43.3 Jövedelmezőség: költségek, eredmény, fedezeti pont

43.3.1 Motiváció: mikor fordul nyereségbe a cukrászda?

Tegyük fel, hogy egy kis cukrászda havonta fizeti a bérleti díjat, a dolgozók alapbérét, a gépek részletét és a biztosítást. Akkor is ki kell fizetnie ezeket, ha egyetlen süteményt sem ad el. A süteményekhez viszont liszt, vaj, tojás, csokoládé, csomagolóanyag és csomagonként némi energia is kell. A tulajdonos reggel felteszi a kérdést: hány szelet tortát vagy hány kávét kell eladni ahhoz, hogy a havi számlák és az anyagköltség együtt megtérüljenek? Ez a fedezeti pont kérdése. A jövedelmezőség számítása arra ad választ, hogy a cukrászda nemcsak nullszaldós, hanem ténylegesen nyereséges-e, és a nyereségből mennyi marad adózás után.

43.3.2 Szemléletes kép: bevétel és költségek találkozása

Képzeljünk el egy havi diagramot. A vízszintes tengelyen az eladott adagok száma, a függőleges tengelyen a bevétel és a költség szerepel. A bevétel nulláról indul, hiszen ha nincs eladás, nincs árbevétel. Az összes költség viszont már nulla eladásnál is magas, mert a fix költségek akkor is futnak. A két vonal egy ponton metszi egymást: ott az árbevétel éppen fedezi az összes költséget. Ez a fedezeti pont, más néven nullszaldós pont.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Árbevétel- és összköltség-egyenes metszéspontja a fedezeti pont 2 000 adagnál; a tervezett 2 600 adag 600 adag biztonsági tartalékot ad.
Fedezeti pont a cukrászdában: az árbevétel- és az összköltség-egyenes metszéspontja (szemléltető számítás: 720 Ft/adag nettó ár, 270 Ft/adag változó költség, 900 ezer Ft/hó állandó költség)

A diagramon 720 Ft/adag nettó eladási árral, 270 Ft/adag változó költséggel és 900 000 Ft havi fix költséggel számoltunk. A fedezeti pont 2 000 adagnál, azaz 1 440 000 Ft havi nettó árbevételnél van. Ha ennél kevesebbet adunk el, a cukrászda veszteséges (ferdén sraffozott tartomány); ha többet, akkor nyereséget termel (pontozott tartomány). Az ábrán a 2. példa tervezett 2 600 adagja és a 600 adagos biztonsági tartalék is látszik; a HTML-kiadás kalkulátorában az állandó költség, az ár és a változó költség csúszkával módosítható, a legördülő lista pedig a fejezet példáit tölti be.

43.3.3 Költség fogalma és csoportosítása

Definíció. Költség a termelés és az értékesítés érdekében felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke. A költség nem azonos a kiadással: a kiadás tényleges pénzmozgás, a költség pedig az adott időszakra elszámolt felhasználás.

A cukrászdában például a havi lisztvásárlás kiadás, de csak az a része költség, amelyet abban a hónapban ténylegesen felhasználtak. A gépek vásárlási ára kiadás, de költségként több év alatt, értékcsökkenési leírásként jelenik meg.

A költségeket több szempontból csoportosítjuk.

Csoportosítási szempont Kategória Példa a cukrászdából Megjegyzés
Költségnem anyagjellegű liszt, vaj, tojás, csomagolóanyag, energia, víz, tisztítószer, könyvelő díja a leggyakrabban elemzett csoport
Költségnem személyi jellegű bruttó bér, bérjárulék, étkezési hozzájárulás a munkaerő költsége
Költségnem értékcsökkenési leírás sütő, hűtő, fagylaltgép, kávégép éves kopása a beruházás költsége elosztva az élettartamra
Bevételhez való viszony állandó (fix) bérleti díj, fix bérek, biztosítás, alap-karbantartás, amortizáció összege rövid távon nem függ az eladott mennyiségtől
Bevételhez való viszony változó alapanyag, csomagolás, eladási jutalék, alkalmi munka bére, sütési energia egy része összege nő, ha több terméket adunk el
Elszámolhatóság közvetlen egy torta alapanyaga, egy bonbon csomagolása egy-egy termékre közvetlenül ráosztható
Elszámolhatóság közvetett üzletvezető bére, közös hűtő árama, takarítás több termékre vagy az egész üzemre vonatkozik

Megjegyzés. A változó költség lehet arányos, degresszív vagy progresszív. A cukrászdában a legjellemzőbb az arányos változó költség: kétszer annyi süteményhez körülbelül kétszer annyi liszt, tojás és csomagolóanyag kell. A degresszív költség lassabban nő, mint az eladás, például nagyobb zsák liszt fajlagosan olcsóbb lehet. A progresszív költség gyorsabban nő, például ha túlórában kell dolgoztatni, mert extra bért kell fizetni.

43.3.4 Költséggazdálkodás és költségszint

Definíció. A költségszint azt fejezi ki, hogy a nettó árbevétel hány százalékát teszik ki a költségek. Segít az üzem gazdálkodásának évközi értékelésében, és összehasonlíthatóvá teszi a különböző időszakokat vagy üzleteket.

k=CösszesÁnettó⋅100%,k = \frac{C_{\text{összes}}}{\text{Á}_{\text{nettó}}} \cdot 100\,\%, ahol CösszesC_{\text{összes}} az összes költség, Ánettó\text{Á}_{\text{nettó}} a nettó árbevétel.

Példa. Egy cukrászda havi nettó árbevétele 2 400 000 Ft, összes költsége 1 980 000 Ft.

k=19800002400000⋅100=82,5%.k = \frac{1\,980\,000}{2\,400\,000} \cdot 100 = 82{,}5\,\%.

A költségszint 82,5%. Minél alacsonyabb ez az érték ugyanakkora árbevétel mellett, annál nagyobb az eredmény. Nem minden költség csökkentése jó azonban: ha a minőségi alapanyagot olcsóbbra cserélik, rövid távon csökkenhet az anyagköltségszint, de hosszabb távon elmaradhatnak a vendégek.

Részmutatókat is számíthatunk, például anyagköltségszint, bérköltségszint, energiaköltségszint. A részmutató megmutatja, hogy az adott költségcsoport a nettó árbevétel hány százalékát teszi ki.

43.3.5 Eredmény, adózatlan és adózott eredmény

Definíció. Az eredmény a nettó árbevétel és az összes költség különbsége. Ha az árbevétel nagyobb, nyereség; ha kisebb, veszteség.

Eadózás előtt=Ánettó−Cösszes.E_{\text{adózás előtt}} = \text{Á}_{\text{nettó}} - C_{\text{összes}}.

A gazdálkodás szempontjából fontos az adózott eredmény is, mert a nyereségből adót is fizetni kell. Tanulási példaként a társasági adó mértékét 9%-nak vesszük (ellenőrizendő: aktuális adómérték és adónem). Az adózott eredmény:

Eadózott=Eadózás előtt−adó.E_{\text{adózott}} = E_{\text{adózás előtt}} - \text{adó}.

Az adó számítása egyszerűsített tanulási esetben:

adó=Eadózás előtt⋅0,09.\text{adó} = E_{\text{adózás előtt}} \cdot 0{,}09.

A valóságban az adókedvezmények, elhatárolások és adóalap-módosító tételek miatt az adóalap eltérhet a számviteli eredménytől, ezért ezt a képletet csak becslésként használjuk.

Az eredményszint az adózott vagy adózás előtti eredményt viszonyítja a nettó árbevételhez:

r=EÁnettó⋅100%.r = \frac{E}{\text{Á}_{\text{nettó}}} \cdot 100\,\%.

Példa. Az előző példa cukrászdájának adózás előtti eredménye 2400000−1980000=4200002\,400\,000 - 1\,980\,000 = 420\,000 Ft, a 9%9\,\%-os tanulási adó 3780037\,800 Ft, az adózott eredmény 382200382\,200 Ft. Az adózott eredményszint (E=382200E = 382\,200 Ft, Ánettó=2400000\text{Á}_{\text{nettó}} = 2\,400\,000 Ft):

r=3822002400000⋅100≈15,9%.r = \frac{382\,200}{2\,400\,000} \cdot 100 \approx 15{,}9\,\%.

43.3.6 Fedezeti pont: a nullszaldós mennyiség és árbevétel

A fedezeti pont az az értékesítési mennyiség vagy nettó árbevétel, amely mellett az árbevétel pontosan fedezi az összes költséget. Itt az eredmény nulla. A fedezeti pont számításához szét kell választani a költségeket állandóra és változóra.

Jelölések: - FF – állandó (fix) költség, Ft/időszak; - pp – nettó eladási ár, Ft/adag; - vv – fajlagos változó költség, Ft/adag; - QQ – eladott mennyiség, adag/időszak.

Először a fajlagos fedezeti összeget számítjuk ki:

f=p−v.f = p - v.

A fajlagos fedezet azt mutatja, hogy egy újabb eladott adag mennyivel növeli az eredményt, miután a saját változó költségét kifizettük. A fedezeti pont mennyiségben:

Q*=Fp−v.Q^* = \frac{F}{p - v}.

A fedezeti pont értékben:

Á*=Q*⋅p=Fφ,\text{Á}^* = Q^* \cdot p = \frac{F}{\varphi},

ahol a fedezeti hányad:

φ=p−vp=összes fedezeti összegnettó árbevétel.\varphi = \frac{p - v}{p} = \frac{\text{összes fedezeti összeg}}{\text{nettó árbevétel}}.

Megjegyzés. A φ\varphi a fedezeti hányad, nem a haszonkulcs: azt az Árképzés: anyagköltség, árrés, haszonkulcs, ÁFA alfejezetben hh jelöli. A fedezeti hányad azt mutatja, hogy a nettó árbevétel hány százaléka marad a változó költségek levonása után a fix költségek fedezésére és az eredményre.

Számítás. 1. példa – fedezeti pont egy cukrászdában.

Adott: - havi fix költség: F=900000Ft/hóF = 900\,000\,\text{Ft/hó}, - átlagos nettó eladási ár: p=720Ft/adagp = 720\,\text{Ft/adag}, - fajlagos változó költség: v=270Ft/adagv = 270\,\text{Ft/adag}.

Keresett: fedezeti mennyiség és fedezeti árbevétel.

f=720−270=450Ft/adag.f = 720 - 270 = 450\,\text{Ft/adag}.

Q*=900000450=2000adag/hó.Q^* = \frac{900\,000}{450} = 2\,000\,\text{adag/hó}.

Á*=2000⋅720=1440000Ft/hó.\text{Á}^* = 2\,000 \cdot 720 = 1\,440\,000\,\text{Ft/hó}.

Ellenőrzés: 2 000 adag változó költsége 2000⋅270=540000Ft2\,000 \cdot 270 = 540\,000\,\text{Ft}, összes költség 900000+540000=1440000Ft900\,000 + 540\,000 = 1\,440\,000\,\text{Ft}, amely egyenlő az árbevétellel. ∎

A fedezeti pontot több termék esetén átlagos fajlagos fedezettel vagy a teljes fedezeti hányaddal közelítjük. Ez a gyakorlatban hasznos becslés, de az áruösszetétel változása módosítja az eredményt.

43.3.7 Biztonsági tartalék és minimális nyereségcél

A fedezeti pont önmagában csak a túlélést mutatja. A tulajdonos tudni szeretné, hogy a tényleges eladás mennyivel haladja meg a fedezeti pontot, vagyis mekkora a biztonsági tartalék.

Definíció. A biztonsági tartalék azt mutatja, hogy az értékesítés hány adaggal vagy hány forinttal, illetve hány százalékkal eshet vissza, mielőtt az üzem veszteségbe fordul.

Biztonsági tartalék (mennyiség)=Qterv−Q*.\text{Biztonsági tartalék (mennyiség)} = Q_{\text{terv}} - Q^*.

Biztonsági tartalék (érték)=Áterv−Á*.\text{Biztonsági tartalék (érték)} = \text{Á}_{\text{terv}} - \text{Á}^*.

Biztonsági tartalék (szint)=Qterv−Q*Qterv⋅100%.\text{Biztonsági tartalék (szint)} = \frac{Q_{\text{terv}} - Q^*}{Q_{\text{terv}}} \cdot 100\,\%.

Számítás. 2. példa – biztonsági tartalék.

Adott: - tervezett eladás: Qterv=2600adag/hóQ_{\text{terv}} = 2\,600\,\text{adag/hó}, - fedezeti mennyiség: Q*=2000adag/hóQ^* = 2\,000\,\text{adag/hó}.

Keresett: biztonsági tartalék mennyiségben, értékben és szintben.

Mennyiségben: 2600−2000=600adag/hó2\,600 - 2\,000 = 600\,\text{adag/hó}.
Értékben: 600⋅720=432000Ft/hó600 \cdot 720 = 432\,000\,\text{Ft/hó}.
Szintben: 6002600⋅100≈23,1%\frac{600}{2\,600} \cdot 100 \approx 23{,}1\,\%.

Az üzem tehát elviselné, ha az eladás a tervhez képest körülbelül 23 százalékkal visszaesne, mielőtt veszteségessé válna. ∎

43.3.8 Eredménykimutatás és jövedelmezőségi tábla

A jövedelmezőségi tábla áttekinthetően mutatja meg, hogyan épül fel az eredmény a nettó árbevételből. A táblázat tanulási céllal egyszerűsített formájú, de logikája követi a vendéglátásban használt eredmény-kimutatási sémát.

Szabály. Az áfa nem költség és nem bevétel. Az eredménykimutatásban nettó árbevétellel dolgozunk. A vevőtől beszedett áfát el kell utalni az adóhatóságnak, ezért a jövedelmezőséget nettó, azaz áfa nélküli adatokból számítjuk.

A vizsgált hónap adatai: - nettó árbevétel: 1 872 000 Ft, - változó költség összesen: 702 000 Ft, - állandó költség: 900 000 Ft, - társasági adó mértéke tanulási példaként 9% (ellenőrizendő).

A jövedelmezőségi tábla:

Sor Összeg (Ft) Számítás
Nettó árbevétel 1 872 000 2 600 adag × 720 Ft/adag
Változó költség összesen 702 000 2 600 adag × 270 Ft/adag
Fedezeti összeg 1 170 000 1 872 000 − 702 000
Állandó költség 900 000 havi fix költség
Adózás előtti eredmény 270 000 1 170 000 − 900 000
Társasági adó (9%) 24 300 270 000 × 0,09
Adózott eredmény 245 700 270 000 − 24 300

Ebből az adózott eredményszint:

radózott=2457001872000⋅100≈13,1%.r_{\text{adózott}} = \frac{245\,700}{1\,872\,000} \cdot 100 \approx 13{,}1\,\%.

Számítás. 3. példa – minimális nyereségcél eléréséhez szükséges mennyiség.

Tegyük fel, hogy a tulajdonos adózás előtt legalább 450 000 Ft havi nyereséget szeretne elérni. Kérdés: hány adagot kell eladni?

A cél szerinti adózás előtti eredmény:

Ecél=Qcél(p−v)−F.E_{\text{cél}} = Q_{\text{cél}}(p - v) - F.

Ebből:

Qcél=F+Ecélp−v=900000+450000720−270=1350000450=3000adag/hó.Q_{\text{cél}} = \frac{F + E_{\text{cél}}}{p - v} = \frac{900\,000 + 450\,000}{720 - 270} = \frac{1\,350\,000}{450} = 3\,000\,\text{adag/hó}.

Ellenőrzés: a fedezeti összeg 3 000 adagnál 3000⋅450=1350000Ft3\,000 \cdot 450 = 1\,350\,000\,\text{Ft}, ebből a fix költséget levonva 450000Ft450\,000\,\text{Ft} marad. ∎

43.3.9 Jogszabályi környezet, adók és az eredménykimutatás

Jogszabály. Az eredménykimutatás szerkezetére, a költségek elszámolására és az értékcsökkenésre vonatkozó részletes előírásokat a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) és a kapcsolódó kormányrendeletek tartalmazzák. A társasági adó mértékét és a vállalkozás adózási formáját minden évben külön kell ellenőrizni; ebben a könyvben a 9%-os társasági adó tanulási példa. (Ellenőrizendő: aktuális számviteli előírások, adónemek és adókulcsok.)

A 9%9\,\%-os társasági adó (ellenőrizendő: hatályos társasági adó törvény) a társas vállalkozásokra (például Kft., Bt.) vonatkozik; az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadó vagy átalányadó szerint adózik, a kata pedig 2022 óta csak szűk feltételekkel választható (ellenőrizendő: hatályos szabályok). Az órákon használt jövedelmezőségi tábla ezért nem helyettesíti a könyvelőnek vagy adótanácsadónak átadott hivatalos beszámolót, de alkalmas a gazdálkodási döntések gyors becslésére.

43.3.10 A jövedelmezőségi számítás ellenőrzése

A táblázat akkor hibátlan, ha teljesülnek az alábbi egyezőségek:

  1. Nettó árbevétel = értékesített mennyiség × nettó eladási ár.
  2. Fedezeti összeg = nettó árbevétel − változó költség.
  3. Adózás előtti eredmény = fedezeti összeg − állandó költség.
  4. Adózott eredmény = adózás előtti eredmény − adó.
  5. A fedezeti pontnál az adózás előtti eredmény nulla.

Az adatokat úgy is ellenőrizhetjük, hogy a fedezeti pontot visszahelyettesítjük: Q*⋅pQ^* \cdot p értéke egyenlő F+Q*⋅vF + Q^* \cdot v értékével.

43.3.11 Tipikus hibák és okaik

Tünet Ok Megelőzés, javítás
A számítás szerint az üzem a fedezeti pont fölött van, a havi zárás mégis veszteséget mutat A fix költségek közé nem vettek be minden tételt, például amortizációt vagy üzletvezetői bért Készítsen teljes fixköltség-listát, és évente legalább egyszer frissítse
Az adózott eredmény pontatlan Az áfát is bevételként vagy költségként kezelik Csak nettó árbevétellel és nettó anyagköltséggel számoljon; az áfát külön nyilvántartásban kezelje
A több termékből álló üzlet fedezeti pontja félrevezető Egyetlen termék árával és változó költségével számolnak, miközben az áruösszetétel eltérő Használjon átlagos fajlagos fedezetet vagy fedezeti hányadot, és jelezze a becslési hibát
A biztonsági tartalék túl nagynak tűnik A változó költséget arányosnak tekintik, pedig a túlóra vagy a gyors beszerzés progresszív költségnövekedést okoz A degresszív/progresszív szakaszt külön becsülje

43.3.12 Valós életbeli alkalmazás: a hétvégi tortarendelés hatása

Egy cukrászda havi fix költsége 1 100 000 Ft. Az átlagos nettó eladási ár 850 Ft/adag, a fajlagos változó költség 340 Ft/adag. Az üzlet vezetője azt tapasztalja, hogy a hétköznapi eladás 1 800 adag, a hétvégi tortarendelések pedig további 700 adagot hoznak. A tulajdonos nem tudja, érdemes-e hétvégén is teljes személyzettel nyitva tartani.

Először kiszámítja a fedezeti pontot:

Q*=1100000850−340=1100000510≈2157adag/hó.Q^* = \frac{1\,100\,000}{850 - 340} = \frac{1\,100\,000}{510} \approx 2\,157\,\text{adag/hó}.

A jelenlegi összes eladás 2 500 adag, tehát az üzem éppen a fedezeti pont felett van. Ha a hétvégi eladás 700 adagról 450 adagra csökkenne, az összes eladás 2 250 adag lenne:

E=Q(p−v)−F=2250⋅510−1100000=1147500−1100000=47500Ft/hó.E = Q(p - v) - F = 2\,250 \cdot 510 - 1\,100\,000 = 1\,147\,500 - 1\,100\,000 = 47\,500\,\text{Ft/hó}.

A havi adózás előtti eredmény 47 500 Ft, ami már nagyon alacsony. A tulajdonos ezért nem a teljes hétvégi zárva tartás mellett dönt, hanem csökkenti a hétvégi műszak fix bérköltségét, így a fix költség 1 050 000 Ft-ra mérséklődik:

Qúj*=1050000510≈2059adag/hó.Q^*_{\text{új}} = \frac{1\,050\,000}{510} \approx 2\,059\,\text{adag/hó}.

A fedezeti pont alacsonyabb lett, a biztonsági tartalék pedig nőtt. A példa tanulsága: a jövedelmezőséget nemcsak az eladás növelésével, hanem a fix költségek ésszerű csökkentésével is lehet javítani.

43.3.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Az állandó költség független az eladott mennyiségtől, ezért a fedezeti pontot nem befolyásolja. Indokold!
  2. Egy cukrászda havi fix költsége 600 000 Ft, az átlagos nettó ár 800 Ft/adag, a fajlagos változó költség 500 Ft/adag. Mennyi a fedezeti pont mennyiségben?
  3. A fenti adatokkal számold ki a fedezeti hányadot!
  4. Mi a különbség az adózás előtti és az adózott eredmény között?
  5. Miért nem szabad a fedezeti pont számításánál bruttó árat használni?
  6. Melyik változás csökkenti a fedezeti pontot: az eladási ár csökkenése vagy a fix költség csökkenése? Indokold!

43.3.14 Feladatok

1. feladat (A)
Csoportosítsd a következő költségeket állandó vagy változó költségek szerint: havi bolti bérleti díj, süteményhez felhasznált vaj, a cukrászok fix bére, csomagolódoboz ára, havi biztosítási díj, eladásonként fizetett jutalék.

2. feladat (A)
Egy cukrászda havi költségszintjét szeretnénk kiszámítani. A nettó árbevétel 3 000 000 Ft, az összes költség 2 550 000 Ft. Mennyi a költségszint, és hány százalék az adózás előtti eredményszint, ha a társasági adóval itt ne számolj?

3. feladat (B)
Egy üzem havi fix költsége 840 000 Ft. Az eladási ár 1 050 Ft/adag, a fajlagos változó költség 630 Ft/adag. Számítsd ki a fedezeti pontot mennyiségben és értékben, valamint a biztonsági tartalékot, ha a tervezett eladás 2 400 adag.

4. feladat (B)
Egy cukrászda az alábbi adatokat közli: nettó árbevétel 5 400 000 Ft, változó költség összesen 3 240 000 Ft, állandó költség 1 700 000 Ft, társasági adó tanulási példaként 9% (ellenőrizendő). Készítsd el a jövedelmezőségi táblát, és számítsd ki az adózott eredményt!

5. feladat (C)
Egy kávézó-cukrászda fix költsége 1 200 000 Ft. Átlagos nettó eladási ár 950 Ft/adag, fajlagos változó költség 570 Ft/adag. A tulajdonos azt tervezi, hogy új, prémium süteményeket vezet be, ami az átlagos árat 1 150 Ft/adagra emeli, de a fajlagos változó költséget is 740 Ft/adagra növeli. A fix költség nem változik. Melyik változatnak alacsonyabb a fedezeti pontja? Magyarázd el, miért fontos ezt a döntést a fedezeti hányaddal is alátámasztani!

6. feladat (D)
Válassz ki egy konkrét cukrászterméket vagy termékcsoportot (például egy szelet tortát, egy fagylaltadagot, egy bonbonválogatást). Képzeld el, hogy egy kisüzemben készíted. Gyűjtsd össze a havi állandó költségeket, becsüld meg a termék nettó eladási árát és fajlagos változó költségét, majd készíts egyszerű jövedelmezőségi táblát három eltérő értékesítési mennyiségre! A számítást dokumentáld úgy, hogy a tanár vagy egy másik tanuló is követni tudja.

43.3.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Az állandó költség a fedezeti pont képletében a számlálóban szerepel. Ha az állandó költség nő, több adagot kell eladni, hogy a fedezet fedezze.
  2. Q*=600000800−500=600000300=2000adag/hó.Q^* = \frac{600\,000}{800 - 500} = \frac{600\,000}{300} = 2\,000\,\text{adag/hó}.
  3. φ=800−500800=300800=0,375=37,5%.\varphi = \frac{800 - 500}{800} = \frac{300}{800} = 0{,}375 = 37{,}5\,\%.
  4. Az adózás előtti eredmény az árbevétel és az összes költség különbsége, az adózott eredmény pedig az adófizetés után megmaradó nyereség.
  5. Mert a bruttó ár tartalmazza a vevőtől beszedett áfát, amely nem a vállalkozás bevétele, hanem átfutó tétel. A fedezeti pont számításánál nettó árbevételt kell használni, különben az eredményt és a fedezeti pontot tévesen állapítjuk meg.
  6. A fix költség csökkenése csökkenti a fedezeti pontot. Alacsonyabb fix költség mellett kevesebb fedezeti összeg kell a nulla eléréséhez. Az eladási ár csökkenése növeli a fedezeti pontot, hacsak a változó költség nem csökken jelentősen.

1. feladat (A)
- Állandó: havi bolti bérleti díj, a cukrászok fix bére, havi biztosítási díj.
- Változó: süteményhez felhasznált vaj, csomagolódoboz ára, eladásonként fizetett jutalék.

2. feladat (A)
Költségszint: 25500003000000⋅100=85%.\frac{2\,550\,000}{3\,000\,000} \cdot 100 = 85\,\%.
Adózás előtti eredmény: 3000000−2550000=450000Ft.3\,000\,000 - 2\,550\,000 = 450\,000\,\text{Ft}.
Eredményszint: 4500003000000⋅100=15%.\frac{450\,000}{3\,000\,000} \cdot 100 = 15\,\%.

3. feladat (B)
Fajlagos fedezet: 1050−630=420Ft/adag.1\,050 - 630 = 420\,\text{Ft/adag}.
Fedezeti mennyiség: 840000420=2000adag/hó.\frac{840\,000}{420} = 2\,000\,\text{adag/hó}.
Fedezeti érték: 2000⋅1050=2100000Ft/hó.2\,000 \cdot 1\,050 = 2\,100\,000\,\text{Ft/hó}.
Biztonsági tartalék: 2400−2000=400adag/hó2\,400 - 2\,000 = 400\,\text{adag/hó}, értékben 400⋅1050=420000Ft/hó400 \cdot 1\,050 = 420\,000\,\text{Ft/hó}, szintben 4002400⋅100≈16,7%.\frac{400}{2\,400} \cdot 100 \approx 16{,}7\,\%.

4. feladat (B)
Jövedelmezőségi tábla:

Sor Összeg (Ft) Számítás
Nettó árbevétel 5 400 000 adott
Változó költség 3 240 000 adott
Fedezeti összeg 2 160 000 5 400 000 − 3 240 000
Állandó költség 1 700 000 adott
Adózás előtti eredmény 460 000 2 160 000 − 1 700 000
Társasági adó (9%) 41 400 460 000 × 0,09
Adózott eredmény 418 600 460 000 − 41 400

5. feladat (C)
Jelenlegi: p−v=950−570=380Ft/adag.p-v = 950 - 570 = 380\,\text{Ft/adag}. φ=380950≈0,40=40%.\varphi = \frac{380}{950} \approx 0{,}40 = 40\,\%. Q*=1200000380≈3158adag/hó.Q^* = \frac{1\,200\,000}{380} \approx 3\,158\,\text{adag/hó}. Premiális: p−v=1150−740=410Ft/adag.p-v = 1\,150 - 740 = 410\,\text{Ft/adag}. φ=4101150≈0,3565=35,7%.\varphi = \frac{410}{1\,150} \approx 0{,}3565 = 35{,}7\,\%. Q*=1200000410≈2927adag/hó.Q^* = \frac{1\,200\,000}{410} \approx 2\,927\,\text{adag/hó}.

A prémium változat fedezeti mennyisége alacsonyabb, mert a fajlagos fedezet 410 Ft/adag, szemben a jelenlegi 380 Ft/adaggal. A fedezeti hányad viszont csökkent, mert a magasabb ár mellett a változó költség aránya nőtt. Ez azt jelenti, hogy értékben kifejezve a prémium változatnak magasabb lehet a fedezeti árbevétele, de az árbevétel-arányos fedezet romlik. A döntésnél azt is mérlegelni kell, hogy a vendégek hajlandók-e a magasabb árat megfizetni, és hogy a prémium sütemény eladása nem szorítja-e ki a meglévő termékeket.

6. feladat (D)
A megoldás egyéni, de az értékelés szempontjai: - az állandó és változó költségek szétválasztása világos, - a nettó eladási ár és a fajlagos változó költség reális, - a jövedelmezőségi tábla legalább három mennyiségi szinthez készült, - a fedezeti összeg, az eredmény és az adózott eredmény kiszámítása helyes, - a tanuló meg tudja nevezni, hogy az adott mennyiségi szint melyik eredménykategóriába esik (veszteség, nullszaldó, nyereség).

43.3.16 Rövid összefoglaló

A jövedelmezőség számítása a cukrászdában azt vizsgálja, hogy a nettó árbevétel milyen mértékben fedezi a költségeket, és mekkora nyereséget hagy az üzemnek. A költségeket költségnemek, a bevételhez való viszony és az elszámolhatóság szerint csoportosíthatjuk. A legfontosabb döntési szempont az állandó és a változó költségek szétválasztása. A fedezeti pont azt az értékesítési mennyiséget vagy nettó árbevételt mutatja, amelynél az eredmény nulla. Képlete: Q*=Fp−vQ^* = \frac{F}{p-v}, illetve Á*=Fh\text{Á}^* = \frac{F}{h}, ahol h=p−vph = \frac{p-v}{p}. A biztonsági tartalék megmutatja, mennyivel eshet vissza az értékesítés a veszteség elkerüléséig. Az eredmény az árbevétel és az összes költség különbsége. Az adózott eredményt a társasági adó levonásával kapjuk; a 9%-os adókulcs tanulási példa (ellenőrizendő: aktuális adómérték). A jövedelmezőségi tábla sorai: nettó árbevétel, változó költség, fedezeti összeg, állandó költség, adózás előtti eredmény, adó és adózott eredmény. A költségszint az összes költséget viszonyítja a nettó árbevételhez. Továbbvitt eredmény. A fix és változó költségek szétválasztását, a fedezeti hányadot és az adózott eredmény logikáját használjuk a Termékkalkuláció a cukrászatban: önköltség és eladási ár alfejezetben.

43.3.17 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a hazai vendéglátóipari és gazdálkodási gyakorlat szerint tanít. A számviteli és adózási adatok ellenőrzést igényelnek a mindenkori jogszabályok és a NAV gyakorlata szerint. Különösen ellenőrizendő: - a számviteli törvény és az eredménykimutatás aktuális szerkezete, - a társasági adó és más adónemek aktuális mértéke, adóalap-módosítási szabályai, - az egyéni vállalkozók és kisvállalkozások adózási lehetőségei, - az értékcsökkenés elszámolásának aktuális szabályai.

A példákban használt költség- és árbevétel-adatok szemléltető számok, nem minősülnek hatósági előírásnak.