A munkahelyen előfordul, hogy a multiméter csak egyetlen számot mutat, de a jelet nem látjuk: nem tudjuk, hogy a tápegység kimenetén valóban tiszta egyenfeszültség van-e, vagy ráül-e zaj, és azt sem látjuk, hogy egy frekvenciaváltó kimenő jele milyen alakú. Ilyenkor az oszcilloszkóp a szemünk: megmutatja a feszültséget az idő függvényében.
Az oszcilloszkóp alapfeladata, hogy egy feszültségjelet vízszintes időtengely és függőleges feszültségtengely mentén jelenítsen meg. A modern, digitális tárolós oszcilloszkóp (DSO) mintavételezi a jelet, eltárolja a mintákat, és a képernyőn folyamatosan frissülő görbét rajzol.
Definíció. Az oszcilloszkóp feszültség–idő diagramot rajzoló mérőműszer. A vízszintes tengely az idő, a függőleges tengely a pillanatnyi feszültség.
Az ábrán egy 50 Hz-es, 325 V csúcsértékű szinuszjel egy periódusát látjuk. A rács osztásai segítenek a feszültség és az idő leolvasásában.
Interaktív ábra. A HTML-kiadásban az oszcilloszkóp-szimulátoron (a Példa 1 után) beállíthatod a jelalakot (szinusz, négyszög, fűrész, PWM), a jel amplitúdóját, frekvenciáját és egyenfeszültségű összetevőjét, a TIME/DIV és VOLT/DIV fokozatot, a trigger szintjét és a csatolást (DC/AC/GND); a „Mérd meg” mezőben a leolvasott osztásszámot visszajelzés ellenőrzi. A statikus ábra a Példa 1 képernyőjét mutatja osztásráccsal.
Az oszcilloszkóp képernyőjén a rács osztásokból áll, jellemzően 8 vagy 10 osztás vízszintesen és 6 vagy 8 osztás függőlegesen. A leolvasáshoz két beállítást kell ismernünk:
Szabály. A TIME/DIV (időalap) azt adja meg, hogy egy vízszintes osztás hány másodpercet (ms, µs, ns) jelent. A VOLT/DIV (érzékenység) pedig azt, hogy egy függőleges osztás hány voltot (V, mV) jelent.
Ezért ha egy jelet látunk, a feszültséget a függőleges osztások számából, az időtartamot pedig a vízszintes osztások számából kapjuk meg:
Továbbvitt eredmény. A jelalakok (szinusz, négyszög, fűrész, PWM, egyenirányított jel) felismerése és paramétereik leolvasása közvetlenül szükséges az Egyenirányítók, szűrők, stabilizátorok, kapcsolóüzemű táp és PFC alfejezetben, ahol oszcilloszkópos hullámformákkal ellenőrizzük az áramköröket.
Példa 1. Az oszcilloszkóp beállítása TIME/DIV = 2 ms/osztás, VOLT/DIV = 5 V/osztás. A szinuszos jel egy teljes periódusa 5,0 osztás szélességű, a csúcstól csúcsig mért kitérés pedig 4,2 osztás magasságú. Mekkora a frekvencia, a csúcsérték és az effektív érték?
Megoldás.
Adott: TIME/DIV = 2 ms, periódus osztásszáma 5,0; VOLT/DIV = 5 V, csúcstól csúcsig osztásszáma 4,2.
A periódusidő:
a frekvencia:
A csúcstól csúcsig feszültség:
a csúcsérték:
az effektív érték szinuszos jelnél:
Ellenőrzés. – egyezik; az effektív érték a csúcsérték kb. -a, ahogy szinusznál kell.

A képernyőn a jel a bal szélen, a 0 V-os trigger szinten emelkedő éllel indul (T jel). Egy periódus 5 nagy osztás széles, a pozitív és negatív csúcs között 4,2 osztás van; a leolvasott osztásszámot a TIME/DIV, illetve a VOLT/DIV értékkel szorozzuk. A HTML-szimulátorban a trigger szintjét a jelen kívülre állítva a kép „futni” kezd, ahogy a valódi műszeren.
Definíció. A csúcsérték () a jel legnagyobb kitérése a nullához képest. A csúcstól csúcsig érték () a pozitív és negatív csúcs távolsága. Az effektív érték az a fiktív egyenérték, amely azonos ellenálláson ugyanakkora átlagos hőteljesítményt hoz létre, mint a váltakozó jel.
Szinuszos jelnél a kapcsolat:
Négyszögjelnél, ha a kitérés szimmetrikus, az effektív érték megegyezik a csúcsértékkel. Más jelalakoknál az összefüggés más, ezért oszcilloszkóppal mért jelalakoknál az effektív értéket nem szabad automatikusan szinuszos képlettel számolni.
Számítási példa. VOLT/DIV = 0,5 V/osztás, egy négyszögjel csúcstól csúcsig kitérése 6 osztás. Határozzuk meg a csúcs- és csúcstól csúcsig értéket.
Ha a négyszögjel szimmetrikus, akkor az effektív értéke is 1,5 V, nem V, mert a négyszögjel nem szinuszos.
A triggerelés az egyik legfontosabb beállítás, mert enélkül a jel folyamatosan fut a képernyőn, és lehetetlen leolvasni.
Definíció. A trigger azt a feltételt adja meg, amelynél az oszcilloszkóp elkezdi rajzolni a jelet. A leggyakoribb mód a feszültségszinthez és élhez kötött indítás: például a jel emelkedő éle átlépi a beállított feszültségszintet.
Gyakorlati szabály. Mindig válasszuk ki a trigger forrását (általában CH1 vagy a vizsgált csatorna), a trigger élt (emelkedő vagy lefutó él) és a trigger szintet a jel tartományán belül. Az AUTO mód automatikusan mutat képet trigger nélkül is, de a kép lehet instabil; NORMAL módban a görbe csak érvényes triggernél frissül.
Csatolás alatt az oszcilloszkóp bemenetét értjük:
Ha például egy 5 V-os egyenáramra ültetett 2 V csúcstól csúcsig szinuszt vizsgálunk, DC csatolásban a görbe 4 V és 6 V között mozog, AC csatolásban pedig −1 V és +1 V között.
Az oszcilloszkóp legnagyobb értéke, hogy a jel alakját is megmutatja. Négy gyakori alakot kell felismerni:
Példa. Egy frekvenciaváltó kimenő PWM jelénél a periódus 100 µs, a bekapcsolt idő 30 µs. A kitöltési tényező:
A PWM jel frekvenciája:
Ez a példa jól mutatja, hogy az oszcilloszkóppal nemcsak a jel nagyságát, hanem a kapcsolási idők arányát is ellenőrizhetjük.
Az oszcilloszkóp mérőbemenetének földpontja általában össze van kötve a műszer védőföldelésével. A mérőfej földcsipesze a mérőkábelen és a műszeren át a védőföldeléssel (PE) van összekötve. Ha a földcsipeszt egy PE-hez képest feszültség alatti pontra kötjük – a fázisra, vagy egy kapcsolóüzemű táp primer oldali „földjére” –, a csipesz és a PE között zárlat jön létre: ív keletkezik, a mérőfej és a vezeték leéghet. A hegy önmagában nagy impedanciájú, de hálózati csúcsfeszültségre csak megfelelő névleges feszültségű és CAT-besorolású mérőfej köthető. Hálózati feszültségű jel vizsgálatához (a) nagyfeszültségű differenciálszondát használj, amelynek CAT-besorolása és névleges feszültsége megfelel a mérési pontnak; vagy (b) a vizsgált készüléket (és nem az oszcilloszkópot!) tápláld leválasztó transzformátorról, oktatói felügyelet mellett. Tilos az oszcilloszkópot leválasztó transzformátorról táplálni vagy a védővezetőjét bármilyen módon megszakítani: ekkor a műszer háza és a BNC-testek feszültség alá kerülhetnek. A 10:1-es passzív mérőfej névleges feszültségét és CAT-besorolását is figyelembe kell venni (gyakran 300 V CAT II, ellenőrizendő: adatlap).
Tilos. Hálózati feszültségű jelet közvetlenül, földelt oszcilloszkóppal mérni, a mérőfej földcsipeszét a fázisra vagy a nullára kötni, és a védőföldelést elhagyni.
Szabvány. Az oszcilloszkóp bemenetére a mérési kategória (CAT) és a megengedett legnagyobb feszültség jelölése vonatkozik, jellemzően CAT II besorolással, vagy „mérési kategóriába nem sorolt” bemenettel (ez utóbbi hálózati ponton közvetlenül nem használható) (ellenőrizendő: MSZ EN 61010-2-030, műszer- és mérőfej-adatlap). A mérési kategóriákat a Multiméter, lakatfogó és mérési kategóriák alfejezetben ismertük meg, a pontos besorolást és a gyártói adatlap adja meg (ellenőrizendő: aktuális műszer és mérőfej).
Egy karbantartó szerelő azt tapasztalta, hogy a tápegység kimenő feszültsége multiméterrel mérve 24 V, de a szabályozó elektronika időnként hibásan működött. Az oszcilloszkóppal a 24 V-os kimenetet vizsgálva kiderült, hogy a 24 V-os kimeneten jelentős, 100 Hz-es (kétutas egyenirányítás utáni) fűrészszerű hullámosság ült. A multiméter DC állásban csak a középértéket mutatta, ezért a hibát nem lehetett vele felfedezni. A hiba a kiszáradt szűrőkondenzátor megnövekedett soros ellenállása (ESR) és csökkent kapacitása volt. (50 Hz-es hullámosság az egyenirányító egyik ágának kiesésére utalna.) A tanulság: ha a feszültség alakjában lehet a hiba, multiméterrel nem elég mérni.
Cél. Oszcilloszkóp beállítása 1 kHz-es, 2 V csúcstól csúcsig szinuszjel mérésére, a frekvencia és a feszültség leolvasása.
Eszközök és anyagok. Digitális oszcilloszkóp, 10:1 mérőfej, jelgenerátor, multiméter, mérési jegyzőkönyv.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.
Az öt biztonsági szabály. Hálózati berendezésen mindig: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, a feszültségmentesség megállapítása, földelés és rövidre zárás, a szomszédos feszültség alatti részek lefedése. Törpefeszültségű jelgenerátoros mérésnél az öt szabály nem alkalmazandó; az átkötéseket kikapcsolt műszerekkel végezd.
Lépések.
Ellenőrzési pontok. A kép stabil, a négyszögjel-sarkak a mérőfej kalibrálásakor élesek, a leolvasott feszültség és frekvencia megfelel a generátor beállításának. A méréseket rögzítsd a jegyzőkönyvben.
Tipikus hibák a gyakorlatban. Ha a görbe folyamatosan fut, a trigger nincs beállítva. Ha a jel nem látszik, ellenőrizd a csatolást, a csillapítást és a jelforrást. Ha a négyszög sarkai nem élesek, a mérőfej kompenzálását kell elvégezni.
Hiba 1: a jel folyamatosan fut, nem olvasható le. A trigger szintje a jelen kívül esik, vagy a trigger ki van kapcsolva. Megoldás: válassz forrást, élt, és állítsd a szintet a jel közepére.
Hiba 2: a négyszögjel sarkai lekerekítettek vagy túllőnek. A mérőfej nincs kompenzálva. Megoldás: a kalibráló négyszögjelre állítsd a kompenzációs trimmerrel.
Hiba 3: egyenáramú szintet mérve AC csatolást használ a tanuló. Az egyenkomponenst elveszíti, ezért a mérés hibás. Megoldás: egyenáramú vagy teljes jelet vizsgálva DC csatolást használj.
Hiba 4: hálózati feszültséget közvetlenül, földelt oszcilloszkóppal mér. A földön keresztül zárlat jön létre, áramütés és tűz keletkezhet. Megoldás: megfelelő CAT-besorolású differenciálszonda, vagy a vizsgált készülék (nem az oszcilloszkóp!) táplálása leválasztó transzformátorról; az oszcilloszkóp védővezetőjét soha ne szakítsd meg.
Hiba 5: a csúcs-csúcs értéket effektív értékként kezeli. Például 10 V csúcstól csúcsig szinuszjelnél az effektív érték 3,54 V, nem 10 V. Megoldás: mindig a jelalakból induljunk ki.
1. feladat (A). Fogalmazd meg, mit jelent a VOLT/DIV = 50 mV/osztás beállítás.
2. feladat (A). Egy szinusz jel periódusa 4 osztás, TIME/DIV = 0,5 ms/osztás. Mekkora a jel frekvenciája?
3. feladat (B). Az oszcilloszkóp beállítása VOLT/DIV = 1 V/osztás. A jel csúcstól csúcsig kitérése 3,2 osztás. Számold ki a csúcsértéket, csúcstól csúcsig értéket és az effektív értéket szinusz jelnél.
4. feladat (B). Rajzold le, hogyan jelenik meg DC és AC csatolásban egy 10 V-os egyenfeszültségre ültetett, 2 V csúcstól csúcsig szinuszjel.
5. feladat (C). Egy PWM jelet vizsgálsz az oszcilloszkóppal. TIME/DIV = 10 µs/osztás, a periódus 5 osztás, a bekapcsolt idő 1,5 osztás. Mekkora a frekvencia és a kitöltési tényező?
6. feladat (D). Tanműhelyi mérésnél a jelgenerátor 2 kHz-es, 1 V csúcstól csúcsig négyszögjelet ad. Milyen TIME/DIV és VOLT/DIV beállítást javasolnál? Indokold.
Önellenőrzés – válaszok.
1. feladat megoldás. A VOLT/DIV = 50 mV/osztás azt jelenti, hogy a képernyőn egy függőleges osztás 50 millivolt feszültséget jelent.
2. feladat megoldás. A periódusidő:
3. feladat megoldás.
4. feladat megoldás. DC csatolásban a szinusz a 10 V-os egyenfeszültség körül mozog: a csúcsok 9 V és 11 V között. AC csatolásban az egyenkomponens eltűnik, így a görbe −1 V és +1 V között oszcillál.
5. feladat megoldás.
A periódusidő:
A bekapcsolt idő:
6. feladat megoldás. 2 kHz-es jel periódusa 500 µs. Ha TIME/DIV = 50 µs/osztás, egy periódus 10 osztást foglal el, ami jól leolvasható. 1 V csúcstól csúcsig jelnél VOLT/DIV = 0,2 V/osztás esetén a kitérés 5 osztás, ami megfelelő. A trigger CH1-re, emelkedő élre, AUTO módba állítandó.
Az oszcilloszkóp feszültség–idő diagramot rajzoló mérőműszer. A vízszintes tengelyt a TIME/DIV időalap, a függőleges tengelyt a VOLT/DIV érzékenység skálázza. A jel leolvasásához az osztások számát szorozzuk a beállított értékkel. Szinusznál a csúcsérték, a csúcstól csúcsig érték és az effektív érték kapcsolata és . A triggerelés stabil képet ad; a csatolás DC-ben a teljes jelet, AC-ben csak a váltakozó részt mutatja. Gyakori jelalakok: szinusz, négyszög, fűrész és PWM, melyek a későbbi tápegységes és frekvenciaváltós fejezetekben is fontosak. Hálózati jelet csak megfelelő CAT-besorolású differenciálszondával, vagy a vizsgált készüléket (nem az oszcilloszkópot!) leválasztó transzformátorról táplálva, oktatói felügyelettel vizsgáljunk, mert az oszcilloszkóp földelt bemenete zárlatot okozhat; az oszcilloszkóp védőföldelését soha nem szakítjuk meg. Hálózati berendezésen végzett átkötés előtt a feszültségmentesítés öt szabálya kötelező.
A fejezetben hivatkozott mérési kategóriák és oszcilloszkóp-bemenetek részleteit a gyártói adatlapok és az MSZ EN 61010 szabványcsalád határozza meg (ellenőrizendő: aktuális kiadás és műszertípus). A hálózati jel mérésének biztonsági korlátai a munkavédelmi előírásokból következnek. Az Egyenirányítók, szűrők, stabilizátorok, kapcsolóüzemű táp és PFC alfejezet az itt bemutatott jelalakokat használja fel az egyenirányítók és kapcsolóüzemű tápegységek elemzéséhez.