A veszélyes üzemű vagy bonyolult szerkezetű villamos berendezések (például egy kapcsolószekrény oldalfala, egy íves lemezre szerelt sorkapocs tartó, vagy egy leválasztó kapcsoló mechanikája) szerelésekor gyakran olyan alkatrészeket kell megmunkálni, felfogatni vagy ellenőrizni, amelyek nem szabványos elemei a katalógusnak. Ilyenkor a szerelőnek el kell tudnia készíteni egy lemeztárgy kézi vázlatát, vagy értelmeznie kell a gépész kolléga által adott műszaki rajzot. Ha nem érted a vetületi ábrázolás logikáját, könnyen rossz helyre fúrsz lyukat, rossz irányba hajlítasz meg egy lemezt, vagy olyan szerkezetet szerelsz össze, amelyik fizikailag nem illeszkedik a rendelkezésre álló helyre.
Megjegyzés. Ez az alfejezet a gépészeti rajz alapjait tárgyalja, de az itt tanult ábrázolási logika nélkül a későbbi fejezetekben szereplő kapcsolószekrény-elrendezési rajzok és szerelőlap-fúrási tervek sem értelmezhetők.
Definíció. A merőleges (ortogonális) vetítés olyan ábrázolási módszer, amelynél a tárgyat egymással párhuzamos, a képsíkra merőleges vetítősugarakkal képezzük le egy síkra.
A rajzoló egy képzeletbeli „üvegkalitkát” helyez a tárgy köré. A kalitka hat oldala a hat képsík. A tárgyat merőlegesen rávetítjük ezekre a síkokra. Ahhoz, hogy ez a térbeli elrendezés papírra kerüljön, a képsíkokat le kell hajtani (kiteríteni) egyetlen közös rajzsíkba.
Szabály. A hazai és európai gyakorlatban az európai (első szög) vetítési módszert használjuk. Ez azt jelenti, hogy a tárgy a vetítési irányhoz képest a képsík előtt helyezkedik el. A kiterítés után a tárgy felülnézete az elölnézet alá, a bal oldalnézete pedig az elölnézet jobb oldalára kerül.

Az ábra (a) része a kidolgozott példa tartóját (60 × 40 mm-es, 2 mm vastag talp, a bal végén 30 mm magas szár, két Ø5 furat) mutatja a nyitott üvegkalitkában: az elölnézet a tárgy mögötti hátsó síkra, a felülnézet az alatta lévő síkra, a bal oldalnézet a tárgytól jobbra lévő síkra vetül. A (b) rész a kihajtott rajzlap: a felülnézet az elölnézet alatt, a bal oldalnézet az elölnézettől jobbra van; a mélységet a 45°-os segédvonal viszi át a felülnézetből az oldalnézetbe. A bal oldalnézet egy 40 × 30 mm-es téglalap, a talp felső éle és a furatok a szár mögött vannak, ezért szaggatott vonallal látszanak. A HTML-változat lépésenként mutatja a vetítést és a síkok kihajtását.
Miért nevezzük első szögnek? A függőleges és a vízszintes képsík a teret négy térnegyedre osztja. Első szögű vetítésnél a tárgyat az első térnegyedbe helyezzük: a megfigyelő és a képsík közé – innen a név. A régi magyar tervek is ezt a logikát követik.
A leggyakoribb ábrázolás három nézetet használ. A főnézet (elölnézet) a tárgy legjellegzetesebb oldala, a legtöbb információval. Ez általában az az oldal, ahol a legtöbb furat, él vagy felismerhető jellemző található. A felülnézet felülről, a bal oldalnézet balról mutatja a tárgyat.
A rajzlapon a nézeteket merev kapcsolat, a vetületi rend rögzíti:
Példa. Egy téglatestet ábrázolunk. Elölnézet egy téglalap. Felülnézet egy téglalap az elölnézet alatt. A bal oldalnézet egy téglalap az elölnézet jobb oldalán. A három téglalapból a méretek ellenőrzésével egyértelműen azonosítható a tárgy.
Definíció. A tárgy látható éleit folytonos vastag vonallal, a takarásban lévő, nem látható éleit szaggatott vékony vonallal rajzoljuk. A nézetekben a szimmetria- és furattengelyeket vékony pont-vonallal jelöljük.
A nézetek számát a tárgy bonyolultsága határozza meg. Egy tengely (henger) esetében elegendő egyetlen nézet, ha az átmérőt jellel adjuk meg, hiszen a jel egyértelművé teszi a kör keresztmetszetet; jel nélkül két nézet kell.
A villamosipari szerelés során leggyakrabban kétféle geometriával találkozol: síklapú lemezekkel (tartókonzolok, sínfelfogatások, kábelcsatorna-fülek) és forgástestekkel (szigetelő perselyek, tekercstestek, kapcsolótengelyek).
1. Síklapú test (L-alakú tartó).
A gyakorlatban a lemeztárgyaknál a furatokat is jelölni kell. A furat látható, ha a nézet irányából nyitott. Ha a furat a tárgy mögöttes oldalán van, a kontúrját szaggatott vonallal rajzoljuk, a középpontját pedig pontvonallal.
2. Forgástest (hengeres szigetelőpersely).
A bonyolult tárgyak (például egy zárt csapágyház, egy perforált lemez profilja, egy süllyesztett furat) belső szerkezete rejtett marad. A túl sok szaggatott vonal áttekinthetetlenné teszi a rajzot. Ilyenkor metszetet alkalmazunk.
Definíció. A metszet úgy keletkezik, hogy a tárgyat egy képzeletbeli síkkal kettévágjuk, a sík előtti részt eltávolítjuk, és a megmaradt részt vetítjük. A metszősíkot a nézetben vékony pont-vonallal jelöljük, amelyet a végein és a töréspontoknál vastagon húzunk; a vetítési irányt nyilak, a metszetet betűpár (például „A–A”) azonosítja (ellenőrizendő: MSZ EN ISO 128).
Szabály. A metszett felületeket (ahol a képzeletbeli sík ténylegesen átvágta az anyagot) vékony, párhuzamos vonalakkal, úgynevezett sraffozással jelöljük. A sraffozás alapértelmezésben 45 fokos dőlésszögű. A szomszédos, de különálló alkatrészeket a sraffozás irányának vagy sűrűségének megváltoztatásával különböztetjük meg egymástól.
Megjegyzés. A vékony lemezeket (például egy kapcsolószekrény oldalfalát) metszetben gyakran nem sraffozzuk, hanem teljesen feketére befeketítjük, mert a sraffozás túl vékony vonalakat eredményezne.
Példa (metszet). Képzelj el egy hengeres villamos kapcsolószekrény-zsanért. Az elölnézetből nem látjuk, hogy a belső csap menetes-e vagy sem. Ha a felülnézetben a zsanér tengelyén át hosszirányú metszősík (A–A) van jelölve, az A–A metszetben a persely és a csap hosszmetszetét látjuk: a menet profilja itt látszik (a tengelyre merőleges keresztmetszet csak körgyűrűt mutatna, menetprofilt nem). A metszett persely sraffozott; a tömör csapot a szabályok szerint hosszmetszetben nem sraffozzuk (ellenőrizendő: MSZ EN ISO 128), az üres rész a csap körüli hézag.
Szabvány. A műszaki rajzok általános szabályait, a vetületi ábrázolást és a metszetek jelölését az MSZ EN ISO 128 sorozat és az MSZ EN ISO 5456 szabványok tartalmazzák (ellenőrizendő: a pontos, hatályos szabványszámok és kiadásuk éve a felhasználás időpontjában). A régi magyar szabványban (MSZ 100) a jelölések helyenként eltérőek lehetnek, de a logika ugyanaz.
A vetületi ábrák pontosak, de nehezen olvashatók annak, aki nem szokott hozzá. A szerelő számára gyakran egyszerűbb egy látszati képet (axonometriát) készíteni kézzel, mert az egyetlen pillantásra megmutatja a tárgy térbeli alakját.
Definíció. Az axonometrikus ábrázolás (látszati kép) a tárgyat párhuzamos vetítéssel, térben mutatja. A leggyakoribb formája az izometrikus ábrázolás, ahol a három koordinátatengely 120 fokos szöget zár be egymással.
A kézi vázlat (műszaki vázlat) nem helyettesíti a méretezett rajzot, de a szerelés helyszínén felbecsülhetetlen segítség. A vázlat elkészítésekor a lényeg az arányok megtartása és a méretek pontos feljegyzése.
Feladat. Adott egy 2 mm vastag acéllemezből hajlított tartókonzol. A talp szélessége 40 mm, hossza 60 mm. A függőleges szár magassága 30 mm. A talpon két darab 5 mm átmérőjű furat van, a szélektől 10 mm-re, középen. Készítsd el a három nézetet!
Megoldás.
Ellenőrzés. A három nézet összehasonlításakor a 60 mm-es hosszméret csak az elölnézeten és a felülnézeten látszik, a 40 mm-es szélesség csak a felülnézeten és az oldalnézeten, a 30 mm-es magasság pedig csak az elölnézeten és az oldalnézeten (a felülnézeten a szár 2 × 40 mm-es sávként jelenik meg, a magasság ott nem mérhető). Ez a vetületi rend ellenőrzése: minden alapméret pontosan két nézetben jelenik meg, és a két nézetben azonos hosszú.
Cél. Egy sérült vagy hiányzó szerelőlemez-pótlás elkészítéséhez felmérni a meglévő lemezt és arról vázlatot készíteni.
Eszközök és anyagok. Toll, ceruza (HB vagy 2H), radír, négyzetrácsos papír, mérőszalag vagy tolómérő, szögmérő.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; ha a felmérendő alkatrész egy élő berendezés része, a munkavégzés előtt el kell végezni a feszültségmentesítés öt biztonsági szabályát: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás, szomszédos feszültség alatti részek lefedése.
Lépések:
Ellenőrzési pont. A kész vázlatról kérdezd meg egy társadat, hogy el tudná-e készíteni a tárgyat a rajz alapján. Ha nem, a rajz hiányos.
1. feladat (A) Nevezd meg a három leggyakrabban használt vetületi nézetet, és írd le, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a rajzlapon az európai vetítés szerint.
2. feladat (A) Rajzolj le egy 20 mm × 10 mm × 5 mm méretű téglatest három nézetét arányosan, ceruzával, négyzetrácsos papírra. Jelöld a méreteket!
3. feladat (B) Adott egy 50 mm hosszú, 20 mm széles, 3 mm vastag acéllemez. A lemez jobb oldali rövid élének közepéből egy 10 mm széles (a 20 mm-es szélesség irányában), 10 mm mély (a hossz irányában), a teljes vastagságon átmenő téglalap alakú bevágást (hornyot) martak ki. Készítsd el a három nézetét! Jelöld szaggatott vonallal a takarásban lévő éleket.
4. feladat (B) Magyarázd el, mi a különbség a vetületi nézet és a metszet között. Sorold fel, milyen vonaltípusokkal találkozol egy metszeti rajzon!
5. feladat (C) Egy szerelő egy hengeres szigetelőpersely rajzát nézi. Az elölnézet egy téglalap, a felülnézet egy kör. A rajzon csak ez a két nézet van. A persely belsejében egy furat van, amely nem megy át a perselyen (vakfurat). Hogyan jelölnéd ezt a két nézeten, hogy a gépész el tudja készíteni? Rajzold le vázlatosan!
6. feladat (D) Képzelj el egy zárt, csavarozott acél kapocsdobozt. Vázold fel, hogyan használnád az axonometrikus ábrázolást a doboz és a fedél összeszerelési sorrendjének bemutatására! Milyen előnye van a látszati képnek a vetületi rajzzal szemben a szerelő számára?
Önellenőrzés – válaszok: 1. Hamis. A felülnézet az elölnézet alá kerül. 2. Szaggatott vékony vonallal. 3. A metszet azonosítója, amely a metszősík nevét adja meg. 4. 45 fok. 5. Kört, amelynek középpontjában a tengelyvonalak kereszteződnek; a furatot koncentrikus körökkel jelöljük.
Feladatok – megoldások:
Az elölnézet, felülnézet és bal oldalnézet. A felülnézet az elölnézet alá, a bal oldalnézet az elölnézet jobb oldalára kerül. A nézetek szélét nem szabad elforgatni, a vetületi kapcsolatot meg kell tartani.
Elölnézet: 20 mm széles, 10 mm magas téglalap. Felülnézet: 20 mm széles, 5 mm mély téglalap az elölnézet alatt. Bal oldalnézet: 5 mm széles, 10 mm magas téglalap az elölnézet jobb oldalán. A méretezés a téglalapok oldalaihoz igazodjon.
Elölnézet: 50×3 mm téglalap; a bevágás alja ( mm) takart él, ezért szaggatott függőleges vonal 3 mm magasan. Felülnézet: 50×20 mm téglalap, a jobb szél közepén 10×10 mm-es bevágás folytonos vastag vonallal. Bal oldalnézet: 20×3 mm téglalap; a bevágás két oldalfala (5 mm-re a középvonaltól) takart, ezért két, 3 mm magas szaggatott függőleges vonal.
A vetületi nézet a tárgy teljes külső képét mutatja. A metszet egy képzeletbeli vágás után mutatja a tárgy belsejét. A metszetnél a vágott anyagot sraffozással jelöljük, a vágósík nyomvonalát vékony pont-vonallal (a végein és a töréspontoknál vastagítva) és nyilakkal jelöljük, a metszetet betűkkel azonosítjuk. A metszetben a nem vágott mögöttes részek folytonos vonallal látszanak.
Elölnézet: A téglalap belsejében a zsákfurat (vakfurat) kontúrját szaggatott vonallal rajzoljuk, mert az elölnézetből nem látszik a belső furat. A furat tengelyét pont-vonallal húzzuk be. Felülnézet: A kör belsejébe egy kisebb koncentrikus kört rajzolunk folytonos vonallal, mert a furat felülről látható. A középpontot keresztező pont-vonalak jelzik a tengelyt.
A látszati (izometrikus) kép a dobozt a sarok felől, 30 fokos tengelyekkel rajzolja. Az összeszerelési sorrend bemutatásához a dobozt, a fedelet és a csavarokat együtt, esetleg szétrobbantott (exploded) ábrázolásban rajzoljuk. Előnye: azonnal látható a térbeli egymásra épülés, a szerelő egyetlen pillantással megérti a csavarok helyét és a fedél illesztését, míg a vetületi rajzokból ezt a térbeli kapcsolatot fejben kell összerakni.
A műszaki rajz alapja a merőleges vetítés. A hazai és európai gyakorlat az első szög (európai) vetítést használja, ahol a tárgyat egy üvegkalitka képsíkjaira vetítjük, majd a síkokat kiterítjük. Ennek eredménye, hogy az elölnézet alatt a felülnézet, jobb oldalán a bal oldalnézet található. A nézetek között merev vetületi kapcsolat van: a vízszintes és függőleges méretek egybeesnek. A látható éleket folytonos vastag, a rejtett éleket szaggatott vonallal rajzoljuk. A belső, rejtett szerkezetek feltárására metszeteket használunk, ahol a vágott anyagot 45 fokos sraffozással jelöljük, a vágósíkot betűkkel azonosítjuk. A síklapú testeket (lemezek, konzolok) általában három nézetben, a forgástestekhez (tengelyek, perselyek) egy nézet is elegendő, ha az átmérőt jellel adjuk meg; különben két nézet kell. Az axonometrikus (látszati) ábrázolás, különösen az izometria, a szerelő számára gyors, térbeli áttekintést nyújt, míg a kézi vázlat a műhelyben a felmérés és a gyors adatrögzítés nélkülözhetetlen eszköze. Továbbvitt eredmény. Az itt tanult vetületi logika és metszeti ábrázolás nélkülözhetetlen a következő alfejezetben tárgyalt gépelemek (például csavarkötések, sasszegek) pontos rajzjeleinek és térbeli beépítésének értelmezéséhez.