11.2 Vetületi ábrázolás, metszet és axonometria

A veszélyes üzemű vagy bonyolult szerkezetű villamos berendezések (például egy kapcsolószekrény oldalfala, egy íves lemezre szerelt sorkapocs tartó, vagy egy leválasztó kapcsoló mechanikája) szerelésekor gyakran olyan alkatrészeket kell megmunkálni, felfogatni vagy ellenőrizni, amelyek nem szabványos elemei a katalógusnak. Ilyenkor a szerelőnek el kell tudnia készíteni egy lemeztárgy kézi vázlatát, vagy értelmeznie kell a gépész kolléga által adott műszaki rajzot. Ha nem érted a vetületi ábrázolás logikáját, könnyen rossz helyre fúrsz lyukat, rossz irányba hajlítasz meg egy lemezt, vagy olyan szerkezetet szerelsz össze, amelyik fizikailag nem illeszkedik a rendelkezésre álló helyre.

Megjegyzés. Ez az alfejezet a gépészeti rajz alapjait tárgyalja, de az itt tanult ábrázolási logika nélkül a későbbi fejezetekben szereplő kapcsolószekrény-elrendezési rajzok és szerelőlap-fúrási tervek sem értelmezhetők.

11.2.1 Vetületi ábrázolás és képsíkok

Definíció. A merőleges (ortogonális) vetítés olyan ábrázolási módszer, amelynél a tárgyat egymással párhuzamos, a képsíkra merőleges vetítősugarakkal képezzük le egy síkra.

A rajzoló egy képzeletbeli „üvegkalitkát” helyez a tárgy köré. A kalitka hat oldala a hat képsík. A tárgyat merőlegesen rávetítjük ezekre a síkokra. Ahhoz, hogy ez a térbeli elrendezés papírra kerüljön, a képsíkokat le kell hajtani (kiteríteni) egyetlen közös rajzsíkba.

Szabály. A hazai és európai gyakorlatban az európai (első szög) vetítési módszert használjuk. Ez azt jelenti, hogy a tárgy a vetítési irányhoz képest a képsík előtt helyezkedik el. A kiterítés után a tárgy felülnézete az elölnézet alá, a bal oldalnézete pedig az elölnézet jobb oldalára kerül.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Az L-alakú tartó izometrikus képe és első szögű vetítéssel kiterített három nézete: elölnézet fent, felülnézet alatta, bal oldalnézet jobbra.
Az üvegkalitka elve és az első szögű vetítés: a kidolgozott példa L-alakú tartója és kiterített három nézete

Az ábra (a) része a kidolgozott példa tartóját (60 × 40 mm-es, 2 mm vastag talp, a bal végén 30 mm magas szár, két Ø5 furat) mutatja a nyitott üvegkalitkában: az elölnézet a tárgy mögötti hátsó síkra, a felülnézet az alatta lévő síkra, a bal oldalnézet a tárgytól jobbra lévő síkra vetül. A (b) rész a kihajtott rajzlap: a felülnézet az elölnézet alatt, a bal oldalnézet az elölnézettől jobbra van; a mélységet a 45°-os segédvonal viszi át a felülnézetből az oldalnézetbe. A bal oldalnézet egy 40 × 30 mm-es téglalap, a talp felső éle és a furatok a szár mögött vannak, ezért szaggatott vonallal látszanak. A HTML-változat lépésenként mutatja a vetítést és a síkok kihajtását.

Miért nevezzük első szögnek? A függőleges és a vízszintes képsík a teret négy térnegyedre osztja. Első szögű vetítésnél a tárgyat az első térnegyedbe helyezzük: a megfigyelő és a képsík közé – innen a név. A régi magyar tervek is ezt a logikát követik.

11.2.2 A nézetek elrendezése

A leggyakoribb ábrázolás három nézetet használ. A főnézet (elölnézet) a tárgy legjellegzetesebb oldala, a legtöbb információval. Ez általában az az oldal, ahol a legtöbb furat, él vagy felismerhető jellemző található. A felülnézet felülről, a bal oldalnézet balról mutatja a tárgyat.

A rajzlapon a nézeteket merev kapcsolat, a vetületi rend rögzíti:

Példa. Egy téglatestet ábrázolunk. Elölnézet egy téglalap. Felülnézet egy téglalap az elölnézet alatt. A bal oldalnézet egy téglalap az elölnézet jobb oldalán. A három téglalapból a méretek ellenőrzésével egyértelműen azonosítható a tárgy.

Definíció. A tárgy látható éleit folytonos vastag vonallal, a takarásban lévő, nem látható éleit szaggatott vékony vonallal rajzoljuk. A nézetekben a szimmetria- és furattengelyeket vékony pont-vonallal jelöljük.

A nézetek számát a tárgy bonyolultsága határozza meg. Egy tengely (henger) esetében elegendő egyetlen nézet, ha az átmérőt ⌀\varnothing jellel adjuk meg, hiszen a jel egyértelművé teszi a kör keresztmetszetet; ⌀\varnothing jel nélkül két nézet kell.

11.2.3 Síklapú testek és forgástestek ábrázolása

A villamosipari szerelés során leggyakrabban kétféle geometriával találkozol: síklapú lemezekkel (tartókonzolok, sínfelfogatások, kábelcsatorna-fülek) és forgástestekkel (szigetelő perselyek, tekercstestek, kapcsolótengelyek).

1. Síklapú test (L-alakú tartó).

A gyakorlatban a lemeztárgyaknál a furatokat is jelölni kell. A furat látható, ha a nézet irányából nyitott. Ha a furat a tárgy mögöttes oldalán van, a kontúrját szaggatott vonallal rajzoljuk, a középpontját pedig pontvonallal.

2. Forgástest (hengeres szigetelőpersely).

11.2.4 Metszetek és jelöléseik

A bonyolult tárgyak (például egy zárt csapágyház, egy perforált lemez profilja, egy süllyesztett furat) belső szerkezete rejtett marad. A túl sok szaggatott vonal áttekinthetetlenné teszi a rajzot. Ilyenkor metszetet alkalmazunk.

Definíció. A metszet úgy keletkezik, hogy a tárgyat egy képzeletbeli síkkal kettévágjuk, a sík előtti részt eltávolítjuk, és a megmaradt részt vetítjük. A metszősíkot a nézetben vékony pont-vonallal jelöljük, amelyet a végein és a töréspontoknál vastagon húzunk; a vetítési irányt nyilak, a metszetet betűpár (például „A–A”) azonosítja (ellenőrizendő: MSZ EN ISO 128).

Szabály. A metszett felületeket (ahol a képzeletbeli sík ténylegesen átvágta az anyagot) vékony, párhuzamos vonalakkal, úgynevezett sraffozással jelöljük. A sraffozás alapértelmezésben 45 fokos dőlésszögű. A szomszédos, de különálló alkatrészeket a sraffozás irányának vagy sűrűségének megváltoztatásával különböztetjük meg egymástól.

Megjegyzés. A vékony lemezeket (például egy kapcsolószekrény oldalfalát) metszetben gyakran nem sraffozzuk, hanem teljesen feketére befeketítjük, mert a sraffozás túl vékony vonalakat eredményezne.

Példa (metszet). Képzelj el egy hengeres villamos kapcsolószekrény-zsanért. Az elölnézetből nem látjuk, hogy a belső csap menetes-e vagy sem. Ha a felülnézetben a zsanér tengelyén át hosszirányú metszősík (A–A) van jelölve, az A–A metszetben a persely és a csap hosszmetszetét látjuk: a menet profilja itt látszik (a tengelyre merőleges keresztmetszet csak körgyűrűt mutatna, menetprofilt nem). A metszett persely sraffozott; a tömör csapot a szabályok szerint hosszmetszetben nem sraffozzuk (ellenőrizendő: MSZ EN ISO 128), az üres rész a csap körüli hézag.

Szabvány. A műszaki rajzok általános szabályait, a vetületi ábrázolást és a metszetek jelölését az MSZ EN ISO 128 sorozat és az MSZ EN ISO 5456 szabványok tartalmazzák (ellenőrizendő: a pontos, hatályos szabványszámok és kiadásuk éve a felhasználás időpontjában). A régi magyar szabványban (MSZ 100) a jelölések helyenként eltérőek lehetnek, de a logika ugyanaz.

11.2.5 Axonometrikus és műszaki vázlat kézzel

A vetületi ábrák pontosak, de nehezen olvashatók annak, aki nem szokott hozzá. A szerelő számára gyakran egyszerűbb egy látszati képet (axonometriát) készíteni kézzel, mert az egyetlen pillantásra megmutatja a tárgy térbeli alakját.

Definíció. Az axonometrikus ábrázolás (látszati kép) a tárgyat párhuzamos vetítéssel, térben mutatja. A leggyakoribb formája az izometrikus ábrázolás, ahol a három koordinátatengely 120 fokos szöget zár be egymással.

A kézi vázlat (műszaki vázlat) nem helyettesíti a méretezett rajzot, de a szerelés helyszínén felbecsülhetetlen segítség. A vázlat elkészítésekor a lényeg az arányok megtartása és a méretek pontos feljegyzése.

11.2.6 Kidolgozott példa: L-alakú lemeztartó három nézete

Feladat. Adott egy 2 mm vastag acéllemezből hajlított tartókonzol. A talp szélessége 40 mm, hossza 60 mm. A függőleges szár magassága 30 mm. A talpon két darab 5 mm átmérőjű furat van, a szélektől 10 mm-re, középen. Készítsd el a három nézetet!

Megoldás.

  1. Elölnézet (főnézet): A konzolt szemből nézzük. Rajzolunk egy vízszintes téglalapot (a talpat), amelynek szélessége 60 mm, magassága 2 mm. A téglalap bal szélére rajzolunk egy függőleges téglalapot (a szárat), amelynek magassága 30 mm, szélessége 2 mm. A két téglalap érintkezzen, a csatlakozásnál a hajlítási él legyen jelölve. A két furatot a talpon nem látjuk, mert felülről vannak, de a furatok tengelyvonalát a talp közepén, pont-vonallal behúzzuk. A furatok szélét szaggatott vonallal jelezzük, hogy takarásban van.
  2. Felülnézet: Az elölnézet alá rajzoljuk. Egy 60 mm széles és 40 mm mély téglalap. A 40 mm-es mélységen a téglalap bal szélén a függőleges szár vetülete látszik: egy 2 mm széles sáv, amely a 40 mm-es mélység mentén végigfut. A két 5 mm-es furat helye most már látható, középen, a szélektől 10 mm-re. Középpontjukat pont-vonallal keresztezzük, a furat körvonalát folytonos vastag vonallal rajzoljuk.
  3. Bal oldalnézet: Az elölnézet jobb oldalára rajzoljuk. Mivel a szár a tartó bal végén áll, balról nézve a szár lapja eltakarja a talpat: a nézet egy 40 mm széles, 30 mm magas téglalap. A talp felső éle a szár mögött van, ezért 2 mm magasan szaggatott vonallal rajzoljuk; a két ⌀5\varnothing 5 furat a talpban takart, ezért függőleges szaggatott vonalpárként (2 mm magas) jelenik meg, tengelyük pont-vonal. Az L-alak az elölnézeten látszik, nem az oldalnézeten.

Ellenőrzés. A három nézet összehasonlításakor a 60 mm-es hosszméret csak az elölnézeten és a felülnézeten látszik, a 40 mm-es szélesség csak a felülnézeten és az oldalnézeten, a 30 mm-es magasság pedig csak az elölnézeten és az oldalnézeten (a felülnézeten a szár 2 × 40 mm-es sávként jelenik meg, a magasság ott nem mérhető). Ez a vetületi rend ellenőrzése: minden alapméret pontosan két nézetben jelenik meg, és a két nézetben azonos hosszú.

11.2.7 Gyakorlati útmutató

Cél. Egy sérült vagy hiányzó szerelőlemez-pótlás elkészítéséhez felmérni a meglévő lemezt és arról vázlatot készíteni.

Eszközök és anyagok. Toll, ceruza (HB vagy 2H), radír, négyzetrácsos papír, mérőszalag vagy tolómérő, szögmérő.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; ha a felmérendő alkatrész egy élő berendezés része, a munkavégzés előtt el kell végezni a feszültségmentesítés öt biztonsági szabályát: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás, szomszédos feszültség alatti részek lefedése.

Lépések:

  1. Válaszd ki a főnézetet. Nézd meg a tárgyat, és válaszd ki azt az irányt, amely a legtöbb információt adja (furatok, hajlítások, felületi jellemzők). Ez lesz az elölnézet.
  2. Mérd meg a fő méreteket. Mérd meg a hosszt, magasságot, szélességet. A méreteket azonnal, milliméterben írd fel a vázlatra, a megfelelő vetület mellé.
  3. Rajzold meg az elölnézetet. A négyzetrácsos papíron, ceruzával, a méretarányt betartva (például 1:2 vagy 1:1) rajzold meg a főnézetet vékony vonallal.
  4. Vetítsd a felülnézetet. Az elölnézet alá, azonos szélességgel rajzold meg a felülnézetet. Használj a négyzetrácsot a függőleges igazításhoz.
  5. Vetítsd az oldalnézetet. Az elölnézet jobb oldalára rajzold meg a bal oldalnézetet. A magassági méretek vízszintes vetítővonalakkal igazíthatók.
  6. Jelöld a rejtett éleket. Ahol lyuk vagy takarásban lévő él van, használj szaggatott vonalat.
  7. Takarítsd ki a rajzot. Radírozd ki a felesleges vetítővonalakat (vagy halványítsd ki őket), és húzd meg a végleges kontúrokat vastagon.
  8. Írd fel a méreteket. A méreteket a méretvonalakkal, a kész rajzra írd fel (a méretezés szabályait az előző alfejezetben tanultad).
  9. Dokumentálás. Írd fel a tárgy nevét, anyagát, darabszámát és a rajzolás dátumát a rajzlap sarkába.

Ellenőrzési pont. A kész vázlatról kérdezd meg egy társadat, hogy el tudná-e készíteni a tárgyat a rajz alapján. Ha nem, a rajz hiányos.

11.2.8 Tipikus hibák

  1. A vetületi módszer felcserélése. A tanuló az oldalnézetet a tárgy bal oldalára rajzolja, mert intuíciója szerint a bal oldali látvány a bal oldalra kerül. Ez a harmadik szögű vetítés (amerikai módszer). Helyesen: Az európai (első szög) vetítésben a bal oldalnézet a jobb oldalra, a felülnézet pedig alulra kerül.
  2. Hiányzó szaggatott vonalak. A tanuló csak a látható éleket rajzolja meg, a takarásban lévő furatot vagy élet elfelejti jelölni. Ez téves szereléshez vezethet, mert a furat ott van, csak nem látszik. Helyesen: A rejtett éleket szaggatott vonallal, a tengelyeket pont-vonallal mindig jelöljük.
  3. Hibás sraffozás. A tanuló a metszetben a sraffozást a tárgy tényleges színének vagy árnyékának jelölésére használja, vagy a szomszédos elemeket azonos irányba sraffozza. Helyesen: A sraffozás nem színt, hanem a vágott anyag felületét jelöli, és a különböző alkatrészeket eltérő irányú vagy osztásközű sraffozással különböztetjük meg.

11.2.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Az európai vetítési rendszerben a felülnézet az elölnézet fölött helyezkedik el.
  2. Hogyan jelöljük a szerelőlemez takarásban lévő belső élét a vetületi rajzon?
  3. Mit jelent a rajzon az „A–A” felirat?
  4. Milyen dőlésszögű a szabványos sraffozás alapértelmezésben?
  5. Milyen alakzatot rajzolunk a felülnézetbe, ha a tárgy egy henger?

11.2.10 Feladatok

1. feladat (A) Nevezd meg a három leggyakrabban használt vetületi nézetet, és írd le, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a rajzlapon az európai vetítés szerint.

2. feladat (A) Rajzolj le egy 20 mm × 10 mm × 5 mm méretű téglatest három nézetét arányosan, ceruzával, négyzetrácsos papírra. Jelöld a méreteket!

3. feladat (B) Adott egy 50 mm hosszú, 20 mm széles, 3 mm vastag acéllemez. A lemez jobb oldali rövid élének közepéből egy 10 mm széles (a 20 mm-es szélesség irányában), 10 mm mély (a hossz irányában), a teljes vastagságon átmenő téglalap alakú bevágást (hornyot) martak ki. Készítsd el a három nézetét! Jelöld szaggatott vonallal a takarásban lévő éleket.

4. feladat (B) Magyarázd el, mi a különbség a vetületi nézet és a metszet között. Sorold fel, milyen vonaltípusokkal találkozol egy metszeti rajzon!

5. feladat (C) Egy szerelő egy hengeres szigetelőpersely rajzát nézi. Az elölnézet egy téglalap, a felülnézet egy kör. A rajzon csak ez a két nézet van. A persely belsejében egy furat van, amely nem megy át a perselyen (vakfurat). Hogyan jelölnéd ezt a két nézeten, hogy a gépész el tudja készíteni? Rajzold le vázlatosan!

6. feladat (D) Képzelj el egy zárt, csavarozott acél kapocsdobozt. Vázold fel, hogyan használnád az axonometrikus ábrázolást a doboz és a fedél összeszerelési sorrendjének bemutatására! Milyen előnye van a látszati képnek a vetületi rajzzal szemben a szerelő számára?

11.2.11 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok: 1. Hamis. A felülnézet az elölnézet alá kerül. 2. Szaggatott vékony vonallal. 3. A metszet azonosítója, amely a metszősík nevét adja meg. 4. 45 fok. 5. Kört, amelynek középpontjában a tengelyvonalak kereszteződnek; a furatot koncentrikus körökkel jelöljük.

Feladatok – megoldások:

  1. Az elölnézet, felülnézet és bal oldalnézet. A felülnézet az elölnézet alá, a bal oldalnézet az elölnézet jobb oldalára kerül. A nézetek szélét nem szabad elforgatni, a vetületi kapcsolatot meg kell tartani.

  2. Elölnézet: 20 mm széles, 10 mm magas téglalap. Felülnézet: 20 mm széles, 5 mm mély téglalap az elölnézet alatt. Bal oldalnézet: 5 mm széles, 10 mm magas téglalap az elölnézet jobb oldalán. A méretezés a téglalapok oldalaihoz igazodjon.

  3. Elölnézet: 50×3 mm téglalap; a bevágás alja (x=40x = 40 mm) takart él, ezért szaggatott függőleges vonal 3 mm magasan. Felülnézet: 50×20 mm téglalap, a jobb szél közepén 10×10 mm-es bevágás folytonos vastag vonallal. Bal oldalnézet: 20×3 mm téglalap; a bevágás két oldalfala (5 mm-re a középvonaltól) takart, ezért két, 3 mm magas szaggatott függőleges vonal.

  4. A vetületi nézet a tárgy teljes külső képét mutatja. A metszet egy képzeletbeli vágás után mutatja a tárgy belsejét. A metszetnél a vágott anyagot sraffozással jelöljük, a vágósík nyomvonalát vékony pont-vonallal (a végein és a töréspontoknál vastagítva) és nyilakkal jelöljük, a metszetet betűkkel azonosítjuk. A metszetben a nem vágott mögöttes részek folytonos vonallal látszanak.

  5. Elölnézet: A téglalap belsejében a zsákfurat (vakfurat) kontúrját szaggatott vonallal rajzoljuk, mert az elölnézetből nem látszik a belső furat. A furat tengelyét pont-vonallal húzzuk be. Felülnézet: A kör belsejébe egy kisebb koncentrikus kört rajzolunk folytonos vonallal, mert a furat felülről látható. A középpontot keresztező pont-vonalak jelzik a tengelyt.

  6. A látszati (izometrikus) kép a dobozt a sarok felől, 30 fokos tengelyekkel rajzolja. Az összeszerelési sorrend bemutatásához a dobozt, a fedelet és a csavarokat együtt, esetleg szétrobbantott (exploded) ábrázolásban rajzoljuk. Előnye: azonnal látható a térbeli egymásra épülés, a szerelő egyetlen pillantással megérti a csavarok helyét és a fedél illesztését, míg a vetületi rajzokból ezt a térbeli kapcsolatot fejben kell összerakni.

11.2.12 Rövid összefoglaló

A műszaki rajz alapja a merőleges vetítés. A hazai és európai gyakorlat az első szög (európai) vetítést használja, ahol a tárgyat egy üvegkalitka képsíkjaira vetítjük, majd a síkokat kiterítjük. Ennek eredménye, hogy az elölnézet alatt a felülnézet, jobb oldalán a bal oldalnézet található. A nézetek között merev vetületi kapcsolat van: a vízszintes és függőleges méretek egybeesnek. A látható éleket folytonos vastag, a rejtett éleket szaggatott vonallal rajzoljuk. A belső, rejtett szerkezetek feltárására metszeteket használunk, ahol a vágott anyagot 45 fokos sraffozással jelöljük, a vágósíkot betűkkel azonosítjuk. A síklapú testeket (lemezek, konzolok) általában három nézetben, a forgástestekhez (tengelyek, perselyek) egy nézet is elegendő, ha az átmérőt ⌀\varnothing jellel adjuk meg; különben két nézet kell. Az axonometrikus (látszati) ábrázolás, különösen az izometria, a szerelő számára gyors, térbeli áttekintést nyújt, míg a kézi vázlat a műhelyben a felmérés és a gyors adatrögzítés nélkülözhetetlen eszköze. Továbbvitt eredmény. Az itt tanult vetületi logika és metszeti ábrázolás nélkülözhetetlen a következő alfejezetben tárgyalt gépelemek (például csavarkötések, sasszegek) pontos rajzjeleinek és térbeli beépítésének értelmezéséhez.

11.2.13 Források és ellenőrzési hiányok