27.7 Uzsonnasütemények anyaghányad-számítása és technológiai lapja

27.7.1 Motiváció

Egy cukrászüzemben a reggeli termelési tervet nem elég „szemre” összeállítani. Ha a rendelésben 60 sajtos pogácsa, 48 pozsonyi kifli és 40 diós beigli szerepel, akkor pontosan tudni kell, mennyi lisztet, vajat, élesztőt és töltelékalapanyagot kell kiadni a raktárból. Aki nem számol, az vagy kifut a nyersanyagból, vagy felesleget termel, amelyet este selejteznie kell. A számítás akkor is kell, ha a munkatársnak adjuk át a gyártási lapot: abból derüljön ki, hány darabot, milyen darabtömeggel és milyen veszteséggel kell sütni.

Az uzsonnasüteményeknél különösen fontos a darabtömeg, mert a vendég darabot vásárol, és a jogszabályi tömegtűrés alatti termék fogyasztóvédelmi hibának számít. A technológiai lap pedig a higiéniai, allergén- és tárolási szabályokkal együtt ad teljes gyártási utasítást. Az itt bemutatott számítást később a Munkaszervezés és a cukrászüzem munkafolyamatainak tervezése alfejezetben termeléstervezésre, a vizsgán pedig komplex feladatként fogjuk használni.

27.7.2 Szemléletes kép: egy sorozat, amelyet át kell számolni

Tegyük fel, hogy egy kis cukrászműhely hétfő reggelre az alábbi rendelést kapja:

Termék Rendelt (db) Nyers tömeg (g/db) Sütési veszteség (%)
Sajtos pogácsa 60 45 12
Pozsonyi kifli 48 90 12
Diós beigli 40 350 15

A nyers tömeg az a formázott, tepsire tett darab tömeg, amelyet még nem sütöttünk. A sütési veszteség azt fejezi ki, hogy a víz egy része elpárolog, ezért a kész termék könnyebb lesz. A veszteséget mindig a nyers tömegre vonatkoztatjuk.

A szemléletes képhez elég az első sor: 60 db pogácsa nyers tömege 60⋅45=2700g60 \cdot 45 = 2\,700\,\text{g}. Ha a sütési veszteség 12 %, akkor a kész tömeg 2700⋅0,88=2376g2\,700 \cdot 0{,}88 = 2\,376\,\text{g}. A darabok tehát sütés után körülbelül 2376:60=39,6g2\,376 : 60 = 39{,}6\,\text{g}-osak lesznek. Ugyanezt a logikát visszük végig a teljes sorozatra.

27.7.3 Definíciók és alapösszefüggések

Definíció. — Uzsonnasütemény-sorozat anyaghányada.
Azt mutatja meg, hogy egy adott rendelés vagy gyártási tétel elkészítéséhez mennyi nyersanyagot kell kiadni, és mennyi készterméket kapunk a sütési, formázási és tömegveszteségek után.

Összefüggés. — Kész tömeg a veszteség után.
Ha a sütési veszteséget vv % jelöli, akkor

mkész=mnyers(1−v100).m_{\text{kész}} = m_{\text{nyers}}\left(1 - \frac{v}{100}\right).

Az mnyersm_{\text{nyers}} a formázott, még nem sütött termék tömege, mkészm_{\text{kész}} pedig a sütés utáni, visszamért tömeg.

Összefüggés. — Kihozatal és sütési veszteség.
A kihozatal az mkészm_{\text{kész}} és mnyersm_{\text{nyers}} tömeg aránya százalékban:

Y=mkészmnyers×100,v=100−Y.Y = \frac{m_{\text{kész}}}{m_{\text{nyers}}} \times 100, \qquad v = 100 - Y.

Összefüggés. — Darabszám és darabtömeg.
Ha nn darabot készítünk, és egy formázott darab nyers tömege m1 dbm_{\text{1 db}}, akkor

mnyers, össz=n⋅m1 db,n=mnyers, összm1 db.m_{\text{nyers, össz}} = n \cdot m_{\text{1 db}}, \qquad n = \frac{m_{\text{nyers, össz}}}{m_{\text{1 db}}}.

Szabály. — Tészta- és töltelékarány.
Töltött uzsonnasüteménynél, például a pozsonyi kiflinél vagy a beiglinél, a nyers tömeg tésztából és töltelékből áll. Ha a töltelék arányát ptöltelékp_{\text{töltelék}} %-nak írjuk elő, akkor

mtöltelék=mnyers, össz⋅ptöltelék100,mtészta=mnyers, össz−mtöltelék.m_{\text{töltelék}} = m_{\text{nyers, össz}} \cdot \frac{p_{\text{töltelék}}}{100}, \qquad m_{\text{tészta}} = m_{\text{nyers, össz}} - m_{\text{töltelék}}.

Az arányt mindig ugyanarra az alapra vonatkoztassuk. Ha a recept a tölteléket a nyers tésztához adja, akkor a százalék is a nyers össztömeghez tartozik; ha a késztermékre adja, akkor ahhoz.

27.7.4 Számítás I: egyetlen termék kihozatala

Példa.
A rendelés 40 db diós beigli. Egy formázott beigli nyers tömege 350 g, a mért sütési veszteség 15 %. Mennyi lesz a kész tömeg, és mekkora lesz egy beigli kész darabtömege?

Adott: n=40n = 40, m1 db=350gm_{\text{1 db}} = 350\,\text{g}, v=15%v = 15\,\%.
Keresett: mkész, összm_{\text{kész, össz}} és mkész, 1 dbm_{\text{kész, 1 db}}.

Képlet:

mnyers, össz=n⋅m1 db,mkész, össz=mnyers, össz(1−v100).m_{\text{nyers, össz}} = n \cdot m_{\text{1 db}}, \qquad m_{\text{kész, össz}} = m_{\text{nyers, össz}}\left(1 - \frac{v}{100}\right).

Behelyettesítés:

mnyers, össz=40⋅350g=14000g=14,000kg,m_{\text{nyers, össz}} = 40 \cdot 350\,\text{g} = 14\,000\,\text{g} = 14{,}000\,\text{kg},

mkész, össz=14000g⋅0,85=11900g=11,900kg,m_{\text{kész, össz}} = 14\,000\,\text{g} \cdot 0{,}85 = 11\,900\,\text{g} = 11{,}900\,\text{kg},

mkész, 1 db=11900g40=297,5g.m_{\text{kész, 1 db}} = \frac{11\,900\,\text{g}}{40} = 297{,}5\,\text{g}.

Ellenőrzés: a veszteség 14000−11900=2100g14\,000 - 11\,900 = 2\,100\,\text{g}, ami a nyers tömeg 15 %-a. Egy beigli kész darabtömege tehát körülbelül 297 g. ∎

27.7.5 Számítás II: uzsonnasütemény-sorozat anyaghányada veszteségekkel

Most a bevezető sorozatot számoljuk végig. A tészta- és töltelékarány legyen a következő tanulási érték:

A sütési veszteséget a teljes formázott termékre mérjük. A töltelékek is veszíthetnek nedvességet, ezért a pontos százalékot az üzemi mérés alapján kell rögzíteni (ellenőrizendő: saját technológiai lap).

Számítás.
Készítsünk tömegtáblázatot:

Termék Nyers tömeg (kg) Kész tömeg (kg) Tészta (kg) Töltelék (kg)
Sajtos pogácsa 2,700 2,376 2,700 0,000
Pozsonyi kifli 4,320 3,802 3,240 1,080
Diós beigli 14,000 11,900 8,400 5,600
Összesen 21,020 18,078 14,340 6,680

A pogácsa:

mnyers=60⋅45=2700g=2,700kg,m_{\text{nyers}} = 60 \cdot 45 = 2\,700\,\text{g} = 2{,}700\,\text{kg},

mkész=2700⋅0,88=2376g=2,376kg.m_{\text{kész}} = 2\,700 \cdot 0{,}88 = 2\,376\,\text{g} = 2{,}376\,\text{kg}.

A pozsonyi kifli:

mnyers=48⋅90=4320g,m_{\text{nyers}} = 48 \cdot 90 = 4\,320\,\text{g},

mkész=4320⋅0,88=3801,6g≈3,802kg,m_{\text{kész}} = 4\,320 \cdot 0{,}88 = 3\,801{,}6\,\text{g} \approx 3{,}802\,\text{kg},

mtészta=4320⋅0,75=3240g,mtöltelék=4320⋅0,25=1080g.m_{\text{tészta}} = 4\,320 \cdot 0{,}75 = 3\,240\,\text{g}, \qquad m_{\text{töltelék}} = 4\,320 \cdot 0{,}25 = 1\,080\,\text{g}.

A beigli:

mnyers=40⋅350=14000g,m_{\text{nyers}} = 40 \cdot 350 = 14\,000\,\text{g},

mkész=14000⋅0,85=11900g,m_{\text{kész}} = 14\,000 \cdot 0{,}85 = 11\,900\,\text{g},

mtészta=14000⋅0,60=8400g,mtöltelék=14000⋅0,40=5600g.m_{\text{tészta}} = 14\,000 \cdot 0{,}60 = 8\,400\,\text{g}, \qquad m_{\text{töltelék}} = 14\,000 \cdot 0{,}40 = 5\,600\,\text{g}.

Ellenőrzés: a tészta és a töltelék összege 14340+6680=21020g14\,340 + 6\,680 = 21\,020\,\text{g}, azaz a teljes nyers tömeg. A teljes sorozat vesztesége:

vsorozat=21020−18077,621020×100≈14,0%.v_{\text{sorozat}} = \frac{21\,020 - 18\,077{,}6}{21\,020} \times 100 \approx 14{,}0\,\%.

A késztermék-kihozatal tehát körülbelül 86 %. ∎

A teljes lánc – darabszám × nyers darabtömeg → sütési veszteség → tészta/töltelék arány → 1 kg lisztből nyert tészta → liszt- és vajigény – egy táblázatban is végigszámolható; az alábbi ábra a fejezet adataival kitöltött számítási táblázatot mutatja. A HTML-változatban a sorok szerkeszthetők, saját rendelés is kiszámolható.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Uzsonnasütemény-sorozat anyaghányad-kalkulátora: a rendelt darabszámból és darabtömegből a sütési veszteséggel kész tömeget, a töltelékaránnyal tészta- és tölteléktömeget, a tésztakihozatallal liszt- és vajigényt számol.
Az uzsonnasütemény-sorozat anyaghányadának számítási táblázata (a fejezet tanulási adataival)

27.7.6 A nyersanyagigény kiszámítása a tésztákból

A gyakorlatban nem elég a tészta- és tölteléktömeget tudni; a raktárnak lisztet, vajat, élesztőt kell kiadni. Ehhez a tésztareceptet 1 kg liszthez viszonyítjuk, és kiszámítjuk, hogy 1 kg lisztből mennyi tészta keletkezik.

Az Omlós élesztős uzsonnasütemények: pozsonyi kifli, beigli, pogácsák alfejezet technológiai lapjai alapján az alábbi tanulási anyaghányadokat használjuk:

Ezek a tészták pontos összetételét a terméktörzskönyv és a gyártmánylap rögzíti (ellenőrizendő: üzemi receptúra). A lenti értékek tanítási célúak.

Számítás.
A szükséges lisztet úgy kapjuk, hogy a szükséges tésztatömeget elosztjuk az 1 kg lisztből kapott tésztatömeggel:

mliszt=mtésztamtészta, 1 kg lisztből.m_{\text{liszt}} = \frac{m_{\text{tészta}}}{m_{\text{tészta, 1 kg lisztből}}}.

Termék Tészta (kg) 1 kg lisztből nyert tészta (kg) Liszt (kg) Vaj (kg)
Sajtos pogácsa 2,700 1,827 1,478 0,591
Pozsonyi kifli 3,240 2,175 1,490 0,745
Diós beigli 8,400 1,787 4,701 1,645
Összesen — — 7,669 2,981

A pogácsa lisztigénye:

mliszt=2700g1,827=1477,8g≈1,478kg.m_{\text{liszt}} = \frac{2\,700\,\text{g}}{1{,}827} = 1\,477{,}8\,\text{g} \approx 1{,}478\,\text{kg}.

A beigli lisztigénye:

mliszt=8400g1,787=4700,6g≈4,701kg.m_{\text{liszt}} = \frac{8\,400\,\text{g}}{1{,}787} = 4\,700{,}6\,\text{g} \approx 4{,}701\,\text{kg}.

A vaj mennyiségét a tészta vajtartalmából számoljuk. A példában a vaj a liszt 40%-a a pogácsánál, 50%-a a pozsonyi kiflinél és 35%-a a beigli tésztájánál. A teljes sorozat lisztigénye körülbelül 7,67 kg, vajigénye körülbelül 2,98 kg. A többi anyagot ugyanezzel a szorzószámmal kell átszámolni.

Megjegyzés.
A számítás során az anyaghányadokat mindig grammra kerekítve írjuk be a technológiai lapra, de a gyártási kalkulációban a kerekítés előtti értékekkel dolgozunk. A töltelék anyagszükségletét ugyanígy a töltelékarányból és a töltelékreceptből számítjuk.

27.7.7 Gyakorlati útmutató és technológiai lap

A következő technológiai lap egy 24 darabos pozsonyi kifli gyártását mutatja be. Termék neve, termékcsoport, alapmennyiség: diós pozsonyi kifli; omlós élesztős uzsonnasütemény; 24 db, 90 g/db nyersen. A hagyományőrző termék pontos eredeti receptúrája gyűjteményenként eltérhet, ezért a lenti arány tanulási célt szolgál (ellenőrizendő: a hazai szakmai testület receptgyűjteménye vagy a terméktörzskönyv).

27.7.7.1 Higiéniai munkakezdés

Munkaruha, hajháló, ékszer levétele, kézmosás. Az asztalok, tepsik, nyújtódeszka, kés, mérleg tiszták és fertőtlenítettek. A tojást csak ellenőrzött, ép héjú, azonosított tételből használjuk. A diót és a lisztet átvételkor tételazonosító (LOT) szerint azonosítjuk, és megőrizzük a tétel nyomon követhetőségi adatait.

27.7.7.2 Anyaghányad

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Búzaliszt 745 tésztához
Vaj 372 tésztához, hűtött, kockázott
Tejföl 298 tésztához
Friss élesztő 45 tésztához, vagy 15 g szárított élesztő
Kristálycukor 60 tésztához
Só 11 tésztához
Tojássárgája 89 tésztához, körülbelül 5 közepes darab
Dió 300 töltelékhez
Porcukor 180 töltelékhez
Tej 50 töltelékhez
Méz 5 töltelékhez
Citromhéj 5 töltelékhez, reszelt
Összesen tészta + töltelék 2160 24 db, 90 g/db nyersen

A kenéshez használt tojás nincs beleszámítva a tészta és töltelék tömegébe.

27.7.7.3 Eszközök és gépek

Digitális mérleg, dagasztótál vagy kis dagasztógép, tésztaosztó kés, sodrófa, tiszta munkalap, ecset, tepsik, sütő, hűtő, rács a hűtéshez.

Biztonsági korlát.
Dagasztógépet csak oktatás után, felügyelet mellett kezelünk. A gép járása közben kézzel soha nem nyúlunk a tálba. Forró tepsit, sütőajtót száraz konyharuhával fogunk, és az égési sérüléseket elsősegélynyújtás szerint látjuk el. Otthon háztartási géppel, kis adagban gyakorolhatunk.

27.7.7.4 Műveleti sorrend

  1. Mise en place.
    Mérjük ki az összes tésztához és töltelékhez szükséges anyagot. A vajat hidegen, kockákra vágva tesszük félre. A diót finomra daráljuk.

  2. Töltelék kikeverése.
    A diót, porcukrot, mézet, tejjel és citromhéjjal keverjük össze. A massza legyen kenhető, de ne folyjon. Osszuk 24 egyenlő, körülbelül 22–23 g-os adagra.

  3. Tészta összeállítása.
    A lisztet, a sót, a cukrot és a hideg vajat keverjük el. Adjuk hozzá a tejfölt és a tojássárgáját. Az élesztőt kevés langyos tejfölben vagy cukros tejben oldjuk fel, és a masszához adjuk. Csak addig keverjük, amíg a tészta egynemű lesz. Az omlós élesztős tésztát nem szabad túlgyúrni, mert a vaj elkenődik, és a tészta rágós lesz.

  4. Hűtés.
    A tésztát fóliával letakarva hűtőben pihentetjük 30–40 percig, körülbelül 4–6 °C-on (ellenőrizendő: a tészta mérete és a hűtő teljesítménye szerint). Ettől a vaj ismét megdermed, és a tészta könnyebben nyújtható.

  5. Osztás.
    A tésztát 24 egyenlő, körülbelül 67–68 g-os darabra osztjuk. Mérleggel ellenőrizzük az egyenletességet.

  6. Formázás.
    Minden darabot ovális lappá nyújtunk, közepére tesszük a diós tölteléket, feltekerjük, és patkó vagy kifli alakúra hajlítjuk. A széleket jól zárjuk, hogy a töltelék ne folyjon ki.

  7. Kelesztés.
    A megformázott darabokat sütőpapíros tepsire rakjuk, letakarva, 25–28 °C-on kelesztjük 20–30 percig. A felületet nedvesen tartjuk, hogy ne száradjon ki.

  8. Kenés és sütés.
    A tetejét felvert tojással vékonyan megkenhetjük. Sütés 180–200 °C-on, 18–22 percig, aranybarnára (ellenőrizendő: a sütő típusa és a tepsi mérete szerint).

  9. Hűtés.
    A kész kifliket rácsra szedjük, és 30 °C alá hűtjük. Csak ezután csomagoljuk vagy tálaljuk, hogy a pára ne puhítsa fel a felületet.

Pozsonyi kifli technológiai sorrendje - A folyamatábra a technológiai lap fő műveletsorát foglalja össze, a kritikus pontokat a lap részletezi.

27.7.7.5 Kritikus pontok

Jogszabály.
A termék összetevőiről és allergénjeiről a fogyasztót az 1169/2011/EU rendelet szerint kell tájékoztatni. A termék megnevezésére és a hagyományos összetételre a Magyar Élelmiszerkönyv cukrászati termékekre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni (ellenőrizendő: aktuális MÉ-előírás és jelölési útmutató).

27.7.7.6 Allergének

A 14 jelölendő allergéncsoport közül ebben a termékben a glutén (búzaliszt), a tojás, a tej (tejföl, vaj, tej) és a diófélék (dió) szerepel. Keresztszennyeződésként előfordulhat más dióféle, szezám vagy földimogyoró, ha a műhelyben ezeket is feldolgozzák. A „nyomokban” jelölést csak akkor tüntessük fel, ha a HACCP-értékelés szerint a keresztszennyeződés ténylegesen nem zárható ki.

27.7.7.7 Minőségi jellemzők

27.7.7.8 Tárolás, eltarthatóság

Kihűlve, lefedve, száraz, hűvös helyen 1–2 napig; hűtve 3–5 napig; fagyasztva hosszabb ideig (ellenőrizendő: terméklap, NÉBIH-útmutató); ez összhangban van az Omlós élesztős uzsonnasütemények: pozsonyi kifli, beigli, pogácsák beigli-lapjával.

27.7.8 Minőségellenőrzés

A gyártás során három ponton ellenőrzünk:

  1. Nyers tészta osztásakor.
    Minden tésztadarab 67–68 g, minden töltelékadag 22–23 g. A tömegeltérést azonnal javítjuk.

  2. Sütés után.
    A visszamért darabtömeg ne térjen el nagyobb mértékben, mint amit a technológiai lap megenged. A 24 darabos minta átlagát és a legkisebb, legnagyobb darabot is érdemes feljegyezni.

  3. Tálalás vagy csomagolás előtt.
    A kihűlt terméket érzékszervileg ellenőrizzük: nincs-e égett, repedt, kifolyt töltelékű, nyers belsejű darab. Az ilyen darabot nem hozzuk forgalomba.

27.7.9 Tipikus hibák és okaik

Hiba 1. A kifli belseje nyers, a felülete már erősen barna.
Lehetséges ok: túl magas sütőhőmérséklet, túl vastag tészta, vagy a tészta túl hideg a sütőbe téve. A felület hamar barnul, a belső nem éri el a kellő hőmérsékletet.
Megelőzés: a receptben megadott sütőhőmérsékletet és a darab méretet tartsuk be. Sütés előtt ellenőrizzük a sütőt, és az első tepsinél próbavágással nézzük meg az átsülést.

Hiba 2. A kész darab tömege lényegesen kisebb a tervezettnél.
Lehetséges ok: hosszabb ideig vagy magasabb hőmérsékleten sült, ezért a veszteség nagyobb a tervezettnél.
Megelőzés: a sütési időt és a hőmérsékletet rögzítsük a technológiai lapon, és a sorozat elején mérjünk vissza három darabot. Ha a veszteség tartósan magasabb, a terméktörzskönyvben korrigálni kell a nyers darabtömeget vagy a sütési paramétereket.

Hiba 3. A töltelék kifolyik a kifliből.
Lehetséges ok: túl sok töltelék, túl híg töltelék, rosszul zárt szélek, vagy a kelesztés közben a tészta nem tartja meg a formát.
Megelőzés: a töltelék ne legyen folyós, a széleket jól zárjuk, és a formázott darabot a tepsire zárással lefelé fektessük, ha a forma úgy kívánja.

27.7.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászüzemben a decemberi időszakban 120 beigli rendelést kell teljesíteni. A tulajdonos ifjabb munkatársa „úgyis elég” alapon becsült lisztet és diót, ezért a termelés délutánjára elfogyott a diós töltelék, és az utolsó tíz beiglit mákos változatban kellett volna kisütni, de a vendég kifejezetten diósat rendelt. A hibás becslés miatt a teljes rendelést nem tudták volna határidőre átadni.

A helyes megoldás: a rendelés felvételekor a darabszámot megszorozzuk a nyers darabtömeggel, kiszámoljuk a tészta- és tölteléktömeget, majd az 1 kg liszthez viszonyított anyaghányadból meghatározzuk a liszt- és diószükségletet. A kapott értékhez a tárolási, formázási és szeletelési veszteséget is hozzáadjuk, és a raktárt legalább az így kapott mennyiséggel készítjük elő. A termelés végén a visszamért kész tömeg és a selejt alapján a terméklapot frissítjük, hogy a következő sorozat még pontosabb legyen.

27.7.11 Önellenőrzés

1. (igaz/hamis) Ha a sütési veszteség 15 %, akkor 100 kg nyers tésztából 85 kg kész süteményt kapunk.
2. (igaz/hamis) A tészta- és töltelékarány százalékát tetszés szerint lehet egyszer a nyers, egyszer a kész tömegre számolni.
3. (számolás) Hány kilogramm kész süteményt kapunk 80 db, 50 g-os nyers pogácsából, ha a sütési veszteség 12 %?
4. (hibakeresés) Egy beigli gyártásakor a nyers darabtömeg pontos, a sütési veszteség mégis 18 % a tervezett 12 % helyett. Mi lehet az ok?
5. (sorrend) Rendezd helyes sorrendbe: kelesztés, hűtés, osztás, tészta összeállítása, sütés, formázás.
6. (allergének) Melyik fő allergéneket kell jelölni a diós pozsonyi kiflinél?

27.7.12 Feladatok

1. feladat (A)
Írd fel a kész tömeg, a kihozatal és a sütési veszteség összefüggését. Magyarázd el egy mondatban, miért fontos ez az uzsonnasütemény-gyártásban.

2. feladat (A)
Egy tételben 50 db sajtos pogácsa készül. A formázott darabok nyers tömege 46 g/db, a sütési veszteség 13 %. Számítsd ki a kész össztömeget és az egy darabra jutó kész tömeget.

3. feladat (B)
Egy sorozat három termékből áll:

Számítsd ki a teljes nyers és kész tömeget, valamint a sorozat átlagos sütési veszteségét.

4. feladat (B)
A beigli tésztájához 8,4 kg tészta szükséges. Ha 1 kg lisztből 1,787 kg tészta készül, és a tészta vajtartalma a lisztre vetítve 35 %, számítsd ki a liszt- és vajszükségletet.

5. feladat (C)
Egy üzemben a pozsonyi kifli kész darabtömege tartósan 72 g, a technológiai lap viszont 79 g-ot ír elő. A tészta- és töltelékadagolás pontos, a sütő hőmérséklete pedig a recept szerinti. Milyen három dolgot ellenőriznél a hiba megtalálásához?

6. feladat (D)
Készíts el 24 db diós pozsonyi kiflit a technológiai lap szerint. Tölts ki egy egyszerű gyártási naplót: tétel azonosítója, dátum, nyersanyag-tételek, sütő hőmérséklete, sütési idő, visszamért kész tömeg, darabtömeg, megjegyzés. Értékeld a készterméket a minőségi jellemzők alapján.

27.7.13 Megoldások

27.7.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz.
    100kg⋅0,85=85kg100\,\text{kg} \cdot 0{,}85 = 85\,\text{kg}.

  2. Hamis.
    Az arányt mindig ugyanarra az alapra kell vonatkoztatni, különben a tészta- és tölteléktömeg elcsúszik.

  3. 80⋅50=4000g80 \cdot 50 = 4\,000\,\text{g} nyers tömeg.
    4000⋅0,88=3520g=3,52kg4\,000 \cdot 0{,}88 = 3\,520\,\text{g} = 3{,}52\,\text{kg} kész tömeg.

  4. Ha a nyers darabtömeg pontos, de a veszteség nagyobb, akkor valószínűleg túl magas a sütőhőmérséklet, túl hosszú a sütési idő, vagy a tészta a formázás, kelesztés során kiszárad. Ellenőrizni kell a sütőt, az időt, a tepsi elhelyezését és a kelesztőben mért páratartalmat.

  5. Helyes sorrend: tészta összeállítása, hűtés, osztás, formázás, kelesztés, sütés.

  6. Glutén, tojás, tej, diófélék. Keresztszennyeződés esetén más olajos magvak, szezám, földimogyoró is feltüntethető.

27.7.13.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A)
A kész tömeg:

mkész=mnyers(1−v100).m_{\text{kész}} = m_{\text{nyers}}\left(1 - \frac{v}{100}\right).

A kihozatal:

Y=mkészmnyers×100,Y = \frac{m_{\text{kész}}}{m_{\text{nyers}}} \times 100,

a sütési veszteség pedig v=100−Yv = 100 - Y. Azért fontos, mert a darabtömeg és a nyersanyagigény csak így tervezhető pontosan.

2. feladat (A)
Adott: n=50n = 50, m1db=46gm_{1\,\text{db}} = 46\,\text{g}, v=13%v = 13\,\%.

mnyers=50⋅46=2300g,m_{\text{nyers}} = 50 \cdot 46 = 2\,300\,\text{g},

mkész=2300⋅0,87=2001g=2,001kg,m_{\text{kész}} = 2\,300 \cdot 0{,}87 = 2\,001\,\text{g} = 2{,}001\,\text{kg},

mkész, 1 db=200150=40,02g.m_{\text{kész, 1 db}} = \frac{2\,001}{50} = 40{,}02\,\text{g}.

Tehát a kész össztömeg körülbelül 2,0 kg, egy darab pedig 40 g. ∎

3. feladat (B)
Pogácsa:

mnyers=30⋅45=1350g,m_{\text{nyers}} = 30 \cdot 45 = 1\,350\,\text{g},

mkész=1350⋅0,88=1188g.m_{\text{kész}} = 1\,350 \cdot 0{,}88 = 1\,188\,\text{g}.

Leveles csiga:

mnyers=40⋅65=2600g,m_{\text{nyers}} = 40 \cdot 65 = 2\,600\,\text{g},

mkész=2600⋅0,85=2210g.m_{\text{kész}} = 2\,600 \cdot 0{,}85 = 2\,210\,\text{g}.

Beigli:

mnyers=20⋅320=6400g,m_{\text{nyers}} = 20 \cdot 320 = 6\,400\,\text{g},

mkész=6400⋅0,86=5504g.m_{\text{kész}} = 6\,400 \cdot 0{,}86 = 5\,504\,\text{g}.

Összes nyers tömeg:

1350+2600+6400=10350g=10,35kg.1\,350 + 2\,600 + 6\,400 = 10\,350\,\text{g} = 10{,}35\,\text{kg}.

Összes kész tömeg:

1188+2210+5504=8902g=8,902kg.1\,188 + 2\,210 + 5\,504 = 8\,902\,\text{g} = 8{,}902\,\text{kg}.

Átlagos sütési veszteség:

v=10350−890210350×100≈14,0%.v = \frac{10\,350 - 8\,902}{10\,350} \times 100 \approx 14{,}0\,\%.

Ellenőrzés: a kész tömeg a nyers tömeg 86 %-a. ∎

4. feladat (B)
A liszt:

mliszt=84001,787=4701g.m_{\text{liszt}} = \frac{8\,400}{1{,}787} = 4\,701\,\text{g}.

A vaj:

mvaj=4701⋅0,35=1645,4g≈1,645kg.m_{\text{vaj}} = 4\,701 \cdot 0{,}35 = 1\,645{,}4\,\text{g} \approx 1{,}645\,\text{kg}.

5. feladat (C)
Ellenőrizni kell:

  1. A sütő tényleges hőmérsékletét külön hőmérővel, mert a beállított és a valós hőmérséklet eltérhet.
  2. A sütési időt és a tepsik helyét, mert a légkeveréses sütőben elöl vagy hátul más lehet a hőmérséklet.
  3. A visszamért tömeg időpontját, mert a meleg termék még párolog, és a mérést csak a hűtés után szabad végezni.

Ha a tészta- és töltelékadagolás pontos, akkor a nagyobb veszteség leginkább a sütésből vagy a mérésből ered.

6. feladat (D)
Az értékelés szempontjai: a 24 db kifli egyenletes alakú, a töltelék nem folyik ki, a felület aranybarna, a visszamért kész tömeg átlagosan körülbelül 79 g/darab, a metszet átsült, az íz vajas és diós. A gyártási naplóban szerepelnie kell a tételazonosítónak, a nyersanyag tételeinek, a sütési hőmérsékletnek, az időnek, a kész tömegnek és a megjegyzésnek.

27.7.14 Rövid összefoglaló

Az uzsonnasütemény-sorozat anyaghányad-számítása a rendelt darabszámból, a nyers darabtömegből és a sütési veszteségből indul. A kész tömeg képlete mkész=mnyers(1−v100)m_{\text{kész}} = m_{\text{nyers}}\left(1 - \frac{v}{100}\right). Töltött terméknél a nyers tömegből tészta- és töltelékarányt számolunk, és a százalékot mindig ugyanarra az alapra vonatkoztatjuk. A raktári anyagszükségletet az 1 kg liszthez viszonyított tésztakihozatalból kapjuk: a szükséges tésztatömeget elosztjuk az 1 kg lisztből nyert tésztatömeggel.

A teljes technológiai lap tartalmazza az anyaghányad-táblázatot, a higiéniai munkakezdést, a műveleti sorrendet, a kritikus pontokat, az allergéneket, a minőségi jellemzőket és a tárolást. A pozsonyi kifli példájában a tésztát hideg vajjal, tejföllel, élesztővel és tojássárgájával készítjük, hűtve pihentetjük, daraboljuk, töltjük, kelesztjük és aranybarnára sütjük. A dió erős allergén, ezért külön eszközöket vagy alapos takarítást igényel. A kész terméket csak mérés után, lehűtve szabad forgalomba hozni.

Továbbvitt eredmény: az itt bemutatott darabszám-, darabtömeg-, veszteség- és anyaghányad-számítást a Munkaszervezés és a cukrászüzem munkafolyamatainak tervezése alfejezetben termelési tervre, a kalkulációs és vizsgafeladatokban pedig teljes receptúra-átszámításra használjuk.

27.7.15 Források és ellenőrzési hiányok

A hivatkozott jogszabályok típusa: 1169/2011/EU rendelet a fogyasztók tájékoztatásáról, 852/2004/EK rendelet az élelmiszer-higiéniáról, a Magyar Élelmiszerkönyv cukrászati termékekre vonatkozó előírásai, NÉBIH jó higiéniai gyakorlat útmutatói. Ellenőrizendő: a pozsonyi kifli és a többi termék üzemi vagy szakiskolai receptúrája, a pontos sütőhőmérséklet és idő, a sütő maghőmérsékleti követelménye, a tárolási idő, valamint az aktuális allergénjelölési gyakorlat. A hagyományőrző termék eredeti arányait a terméktörzskönyv vagy szakmai testület receptgyűjteménye szerint kell ellenőrizni.