15.3 Mérés a cukrászatban: mérlegek, hőmérők, refraktométer

15.3.1 Motiváció

Reggel fél hét van a cukrászüzemben. A munkatársak a napi termelést indítják. A tejszínes panna cotta egyik tálcája nem dermedt meg éjszaka. A zselatin adagolásakor valaki „szemre” szórta az anyagot, és nem mérte le. A másik helyiségben a csokoládé temperálásakor a bevonat fénytelen, csíkos lett, mert a használt digitális hőmérő 2 °C-kal többet mutatott a valósnál. A harmadik munkatárs a cukorszirupot főzi, de a refraktométert nem temperálta, ezért a leolvasott Brix-érték félrevezeti, és a bonbontöltelék túl híg lesz.

Ezek a hibák mind ugyanarra vezethetők vissza: a mérés nem kapott kellő figyelmet. A cukrászati termékek állaga, élelmiszerbiztonsága és gazdaságossága a pontos tömeg- és hőmérsékletmérésen áll vagy bukik. Ebben az alfejezetben megtanulod, hogyan válaszd ki a feladathoz illő mérőeszközt, hogyan ellenőrizd a pontosságát, és hogyan kerüld el a tipikus mérési hibákat.

15.3.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy digitális konyhai mérleget. Ráteszel egy üres rozsdamentes tálat. A kijelző 342 g-ot mutat. Megnyomod a tára gombot. A kijelző 0 g-ra vált. Most beleszitálsz 250 g lisztet, és a kijelző pontosan 250 g-ot mutat. Ezzel a lépéssel az edény tömegét kivontad, és közvetlenül az anyag tömegét olvashatod le.

Egy másik helyszínen egy tűs maghőmérőt teszel forrásban lévő vízbe. A kijelző 99 °C-ot mutat. Mivel a mérés helye kb. 300 méterrel van a tengerszint felett, a víz tényleges forráspontja kb. 99 °C, tehát a hőmérő helyesen mér. Ha viszont 96 °C-ot mutatna, akkor a műszert kalibrálni vagy selejtezni kell. Így működik a mérőeszközök ellenőrzése: összehasonlítjuk egy ismert értékkel, és a mért értéket korrigáljuk vagy a hibát rögzítjük.

15.3.3 Definíciók és szabályok

Definíció. Méréshatár az a legnagyobb terhelés vagy érték, amelyet a műszer még biztonságosan és pontosan mérni tud. Osztás (legkisebb leolvasható egység) az a legkisebb tömeg- vagy hőmérsékletváltozás, amelyet a műszer megjelenít vagy a skáláján leolvasható. Például egy 5 kg méréshatárú, 1 g osztású mérleg 5 000 g-ig mér, de 1 g pontossággal.

Definíció. Tárázás az edény vagy csomagolóanyag tömegének levonása a mérésből úgy, hogy a mérleg nullára áll be az üres edénnyel együtt. Etalon olyan hiteles vagy ismert tömegű mérősúly, illetve hőmérsékleti referencia, amellyel a műszer helyességét ellenőrizzük.

Szabály. Cukrászüzemben minden gyártási nap elején ellenőrizd a mérleg pontosságát etalonnal vagy más ismert tömeggel. A mérést tiszta, száraz, vízszintes, stabil felületen végezd. A mérleget ne terheld a méréshatár fölé. A digitális hőmérőket és a refraktométert rendszeresen kalibráld, vagy kalibrált műszerrel hasonlítsd össze.

Jogszabály. Az élelmiszer-higiéniai rendelet (852/2004/EK) előírja, hogy az élelmiszer-biztonság szempontjából fontos hőmérséklet-ellenőrző eszközök megfelelő pontossággal működjenek. A mérlegekre vonatkozó hitelesítési követelményeket a magyar metrológiai jogszabályok tartalmazzák. Az üzemi hőmérőket és mérlegeket a HACCP-eljárás részeként kell ellenőrizni és dokumentálni. A pontos határértékeket és gyakoriságot a hatályos jogszabályok és a NÉBIH útmutatói szerint kell meghatározni (ellenőrizendő: hitelesítési rendelet, élelmiszer-higiéniai követelmények).

15.3.4 Mérőeszközök típusai és kezelésük

15.3.4.1 Mérlegek

A cukrászatban leggyakrabban digitális asztali mérlegek fordulnak elő. A fontos paraméterük a méréshatár és az osztás. Kis adagokhoz (élesztő, só, zselatin, fűszerek) finom mérleg kell (pl. 0,1 g vagy jobb osztás). Nagy tésztatömeghez (liszt, cukor) 5–20 kg méréshatárú mérleg is elegendő lehet, de itt is 1–5 g osztás ajánlott. Mindig a várható tömegnél nagyobb méréshatárú, de elég finom osztású mérleget válassz.

Mérés lépései:

  1. Állítsd a mérleget vízszintes, rezgésmentes felületre. Digitális mérlegnél kapcsold be, és várd meg a nullázást.
  2. Tedd az üres edényt a mérlegre. Nyomd meg a tára gombot; a kijelző nullára vált.
  3. Mérd be az anyagot a receptúra szerinti tömegre. Ömlesztett anyagnál szitálj vagy adagolj kis részletekben. A kijelzőt olvasd le közvetlenül; ne a skála fölé hajolva becsülj.
  4. A mérés után a mérleget tisztítsd meg, a közvetlenül élelmiszerrel érintkező tányért fertőtlenítsd, ha szükséges.

Ellenőrzés etalonnal. Helyezz egy hiteles vagy ismert tömegű súlyt (pl. 500 g-os etalon) a tiszta, tárázott mérlegre. A kijelzett értéknek az etalon tömegét kell mutatnia a mérleg osztásának megfelelő tűrésen belül (tanulási tűrésszabály: etalonon legfeljebb ±1 osztás, pl. 500 g ± 1 g, ha 1 g az osztás; ellenőrizendő: üzemi HACCP-terv, metrológiai előírás). Ha nagyobb az eltérés, a mérleget ki kell vonni a forgalomból, és hitelesített vagy javított műszerrel kell helyettesíteni.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Felül háromféle mérleg; alul képsor: a mérleg nullán áll, rákerül a tál, tárázás után ismét nulla, majd a liszt tömege látszik; mellette etalon súly az ellenőrzéshez.
Mérlegtípusok, a mérleg részei, tárázás és ellenőrzés etalonnal

Az ábra felső sora az asztali digitális mérleget (1 libella és állítható láb, 2 tára gomb, 3 kijelző, 4 Max/d felirat), a szélvédős finom mérleget és a padlómérleget mutatja. Az alsó képsor a szemléletes kép példáját követi: üres mérleg 0 g, a tál rajta 342 g, tárázás után 0 g, a beszitált liszt 250 g; végül az 500 g-os etalon ellenőrzése (d = 1 g osztásnál 500 ± 1 g).

15.3.4.2 Hőmérők

Tűs maghőmérő. Fémtűvel rendelkező digitális hőmérő, amelyet az anyag belsejébe szúrunk. Használható krémmag hőmérsékletének, sütött tészta belső hőmérsékletének, tejszín hűtési hőfokának mérésére. Mérés előtt a tűt tisztítsa és fertőtlenítse, különösen, ha nyers tojásos vagy tejes anyagba szúrja.

Cukorhőmérő. Olyan hőmérő, amely magasabb hőmérséklet-tartományban is pontos, és gyakran csipesz rögzíti az edény falához. Tipikusan 0–200 °C vagy 0–250 °C tartományú. Cukorfőzéshez, karamellhez, olajsütőhöz való. Ellenőrizni kell, mert a forró, viszkózus masszába merülve a hőmérséklet-eloszlás egyenetlen.

Infravörös hőmérő. A felület hőmérsékletét méri érintés nélkül, a hősugárzás alapján. Csak a külső felületre használható; nem mutatja a massza belső hőmérsékletét. Alkalmas például hűtőpult felületi hőmérsékletének, sütőlap vagy csokoládétábla felületének gyors ellenőrzésére. Az infravörös hőmérő pontosságát befolyásolja a felület emissziós tényezője (pl. fényes fémfelület hamis értéket ad), ezért a méréshez mattra festett vagy matt felületet válasszunk, vagy használjunk emisszióbeállítást.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Felül négyféle hőmérő; alul metszetek: a helyes képen a tűszonda hegye a termék közepén van, a hibás képeken a forma aljához ér, a felszín közelében marad, illetve infravörös hőmérővel mérnek maghőmérsékletet.
Hőmérőfajták és a maghőmérő helyes beszúrása – helyes és hibás

Az ábra felső sorában a tűszondás maghőmérő, az edény falára csíptetett cukorhőmérő (a csúcsa nem ér az edény aljához), az infravörös hőmérő (csak felületet mér) és a hűtőhőmérő látható. Az alsó sor a maghőmérséklet mérését mutatja: helyesen a tű hegye a termék legvastagabb részének geometriai középpontjában van (+ jel). Hibás, ha a hegy a forma aljához ér (6), ha a felszín közelében marad (7), vagy ha infravörös hőmérővel mérünk „maghőmérsékletet” (8). Melegítéskor a hibás beszúrás a valódinál magasabb értéket ad, és a napló hamis biztonságot rögzít.

Hőmérők ellenőrzése kétpontos kalibrálással:

  1. Jeges víz ellenőrzés. Keverj össze jégkását vízzel egy edényben. A keverék hőmérséklete stabilan 0 °C-közeli (0–0,5 °C). Helyezd a hőmérő érzékelőjét a keverék közepébe, ne érjen az edény falához. Várj a leolvasás előtt 1–2 percet. A kijelzőnek 0 °C-ot kell mutatnia az osztásnak megfelelő tűrésen belül (ellenőrizendő: tűrés, pl. ±0,5 °C).
  2. Forráspont ellenőrzés. Forralj vizet. A víz forráspontja a légnyomástól függ; tengerszinten 100 °C, de 100 m magasságonként kb. 0,3 °C-kal csökken (ellenőrizendő: pontos korrekciós táblázat). A mért forráspontot hasonlítsd össze az aktuális elméleti értékkel.

Ha a hőmérő mindkét ponton a tűrésen belül mér, akkor megbízhatónak tekinthető. Ha csak az egyik ponton hibás, méréstartománybeli hiba lehet; ilyenkor nem használjuk a kritikus mérésekhez. A kalibrálásról feljegyzést kell készíteni a HACCP-dokumentációhoz.

15.3.4.3 Refraktométer, szeszfokoló, pH-mérő

Refraktométer. A folyadék törésmutatóját méri, amiből a cukoroldat tömegszázalékos koncentrációját (°Brix) olvashatod le. A használat előtt a műszert 20 °C-ra kell temperálni, és a mérőfelületet tiszta desztillált vízzel kalibrálni (0 °Brix). A mért oldatnak is 20 °C-on kell lennie, vagy hőmérséklet-korrekciót kell alkalmazni. A részletes számításokat és a Baumé-fok átszámítását a Cukorszirupok sűrűsége: Baumé-fok, refraktometria és Brix alfejezet tartalmazza.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kézi refraktométer számozott részekkel; képsor a desztillált vizes nullázásról, a minta felcseppentéséről és a leolvasásról; a látómezőben a világos és sötét mező határa 60 °Brixnél.
A kézi refraktométer részei, kalibrálása és a Brix-skála leolvasása

A refraktométer részei: (1) prizma, (2) fedőlap, (3) kalibráló csavar, (4) okulár dioptriaállítóval, (5) °Brix-skála. A képsor: (6) nullázás desztillált vízzel 0 °Brix-re, (7) 1–2 csepp lehűtött minta, (8) fény felé tartás, (9) leolvasás a világos és a sötét mező határán (a példában 60 °Brix), (10) tisztítás. A skála terjedelmét és a mezők helyzetét a műszer használati utasítása adja.

Szeszfokoló. Alkoholos folyadékok térfogat-százalékos alkoholtartalmát méri. Cukrászatban rumos, likőrös töltelékeknél, áztatószirupoknál lehet rá szükség. A mérés pontossága függ a hőmérséklettől; a műszert 20 °C-on kalibrálják, eltérő hőmérsékletnél korrekciós táblázatot kell használni.

pH-mérő. Az oldat savasságát (pH-értékét) méri. Gyümölcszselék, töltelékek, fagylaltkeverékek savasságának ellenőrzésére hasznos. Használata előtt kalibrálni kell ismert pH-jú pufferoldatokkal (pl. pH 4,00 és pH 7,00). Az elektródát mindig tárolóoldatban tartsák, és ne hagyják kiszáradni. A pH-mérő pontos kalibrálása elengedhetetlen, mert a kijelzett érték eltolódhat.

15.3.5 Mérési hibák és következményeik

A cukrászati méréseknél a hiba lehet véletlen (pl. leolvasási hiba) vagy rendszeres (pl. a mérleg mindig 2 g-mal kevesebbet mutat). A rendszeres hibát kalibrálással lehet felismerni és korrigálni. A nem pontosan mért anyagok hatása:

15.3.6 Számítási példák mérési korrekcióra

Példa 1: hőmérő korrekció. Egy digitális hőmérő forrásban lévő vízben 98,2 °C-ot mutat. A mérés helyén a víz tényleges forráspontja 100,0 °C (tengerszinten). Mekkora a korrekció? Ha ugyanez a hőmérő 45 °C-ot mutat egy krémben, milyen a valós hőmérséklet?

Megoldás. A korrekció az elméleti érték mínusz a mért érték:
k=100,0∘C−98,2∘C=1,8∘C.k = 100{,}0\,{}^{\circ}\text{C} - 98{,}2\,{}^{\circ}\text{C} = 1{,}8\,{}^{\circ}\text{C}.
A hőmérő tehát 1,8 °C-kal kevesebbet mutat. A valós hőmérséklet a mért érték plusz korrekció:
tvalós=45∘C+1,8∘C=46,8∘C.t_{\text{valós}} = 45\,{}^{\circ}\text{C} + 1{,}8\,{}^{\circ}\text{C} = 46{,}8\,{}^{\circ}\text{C}.

Példa 2: mérleg ellenőrzése etalonnal. Egy 5 kg méréshatárú, 1 g osztású mérleg 500 g-os etalonnal mérve 498 g-ot mutat. Mekkora a relatív hiba? Ha ezen a mérlegen 250 g cukrot mérünk ki, mennyi a tényleges tömeg feltéve, hogy a hiba arányos?

Megoldás. A relatív hiba:
h=498g−500g500g=−0,004=−0,4%.h = \frac{498\,\text{g} - 500\,\text{g}}{500\,\text{g}} = -0{,}004 = -0{,}4\,\%.
A mérleg 0,4 %-kal kevesebbet mutat. A tényleges tömeg:
mtényleges=250g1−0,004≈251,0gm_{\text{tényleges}} = \frac{250\,\text{g}}{1 - 0{,}004} \approx 251{,}0\,\text{g}
(a kijelzett 250 g valójában kb. 251 g, mert a mérleg alábecsül, tehát többet mérünk ki a kelleténél). A 2 g eltérés meghaladja a ±1 osztásos tűrést, ezért a mérleget ki kell vonni és hitelesíteni kell.

15.3.7 Gyakorlati útmutató

Cél. Mérleg és hőmérő helyszíni ellenőrzése, valamint refraktométer kalibrálása.

Eszközök és anyagok. Digitális mérleg, 500 g-os etalon (vagy hitelesített súly), tűs maghőmérő, cukorhőmérő, infravörös hőmérő, jégkocka, desztillált víz, főzőpohár, refraktométer, tiszta kendő, fertőtlenítő, 20 °C-os víz.

Higiéniai munkakezdés. Vegyél fel tiszta munkaruhát, hajhálót, mosd meg a kezed. Készítsd elő a tiszta eszközöket. A mérőfelületek legyenek tiszták és szárazak; az élelmiszerrel érintkező részeket fertőtlenítsd. A hőmérő tűjét alkoholos kendővel töröld át.

Biztonsági korlát. A forrásban lévő víz égési sérülést okozhat. Az edényt stabilan helyezd el, hőszigetelt kesztyűt használj. Az üveg hőmérő nem törhet; ma már digitális hőmérőt használj, a higanyos hőmérőt nem szabad élelmiszerüzemben használni (ellenőrizendő: higanyos hőmérő tiltása).

15.3.7.1 Ellenőrző lista (mérési eljárás)

  1. Mérleg. Kapcsold be a mérleget, tárázd az üres tálat. Helyezd az etalont a tálra. Olvasd le az értéket. Jegyezd fel a mérési naplóba. Ha az eltérés nagyobb, mint az osztás (±1 osztás), a mérleget kivond a használatból.
  2. Jégpont. Készíts jég–víz keveréket. Helyezd bele a tűs hőmérőt. Várj 1–2 percet. Írd be a naplóba. Tűrés: ±0,5 °C (ellenőrizendő).
  3. Forráspont. Forralj vizet. Helyezd a hőmérőt a vízbe, ne érjen az edényhez. Jegyezd fel a légnyomást és a magasságot is. Hasonlítsd az elméleti forrásponthoz. Tűrés: ±1 °C (ellenőrizendő).
  4. Infravörös hőmérő. Mérj egy matt fekete felületet, majd ugyanazon felületet egy tűs hőmérővel. Hasonlítsd össze. Az eltérés a felület emissziójából adódhat.
  5. Refraktométer. Tegyél 1–2 csepp desztillált vizet a prizmára, csukd le, és állítsd 0 °Brix-re a kalibráló csavarral. Tisztítsd meg a felületet, majd cseppentsd a mérendő oldatot, és olvasd le. A minta hőmérséklete 20 °C legyen; ha nem, korrigálj a gyártói táblázat szerint.
  6. Dokumentálás. Minden ellenőrzés eredményét rögzítsd a napi mérési naplóban: dátum, eszköz azonosítója, mért érték, etalon érték, eltérés, korrekció, aláírás.

A mérési napló a HACCP-dokumentáció része, és a hatósági ellenőrzés kérheti.

15.3.8 Minőségellenőrzés

A mérőeszközök minőségét a következő jellemzőkkel értékeljük:

A mérleget és hőmérőt rendszeresen, legalább naponta egyszer, etalonnal vagy referenciaponttal ellenőrizni kell. A refraktométert a gyártó ajánlása szerint kalibráljuk, de legalább hetente (ellenőrizendő: gyakoriság). A nem megfelelő eszközt jelölni kell és ki kell vonni, amíg meg nem javítják.

15.3.9 Tipikus hibák és okaik

Hiba 1: A mérleg nem tárázott. A munkatárs az edény tömegét is beleméri, ezért minden anyagból kevesebb kerül a tésztába. Tünet: a tészta kemény, száraz, az adagok kisebbek. Ok: a tára gomb kihagyása. Megelőzés: minden mérés előtt ellenőrizd, hogy a kijelző nullán áll az üres edénnyel; tárázás után mérj.

Hiba 2: Hőmérő túl gyorsan merül forró anyagba. A digitális hőmérő érzékelője hirtelen melegedik, és nem tudja követni a hőmérsékletet; a leolvasás hibás. Tünet: a kijelző ugrál, majd irreálisan alacsony vagy magas értéket mutat. Ok: a hőmérő nem lett lassan előmelegítve. Megelőzés: a hőmérőt fokozatosan merítsd az anyagba, és várd meg, amíg a kijelző stabilizálódik.

Hiba 3: Infravörös hőmérő a temperálás egyetlen mérőeszközeként. Az infravörös hőmérő csak a felületet méri, a felület pedig gyorsabban hűl, mint a massza belseje. Tünet: a mért és a tényleges masszahőmérséklet 1–3 °C-kal eltér. Ok: csak felületi mérés; fényes fémfelületen (rozsdamentes edény, márvány) ráadásul a tükröződés is hibát okoz. Megelőzés: keverés után mérj, és kontakt hőmérővel ellenőrizd a masszát (ellenőrizendő: műszeradatlap, emissziós tényező).

Hiba 4: Refraktométer nem tiszta. A prizmán maradt cukormaradék miatt a törésmutatót hamisan mért. Tünet: a leolvasott Brix-érték túl magas vagy nem reprodukálható. Ok: nem mosott, nem kalibrált műszer. Megelőzés: minden mérés után azonnal tisztítsd meg a prizmát, és kalibrálj desztillált vízzel.

15.3.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászda a nyári szezonban nagyobb mennyiségű fagylaltkeveréket készített. A hűtő hőmérőjét hosszabb ideje nem ellenőrizték. A hatósági ellenőrzés során kiderült, hogy a hűtő beépített hőmérője 4 °C-ot mutatott, de a hitelesített referencia-hőmérő 8 °C-ot mért. A hűtő hőmérséklete tehát a kritikus határ felett volt, a benne tárolt tejszínes keverék mikrobiális kockázatot jelenthetett. A hatóság kötelezte az üzletet a hűtő javíttatására, a keverék kiselejtezésére, és a hőmérséklet-mérő eszközök kalibrálási rendjének kialakítására. A tanulság: a beépített hőmérők kijelzője nem mindig megbízható; rendszeres, független hiteles hőmérővel történő összehasonlítás szükséges.

15.3.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A tárázás után a mérleg az edény tömegét is mutatja. (Indoklás.)
  2. Egy hőmérő jégkásában 2 °C-ot mutat. Használhatjuk-e kritikus mérésre? Miért?
  3. Milyen hőmérőt választanál cukorfőzéshez, és miért nem infravörös hőmérőt?
  4. A refraktométert 20 °C-on kell használni. Mit kell tenni, ha a minta 28 °C-os?
  5. Mi a különbség a méréshatár és az osztás között?
  6. Miért kell etalonnal ellenőrizni a mérleget naponta?

A válaszok a ### Megoldások elején találhatók.

15.3.12 Feladatok

1. feladat (A). Definiáld röviden a tárázás fogalmát, és mondd el, miért fontos a cukrászati méréseknél.

2. feladat (A). Egy digitális mérleg 1 kg-os etalonnal mérve 1004 g-ot mutat. Mekkora a relatív hiba százalékban? Ha ezen a mérlegen 300 g lisztet mérünk, mennyi a tényleges tömeg, ha a hiba arányos?

3. feladat (B). Egy tűs hőmérő forrásban lévő vízben (tengerszinten, 100,0 °C elméleti forráspont) 101,5 °C-ot mutat. Mekkora a korrekció? Ha ugyanez a hőmérő 60 °C-ot mutat egy krémben, milyen a valós hőmérséklet?

4. feladat (B). Egy mérleg 500 g-os etalonnál 495 g-ot mutat, 1 kg-os etalonnál 990 g-ot mutat, 2 kg-os etalonnál 1980 g-ot mutat. a) Határozd meg a mért értékek relatív hibáját mindhárom pontban! b) Jellemezd, hogy a mérleg hibája arányos-e vagy állandó-e! c) Használható-e ez a mérleg 250 g-os méréshez, ha a megengedett hiba legfeljebb 1 %?

5. feladat (C). Egy panna cotta receptje 1 liter tejszínhez 12 g zselatint ír. A mérleg 10 %-kal kevesebbet mutat a valósnál. Hány gramm zselatint mér a munkatárs, ha a kijelzőn 12 g-ot lát? Milyen következménye lesz a késztermékre? Hogyan lehet kivédeni a hibát?

6. feladat (D). Gyakorlati feladat. Végezd el otthon vagy tanműhelyben a következő ellenőrzéseket: a) Mérleg ellenőrzése etalonnal vagy ismert tömeggel. b) Hőmérő ellenőrzése jégkásában és forrásban lévő vízben. c) Refraktométer kalibrálása desztillált vízzel (ha van elérhető műszer). Tölts ki egy egyszerű mérési naplót a mért értékekkel, az eltérésekkel és a korrekciókkal. Értékeld, hogy az eszközök alkalmasak-e a cukrászati gyakorlatra.

15.3.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Tárázás után a kijelző nullát mutat az edénnyel együtt, tehát az edény tömegét kivontuk; csak az anyag tömegét olvassuk le.
  2. Nem használhatjuk kritikus mérésre, mert 2 °C eltérés a jégponton (0 °C helyett) túl nagy, a hőmérő rendszeres hibát mutat. Ki kell vonni és kalibrálni.
  3. Cukorfőzéshez cukorhőmérőt (tűs vagy merülő) választunk, mert a magas hőmérsékletű, viszkózus massza belső hőmérsékletét kell mérni. Az infravörös hőmérő csak a felületet méri, és a fényes, habos felület hamis értéket adhat.
  4. Ha a minta hőmérséklete 28 °C, a refraktométer leolvasott Brix-értékét korrigálni kell a gyártói hőmérséklet-korrekciós táblázat szerint, vagy a mintát 20 °C-ra kell visszahűteni/melegíteni a mérés előtt.
  5. A méréshatár a maximálisan mérhető érték, az osztás a legkisebb leolvasható változás. Például 5 kg / 1 g.
  6. Az etalonnal való napi ellenőrzés felfedi a mérleg esetleges eltolódását vagy meghibásodását, így elkerülhetők a rossz adagolásból eredő technológiai és gazdasági hibák, és teljesül a HACCP-előírás.

Feladatok megoldásai

1. feladat (A). A tárázás az edény tömegének levonása a mérésből úgy, hogy az üres edényt a mérlegre helyezve a kijelzőt nullára állítjuk. Ezután a mért anyag tömegét közvetlenül leolvassuk. A cukrászatban ezzel elkerüljük, hogy az edény tömegét az anyaghoz számoljuk, és pontosan tartjuk a receptúrát.

2. feladat (A). A relatív hiba:
h=mért−valósvalós=1004g−1000g1000g=0,004=0,4%.h = \frac{\text{mért} - \text{valós}}{\text{valós}} = \frac{1004\,\text{g} - 1000\,\text{g}}{1000\,\text{g}} = 0{,}004 = 0{,}4\,\%.
A mérleg 0,4 %-kal többet mutat. Ha 300 g lisztet mérünk, a valós tömeg:
mvalós=mért1+h=300g1,004≈298,8g.m_{\text{valós}} = \frac{\text{mért}}{1 + h} = \frac{300\,\text{g}}{1{,}004} \approx 298{,}8\,\text{g}.
Tehát 300 g kijelzésnél valójában 298,8 g van.

3. feladat (B). A korrekció:
k=elméleti−mért=100,0∘C−101,5∘C=−1,5∘C.k = \text{elméleti} - \text{mért} = 100{,}0\,{}^{\circ}\text{C} - 101{,}5\,{}^{\circ}\text{C} = -1{,}5\,{}^{\circ}\text{C}.
A hőmérő tehát 1,5 °C-kal többet mutat. Ha 60 °C-ot mutat, a valós hőmérséklet:
tvalós=60∘C+(−1,5∘C)=58,5∘C.t_{\text{valós}} = 60\,{}^{\circ}\text{C} + (-1{,}5\,{}^{\circ}\text{C}) = 58{,}5\,{}^{\circ}\text{C}.

4. feladat (B).
a) Relatív hibák:
- 500 g-nál: (495−500)/500=−0,01=−1%(495-500)/500 = -0{,}01 = -1\,\%
- 1000 g-nál: (990−1000)/1000=−0,01=−1%(990-1000)/1000 = -0{,}01 = -1\,\%
- 2000 g-nál: (1980−2000)/2000=−0,01=−1%(1980-2000)/2000 = -0{,}01 = -1\,\%
b) A hiba mindhárom ponton -1 %, tehát arányos, nem állandó.
c) A 250 g-os mérésnél a várható hiba -1 %, azaz a mért érték 250 g × 0,99 = 247,5 g. A hiba éppen 1 %, a feladat saját, 1%-os határán van; a mérleg formálisan még megfelel, de nem hagy tartalékot, ezért a gyakorlatban javíttatni, kalibráltatni kell.

5. feladat (C). Ha a mérleg 10 %-kal kevesebbet mutat, és a kijelző 12 g-ot mutat, akkor a valós tömeg:
mvalós=12g0,9=13,33g.m_{\text{valós}} = \frac{12\,\text{g}}{0{,}9} = 13{,}33\,\text{g}.
A munkatárs valójában 13,33 g zselatint mér, ami 11%-kal több a receptnél. A panna cotta túl kemény, gumiszerű lesz. A hiba kivédése: a mérleget etalonnal ellenőrizni kell naponta, és a zselatint is hiteles, finom mérlegen kell adagolni.

6. feladat (D). A gyakorlati feladat értékelési szempontjai: a mérési napló kitöltöttsége, a mért értékek és a számított eltérések pontossága, a következtetések (alkalmas-e az eszköz), a higiéniai és biztonsági szabályok betartása. Várt eredmény: a mérleg eltérése az etalonon a tűrésen (±1 osztás) belül, a hőmérő jégponton 0 ± 0,5 °C, forrásponton az aktuális elméleti érték ±1 °C, a refraktométer 0 °Brix desztillált víznél. Ha ezek nem teljesülnek, az eszközt ki kell vonni.

15.3.14 Rövid összefoglaló

A cukrászatban minden mérés alapja a megfelelő eszköz kiválasztása, a pontos tárázás és a rendszeres ellenőrzés. A mérlegek jellemzője a méréshatár és az osztás; a tárázás kivonja az edény tömegét. A mérleget naponta etalonnal kell ellenőrizni, az eltérést naplózni. A hőmérőket kétpontos kalibrálással ellenőrizzük: jégkásában 0 °C, forrásban lévő vízben a tengerszinttől függő elméleti forráspont. A tűs maghőmérőt anyagok belsejébe, a cukorhőmérőt magas hőmérsékletű masszába, az infravörös hőmérőt csak felületre használjuk. A refraktométert 20 °C-on, desztillált vízzel 0 °Brix-re kalibráljuk; a mintát is temperálni kell. A pH-mérőt pufferoldatokkal kalibráljuk. A mérési napló a HACCP-dokumentáció része. Továbbvitt eredmény. A pontos mérés szabályait – tárázás, méréshatár, kalibrálás, korrekciós tényező – használjuk a gépek és berendezések biztonságos használatánál Gépek és berendezések biztonságos használata, az anyaghányad-számításnál Receptúra és anyaghányad: nagyítás, kicsinyítés, szorzószám, a cukorfőzés hőmérséklet-ellenőrzésénél A cukorfőzés alapjai: nyersanyagok, tisztaság, kristályosodás megelőzése és a csokoládé temperálásánál A csokoládé temperálása: kristályszerkezet és temperálási görbe.

15.3.15 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a méréstechnika és a cukrászati gyakorlat általános elveire épít. A mérlegek hitelesítési kötelezettségét, a kalibrálás gyakoriságát, a hőmérő tűréshatárait (jégpont, forráspont), az infravörös hőmérő emissziós hibáit, a refraktométer hőmérséklet-korrekciós tényezőjét, a pH-mérő pufferoldatainak értékeit és a forráspont magasságtól függő pontos értékeit a hatályos jogszabályok és a műszergyártói adatlapok szerint ellenőrizendő. A higanyos hőmérők tiltását az élelmiszer-higiéniai előírások tartalmazzák. A mérési napló HACCP-dokumentációba való beillesztését a 852/2004/EK rendelet és a NÉBIH útmutatói alapján kell pontosítani.