13.4 Szerelési dokumentáció, referenciajelölés és átadás

13.4.1 Miért kell dokumentálni?

Egy villanyszerelő sokszor egyedül készít el egy elosztót, egy motorvezérlést vagy egy teljes lakáshálózatot. A munka végeztével azonban nem elég, hogy a berendezés működik: a következő szerelőnek, a felülvizsgálónak, a karbantartónak és a megrendelőnek is értenie kell, mit lát. A dokumentáció nélküli berendezés olyan, mint egy könyv tartalomjegyzék és oldalszámok nélkül: lehet benne keresni, de drága és balesetveszélyes. A rosszul feliratozott kismegszakító vagy a hiányzó kapcsolási rajz miatt a hibakeresés órákig tarthat, egy tévesen feltételezett bekötés pedig komoly baleset forrása lehet.

Motiváló helyzet. Egy társasház lépcsőházi elosztójában időrelé hibát kell keresni. A régi szerelő nem hagyott rajzot, a vezetékek színe vegyes, a sorkapcsokon nincs felirat. A hibakeresés három órát vesz igénybe, mert a szerelő minden áramkört feszültségmentesítés után kézzel követ végig. Ugyanez a munka friss, pontos dokumentációval kb. fél óra lett volna.

13.4.2 A szerelői dokumentáció elemei

Definíció. A szerelési dokumentáció azoknak a rajzoknak, jegyzékeknek, utasításoknak és jegyzőkönyveknek az összessége, amelyek leírják egy villamos berendezés felépítését, bekötését, működését, valamint az üzembe helyezés, ellenőrzés és karbantartás során végzett munkákat.

A gyakorlatban a következő elemeket kell megkülönböztetni:

  1. Terv – a kivitelezés alapjául szolgáló, a tervező által készített rajz és leírás. A szerelő ezt kapja meg, de munkája során módosulhat.
  2. Kiviteli rajz – a megvalósult állapotot rögzítő rajz. Ide kell rávezetni minden változást: ha a vezeték más útvonalon halad, ha a megszakító típusa más, ha a kapocs más pozícióba kerül. Ez a rajz az átadás egyik legfontosabb dokumentuma.
  3. Kapcsolási rajz – a készülékek villamos kapcsolatát logikai sorrendben mutatja, nem a tényleges elrendezésben. A vezérlési rajz a kapcsolási rajz egy speciális fajtája, amely a vezérlés logikáját mutatja.
  4. Kezelési utasítás – rövid, a felhasználónak szóló leírás: mit hogyan kapcsoljon, mit ne érintsen, mit jelent a jelzőlámpa, kinek szóljon, ha hiba van.
  5. Feliratok – a készülékeken, sorkapcsokon, vezetékeken lévő azonosítók. A felirat nélküli kapocs nem azonosítható, ezért a feliratozás a szerelői munka kötelező része.

Összefüggés. A tervező kapcsolási és elrendezési rajzaiból dolgozik a szerelő; a szerelés közbeni változásokat ezekre vezeti rá, így áll elő a kiviteli (megvalósulási) dokumentáció. A feliratok a rajzok jelöléseire utalnak, a kezelési utasítás pedig a feliratokhoz kapcsolódik. Ha bármelyik hiányzik, a lánc megszakad.

13.4.3 Referenciajelölés alapjai

A villamos berendezés elemeinek egyértelmű azonosítására nem elég a „bal oldali mágneskapcsoló” vagy „az a biztosíték” megnevezés. Referenciajelölésnek nevezzük azt a szabványos kódrendszert, amely a berendezés minden elemét egyedi azonosítóval látja el.

Szabály. A termékjelölés egy betűkódból (az elem fajtája: Q kapcsoló, F védelem, K mágneskapcsoló, M motor, T transzformátor, S vezérlőkapcsoló, H jelzőlámpa, X sorkapocs) és sorszámból áll (K1, Q2); a készülék egy kapcsát kettősponttal fűzzük hozzá (-K1:A1, -K1:13). A könyvben rövidített írásmódként a K1 / 13–14 alak is szerepel: ez a K1 13-as és 14-es kapcsa közötti érintkezőt jelenti (a szabványos alakban -K1:13 és -K1:14, ellenőrizendő: MSZ EN IEC 81346-1). A teljes referencia az áramkörben egyértelmű.

Példa:

Megjegyzés. A referenciajelölés nemcsak a rajzon, hanem a készüléken lévő feliraton is megjelenik. A szerelőnek a rajzot és a valóságot össze kell tudnia kapcsolni: ha a rajzon K1 szerepel, a szekrényben is meg kell találni a K1 feliratú készüléket.

Rajz – valóság – mérés hármas. A referenciajelölés a kapocsjelöléssel együtt éppen ezt a hármast teszi ellenőrizhetővé: a rajzon látod a bekötést, a készüléken látod a feliratot, a mérőpontot a felirat alapján azonosítod.

A referenciajelölés részletes rendszerét az MSZ EN 81346 szabványsorozat írja le. Három nézőpontot különböztet meg: = funkció-orientált (mit csinál), + hely-orientált (hol van), - termék-orientált (mi az); a kapocs jele :. A három nézőpont egymás mellett is szerepelhet. (ellenőrizendő: MSZ EN IEC 81346-1 aktuális kiadás és magyar jelölési változatok)

Megjegyzés a betűjelekről. A könyv a hazai gyakorlatban elterjedt betűjeleket használja (K mágneskapcsoló, H jelzőlámpa). Az MSZ EN 81346-2 újabb osztályozása szerint a főáramkört kapcsoló mágneskapcsoló jele Q (QA), a jelzőlámpáé P (PF); a terven mindig a rajzjegyzék/készülékjegyzék a mérvadó (ellenőrizendő: MSZ EN IEC 81346-2 aktuális kiadás).

A referenciajelölés felépítése - A három nézőpont (funkció, hely, termék) egymás mellett is szerepelhet, pl. =M01+S01-K1:A1; a kapocs jele a kettőspont. A szerelőnek ezt a kódot kell tudnia a rajzon és a valóságban is olvasni.

13.4.4 Építési napló és e-napló

A kivitelezés során a munkafolyamatokat és az ellenőrzéseket nyomon kell követni. Az építési napló a kivitelezés hivatalos dokumentuma, amelybe a kivitelező, a műszaki ellenőr és az építtető bejegyzéseket tehet. A napló vezetésének pontos szabályait jogszabályok írják elő, és a gyakorlatban már elektronikus építési napló (e-napló) is használatos.

Figyelem. Az építési napló vezetése nem adminisztrációs teher, hanem a minőségbiztosítás eszköze. Ha egy hiba később peres üggyé válik, a napló bejegyzései bizonyítják, hogy a szerelő mit mikor végzett el, és milyen ellenőrzések történtek. A villanyszerelő saját munkájának bejegyzésével védi magát: „feszültségmentesítés megtörtént, a kötések meghúzva, a szigetelési ellenállás mérése megtörtént”.

Szabály. Az építési naplóba be kell jegyezni legalább: a munkavégzés helyét és idejét, a munkavégzés tartalmát, az ellenőrzések eredményét, az észrevételeket és a védelmi intézkedéseket. A pontos formai követelményeket a hatályos építésügyi jogszabályok tartalmazzák. (ellenőrizendő: aktuális jogszabály)

13.4.5 Átadás-átvétel, megfelelőségi nyilatkozat, mérési jegyzőkönyvek

A munka befejezésekor a berendezést át kell adni a megrendelőnek. Az átadás-átvétel nem egyetlen aláírás, hanem folyamat:

  1. A szerelő összeállítja a dokumentációs csomagot: kiviteli rajz, kapcsolási rajz, feliratok listája, kezelési utasítás, mérési jegyzőkönyvek, kivitelezői nyilatkozat, a beépített termékek gyártói megfelelőségi nyilatkozatai és adatlapjai.
  2. A kivitelezői nyilatkozat a vonatkozó építésügyi jogszabály szerint igazolja a munka szabványos kivitelezését; az első ellenőrzés jegyzőkönyve (MSZ HD 60364-6) a vizsgálatok eredményeit rögzíti; a beépített termékek (például az MSZ EN 61439 szerinti elosztó) gyártói megfelelőségi nyilatkozata külön irat (ellenőrizendő: hatályos jogszabály és szabvány).
  3. A mérési jegyzőkönyv tartalmazza a védelmi és működési mérések eredményeit: szigetelési ellenállás, hurokimpedancia, áram-védőkapcsoló (RCD) kioldási vizsgálata (kioldási idő és kioldóáram), folytonossági vizsgálat, működési próbák.
  4. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben a felek rögzítik, hogy a berendezést átadták és átvették, a működést bemutatták, az esetleges hibákat vagy hiányosságokat és azok javítási határidejét feltüntetik.
  5. A jegyzőkönyvek egy példánya a megrendelőhöz, egy a kivitelezőhöz kerül.

Továbbvitt eredmény. A mérési jegyzőkönyv azonos logikáját és formai elemeit használjuk a Minőségbiztosítás és szerelői ellenőrzés, az Elosztó szerelése, kapcsolási rajz és feliratozás és a Jegyzőkönyv, szabványossági felülvizsgálat és hibakeresés alfejezetekben. Az ipari fogyasztói berendezések csatlakoztatásakor a csatlakozási dokumentációt a Csatlakozási hely és ipari fogyasztói berendezés kialakítása alfejezetben tárgyaljuk.

13.4.6 Gyakorlati útmutató: Átadási dokumentáció összeállítása (ellenőrzőlista)

Cél: a kész berendezéshez hiánytalan dokumentációs csomag összeállítása.

Biztonsági korlát. A dokumentáció összeállításához szükséges helyszíni ellenőrzés (feliratok, bekötés összevetése) feszültségmentesítés után, az öt biztonsági szabály szerint végezhető; feszültség alatti mérést csak jogosult személy végezhet.

A dokumentációs csomag ellenőrzőlistája:

  1. Rajzok ellenőrzése: a kiviteli rajz a megvalósult állapotot mutatja-e? A kapcsolási rajz egyetlen kapcsolást sem hagy ki?
  2. Referenciajelölések és feliratok: a készülékeken lévő feliratok megegyeznek a rajzokkal? Minden sorkapocs, kismegszakító, jelzőlámpa feliratozva van?
  3. Mérési jegyzőkönyv: minden szükséges védelmi mérés el lett végezve, az eredmények a határértéken belül vannak?
  4. Kezelési utasítás: tartalmazza a működtetés módját, a tiltott beavatkozásokat, a hibajelzések magyarázatát?
  5. Kivitelezői nyilatkozat, első ellenőrzési jegyzőkönyv, gyártói megfelelőségi nyilatkozatok: aláírt, dátumozott, a berendezés azonosítására alkalmas adatokat tartalmaznak?
  6. Átadás-átvételi jegyzőkönyv: a felek aláírták, a működési próbák dokumentálva vannak?
  7. E-napló / építési napló: minden bejegyzés lezárult, a dokumentáció hiteles?
  8. Mentés és tárolás: a dokumentumokat papír alapon és elektronikusan is megőrizték? A megrendelő kapott példányt?

13.4.7 Szabványi háttér

Szabvány. A villamosipari dokumentációk és rajzok készítésére vonatkozó szabályokat az MSZ EN 61082 szabványsorozat, a rajzjeleket az MSZ EN 60617, a referenciajelölést az MSZ EN 81346 szabványsorozat tárgyalja. A mérési jegyzőkönyvek tartalmát a hibavédelem és az ellenőrzés fejezetek szabványai határozzák meg. (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás és pontos szám) A kivitelezői nyilatkozatban a kivitelező kijelenti, hogy a munkát a vonatkozó MSZ HD 60364 és egyéb előírások szerint végezték (ellenőrizendő: hatályos jogszabály).

13.4.8 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy felújított irodaház elosztószekrénye hibátlanul működött, de a kivitelező elmulasztotta feliratozni a kismegszakítókat. Két héttel az átadás után az egyik iroda aljzatkörén zárlat keletkezett. A karbantartó a felirat nélküli elosztóban nem tudta azonosítani az adott kismegszakítót, ezért a főmegszakítót kapcsolta le, ami az egész irodaházat áramtalanította. A javítás során kiderült, hogy a kismegszakítók feliratozásán kívül a kiviteli rajz sem készült el. A tanulság: a feliratok és a kiviteli rajz nem kényelmi, hanem biztonsági elem. Az ilyen esetek elkerülése miatt kell a dokumentációs csomagot már a szerelés során, nem utólag összeállítani.

13.4.9 Tipikus hibák

Hiba 1: A kiviteli rajzot nem vezetik. A szerelő a tervben szereplő vezetékutat megváltoztatja, de a rajzon nem jelöli. A későbbi javítás során a szerelő rossz helyen fúr, mert a rajz szerint ott nincs vezeték. Helyes gyakorlat: minden változást azonnal rávezetni a rajzra, és a módosított rajzot az átadási dokumentációhoz csatolni.

Hiba 2: A feliratok és a rajz nem egyeznek. A rajz szerint a Q2 kismegszakító védi a bojlerkört, a valóságban a Q3. A hibakeresés során a szerelő tévesen kapcsol le. Helyes gyakorlat: a feliratozást a rajz alapján kell elkészíteni, és az átadás előtt tételesen ellenőrizni.

Hiba 3: A mérési jegyzőkönyvet nem töltik ki teljesen. A szerelő elvégzi a mérést, de az eredményt nem rögzíti, vagy a határértéket nem ellenőrzi. Később egy hiba esetén nem lehet bizonyítani, hogy a berendezés az átadáskor megfelelt. Helyes gyakorlat: minden mérést azonnal, olvashatóan, a dátumozott jegyzőkönyvben rögzíteni, és a határértékkel összevetni.

13.4.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A kiviteli rajz azonos a tervező által készített tervvel. Indokold.
  2. Mit jelent a K1 / 13–14 referencia?
  3. Sorold fel az átadási dokumentáció legalább öt elemét.
  4. Miért fontos az építési napló bejegyzése a szerelő számára?
  5. Milyen mérést kell dokumentálni az átadás előtt? Nevezz meg legalább három mérést.

13.4.11 Feladatok

13.4.11.1 1. feladat (A)

Sorold fel a szerelői dokumentáció elemeit, és írd le mindegyiknek egy-egy mondatban a funkcióját.

13.4.11.2 2. feladat (A)

Magyarázd el, mi a különbség a terv és a kiviteli rajz között. Adj példát arra, hogy mi kerülhet a kiviteli rajzra a tervhez képest.

13.4.11.3 3. feladat (B)

Egy motorvezérlésben a rajz szerint K1 mágneskapcsoló, Q1 megszakító, F1 hőkioldó, M1 motor van. Hogyan jelölnéd a K1 tekercsét és egyik záró segédérintkezőjét? Rajzold le szövegesen a referencia-hierarchiát.

13.4.11.4 4. feladat (B)

Egy átadási jegyzőkönyvben a szerelő azt írta: „Minden rendben.” Milyen hiányosságok vannak ebben a bejegyzésben? Mit kellene tartalmaznia egy szakszerű jegyzőkönyvnek?

13.4.11.5 5. feladat (C)

Egy lakáselosztó átadása előtt a megrendelő kéri, hogy „ne kelljen papírmunka, csak adjuk át a kulcsot”. Hogyan érvelnél amellett, hogy a dokumentáció a megrendelő biztonságát szolgálja? Fogalmazz meg három konkrét érvet.

13.4.11.6 6. feladat (D – gyakorlati)

Egy kész elosztószekrényben a kismegszakítók feliratai hiányoznak. Írj egy ellenőrzőlistát, amely alapján a feliratozást elvégzed. Hogyan ellenőriznéd, hogy a feliratok megfelelnek a kiviteli rajznak?

13.4.12 Megoldások

13.4.12.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A kiviteli rajz a megvalósult állapotot rögzíti, a terv a tervezett állapotot. A kiviteli rajz tartalmazhatja a kivitelezés során bekövetkezett változásokat.
  2. A K1 az első mágneskapcsoló, a 13–14 pedig annak záró (NO) segédérintkezője. Tehát a rajzon a K1 mágneskapcsoló 13–14 kapcsai közötti érintkezőt jelenti.
  3. Kiviteli rajz, kapcsolási rajz, feliratok listája, kezelési utasítás, mérési jegyzőkönyv, kivitelezői nyilatkozat (gyártói megfelelőségi nyilatkozatokkal), átadás-átvételi jegyzőkönyv.
  4. A bejegyzéssel a szerelő bizonyítani tudja, hogy a munka az előírások szerint történt; vitás esetben ez védi őt. A napló a munka időrendjét és az ellenőrzéseket is rögzíti.
  5. Szigetelési ellenállás mérése, hurokimpedancia mérése, áram-védőkapcsoló (RCD) kioldási vizsgálata (kioldási idő és kioldóáram), folytonossági vizsgálat, működési próbák.

13.4.12.2 Feladatok megoldásai

1. feladat
A szerelői dokumentáció elemei:
- Terv: a tervezett állapotot rögzíti, a kivitelezés alapja.
- Kiviteli rajz: a megvalósult állapotot rögzíti, tartalmazza a változásokat.
- Kapcsolási rajz: a készülékek villamos kapcsolatát mutatja.
- Kezelési utasítás: a felhasználónak szóló működtetési leírás.
- Feliratok: a készülékek azonosítását szolgálják.
- Mérési jegyzőkönyv: a védelmi mérések eredményeit tartalmazza.
- Kivitelezői nyilatkozat és első ellenőrzési jegyzőkönyv: a szabványos kivitelezést és a vizsgálatok eredményét igazolja; a termékek gyártói megfelelőségi nyilatkozata külön irat (ellenőrizendő: hatályos jogszabály).
- Átadás-átvételi jegyzőkönyv: a felek általi átadást és az esetleges hibákat rögzíti.

2. feladat
A terv a tervező által készített, a jövőbeli állapotot mutató rajz. A kiviteli rajz a munka befejezése után a ténylegesen megvalósult állapotot mutatja, és tartalmazza mindazt, ami a tervhez képest változott. Például: ha a vezeték más útvonalon halad, ha a kismegszakító típusa más, ha egy kapocs más pozícióba került, ezt a kiviteli rajzon fel kell tüntetni.

3. feladat
K1 / A1–A2 a tekercs, K1 / 13–14 a záró segédérintkező. A referencia-hierarchia szöveges leírása:
funkció =, hely +, termék -, kapocs : – a három nézőpont egymás mellett szerepel.
A konkrét esetben: =M01+S01-K1:A1 (a K1 tekercsének A1 kapcsa; a K1 a +S01 kapcsolószekrényben, az =M01 hajtás funkciójához tartozik). A záró segédérintkező két kapcsa teljes referenciával: =M01+S01-K1:13 és =M01+S01-K1:14.

4. feladat
A „Minden rendben” bejegyzés túl szubjektív, nem tartalmaz konkrét mérési eredményeket, dátumot, a berendezés azonosítását, az ellenőrzött elemeket, a határértékeket, és nem derül ki, hogy ki és mikor végezte a munkát. Szakszerű jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a mérések típusát, a mért értékeket, a határértéket, az eredményt (megfelel/nem felel meg), a dátumot, az aláírást és a berendezés azonosítását.

5. feladat
Három érv:
- A feliratok nélkül a későbbi hibakeresés és karbantartás balesetveszélyes, mert a szerelő tévesen kapcsolhat le más áramkört.
- A mérési jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a berendezés a szabványok szerint készült, és a megrendelő vitás esetben jogosult arra hivatkozni.
- A kezelési utasítás nélkül a felhasználó nem tudja biztonságosan működtetni a berendezést, és egy hiba esetén nem tudja, kit hívjon. A dokumentáció tehát nem papírmunka, hanem a biztonságos üzemeltetés része.

6. feladat
Ellenőrzőlista a kismegszakítók feliratozásához:
1. Azonosítom a kismegszakító Q-jelét a kiviteli rajzon.
2. Megnézem, melyik áramkört védi (pl. Q2 → Mosogatógép aljzat).
3. Felírattal vagy címkével megjelölöm a kismegszakítót a rajz szerint.
4. Ellenőrzöm, hogy a felirat egyezik a rajz jelölésével.
5. Meggyőződöm arról, hogy a felirat a későbbi hibakereséshez is értelmezhető (pl. ne csak „Q2” legyen, hanem „Q2 – Mosogatógép”).
6. A feliratozás után a rajzot frissítem, ha változott.
Azonosítás méréssel (jogosult személy vagy oktató felügyelete mellett): az öt szabály szerint egyenként kikapcsolom a kismegszakítókat, és a kör végpontjain (aljzat, lámpahely) kétpólusú feszültségvizsgálóval ellenőrzöm, hogy valóban feszültségmentes lett-e; a vizsgálót előtte és utána ismert feszültségen kipróbálom (fázisceruza nem alkalmas). Ahol az eredmény eltér a kiviteli rajztól, a rajzot javítom, nem a feliratot igazítom a rajzhoz. Feszültségmentes állapotban a gyűjtősínt és a kimenő vezetékeket folytonosságméréssel is összevethetem. Így a rajz–valóság–mérés hármas zárul.

13.4.13 Rövid összefoglaló

A szerelői dokumentáció nem adminisztráció, hanem a biztonságos üzemeltetés és a későbbi hibakeresés alapja. A kiviteli rajz a megvalósult állapotot rögzíti; minden változást ide kell rávezetni. A kapcsolási rajz a logikai kapcsolatot mutatja, a feliratok a készülékek és kapcsok egyértelmű azonosítását szolgálják. A referenciajelölés (pl. K1 / 13–14) a rajz, a valóság és a mérés összekapcsolását teszi lehetővé; rendszerét az MSZ EN 81346 szabványsorozat írja le. Az építési napló vagy e-napló a kivitelezés hiteles dokumentuma, amely a szerelő munkáját is védi. Az átadás-átvétel során a mérési jegyzőkönyv, a kivitelezői nyilatkozat és a kezelési utasítás együttesen igazolják a berendezés szabványosságát. A dokumentáció hiánya vagy pontatlansága balesetveszélyes hibakereséshez és jogvitákhoz vezethet, ezért a dokumentációs csomagot már a szerelés során, folyamatosan kell készíteni. Továbbvitt eredmény: a mérési jegyzőkönyv és a dokumentációs ellenőrzőlista a Minőségbiztosítás és szerelői ellenőrzés, az Elosztó szerelése, kapcsolási rajz és feliratozás, a Jegyzőkönyv, szabványossági felülvizsgálat és hibakeresés és a Csatlakozási hely és ipari fogyasztói berendezés kialakítása alfejezetekben tér vissza.

13.4.14 Források és ellenőrzési hiányok

A szöveg elsősorban a vonatkozó magyar és európai szabványok együttesére, valamint a kivitelezési gyakorlatra épül. A konkrét szabványszámok (MSZ EN 81346, MSZ EN 61082, MSZ HD 60364 sorozat) és a jogszabályi előírások (e-napló, építési napló) a kiadás előtt ellenőrizendők. A referenciajelölés részletes kódrendszerét és a mérési jegyzőkönyv formai követelményeit az aktuális szabványkiadások és a hatályos jogszabályok szerint kell pontosítani.