölszabályként vehetjük, hogy műanyag védőcsövet vízszintesen 30–40 cm-enként, függőlegesen 40–50 cm-enként rögzítünk, a dobozoktól és ívektől pedig 10–15 cm-re is teszünk bilincset. Kábelcsatornánál, tálcánál és kábellétránál a gyártói rögzítési távolság és a kábel súlya az irányadó. Ezek az értékek tanulási támpontok, a konkrét rendszerhez tartozó gyártói adatlap a mérvadó (ellenőrizendő).

A hajlításnál be kell tartani a minimális hajlítási sugarat. Ha egy kábelt túl élesen hajlítunk, a szigetelés megreped, a vezető megtörik, és a kábel villamos tulajdonsága romlik. Rögzített kábelnél jellemzően a kábel külső átmérőjének 4–6-szorosa a minimális hajlítási sugár, hajlékony kábelnél ennél nagyobb is lehet, például 10–15-szörös. A pontos érték gyártónként és kábeltípusonként eltér, ezért mindig a kábel adatlapja az irányadó (ellenőrizendő).

Kötődobozt kell beiktatni minden elágazásnál, hosszú egyenes szakaszok húzási pontjainál, valamint akkor, ha a nyomvonal túl sok hajlítást tartalmaz. Ha egy védőcsőszakaszban háromnál több irányváltás van, a húzás rendszerint nehézzé válik; ilyenkor iktass be szerelődobozt.

Lépéssor. A szerelési mód és a nyomvonal kiválasztásának lépéssora:

  1. Gyűjtsd össze a fogyasztókat, azok várható áramát és a helyiség funkcióját.
  2. Vizsgáld meg a környezeti behatásokat: nedvesség, hő, mechanikai sérülés, UV, vegyi anyag, éghető por.
  3. Válaszd ki a szerelési módot a helyiséghez és a behatásokhoz.
  4. Határozd meg a vezető és a szigetelés típusát, valamint a keresztmetszetet.
  5. Vedd fel a kiválasztott szerelési módhoz tartozó IzI_z értéket a szabványtáblázatból.
  6. Alkalmazd a hőmérsékleti, csoportosítási és hőszigetelési javítótényezőket.
  7. Ellenőrizd az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z láncot és a feszültségesést.
  8. Tervezd meg a nyomvonalat a szerelési zónákban, és tüntesd fel a kötődobozokat.
  9. Válaszd meg a rögzítési távolságokat és hajlítási sugarakat a gyártói adatok szerint.
  10. A szerelés után mérd meg a folytonosságot, a szigetelési ellenállást és a védővezető bekötését.

15.4.8 Tűz- és nedvességvédelem, áttörések

A vezetéknek gyakran át kell haladnia falon, födémen, tűzgátló szerkezeten. Az áttörést úgy kell kialakítani, hogy a fal tűzállósága ne csökkenjen, és a nedvesség se jusson át egyik térből a másikba.

Szabály. Tűzgátló fal vagy födém áttörésekor a kábel körüli rést a szerkezet tűzállósági követelményének megfelelő tűzgátló anyaggal kell lezárni: tűzgátló habbal, tömítőpárnával, habarccsal vagy kábeltömítő rendszerrel. A közönséges építőhab nem helyettesíti a tűzgátló kitöltést. A nyílás lezárása után a kábeleknek is meg kell felelniük az adott tűzszakasz követelményeinek, ezért rossz gyakorlat éghető műanyag kábelkötegelővel rögzíteni olyan szerkezeten, ahol a tűzterjedést korlátozni kell.

Szabály. Nedves helyiségbe, kültérre, zuhanyzóba vagy pincébe a kábel bevezetését úgy kell kialakítani, hogy víz ne juthasson a csőbe vagy a dobozba. Kültéri bevezetésnél a bevezetés alulról vagy alulról felfelé ívesítve történjen, és a nyílást tömítőgyűrűvel, tömítőanyaggal kell zárni. A kötődobozok, szerelvények védettsége feleljen meg a helyiség követelményeinek, például a fröccsenő víz elleni IP-védelemnek.

A hőszigetelés szintén szerelési környezet. Ha a vezetéket ásványgyapot, polisztirol vagy más hőszigetelő anyag mögé rejtik, a hőleadás jelentősen romlik, mert a hőszigetelő anyag éppen a hőáramlást lassítja. Ezért a hőszigetelésbe süllyesztett kábelt vagy jelentősen csökkentett terhelhetőséggel kell méretezni, vagy el kell helyezni úgy, hogy a kábel a hőszigetelésen kívül, a hűvösebb oldalon fusson. Ugyanez igaz az álmennyezetbe, padlófűtés fölé vagy szigetelt szerelőfalba helyezett vezetékekre.

Szabvány. A kisfeszültségű villamos berendezések létesítésénél a vezetékek kiválasztását és szerelését az MSZ HD 60364-5-52 sorozat tárgyalja. A szerelési módot, a külső behatásokat, a terhelhetőséget és a védőcsövek, kábelcsatornák követelményeit az aktuális szabványkiadás szerint kell alkalmazni. A védőcsőrendszerekre vonatkozó termékszabványok, a kábeltálcás és kábellétrás rendszerek szabványai, valamint a kábelcsatornák követelményei külön termékszabványokban szerepelnek; ezek pontos számát és alkalmazhatóságát a tervezés és a termék kiválasztása előtt ellenőrizni kell (ellenőrizendő: MSZ EN 61386, MSZ EN 61537 és a kábelcsatorna-termékszabvány aktuális kiadása).

15.4.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy társasházi lakásfelújításnál a kivitelező a konnektorkör 2,5 mm²-es réz kábelét a külső fal belső oldalán, egy 8 cm vastag hőszigetelő réteg mögé vezette. A kábel így esztétikusan eltűnt, de a hőszigetelés mögött alig kapott levegőt. A 16 A-es kismegszakító ugyan nem oldott le, mert a terhelés nem érte el a kioldási tartományt, a felülvizsgálat során azonban a kábel környezete melegebb volt, és a kötéseknél enyhe elszíneződés látszott. A kábel nem védőcsőben a fal belső felületén (A1), hanem a hőszigetelésbe teljesen beágyazva futott több méteren át; erre a szabvány a hossztól függő, jelentős (akár 0,5-ös) csökkentő tényezőt ad, így Iz≈0,5⋅27≈13,5A<16AI_z \approx 0{,}5 \cdot 27 \approx 13{,}5\,\text{A} < 16\,\text{A} (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52, a hőszigetelésbe ágyazott kábel tényezője és az alapérték). A szabványossági felülvizsgáló ezért kifogásolta, hogy a kábelt nem a tényleges szerelési módnak megfelelően méretezték.

A javítás során a nyomvonalat áthelyezték a hőszigetelés belső, hűvösebb oldalára, a vezetéket védőcsőbe húzták, és a kötődobozokat hozzáférhető helyre tették. A tanulság: a szerelési mód nem csak a kábeltípus kiválasztásakor fontos, hanem a nyomvonal tervezésekor is. Ha egy szakasz hőszigetelt falrészbe kerül, az a teljes áramkör terhelhetőségét befolyásolhatja.

15.4.10 Gyakorlati útmutató

Cél: falon kívüli védőcsöves világítási kör szerelése tanműhelyi gyakorlópanelen. A feladat egy kapcsoló és egy lámpa bekötése, a vezetékek szabványos színjelöléssel, védőcsőben vezetve, ellenőrizhető módon.

Eszközök és anyagok: merev PVC védőcső, kész ívek vagy hajlítórugó, csőbilincsek, szerelő- és kötődobozok, H07V-U 1,5 mm² vezetékek (barna, fekete, világoskék, zöld-sárga), kapcsoló, lámpafoglalat, multiméter, szigetelési ellenállásmérő, kéziszerszámok.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A szerelés előtt akkor is végezd el a feszültségmentesítés öt szabályát, ha a panelen éppen nincs feszültség: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás, szomszédos feszültség alatti részek lefedése.

Lépések:

  1. Készíts vázlatot a panelről: hol van a táplálás, a kapcsoló, a lámpa és a kötődobozok.
  2. Jelöld ki a nyomvonalat vízszintes és függőleges vonalakkal; ne tervezz átlós szerelést.
  3. Rögzítsd a kötődobozokat és a szerelvénydobozokat a panelre.
  4. Vágd méretre a védőcsövet, sorjázd le a vágási felületet, majd helyezd be az íveket vagy hajlítsd meg a csövet hajlítórugóval.
  5. Rögzítsd a csövet bilincsekkel a tervezett távolságokban; az ívek és dobozok közelébe tegyél plusz bilincset.
  6. Húzz be egy húzószálat vagy spirált a csőbe, majd a vezetékeket: barna fázis, fekete kapcsolt fázis, világoskék nulla, zöld-sárga védővezető.
  7. Kösd be a kapcsolót és a lámpát a kapcsolási rajz szerint: a barna fázis a kapcsoló bemenetére, a fekete kapcsolt fázis a lámpa kapcsolt érintkezőjére, a kék a lámpa nulla érintkezőjére, a zöld-sárga a védőérintkezőre.
  8. Ellenőrizd a kötések húzását, a színjelölést és a cső rögzítését.
  9. Feszültségmentes állapotban mérj folytonosságot a védővezetőn és a kapcsolt fázisúton, majd mérj szigetelési ellenállást a vezetők között és a vezetők–föld között.
  10. Dokumentáld a bekötést fényképpel, rajzzal és a mért értékekkel.

Ellenőrzési pontok: A védőcső ne legyen megtörve; a bilincsek tartsanak, de ne nyomják össze a csövet. A vezetékek színei egyértelműek legyenek. A védővezető folytonossága közel nulla ohm legyen, a szigetelési ellenállás pedig a tanműhelyi mérési utasítás szerint legalább 1 MΩ jellemzően (ellenőrizendő: aktuális vizsgálati határérték).

Tipikus hiba a gyakorlatban: a csövet túltöltik, a vezetékeket erővel húzzák, és a szigetelés a csővéghez érve megsérül. Ezért minden csővéget sorjázni kell, és a vezetéket húzás előtt meg kell vizsgálni.

15.4.11 Tipikus hibák

Hiba 1: átlós nyomvonal választása. A szerelő a doboztól a lámpáig ferde vésést készít, mert így rövidebb a kábel. Ez szabványellenes, és növeli annak kockázatát, hogy később valaki a falba fúr, és eltalálja a vezetéket. Helyes: a szerelési zónákban, vízszintesen és függőlegesen vezetni a kábelt.

Hiba 2: a szerelési módot figyelmen kívül hagyják a méretezésnél. Ugyanazt a keresztmetszetet alkalmazzák hőszigetelt falban is, mint tálcán, és nem csökkentik a terhelhetőséget a hőszigetelés miatt. A vezeték tartósan melegszik, a szigetelés idő előtt öregszik. Helyes: az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z láncot a tényleges szerelési módhoz tartozó IzI_z-vel kell elvégezni.

Hiba 3: túl nagy rögzítési távolság vagy hiányzó bilincs az ívnél. A cső megereszkedik, a kábel rángatja a dobozok kapcsait, és a kötések kilazulhatnak. Helyes: a dobozok és ívek közelében mindig rögzíteni, a hosszú szakaszokat pedig a gyártó szerinti távolságonként megfogni.

Hiba 4: közönséges építőhabbal töltik ki a tűzgátló áttörést. Ez hamis biztonságérzetet ad, pedig a tűz és a füst átjuthat. Helyes: a tűzgátló lezárást a szerkezetre minősített rendszerrel kell elvégezni.

Hiba 5: földkábel fektetése homokágy és jelzőszalag nélkül. A kábel közvetlenül köves földbe kerül, éles kő vágja a köpenyt, és a jövőbeni ásás nem kap figyelmeztetést. Helyes: homokágy, homoktakarás, jelzőszalag, megfelelő mélység, védőcső a fokozottan veszélyeztetett szakaszokon.

15.4.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A falba süllyesztett kábel hőleadása általában jobb, mint a szellős tálcán futó kábelé. Indokold!
  2. Miért előnyös a védőcső, ha a későbbi javításra is gondolunk?
  3. Hol vezessük a falba süllyesztett vezetéket? Miért nem szabad átlósan?
  4. Melyik szerelési módot választanád kerti kültéri világítás állandó bekötéséhez, ha a kábel föld alatt fut?
  5. Egy kábelt hőszigetelő réteg mögé terveznek. Mi történik a terhelhetőséggel, és mit kell tenni?
  6. Mi a veszélye annak, ha tűzgátló faláttörésnél a kábel körüli rést közönséges építőhabbal zárják le?

15.4.13 Feladatok

1. feladat (A) Sorolj fel legalább négy vezetékszerelési módot, és magyarázd el, hogy a hőelvezetés szempontjából miért ad eltérő terhelhetőséget a falba vésés és a kábeltálcás szerelés.

2. feladat (A) Egy lakásban a szerelő a konnektorból a kapcsolóhoz átlósan akarja vezetni a vezetéket, mert így feleannyi kábel kell. Miért kifogásolod a megoldást? Hogyan kellene vezetni?

3. feladat (B) Egy irodai aljzatkört 16 A-es kismegszakítóval és 2,5 mm²-es réz NYM-J kábellel terveznek. A nyomvonal egyik része hőszigetelt falban, védőcsőben fut (A2, többerű kábel), ahol a kábel terhelhetősége a feladatban Iz=18,5I_z = 18{,}5 A, a másik része perforált tálcán (E), ahol Iz=30I_z = 30 A. Az üzemi áram maximum Ib=14I_b = 14 A. Ellenőrizd az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z láncot mindkét szerelési módra! Megfelel-e a méretezés?

4. feladat (B) Tervezz anyaglistát egy 10 m hosszú, falon kívüli védőcsöves világítási szakaszhoz. A szakasz két 90°-os ívet, két kötődobozt, egy kapcsolót és egy lámpát tartalmaz. A vezetékek: fázis, nulla, védővezető és kapcsolt fázis. Milyen szerelési elemeket és mennyiségeket írsz fel?

5. feladat (C) Egy kerti világítási kört NYY-J kábellel 30 cm mélyre, közvetlenül köves földbe fektettek, homokágy és jelzőszalag nélkül. Néhány hét múlva a FI-relé old, a kábel köpenye pedig megsérült. Mondd el, mi a hiba oka, milyen kockázatot jelent, és hogyan kellene szakszerűen kialakítani a fektetést!

6. feladat (D) Egy tanműhelyi panelen a bekötött védőcsöves áramkörön a szigetelési ellenállást méred. Az eredmények: L–PE között 0,8 MΩ, N–PE között 0,6 MΩ, L–N között 0,5 MΩ. Értékeld az eredményt, ha a tanműhelyi utasítás szerint 1 MΩ a minimum! Mi lehet az ok, és hogyan jársz el?

15.4.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A falba süllyesztett kábel körül az építőanyag rosszabbul vezeti el a hőt, mint a levegő, ezért a terhelhetősége általában kisebb, mint a tálcán futó kábelé.
  2. A védőcső lehetővé teszi a vezeték kihúzását és új vezeték behúzását bontás nélkül, mechanikai védelmet ad, és rendezettebbé teszi a szerelést.
  3. A falba süllyesztett vezetéket a szerelési zónákban, vízszintesen és függőlegesen vezessük. Az átlós vezetés azért veszélyes, mert a későbbi fúrás helyét nem lehet megbízhatóan kitérni, és a szabványossági ellenőrzés kifogásolja.
  4. Földben való szerelést választanánk, földbe fektethető kábellel, homokágyban, jelzőszalaggal, megfelelő mélységben, fokozott igénybevételnél védőcsőben.
  5. A hőszigetelés mögött a hőelvezetés romlik, ezért a kábel terhelhetőségét csökkenteni kell, vagy a kábelt a hűvösebb oldalra kell helyezni.
  6. A közönséges építőhab nem tűzgátló minősítésű, a tűz és füst átjuthat az áttörésen, ezért csökken a tűzszakasz biztonsága.

1. feladat – megoldás. Szerelési módok például: falba süllyesztés, védőcső, kábelcsatorna, kábeltálca, valamint földben fektetés. A hőszigetelt falban a kábelt körülvevő szigetelés akadályozza a hőleadást, ezért kisebb IzI_z tartozik hozzá. A tálcán futó kábel körül a levegő áramolhat, így a hő jobban távozik, nagyobb IzI_z engedhető meg.

2. feladat – megoldás. Az átlós vezetést szabványos szerelési zónák hiánya miatt kifogásoljuk. A vezetéket vízszintesen a mennyezet vagy padló közelében, függőlegesen a sarkok, kapcsolók, aljzatok környékén kell vezetni. Így a későbbi fúrás helye kiszámítható, és a nyomvonal dokumentálható.

3. feladat – megoldás. Adott: Ib=14I_b = 14 A, In=16I_n = 16 A. Hőszigetelt falban (A2): Iz=18,5I_z = 18{,}5 A. Ellenőrzés:

14A≤16A≤18,5A.14\,\text{A} \le 16\,\text{A} \le 18{,}5\,\text{A}.

Ez teljesül. Tálcán (E): Iz=30I_z = 30 A.

14A≤16A≤30A.14\,\text{A} \le 16\,\text{A} \le 30\,\text{A}.

Ez is teljesül. A lánc mindig a nyomvonal legrosszabb hőleadású szakaszára döntő (itt A2, 18,5 A). A feladat feltevése szerint a többerű kábel a hőszigetelt falban védőcsőben, a fal belső felületén fut (A2; egyerű vezetéknél A1 és 19,5 A lenne); a hőszigetelésbe teljesen beágyazott kábelre más, kisebb terhelhetőség vonatkozik (lásd a valós esetet). A méretezés mindkét szerelési módban megfelelő, mert a vezeték terhelhetősége nagyobb, mint a kismegszakító névleges árama, és az üzemi áram sem haladja meg a védelmi áramot.

4. feladat – megoldás. Példaanyaglista: 10 m merev PVC védőcső, 2 db 90°-os kész ív vagy hajlítórugó, 2 db kötődoboz, 1 db kapcsolódoboz, 1 db lámpadoboz, rögzítőbilincsek a gyártói távolság szerint, kb. 10 m barna fázisvezető, 10 m fekete kapcsolt fázis, 10 m kék nulla, 10 m zöld-sárga védővezető, csővégi sorjázó, húzóspirál vagy húzószál. A pontos mennyiség a panel méreteitől és a dobozok helyétől függ.

5. feladat – megoldás. A hiba oka a szakszerűtlen földfektetés: a kábel nem került homokágyba, ezért a kövek megsértették a köpenyt, a jelzőszalag hiánya miatt pedig nem volt figyelmeztetés az ásáshoz. A sérült köpenynél nedvesség jutott a kábelbe, ezért a FI-relé oldott. A helyes kialakítás: megfelelő mélység, egyenletes homokágy, a kábel laza fektetése, felül homoktakarás, jelzőszalag, majd gondosan visszatöltött föld; úttest vagy gépjárműterhelés alatt védőcső.

6. feladat – megoldás. A mért értékek mindhárom mérési ponton 1 MΩ alatt vannak, ezért a tanműhelyi utasítás szerint az áramkör nem megfelelő. A lehetséges ok lehet nedvesség a kötődobozban, sérült szigetelés, beszorult vezeték a csővégben vagy poros, olajos szerelvény. Először feszültségmentes állapotban meg kell vizsgálni a dobozokat és a csővégeket, meg kell tisztítani, szükség esetén a sérült vezetéket cserélni, majd újra elvégezni a szigetelési mérést.

15.4.15 Rövid összefoglaló

A vezeték vagy kábel szerelési módja meghatározza, hogy a keletkező hő hogyan távozik, ezért közvetlenül befolyásolja a terhelhetőséget. Ugyanaz a 2,5 mm²-es rézvezető tálcán nagyobb áramot bír, mint hőszigetelt falban, védőcsőben. A gyakorlati szerelőnek ezért a nyomvonal tervezésekor mindig a konkrét szerelési módhoz tartozó IzI_z értéket kell használnia, és ellenőriznie kell az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z láncot. A védőcső a mechanikai védelmet és a cserélhetőséget szolgálja, a kábeltálca és kábellétra a rendezett, jól szellőző ipari vezetést, a földkábel pedig a kültéri összeköttetést. A nyomvonalat szabványos zónákban, vízszintesen és függőlegesen kell vezetni, átlósan tilos. A rögzítési távolságot, hajlítási sugarat és töltési arányt a gyártó és a vonatkozó szabvány szerint kell megválasztani. A tűzgátló áttöréseket minősített anyaggal kell lezárni, a nedves és kültéri bevezetéseket tömíteni, a hőszigetelésbe rejtett kábelt pedig vagy csökkentett terhelhetőséggel méretezni, vagy a hőszigetelésen kívül vezetni.

Továbbvitt eredmény. A szerelési mód kiválasztása és a nyomvonaltervezés itt tanult módszerét használjuk a Kapcsolók, dugaszoló aljzatok és szerelvények kapcsolások építésénél, valamint a Síncsatorna, energiaoszlop, kábeltálca és kábelpadló tálcás, létrás és síncsatornás szereléseinél.

15.4.16 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezethez felhasznált szabványi keret: MSZ HD 60364-5-52 a kisfeszültségű berendezések vezetékválasztásához és szereléséhez. A védőcsőrendszerek, kábeltálcák, kábellétrák és kábelcsatornák pontos termékszabványait, a rögzítési távolságokat és a hajlítási sugarakat a konkrét termék gyártói adatlapja, valamint a hatályos szabványkiadás alapján kell ellenőrizni. A megadott terhelhetőségi értékek tanulási példák, nem tervezési alapadatok.