8.3 Oszcilloszkóp és jelalakok

A munkahelyen előfordul, hogy a multiméter csak egyetlen számot mutat, de a jelet nem látjuk: nem tudjuk, hogy a tápegység kimenetén valóban tiszta egyenfeszültség van-e, vagy ráül-e zaj, és azt sem látjuk, hogy egy frekvenciaváltó kimenő jele milyen alakú. Ilyenkor az oszcilloszkóp a szemünk: megmutatja a feszültséget az idő függvényében.

8.3.1 Mit rajzol az oszcilloszkóp?

Az oszcilloszkóp alapfeladata, hogy egy feszültségjelet vízszintes időtengely és függőleges feszültségtengely mentén jelenítsen meg. A modern, digitális tárolós oszcilloszkóp (DSO) mintavételezi a jelet, eltárolja a mintákat, és a képernyőn folyamatosan frissülő görbét rajzol.

Definíció. Az oszcilloszkóp feszültség–idő diagramot rajzoló mérőműszer. A vízszintes tengely az idő, a függőleges tengely a pillanatnyi feszültség.

Szinuszos jel az oszcilloszkópon - Szemléltető, képletből számolt ábra: 325 V csúcsértékű, 50 Hz-es szinuszjel feszültség–idő diagramja. Az osztásrácsos oszcilloszkóp-képet és a szimulátort a Példa 1 után mutatjuk.

Az ábrán egy 50 Hz-es, 325 V csúcsértékű szinuszjel egy periódusát látjuk. A rács osztásai segítenek a feszültség és az idő leolvasásában.

Interaktív ábra. A HTML-kiadásban az oszcilloszkóp-szimulátoron (a Példa 1 után) beállíthatod a jelalakot (szinusz, négyszög, fűrész, PWM), a jel amplitúdóját, frekvenciáját és egyenfeszültségű összetevőjét, a TIME/DIV és VOLT/DIV fokozatot, a trigger szintjét és a csatolást (DC/AC/GND); a „Mérd meg” mezőben a leolvasott osztásszámot visszajelzés ellenőrzi. A statikus ábra a Példa 1 képernyőjét mutatja osztásráccsal.

8.3.2 Időalap, érzékenység és a rács leolvasása

Az oszcilloszkóp képernyőjén a rács osztásokból áll, jellemzően 8 vagy 10 osztás vízszintesen és 6 vagy 8 osztás függőlegesen. A leolvasáshoz két beállítást kell ismernünk:

Szabály. A TIME/DIV (időalap) azt adja meg, hogy egy vízszintes osztás hány másodpercet (ms, µs, ns) jelent. A VOLT/DIV (érzékenység) pedig azt, hogy egy függőleges osztás hány voltot (V, mV) jelent.

Ezért ha egy jelet látunk, a feszültséget a függőleges osztások számából, az időtartamot pedig a vízszintes osztások számából kapjuk meg:

Ujel=osztások száma⋅Vosztás, U_{\text{jel}} = \text{osztások száma} \cdot \frac{\text{V}}{\text{osztás}},

tjel=osztások száma⋅időosztás. t_{\text{jel}} = \text{osztások száma} \cdot \frac{\text{idő}}{\text{osztás}}.

Továbbvitt eredmény. A jelalakok (szinusz, négyszög, fűrész, PWM, egyenirányított jel) felismerése és paramétereik leolvasása közvetlenül szükséges az Egyenirányítók, szűrők, stabilizátorok, kapcsolóüzemű táp és PFC alfejezetben, ahol oszcilloszkópos hullámformákkal ellenőrizzük az áramköröket.

8.3.3 Példák a leolvasásra

Példa 1. Az oszcilloszkóp beállítása TIME/DIV = 2 ms/osztás, VOLT/DIV = 5 V/osztás. A szinuszos jel egy teljes periódusa 5,0 osztás szélességű, a csúcstól csúcsig mért kitérés pedig 4,2 osztás magasságú. Mekkora a frekvencia, a csúcsérték és az effektív érték?

Megoldás.

Adott: TIME/DIV = 2 ms, periódus osztásszáma 5,0; VOLT/DIV = 5 V, csúcstól csúcsig osztásszáma 4,2.

A periódusidő:

T=5,0⋅2ms=10ms=0,010s, T = 5{,}0 \cdot 2\,\text{ms} = 10\,\text{ms} = 0{,}010\,\text{s},

a frekvencia:

f=1T=10,010s=100Hz. f = \frac{1}{T} = \frac{1}{0{,}010\,\text{s}} = 100\,\text{Hz}.

A csúcstól csúcsig feszültség:

Upp=4,2⋅5V=21V, U_{pp} = 4{,}2 \cdot 5\,\text{V} = 21\,\text{V},

a csúcsérték:

Up=Upp2=10,5V, U_p = \frac{U_{pp}}{2} = 10{,}5\,\text{V},

az effektív érték szinuszos jelnél:

U=Up2≈10,5V1,414=7,42V. U = \frac{U_p}{\sqrt{2}} \approx \frac{10{,}5\,\text{V}}{1{,}414} = 7{,}42\,\text{V}.

Ellenőrzés. U=Upp/(22)=21V/2,828≈7,42VU = U_{pp}/(2\sqrt{2}) = 21\,\text{V}/2{,}828 \approx 7{,}42\,\text{V} – egyezik; az effektív érték a csúcsérték kb. 71%71\,\%-a, ahogy szinusznál kell.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Oszcilloszkóp képernyője osztásráccsal: 100 Hz-es, 21 V csúcstól csúcsig szinuszjel 2 ms/osztás és 5 V/osztás beállítással.
A Példa 1 oszcilloszkóp-képe: 10 × 8 osztásos rács, 2 ms/osztás, 5 V/osztás; a periódus 5,0 osztás (10 ms, 100 Hz), a csúcstól csúcsig kitérés 4,2 osztás (21 V)

A képernyőn a jel a bal szélen, a 0 V-os trigger szinten emelkedő éllel indul (T jel). Egy periódus 5 nagy osztás széles, a pozitív és negatív csúcs között 4,2 osztás van; a leolvasott osztásszámot a TIME/DIV, illetve a VOLT/DIV értékkel szorozzuk. A HTML-szimulátorban a trigger szintjét a jelen kívülre állítva a kép „futni” kezd, ahogy a valódi műszeren.

8.3.4 Csúcs-, csúcstól csúcsig és effektív érték

Definíció. A csúcsérték (UpU_p) a jel legnagyobb kitérése a nullához képest. A csúcstól csúcsig érték (UppU_{pp}) a pozitív és negatív csúcs távolsága. Az effektív érték az a fiktív egyenérték, amely azonos ellenálláson ugyanakkora átlagos hőteljesítményt hoz létre, mint a váltakozó jel.

Szinuszos jelnél a kapcsolat:

Up=Upp2,U=Up2≈0,707Up. U_p = \frac{U_{pp}}{2}, \qquad U = \frac{U_p}{\sqrt{2}} \approx 0{,}707\,U_p.

Négyszögjelnél, ha a kitérés szimmetrikus, az effektív érték megegyezik a csúcsértékkel. Más jelalakoknál az összefüggés más, ezért oszcilloszkóppal mért jelalakoknál az effektív értéket nem szabad automatikusan szinuszos képlettel számolni.

Számítási példa. VOLT/DIV = 0,5 V/osztás, egy négyszögjel csúcstól csúcsig kitérése 6 osztás. Határozzuk meg a csúcs- és csúcstól csúcsig értéket.

Upp=6⋅0,5V=3V, U_{pp} = 6 \cdot 0{,}5\,\text{V} = 3\,\text{V},

Up=3V2=1,5V. U_p = \frac{3\,\text{V}}{2} = 1{,}5\,\text{V}.

Ha a négyszögjel szimmetrikus, akkor az effektív értéke is 1,5 V, nem 1,5/21{,}5/\sqrt{2} V, mert a négyszögjel nem szinuszos.

8.3.5 Triggerelés és csatolás

A triggerelés az egyik legfontosabb beállítás, mert enélkül a jel folyamatosan fut a képernyőn, és lehetetlen leolvasni.

Definíció. A trigger azt a feltételt adja meg, amelynél az oszcilloszkóp elkezdi rajzolni a jelet. A leggyakoribb mód a feszültségszinthez és élhez kötött indítás: például a jel emelkedő éle átlépi a beállított feszültségszintet.

Gyakorlati szabály. Mindig válasszuk ki a trigger forrását (általában CH1 vagy a vizsgált csatorna), a trigger élt (emelkedő vagy lefutó él) és a trigger szintet a jel tartományán belül. Az AUTO mód automatikusan mutat képet trigger nélkül is, de a kép lehet instabil; NORMAL módban a görbe csak érvényes triggernél frissül.

Csatolás alatt az oszcilloszkóp bemenetét értjük:

Ha például egy 5 V-os egyenáramra ültetett 2 V csúcstól csúcsig szinuszt vizsgálunk, DC csatolásban a görbe 4 V és 6 V között mozog, AC csatolásban pedig −1 V és +1 V között.

8.3.6 Jelalakok: szinusz, négyszög, fűrész, PWM

Az oszcilloszkóp legnagyobb értéke, hogy a jel alakját is megmutatja. Négy gyakori alakot kell felismerni:

D=tonT⋅100%. D = \frac{t_{\text{on}}}{T} \cdot 100\,\%.

Példa. Egy frekvenciaváltó kimenő PWM jelénél a periódus 100 µs, a bekapcsolt idő 30 µs. A kitöltési tényező:

D=30μs100μs⋅100%=30%. D = \frac{30\,\mu\text{s}}{100\,\mu\text{s}} \cdot 100\,\% = 30\,\%.

A PWM jel frekvenciája:

f=1T=1100μs=10kHz. f = \frac{1}{T} = \frac{1}{100\,\mu\text{s}} = 10\,\text{kHz}.

Ez a példa jól mutatja, hogy az oszcilloszkóppal nemcsak a jel nagyságát, hanem a kapcsolási idők arányát is ellenőrizhetjük.

8.3.7 Biztonság: hálózati jel mérése differenciálszondával vagy leválasztott vizsgált készüléken; a földelt műszer veszélyei

Az oszcilloszkóp mérőbemenetének földpontja általában össze van kötve a műszer védőföldelésével. A mérőfej földcsipesze a mérőkábelen és a műszeren át a védőföldeléssel (PE) van összekötve. Ha a földcsipeszt egy PE-hez képest feszültség alatti pontra kötjük – a fázisra, vagy egy kapcsolóüzemű táp primer oldali „földjére” –, a csipesz és a PE között zárlat jön létre: ív keletkezik, a mérőfej és a vezeték leéghet. A hegy önmagában nagy impedanciájú, de hálózati csúcsfeszültségre csak megfelelő névleges feszültségű és CAT-besorolású mérőfej köthető. Hálózati feszültségű jel vizsgálatához (a) nagyfeszültségű differenciálszondát használj, amelynek CAT-besorolása és névleges feszültsége megfelel a mérési pontnak; vagy (b) a vizsgált készüléket (és nem az oszcilloszkópot!) tápláld leválasztó transzformátorról, oktatói felügyelet mellett. Tilos az oszcilloszkópot leválasztó transzformátorról táplálni vagy a védővezetőjét bármilyen módon megszakítani: ekkor a műszer háza és a BNC-testek feszültség alá kerülhetnek. A 10:1-es passzív mérőfej névleges feszültségét és CAT-besorolását is figyelembe kell venni (gyakran 300 V CAT II, ellenőrizendő: adatlap).

Tilos. Hálózati feszültségű jelet közvetlenül, földelt oszcilloszkóppal mérni, a mérőfej földcsipeszét a fázisra vagy a nullára kötni, és a védőföldelést elhagyni.

Szabvány. Az oszcilloszkóp bemenetére a mérési kategória (CAT) és a megengedett legnagyobb feszültség jelölése vonatkozik, jellemzően CAT II besorolással, vagy „mérési kategóriába nem sorolt” bemenettel (ez utóbbi hálózati ponton közvetlenül nem használható) (ellenőrizendő: MSZ EN 61010-2-030, műszer- és mérőfej-adatlap). A mérési kategóriákat a Multiméter, lakatfogó és mérési kategóriák alfejezetben ismertük meg, a pontos besorolást és a gyártói adatlap adja meg (ellenőrizendő: aktuális műszer és mérőfej).

8.3.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy karbantartó szerelő azt tapasztalta, hogy a tápegység kimenő feszültsége multiméterrel mérve 24 V, de a szabályozó elektronika időnként hibásan működött. Az oszcilloszkóppal a 24 V-os kimenetet vizsgálva kiderült, hogy a 24 V-os kimeneten jelentős, 100 Hz-es (kétutas egyenirányítás utáni) fűrészszerű hullámosság ült. A multiméter DC állásban csak a középértéket mutatta, ezért a hibát nem lehetett vele felfedezni. A hiba a kiszáradt szűrőkondenzátor megnövekedett soros ellenállása (ESR) és csökkent kapacitása volt. (50 Hz-es hullámosság az egyenirányító egyik ágának kiesésére utalna.) A tanulság: ha a feszültség alakjában lehet a hiba, multiméterrel nem elég mérni.

8.3.9 Recept: stabil kép beállítása

  1. Kapcsold be az oszcilloszkópot, és várd meg, amíg elvégzi az öntesztet.
  2. Csatlakoztasd a mérőfejet a vizsgált csatornához (általában CH1).
  3. Ellenőrizd a mérőfej csillapítását (például 10:1) a csatornabeállításban.
  4. Kalibráld a mérőfejet a műszer kalibráló négyszögjelére, hogy a négyszög sarkai élesek legyenek.
  5. Kösd a mérőfej hegyét a jel forrására, a földcsipeszt a forrás földjére – csak akkor, ha ez a pont védőföld-potenciálon van (pl. törpefeszültségű, földelt kimenetű jelgenerátor). Hálózati vagy primer oldali ponthoz a földcsipeszt soha ne kösd; ott differenciálszondát használj (lásd Biztonság szakasz).
  6. Állítsd a csatolást kezdetben DC-re, hogy minden komponenst láss.
  7. Válassz olyan VOLT/DIV értéket, hogy a jel magassága 3–6 osztás legyen.
  8. Válassz olyan TIME/DIV értéket, hogy egy periódust több osztáson láss.
  9. Kapcsold be a triggert, válassz forrást (CH1), élt (emelkedő) és állítsd a trigger szintjét a jel két szélső értéke közé, lehetőleg a jel közepére (szimmetrikus váltakozó jelnél 0V0\,\text{V} közelébe).
  10. Ellenőrizd a képet: a jel nem fut, a nulla szint GND állásban a kívánt helyen van.

8.3.10 Gyakorlati útmutató: szinuszjel mérése tanműhelyi jelgenerátorról

Cél. Oszcilloszkóp beállítása 1 kHz-es, 2 V csúcstól csúcsig szinuszjel mérésére, a frekvencia és a feszültség leolvasása.

Eszközök és anyagok. Digitális oszcilloszkóp, 10:1 mérőfej, jelgenerátor, multiméter, mérési jegyzőkönyv.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

Az öt biztonsági szabály. Hálózati berendezésen mindig: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, a feszültségmentesség megállapítása, földelés és rövidre zárás, a szomszédos feszültség alatti részek lefedése. Törpefeszültségű jelgenerátoros mérésnél az öt szabály nem alkalmazandó; az átkötéseket kikapcsolt műszerekkel végezd.

Lépések.

  1. Ellenőrizd, hogy a jelgenerátor és az oszcilloszkóp kikapcsolt állapotban van.
  2. Kösd a mérőfej hegyét a jelgenerátor kimenő jelére, a földcsipeszt a generátor földjére.
  3. Kapcsold be a jelgenerátort, és állítsd 1 kHz-es, 2 V csúcstól csúcsig szinuszos kimenetre.
  4. Multiméterrel AC állásban mérd meg a generátor kimenetét: az effektív érték 0,707V0{,}707\,\text{V} körül legyen, ha a multiméter váltakozó feszültségű mérési frekvenciatartománya legalább 1 kHz (ellenőrizendő: adatlap). Sok kézi multiméter ennél kisebb frekvenciáig pontos; ilyenkor 1 kHz-en alulbecsülhet, és az ellenőrzést 50–100 Hz-en végezd.
  5. Kapcsold be az oszcilloszkópot.
  6. Állítsd a csatorna csillapítását 10:1-re, csatolást DC-re.
  7. Válassz VOLT/DIV = 0,5 V/osztás értéket. A 2 V-os csúcstól csúcsig jelnek 4 osztás magasnak kell lennie.
  8. Válassz TIME/DIV = 0,2 ms/osztás értéket. Az 1 kHz-es jel periódusa 1 ms, ami 5 osztás szélesség.
  9. Állítsd a triggert CH1-re, emelkedő élre, AUTO üzemmódra, és húzd a trigger szintet 0 V környékére.
  10. Olvasd le a képet: számold meg az osztásokat, és számold ki a frekvenciát és a feszültséget.

Ellenőrzési pontok. A kép stabil, a négyszögjel-sarkak a mérőfej kalibrálásakor élesek, a leolvasott feszültség és frekvencia megfelel a generátor beállításának. A méréseket rögzítsd a jegyzőkönyvben.

Tipikus hibák a gyakorlatban. Ha a görbe folyamatosan fut, a trigger nincs beállítva. Ha a jel nem látszik, ellenőrizd a csatolást, a csillapítást és a jelforrást. Ha a négyszög sarkai nem élesek, a mérőfej kompenzálását kell elvégezni.

8.3.11 Tipikus hibák

Hiba 1: a jel folyamatosan fut, nem olvasható le. A trigger szintje a jelen kívül esik, vagy a trigger ki van kapcsolva. Megoldás: válassz forrást, élt, és állítsd a szintet a jel közepére.

Hiba 2: a négyszögjel sarkai lekerekítettek vagy túllőnek. A mérőfej nincs kompenzálva. Megoldás: a kalibráló négyszögjelre állítsd a kompenzációs trimmerrel.

Hiba 3: egyenáramú szintet mérve AC csatolást használ a tanuló. Az egyenkomponenst elveszíti, ezért a mérés hibás. Megoldás: egyenáramú vagy teljes jelet vizsgálva DC csatolást használj.

Hiba 4: hálózati feszültséget közvetlenül, földelt oszcilloszkóppal mér. A földön keresztül zárlat jön létre, áramütés és tűz keletkezhet. Megoldás: megfelelő CAT-besorolású differenciálszonda, vagy a vizsgált készülék (nem az oszcilloszkóp!) táplálása leválasztó transzformátorról; az oszcilloszkóp védővezetőjét soha ne szakítsd meg.

Hiba 5: a csúcs-csúcs értéket effektív értékként kezeli. Például 10 V csúcstól csúcsig szinuszjelnél az effektív érték 3,54 V, nem 10 V. Megoldás: mindig a jelalakból induljunk ki.

8.3.12 Önellenőrzés

  1. Mit jelent a TIME/DIV = 1 ms/osztás beállítás?
  2. VOLT/DIV = 0,2 V/osztás, a szinusz jel csúcstól csúcsig kitérése 6 osztás. Mekkora a csúcsérték és az effektív érték?
  3. Miért kell a triggert beállítani?
  4. Mi a különbség a DC és az AC csatolás között?
  5. Miért nem szabad hálózati feszültségű jelet közvetlenül, földelt oszcilloszkóppal mérni?
  6. Hogyan értelmezed a PWM jel kitöltési tényezőjét?

8.3.13 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg, mit jelent a VOLT/DIV = 50 mV/osztás beállítás.

2. feladat (A). Egy szinusz jel periódusa 4 osztás, TIME/DIV = 0,5 ms/osztás. Mekkora a jel frekvenciája?

3. feladat (B). Az oszcilloszkóp beállítása VOLT/DIV = 1 V/osztás. A jel csúcstól csúcsig kitérése 3,2 osztás. Számold ki a csúcsértéket, csúcstól csúcsig értéket és az effektív értéket szinusz jelnél.

4. feladat (B). Rajzold le, hogyan jelenik meg DC és AC csatolásban egy 10 V-os egyenfeszültségre ültetett, 2 V csúcstól csúcsig szinuszjel.

5. feladat (C). Egy PWM jelet vizsgálsz az oszcilloszkóppal. TIME/DIV = 10 µs/osztás, a periódus 5 osztás, a bekapcsolt idő 1,5 osztás. Mekkora a frekvencia és a kitöltési tényező?

6. feladat (D). Tanműhelyi mérésnél a jelgenerátor 2 kHz-es, 1 V csúcstól csúcsig négyszögjelet ad. Milyen TIME/DIV és VOLT/DIV beállítást javasolnál? Indokold.

8.3.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok.

  1. TIME/DIV = 1 ms/osztás azt jelenti, hogy a képernyőn egy vízszintes osztás 1 ms időtartamot képvisel.
  2. Csúcstól csúcsig: 6⋅0,2V=1,2V6 \cdot 0{,}2\,\text{V} = 1{,}2\,\text{V}; csúcsérték: 0,6V0{,}6\,\text{V}; effektív: 0,6/2≈0,424V0{,}6/\sqrt{2} \approx 0{,}424\,\text{V}.
  3. A trigger nélkül a jel folyamatosan fut, így nem olvasható le stabilan.
  4. DC csatolásban a teljes jel (egyenkomponens és váltakozó rész) látszik, AC csatolásban az egyenkomponenst leválasztjuk.
  5. A mérőfej földpontja össze van kötve a műszer védőföldelésével, ezért ha feszültség alatti pontra kerül, zárlatot okoz.
  6. A kitöltési tényező a bekapcsolt idő és a periódusidő aránya százalékban.

1. feladat megoldás. A VOLT/DIV = 50 mV/osztás azt jelenti, hogy a képernyőn egy függőleges osztás 50 millivolt feszültséget jelent.

2. feladat megoldás. A periódusidő:

T=4⋅0,5ms=2ms, T = 4 \cdot 0{,}5\,\text{ms} = 2\,\text{ms},

f=10,002s=500Hz. f = \frac{1}{0{,}002\,\text{s}} = 500\,\text{Hz}.

3. feladat megoldás.

Upp=3,2⋅1V=3,2V, U_{pp} = 3{,}2 \cdot 1\,\text{V} = 3{,}2\,\text{V},

Up=3,2V2=1,6V, U_p = \frac{3{,}2\,\text{V}}{2} = 1{,}6\,\text{V},

U=1,6V2≈1,13V. U = \frac{1{,}6\,\text{V}}{\sqrt{2}} \approx 1{,}13\,\text{V}.

4. feladat megoldás. DC csatolásban a szinusz a 10 V-os egyenfeszültség körül mozog: a csúcsok 9 V és 11 V között. AC csatolásban az egyenkomponens eltűnik, így a görbe −1 V és +1 V között oszcillál.

5. feladat megoldás.

A periódusidő:

T=5⋅10μs=50μs, T = 5 \cdot 10\,\mu\text{s} = 50\,\mu\text{s},

f=150μs=20kHz. f = \frac{1}{50\,\mu\text{s}} = 20\,\text{kHz}.

A bekapcsolt idő:

ton=1,5⋅10μs=15μs, t_{\text{on}} = 1{,}5 \cdot 10\,\mu\text{s} = 15\,\mu\text{s},

D=15μs50μs⋅100%=30%. D = \frac{15\,\mu\text{s}}{50\,\mu\text{s}} \cdot 100\,\% = 30\,\%.

6. feladat megoldás. 2 kHz-es jel periódusa 500 µs. Ha TIME/DIV = 50 µs/osztás, egy periódus 10 osztást foglal el, ami jól leolvasható. 1 V csúcstól csúcsig jelnél VOLT/DIV = 0,2 V/osztás esetén a kitérés 5 osztás, ami megfelelő. A trigger CH1-re, emelkedő élre, AUTO módba állítandó.

8.3.15 Rövid összefoglaló

Az oszcilloszkóp feszültség–idő diagramot rajzoló mérőműszer. A vízszintes tengelyt a TIME/DIV időalap, a függőleges tengelyt a VOLT/DIV érzékenység skálázza. A jel leolvasásához az osztások számát szorozzuk a beállított értékkel. Szinusznál a csúcsérték, a csúcstól csúcsig érték és az effektív érték kapcsolata Up=Upp/2U_p = U_{pp}/2 és U=Up/2U = U_p/\sqrt{2}. A triggerelés stabil képet ad; a csatolás DC-ben a teljes jelet, AC-ben csak a váltakozó részt mutatja. Gyakori jelalakok: szinusz, négyszög, fűrész és PWM, melyek a későbbi tápegységes és frekvenciaváltós fejezetekben is fontosak. Hálózati jelet csak megfelelő CAT-besorolású differenciálszondával, vagy a vizsgált készüléket (nem az oszcilloszkópot!) leválasztó transzformátorról táplálva, oktatói felügyelettel vizsgáljunk, mert az oszcilloszkóp földelt bemenete zárlatot okozhat; az oszcilloszkóp védőföldelését soha nem szakítjuk meg. Hálózati berendezésen végzett átkötés előtt a feszültségmentesítés öt szabálya kötelező.

8.3.16 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezetben hivatkozott mérési kategóriák és oszcilloszkóp-bemenetek részleteit a gyártói adatlapok és az MSZ EN 61010 szabványcsalád határozza meg (ellenőrizendő: aktuális kiadás és műszertípus). A hálózati jel mérésének biztonsági korlátai a munkavédelmi előírásokból következnek. Az Egyenirányítók, szűrők, stabilizátorok, kapcsolóüzemű táp és PFC alfejezet az itt bemutatott jelalakokat használja fel az egyenirányítók és kapcsolóüzemű tápegységek elemzéséhez.