3.2 Mennyiségek, mértékegységek, előtagok és számolási rutin

3.2.1 Miért költséges egy elírt előtag?

Egy villanyszerelő az elosztóban egy régi kondenzátort cserél. A dobozon 2,2 µF szerepel, ő azonban 2,2 mF-et rak be, mert a millifarad és a mikrofarad jele hasonlít. Az áramkör szűrése elhangolódik, a készülék hibásan működik, és a hibakeresés órákat emészt fel. Hasonló példa: valaki 10 kW-ot ír 10k W alakban, vagy a nullákat nem csoportosítja, és a tizedesvessző egy rossz helyre kerül. A munkánk számértékekből és mértékegységekből áll: ha a kettő nem illik össze, a számítás értéket nem ad, vagy ami rosszabb, hibás következtetést rejt.

Ez az alfejezet nem matematikai magolás. A cél az, hogy a számítási lépésekben mindig ellenőrizhető legyen: a mennyiség numerikus értéke, az egysége és a nagyságrendje összhangban van-e. Ezt a mértékegység-ellenőrzést minden későbbi fejezetben – például az Ohm törvénye, villamos munka, teljesítmény és hatásfok számításaiban – használni fogjuk.

3.2.2 Szemléletes kép: az előtagok egyetlen táblázatban

Az SI-rendszerben a fizikai mennyiségek nagy része túl kicsi vagy túl nagy ahhoz, hogy mindig az alapegységet írjuk ki. Ezért az alapegység elé olyan előtagot teszünk, amely a tíz valamilyen hatványával szoroz. A gyakori villamosipari előtagok:

Előtag Jele Szorzó Példa
piko p 10−1210^{-12} 47pF47\,\text{pF}
nano n 10−910^{-9} 100nF100\,\text{nF}
mikro µ 10−610^{-6} 2,2µF2{,}2\,\text{µF}
milli m 10−310^{-3} 25mA25\,\text{mA}
kilo k 10310^{3} 10kΩ10\,\text{k}\Omega
mega M 10610^{6} 1,5MΩ1{,}5\,\text{M}\Omega
giga G 10910^{9} 2,4GHz2{,}4\,\text{GHz}

A táblázatot érdemes úgy megtanulni, hogy a szomszédos előtagok között 1000 a váltószám: milli és mikro között 1000, mikro és nano között 1000, nano és piko között 1000. A kilo és mega, valamint a mega és giga között szintén 1000 a váltószám. A milli és a kilo között ott van az alapegység (m → alapegység → k), ezért ott a váltószám 10610^6. Ez megkönnyíti a fejben való átváltást.

3.2.3 Definíciók és szabályok

3.2.3.1 SI-alapmennyiségek és -mértékegységek

A villamos szakmában a legfontosabb SI-alapegységek:

Definíció. A mértékegység egy mérhető mennyiség összehasonlítására szolgáló, rögzített referencia. Az SI mértékegységrendszerben minden mértékegység a fenti alapegységekből és a prefixumokból áll elő. A mennyiségértéket mindig számérték és mértékegység szorzata adja, például U=230VU = 230\,\text{V}.

A villamos mennyiségeknél a leggyakrabban használt származtatott egységek:

Összefüggés.
1C=1A⋅s,1V=1WA,1Ω=1VA, 1\,\text{C} = 1\,\text{A}\cdot\text{s}, \quad 1\,\text{V} = 1\,\frac{\text{W}}{\text{A}}, \quad 1\,\Omega = 1\,\frac{\text{V}}{\text{A}}, 1W=1J/s,1F=1CV,1H=1V⋅sA. 1\,\text{W} = 1\,\text{J}/\text{s}, \quad 1\,\text{F} = 1\,\frac{\text{C}}{\text{V}}, \quad 1\,\text{H} = 1\,\frac{\text{V}\cdot\text{s}}{\text{A}}.

Ezekben a definíciókban minden egység ugyanazt az egyenletet követi, mint a hozzá tartozó fizikai törvény. Például az ellenállás R=U/IR = U/I, ezért az Ω=V/A\Omega = \text{V}/\text{A}.

3.2.3.2 Előtagok, normálalak, mérnöki jelölés

Definíció. A prefixum (előtag) a mértékegység elé írt, tíz hatványát jelentő jel. A táblázatban felsorolt előtagok a hivatalos SI-prefixumok; a mikro jele a görög µ betű, amely a magyar gyakorlatban „mikro”-nak ejtendő, és nem szabad összekeverni az m-mel.

Szabály. A számértéket és a mértékegységet mindig szóköz választja el, kivéve a szögfokot (30°); a Celsius-fok elé szóköz kell (20 °C): 230 V, nem 230V; 25 mA, nem 25mA. A prefixum szorosan a mértékegységhez tartozik: 10 kW, nem 10 k W. A prefixum jele betűnagyságra érzékeny: a M mega (10610^6), az m milli (10−310^{-3}). A k kilo mindig kisbetű.

A nagy és nagyon kicsi számokat normálalakban vagy mérnöki jelölésben adjuk meg. A normálalak: a×10ba \times 10^b, ahol 1≤|a|<101 \le |a| < 10. A mérnöki jelölés a normálalak olyan változata, amelyben a kitevő hárommal osztható, az együttható pedig 1 és 1000 közé esik (1≤|a|<10001 \le |a| < 1000), például 2,5×1032{,}5 \times 10^3 (kilo), 25×10−625 \times 10^{-6} (mikro), 330×10−6330 \times 10^{-6} (mikro). A mérnöki jelölés közvetlenül megfeleltethető a prefixumoknak, ezért a villamosiparban ezt részesítjük előnyben.

Példa.
0,000025A=25×10−6A=25µA. 0{,}000\,025\,\text{A} = 25 \times 10^{-6}\,\text{A} = 25\,\text{µA}.

Itt a mérnöki alak kitevője −6-6, ami a mikro előtagot jelenti, így a számérték 2525 lett.

3.2.3.3 Értékes jegyek, kerekítés, becslés

A mérések és számítások során az eredményt soha ne adjuk meg több értékes jeggyel, mint amennyit a legpontatlanabb kiindulási adat indokol.

Szabály. Kerekítésnél a hagyományos szabályt alkalmazzuk: ha az elhagyandó első számjegy 0–4, lefelé, ha 5–9, felfelé kerekítünk. A könyvben, ha a feladat mást nem kér, az eredményt három értékes jegyre adjuk meg (például 12,3V12{,}3\,\text{V}), és mindig szúrópróbával ellenőrizzük a nagyságrendet.

A zsebszámológép kijelzője sok tizedesjegyet mutathat, de ez nem jelenti azt, hogy az eredmény valóban ilyen pontos. Az éles méréshez használt műszer pontossága határozza meg, mennyi értékes jegy hiteles.

A becslés fontos eszköz: mielőtt kiszámolunk valamit, becsüljük meg a nagyságrendet. Ha például egy 230V230\,\text{V} hálózati feszültségből 10mA10\,\text{mA} áramot kapunk, akkor a teljesítmény nagyságrendje UI≈230×0,01=2,3WU I \approx 230 \times 0{,}01 = 2{,}3\,\text{W}, tehát pár wattos fogyasztó. Ha a számológép 2,3 kW-ot adna, azonnal látnánk a hibát.

3.2.3.4 Magyar jelölési szokások

A könyvben, a magyar gyakorlat szerint, tizedesvesszőt használunk, nem tizedespontot. Képletben ezt {,} jellel írjuk, például U=0,5VU = 0{,}5\,\text{V}. Az ezres csoportosítás vékony szóközzel történik: 10 000 W, nem 10.000 W és nem 10000W. A szövegben a számérték után a mértékegységet szóközzel írjuk: 10 kW. Pénzösszegnél a pénznem a szám után áll: 10 000 Ft; ebben a könyvben pénzösszeget ritkán adunk meg.

Külföldi, például amerikai dokumentációkban előfordulhat az angolszász jelölés: tizedespont, ezres vessző, valamint a mértékegységek más rendszere (AWG, láb, hüvelyk). Figyelem. Ezeket csak dokumentációolvasáshoz ismerd meg, szerelésre, méretezésre soha ne használd. A magyarországi és európai munkában az SI-rendszert alkalmazzuk.

3.2.4 Kidolgozott példák

3.2.4.1 1. példa – átváltás milli és mikro között

Adott: I=0,025AI = 0{,}025\,\text{A}. Keresett: az áram értéke milliamperben és mikroamperben.

Számítás.

Először mérnöki alakra hozzuk: 0,025=25×10−30{,}025 = 25 \times 10^{-3}, tehát I=25mAI = 25\,\text{mA}.

A mikroamperhez az amper értéket 10610^6-nal szorozzuk: I=0,025A×106µA1A=25000µA. I = 0{,}025\,\text{A} \times \frac{10^{6}\,\text{µA}}{1\,\text{A}} = 25\,000\,\text{µA}.

Ellenőrzés: 1mA=1000µA1\,\text{mA} = 1000\,\text{µA}, ezért 25mA=25×1000=25000µA25\,\text{mA} = 25 \times 1000 = 25\,000\,\text{µA}, tehát a két eredmény összhangban van. A nagyságrend is stimmel: háztartási elektronikában 25mA25\,\text{mA} közepes jeláram.

∎

3.2.4.2 2. példa – mértékegység-ellenőrzés a teljesítmény képleténél

Egy ellenálláson U=12VU = 12\,\text{V} feszültség hat, és I=0,5AI = 0{,}5\,\text{A} áram folyik. Számítsuk ki a felvett teljesítményt wattban, és ellenőrizzük a mértékegységet.

Képlet: P=U⋅IP = U \cdot I.

Behelyettesítés: P=12V×0,5A=6V⋅A. P = 12\,\text{V} \times 0{,}5\,\text{A} = 6\,\text{V}\cdot\text{A}.

Mivel 1V⋅A=1W1\,\text{V}\cdot\text{A} = 1\,\text{W} (a watt definíciója), az eredmény P=6WP = 6\,\text{W}.

Mértékegység-ellenőrzés: ha a képletben UU és II egysége V\text{V} és A\text{A}, akkor a szorzat egysége V⋅A\text{V}\cdot\text{A}, ami a W\text{W}-nak felel meg. Ha valaki mA\text{mA}-ben helyettesítene be úgy, hogy a feszültség volt, akkor az eredmény mW-ban lenne, tehát a prefixumot is ellenőrizni kell.

Ellenőrző becslés: 12×0,5=612 \times 0{,}5 = 6, a teljesítmény kis érték, egy LED-lámpa vagy jelfogó fogyasztásának felel meg. ∎

3.2.5 Valós életbeli alkalmazás

Egy karbantartó egy motor adattábláján ezt olvassa: Pn=2,2kWP_n = 2{,}2\,\text{kW} (a tengelyen leadott teljesítmény), Un=230/400VU_n = 230/400\,\text{V}, cos⁡φ=0,8\cos\varphi = 0{,}8, η=0,82\eta = 0{,}82 (szemléltető értékek). A munkalapon a névleges áramot kell kiszámolni a biztosíték kiválasztásához. (A gyakorlatban a névleges áramot az adattábláról olvassuk le; a háromfázisú teljesítmény képletét a későbbi, háromfázisú rendszerről szóló alfejezet vezeti be, itt csak a mértékegység-kezelést gyakoroljuk.) Ha a teljesítményt kilowattban, a feszültséget pedig voltban helyettesíti be a P=3⋅U⋅I⋅cos⁡φ⋅ηP = \sqrt{3} \cdot U \cdot I \cdot \cos\varphi \cdot \eta képletbe, akkor az eredmény nem amperben, hanem kiloamperben jön ki, ha a prefixumot elfelejti átváltani.

A helyes eljárás: a 2,2kW2{,}2\,\text{kW}-ot 2200W2200\,\text{W}-ra váltjuk, hogy a W/V hányados közvetlenül ampert adjon. Mivel az adattáblán a tengelyen leadott teljesítmény áll, a felvett áramhoz a hatásfokkal is osztani kell; a képlet: In=2200W3×400V×0,8×0,82≈4,84A. I_n = \frac{2200\,\text{W}}{\sqrt{3} \times 400\,\text{V} \times 0{,}8 \times 0{,}82} \approx 4{,}84\,\text{A}. Nagyságrendi ellenőrzés: 2200/(1,73×400×0,8×0,82)≈4,84A2200 / (1{,}73 \times 400 \times 0{,}8 \times 0{,}82) \approx 4{,}84\,\text{A} (a hatásfok nélkül ≈3,97A\approx 3{,}97\,\text{A} jönne ki, ami kb. 20%-kal kisebb). Ha valaki 2,2kW2{,}2\,\text{kW}-ot és 400V400\,\text{V}-ot használ, akkor 0,00484kA0{,}00484\,\text{kA}-t kap, ami átszámítva szintén 4,84A4{,}84\,\text{A}, de a köztes számérték nehezen értelmezhető, és a hibalehetőség megnő. A szabály: a képletbe csak az alap SI-egységet, vagy az egységet és a hozzá tartozó prefixumot konzekvensen használjuk; az eredményt utána váltjuk mérnöki jelölésbe.

3.2.6 Tipikus hibák

  1. Elírt prefixum: 2,2 mF helyett 2,2 µF-et írunk, vagy fordítva. A millifarad 10−3F10^{-3}\,\text{F}, a mikrofarad 10−6F10^{-6}\,\text{F}, tehát ezerszeres eltérés. Helyes gyakorlat: kiejtve is ellenőrizd: „milli” ezred, „mikro” milliomod. Ezután írd le a számot mérnöki alakban.
  2. A mértékegység kihagyása a levezetés közben. Például: R=10/0,5=20R = 10/0{,}5 = 20 – de 20 micsoda? Ez lehet ohm, de a levezetés hibás, ha valaki kΩ\text{k}\Omega-ban gondolkodik. Helyes gyakorlat: minden sorba írd ki az egységet: R=10V/0,5A=20ΩR = 10\,\text{V} / 0{,}5\,\text{A} = 20\,\Omega.
  3. A tizedesvessző elírása. A 0,50{,}5 helyett 0.50.5 vagy 0505, az ezres csoportosításnál a pont használata: az 1.000 V angolszász írásmódban egy volt, a magyarban pedig nem szabályos; az ezer volt helyesen 1000 V vagy 1 000 V. Helyes gyakorlat: a könyvben tizedesvesszőt és szóközös ezres tagolást használunk; ne keverd a kettőt.
  4. A prefixum kétszeres alkalmazása. Például 10 k mA – ez nem szabályos. A k és az m egyszerre nem illeszthető, helyette 10 A vagy 10 000 mA. Helyes gyakorlat: a mennyiséget egy prefixummal és az alapegységgel írjuk.

3.2.7 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A mértékegység és a számérték közé szóközt kell írni: 230 V helyes, 230V helytelen.
  2. Váltsd át a 0,0047A0{,}0047\,\text{A} áramot milliamperbe és mikroamperbe.
  3. Váltsd át a 47kΩ47\,\text{k}\Omega ellenállást ohmba és megaohmba.
  4. Mi a hiba ebben a kifejezésben: 10kW? Írd le helyesen.
  5. Egy izzón P=60WP = 60\,\text{W} teljesítményt ad meg a gyártó, és U=230VU = 230\,\text{V} feszültségen üzemeltetjük. Számítsd ki az áramot, és ellenőrizd a mértékegységet.
  6. Milyen prefixumot használsz a 0,0000001F0{,}000\,000\,1\,\text{F} kapacitás mérnöki jelölésére?

3.2.8 Feladatok

1. feladat (A) – Alap átváltás. Váltsd át a 2,5kW2{,}5\,\text{kW} teljesítményt wattra, majd az 1500W1500\,\text{W} teljesítményt kilowattra.

2. feladat (A) – Mérnöki jelölés. Írd fel mérnöki alakban a 0,00033F0{,}000\,33\,\text{F} kapacitást, és add meg a megfelelő prefixumot is.

3. feladat (B) – Több lépéses számítás. Egy fűtőtest P=2300WP = 2300\,\text{W} teljesítményt vesz fel U=230VU = 230\,\text{V} hálózatról. Számítsd ki az áramot amperben, majd add meg milliamperben is. Minden lépésben írd ki az egységet.

4. feladat (B) – Energia kiszámítása. Egy háztartási készülék P=2kWP = 2\,\text{kW} teljesítménnyel t=3t = 3 órán át működik. Számítsd ki az elfogyasztott energiát kilowattórában és joule-ban. Ellenőrizd az egységeket: 1kWh=3,6×106J1\,\text{kWh} = 3{,}6 \times 10^{6}\,\text{J}.

5. feladat (C) – Mértékegység-ellenőrzés és prefixum. Adott ellenállás R=12kΩR = 12\,\text{k}\Omega és áram I=0,5mAI = 0{,}5\,\text{mA}. Számítsd ki az ellenálláson eső feszültséget, és a fellépő teljesítményt. Ügyelj arra, hogy a képletbe az ellenállást ohmban, az áramot amperben helyettesítsd. Ellenőrizd a mértékegységet és a prefixumot.

6. feladat (D) – Gyakorlati hibakeresés. Egy tanuló azt mondja, hogy a 2,2µF2{,}2\,\text{µF} kondenzátor ugyanaz, mint a 2,2mF2{,}2\,\text{mF}. Magyarázd el, mi a hiba, és add meg a két kapacitás arányát. Milyen gyakorlati következménye lehet a cserének?

3.2.9 Megoldások

3.2.9.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A számérték és az egység közé szóközt teszünk.
  2. 0,0047A=4,7×10−3A=4,7mA0{,}0047\,\text{A} = 4{,}7 \times 10^{-3}\,\text{A} = 4{,}7\,\text{mA}. Mikroamperben: 4,7×10−3A=4700µA4{,}7 \times 10^{-3}\,\text{A} = 4700\,\text{µA}.
  3. 47kΩ=47×103Ω=47000Ω47\,\text{k}\Omega = 47 \times 10^{3}\,\Omega = 47\,000\,\Omega. Megaohmban: 47×103Ω=0,047MΩ47 \times 10^{3}\,\Omega = 0{,}047\,\text{M}\Omega.
  4. Hiba: hiányzik a szóköz a számérték és az egység között; a prefixum (k) viszont szóköz nélkül tapad az egységhez. Helyesen: 10 kW.
  5. I=P/U=60W/230V≈0,261AI = P/U = 60\,\text{W} / 230\,\text{V} \approx 0{,}261\,\text{A}. Egységellenőrzés: W/V=A\text{W}/\text{V} = \text{A}, mivel W=V⋅A\text{W} = \text{V}\cdot\text{A}, így W/V=A\text{W}/\text{V} = \text{A}.
  6. 0,0000001F=1×10−7F0{,}000\,000\,1\,\text{F} = 1 \times 10^{-7}\,\text{F}. A legközelebbi hárommal osztható kitevő 10−910^{-9}, mert 10−7=100×10−910^{-7} = 100 \times 10^{-9}, tehát 100nF100\,\text{nF}.

3.2.9.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A).
2,5kW=2,5×103W=2500W2{,}5\,\text{kW} = 2{,}5 \times 10^{3}\,\text{W} = 2500\,\text{W}.
1500W=1,5×103W=1,5kW1500\,\text{W} = 1{,}5 \times 10^{3}\,\text{W} = 1{,}5\,\text{kW}.

2. feladat (A).
0,00033F=3,3×10−4F=330×10−6F=330μF0{,}000\,33\,\text{F} = 3{,}3 \times 10^{-4}\,\text{F} = 330 \times 10^{-6}\,\text{F} = 330\,\mu\text{F}. Tehát a prefixum a mikro (μ\mu), az érték 330 µF (mikrofarad).

3. feladat (B).
P=2300WP = 2300\,\text{W}, U=230VU = 230\,\text{V}. I=PU=2300W230V. I = \frac{P}{U} = \frac{2300\,\text{W}}{230\,\text{V}}. Egység: W/V=A\text{W}/\text{V} = \text{A}. Számolás: 2300/230=102300/230 = 10. Ezért I=10AI = 10\,\text{A}.
Milliamperben: 10A=10×103mA=10000mA10\,\text{A} = 10 \times 10^{3}\,\text{mA} = 10\,000\,\text{mA}.

4. feladat (B).
P=2kW=2000WP = 2\,\text{kW} = 2000\,\text{W}, t=3h=3×3600s=10800st = 3\,\text{h} = 3 \times 3600\,\text{s} = 10\,800\,\text{s}.
Energia kilowattórában: W=PkW×th=2kW×3h=6kWhW = P_{\text{kW}} \times t_{\text{h}} = 2\,\text{kW} \times 3\,\text{h} = 6\,\text{kWh}.
Joule-ban: W=2000W×10800s=21600000J=2,16×107JW = 2000\,\text{W} \times 10\,800\,\text{s} = 21\,600\,000\,\text{J} = 2{,}16 \times 10^{7}\,\text{J}.
Ellenőrzés: 6kWh×3,6×106J/kWh=2,16×107J6\,\text{kWh} \times 3{,}6 \times 10^{6}\,\text{J/kWh} = 2{,}16 \times 10^{7}\,\text{J}, stimmel.

5. feladat (C).
Átváltás: R=12kΩ=12×103Ω=12000ΩR = 12\,\text{k}\Omega = 12 \times 10^{3}\,\Omega = 12\,000\,\Omega.
I=0,5mA=0,5×10−3A=0,0005AI = 0{,}5\,\text{mA} = 0{,}5 \times 10^{-3}\,\text{A} = 0{,}0005\,\text{A}.
Feszültség: U=R⋅I=12000Ω×0,0005A=6VU = R \cdot I = 12\,000\,\Omega \times 0{,}0005\,\text{A} = 6\,\text{V}.
Teljesítmény: P=U⋅I=6V×0,0005A=0,003W=3mWP = U \cdot I = 6\,\text{V} \times 0{,}0005\,\text{A} = 0{,}003\,\text{W} = 3\,\text{mW}.
Ellenőrzés: I2R=(0,0005)2×12000=2,5×10−7×12000=0,003WI^2 R = (0{,}0005)^2 \times 12\,000 = 2{,}5 \times 10^{-7} \times 12\,000 = 0{,}003\,\text{W}.
Egységek: Ω⋅A=V\Omega \cdot \text{A} = \text{V}, V⋅A=W\text{V}\cdot\text{A} = \text{W}.

6. feladat (D).
A 2,2 µF jelentése 2,2×10−6F2{,}2 \times 10^{-6}\,\text{F}. A 2,2 mF jelentése 2,2×10−3F2{,}2 \times 10^{-3}\,\text{F}. Ez utóbbi 1000-szer nagyobb kapacitást jelöl. Ha a szerelő a mikrofarádos kondenzátort millifaráddal helyettesíti, az időzítő vagy szűrő áramkör frekvenciatartománya nagyságrendekkel eltolódik: például egy motorindító kondenzátor esetén a váltakozó áramú hálózaton a meddő áram túl nagy lesz, ami túlhevülést és hibát okoz. Tanulság: a tizedesvessző és a prefixum nem apró részlet, hanem a méretezés lényege.

3.2.10 Rövid összefoglaló

A villamos számítások akkor megbízhatóak, ha minden mennyiségnél három dolgot ellenőrzünk: a számértéket, a mértékegységet és a prefixumot. Az SI-alapegységek (m, kg, s, A, K, cd) mellett a származtatott egységek: 1C=1A⋅s1\,\text{C}=1\,\text{A}\cdot\text{s}, 1V=1W/A1\,\text{V}=1\,\text{W}/\text{A}, 1Ω=1V/A1\,\Omega=1\,\text{V}/\text{A}, 1F=1C/V1\,\text{F}=1\,\text{C}/\text{V}, 1H=1V⋅s/A1\,\text{H}=1\,\text{V}\cdot\text{s}/\text{A}. A prefixumok p—n—µ—m—k—M—G 1000-es lépésekkel váltanak; a mérnöki jelölésben a kitevő hárommal osztható. A számértéket és az egységet szóköz választja el, a tizedesvesszőt vesszővel jelöljük, az ezreseket szóközzel tagoljuk. Kerekítésnél a legpontatlanabb adat értékes jegyei az irányadók, és minden eredményt nagyságrendileg is ellenőrzünk.

Továbbvitt eredmény. A mértékegység-ellenőrzés minden későbbi számítási feladatban kötelező: például az Ohm törvénye, villamos munka, teljesítmény és hatásfok, a Soros kapcsolás és feszültségosztó, valamint a Feszültségesés és a vezeték méretezése alfejezetekben is ugyanezt a módszert használjuk. A képletbe az alap SI-egységet vagy a hozzá illeszkedő prefixumot konzekvensen helyettesítjük, és az eredményt a mérnöki gyakorlatnak megfelelően váltjuk át. Ezzel a rutinnal a számítás maga is hibajelző eszközzé válik.