Képzeld el, hogy egy lakásfelújításnál a kivitelező elkészült a falvéséssel és a vezetékek behúzásával. A megrendelő most már látni akarja a kapcsolókat és a konnektorokat. Te megérkezel a dobos papírdobozokkal. Ha rossz szerelvényt választasz, vagy rosszul kötöd be, az nemcsak bosszúságot okoz, hanem életveszélyes is lehet. Ez a fejezet azért fontos, mert itt találkozik a villanyszerelő munkája a felhasználóval: a rosszul bekötött vagy alulméretezett szerelvény tüzet okozhat, az elmaradt védővezető pedig áramütést.
A fejezet célja, hogy magabiztosan meg tudd különböztetni a kapcsoló, a váltókapcsoló és a keresztkapcsoló belső felépítését, ismerd a földelt dugaszoló aljzatok jelöléseit, és a szerelvényt biztonságosan, a gyártó adatlapja szerinti csavarnyomatékkal tudd rákötni a hálózatra.
Egy egyszerű lakásáramkörben a fázist mindig a kapcsoló szakítja meg, a nulla és a védővezető pedig általában a kötődobozban halad tovább. A földelt dugaszoló aljzatnál mind a három vezető (fázis, nulla, védővezető) közvetlenül csatlakozik.
Az ábrán látod: a Q1 kismegszakítóról kiinduló barna fázisvezeték belemegy az S1 kapcsolóba, majd a kapcsoló kimenetéről a H1 lámpához, onnan pedig vissza a kék nullavezetőre; a lámpatest PE kapcsa a zöld-sárga védővezetőre csatlakozik. Az aljzatkört a Q2 áramvédő kismegszakító (FI/LS, B16, 30 mA) védi: a fázis és a nulla is ennek egy-egy pólusán át jut az X1 aljzat L, illetve N kapcsára, a zöld-sárga védővezető pedig megszakítás nélkül a PE kapocsra (a szaggatott vonal a két pólus közös működtetését jelzi). A három vezető (L, N, PE) sehol nincs összekötve; a keresztező vonalak csatlakozási pont nélkül nem érintkeznek.
Definíció. A kapcsoló (kapcsolókészülék a szerelvény értelmében) olyan kézzel működtetett szerelvény, amely egy áramkört (általában a fázisvezetőt) szakít meg vagy zár be. A magyar és európai háztartási gyakorlatban a világítási kapcsoló névleges árama általában 6 A vagy 10 A.
Definíció. A váltókapcsoló (angolul: two-way switch) egy bemeneti és két kimeneti kapoccsal rendelkező kapcsoló. Ez nem „ki-be” kapcsoló, hanem átváltó: a közös pontját (a gyártók általában „L” vagy nyíllal jelölik) hol az egyik, hol a másik kimenetére köti. Ezzel két helyről lehet ugyanazt a lámpát vezérelni.
Definíció. A keresztkapcsoló (angolul: intermediate switch) két váltókapcsoló közé iktatott, négy kivezetésű szerelvény. Megcseréli a rajta átfutó két „váltóvezetéket”. Ha kettőnél több (három, négy stb.) helyről akarsz kapcsolni, a két szélső váltókapcsoló közé annyi keresztkapcsolót teszel, ahány közbenső kapcsolási pontra szükség van.
Definíció. A földelt dugaszoló aljzat olyan csatlakozó szerelvény, amely a fázis- és nullavezetőn kívül védővezető (PE) csatlakoztatására alkalmas érintkezővel is rendelkezik. A háztartási aljzatok szabványos névleges árama Magyarországon 16 A, névleges feszültsége 230 V. A hazai fogyasztói dugaszoló rendszerben a védőérintkezős kivitel a meghatározó (CEE 7/3 típusú aljzat, köznyelven „földelt (schuko) aljzat” – ellenőrizendő: az aktuális hazai gyakorlat szerinti típusjel). A 230 V-os áramkörbe ilyen, védővezetős aljzatot szerelünk.
A szerelvényeken a gyártó feltünteti: - a névleges feszültséget (pl. 250 V~), - a névleges áramot (pl. 10 AX, 16 A), - a védettségi fokot (pl. IP20), - a kapcsolási sémát (különösen váltó- és keresztkapcsolónál, piktogrammal).
Szabály. Fázist mindig a kapcsoló, ne a nulla vezetőt szakítsa meg. Ennek oka: ha kikapcsolt lámpánál cserélsz izzót, a lámpafoglalat ne legyen fázisfeszültségen. Ha a nullát szakítanád meg, a fázis kikapcsolt állapotban is ott lenne a foglalatban.
A kapcsoló bekötésekor az áramkör fázisvezetője a kapcsoló bemenetére, a kapcsolt fázis (gyakran „kapcsolt szál” vagy „visszatérő”) pedig a kapcsoló kimenetére kerül. A nulla és a védővezető a kötődobozban vagy a szerelvény mögött halad tovább; az egyszerű (mechanikus) világítási kapcsolónak nincs N-kapcsa, ezért a nullát nem a kapcsolóhoz kell vinni.
A váltókapcsolónak három kapcsa van: - egy közös kapocs (általában L), - két váltókapocs (általában 1 és 2, vagy két nyíl jelöli).
A keresztkapcsolónak négy kapcsa van, amelyeket a gyártók gyakran páronként jelölnek (pl. 1/1’ és 2/2’ vagy nyilakkal). A rajzjelet a Kapcsolók és mágneskapcsolók rajzjelei, kapocsjelölések alfejezetben ismered meg részletesen.
Szabvány. A háztartási és hasonló jellegű rögzített villamos szereléshez használt kapcsolókra vonatkozó termékszabvány az MSZ EN 60669-1. A dugaszoló aljzatokra az MSZ EN 60884-1 vonatkozik (ellenőrizendő: az aktuális szabványkiadás száma és címe). A szerelvény kiválasztását a létesítési szabvány, az MSZ HD 60364 sorozat követelményeihez kell illeszteni. A gyártói adatlap a bekötési nyomatékot és a vezeték-keresztmetszet tartományt adja meg; a te feladatod, hogy az adott szerelvényhez tartozó adatlapot elolvasd.
Összefüggés. A szerelvény kapcsainak csavarnyomatékát mindig tartsd be. Ha túl kicsi a nyomaték, a vezeték nincs szilárdan rögzítve, meglazulhat, és a rossz érintkezés melegedést, ívet, akár tüzet okozhat. Ha túl nagy, a kapocs menete elszakadhat, a csavar elnyíródhat, vagy a több eres vezeték elvékonyodhat. A tipikus lakásszerelvény kapcsainál a gyártók általában 0,4–0,8 Nm közötti nyomatékot adnak meg (ellenőrizendő: a konkrét szerelvény gyártói adatlapja). Ezért fontos a nyomatékkulcs vagy legalább a szerelői gyakorlat alapján jól beállított csavarhúzó.
A tömör (H07V-U) és a merev sodrott (H07V-R) vezetőt közvetlenül, a finom sodratú hajlékony vezetőt (például H05V-K, H07V-K) érvéghüvellyel kötjük be, ha a kapocs gyártója nem engedi másképp. Finom sodratú vezetőt érvéghüvely nélkül csavaros kapocsba szorítani tilos, mert a csavar elnyírja az egyes ereket, a kapocs meglazul, és a vezeték kicsúszik (a pontos vezetékmegmunkálást lásd a Munkahely, szerszám, vezetékmegmunkálás, érvéghüvely és kábelsaru alfejezetben).
A csatlakoztatáshoz a szerelvény hátoldalán lévő kapcsokat figyelmesen meg kell nézni. A hagyományos csavaros kapocsnál a csavart teljesen ki kell lazítani, a vezetéket a csavar és a kapocslemez közé, a kapocslemez alá kell vezetni, majd a megfelelő nyomatékkal meghúzni. A rugós (szorítós) kapocsnál a rugót nyomólemezzel vagy csavarhúzóval ki kell nyitni, a vezetéket be kell tolni, majd a rugót vissza kell engedni. A rugós kapocs általában egyforma erőt fejt ki, de csak a megadott keresztmetszet-tartományban, ezért az 1,5 mm²-es és a 2,5 mm²-es vezeték bekötésekor figyelni kell a gyártó jelölésére.
Szabály. A szerelvény mögötti kötődobozban a védővezetőt (PE) és a nullavezetőt (N) rendszerint tovább kell kötni. A fázisvezetőt a kapcsolóhoz kell vezetni, a kapcsolt fázist pedig vissza a lámpához. A lámpa nulláját a kötődobozban a tápláló kör nullájához kötjük. (Nullavezetőt csak az elektronikus kapcsoló – mozgásérzékelő, elektronikus dimmer, okoskapcsoló – igényel, ha a gyártó előírja; az egyszerű mechanikus kapcsolónak nincs N-kapcsa.) Ha több fogyasztói áramkört szerelsz, soha ne vonj össze két különböző kismegszakítóról táplált nullavezetőt, mert az áram-védőkapcsolós (FI) védelemnél vándoráramot okoz.
Definíció. Az IP-védettség (ingress protection, behatolás elleni védelem) az MSZ EN 60529 szerint két számjeggyel jelöli a szerelvény burkolatának védettségét. Az első számjegy a szilárd idegen testek (pl. ujjak, por) elleni, a második a víz behatolása elleni védelmet mutatja.
A leggyakoribb szerelvény-védettségek:
A fürdőszobai és kültéri szerelvények kiválasztásánál az IP-védettség mellett a szükséges zónák is számítanak (lásd az Aljzatkörök és fogyasztói csatlakozások, nedves helyiségek alfejezetet).
Definíció. A mechanikai ütésállóság az IK-kóddal jelölhető (MSZ EN 62262). Például az IK05 egy 0,7 J energiájú ütést, az IK07 egy 2 J energiájú ütést bír ki (ellenőrizendő: az aktuális értékek). Ipari csarnokban, raktárban, közlekedő folyosón olyan szerelvényt kell választani, amely a várható mechanikai behatásnak ellenáll, különben a burkolat eltörik, és a feszültség alatt álló rész hozzáférhetővé válik.
1. példa – Áramköri terhelés számítása (16 A-es aljzat)
Adott: egy 230 V névleges feszültségű, 16 A névleges áramú földelt dugaszoló aljzat. Keresett: mekkora a legnagyobb ellenállásos fogyasztói teljesítmény, amelyet tartósan rá lehet kapcsolni?
Képlet:
Mivel egy izzószálas fűtőtest vagy egy vízforraló gyakorlatilag tiszta ellenállás, .
Behelyettesítés:
Ellenőrzés: a 16 A-es kismegszakító védi az áramkört, így a 3680 W-os terhelés a névleges áramot éppen eléri, de nem lépi túl. A gyakorlatban a hosszú távú, folyamatos terhelést célszerű a névleges érték alatt tartani, mert a szerelvény és a kábel melegszik. Ezért egy 16 A-es áramkörre inkább legfeljebb kb. 3500 W-os fogyasztót tervezünk, ha az tartósan üzemel.
2. példa – Szerelvény kiválasztása a helyiség és a zóna szerint
A fürdőszoba 0., 1. és 2. zónájában 230 V-os dugaszolóaljzat nem helyezhető el – az IP-fokozattól függetlenül (kivétel a szabvány szerinti SELV/borotvacsatlakozó; ellenőrizendő: MSZ HD 60364-7-701 aktuális kiadás). A zónákon kívül elhelyezett aljzat 30 mA-es RCD-vel védett körre kerül, és ha vízpermet érheti, legalább IPX4 védettségű legyen. A zónahatárokat az Aljzatkörök és fogyasztói csatlakozások, nedves helyiségek alfejezet tárgyalja. A szerelőnek ezért előbb a helyiséget, a zónákat és a helyi előírásokat kell felmérnie, és csak utána rendelheti meg a szerelvényt.
3. példa – Kapocsnyomaték ellenőrzése
Egy gyártó a földelt aljzat kapcsainál 0,8 Nm nyomatékot ír elő. A szerelő nyomatékkulccsal dolgozik, de a kulcs skálája csak 0,5 Nm-es osztásokban állítható. Kérdés: hova állítsa? A 0,5 Nm 0,3 Nm-rel (kb. 38 %-kal) kevesebb, az 1,0 Nm 0,2 Nm-rel (25 %-kal) több az előírtnál; egyik sem fogadható el (0,5 Nm-nél a kötés meglazulhat). Egyértelmű: be kell szerezni egy olyan nyomatékkulcsot, amely 0,1 Nm-es pontossággal beállítható, vagy a gyártó által engedélyezett másik meghúzási módszert kell használni. A helyes gyakorlat az, hogy a szerelvényhez kapott dokumentációt mindig elolvassuk, és nem a „kézre húzom” módszert választjuk.
Egy társasházi lakásban a tulajdonos arról panaszkodik, hogy a hálószobai konnektor melegszik. A szerelő megbontja a szerelvényt, és látja, hogy a barna fázisvezető csatlakozása a kapocsban meglazult, a szigetelés pedig a kapocsnál megbarnult. A megolvadt szigetelés már rövidzárlat-közeli állapotot mutatott.
A hiba oka az volt, hogy a korábbi szereléskor a csavart nem húzták meg a gyártó által előírt 0,8 Nm nyomatékkal, és a sodrott vezetékre nem került érvéghüvely. A vezeték a hőtágulás és a dugaszolás okozta rezgés hatására meglazult. A szerelő a sérült szakaszt kicserélte, érvéghüvellyel látta el a sodrott eret, és nyomatékkulccsal húzta meg a kapcsot. A tanulság: a szerelvény nem „készen van” akkor, amikor a csavar megfogta a vezetéket; a megfelelő szorítóerő nélkül a szerelvény később hőtermelő hibává válik.
Cél. Meglévő, elavult vagy sérült szerelvény cseréje azonos körülmények között, a csatlakoztatási szabályok betartásával.
Eszközök és anyagok. Kétpólusú feszültségvizsgáló (MSZ EN 61243-3, megfelelő CAT-kategóriával – ellenőrizendő), multiméter, szigetelő csavarhúzó készlet, nyomatékkulcs (0,1–1,5 Nm tartomány), kábelkésező, csupaszoló fogó, érvéghüvely-fogó (ha sodrott eret kötsz), a kiválasztott szerelvény, érvéghüvelyek, szigetelőszalag, a szerelvény gyártói adatlapja.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. Hálózati feszültségű (230/400 V) munkát csak jogosult, arra képesített személy végezhet.
Tilos. A feszültségmentességet fázisceruzával (egypólusú, kapacitív vagy glimmlámpás jelzővel) megállapítani: a jelzése a test és a talaj állapotától függ, az N–PE és L–N feszültséget nem mutatja, és a hibás „nincs feszültség” jelzés halálos balesetet okozhat.
Az öt biztonsági szabály sorrendje. (Az öt szabályt lásd a Villamos munkavégzés biztonsága: az öt szabály és a munkaengedély alfejezetben.) 1. Lekapcsolás. Keresd meg a szerelvényt tápláló áramkört, és kapcsold le a kismegszakítót. 2. Visszakapcsolás elleni biztosítás. A kismegszakítót reteszelővel vagy lezárt kismegszakító-zárral biztosítsd, és helyezz el „Ne kapcsolj be!” táblát. 3. Feszültségmentesség ellenőrzése. Kétpólusú feszültségvizsgálóval – amelyet előtte és utána ismert feszültségen kipróbálsz – ellenőrizd a szerelvény kapcsain, hogy L–N, L–PE és N–PE között nincs feszültség. Csak akkor fogj a bontáshoz, ha nincs feszültség. 4. Földelés és rövidre zárás. Lakossági szerelvénycserénél általában nem kell külön földelő rövidzár-szerelés, ha a feszültségmentesség egyértelmű. Ha a munkavégzési utasítás előírja, akkor a munkahelyen az előírás szerint járj el. 5. Szomszédos feszültség alatti részek lefedése. Ha a dobozban több áramkör is fut, a szomszédos kapcsokat takard le, vagy szigeteld, nehogy véletlenül hozzáérj.
Bekötési lépések (recept):
Ellenőrzési pontok: Minden kapocsnál a vezeték nem mozdul, nem lóg; a szigetelés nem lóg be a kapocsba; a védővezető folytonossága a szerelvény PE kapcsától a lakáselosztó PE-sínjéig megvan; a szerelvény takarókerete egyenesen áll, a rögzítőcsavarok nem feszítik el a dobozt.
Hiba 1: A nullavezetőt szakítják meg a kapcsolóval, és a fázis marad a lámpán. Ha valaki kikapcsolt állapotban cserél lámpát, a fázis akkor is jelen van a foglalatban. Áramütést szenvedhet. A helyes gyakorlat az, hogy a fázis mindig a kapcsolón keresztül jut a lámpához.
Hiba 2: A védővezetőt lelógatják, vagy „majd később” bekötik. A szerelvényen a PE kapocs üresen marad. Ha a készülék testzárlatos lesz, a burkolat a fázisfeszültségre kerül, és mivel nincs védővezetői út, sem a kismegszakító, sem az áram-védőkapcsoló nem kapcsol le automatikusan. Az RCD csak akkor old, amikor már egy ember testén át folyik az áram – ez kiegészítő védelem, nem helyettesíti a PE-t és az önműködő lekapcsolást. A PE vezetéket mindig, azonnal be kell kötni.
Hiba 3: Sodrott vezetéket érvéghüvely nélkül szorítanak csavaros kapocsba. A csavar a sok vékony eret szétnyomja, a vezeték meglazul, és a kapocs melegszik. A helyes gyakorlat: érvéghüvelyt préselni, vagy a szerelvényhez való merev rézvezetéket használni.
Hiba 4: A rögzítőcsavart túlhúzzák. A kapocs menete megugrik vagy eltörik. A szerelvényt ilyenkor cserélni kell, mert a kapocs nem ad megbízható kötést. A nyomatékkulcs használata megakadályozza ezt.
1. feladat (A). Sorold fel, milyen jelöléseket találsz általában egy földelt dugaszoló aljzat hátoldalán, és jelentésüket.
2. feladat (A). Egy 230 V-os áramkörre 10 A-es kapcsolót szerelünk. Mekkora a legnagyobb világítási teljesítmény, amit ez a kapcsoló kapcsolhat esetén?
3. feladat (B). Egy lakásban 3 helyről akarjuk kapcsolni ugyanazt a lámpát. Milyen típusú szerelvényeket kell beszerezni, és hány darabot?
4. feladat (B). Rajzold le egy váltókapcsoló kapcsait, és jelöld be, hogy hová csatlakozik a bejövő fázis, a két váltóvezeték, és mi történik a kimeneti közös ponttal.
5. feladat (C). Egy szerelő egy kültéri, fedett teraszon lévő aljzat cseréjét végzi. A régi aljzat IP20-as, a burkolata megrepedt. A megrendelő a legolcsóbb műanyag aljzatot kéri. Milyen műszaki érvekkel világítod meg, hogy miért kell IP44-es vagy annál jobb védettségű szerelvényt választani?
6. feladat (D). Egy megrendelő panaszkodik, hogy az új aljzat bedugásakor szikra képződik, és a kapocs felől enyhe égett szag érezhető. Az áramkör kismegszakítóját már lekapcsoltad és biztosítottad. Írd le a hibaellenőrzés lépéseit, mit mérsz, mit nézel meg először, és mi a legvalószínűbb ok?
Önellenőrzés – válaszok: 1. Igaz. A kapcsoló a fázist szakítja meg, hogy kikapcsolt állapotban a foglalat ne legyen feszültség alatt. 2. Az IP44 védettség: 1 mm-nél nagyobb szilárd tárgyak ellen védett, és bármely irányból fröccsenő víz ellen védett. 3. A túl kis nyomaték melegedő, kilazuló kötést, a túl nagy nyomaték törést, elnyíródást okoz. Mindkettő tüzet vagy meghibásodást okozhat. 4. Négy kapcsa van. 5. . Az áram . Ez meghaladja a 16 A-es aljzat és a kismegszakító névleges értékét, ezért tilos. 16 A-es körön a névleges határ 3680 W, tartós fűtőterhelésre az 1. példa szerint kb. 3500 W-nál nem több. 6. A feszültségmentességet kétpólusú feszültségvizsgálóval L-N, L-PE és N-PE kapcsok között; a vizsgálót előtte és utána ismert feszültségen ellenőrizd. Csak ha mindenhol 0 V-ot mutat, akkor köthető ki.
1. feladat megoldása. Általában L (fázis, barna), N (nulla, kék), PE vagy földelés szimbólum (védővezető, zöld-sárga). Ezen kívül: névleges feszültség (250 V~), névleges áram (16 A), IP-védettség (pl. IP20), a gyártó logója, típusjel. A kapocsnál gyakran feltüntetik a vezeték befogadható keresztmetszetét.
2. feladat megoldása. . Ellenőrzés: 10 A-es kismegszakítóhoz illik a 10 A-es kapcsoló, a 2300 W éppen a 10 A-es kör névleges terhelése; tartós terhelésnél ennél kisebbet célszerű kapcsolni.
3. feladat megoldása. Három helyről kapcsoláshoz 2 darab váltókapcsoló és 1 darab keresztkapcsoló kell. A váltókapcsolók a két szélen, a keresztkapcsoló középen.
4. feladat megoldása. A váltókapcsolón: L (vagy nyíllal jelölt közös) kapocsra a fázis; a másik két kapocsra (1 és 2) a két váltóvezeték. Az áram a közös pontból vagy az egyik, vagy a másik kimenetre megy. A másik váltókapcsolónál a közös kapocs a lámpához csatlakozó „kapcsolt szál”.
5. feladat megoldása. A kültéri, fedett teraszon lévő szerelvény párának, csapóesőnek és fröccsenő víznek lehet kitéve. Az IP20 csak ujjak ellen védett, nedvesség bejuthat a kapocsba, ami korróziót, átívelést, rövidzárlatot okozhat. A megrepedt burkolatú IP20-as aljzat ráadásul feszültség alatt álló részt tesz hozzáférhetővé. A helyes választás legalább IP44 védettségű szerelvény.
6. feladat megoldása. Legvalószínűbb ok a kilazult kapocs vagy a rosszul bekötött (pl. érvéghüvely nélküli) sodrott vezeték. Lépések: 1. Feszültségmentesítés és biztosítás. 2. A szerelvény bontása, a kapcsok megtekintése. 3. A vezetékek húzogatása: ha a fázis kihúzható a kapocsból, az a hiba. 4. Ellenőrizni, hogy a vezeték nem égett-e meg, a szigetelése nem olvadt-e. 5. A hibás szakaszt cserélni, érvéghüvelyt felhelyezni, a kapcsot nyomatékkal meghúzni. 6. Visszaszerelés és működési próba.
A kapcsolók, váltó- és keresztkapcsolók, valamint a földelt dugaszoló aljzatok a villanyszerelő napi munkájának alapvető szerelvényei. A csatlakoztatásuknál a legfontosabb szabály, hogy a fázist a kapcsoló szakítsa meg, a nulla és a védővezető pedig folytonos maradjon. A földelt aljzatnál a barna vezeték az L, a kék az N, a zöld-sárga a PE kapocsba kerül. A szerelvényeken a gyártók feltüntetik a névleges feszültséget, áramot, védettséget és a kapcsolási sémát. A vezetékeket a szerelvény kapocsához a gyártó által előírt csavarnyomatékkal kell rögzíteni, mert a túl laza kötés melegszik, a túl szoros kötés pedig tönkreteszi a kapcsot vagy a vezetéket. A nedves és kültéri helyeken a magasabb IP-védettség (pl. IP44) elengedhetetlen. Továbbvitt eredmény. A kapcsoló, váltó- és keresztkapcsoló felépítését, valamint a földelt aljzat bekötését a Világítási áramkörök: egypólusú, soros, váltó és kereszt alfejezetben használjuk fel, ahol a kész kapcsolási rajzokat és vezetékezést mutatjuk be. A nedves helyiségekre vonatkozó IP- és zónakövetelményeket az Aljzatkörök és fogyasztói csatlakozások, nedves helyiségek alfejezet tárgyalja. A gyakorlati munkánál mindig a hatályos szabvány (MSZ HD 60364 sorozat, MSZ EN 60669-1, MSZ EN 60529) és a gyártó adatlapja a mérvadó.
A fejezet a magyarországi és európai gyakorlatra épül. A termékszabványok (MSZ EN 60669-1, MSZ EN 60884-1, MSZ EN 60529, MSZ EN 62262) aktuális kiadását, a gyártói csavarnyomaték- és keresztmetszet-értékeket, valamint a kültéri/nedves helyiségi zónák pontos határait a felhasználáskor ellenőrizni kell a hatályos szabvány és a gyártói adatlap szerint (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadások és gyártói nyomatékértékek).