32.3 Krémes és tejszínes sütemények anyaghányad-számítása és higiéniája

32.3.1 Motiváció

Kedd reggel a cukrászüzemben esküvői rendelést készítenek elő: 40 db krémes és egy 24 cm-es, 16 szeletes tejszínes torta. A tanuló azt a feladatot kapja, hogy a receptet a tepsihez és a szeletszámhoz igazítsa, a bepárlási, sütési és habverési veszteségekkel együtt számolja ki a nyersanyagigényt, és közben a teljes hűtési láncot betartsa. Ha a krém túl sok vagy túl kevés, az anyagköltség és az árrés romlik. Ha a hűtés megszakad, a krémes, tejszínes termék nem értékesíthető, és selejtezni kell.

A krémes és tejszínes sütemények azért kapnak külön számítási-higiéniai összefoglalót, mert itt a hagyományos receptúra-számításon túl egyidejűleg kell kezelni a bepárlást, a tésztasütés veszteségét, a habosítást, a gyors hűtést és a hűtött tárolás minden pontját. Egy rosszul kiszámolt bepárlás kevés krémet ad; egy rosszul hűtött krém viszont nemcsak minőségi, hanem élelmiszerbiztonsági hiba is.

32.3.2 Szemléletes kép

A krémes és tejszínes termék útja a nyersanyagtól a hűtött vitrinig jól mutatja, hol kell számolni és hol kell mérni.

Krémes és tejszínes termékek biztonságos munkafolyamata - A hőmérséklet- és időértékek tanulási példák, és a hatályos NÉBIH-útmutató szerint ellenőrizendők.

A diagram nem helyettesíti a mérést: minden hőfokot, időt és tömeget dokumentálni kell. A gyakorlatban a krémesnél a főzött krém gyors hűtése, a tejszínes tortánál a habosított tejszín azonnali beépítése a döntő lépés.

32.3.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. Nettó tömeg: a termékben ténylegesen megmaradó, kész, értékesíthető vagy beépített tömeg. Bruttó tömeg: a nettó tömeg előállításához szükséges nyersanyag- vagy félkésztermék-tömeg, amely már tartalmazza a veszteséget is.

Definíció. Veszteségszázalék: a bruttó tömeghez viszonyított veszteség aránya. Jele vv, mértékegysége %.

Összefüggés.

mnettó=mbruttó⋅(1−v100)m_{\text{nettó}} = m_{\text{bruttó}} \cdot \left(1 - \frac{v}{100}\right)

és visszafelé:

mbruttó=mnettó1−v100m_{\text{bruttó}} = \frac{m_{\text{nettó}}}{1 - \frac{v}{100}}

Definíció. Bepárlási veszteség: a főzött krémeknél a hőkezelés során eltávozó víz tömegvesztesége. A kész krém tömegéből ezért a bruttó nyersanyagigényt úgy kapjuk meg, hogy a kész tömeget osztjuk (1−v/100)(1 - v/100)-zal, nem szorozzuk (1+v/100)(1 + v/100)-zal.

Definíció. Habosítási overrun: a habosítás során bekövetkező térfogatnövekedés. A tömeg azonban nem nő: a felvert tejszín tömege gyakorlatilag megegyezik a folyékony tejszín tömegével. A hab sűrűsége kisebb, térfogata nagyobb.

Összefüggés. Két fázis sűrűségéből közelítően:

OR≈(ρfolyadékρhab−1)⋅100%\text{OR} \approx \left(\frac{\rho_{\text{folyadék}}}{\rho_{\text{hab}}} - 1\right) \cdot 100\%

ahol ρfolyadék\rho_{\text{folyadék}} a habosítás előtti folyadék sűrűsége, ρhab\rho_{\text{hab}} a hab sűrűsége. Például ha a tejszín sűrűsége kb. 1,0g/ml1{,}0\,\text{g/ml} (ellenőrizendő: gyártói adat), a tejszínhab sűrűsége 0,45g/ml0{,}45\,\text{g/ml}, akkor az overrun:

(1,00,45−1)⋅100%≈122%\left(\frac{1{,}0}{0{,}45} - 1\right) \cdot 100\% \approx 122\%

Ez csak szemléltető érték, a gyártói adatlap és a tényleges zsírtartalom szerint eltérhet (ellenőrizendő).

32.3.4 Anyaghányad-számítás krémesre és tejszínes tortára

A krémes és tejszínes termékeknél a számítás lépései mindig ugyanazok:

  1. Határozd meg a késztermék, illetve az egyes rétegek nettó tömegét.
  2. Vedd figyelembe a technológiai veszteségeket (bepárlás, sütés, keverési veszteség).
  3. Állítsd fel a receptúra bruttó tömegét.
  4. Számítsd ki a fajlagos anyagigényt egy darabra vagy egy szeletre.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Oszloppárok a négy komponens nettó és bruttó tömegével; a bruttó a nettó osztva (1 − veszteség).
Nettó és bruttó tömeg komponensenként – krémes, 60 × 40 cm, 40 db

Az ábra előre mutatja az 1. kidolgozott példa eredményét: a sraffozott rész a veszteség, amelyet a bruttó tömegbe be kell tervezni. Az interaktív változatban a komponensek nettó tömege és vesztesége állítható, és a táblázat a hibás, szorzásos módszer (nettó · (1 + v)) eltérését is mutatja.

32.3.4.1 1. kidolgozott példa: krémes (60×40 cm-es tepsi, 40 db)

Az üzem krémes receptje szerint 1 tepsire a következő kész komponensek kellenek:

A kész tömeg:

mkész=1,2+1,8+0,05=3,05kgm_{\text{kész}} = 1{,}2 + 1{,}8 + 0{,}05 = 3{,}05\,\text{kg}

Egy szelet tömege:

mszelet=3050g40=76,25g≈76gm_{\text{szelet}} = \frac{3\,050\,\text{g}}{40} = 76{,}25\,\text{g} \approx 76\,\text{g}

Ez a gyakorlatban a 60–80 g-os krémes szelet tartományába illik.

Sárgakrém bruttó nyersanyagigénye

Adott: mkész sárgakrém=1,2kgm_{\text{kész sárgakrém}} = 1{,}2\,\text{kg}, bepárlási veszteség v=8%v = 8\%.

mbruttó=1,2kg1−0,08=1,20,92=1,3043kg≈1,30kgm_{\text{bruttó}} = \frac{1{,}2\,\text{kg}}{1 - 0{,}08} = \frac{1{,}2}{0{,}92} = 1{,}3043\,\text{kg} \approx 1{,}30\,\text{kg}

A sárgakrémet a következő tanulási recept alapján számoljuk 1,30 kg bruttó mennyiségre (az eredeti üzemi recept arányai ellenőrizendők).

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Tej 850 főzési alapfolyadék
Cukor 190 édesítés, stabilizálás
Tojássárgája 130 emulzió és dúsítás
Vaníliás pudingpor vagy keményítő 70 sűrítés
Vaj 64 krémtest, íz
Vanília 2 ízesítés
Összesen 1 306 g (≈1,31 kg) bepárlás után kb. 1,2 kg

A vanília 2 g-os mennyisége miatt az összes bruttó tömeg 1 306 g; a bepárlás után a kész krém 1306⋅0,92≈1202g1306 \cdot 0{,}92 \approx 1202\,\text{g}, azaz kielégíti az 1,2 kg-os nettó igényt.

Leveles tészta bruttó nyersanyagigénye

A sült leveles tészta 1,2kg1{,}2\,\text{kg}. A sütési és hűtési veszteség vsütés=25%v_{\text{sütés}} = 25\% (tájékoztató érték, a vajtartalom, a hajtogatás és a sütő szerint ellenőrizendő).

mnyers tészta=1,2kg1−0,25=1,20,75=1,6kgm_{\text{nyers tészta}} = \frac{1{,}2\,\text{kg}}{1 - 0{,}25} = \frac{1{,}2}{0{,}75} = 1{,}6\,\text{kg}

Tehát 1,6 kg nyers, hajtogatott leveles tésztát kell kinyújtani. A leveles tészta nyersanyagait a Vajas és leveles tészta feldolgozása és sütése alfejezetben tanult recept alapján számíthatjuk tovább, itt félkész anyagként vesszük fel.

Tejszínhab

A habnak 0,6kg0{,}6\,\text{kg} kész tömege kell. A habosítás a tömeget nem növeli, ezért 0,6kg0{,}6\,\text{kg} folyékony tejszín szükséges. Térfogatban, ha a tejszín sűrűsége kb. 1,0g/ml1{,}0\,\text{g/ml} (tájékoztató érték, ellenőrizendő a gyártói jelölés szerint):

V=600g1,0g/ml≈600ml=6dlV = \frac{600\,\text{g}}{1{,}0\,\text{g/ml}} \approx 600\,\text{ml} = 6\,\text{dl}

Összefoglaló anyaghányadtáblázat:

Komponens Nettó mennyiség (kg) Veszteség (%) Bruttó nyersanyagigény (kg)
Sült leveles tészta 1,20 25 (sütés) 1,60 nyers leveles tészta
Sárgakrém 1,20 8 (bepárlás) 1,30 (receptúra szerint)
Tejszínhab 0,60 0 (tömegazonosság) 0,60 folyékony tejszín
Porcukor 0,05 0 0,05
Összesen 3,05 ≈3,55

32.3.4.2 2. kidolgozott példa: tejszínes torta (24 cm, 16 szelet)

A torta komponensei:

A kész torta tömege:

mtorta=0,45+0,85+0,20+0,20=1,70kgm_{\text{torta}} = 0{,}45 + 0{,}85 + 0{,}20 + 0{,}20 = 1{,}70\,\text{kg}

Egy szelet:

mszelet=1,7016=0,10625kg≈106gm_{\text{szelet}} = \frac{1{,}70}{16} = 0{,}10625\,\text{kg} \approx 106\,\text{g}

Felvert tészta bruttó masszája

A sült piskóta 0,45kg0{,}45\,\text{kg}, a sütési veszteség v=10%v = 10\% (tájékoztató érték, a massza könnyűségétől és a sütőtől függ).

mmassza=0,451−0,10=0,450,90=0,50kgm_{\text{massza}} = \frac{0{,}45}{1 - 0{,}10} = \frac{0{,}45}{0{,}90} = 0{,}50\,\text{kg}

Az 50 dkg piskótamassza tanulási receptje (a klasszikus piskóta arányok szerint, ellenőrizendő):

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Tojás 250 habosítás, szerkezet
Cukor 125 habstabilizálás, édesítés
Búzaliszt 125 váz, keményítőtartalom
Összesen 500 sütve kb. 450 g

Tejszínes gyümölcskrém bruttó nyersanyagai

A kész krém 0,85kg0{,}85\,\text{kg}. A krémkészítés során az edényen és a habverőn maradó keverési veszteséget 5%5\%-ra becsüljük. Ezért a krémkészítéshez szükséges összetevő-tömeg:

mkrém bruttó=0,851−0,05=0,850,95=0,8947kg≈0,895kgm_{\text{krém bruttó}} = \frac{0{,}85}{1 - 0{,}05} = \frac{0{,}85}{0{,}95} = 0{,}8947\,\text{kg} \approx 0{,}895\,\text{kg}

A krém összetétele: 70%70\% tejszín, 30%30\% gyümölcspüré.

A folyékony tejszín tömege:

mtejszín=0,895⋅0,70=0,6265kg≈0,627kgm_{\text{tejszín}} = 0{,}895 \cdot 0{,}70 = 0{,}6265\,\text{kg} \approx 0{,}627\,\text{kg}

A gyümölcspüré tömege:

mpüré=0,895⋅0,30=0,2685kg≈0,269kgm_{\text{püré}} = 0{,}895 \cdot 0{,}30 = 0{,}2685\,\text{kg} \approx 0{,}269\,\text{kg}

A tejszínhabnál a tömeg nem változik, tehát 0,627 kg folyékony tejszínből 0,627 kg tejszínhab készül. A habot a pürével lazító, de óvatos keveréssel dolgozzuk össze, hogy a beépített levegő ne törjön meg. A gyümölcspüré lehet friss, hőkezelt vagy gyorsfagyasztott püré; friss gyümölcsnél a tisztítási veszteséget külön is figyelembe kell venni.

Díszítés bruttó nyersanyagai

A 0,20kg0{,}20\,\text{kg} díszítésből:

A tejszínes torta összesítője:

Komponens Nettó (kg) Veszteség (%) Bruttó (kg)
Piskótamassza 0,45 10 (sütés) 0,50
Tejszínes krém 0,85 5 (keverés) 0,895 (0,627 tejszín + 0,268 püré)
Gyümölcsbetét 0,20 0 0,20
Díszítés 0,20 részben 0,20–0,24
Összesen 1,70 ≈1,80–1,84

32.3.5 Jogszabályi és higiéniai keret

Jogszabály. A 852/2004/EK rendelet szerint a vendéglátó üzemnek a hűtést igénylő nyersanyagokat és késztermékeket a biztonságos hőfokon kell tartani. A krémes és tejszínes termékek tojást, tejet, tejszínt és gyakran héjas gyümölcsöt tartalmaznak, ezért a romlás és a szaporodás kockázata magas (ellenőrizendő: hatályos jogszabály és NÉBIH-útmutató).

Jogszabály. A fogyasztók tájékoztatását az 1169/2011/EU rendelet szabályozza. Előre csomagolt krémes és tejszínes terméknél a teljes kötelező jelölés (összetevőlista kiemelt allergénekkel, fogyaszthatósági idő stb.) szükséges; a csomagolatlan, pultból kiszolgált vagy helyben fogyasztott terméknél is kötelező az allergénekről való tájékoztatás, amelynek módját a nemzeti szabályozás határozza meg (ellenőrizendő: hatályos hazai végrehajtási rendelet, NÉBIH-útmutató).

A leggyakoribb kritikus pontok:

32.3.6 HACCP a krémes és tejszínes termékekre

A táblázat a krémes és tejszínes sütemények jellemző CCP-jeit foglalja össze az értékesítésig. A kritikus határok tanulási értékek, az üzemi HACCP-tervben a hatályos NÉBIH-útmutató és a gyártói dokumentáció szerint kell pontosítani.

Lépés Veszély és megelőzés Kritikus határ (ellenőrizendő) Monitorozás Helyesbítő tevékenység Dokumentum
Nyersanyag-átvétel Mikrobás szennyezés, sérült csomagolás, túl meleg tejszín/tojás. Megelőzés: megbízható beszállító, hűtött szállítás. Tejszín, tojás hűtőfokon, ép csomagolás, megfelelő lejárat Hőmérő, szemrevételezés, lejárat-ellenőrzés Visszaküldés, tétel elkülönítés Átvételi napló
Főzött krém hőkezelése Túlélő Salmonella, romlásbaktérium. Megelőzés: megfelelő hőfok–idő, keverés. Maghőmérséklet legalább 85 °C néhány perc (ellenőrizendő) Maghőmérő, időzítő Tovább főzés a kritikus hőfokig Főzési napló
Gyors hűtés Mikrobaszaporodás a meleg krémben. Megelőzés: vékony réteg, jeges vízfürdő, keverés. 60 °C-ról 10 °C alá 2 órán belül, majd 5 °C alá 4 órán belül (ellenőrizendő) Hőmérő és óra Jeges fürdő, kisebb adagok, ha nem tartható: selejtezés Hűtési napló
Hűtött tárolás Mikrobaszaporodás, romlás. Megelőzés: hűtőberendezés, zárható hőfok. Legfeljebb 5 °C (ellenőrizendő) Hűtőhőmérő naponta, tételazonosító Hűtő újrabeállítása, termék áthelyezése, selejtezés Hűtőnapló
Vitrin, kiszolgálás Szobahőmérsékleten tartás, keresztszennyezés. Megelőzés: hűtött vitrin, fedés, külön eszköz. Vitrin legfeljebb 5 °C, időben korlátozott kiszolgálás (ellenőrizendő) Hőmérő, időfigyelés, FIFO Termék visszahűtése vagy selejtezése, vitrin javítása Napi kiszolgálási napló

Higiénia. A tojásos, tejes, tejszínes és gyümölcsös termékeknél a nyers tojásból készült, hőkezelés nélküli krém tilos. A krémeshez használt sárgakrém hőkezelt; a tejszínes torta tejszínhabja pasztőrözött tejszínből készül. A friss gyümölcsöt mosni, tisztítani és hűtve tárolni kell. A tejszínhabhoz csak tisztára mosott, hűtött eszközt és hűtött tejszínt használjunk.

32.3.7 Gyakorlati útmutató: hűtési lánc és dokumentálás

Cél: a krémes és tejszínes termék biztonságos hűtési láncának betartása az elkészítéstől a kiszolgálásig.

Eszközök és anyagok: hitelesített vagy ellenőrzött maghőmérő, hűtőhőmérő, gyorshűtő vagy jeges vízfürdő, alacsony peremű tálcák, letakarható edények, hűtött vitrin, címkéző, napló.

Higiéniai munkakezdés: munkaruha, hajháló, ékszerek levétele, kézmosás, felületek és eszközök tisztaságának ellenőrzése.

Lépések:

  1. A főzött krém elkészítése után azonnal mérd meg a maghőmérsékletet. Jegyezd fel az időt.
  2. A krémet öntsd alacsony peremű, tiszta, fém- vagy élelmiszeripari műanyag tálcára, legfeljebb 3–5 cm vastag rétegben (ellenőrizendő: üzemi HACCP-terv), felületére fóliát simítva.
  3. Hűtsd jeges vízfürdőben vagy gyorshűtőben, folyamatosan kevergetve, hogy a hőmérséklet ne rekedjen meg.
  4. 15 percenként ellenőrizd a hőmérsékletet. Rögzítsd az időt és a mért értéket.
  5. Amikor a krém elérte a 10 °C alatti hőmérsékletet, tedd a hűtőbe, és legkésőbb a kritikus időn belül hűtsd 5 °C alá.
  6. A rétegzést és a tészta töltését hűtött helyen, gyorsan végezd. A tejszínes krémnél a habosított tejszínt azonnal dolgozd be, mert a hab idővel veszít a szerkezetéből.
  7. A kész terméket fedd le, címkézd (termék neve, készítés ideje, tételszám), és azonnal helyezd hűtött tárolásba vagy hűtött vitrinbe.
  8. A vitrinből szedett maradékot a fogyasztókkal érintkezett edényből ne tedd vissza a hűtőbe; a hűtési láncot megőrzött, fedett terméket az üzemi szabály szerint tárolhatod, a megszakadt láncú terméket selejtezd.
  9. Nap végén a hűtő- és vitrinhőmérsékleteket, valamint a selejtezést írd be a naplóba.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Két hűtővitrin: a helyesben hőmérő, szellős elrendezés és címkézett, takart termékek; a hibásban zsúfolt, takaratlan termékek.
Helyes és hibás hűtővitrin: hőmérő, szellős elrendezés, letakart és címkézett termékek, zárt ajtó – illetve ezek hiánya

Figyelem. A forró krémet ne tedd közvetlenül mélyhűtőbe, és ne hűtsd zárt, vastag edényben, mert a hőmérséklet lassan csökken. A keverés közben a gőz égési sérülést okozhat; hosszú nyelű eszközt használj.

32.3.8 Minőségellenőrzés

A krémes és tejszínes sütemény minőségét mindig hűtött, friss állapotban kell ellenőrizni.

32.3.9 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiba: a krémes krém folyós, a szelet vágáskor kicsúszik.
    Ok: a sárgakrém nem forrt be, vagy a tejszínhab megtört, és a savó kiengedett.
    Megelőzés/javítás: a sárgakrémet a csirizéshez szükséges hőfokig főzd, a tejszínhabot csak óvatosan keverd a kihűlt krémhez. Ha a krém már folyós, hűtőben dermeszthető, de ételbiztonsági kockázat esetén selejtezni kell.

  2. Hiba: a tejszínes torta piskótája elázott.
    Ok: a tejszínes vagy gyümölcsös krém túl nedves, vagy a lapokat nem szigetelted, és a torta sokáig állt összeállítás előtt.
    Megelőzés: a piskótalapot vékonyan meg kell kenni vajjal, kakaóvajjal vagy leheletnyi csokoládéval, és a gyümölcsöt lecsepegtetve kell beépíteni.

  3. Hiba: a bepárlást rosszul számolják.
    Ok: a kész krém tömegét 1,2⋅1,08=1,2961{,}2 \cdot 1{,}08 = 1{,}296 kg-kal veszik fel, nem pedig 1,2/0,92=1,3041{,}2 / 0{,}92 = 1{,}304 kg-mal. A szorzásos módszer kisebb mennyiséget ad, mert a százalékot nem a bruttóra vetíti.
    Megelőzés: mindig az mbruttó=mnettó/(1−v/100)m_{\text{bruttó}} = m_{\text{nettó}}/(1 - v/100) képletet használd.

  4. Hiba: a kész krémes a hűtőben 12 °C-on marad.
    Ok: a hűtő ajtaja sűrűn nyitva, a berendezés túltöltött, vagy a levegő nem cirkulál.
    Megelőzés: a hűtőt ne töltsd túl, a termékek között hagyj légrést, a hőfokot naponta ellenőrizd. Ha a lánc megszakadt, a terméket ne értékesítsd.

32.3.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy nyári esküvői rendelésen 40 db krémes és 16 szelet tejszínes torta készült. A gyártás során a sárgakrémet 86 °C-ra melegítették, majd a tanuló a krémet magas peremű, forró edényben hagyta hűlni. A maghőmérő 20 perc után még 68 °C-ot mutatott, a krém lassan hűlt. A művezető áthelyezte a krémet alacsony peremű tálcába, jeges vízfürdőre tette, és percenként keverte. 45 perc alatt a hőmérséklet 12 °C-ra csökkent, majd a hűtőben 5 °C alá hűlt. A tételt aznap értékesítették, és a hűtési napló alapján a hűtési lánc megszakítás nélkül zárult. Ha a krémet a forró edényben hagyták volna, a hűtési idő meghaladta volna a megengedettet, és a tételt selejtezni kellett volna.

32.3.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: a tejszínhabosítás növeli a tejszín tömegét.
  2. Mennyi nyers leveles tésztát kell 0,9 kg sült tésztához, ha a sütési veszteség 25%?
  3. Mi a gyors hűtéshez tartozó kritikus határ tanulási értéke?
  4. Melyik a helyes képlet 1,2 kg kész krémhez 8% bepárlási veszteséggel: 1,2/0,921{,}2 / 0{,}92 vagy 1,2⋅1,081{,}2 \cdot 1{,}08?
  5. Sorold fel a krémes főbb jelölendő allergénjeit.

32.3.12 Az önellenőrzés megoldásai

  1. Hamis. A habosítás a térfogatot növeli, a tömeg gyakorlatilag nem változik.
  2. 0,9/0,75=1,2kg0{,}9 / 0{,}75 = 1{,}2\,\text{kg}.
  3. Tanulási érték: 60 °C-ról 10 °C alá 2 órán belül, majd 5 °C alá 4 órán belül (ellenőrizendő).
  4. Az osztás: 1,2/0,921{,}2 / 0{,}92.
  5. Glutén (tészta, esetleg keményítőporos krém), tojás (sárgakrém), tej (tej, vaj, tejszín), kén-dioxid/szulfitok csak ha aszalt gyümölcs vagy bor is van; a porcukor önmagában nem. A pontos allergénsort a termék összetétele szerint kell megadni.

32.3.13 Feladatok

1. feladat (A)
Definiáld a nettó, bruttó és veszteségszázalék fogalmát, és írd fel a közöttük lévő összefüggést.

2. feladat (A)
Egy krémes tételnél a kész termék tömege 2,54 kg, és 36 db szeletre vágják. Mennyi egy db tömege?

3. feladat (B)
Egy 60×40 cm-es tepsiből 20 db krémes készül. A sárgakrém nettó tömege 1,2 kg, bepárlási vesztesége 10%. A sült leveles tészta tömege 0,8 kg, sütési vesztesége 20%. Számítsd ki a sárgakrém bruttó tömegét, a nyers leveles tészta bruttó tömegét, és a kész krémes szelettömegét, ha a porcukor 0,05 kg.

4. feladat (B)
Egy 20 cm-es, 12 szeletes tejszínes torta kész kréme 0,6 kg, a keverési veszteség 5%, és a krém 70% tejszínt, 30% gyümölcspürét tartalmaz. Számítsd ki, mennyi folyékony tejszínt és mennyi gyümölcspürét kell előkészíteni.

5. feladat (C)
Egy tanuló a főzött sárgakrémet 86 °C-ra melegíti, majd szobahőmérsékleten, 15 cm vastagon, magas peremű edényben hűti. Négy óra múlva a maghőmérséklet 28 °C. Értékeld a folyamatot. Milyen hibák történtek? Mi a helyesbítő tevékenység?

6. feladat (D – gyakorlati kalkuláció-előkészítés)
Az 1. kidolgozott példa krémes adataival készítsd el az egy tepsire jutó nyersanyagköltség-számítást. A félkész nyers leveles tésztát 1 400 Ft/kg, a tejet 450 Ft/kg, a cukrot 300 Ft/kg, a tojássárgáját 1 800 Ft/kg, a pudingport 1 500 Ft/kg, a vajat 4 500 Ft/kg, a vaníliát 20 000 Ft/kg, a folyékony tejszínt 2 200 Ft/kg, a porcukrot 400 Ft/kg áron számold. Add meg az 1 db krémesre jutó anyagköltséget. Ez a számítás a Termékkalkuláció a cukrászatban: önköltség és eladási ár alfejezet anyagköltség-részét készíti elő.

32.3.14 A feladatok megoldásai

1. feladat
Nettó: a kész termék vagy félkész termék tényleges tömege. Bruttó: a nettó előállításához szükséges nyersanyag- vagy félkész tömeg. A veszteségszázalék a bruttó tömeghez viszonyított veszteség.
mnettó=mbruttó⋅(1−v100),mbruttó=mnettó1−v100m_{\text{nettó}} = m_{\text{bruttó}} \cdot \left(1-\frac{v}{100}\right), \quad m_{\text{bruttó}} = \frac{m_{\text{nettó}}}{1-\frac{v}{100}}

2. feladat
Adott: m=2,54kgm = 2{,}54\,\text{kg}, n=36n = 36.
mdb=2540g36=70,56g≈71gm_{\text{db}} = \frac{2540\,\text{g}}{36} = 70{,}56\,\text{g} \approx 71\,\text{g}
Egy db krémes 71 g.

3. feladat
Sárgakrém:
mbruttó=1,2/(1−0,10)=1,2/0,90=1,3333kgm_{\text{bruttó}} = 1{,}2 / (1-0{,}10) = 1{,}2 / 0{,}90 = 1{,}3333\,\text{kg}.

Leveles tészta:
mnyers=0,8/(1−0,20)=0,8/0,80=1,0kgm_{\text{nyers}} = 0{,}8 / (1-0{,}20) = 0{,}8 / 0{,}80 = 1{,}0\,\text{kg}.

Kész tömeg:
mkész=1,2+0,8+0,05=2,05kgm_{\text{kész}} = 1{,}2 + 0{,}8 + 0{,}05 = 2{,}05\,\text{kg}.

Szelettömeg:
mdb=2050/20=102,5g≈103gm_{\text{db}} = 2050/20 = 102{,}5\,\text{g} \approx 103\,\text{g}.

Ellenőrzés: a 103 g-os krémes nagyobb szelet, a 20 db-os vágásnál reális.

4. feladat
Bruttó krém:
mbr=0,6/(1−0,05)=0,6316kgm_{\text{br}} = 0{,}6 / (1-0{,}05) = 0{,}6316\,\text{kg}.

Tejszín:
mtejszín=0,6316⋅0,70=0,4421kg≈0,442kgm_{\text{tejszín}} = 0{,}6316 \cdot 0{,}70 = 0{,}4421\,\text{kg} \approx 0{,}442\,\text{kg}.

Gyümölcspüré:
mpüré=0,6316⋅0,30=0,1895kg≈0,190kgm_{\text{püré}} = 0{,}6316 \cdot 0{,}30 = 0{,}1895\,\text{kg} \approx 0{,}190\,\text{kg}.

Ellenőrzés: 0,442+0,190=0,632kg0{,}442 + 0{,}190 = 0{,}632\,\text{kg} megfelel a bruttó krémtömegének.

5. feladat
A főzési hőfok (86 °C) megfelelő tanulási érték lehet. A hűtés azonban hibás: magas réteg, magas peremű edény, keverés nélkül, szobahőmérsékleten. A hőmérséklet 4 óra alatt 28 °C-ig csökkent, ami a 2 órán belüli 10 °C alá hűtést nem teljesítette. A helyesbítő tevékenység: azonnali jeges vízfürdő, vékony réteg, folyamatos keverés, majd hűtő. Ha a kritikus idő már eltelt, a terméket csak akkor szabad felhasználni, ha az üzemi HACCP-utasítás szerint még biztonságos; ellenkező esetben selejtezni kell.

6. feladat
A krémes példa bruttó nyersanyagai alapján:

Nyersanyag Bruttó (kg) Ár (Ft/kg) Költség (Ft)
Nyers leveles tészta 1,60 1 400 2 240
Tej 0,85 450 382,5
Cukor 0,19 300 57
Tojássárgája 0,13 1 800 234
Pudingpor 0,07 1 500 105
Vaj 0,064 4 500 288
Vanília 0,002 20 000 40
Folyékony tejszín 0,60 2 200 1 320
Porcukor 0,05 400 20
Összesen 4 686,5

Egy db krémes anyagköltsége:

Ádb=4686,5Ft40=117,16Ft≈117Ft\text{Á}_{\text{db}} = \frac{4686{,}5\,\text{Ft}}{40} = 117{,}16\,\text{Ft} \approx 117\,\text{Ft}

Ez csak közvetlen anyagköltség; az önköltséghez a teljes rezsit, munkabért, csomagolást és a vállalkozás egyéb költségeit is hozzá kell adni a Termékkalkuláció a cukrászatban: önköltség és eladási ár szerint.

32.3.15 Rövid összefoglaló

A krémes és tejszínes sütemények anyaghányad-számításának alapja a kész nettó tömegből való visszaszámítás a veszteségeken keresztül. A bruttó nyersanyagigényt mindig az mbruttó=mnettó/(1−v/100)m_{\text{bruttó}} = m_{\text{nettó}}/(1 - v/100) képlettel számoljuk, mert a veszteségszázalék a bruttó tömegre vetített érték. A főzött krémnél a bepárlás (például 8–10%), a leveles tésztánál a sütési veszteség (például 20–25%), a tejszínes krémnél a keverési veszteség (például 5%) jellemző tanulási érték. A habosítás térfogatot növel, de a tömeg gyakorlatilag nem változik. A krémes és tejszínes termékek kritikus pontjai: a hőkezelés, a gyors hűtés, a hűtött tárolás és a hűtött vitrin. Tanulási hőfokok: főzés legalább 85 °C, tárolás legfeljebb 5 °C, gyorshűtés 60 °C-ról 10 °C alá 2 órán belül. Minden hőfok- és időérték ellenőrizendő az üzemi HACCP-utasítás és a hatályos NÉBIH-útmutató szerint. A számított anyagköltség a Termékkalkuláció a cukrászatban: önköltség és eladási ár alfejezethez vezet tovább, ahol az önköltséget a munkabérrel, rezsivel és az ÁFA-val egészítjük ki.

32.3.16 Források és ellenőrzési hiányok

A szöveg a magyar cukrászati szakgyakorlat, a 852/2004/EK higiéniai rendelet, az 1169/2011/EU fogyasztói tájékoztatási rendelet, a NÉBIH vendéglátóipari útmutatói, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv cukrászati termékekre vonatkozó előírásai alapján közöl tanulási tartalmat. A konkrét hőfok-idő kritikus határok, a veszteségszázalékok, a tejszín sűrűsége, a tömegtűrések és a vitrin időkorlátai üzemi vagy gyártói adattól függenek, ezért ellenőrizendők. A hagyományos krémes és tejszínes receptek arányai a szakmában elterjedt tanulási receptek, nem hatósági előírások.