26.3 Mézes tészták: kémiai lazítás, hagyományos és gyors érlelés

A mézes tészták a cukrászat egyik legrégebbi, legszabályozottabb és legtöbb hibalehetőséget rejtő tésztacsoportja. A műhelyben a leggyakoribb helyzet: karácsony előtt nagy tételben kell mézeskalácsot vagy mézes tortalapot sütni, és a tészta vagy túl kemény lesz, vagy ammóniaszagú, vagy egyenetlenül barnul. Az alábbiakban lépésről lépésre felépítjük, miért viselkedik másképp a mézes tészta, mint egy egyszerű omlós vagy élesztős tészta, és hogyan lehet a kémiai lazítást, a mézet és a pihentetést biztonságosan irányítani.

26.3.1 Motiváció: miért kell külön foglalkozni a mézes tésztákkal?

A mézes tészta nemcsak édes, hanem egyben „ragadós”, sűrű, magas cukortartalmú massza. Ha a tésztát rosszul készítjük el, a sütőben megfolyik, a felülete felhólyagosodik, a belseje szalonnás lesz, vagy a kész terméken érezhető az ammónia szúrós szaga. A méz savassága és invertcukor-tartalma miatt a kémiai lazítók másképp működnek, mint egy egyszerű sütőporos piskótánál. Ráadásul a hagyományos mézeskalács-tésztát hetekig érlelik, ami a mai gyors cukrászüzemi gyakorlatban nem mindig kivitelezhető. Ezért pontosan ismerni kell a hagyományos és a gyors érlelés különbségét is.

Továbbvitt eredmény. Az itt bemutatott mézes lapokat és mézeskalácsot később használjuk fel: a mézes lapok a Szeletek: jellemzők, műveletek és termékek alfejezetben tortaalapként vagy rétegelt szeletekben (például mézes krémes, Gerbeaud-szelet) jelennek meg; a mézeskalácsból készült díszek és formák a Sablonok: pasztillarajzok, térbeli és figurális sablonok részben, a tésztakészítés anyaghányad-számítása pedig a Tészták és kisült termékeik anyaghányad-számítása, a tésztakészítés higiéniája alfejezetben épül tovább.

26.3.2 Szemléletes kép: miből áll a mézes tészta?

Képzeljünk el egy sűrű, ragacsos masszát, amelyben a liszt, a méz, a cukor, a tojás, a zsiradék és a fűszerek együtt egy olyan közegbe kerülnek, ahol a víz egy része a mézhez és a cukorhoz kötődik. A tészta nem viselkedik sem klasszikus lágy, sem kemény tésztaként. A sütőben a hő hatására a kémiai lazítószer gázokat fejleszt, a méz invertcukra barnul, a fűszerek illóolajai felszabadulnak, és a tészta gyorsan megszilárdul. Ha a lapot túl vastagra nyújtjuk, a belsejében rekedő ammónia nem tud távozni, ezért a termék szúrós szagú lesz. Ezt a folyamatot mutatja be az alábbi folyamatábra is.

Gyors érlelésű mézeskalács készítési folyamata - Szemléltető lépéssor; a részleteket a technológiai lap tartalmazza.

26.3.3 Definíciók és szabályok

Definíció. A mézes tészta olyan cukrászati tésztacsoport, amelyben a tészta jellemző édesítője a méz, és a lazítás általában kémiai úton, szalalkálival, hamuzsírral, szódabikarbónával vagy ezek kombinációjával történik. A tésztát jellemzően vékonyra nyújtva, magas hőfokon, rövid idő alatt sütik. A magas méz- és cukortartalom miatt a termék hosszabb eltarthatóságú, de hajlamos a túlzott barnulásra és a kiszáradásra.

A mézes tészták csoportosítása felhasználás szerint:

Termékcsoport Jellemző vastagság Lazítás Felhasználás
Mézeskalács 3–5 mm szalalkáli, hamuzsír szaggatott figurák, díszek
Puszedli 8–12 mm szódabikarbóna (savas összetevővel), kevés szalalkáli (ellenőrizendő: receptúra) domború, mázas aprósütemény
Mézes lapok 2–3 mm szalalkáli, sütőpor tortaalap, rétegelt szelet
Mézes ostya/jellegű 1–2 mm vegyes, receptfüggő vékony ropogós betét

Szabály. A mézes tésztában a méz nemcsak édesítőszer, hanem vízmegkötő, barnulást elősegítő, savasságot és aromát adó anyag. A méz invertcukor- és savtartalma aktiválja a szódabikarbónát, és hozzájárul a Maillard-reakcióhoz. A mézet ezért nem szabad 60 °C fölé hevíteni, mert értékes aromái, enzimjei károsodnak, és a tészta veszít jellegéből (ellenőrizendő: a gyakorlati hőfokhatár pontos forrása).

A mézes tésztákhoz használt alapanyagok:

26.3.4 Kémiai lazítás: szalalkáli, hamuzsír, szódabikarbóna

A mézes tészták klasszikus lazítói nem a sütőpor, hanem a szalalkáli és a hamuzsír, valamint a szódabikarbóna. A kémiai lazítás lényege, hogy a tésztában lévő vegyület hő hatására vagy savval reagálva szén-dioxidot (CO2CO_2) fejleszt, amely a tésztát fellazítja.

Szalalkáli (ammónium-hidrogén-karbonát, E503). Képlete: NH4HCO3\text{NH}_4\text{HCO}_3. Hevítéskor bomlik:

NH4HCO3→NH3+CO2+H2O\text{NH}_4\text{HCO}_3 \rightarrow \text{NH}_3 + \text{CO}_2 + \text{H}_2\text{O}

Az ammónia (NH3\text{NH}_3) szúrós szagú gáz, ezért a szalalkálit kizárólag vékony, jól átsülő termékhez használjuk, ahol az ammónia a sütőtérből el tud távozni. A szalalkáli por belélegzése is irritálja a légutakat, ezért óvatosan, porzásmentesen kell adagolni.

Hamuzsír (kálium-karbonát, E501). Képlete: K2CO3\text{K}_2\text{CO}_3. Savas közegben szén-dioxidot fejleszt, például a méz természetes savjaival vagy egy kis ecettel. A hamuzsír lúgossága miatt a tészta sötétebb színt kap, és jellegzetes íze van. A mézeskalács-hagyományban a hamuzsír volt a leggyakoribb lazító, mert a hosszú érlelés alatt is viszonylag stabil, és nem ad ammóniaszagot.

Szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát, E500). Képlete: NaHCO3\text{NaHCO}_3. Savval reagálva szén-dioxidot fejleszt:

NaHCO3+H+→Na++CO2+H2O\text{NaHCO}_3 + \text{H}^+ \rightarrow \text{Na}^+ + \text{CO}_2 + \text{H}_2\text{O}

A mézes tésztában a méz savassága elegendő lehet a reakcióhoz, de ha a tészta nem elég savas, maradék szóda szappanos, keserű ízt ad. Ezért szódabikarbónát csak akkor használunk, ha a tésztában savas összetevő (méz, savanyú tej, borkő, citromlé) is van, vagy ha kis adagban kombináljuk más lazítóval.

A kémiai lazítók összehasonlítása:

Lazítószer E-szám Reakció Előny Tipikus hiba
Szalalkáli E503 hőre NH3 + CO2 + H2O erős lazítás, vékony tésztához ammóniaszag, ha vastag a termék
Hamuzsír E501 savval CO2-t fejleszt nincs ammóniaszag, hagyományos lúgos íz, ha túladagolják
Szódabikarbóna E500 savval CO2-t fejleszt olcsó, enyhe szín szappanos íz, ha nincs sav

Higiénia. A kémiai lazítószerek adalékanyagok, ezért a felhasználási feltételeket a 1333/2008/EK rendelet és a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza (ellenőrizendő: E-számok, maximális adagolási szintek). A mézes tésztában a lazítószert mindig a gyártói adatlap és a receptúra szerint, mérve, dokumentálva adjuk hozzá. A túladagolás nemcsak élvezeti hiba, hanem élelmiszerbiztonsági kockázat is lehet, ezért a mérlegelést a receptúrához kötöttük.

Figyelem. A szalalkáli és a hamuzsír pora irritálhatja a szemet és a légutakat. A kimérésnél porzásmentesen dolgozzunk, lehetőleg elszívó alatt vagy maszkban, és a port ne nyeljük be. A sütőből távozó gőz forró, az ajtót lassan nyissuk, az arcunkat ne tartsuk a gőz fölé.

26.3.5 Hagyományos és gyors érlelés

A mézes tészták készítésének megkülönböztető lépése az érlelés. A frissen gyúrt mézes tészta először sűrű, ragacsos, és sütés közben könnyen zsugorodik, reped, egyenetlenül barnul. Az érlelés célja, hogy a tészta szerkezete fellazuljon, a fűszerek és a méz aromái összeérjenek, valamint a cukor egy része invertálódjon.

Hagyományos érlelés. Hosszan csak a liszt és a méz (vagy cukorszirup) keverékét, az ún. alaptésztát érleljük; tojást, zsiradékot, fűszert és lazítószert csak a sütés előtti feldolgozáskor adunk hozzá. A tojásos tésztát hűtés nélkül nem tároljuk; hűtve is csak a receptúra szerinti ideig (ellenőrizendő: üzemi HACCP-terv). A klasszikus mézeskalácsos mesterségben az alaptésztát hetekig – jellemzően 1–4 hétig – hűvös, 10–15 °C-os, száraz helyen pihentetik (ellenőrizendő: a pontos időtartam és hőmérséklet a hagyományőrző receptekben eltér). Ezalatt a következő kémiai és fizikai folyamatok zajlanak:

A hagyományos érlelés hátránya, hogy hosszú időt, hűvös tárolóhelyet és gondos csomagolást igényel. A tésztát fóliába vagy zsírozott edénybe zárva, időnként ellenőrizve kell tárolni, mert a felületén penész jelenhet meg.

Megjegyzés. A szakirodalomban eltérő, hogy a szalalkálit a hagyományos érlelésnél az elején belegyúrják-e, vagy csak sütés előtt dolgozzák a tésztába. A gyakorlatban több változat él; a tanműhelyi receptek gyakran a sütés előtti hozzáadást írják elő, hogy a lazítószer ne veszítsen hatékonyságát a hosszú tárolás alatt (ellenőrizendő: a választott hagyományos receptúra pontos előírása).

Gyors érlelés. A mai cukrászüzemben ritkán van lehetőség heteket várni, ezért a gyors érlelést alkalmazzuk. A tésztát összeállítás után hűtőben, 4–8 °C-on, fóliába csomagolva 1–24 órán keresztül pihentetjük (ellenőrizendő: az adott recept előírása). Ezalatt:

A gyors érlelés nem helyettesíti teljesen a hagyományos, hetekig tartó érést, de megfelelő receptúrával, kissé magasabb folyadék- vagy zsiradékaránnyal, és gondos nyújtással jól süthető, ízes terméket ad.

Szabály. A hagyományos érlelésnél a tésztát soha ne tároljuk szobahőmérsékleten, mert a magas vízaktivitású felületen penész és élesztő szaporodhat el. A hűtőben történő gyors érlelésnél is fóliával, légmentesen takarjuk le, hogy a tészta ne száradjon ki, és ne vegye át más élelmiszer szagát.

26.3.6 Nyújtás és sütés

A mézes tésztát mindig hidegen nyújtjuk, mert a meleg tészta ragad, zsugorodik, és a vaj kiolvadása miatt a tészta ragad és zsugorodik. A munkafelületet és a nyújtófát kevés liszttel vagy sütőpapírral kezeljük, hogy a tészta ne szívja fel a felesleges lisztet, ami kemény, száraz terméket ad.

A nyújtás vastagsága a termék típusától függ:

A sütési hőmérséklet és idő tájékoztató értékei (ellenőrizendő: a választott sütő és recept szerint):

Termék Sütési hőmérséklet (°C) Sütési idő (perc)
Mézeskalács 170–190 8–12
Puszedli 180–190 12–18
Mézes lapok 190–200 6–10

A sütőt előmelegítjük, és a tepsit sütőpapírral béleljük. A mézes tészta hamar barnul a magas cukor- és méztartalom miatt, ezért a sütés végét figyelni kell. A kész mézeskalács aranybarna, a széle kissé sötétebb, a közepe rugalmasan visszapattan.

A mézeskalács-figurák készítését az alábbi képsor foglalja össze: nyújtás vezetőlécek között 3–5 mm-re, szaggatás fém kiszúróval, lemezre rakás kis közökkel és sütés, majd a kihűlt figurák díszítése írózsákkal (vonal, pötty, csipkeminta).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Mézeskalács-készítés képsora: vezetőlécek között nyújtott tészta, kiszaggatott figurák, majd írózsákkal díszített kész mézeskalács.
A mézeskalács nyújtása, szaggatása, sütése és írókázása képsorban

Figyelem. A szalalkális tészta sütésekor a sütőtérből ammóniagőz távozhat. A sütő ajtaját ne nyissuk hirtelen, és a konyhát szellőztessük. A forró tepsi megemeléséhez hosszú nyelű, száraz kesztyűt használjunk.

Kritikus pont. A mézes tészták sütése során akrilamid képződhet: az aszparagin és a redukáló cukrok (a mézben sok a fruktóz) reakciójából keletkezik, amelyet a szalalkáli jelentősen fokoz. A 2017/2158/EU rendelet a finom pékárukra (köztük a mézeskalácsra) kockázatcsökkentő intézkedéseket és referenciaszinteket ír elő; ilyen a szalalkáli csökkentése vagy helyettesítése (például szódabikarbóna és savanyító), valamint a túlsütés kerülése (ellenőrizendő: a rendelet I. és IV. melléklete). A sütési hőfokot és időt úgy kell megválasztani, hogy a felület ne égjen sötétbarnára, mert a túlzott barnulás növeli az akrilamid-képződést. A túlsütött, keserű terméket selejtezni kell.

26.3.7 Gyakorlati útmutató: gyors érlelésű mézeskalács

Cél: gyors érlelésű mézeskalács készítése szalalkálival, vékonyra nyújtva, karácsonyi díszítőelemként vagy önálló teasüteményként.

Eszközök és anyagok: digitális mérleg, nagy keverőtál, kézi habverő vagy dagasztógép, nyújtófa, szaggatóformák (csillag, szív, harang), tepsi, sütőpapír, hűtő, fólia, kenőecset.

Higiéniai munkakezdés. Munkaruha, hajháló, ékszer le, kézmosás. A munkafelületet és az eszközöket tiszta, fertőtlenített állapotban használjuk. A nyersanyagokat ellenőrizzük: a tojás héja ép, a méz nem erjedt, a fűszerek szárazak, csomómentesek. A lazítószert lemérjük, és az adagolást a receptúrához kötjük.

Biztonsági korlát. A gépi dagasztást tanműhelyi vagy üzemi környezetben, oktatás után és felügyelet mellett végezzük; otthon háztartási géppel, kis adagban gyakoroljunk. A sütő ajtaját lassan nyissuk, a forró gőz elkerülésével. A szalalkáli por belélegzése tilos.

Technológiai lap.

Termék: Gyors érlelésű mézeskalács (alaprecept) Termékcsoport: mézes tészta, kémiai lazítású teasütemény Alapmennyiség: 1 kg finomliszt, kb. 1,7 kg tészta, kb. 100–120 db közepes (5–6 cm átmérőjű) mézeskalács

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Finomliszt (BL 55) 1000 átszitálva
Méz (vegyes virágméz) 300 langyosan, legfeljebb 35–40 °C
Porcukor 200 átszitálva
Tojás (egész) 100 kb. 2 db közepes tojás (ellenőrizendő: tömegosztály)
Vaj 100 olvasztva, langyosan
Szalalkáli 10 = a liszt 1%-a, porzásmentesen kimérve
Mézeskalács-fűszerkeverék 15 lásd lent
Összes tészta 1725 sütési veszteség nélkül

Megjegyzés. A recept folyadéktartalma alacsony (kb. 300 g méz, 100 g tojás és 100 g vaj 1000 g lisztre), ezért a tészta morzsás lehet. A receptúrát próbasütéssel kell ellenőrizni (ellenőrizendő: forrásreceptúra; gyakorlati receptekben több méz vagy tojás is szerepelhet); ha a tészta morzsás, kevés tojással vagy mézzel korrigálunk, ha ragad, kevés liszttel.

A fűszerkeverék tájékoztató összetétele 15 g-hoz: fahéj 6 g, gyömbér 3 g, szegfűszeg 2 g, szerecsendió 2 g, kardamom 1 g, ánizs 1 g. A pontos arány a ház receptje szerint változhat.

Műveleti sorrend:

  1. A mézet langyosítsuk fel 35–40 °C-ra, hogy folyékonyabb legyen, de ne forrósodjon.
  2. A vajat olvasszuk fel, majd hűtsük vissza langyosra (kb. 40 °C alá).
  3. A porcukrot, a tojást, a langyos mézet és a vajat keverjük simára. Ha a keverék kihűl, a vaj kicsapódhat, ezért ne hűtsük túl.
  4. A lisztet keverjük össze a szitált fűszerkeverékkel és a szalalkálival.
  5. A száraz keveréket adjuk a nedves keverékhez, és rövid idő alatt gyúrjuk egynemű tésztává. A túlgyúrás kemény, szalonnás tésztát ad.
  6. A tésztát csomagoljuk fóliába, és hűtőben 1–24 órán át pihentessük (gyors érlelés).
  7. A pihentetett tésztát lisztezett felületen, részletekben nyújtsuk 3–4 mm vastagra.
  8. Szaggassuk ki a kívánt formákkal, majd helyezzük sütőpapírral bélelt tepsire.
  9. Süssük előmelegített sütőben 180 °C-on 8–12 percig, amíg a széle aranybarna, a közepe rugalmasan visszapattan.
  10. Hűtsük rácsra téve teljesen, majd tároljuk száraz, hűvös helyen, jól záródó dobozban.

Kritikus pontok és technológiai kulcspontok:

Allergének. A 14 jelölendő allergéncsoport közül a termékben glutén (búzaliszt), tojás és tej (vaj) van jelen. A fűszerkeverékben lévő fűszerek általában nem allergének, de a keresztszennyeződésre (például darált dióval közös eszköz) figyelni kell. A termék nem gluténmentes, laktózmentes vagy tejmentes, ezért ezt a vásárlótájékoztatóban jelezni kell.

Minőségi jellemzők: szabályos, egyenletesen kiszúrt forma; 3–4 mm vastagság; aranybarna, enyhén fényes felület; ropogós, de nem kőkemény állag; kellemes mézes, fűszeres illat; nincs ammóniaszag, szappanos vagy keserű utóíz.

Tárolás, eltarthatóság: száraz, hűvös, napfénytől védett helyen, jól záródó dobozban 2–4 hétig eltartható (ellenőrizendő: a konkrét termék gyártói ajánlása és a vízaktivitástól függő eltarthatóság). A puhább, mázas változat rövidebb ideig tárolható.

# Szalalkáli adag kiszámítása a liszt tömegéhez képest
liszt_g = 1000
szalalkali_szazalek = 1.0  # %
szalalkali_g = liszt_g * szalalkali_szazalek / 100
print(f"Szalalkáli: {szalalkali_g:.1f} g")

A fenti rövid kód kimenete:

Szalalkáli: 10.0 g

A számítás kézzel is ellenőrizhető: 1%⋅1000g=10g1\% \cdot 1000\,\text{g} = 10\,\text{g}.

26.3.8 Számítások és kalkuláció

A mézes tészták anyaghányad-számítása a kémiai lazítók pontos adagolása miatt különösen fontos. A lazítószert mindig a liszt tömegéhez viszonyítjuk, nem a teljes tésztához, mert így a receptúra átszámítható marad.

1. számítás: szalalkáli adagolás

Adott: mliszt=2500gm_{\text{liszt}} = 2500\,\text{g}, a szalalkáli adagja a liszt 0,8%0{,}8\%-a. Keresett: mszalalkálim_{\text{szalalkáli}} (g).

mszalalkáli=mliszt⋅p100=2500g⋅0,8100=20gm_{\text{szalalkáli}} = m_{\text{liszt}} \cdot \frac{p}{100} = 2500\,\text{g} \cdot \frac{0{,}8}{100} = 20\,\text{g}

Ellenőrzés: a 20 g 2500 g-nak 0,8%-a, mert 20/2500=0,00820/2500 = 0{,}008. ∎

2. számítás: sütési veszteség mézes lapoknál

Adott: a kinyújtott nyers mézes lap tömege mnyers=1200gm_{\text{nyers}} = 1200\,\text{g}, a sütött és kihűtött lap tömege msütött=1050gm_{\text{sütött}} = 1050\,\text{g}. Keresett: a sütési veszteség vv (%) – ezt az A sütés: hőátadás, változások a tésztában, sütési veszteség és sütés utáni műveletek alfejezet képletével számítjuk.

v=mnyers−msütöttmnyers⋅100%=1200−10501200⋅100%=12,5%v = \frac{m_{\text{nyers}} - m_{\text{sütött}}}{m_{\text{nyers}}} \cdot 100\% = \frac{1200 - 1050}{1200}\cdot 100\% = 12{,}5\%

Ellenőrzés: a veszteség 1200⋅0,125=1501200 \cdot 0{,}125 = 150 g, tehát a maradék 1200−150=10501200 - 150 = 1050 g. ∎

3. számítás: receptúra átszámítása nagyobb tételhez

Az alaprecept 1000 g liszthez szól. A műhelyben 1,5 kg lisztből akarunk dolgozni. A szorzószám:

k=múj lisztmalap liszt=15001000=1,5k = \frac{m_{\text{új liszt}}}{m_{\text{alap liszt}}} = \frac{1500}{1000} = 1{,}5

A technológiai lap összetevőit rendre 1,5-tel szorozzuk:

Nyersanyag Alap (g) Új tömeg (g)
Finomliszt 1000 1500
Méz 300 450
Porcukor 200 300
Tojás 100 150
Vaj 100 150
Szalalkáli 10 15
Fűszerkeverék 15 22,5
Összes 1725 2587,5

Ellenőrzés: az összes tömeget is 1,5-tel szorozva 1725⋅1,5=2587,51725 \cdot 1{,}5 = 2587{,}5 g. A szalalkáli új adagja a lisztre vetítve továbbra is 15/1500=1%15/1500 = 1\%, tehát helyes. ∎

Jogszabály. A mézes tésztákban használt mézre a 2001/110/EK tanácsi irányelv vonatkozik, amely szerint a méz nem tartalmazhat hozzáadott cukrot, és a megnevezés feltételeit a Magyar Élelmiszerkönyv is rögzíti (ellenőrizendő: a hatályos méz-előírás pontos megfogalmazása). A kémiai lazítószerek adalékanyagok, ezért csak a 1333/2008/EK rendelet és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti feltételekkel használhatók fel (ellenőrizendő: E-számok, maximális adagok, élelmiszerkategóriák). A sütés hőmérséklet-idő kombinációját az akrilamid-csökkentés érdekében a 2017/2158/EU rendelet és a NÉBIH útmutatói szerint kell megválasztani (ellenőrizendő: cukrászati termékekre vonatkozó irányértékek).

26.3.9 Minőségellenőrzés

A kész mézeskalácsokat és mézes lapokat akkor fogadjuk el, ha:

Gyakorlat. A minőségellenőrzést minden tételnél végezzük el érzékszervi ellenőrzéssel és lehetőség szerint tömegméréssel. A hibás darabokat ne keverjük az eladható termékekhez.

26.3.10 Tipikus hibák és okaik

Hiba (tünet) Ok Megelőzés / javítás
Ammóniaszagú, szúrós illatú termék túl sok szalalkáli, vastag tészta, alacsony sütési hőfok, a sütőből nem távozott a gáz a lazítót pontosan mérjük, a tésztát 3–4 mm-nél vékonyabbra nyújtjuk, a sütőt megfelelően előmelegítjük; a hibás tételt selejtezzük
Kemény, kőkemény mézeskalács túlgyúrt tészta, túl sok liszt a nyújtáskor, túlsütés, kevés zsiradék vagy méz rövid ideig gyúrjuk, a nyújtáshoz kevés lisztet használjunk, a sütési időt pontosan tartsuk
Terülő, formátlan darabok túl sok lazítószer, túl meleg tészta, nem pihentettük a tésztát a tésztát hűtőben pihentessük, a lazító adagját csökkentsük, a szaggatás előtt hideg tésztával dolgozzunk
Felhólyagosodott, repedezett felület egyenetlen nyújtás, a tészta teteje kiszáradt, hirtelen magas hőmérséklet a tésztát egyenletesen nyújtsuk, a tepsit ne tegyük túl forró sütőbe, a tészta felületét nedves kézzel simítsuk
Keserű, szappanos íz túl sok szódabikarbóna, nincs elegendő sav a tésztában a szódabikarbónát csak savas összetevővel együtt használjuk, vagy cseréljük szalalkálival
Penészedés a tárolás során nedves, meleg környezet, nem száraz edény, szennyezett kéz/eszköz a kész terméket teljesen kihűtve, száraz dobozban, hűvös helyen tároljuk; a penészes darabot kivesszük és a környezetét is átvizsgáljuk

26.3.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászüzemben karácsony előtt három héttel nagy adag mézeskalácsot kell sütni egy karácsonyi vásárra. A hagyományos receptúra szerint a tésztát két héttel korábban be kell gyúrni, és hűvös kamrában kell érlelni. A cukrász azonban elfelejti időben előkészíteni a tésztát, ezért a rendelés előtt két nappal akarja pótolni. A hagyományos, hetekig érlelt tészta helyett gyors érlelésű változatot készít, de a receptjét módosítja: a liszt egy részét réteslisztre cseréli, a méz arányát kissé növeli, a szalalkálit pedig a liszt 0,8%-ára csökkenti, hogy a 4 mm-es mézeskalácsban se maradjon ammóniaszag. A réteslisztes csere a tészta rugalmasságát, a több méz a puhaságot és a nedvességmegkötést szolgálja (ellenőrizendő: receptúra). A tésztát fóliába csomagolva 12 órára hűtőbe teszi. Másnap a tésztát 4 mm-re nyújtja, 180 °C-on süti, és a kész mézeskalácsot száraz dobozban tárolja a vásárig. A vásárlók nem érzik a különbséget, a termék szabályos, fűszeres, ropogós. A tanulság: a gyors érlelés kiválthatja a hagyományosat, ha az arányokat és a lazító adagolását a termék vastagságához igazítjuk, de a hagyományos érlelés mélyebb, harmonikusabb ízt ad.

26.3.12 Önellenőrzés

  1. Miért kell a szalalkális mézes tésztát vékonyra nyújtani?
  2. Milyen hőmérsékleten és mennyi ideig pihentetjük a gyors érlelésű mézes tésztát?
  3. Számítsa ki a szalalkáli tömegét 800 g liszthez, ha az adag a liszt 1,2%-a.
  4. Igaz vagy hamis: a szódabikarbóna sav nélkül is tökéletesen lazít, és nincs szappanos utóíze.
  5. Soroljon fel legalább három allergént a technológiai lap szerinti mézeskalácsban.
  6. Mi a sütési veszteség, ha 1500 g nyers mézes lap tömege sütés után 1275 g lesz?

26.3.13 Feladatok

1. feladat (A)
Definiálja a mézes tésztát, és sorolja fel három fő termékcsoportját.

2. feladat (A)
Számítsa ki a hamuzsír tömegét 600 g liszthez, ha az adagolás 1,5%.

3. feladat (B)
Az alaprecept 1000 g liszthez szól. Számítsa ki az összes összetevő tömegét 2,5 kg liszthez, és ellenőrizze a szalalkáli százalékos arányát.

4. feladat (B)
A technológiai lap szerinti mézeskalács-fűszerkeverék 15 g-jához a fahéj 6 g. Hány gramm fahéj kell 22,5 g fűszerkeverékhez? Írja fel a szorzószámot.

5. feladat (C)
Egy vastag, 14 mm-es puszedli sütés után szúrós ammóniaszagú. Mi lehet az oka, és hogyan javítható a következő tétel? Válaszában térjen ki a lazítószer kiválasztására és a vastagságra.

6. feladat (D)
Készítse el a gyors érlelésű mézeskalácsot a fenti technológiai lap szerint. Töltse ki a technológiai lapot a tényleges mért adatokkal (liszt, méz, tojás tömege, szalalkáli), és értékelje a kész terméket a megadott minőségi szempontok szerint.

26.3.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. A szalalkáli bomlásakor ammónia keletkezik. Vékony tésztában az ammónia a sütőtérből el tud távozni; vastag tésztában bent reked, és szúrós szagot ad.
  2. A gyors érlelésű mézes tésztát hűtőben, 4–8 °C-on, fóliába csomagolva 1–24 órán át pihentetjük (ellenőrizendő: a konkrét recept előírása).
  3. mszalalkáli=800⋅0,012=9,6≈9,6gm_{\text{szalalkáli}} = 800 \cdot 0{,}012 = 9{,}6 \approx 9{,}6\,\text{g}.
  4. Hamis. A szódabikarbóna savval reagálva fejleszt szén-dioxidot; sav nélkül nem lazít hatékonyan, és szappanos, keserű ízt adhat.
  5. Glutén (búzaliszt), tojás, tej (vaj). A 14 jelölendő allergéncsoport közül ez a három van jelen ebben az alapreceptben.
  6. v=1500−12751500⋅100%=15%v = \frac{1500-1275}{1500}\cdot 100\% = 15\%. ∎

1. feladat megoldása. A mézes tészta olyan cukrászati tésztacsoport, amelyben a jellemző édesítő a méz, a lazítás pedig általában kémiai úton történik. Fő termékcsoportjai: mézeskalács (vékony, szaggatott), puszedli (vastagabb, domború), mézes lapok (vékony tortaalapok rétegelt szeletekhez).

2. feladat megoldása. mhamuzsír=600⋅0,015=9gm_{\text{hamuzsír}} = 600 \cdot 0{,}015 = 9\,\text{g}. ∎

3. feladat megoldása. A szorzószám k=2500/1000=2,5k = 2500/1000 = 2{,}5. Az alaprecept minden tömegét 2,5-tel szorozzuk:

Nyersanyag Alap (g) Új tömeg (g)
Finomliszt 1000 2500
Méz 300 750
Porcukor 200 500
Tojás 100 250
Vaj 100 250
Szalalkáli 10 25
Fűszerkeverék 15 37,5
Összes 1725 4312,5

Ellenőrzés: a szalalkáli aránya 25/2500=0,01=1%25/2500 = 0{,}01 = 1\%. ∎

4. feladat megoldása. A szorzószám: k=22,5/15=1,5k = 22{,}5/15 = 1{,}5. A fahéj új tömege: 6⋅1,5=9g6 \cdot 1{,}5 = 9\,\text{g}. ∎

5. feladat megoldása. A vastag puszedli ammóniaszaga arra utal, hogy a szalalkáli bomlásából származó ammónia nem tudott eltávozni a vastag tésztából. Javítás: a termékvastagságot csökkentsük, vagy a szalalkálit cseréljük szódabikarbónára/sütőporra, amely nem fejleszt ammóniát. A szódabikarbónához a méz savassága elegendő lehet, de a recept savtartalmát ellenőrizni kell, különben szappanos íz marad. A következő tételnél mérjük a lazító adagját a lisztre, és a sütési hőfokot, időt a vastagsághoz igazítjuk. ∎

6. feladat megoldása. A gyakorlati feladatnál a tanuló a saját mért adataival tölti ki a technológiai lapot. A várt eredmény: a tészta sima, nem ragadó; a kiszúrt darabok 3–4 mm vastagok; a sütés után a mézeskalács aranybarna, kellemes mézes-fűszeres illatú, ammóniaszag nélkül. Az értékelési szempontok: forma, vastagság, szín, íz, illat, állag, valamint a dokumentálás teljessége. ∎

26.3.15 Rövid összefoglaló

A mézes tészták kémiai lazítású tésztacsoportok, amelyekben a méz nemcsak édesít, hanem savanyúságával és invertcukrával befolyásolja a lazítást és a barnulást. A leggyakoribb lazítószerek a szalalkáli (E503), amely hőre ammóniát és szén-dioxidot fejleszt, a hamuzsír (E501), amely savval fejleszt szén-dioxidot, és a szódabikarbóna (E500), amely szintén savat igényel. A szalalkálit csak vékony termékhez használjuk, mert a vastag tésztában ammóniaszag marad. A hagyományos érlelés hetekig, hűvös helyen, fóliázva történik, és az invertcukor-képződés, valamint a fűszeraromák összeérése miatt jobb ízt ad. A gyors érlelés hűtőben 1–24 óra, és megfelelő arányokkal kiválthatja a hagyományost. A mézes tésztát 3–4 mm-re nyújtva, 170–190 °C-on, 6–12 percig sütjük. Az akrilamid-képződés miatt kerüljük a túlsütést. Továbbvitt eredmény: az itt készült mézes lapok és mézeskalács a mézes szeletek, a rétegelt torták és a sablonos díszmunkák alapanyaga lesz a Tészták és kisült termékeik anyaghányad-számítása, a tésztakészítés higiéniája, a Szeletek: jellemzők, műveletek és termékek és a Sablonok: pasztillarajzok, térbeli és figurális sablonok alfejezetben.

26.3.16 Források és ellenőrzési hiányok