43.4 Készletgazdálkodás: átlagkészlet, áruforgalmi mérlegsor, forgási sebesség

43.4.1 Motiváció

Egy cukrászüzletben a raktárban egyszerre van lisztből három hétre elegendő készlet, de vajból csak holnap délig; a díszítőcukorból viszont olyan kevés, hogy a délutáni tortarendelést nem tudjuk kiszolgálni. A tulajdonos azt kéri, hogy ne legyen egyszerre „sok pénz a polcon”, mégse fogyjon ki semmi a termelésből. A döntéshez nem elég tudni, hogy most mennyi van a raktárban. Ismerni kell, hogyan változik a készlet egy időszak alatt, mekkora az átlagos készlet, és milyen gyorsan „fordul meg” a raktár. Ezt tanítja meg a készletgazdálkodás mutatószámítása.

43.4.2 Szemléletes kép

Képzeljük el a cukrászüzemet, mint egy lavórt, amelybe a csapból folyik a víz (beszerzés), és aki mossa a kezét, kivisz belőle vizet (felhasználás). A lavórban lévő víz magassága a készlet. Ha túl alacsony, kifogyunk; ha túl magas, sok pénz áll benne, és kifolyhat (romlás, lejárat). A mutatók megmondják, mekkora a lavór átlagos vízszintje, és hányszor cserélődik ki a víz egy hónap alatt.

A készletgazdálkodási számításokhoz a következő alapadatokat kell ismerni:

A négy adat közötti összefüggés az áruforgalmi mérlegsor.

Definíció. Az áruforgalmi mérlegsor egy időszak készletváltozásának egyenlete:

nyitókészlet+készletnövekedés=készletcsökkenés+zárókészlet.\text{nyitókészlet} + \text{készletnövekedés} = \text{készletcsökkenés} + \text{zárókészlet}.

Képletekkel, a cukrászati gyakorlatban használt jelölésekkel:

Kny+B=F+S+Ee+Kz,K_{\text{ny}} + B = F + S + E_{\text{e}} + K_{\text{z}},

ahol - KnyK_{\text{ny}} a nyitókészlet, - BB a beszerzés (készletnövekedés), - FF a termelésbe kiadott anyag (felhasználás), - SS a selejt, romlás, lejárt anyag (értékesítésen kívüli csökkenés), - EeE_{\text{e}} az egyéb csökkenés (saját fogyasztás, reklámfelhasználás, leltárhiány), - KzK_{\text{z}} a zárókészlet.

Összefüggés. Ha bármelyik tag hiányzik, a többi ismeretében kiszámítható. Az elszámoltatásnál ezt használjuk arra, hogy a nyilvántartás szerinti zárókészletet összevessük a tényleges leltárral (Leltározás és elszámoltatás).

Jogszabály. A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) és a vendéglátó vállalkozásokra vonatkozó előírások készletnyilvántartást és leltározási kötelezettséget írnak elő; a leltározás módját és gyakoriságát a vállalkozás számviteli politikája és a törvényi előírások határozzák meg (ellenőrizendő: hatályos számviteli előírások). A készletgazdálkodási mutatószámítás nem adó- vagy számviteli jogi kategória, hanem belső vezetői eszköz.

43.4.3 Átlagkészlet

Definíció. Átlagkészlet az adott időszak alatt a raktárban átlagosan lekötött anyagérték. Azt mutatja, mekkora készletet tartunk folyamatosan ahhoz, hogy a termelést és az értékesítést biztosítani tudjuk.

Az átlagkészletet többféle módon számíthatjuk; a módszer függ attól, hány időponti készletadatból dolgozunk, és az időszak alatt mennyire egyenletes a készletmozgás.

43.4.3.1 1. Egyszerű számtani átlag

Ha csak nyitó és záró adatunk van, vagy a készletváltozás közel egyenletes, akkor:

K¯=Kny+Kz2.\overline{K} = \frac{K_{\text{ny}} + K_{\text{z}}}{2}.

A képlet akkor pontos, ha a készlet az időszak alatt folyamatosan, közel egyenletesen csökken vagy nő. Ha a mozgás ugrál, a módszer torzíthat.

43.4.3.2 2. Súlyozott átlag

Ha több részidőszak van, és a részidőszakok hossza eltérő, akkor a részkészleteket az időtartamukkal súlyozzuk:

K¯=∑Ki⋅ti∑ti,\overline{K} = \frac{\sum K_i \cdot t_i}{\sum t_i},

ahol KiK_i az egyes részidőszakokban jellemző átlagkészlet, tit_i pedig az adott részidőszak hossza. A részidőszakban jellemző készletet általában annak nyitó és záró adataiból számított átlag helyettesíti.

Példa. Súlyozott átlagkészlet. Egy szezonális cukrászdában a téli hónapokban (december–február) az átlagos készlet 800 ezer Ft, a tavaszi–nyári hónapokban (március–augusztus) 1 400 ezer Ft, az őszi hónapokban (szeptember–november) 1 000 ezer Ft. A hónapok számával súlyozva:

K¯=800000⋅3+1400000⋅6+1000000⋅312=2400000+8400000+300000012=1380000012=1150000Ft.\overline{K} = \frac{800\,000 \cdot 3 + 1\,400\,000 \cdot 6 + 1\,000\,000 \cdot 3}{12} = \frac{2\,400\,000 + 8\,400\,000 + 3\,000\,000}{12} = \frac{13\,800\,000}{12} = 1\,150\,000\ \text{Ft}.

Ha a hónapok számát figyelmen kívül hagyva a három szezonértéket egyszerűen átlagolnánk, (800000+1400000+1000000)/3≈1066667(800\,000 + 1\,400\,000 + 1\,000\,000)/3 \approx 1\,066\,667 Ft-ot kapnánk, ami alábecsüli az átlagkészletet, mert a hathónapos, magas készletű szezon csak egyszeres súlyt kapna.

43.4.3.3 3. Kronologikus átlag

Ha több időponti készletadat áll rendelkezésre, például hónap eleji vagy hónap végi készletértékek, és az időpontok közötti távolság közel egyenlő, akkor a kronologikus (időrendi) átlagot használjuk:

K¯=K12+K2+K3+…+Kn−1+Kn2n−1,\overline{K} = \frac{\frac{K_1}{2} + K_2 + K_3 + \dots + K_{n-1} + \frac{K_n}{2}}{n-1},

ahol K1K_1 az első időpont, KnK_n az utolsó időpont készlete, a köztes K2,K3,…,Kn−1K_2, K_3, \dots, K_{n-1} a közbülső időpontok készletei.

A képlet logikája: az első és utolsó időpontot fele súllyal vesszük, mert azok csak az időszak egyik végét jelentik; a köztes időpontok két részidőszakot is képviselnek, ezért teljes súllyal szerepelnek.

Példa. Kronologikus átlag. Egy cukrászüzemben a negyedév elején a készlet 900 ezer Ft, az első hónap végén 1 000 ezer Ft, a második hónap végén 1 100 ezer Ft, a negyedév végén 1 200 ezer Ft. A négy időpont adataival:

K¯=9000002+1000000+1100000+120000024−1=450000+1000000+1100000+6000003=31500003=1050000Ft.\overline{K} = \frac{\frac{900\,000}{2} + 1\,000\,000 + 1\,100\,000 + \frac{1\,200\,000}{2}}{4-1} = \frac{450\,000 + 1\,000\,000 + 1\,100\,000 + 600\,000}{3} = \frac{3\,150\,000}{3} = 1\,050\,000\ \text{Ft}.

Ha csak a nyitó és záró adatot vennénk, az átlag 900000+12000002=1050000\frac{900\,000+1\,200\,000}{2}=1\,050\,000 Ft lenne, ebben a példában véletlenül ugyanaz, mert a köztes adatok is ebbe az egyenletes emelkedésbe illenek. A kronologikus módszer akkor hasznos, ha a készlet az időszak közben kileng, és több mért adatunk van.

43.4.4 Áruforgalmi mérlegsor alkalmazása

A mérlegsor a készletgazdálkodás „könyvelési váza”. Segít ellenőrizni a nyilvántartás teljességét, és megbecsülni az ismeretlen tételeket.

Példa. Zárókészlet kiszámítása. Egy hét adatai:

Tétel Érték (Ft)
Nyitókészlet hétfőn 450 000
Beszerzés a héten 320 000
Felhasználás a termelésbe 510 000
Selejt (romlás) 8 000
Saját fogyasztás (személyzeti) 5 000
Zárókészlet vasárnap ?

A mérlegsor szerint:

Kz=Kny+B−F−S−Ee.K_{\text{z}} = K_{\text{ny}} + B - F - S - E_{\text{e}}.

Behelyettesítve:

Kz=450000+320000−510000−8000−5000=247000Ft.K_{\text{z}} = 450\,000 + 320\,000 - 510\,000 - 8\,000 - 5\,000 = 247\,000\ \text{Ft}.

A zárókészlet 247 000 Ft. Ha a vasárnapi tényleges leltár ennél kevesebbet vagy többet mutat, akkor hiány vagy többlet keletkezett, amit az elszámoltatás vizsgál tovább.

Példa. Készletcsökkenés meghatározása. Ha a zárókészletet leltárral megállapítottuk, de a selejt és egyéb csökkenés nem ismert pontosan, a különbségből következtethetünk:

Egy hónapban a nyitó 1 200 000 Ft, a beszerzés 2 100 000 Ft, a termelésbe kiadott anyag 2 600 000 Ft, a záró 650 000 Ft. A teljes csökkenés:

Cs=Kny+B−Kz=1200000+2100000−650000=2650000Ft.Cs = K_{\text{ny}} + B - K_{\text{z}} = 1\,200\,000 + 2\,100\,000 - 650\,000 = 2\,650\,000\ \text{Ft}.

Ebből a termelési felhasználás 2 600 000 Ft, tehát az értékesítésen kívüli csökkenés:

Csegyéb=2650000−2600000=50000Ft.Cs_{\text{egyéb}} = 2\,650\,000 - 2\,600\,000 = 50\,000\ \text{Ft}.

Ez a 50 000 Ft lehet selejt, lejárt termék, saját fogyasztás vagy észrevétlen hiány; a pontos bontása a nyilvántartási bizonylatokból derül ki. Az elszámoltatás során ezt vizsgáljuk.

43.4.5 Forgási sebesség

Definíció. Forgási sebesség azt mutatja meg, hogy az átlagkészlet milyen gyorsan „cserélődik ki” egy adott időszakban. Két szokásos mértékegysége:

Szabály. A forgási sebességnél a készletet és a felhasználást azonos értéken kell mérni. A legjobb az anyagfelhasználás értéke beszerzési áron, mert így a mutató a tényleges raktári mozgást tükrözi, nem torzítja az eladási árrés. Ha csak árbevétel áll rendelkezésre, akkor abból le kell vonni az árrést, vagy az anyagköltséget kell használni.

Képletek.

Az időszak anyagfelhasználása FF (Ft), az átlagkészlet K¯\overline{K} (Ft), az időszak napjainak száma nn (nap). Ekkor:

A forgási sebesség fordulatokban:

FSford=FK¯.FS_{\text{ford}} = \frac{F}{\overline{K}}.

A forgási sebesség napokban:

FSnap=K¯F/n=K¯⋅nF.FS_{\text{nap}} = \frac{\overline{K}}{F/n} = \frac{\overline{K} \cdot n}{F}.

A két mutató közötti kapcsolat:

FSnap=nFSford.FS_{\text{nap}} = \frac{n}{FS_{\text{ford}}}.

A napokban megadott forgási sebesség azt jelenti, hogy átlagosan ennyi nap telik el a beszerzés és a felhasználás között, vagyis a készlet átlagos tartózkodási ideje. A fordulatokban megadott érték azt mutatja, hány teljes készletciklus megy végbe az időszakban.

Számítás. 1. példa: éves forgási sebesség.

Egy cukrászüzem éves anyagfelhasználása 18 000 000 Ft. Az év eleji készlet 1 200 000 Ft, az év végi készlet 1 600 000 Ft. Az időszak 365 nap.

Először az átlagkészlet egyszerű számtani átlaggal:

K¯=1200000+16000002=1400000Ft.\overline{K} = \frac{1\,200\,000 + 1\,600\,000}{2} = 1\,400\,000\ \text{Ft}.

Fordulatokban:

FSford=180000001400000≈12,86fordulat/év.FS_{\text{ford}} = \frac{18\,000\,000}{1\,400\,000} \approx 12{,}86\ \text{fordulat/év}.

Napokban:

FSnap=1400000⋅36518000000≈28,4nap.FS_{\text{nap}} = \frac{1\,400\,000 \cdot 365}{18\,000\,000} \approx 28{,}4\ \text{nap}.

Ez azt jelenti, hogy a raktár készlete évente körülbelül 13-szor fordul meg, és egy készletciklus átlagosan 28 napig tart. A cukrászatban ez a 28 nap reális lehet, de a friss áruknál (tej, tejszín, tojás) ennél gyorsabb, a tartós áruknál (cukor, liszt) lassabb forgás is előfordul. A vállalkozás dönthet úgy, hogy a friss árukra heti, a tartós árukra havi forgást tűz ki célul.

Számítás. 2. példa: havi forgási sebesség és a gyors készletromlás hatása.

Egy kisebb cukrászda havi anyagfelhasználása 3 600 000 Ft. Az átlagkészlet 600 000 Ft. A hónap 30 nap.

Fordulatokban:

FSford=3600000600000=6fordulat/hónap.FS_{\text{ford}} = \frac{3\,600\,000}{600\,000} = 6\ \text{fordulat/hónap}.

Napokban:

FSnap=600000⋅303600000=5nap.FS_{\text{nap}} = \frac{600\,000 \cdot 30}{3\,600\,000} = 5\ \text{nap}.

A raktár átlagosan 5 nap alatt cserélődik ki. Ha a friss vajkészletre ugyanez a mutató 2 nap, akkor a vajat gyakrabban kell szállítani, mint a lisztet, amelynél a forgás 20 nap is lehet.

A készlet időbeli alakulását a fűrészfog alakú készletgörbe mutatja: a szállításkor a készlet hirtelen megnő, majd a felhasználással egyenletesen fogy. A felső panelen a 2. példa adatai láthatók (5 naponkénti szállítás, átlagkészlet 600 ezer Ft, havonta 6 fordulat; a 300 ezer Ft-os biztonsági készlet szemléltető feltevés), az alsón a gyorsan forgó vaj és a lassan forgó liszt görbéje. A HTML-kiadásban a szállítási ciklus, a felhasználás, a biztonsági készlet és a selejt csúszkával változtatható.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Fűrészfog alakú készletgörbe: 5 naponta érkező szállítás, egyenletes felhasználás; az átlagkészlet 600 ezer Ft, a készlet havonta 6-szor fordul meg. Alatta a 2 napos vaj- és a 20 napos lisztforgás görbéje.
Fűrészfog alakú készletgörbe: átlagkészlet és forgási sebesség (szemléltető modell a 2. példa adataival)

Értékesítésen kívüli készletcsökkenés. A forgási sebességet rontja, ha a csökkenés egy része nem termelésbe kerül, hanem selejt, romlás, lejárat vagy ismeretlen hiány. Ilyenkor a tényleges anyagfelhasználásnál több anyag fogy el, vagy a készlet lassabban cserélődik, mert a beszerzés egy része „eltűnik” a raktárból anélkül, hogy termék lett volna belőle.

Példa. Az előző havi adatoknál a termelésbe kiadott anyag 3 400 000 Ft, az értékesítésen kívüli csökkenés 200 000 Ft. A teljes csökkenés 3 600 000 Ft. Az átlagkészlet 600 000 Ft.

Ha a mutatót a teljes csökkenésre (3,6 millió Ft) számoljuk, akkor a forgási sebesség 6 fordulat/hónap, azaz 5 nap. Ha a mutatót csak a tényleges termelési felhasználásra (3,4 millió Ft) számoljuk, azaz onnan vesszük, hogy valóban mennyi anyag vált termékké, akkor:

FSford=3400000600000≈5,67fordulat/hónap,FS_{\text{ford}} = \frac{3\,400\,000}{600\,000} \approx 5{,}67\ \text{fordulat/hónap},

FSnap=600000⋅303400000≈5,3nap.FS_{\text{nap}} = \frac{600\,000 \cdot 30}{3\,400\,000} \approx 5{,}3\ \text{nap}.

A különbség azt jelzi, hogy a készlet egy része pazarlódik. A vezető feladata, hogy a selejtet és a lejárt anyagot csökkentse, és így a forgási sebesség ténylegesen javuljon.

43.4.6 A készletgazdálkodási számítások ellenőrzése

A készletgazdálkodási mutatók csak akkor használhatók döntésre, ha az adatok pontosak és következetesek.

43.4.7 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiba: a forgási sebességet az árbevételből számolják, nem az anyagfelhasználásból.
  2. Hiba: a zárókészletet nem leltárból, hanem „becslésből” veszik.
  3. Hiba: az értékesítésen kívüli készletcsökkenést (selejt, romlás, saját fogyasztás) nem dokumentálják.
  4. Hiba: a nyitó- és zárókészlet adatait nem azonos áron értékelik.

43.4.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy kisvárosi cukrászda februári adatait nézzük:

Tétel Érték (Ft)
Nyitókészlet február 1-jén 1 050 000
Beszerzés februárban 2 850 000
Felhasználás a termelésbe 3 100 000
Selejt (romlott tejszín) 20 000
Saját fogyasztás 30 000
Leltár szerinti zárókészlet február 28-án 720 000

A mérlegsor szerint a nyilvántartott zárókészlet:

Kz=1050000+2850000−3100000−20000−30000=750000Ft.K_{\text{z}} = 1\,050\,000 + 2\,850\,000 - 3\,100\,000 - 20\,000 - 30\,000 = 750\,000\ \text{Ft}.

A leltár szerinti tényleges záró 720 000 Ft, tehát 30 000 Ft hiány mutatkozik. Az áruforgalmi mérlegsor kimutatja ezt az eltérést; a tulajdonos megvizsgálja, hogy a hiányt rossz bizonylat, mérési hiba vagy tényleges készletvesztés okozta. Az elszámoltatás során ezt a 30 000 Ft-ot vizsgálják tovább.

Az átlagkészlet (nyitó és valós záró adattal):

K¯=1050000+7200002=885000Ft.\overline{K} = \frac{1\,050\,000 + 720\,000}{2} = 885\,000\ \text{Ft}.

Az anyagfelhasználás 3 100 000 Ft, a hónap 28 nap. Forgási sebesség:

FSford=3100000885000≈3,5fordulat/hónap,FS_{\text{ford}} = \frac{3\,100\,000}{885\,000} \approx 3{,}5\ \text{fordulat/hónap},

FSnap=885000⋅283100000≈8nap.FS_{\text{nap}} = \frac{885\,000 \cdot 28}{3\,100\,000} \approx 8\ \text{nap}.

A raktár készlete 8 nap alatt cserélődik ki. A tulajdonos azt is megnézi, hogy a romlott tejszín 20 000 Ft, ami a teljes felhasználás 0,6%-a, de ha a múlt hónapban még 5 000 Ft volt, akkor a romlás nő, és az oka lehet a túl nagy rendelés vagy a hibás hűtés. A mutatók tehát nemcsak a raktár sebességét, hanem a pazarlást is jelzik.

43.4.9 Önellenőrzés

  1. Egy üzemben a nyitókészlet 800 ezer Ft, a beszerzés 2 200 ezer Ft, a zárókészlet 600 ezer Ft. Mennyi az összes készletcsökkenés?
  2. Ha az anyagfelhasználás 2 000 000 Ft, az átlagkészlet 500 000 Ft, hány nap alatt fordul meg a készlet 30 napos hónapban?
  3. Melyik átlagkészlet-számítási módot használjuk, ha havi zárókészleteket ismerünk, és a hónapok hossza eltérő?
  4. Miért kell a forgási sebességet anyagfelhasználásból, nem árbevételből számolni?
  5. Mi a kapcsolat a forgási sebesség fordulatokban és napokban kifejezett értéke között?
  6. Az áruforgalmi mérlegsorban mi a szerepe a selejtnek és a saját fogyasztásnak?

43.4.10 Feladatok

1. feladat (A). Egy héten a nyitókészlet 520 000 Ft, a beszerzés 410 000 Ft, a felhasználás 680 000 Ft, a selejt 12 000 Ft. Mennyi a zárókészlet?

2. feladat (A). Számítsd ki az átlagkészletet egyszerű számtani átlaggal, ha a nyitó 1 300 000 Ft, a záró 1 700 000 Ft.

3. feladat (B). Egy cukrászüzemben az év eleji készlet 1 000 000 Ft, az év végi készlet 1 600 000 Ft, az éves anyagfelhasználás 20 800 000 Ft. Számítsd ki a forgási sebességet fordulatokban és napokban (365 nap).

4. feladat (B). A márciusi hónapra az alábbi készletadatokat ismered: hó eleji készlet 2 000 000 Ft, hó végi készlet 2 400 000 Ft. A hónap 31 nap, a felhasználás 8 680 000 Ft. Mennyi a forgási sebesség napokban és fordulatokban? Ellenőrizd, hogy a két mutató összhangban van-e.

5. feladat (C). Egy készletgazdálkodási jelentésben azt írják, hogy a forgási sebesség 20 nap, az átlagkészlet 900 000 Ft, az időszak 30 nap. Mekkora lehetett a havi anyagfelhasználás? Miért lehet ez gyanús egy friss tejszínes termékeket készítő cukrászdában, és mit javasolnál?

6. feladat (D). Töltsd ki a következő havi készletmérleget, és határozd meg a hiányt vagy többletet, ha a leltár szerinti tényleges zárókészlet 1 200 000 Ft volt.

Tétel Érték (Ft)
Nyitókészlet 1 500 000
Beszerzés 3 200 000
Felhasználás 3 500 000
Selejt 40 000
Saját fogyasztás 60 000
Egyéb csökkenés 10 000
Zárókészlet ?

43.4.11 Megoldások

43.4.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. A készletcsökkenés Cs=Kny+B−Kz=800000+2200000−600000=2400000Cs = K_{\text{ny}} + B - K_{\text{z}} = 800\,000 + 2\,200\,000 - 600\,000 = 2\,400\,000 Ft.
  2. FSnap=K¯⋅nF=500000⋅302000000=7,5FS_{\text{nap}} = \frac{\overline{K} \cdot n}{F} = \frac{500\,000 \cdot 30}{2\,000\,000} = 7{,}5 nap.
  3. A súlyozott átlagot, mert a részidőszakok hosszát figyelembe kell venni. Ha az időközök egyenlők, a kronologikus átlag is használható.
  4. Mert az árbevétel tartalmazza az árrést, a készlet beszerzési áron van; az egységes érték csak az anyagfelhasználás (vagy az árbevételből számolt anyagköltség) lehet.
  5. FSnap=nFSfordFS_{\text{nap}} = \frac{n}{FS_{\text{ford}}}, vagyis a kettő közül az egyik a másik reciproka az időszak napjainak szorzójával.
  6. A selejt és a saját fogyasztás a készletcsökkenés részei; ha nem dokumentáljuk, a mérlegsor zárója nem egyezik a leltárral, és hamis hiány jelenik meg.

43.4.11.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A).

Adott: Kny=520000K_{\text{ny}} = 520\,000 Ft, B=410000B = 410\,000 Ft, F=680000F = 680\,000 Ft, S=12000S = 12\,000 Ft.

Kz=520000+410000−680000−12000=238000Ft.K_{\text{z}} = 520\,000 + 410\,000 - 680\,000 - 12\,000 = 238\,000\ \text{Ft}.

2. feladat (A).

K¯=1300000+17000002=1500000Ft.\overline{K} = \frac{1\,300\,000 + 1\,700\,000}{2} = 1\,500\,000\ \text{Ft}.

3. feladat (B).

Átlagkészlet:

K¯=1000000+16000002=1300000Ft.\overline{K} = \frac{1\,000\,000 + 1\,600\,000}{2} = 1\,300\,000\ \text{Ft}.

Fordulatokban:

FSford=208000001300000=16fordulat/év.FS_{\text{ford}} = \frac{20\,800\,000}{1\,300\,000} = 16\ \text{fordulat/év}.

Napokban:

FSnap=1300000⋅36520800000≈22,8nap.FS_{\text{nap}} = \frac{1\,300\,000 \cdot 365}{20\,800\,000} \approx 22{,}8\ \text{nap}.

Ellenőrzés: 365/16≈22,8365 / 16 \approx 22{,}8 nap, ami egyezik.

4. feladat (B).

Átlagkészlet:

K¯=2000000+24000002=2200000Ft.\overline{K} = \frac{2\,000\,000 + 2\,400\,000}{2} = 2\,200\,000\ \text{Ft}.

Fordulatokban:

FSford=86800002200000≈3,95fordulat/hónap.FS_{\text{ford}} = \frac{8\,680\,000}{2\,200\,000} \approx 3{,}95\ \text{fordulat/hónap}.

Napokban:

FSnap=2200000⋅318680000≈7,85nap.FS_{\text{nap}} = \frac{2\,200\,000 \cdot 31}{8\,680\,000} \approx 7{,}85\ \text{nap}.

Ellenőrzés: 31/3,95≈7,8531 / 3{,}95 \approx 7{,}85 nap, tehát a két mutató összhangban van.

5. feladat (C).

A forgási sebesség napokban FSnap=20FS_{\text{nap}} = 20 nap, az átlagkészlet K¯=900000\overline{K} = 900\,000 Ft, az időszak n=30n = 30 nap. A képletből:

F=K¯⋅nFSnap=900000⋅3020=1350000Ft.F = \frac{\overline{K} \cdot n}{FS_{\text{nap}}} = \frac{900\,000 \cdot 30}{20} = 1\,350\,000\ \text{Ft}.

A havi anyagfelhasználás 1 350 000 Ft lett volna. Egy friss tejszínes termékeket gyártó cukrászdában a tejszín és tojás forgási sebessége általában 1–3 nap kell legyen, nem 20 nap. A 20 napos átlagos forgás arra utal, hogy a raktárban sok tartós vagy lassan mozgó anyag is van, esetleg a friss árukat túl nagy tételben szerzik be. Javaslat: bontsuk meg a készletet csoportokra (friss áru, szárazáru), és csoportonként számoljunk forgási sebességet; a friss árukra sűrűbb szállítást, kisebb rendelési mennyiséget állítsunk be; a 20 napos átlag elfedi a friss áruk gyors romlásának kockázatát.

6. feladat (D).

A mérlegsor szerint a zárókészlet:

Kz=Kny+B−F−S−Esaját−Eegyéb,K_{\text{z}} = K_{\text{ny}} + B - F - S - E_{\text{saját}} - E_{\text{egyéb}},

Kz=1500000+3200000−3500000−40000−60000−10000=1090000Ft.K_{\text{z}} = 1\,500\,000 + 3\,200\,000 - 3\,500\,000 - 40\,000 - 60\,000 - 10\,000 = 1\,090\,000\ \text{Ft}.

A leltár szerinti tényleges záró 1 200 000 Ft, tehát a tényleges készlet 110 000 Ft-tal több, mint a nyilvántartott záró. Ez többlet; az elszámoltatásnál ezt is vizsgálni kell: lehet, hogy egy beszerzést nem rögzítettek (ami a többletet magyarázhatná), vagy csökkenési bizonylat maradt ki, esetleg a leltár felvétele során mérési hiba történt. A hiányhoz hasonlóan a többletet is ki kell vizsgálni, nem szabad automatikusan „nyereségnek” tekinteni.

43.4.12 Rövid összefoglaló

A készletgazdálkodás a raktári anyagok értékének változását méri. Az áruforgalmi mérlegsor a nyitókészlet és a beszerzés összegét a csökkenésekkel és a zárókészlettel teszi egyenlővé: Kny+B=Cs+KzK_{\text{ny}} + B = Cs + K_{\text{z}}. Ebből a zárókészlet vagy bármely hiányzó tétel kiszámítható. Az átlagkészlet kifejezi az időszak alatt lekötött anyagértéket; számítható egyszerű számtani átlaggal (Kny+Kz2\frac{K_{\text{ny}}+K_{\text{z}}}{2}), súlyozott átlaggal az eltérő hosszúságú részidőszakokra, vagy kronologikus átlaggal több időponti adatból. A forgási sebesség a készlet cserélődését mutatja: fordulatokban az anyagfelhasználás és az átlagkészlet hányadosa, napokban pedig az átlagkészlet szorozva az időszak napjaival, osztva az anyagfelhasználással. A mutatót mindig anyagköltségen, nem árbevételen számoljuk. Az értékesítésen kívüli csökkenések (selejt, romlás, saját fogyasztás, hiány) rontják a forgást, és az elszámoltatásban (Leltározás és elszámoltatás) mint eltérések jelennek meg. Az adatok pontossága és a bizonylatok teljessége a megbízható mutatók feltétele.

43.4.13 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezet a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) leltározási és készletnyilvántartási kötelezettségére hivatkozik általánosságban; a pontos jogszabályhelyeket, a vendéglátó vállalkozásokra vonatkozó speciális előírásokat és a leltározás gyakoriságát ellenőrizni kell a hatályos jogszabályok és a vállalkozás számviteli politikája szerint. A számítási képletek általános vezetői számviteli, készletgazdálkodási összefüggések; azok a gyakorlatban a vállalkozás számviteli politikájától függően módosulhatnak. A példákban használt készletértékek tanulási adatok, azok valós üzleti döntést nem helyettesítenek.