29.1 Kikészített sütemények és torták: jellemzők és tortakészítési műveletek

Egy 24 cm-es felvert tortalap reggel a hűtőből kikerül, és a rendelés szerint 16 egyenlő szeletet kell belőle készíteni. Ha a lapot ferde kézzel vágod, a vendég nem kap egyenlő adagot, a krém a bevonáson átüt, és a tálalásnál a szeletek borulnak. Ebben az alfejezetben a kikészített sütemények, elsősorban a torták felépítését és a tortakészítés műveletsorát tanulod meg a lap előkészítésétől a szeletelésig.

29.1.1 Kikészített sütemények fogalma és csoportjai

Definíció. Kikészített sütemény olyan cukrászati késztermék, amely legalább egy megsütött tésztarészből, továbbá töltelékből, bevonatból vagy díszítésből áll, és rendszerint hűtve, adagolva, tálcán vagy dobozban értékesítik.

A kikészített sütemények csoportjait a tésztatípus, a forma és a felhasználás szerint különítjük el. A legfontosabb csoportok:

Csoport Jellemzők Példa
Torta Nagy átmérőjű, szeletelt, rétegezett termék Dobos torta, vajkrémes piskótatorta
Szelet Kisebb, tálcás, majd darabolt termék zserbó, gyümölcsös szelet
Tekercs Tekert felvert tészta töltelékkel piskótatekercs, kakaós tekercs
Minyon Kisméretű, változatos töltésű és bevonatú darabáru csokoládés mignon
Desszert Kisméretű, gyakran egyedi kompozíció puncsdesszert
Krémes, tejszínes Leveles vagy forrázott tésztás, krémmel töltött, friss tejes termékcsoport francia krémes, tejszínes képviselőfánk

A torta fogalma a gyakorlatban a nagyobb átmérőjű, több rétegű, szeletelésre szánt kikészített süteményre szűkül. A torta mindig egy meghatározott műveletsort követ, mert a lap, a töltelék és a bevonat egyensúlya csak így lesz megfelelő.

A kikészített sütemények általános jellemzője a rétegzettség és a műveleti sorrend. A lapok, a töltelékek és a bevonatok egymáshoz illeszkednek, ezért hűtés nélkül nem tarthatók szobahőmérsékleten, ha tejszínes vagy tojásos krémet tartalmaznak.

29.1.2 A tortakészítés műveletsora

A tortakészítést mindig a mise en place előzi meg: minden eszközt és alapanyagot előkészítünk, a krémet a hűtőbe tesszük, a lapot mérlegeljük, a tortatálcát letisztítjuk. A műveletsor tipikus lépései a következők:

  1. A tortalap ellenőrzése és előkészítése.
  2. A lap vágása rétegekre.
  3. A lap áztatása vagy kenése.
  4. A krémkeverés, a töltelék előkészítése.
  5. A rétegek töltése és a metszet kialakítása.
  6. A dermesztés.
  7. A bevonás és alapozás.
  8. A díszítés.
  9. A szeletelés és tálalás, expediálás.

Ábra. A folyamatot a következő diagram foglalja össze:

A tortakészítés műveleti sorrendje - A 7. lépésben észlelt felületi vagy formahiba a bevonás/díszítés (6. lépés) javításával korrigálható; felszeletelt tortán javítás nem végezhető.

29.1.2.1 A tortalap előkészítése

A lapot mindig hűtött, de nem fagyott állapotban dolgozzuk fel. A felvert lapnak rugalmasnak, egyenletes vastagságúnak kell lennie, repedés és tömör sáv nélkül. A lapot tortatálcára helyezzük, a felső púpot szükség szerint levágjuk, ha az egyenetlen. A levágott morzsát később a bevonat morzsás szélénél használhatjuk.

Hiba. Ha a meleg felvert lapot melegen vágod, a hab szerkezete összenyomódik, a lap tömör lesz, és a szeletek alacsonyak. Megelőzés. A piskótalapot sütés után teljesen ki kell hűteni, célszerűen dermedésig hűtőben tartani.

29.1.2.2 A lap vágása

A tortalapot hosszú, fűrészes élű kenyérvágó késsel vagy tortalapvágóval vágjuk. A kést vízszintesen, a lappal párhuzamosan vezessük, és fűrészelő mozdulattal, egyszerre ne nyomjuk át a lapot. A felvert 6 cm magas lapot leggyakrabban 3–4 rétegre vágjuk. A 24 cm átmérőjű tortánál a rétegvastagság 12–15 mm, így a töltelékkel együtt a kész torta 6–8 cm magas lesz.

A lapvágást a következőképpen végezzük:

  1. Mérjük meg a lap magasságát.
  2. Válasszuk ki a rétegszámot.
  3. A kést a lap oldalához illesztjük, vízszintesen.
  4. A kést a másik kézzel a lap tetejére fektetve vezetjük, közben a tortát folyamatosan forgatjuk.
  5. A levágott réteget tálcára emeljük, és a következő vágás előtt a felületet ellenőrizzük.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Tortalap felvágása forgóasztalon: a fűrészes kés vízszintesen áll, a tortát forgatjuk; a lapokat tortakarikában rétegezzük és lekenjük.
A tortalap vízszintes felvágása forgóasztalon, a lapok rétegezése tortakarikában és lekenése; helyes és ferde vágás metszete

A felvert lapnál a vágás során ne törjük a lapot: a kézmozdulat legyen egyenletes, a kés ne legyen túl forró.

29.1.2.3 Az áztatás

Az áztatás célja, hogy a felvert lap ne legyen száraz, és a krém ízei jobban érvényesüljenek. Az áztatószirup jellemzően híg cukoroldat, cukorszirup, kávé, citromlé vagy gyümölcslé. Az áztatást cukrászecsettel, kanállal vagy közvetlenül a töltőzsákból végezzük.

Higiénia. Az áztatószirupot a forralás után gyorsan lehűtjük, hűtve tároljuk, és mindig adagonként használjuk. A megmaradt szirupról dátumozva döntünk, mert a híg cukoroldatban a mikrobák is szaporodhatnak. A hűtési hőmérséklet szakmai szabály szerint 5 °C alatti tárolást jelent (ellenőrizendő: hatályos útmutató).

Az áztatásnál a szirup mennyiségét a lap tömegéhez igazítjuk. Túl sok szirup esetén a torta elázik, a krém kifolyik. Túl kevés sziruppal a termék száraz, a vágás széle törik. Jó kiindulási arány: a piskótalap tömegének 10–15 %-a szirup, de ez receptúránként változik.

29.1.2.4 A krémkeverés és a töltelék előkészítése

A tortakészítésnél a krémet mindig a felhasználás előtt közvetlenül, a megfelelő hőmérsékleten keverjük be. A vajkrém, a főzött sárgakrém vagy a tejszínes krém hőmérséklete nem haladhatja meg a szobahőmérsékletet, mert a meleg krém a lapot ellágyítja. A krémkeverés célja, hogy a töltelék egyenletesen sima, formázható, és ne legyenek benne vajdarabkák vagy csomók.

Szabály. A krém felhasználási hőmérsékletét a krémet leíró alfejezet határozza meg. A vajkrémet 18–22 °C-on, a tejszínes krémet 4–10 °C-on dolgozzuk fel (ellenőrizendő). A krém ne legyen túl lágy, mert a torta szétcsúszik, de túl kemény se, mert a kenésnél a piskóta morzsálódik.

29.1.2.5 A rétegek töltése

A rétegek töltését a tortakarikában vagy közvetlenül a tortatálcán végezzük. A tortakarika segít abban, hogy a torta pontosan hengeres legyen. A megsütött lapot a karikába helyezzük, a karika belső oldalát műanyag fóliával vagy sütőpapírral béleljük, majd a krémet egyenletesen rákenjük.

A töltés során a krémet mindig a réteg teljes felületére oszlassuk, a széleknél hagyjunk 2–3 mm-t szabadon, mert az a rétegzárásnál összenyomódik. A rétegeket egymásra helyezve enyhén nyomkodjuk le, de ne törjük a lapot.

Technológiai kulcspont. A metszet akkor egyenletes, ha a krémrétegek vastagsága azonos. A legjobb eredményt úgy érjük el, hogy a krémet mérjük, és rétegenként azonos tömeget kenünk.

29.1.2.6 A dermesztés

A dermesztés a kikészített sütemények egyik legfontosabb művelete. A töltött tortát 0–5 °C-on addig hűtjük, amíg a krém megszilárdul, és a rétegek összeérnek. A dermesztés időtartama legalább 30–60 perc vajkrémes tortánál, tejszínes krémmél 1–2 óra (ellenőrizendő: üzemi technológiai utasítás). A dermesztés nélkül a bevonás nem lesz sima, a torta a vágásnál szétesik.

Kritikus pont. A tojásos, tejes, tejszínes krémmel töltött tortát a gyártási folyamatban 2 órán belül hűtőbe kell tenni, és hűtve kell tartani (ellenőrizendő). A dermesztéshez használt hűtő hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell.

29.1.2.7 A bevonás

A bevonás előtt a tortát szükség szerint vajkrémmel alapozzuk, hogy a felület sima legyen, és a morzsák ne szabaduljanak el. A bevonó anyagot a hőmérsékleti előírásnak megfelelően használjuk. A fondán bevonás 30–35 °C-on, a tükörbevonó 25–30 °C-on történik a korábban tanultak szerint (ellenőrizendő).

A bevonatot a torta közepétől a szélek felé kenjük, majd palettakéssel vagy forgóállvánnyal simítjuk. A forgóállvány a torta forgatásával lehetővé teszi az egyenletes réteg kialakítását.

29.1.2.8 A díszítés

A díszítés a következő szakaszban tanult művelet, de a tortakészítés műveletsorában a bevonás után, még hűtött állapotban végezzük. A díszítésnél a gravitáció és a bevonat hőmérséklete miatt gyorsan kell dolgozni, ezért a díszeket előre elkészítjük.

29.1.2.9 A szeletelés és a tálalás

A szeletelést hűtött, jól dermedt tortán végezzük, forró vízbe mártott, szárazra törölt, hosszú pengéjű késsel. A forró kés a bevonatot és a krémet tisztán vágja, a morzsa kevésbé tapad a pengére. A tortát először a kívánt szeletszámnak megfelelően osztjuk.

29.1.3 Szeletosztás geometriája

A kerek torta szeletelése szögmérésre vezethető vissza. A teljes kör 360∘360^\circ, ezért egyenlő szeletszám esetén az egyes szeletek középponti szöge:

α=360∘n \alpha = \frac{360^\circ}{n}

ahol nn a szeletek száma.

A leggyakoribb osztások:

Szeletszám nn Középponti szög α\alpha
8 45∘45^\circ
10 36∘36^\circ
12 30∘30^\circ
16 22,5∘22{,}5^\circ

Számítás. 24 cm átmérőjű torta, 12 szelet. Egy szelet középponti szöge:

α=360∘12=30∘ \alpha = \frac{360^\circ}{12} = 30^\circ

A gyakorlatban a 12 szeletet úgy vágjuk, hogy a tortát négy negyedre osztjuk, majd minden negyedet három egyenlő részre vágjuk. Az egyes vágási irányok a torta középpontján menjenek át, mert így lesznek a szeletek egyenlők.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kör alakú torta felülnézetből, a középpontból sugárirányban 12, 14 és 16 egyenlő szeletre osztva.
Szeletosztás felülnézetben: 24 cm-es torta 12, 14 és 16 szeletre osztva, a középponti szöggel és a kerületi ívhosszal

A tömeg/szelet számítása a bruttó tömegből indul:

mszelet=mteljes tortan m_{\text{szelet}} = \frac{m_{\text{teljes torta}}}{n}

Számítás. Ha a kész torta tömege 1 760 g, és 16 szeletre osztjuk, akkor:

mszelet=1760g16=110g m_{\text{szelet}} = \frac{1760\,\text{g}}{16} = 110\,\text{g}

Ha a vendég 8 szeletet kér, akkor:

mszelet=1760g8=220g m_{\text{szelet}} = \frac{1760\,\text{g}}{8} = 220\,\text{g}

A tömeg/szelet fontos a tálalásnál, az árkalkulációnál és a vendégtájékoztatásnál. A csomagolt vagy tálalt szelet tömegét tömegmérővel ellenőrizzük, ha a termék tömegalapú jelölését vállaltuk (ellenőrizendő: hatályos szabályok).

29.1.4 Torták csoportosítása és alapvető eszközök

A tortákat többféle szempontból csoportosíthatjuk:

  1. A felhasznált tésztatípus szerint – felvert tésztás torta, – omlós tésztás torta, – leveles tésztás torta, – élesztős tésztás torta, – hideg úton készült, nem sütött torta (pl. mousse-torta).

  2. A töltelék és bevonat szerint – vajkrémes, – tejszínes, – gyümölcsös, – csokoládés, – diós, – mousse-torta.

  3. A hagyomány szerint – hagyományőrző magyar torta (Dobos, Eszterházy, Rigó Jancsi), – klasszikus nemzetközi torta (pl. Sacher, – feketeerdő torta).

A tortakészítéshez használt alapvető eszközök:

Eszköz Feladat
Tortakarika A rétegek pontos formázása, a krém megtartása
Forgóállvány A torta forgatása bevonásnál, díszítésnél
Palettakés Krém kenése, bevonat simítása
Fűrészes kés Lapvágás, szeletelés
Tálca A torta alátámasztása
Töltőzsák és csövek Krém adagolása, díszítés
Szeletelő sablon Egyenlő szeletszám jelölése
Statikus változat (mint a PDF-ben)Tortakészítő eszközök számozott rajza: forgóasztal, tortakarika, fűrészes kés, kenőkések, simító, tortalapát, tortaosztó és alátétkarton.
A tortakészítés alapeszközei számozva, a felhasználásukkal

Megjegyzés. A tortakarika nem sütőforma, hanem formázó eszköz; a sütőben nem feltétlenül használható, ha a kialakítása nem hőálló.

29.1.5 Jogszabályi keret

Jogszabály. A kikészített sütemények forgalmazása során az élelmiszer-higiéniai követelményeket a 852/2004/EK rendelet és a magyar élelmiszerlánc-felügyeleti előírások határozzák meg. A krémmel töltött, tejes és tojásos termékeknél a hűtési láncot, a hőmérséklet–idő kombinációt az üzemi HACCP-terv és a NÉBIH jó higiéniai gyakorlat útmutatói szerint kell betartani (ellenőrizendő: aktuális útmutató). Az allergén-összetevőket a fogyasztók tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet II. melléklete szerint kell jelölni.

A torta felületén vagy a tálalásnál szereplő jelölésnél az allergéneket (glutén, tojás, tej, diófélék) a vendég számára érthetően fel kell tüntetni.

29.1.6 Gyakorlati útmutató

Cél: Egy 24 cm átmérőjű, 16 szeletes vajkrémes piskótatorta összeállítása és szeletelése, a műveletsor gyakorlása.

Eszközök: tortakarika, forgóállvány, palettakés, fűrészes kés, mérleg, hűtő, tálca, tortatál, szeletelő sablon.

Anyagok:

Nyersanyag / félkész termék Mennyiség Megjegyzés
Meleg felvert tortalap (24 cm) 1 db 3–4 rétegre vágva, kb. 700–750 g
Áztatószirup 100–150 g hűtött, 30–40 °C
Vajkrém töltéshez és bevonáshoz 650–800 g 18–22 °C-os, sima
Finom morzsa a széléhez 20–30 g a levágott lapmorzsából
A díszítéshez használt elemek 30–50 g előre formázott

A mennyiségek tanulási példák, a pontos receptúra szerint módosíthatók.

Higiéniai munkakezdés. Munkaruha, hajháló, tiszta munkafelület, tiszta kéz, műszeres fertőtlenítés, hűtött alapanyagok ellenőrzése.

Technológiai lap.

  1. A felvert lapot hűtőből kivesszük, lemérjük.
  2. A lapot 3 egyenlő rétegre vágjuk.
  3. A megmaradt szélet tálcán félretesszük, a morzsát a szélső bevonathoz összegyűjtjük.
  4. A tortakarikát tortatálra helyezzük, a belső felületét fóliával béleljük.
  5. Az alsó lapot a karikába tesszük, ecsettel 50–60 g áztatószirupot kenünk rá.
  6. 180–200 g vajkrémet rákenünk, egyenletesen elsimítjuk.
  7. A középső lapot ráhelyezzük, enyhén nyomjuk, majd a sziruphoz és krémhez hasonlóan rétegezzük.
  8. A felső lapot ráhelyezzük, sziruppal meglocsoljuk.
  9. A maradék vajkrémmel a torta tetejét és oldalát egyenletesen bevonjuk, simára húzzuk.
  10. A tortakarikát lehúzzuk, a szélét a félretett morzsával megszórjuk.
  11. A tortát 0–5 °C-ra hűtjük, 60–90 perc dermesztési idővel.
  12. A dermedt tortát forró vízbe mártott, szárazra törölt késsel 16 szeletre osztjuk.

Kritikus pontok: a tojásos vajkrémes tortánál a hűtési lánc fenntartása; a dermesztés hőmérséklete; a szeletelés előtti hűtés.

Allergének: glutén (liszt), tojás (tortamassza, vajkrém), tej (vaj, tejkrém), esetleges diófélék (díszítés). A pontos allergénsort a felhasznált félkész termékek címkéje határozza meg.

Minőségi jellemzők: a torta hengeres, magassága 6–8 cm, a rétegek egyenletesek, a bevonat sima, a metszet tiszta, a szelet nem borul.

Tárolás, eltarthatóság: hűtött tárolás 0–5 °C-on, az üzemi HACCP szerint (ellenőrizendő), tojásos és tejes terméknél jellemzően 24–48 óra; a krémes, tejszínes terméket csak hűtve szabad tartani.

Biztonsági korlát. A gépi műveletek (pl. tortalapvágó) tanműhelyi vagy üzemi környezetben, oktatás után és felügyelet mellett végezhetők; otthon háztartási eszközzel, kis adagban gyakorolj.

29.1.7 Minőségellenőrzés

A kész torta minőségét a következő szempontok szerint ellenőrizzük:

A tömegellenőrzést mérlegen végezzük; ha a kész torta tömege a tervezettnél kisebb, a krém- vagy laprétegek arányát ellenőrizni kell.

29.1.8 Tipikus hibák és okaik

Hiba. A torta a szeletelésnél szétcsúszik.
Ok: elmaradt dermesztés, túl puha krém, ferde vágás.
Megelőzés: megfelelő dermesztés, a krém hőmérsékletének ellenőrzése, forró, hosszú kés.

Hiba. A bevonat repedezik vagy morzsás.
Ok: a bevonó anyag túl hideg vagy túl meleg, az alapozás hiányzik.
Megelőzés: a bevonó hőmérséklet követése, az alapozó réteg simítása.

Hiba. A szeletek nem egyenlők.
Ok: a vágás nem a középponton át, vagy rossz osztás.
Megelőzés: 8, 12, 16 szeletnél először negyedelés, majd egyenlő részekre osztás; 10 szeletnél félbe, majd mindkét felet 5 részre.

Hiba. A torta elázott.
Ok: túl sok áztatószirup, a lap nem szívta fel, a krém túl laza.
Megelőzés: a szirupot kis adagokban adagolni, a dermedés előtt ellenőrizni a metszetet.

29.1.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy esküvői torta rendelésekor a cukrász a 24 cm átmérőjű, 7 cm magas tortát 48 szeletre tervezi, mert a rendezvényen kis adagokat tálalnak. A kolléga a vágást 12-es osztással kezdi, majd minden 12-ed szeletet további 4 részre oszt, így 12 × 4 = 48 egyenlő adagot kap. A tömeg/szelet számítása:

mszelet=2400g48=50g m_{\text{szelet}} = \frac{2400\,\text{g}}{48} = 50\,\text{g}

A helyszínen a torta adagolását a tálaló pultnál ellenőrzik, és minden adagot azonnal hűtve tartanak. A hűtőlánc megszakadása miatt a krémes tortából kimaradt 3 szeletet a rendezvény után nem teszik vissza a hűtőbe, hanem selejtezik.

29.1.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: a felvert tortalapot melegen kell szeletelni, hogy ne törjön.
  2. Igaz vagy hamis: a 12 szeletes torta egyik vágási szöge 30°.
  3. Számítsd ki 10 egyenlő szelet középponti szögét.
  4. Mi a hiba a következő műveletsorban? Félig dermedt tortára közvetlenül a tükörbevonót öntik, majd azonnal hűtőbe teszik.
  5. Nevezd meg a tortakészítés egy kritikus pontját a tojásos krémnél.

29.1.11 Feladatok

1. feladat (A)
Sorold fel a tortakészítés műveleteit röviden, a lap előkészítésétől a szeletelésig.

2. feladat (A)
Számítsd ki a 14 és a 20 szeletes osztás középponti szögét.

3. feladat (B)
Egy 24 cm-es torta tömege 1 800 g. Számítsd ki a tömeg/szelet értéket 8, 10, 12 és 16 szeletes osztás esetén.

4. feladat (B)
Egy 12 szeletes torta szeletenként 120 g. Mennyi legyen a teljes torta tömege, ha a vágásnál 2,5 %-os vágási veszteséggel is számolunk?

5. feladat (C)
Miért fontos a dermesztés a szeletelés előtt? Adj legalább két okot, és magyarázd el a bevonat szempontjából is.

6. feladat (D)
Végezd el a gyakorlati útmutató szerinti tortaösszeállítást, és készíts technológiai lapot a saját mért adataiddal, beleértve a szeletelési jegyzőkönyvet (hány szelet készült, mekkora volt a közepes szelettömeg, hány darab volt hibás).

29.1.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A meleg felvert lapot sütés után ki kell hűteni; melegen vágva a hab összenyomódik.
  2. Igaz.
  3. α=360∘/10=36∘\alpha = 360^\circ / 10 = 36^\circ.
  4. A félig dermedt torta bevonata nem tapad, a tükörbevonó hőmérséklet-különbség miatt repedezhet, és a krém elmozdul. Helyes: teljes dermesztés, majd bevonás, utána hűtés.
  5. A tojásos krém hőmérséklet–idő kombinációja, a hűtési lánc fenntartása, a dermesztési hőmérséklet.

Feladatok megoldásai

1. feladat. A műveletsor: lap előkészítése, lapvágás, áztatás, krémkeverés, töltés/rétegezés, dermesztés, bevonás, díszítés, szeletelés.

2. feladat. α=360∘/14≈25,7∘\alpha = 360^\circ / 14 \approx 25{,}7^\circ és α=360∘/20=18∘\alpha = 360^\circ / 20 = 18^\circ. A 14-es osztás a gyakorlatban nem egyenletes negyedelésből jön, ezért szeletelő sablon kell hozzá.

3. feladat. Adott: mteljes=1800gm_{\text{teljes}} = 1800\,\text{g}, n=8,10,12,16n = 8, 10, 12, 16.

Képlet: mszelet=mteljesnm_{\text{szelet}} = \frac{m_{\text{teljes}}}{n}.

4. feladat. Adott: mszelet=120gm_{\text{szelet}} = 120\,\text{g}, n=12n = 12, veszteség v=2,5%v = 2{,}5\,\%.

A tiszta nettó tömeg:

mnettó=12×120=1440g m_{\text{nettó}} = 12 \times 120 = 1440\,\text{g}

A bruttó a vágási veszteség előtt:

mbruttó=1440(1−0,025)=14400,975≈1477g m_{\text{bruttó}} = \frac{1440}{(1 - 0{,}025)} = \frac{1440}{0{,}975} \approx 1477\,\text{g}

A kész, vágás előtti torta tömege kb. 1477 g legyen, hogy a veszteség után 12 × 120 g nettó adag maradjon.

5. feladat. A dermesztés stabilizálja a rétegeket, a vaj vagy a tejszín krém megszilárdul, ezért a szelet nem csúszik, a vágás tiszta. A bevonatnál az alapozott, dermedt felület megakadályozza a morzsaszemcsék feljövetelét és a bevonat repedezését.

6. feladat. A gyakorlati feladatban a tanuló a technológiai lapot saját mérési adatokkal tölti ki; az értékelésnél a rétegvastagság, a kész torta tömege, a bevonat simasága, a szelet-egyenlőség és a hűtési adatok dokumentálása a szempont.

29.1.13 Rövid összefoglaló

A kikészített sütemények közé a torták, a szeletek, a tekercsek, a minyonok, a desszertek és a krémes-tejszínes termékek tartoznak. A tortakészítés rögzített műveletsora: a lap előkészítése, rétegekre vágása, áztatás, krémkeverés, rétegek töltése, dermesztés, bevonás, díszítés, szeletelés. A 24 cm-es tortához a lapot 3–4 rétegre vágjuk, a habot hűtött állapotban. A szeletelés geometriája: α=360∘/n\alpha = 360^\circ / n, a tömeg/szelet: mszelet=mteljes/nm_{\text{szelet}} = m_{\text{teljes}} / n. A 8, 10, 12, 16 szeletes osztás szöge rendre 45°, 36°, 30°, 22,5°, tömeg szerint ellenőrizhető. A tojásos, tejes krémeknél a hűtési lánc és a dermesztés kritikus pont; az allergéneket a tényleges összetétel szerint jelezzük. Továbbvitt eredmény. Ezt a műveletsort és a szeletosztást használjuk minden későbbi tortás fejezetben (Dobos, Eszterházy, omlós torták, krémesek és tejszínes termékek, valamint a kalkulációk).

29.1.14 Források és ellenőrzési hiányok