Egy ipari üzem hibaelhárításakor a szerelő gyakran csak a kapcsolási rajz alapján tudja megkeresni, miért nem indul egy motor. A rajzon a teljesítményt szállító főáramkör és a logikát adó vezérlőáramkör két külön világban él: a vastag vezetékes főáramkör a motort táplálja, a vékony szálú vezérlőáramkör pedig a mágneskapcsoló tekercsét kapcsolgatja. Ebben az alfejezetben a motorvezérlések rajzainak olvasását és rajzolását tanuljuk meg, a legegyszerűbb direktindítástól a forgásirányváltás és a csillag–delta indítás alaprajzáig.
Biztonsági korlát. A fejezetben szereplő kapcsolások betanítása tanműhelyi, törpefeszültségű környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.
A motorvezérlési rajz két jól elkülöníthető részből áll, és ez a szétválasztás a rajzolvasás első állomása.
Definíció. A főáramkör az az áramkörrész, amely a fogyasztó (motor, fűtőbetét, transzformátor) energiáját szállítja. Ide tartoznak a megszakítók, mágneskapcsoló főérintkezők, hőkioldók és a motor kapocslécéhez menő vezetékek. A vezérlőáramkör az az áramkörrész, amely a mágneskapcsoló tekercsét, reléket, nyomógombokat, jelzőlámpákat, időreléket és a reteszeléseket tartalmazza; feladata a főáramkör kapcsolása egy biztonságos logikai sorrend szerint.
A vezérlőkört gyakran vezérléstranszformátorról, a főáramkörtől leválasztva tápláljuk (például 24 V, 110 V vagy 230 V). Ennek oka: a vezérlőkör földzárlata ne okozhasson önműködő indulást vagy a leállítás elmaradását, és kisebb feszültségnél kisebb az áramütés kockázata; törpefeszültség (például 24 V) esetén a kezelőszervek érintése is kisebb veszéllyel jár. A vezérlőkört külön túláramvédelem (F2) védi (ellenőrizendő: MSZ EN 60204-1).
Szabvány. A rajzjeleket az MSZ EN 60617 sorozat, a gépek villamos berendezéseire vonatkozó követelményeket pedig az MSZ EN 60204-1 tartalmazza (ellenőrizendő: aktuális kiadás). Mindkét területen az európai CENELEC/IEC jelölésrendszer érvényes.
A rajzokon minden készülék kap egy betűjelet és egy sorszámot. A betűjel a készülék típusát adja meg (Q = megszakító, F = hőkioldó vagy biztosító, K = mágneskapcsoló vagy relé, S = kapcsoló/nyomógomb, H = jelzőlámpa, M = motor). A sorszám a készülék egyedi azonosítója: Q1, K1, K2, F1, S1, S2 stb. Egy készülék több érintkezővel rendelkezhet, ezeket a betűjel és a kapocsjelölés együtt azonosítja: például K1 a mágneskapcsoló, a K1 13–14 a segéd NO érintkezője, a K1 A1–A2 a tekercs.
A vezetékek sorszámozása a vezérlőáramkörben jellemzően 1, 2, 3… a rajzolvasás megkönnyítésére; a főáramkörben L1, L2, L3, N, PE jelölik a hálózati csatlakozást. A kapocsjelöléseknél a tekercs A1/A2, a segédérintkezők 13/14 (NO) és 21/22 (NC), a hőkioldó érintkezője 95/96 (NC) és 97/98 (NO). A régi, MSZ szerinti jelöléseket a régi terveknél találhatjuk; a mai gyakorlatban az IEC szerinti jelölés a mérvadó.
A legtöbb motorvezérlés alapja a direktindítású kapcsolás önfenntartással. Az önfenntartás azt jelenti, hogy a start nyomógomb elengedése után is behúzva marad a mágneskapcsoló, amíg egy leállító gomb vagy egy védelmi érintkező meg nem szakítja a kört.
A vezérlőáramkör elemei: - F1 hőkioldó NC érintkezője (95–96): túlterheléskor kinyit, - S0 leállító nyomógomb (NC): alaphelyzetben zárt, megnyomásra szakad a kör, - S1 indító nyomógomb (NO): alaphelyzetben nyitott, megnyomásra zár, - K1 az önfenntartó segédérintkező (13–14): párhuzamosan kötve az S1-gyel, - K1 mágneskapcsoló tekercse (A1–A2), - H1 üzemjelző lámpa: egy K1 segédérintkezővel sorban, párhuzamosan a tekercs körrel.
A működés röviden: az S1 megnyomásakor a tekercs feszültséget kap, a mágneskapcsoló behúz, a főérintkezők záródnak, és a K1 13–14 segédérintkező is zár. Az S1 elengedése után az áram a párhuzamos segédérintkezőn keresztül folyik tovább, így a tekercs behúzva marad. Az S0 megnyomásával a kör megszakad, a mágneskapcsoló elenged. Túlterhelésnél az F1 hőkioldó kinyit, és a vezérlőáramkör ugyanúgy megszakad.
A jelzőlámpa H1 a K1 segédérintkezőjével sorban, a tekercs körrel párhuzamosan van bekötve: amikor a mágneskapcsoló behúzott, a lámpa világít, jelezve az üzemet. Gyakran egy második lámpa (H2) a készenlétet mutatja: az F1 95–96 után a K1 21–22 bontó segédérintkezőjén át kapja a táplálást, így akkor világít, ha a vezérlés feszültség alatt van, a hőkioldó nem oldott ki és a K1 nincs behúzva; a K1 behúzásakor kialszik. (A jelzőlámpák színét az MSZ EN 60204-1 rendeli a jelentéshez, ellenőrizendő: aktuális kiadás.)
A forgásirányváltáshoz a motor tápláló fázisainak sorrendjét kell felcserélni. Ezt két mágneskapcsolóval oldják meg: - K1 – előre forgási irány, - K2 – hátra forgási irány.
A főáramkörben a K1 főérintkezői a motorra közvetlenül csatlakoznak L1–L2–L3 sorrendben, a K2 főérintkezői pedig a motorra úgy vannak kötve, hogy két fázist (például L1 és L3) fölcserélnek. A két mágneskapcsoló egyszerre soha nem húzhat be, mert akkor a felcserélt két fázis (itt L1 és L3) között a mágneskapcsolók főérintkezőin át zárlat (vonalak közötti, kétfázisú zárlat) keletkezne. Ezt a vezérlőáramkörben elektromos reteszeléssel akadályozzák meg.
Szabály. A reverzáló vezérlésben mindkét mágneskapcsoló tekercsének áramkörébe be kell iktatni a másik mágneskapcsoló egy NC segédérintkezőjét. Például a K2 tekercs körébe K1 NC érintkezője kerül, és a K1 tekercs körébe K2 NC érintkezője. Ezáltal ha K1 behúzott, a K2 tekercse nem kaphat feszültséget, és fordítva. Ezt a reteszelést gyakran kiegészíti a nyomógombos reteszelés (a start gombok kettős működésűek, a másik irány NC érintkezőjét is működtetik), valamint a mechanikus reteszelés a mágneskapcsolókon.
A rajzon a K1 és K2 tekercsek külön sorokban találhatók. A start gombok (S1 előre, S2 hátra) NO érintkezők, a stop S0 NC, a hőkioldó F1 NC mindkét sor elején közös. Az önfenntartó érintkező mindkét irányhoz külön tartozik (K1 13–14 és K2 13–14), és az ellenirányú NC érintkező a másik tekercs sorában található. A rajzolvasás során ez a kereszthivatkozás az egyik legfontosabb ellenőrzési pont.
Nagyobb teljesítményű motorok közvetlen indítása nagy áramlökést okoz. A csillag–delta (Y–Δ) indítás lényege, hogy a motort először csillag kapcsolásban indítják, így a tekercsekre csak a vonali feszültség 1/√3-szorosa jut, és az indítási áram harmadára csökken. A motor felgyorsulása után időrelé átvált delta kapcsolásra, amelyben a teljes vonali feszültséget kapja.
A kapcsoláshoz három mágneskapcsoló kell: - K1 – hálózati mágneskapcsoló: a hálózatot a motor kapcsaira köti, - K2 – delta mágneskapcsoló: a motor tekercseit delta kapcsolásba köti, - K3 – csillag mágneskapcsoló: a motor tekercseinek csillagpontját rövidre zárja.
A vezérlés sorrendje: indításkor K1 és K3 behúz, a motor csillagban indul; az időrelé lejárta után K3 elenged, majd K2 behúz, és a motor delta kapcsolásban működik tovább. A K2 és K3 egymással reteszelve vannak, mert együttes behúzásuk zárlatot okozna. Az időrelé késleltetett átváltását a vezérlőáramkörben egy időrelé (K4) és annak érintkezői vezérlik.
A vezérlési rajzok olvasása tanulható, lépésről lépésre haladó módszerrel. A következő lépéssor a rajzolvasás általános sémáját adja:
Lépéssor: vezérlési rajz olvasásának lépései
A rajzhibák felismerése a szerelői munka része. A leggyakoribb rajzhiba az önfenntartás hiánya, a reteszelő érintkezők elhagyása, vagy az érintkezőtípus felcserélése (NO helyett NC). A rajzolvasásnál mindig kérdezzük meg: mi történik, ha megnyomom a start gombot, és mi történik, ha elengedem? Mi történik, ha mindkét irány startját egyszerre nyomom meg? A válasz a rajzból kiolvasható.
Az alábbi kapcsolási rajz egy háromfázisú motor direktindítását mutatja önfenntartással. Először a főáramkört, majd a vezérlőáramkört rajzoljuk meg.
A főáramkör a háromfázisú hálózat L1, L2, L3 fázisáról indul, fázisonként külön ágban. A fázisvezetőkben Q1 hárompólusú megszakító, K1 mágneskapcsoló három főérintkezője és F1 hőkioldó található. A motor M1 háromfázisú aszinkron motor, tekercsei csillag vagy delta kapcsolásban lehetnek; a rajzjel a kapcsolást nem részletezi, azt a kapocsléc kötése mutatja.

Az ábra leírása: a három fázis (L1, L2, L3) külön kapocsról indul, és mindegyik ágban sorosan a Q1 hárompólusú megszakító egy pólusa, a K1 mágneskapcsoló egy főérintkezője és az F1 hőkioldó egy fűtőeleme következik; a három ág a motor U1, V1, W1 kapcsára fut, a motor fém testét a zöld-sárga PE védővezető köti a védőföldeléshez. A HTML-változatban a Start/Stop gombokkal a K1 behúzása és az áramút is követhető.
A vezérlőáramkör L1 és N között van, az F2 vezérlőbiztosító (vagy kismegszakító) után. Az F1 hőkioldó NC érintkezője, az S0 stop nyomógomb, az S1 start nyomógomb, a K1 tekercs és az N sín alkotja a fő ágat. A K1 önfenntartó segédérintkezője párhuzamosan van az S1-gyel. A H1 üzemjelző lámpa egy K1 segédérintkezővel sorban, párhuzamosan a tekercs körrel.

Az ábra leírása: az áramút felülről (L1) lefelé (N) olvasandó: F2 vezérlőbiztosító → F1 95-96 bontó → S0 Stop (bontó) → S1 Start (záró), vele párhuzamosan a K1 13-14 öntartó érintkező → K1 A1-A2 tekercs → N. A jobb oldali ágban a K1 23-24 záró segédérintkező és a H1 üzemjelző lámpa az F1 utáni ponttól az N-ig, a tekerccsel párhuzamosan kapcsolódik.
Működés ellenőrzése. Ha megnyomjuk az S1-et, az L1 fázis árama az F1–S0–S1–K1 tekercs–N útvonalon folyik. A K1 behúz, és a K1 13–14 önfenntartó érintkező zár. Az S1 elengedése után az áram az önfenntartó érintkezőn keresztül folyik tovább, így a tekercs behúzva marad. Az S0 megnyomásával a kör megszakad. Túlterhelésnél az F1 NC kinyit, és a kör szintén megszakad. A H1 lámpa a K1 23–24 érintkezőn keresztül párhuzamosan kap táplálást, tehát akkor világít, ha a mágneskapcsoló behúzott.
Szabvány. A vezérlési rajzokon a készülékek szabványos betűjeleit és kapocsjelöléseit kell feltüntetni. Az MSZ EN 60617 (IEC 60617) szerinti rajzjeleket használjuk: a tekercs rajzjele téglalap (A1, A2 kivezetéssel); a záró (NO) érintkező nyugalmi helyzetben nyitott ferde vonal, a bontó (NC) érintkező a rögzített érintkezőhöz felfekvő mozgó érintkező. Figyelem: amerikai (NEMA) dokumentációban a NO érintkezőt két párhuzamos vonal, az NC-t áthúzott párhuzamos vonalak jelölik – ez nálunk nem használatos. A mágneskapcsoló főérintkezői és segédérintkezői ugyanazt a betűjelet viselik, mint a tekercs. A kapcsolási rajzon feltüntetjük a vezetékek számozását és a készülékek kapocsjelöléseit, hogy a kivitelezés és a hibakeresés egyértelmű legyen.
A rajzolás során a főáramkört vastagabb vonallal, a vezérlőáramkört vékonyabb vonallal jelöljük. Az áramúti rajzon az áramutak függőlegesek: felülről (L) lefelé (N) követjük őket, az áramutakat pedig balról jobbra sorszámozzuk. Az érintkezők rajzán mindig a készülék alaphelyzetét (tekercs feszültségmentes, nyomógomb nyugalmi állapot) tüntetjük fel.
Egy ipari pékségben a dagasztógép motorvezérlése hibásan működött: a motor indult, de a start gomb elengedése után azonnal leállt. A szerelő kinyitotta a kapcsolószekrényt, és a kapcsolási rajz alapján az önfenntartó érintkezőt kereste. Kiderült, hogy az önfenntartó segédérintkező vezetéke egy másik kapocsra került, ezért az áramkör nem tudta fenntartani a mágneskapcsoló behúzott állapotát. A rajzon a K1 13–14 jelű érintkező párhuzamosan volt jelölve az S1 start gombbal. A valós szerelésben a 13-as kapocs az S1 felső pontjához, a 14-es az alsóhoz csatlakozott volna; a hibás bekötésnél a 14-es a 21-es kapocsra került, ami egy NC érintkező volt. Az áramkör így nem záródott az önfenntartáshoz. A javítás a rajz szerinti visszakötés volt. A tanulság: a rajzolvasásnál mindig a kapocsjelöléseket is ellenőrizni kell, nem csak a készülék típusát.
Cél: Tanműhelyben, törpefeszültségű környezetben egy direktindítású motorvezérlés rajzának elkészítése és bekötése a kapcsolási rajz alapján.
Eszközök és anyagok: kapcsolási rajz, mágneskapcsoló, nyomógombok (NC és NO), hőkioldó, jelzőlámpa, kapocssínek, vezetékek, szerszámok, mérőműszer.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A 230/400 V-os munkát csak jogosult, arra képesített személy végezheti.
Feszültségmentesítés öt szabálya (a bekötés megkezdése előtt mindig): 1. Kapcsold le a feszültséget. 2. Biztosítsd a visszakapcsolás ellen. 3. Ellenőrizd a feszültségmentességet (kétpólusú feszültségvizsgálóval). 4. Földelj és rövidre zárj. 5. Fedd le vagy kerítsd el a szomszédos feszültség alatti részeket.
Lépések:
Ellenőrzési pontok: - A start gomb megnyomásakor a tekercs behúz, és az önfenntartó érintkező fenntartja. - A stop gomb megnyomásakor a mágneskapcsoló elenged. - A hőkioldó tesztelésekor a vezérlőáramkör megszakad. - A jelzőlámpa csak behúzott állapotban világít.
Tipikus hibák: - Az önfenntartó érintkezőt sorba kötik a start gombbal: a tekercs a start megnyomására sem kap feszültséget (két nyitott NO sorban), a motor nem indul. - Az önfenntartó ág hiányzik vagy szakadt: a motor csak addig jár, amíg a start gombot nyomva tartják. - A stop gombot NO típusúra cserélik, így a leállítás nem működik. - A hőkioldó érintkezőt kihagyják, vagy rossz kapocspárra kötik. - A jelzőlámpát sorba kötik a tekerccsel, ezzel megváltoztatják a tekercs áramkörét.
Dokumentálás: a bekötés elvégzése után a rajzon jelölni kell a beépített készülékeket és a vezetékek számozását, és a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a feszültségmentességi ellenőrzés és a működési próbák eredményét.
Válaszok: 1. Hamis: a főáramkör a fogyasztó energiáját szállítja, a tekercs a vezérlőáramkörben van. 2. Soros sorrend: F1 NC → S0 NC → S1 NO → K1 tekercs; K1 13–14 önfenntartó párhuzamosan az S1-gyel; H1 lámpa K1 23–24-gyel sorosan, párhuzamosan a tekercs körrel. 3. A reteszelés megakadályozza, hogy egyszerre két irány mágneskapcsolója behúzzon; K1 NC érintkező a K2 tekercs körébe, és K2 NC a K1 tekercs körébe kerül. 4. 13–14 (NO). 5. A stop gombnak NC típusúnak kell lennie; ha NO, az áramkör alaphelyzetben szakadt, és a leállítás nem lehetséges. Az önfenntartót párhuzamosan kell kötni a start gombbal, nem sorosan.
1. feladat (A) Rajzold le egy jelzőlámpa nélküli direktindítású vezérlőáramkör kapcsolási rajzát: F1 NC, S0 NC, S1 NO, K1 tekercs, K1 önfenntartó NO. Jelöld a kapocsjelöléseket.
2. feladat (A) Sorold fel, milyen betűjeleket kapnak a következő készülékek: megszakító, mágneskapcsoló, hőkioldó, nyomógomb, jelzőlámpa.
3. feladat (B) Egy reverzáló vezérlésben a K1 tekercs sora így néz ki: F1 NC → S0 NC → S1 NO → K2 NC → K1 tekercs. Rajzold be a K1 önfenntartó érintkezőt, és írd le, miért szükséges itt a K2 NC.
4. feladat (B) Y–Δ indításnál sorold fel a három mágneskapcsoló (K1, K2, K3) funkcióját, és rajzold le a vezérlés blokkvázlatát az időrelével.
5. feladat (C) Adott az alábbi hibás vezérlőáramkör: L1 → F1 NC → S0 NC → S1 NO → K1 tekercs → N. Az önfenntartó érintkező (K1 13–14) sorba van kötve az S1-gyel. Mi a hiba, és mit tapasztalsz a start gomb megnyomásakor? Hogyan javítanád?
6. feladat (D) Tanműhelyi gyakorlatban mérőműszerrel ellenőrzöd a bekötött direktindítást. Feszültségmentes állapotban a vezérlőkör bemenő kapcsa (az F2 után) és az N kapocs között mérsz. Alaphelyzetben végtelen ellenállást, a start gomb megnyomásakor kb. 120 Ω-ot mérsz (a K1 tekercsének ellenállása). Jó-e?
1. feladat megoldása. A kapcsolási rajz: L1 fázis sín → F1 95–96 → S0 11–12 (NC) → S1 13–14 (NO) → K1 tekercs A1, majd A2 → N sín. A K1 13–14 önfenntartó érintkező párhuzamosan az S1 13–14-gyel. A kapocsjelölések: F1: 95–96; S0: 11–12; S1: 13–14; K1 tekercs: A1–A2; önfenntartó: K1 13–14.
2. feladat megoldása. Megszakító: Q; mágneskapcsoló: K; hőkioldó: F; nyomógomb: S; jelzőlámpa: H.
3. feladat megoldása. A K1 önfenntartó érintkező párhuzamosan az S1-gyel. A K2 NC érintkező sorosan a K1 tekercs előtt van, ez a reteszelés: ha K2 behúzott, a K2 NC kinyit, így a K1 tekercse nem kap feszültséget, amíg K2 el nem enged. Ez megakadályozza a két irány egyidejű behúzását.
4. feladat megoldása. K1 = hálózati mágneskapcsoló: a hálózatot a motorra köti. K2 = delta mágneskapcsoló: a motor tekercseit delta kapcsolásba köti. K3 = csillag mágneskapcsoló: a tekercsek csillagpontját rövidre zárja. Vezérlőkör (L1-től N-ig): F2 → F1 95–96 → S0 → S1 ∥ K1 13–14 → K1 tekercs; ezzel párhuzamosan a K4 időrelé tekercse (K1 13–14 után). K3 ág: K4 késleltetve bontó érintkezője → K2 21–22 (retesz) → K3 tekercs. K2 ág: K4 késleltetve záró érintkezője → K3 21–22 (retesz) → K2 tekercs. Indításkor K1, K4 és K3 behúz (csillag); a beállított idő után a K4 bontója nyit (K3 elenged), záródója zár (K2 behúz, delta). A pontos kapcsolást a Csillag–delta indítás vezérlése alfejezet részletezi.
5. feladat megoldása. A hiba: az önfenntartó érintkezőt sorba kötötték a start gombbal. Nyugalomban a 13–14 nyitott, ezért a start megnyomásakor is nyitott marad: a tekercs egyáltalán nem kap feszültséget, a motor nem indul (két nyitott NO érintkező sorban). Javítás: a K1 13–14 érintkezőt párhuzamosan kell kötni az S1 NO érintkezővel.
6. feladat megoldása. Jó. Alaphelyzetben a start gomb nyitott, a kör szakadt; megnyomva a műszer a K1 tekercs ellenállását látja (értékét a gyártói adatlap adja – ellenőrizendő). Az A1–A2 kapcsokon közvetlenül mérve mindig a tekercs ellenállása látszik, a start gombtól függetlenül: 0 Ω zárlatot (áthidalást, zárlatos tekercset), végtelen szakadást (stop, F1 95–96, vezeték vagy tekercs) jelentene. A K1 kézi benyomásával az önfenntartó ág is ellenőrizhető.
A motorvezérlési rajzokat két részre osztjuk: a főáramkörre, amely a fogyasztó (motor) energiáját szállítja, és a vezérlőáramkörre, amely a mágneskapcsoló tekercsét, nyomógombokat, reteszeléseket és jelzőlámpákat tartalmazza. A készülékeket betűjellel (Q, F, K, S, H) és sorszámmal azonosítjuk, a kapocsjelölések A1/A2 (tekercs), 13/14 (NO), 21/22 (NC), 95/96 (hőkioldó NC). A direktindításnál az önfenntartó K1 13–14 érintkező párhuzamosan van a start gombbal; a leállító gomb NC, az indító NO. A forgásirányváltásnál a K1 és K2 tekercsek kölcsönösen reteszeltek, az egyik NC érintkezője a másik tekercs körébe van kötve. A csillag–delta indításnál három mágneskapcsoló (K1 hálózati, K2 delta, K3 csillag) és időrelé vezérli a csillagból delta átváltást. A rajzolvasás módszere a jelútkövetés: a feszültségforrástól a tekercsig haladva ellenőrizzük az érintkezőket, a sorrendet és a reteszeléseket. Továbbvitt eredmények: ezt a rajzolvasási és rajzolási módszert használjuk a Szerelési dokumentáció, referenciajelölés és átadás alfejezetben, valamint a konkrét kapcsolást építjük meg a Direktindítás, önfenntartás és kezelőszervek alfejezetben.