8.3 Cukorszirupok sűrűsége: Baumé-fok, refraktometria és Brix

8.3.1 Motiváció

Egy cukrászüzemben a reggeli előkészítéskor a fagylaltgéphez 30 °Brix-es sorbetkeveréket kell készíteni (a gyakorlatban az ilyen kész keverék jellemzően kb. 25–32 °Brix; jelölve). A recept pontosan 1000 g keveréket ír elő. Ha a keverék hígabb, a fagylaltkeverékben csökken a szárazanyag- és cukortartalom, ezért a fagylalt fagyáspontja, édessége és állaga is eltér a megszokottól. Ha sűrűbb, a keverék túl édes és túl lágy maradhat. A cukrász ezért nem „szemre” keveri a cukrot és a vizet, hanem méri a koncentrációt: refraktométerrel vagy sűrűségmérővel. Ugyanez a mérés kell a piskóta áztatásához, a kandírozáshoz és a sorbetsziruphoz is.

8.3.2 Szemléletes kép

Képzelj el két átlátszó edényt. Az egyikben híg, a másikban sűrű cukoroldat van. Egy úszó sűrűségmérő a sűrűbb oldatban magasabban úszik, mert a súlyával egyenlő felhajtóerőhöz kevesebb folyadékot kell kiszorítania. Egy refraktométer prizmájára cseppentett sűrűbb oldatban a fény jobban megtörik, ezért a műszer skáláján a világos–sötét határvonal magasabb értéket mutat. A sűrűségmérő tehát azt használja ki, hogy a sűrűbb folyadékból kevesebbet kell kiszorítania, a refraktométer a fénytörést használja arra, hogy ugyanazt a kérdést válaszolja meg: hány tömegszázalék cukor van az oldatban?

8.3.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. Tömegszázalék. Egy oldat tömegszázalékos koncentrációja megadja, hogy az oldott anyag tömege hány százaléka a teljes oldat tömegének:

p=moldott anyagmoldat×100%.p = \frac{m_{\text{oldott anyag}}}{m_{\text{oldat}}} \times 100\,\%.

Cukoroldatnál:

pcukor=mcukormcukor+mvíz×100%.p_{\text{cukor}} = \frac{m_{\text{cukor}}}{m_{\text{cukor}} + m_{\text{víz}}} \times 100\,\%.

A képletben minden tömeg grammban vagy kilogrammban szerepelhet, de a számlálóban és a nevezőben azonos mértékegységet kell használni.

Példa. Ha 300 g cukrot feloldunk 700 g vízben, az oldat tömege 1000 g. A cukortartalom:

p=300g1000g×100%=30%.p = \frac{300\,\text{g}}{1000\,\text{g}} \times 100\,\% = 30\,\%.

Definíció. °Brix. A Brix-fok (°Brix) a cukoroldat koncentrációjának gyakorlati mértékegysége. A tiszta vizes szacharóz-oldatra 20 °C-on gyakorlatilag megegyezik a tömegszázalékkal:

1∘Brix≈1g szacharóz/100g oldat.1\,{}^{\circ}\text{Brix} \approx 1\,\text{g szacharóz} / 100\,\text{g oldat}.

A pontos kapcsolat függ a hőmérséklettől, a cukorfajtától és az egyéb oldott anyagoktól. Az üzemi gyakorlatban a refraktométer Brix-skáláját használjuk, mert gyors, kis mintát igényel, és a készülék közvetlenül Brix-értéket mutat.

Definíció. Refraktometria. A refraktometria a folyadék törésmutatójának mérése. Minél több oldott anyag van a folyadékban, a fénytörés általában annál nagyobb. A cukrászati refraktométer a törésmutatót közvetlenül Brix-skálára vetíti.

Definíció. Sűrűségmérő. A sűrűségmérő egy úszó, zárt üvegeszköz, amelynek alján nehezék van. A folyadékba merítve annál magasabban úszik, minél sűrűbb a folyadék. A skálát g/ml, °Brix vagy Baumé-fok szerint kalibrálják.

Definíció. Baumé-fok. A Baumé-fok (°Bé) régi gyakorlati sűrűségi egység. A cukrászatban korábban sűrűségmérőkkel mérték. Nem lineáris kapcsolatban van a tömegszázalékkal, ezért ma már ritkábban használjuk. Tájékoztató átszámítás nehéz folyadékokra, 15 °C-on mért sűrűségből (ellenőrizendő: a pontos definíció forrástáblázata):

∘Bé≈145(ρ−1)ρ,^{\circ}\text{Bé} \approx \frac{145(\rho - 1)}{\rho},

ahol ρ\rho az oldat sűrűsége g/ml-ben. A gyakorlatban gyártói táblázatot vagy digitális műszert használjunk.

Szabály. Brix-mérés hőmérséklete. A Brix-skála és a sűrűségmérő hiteles értéke általában 20 °C-ra vonatkozik. Ha a minta melegebb vagy hidegebb, az érték eltér. A digitális refraktométerek egy része automatikus hőmérséklet-kompenzációval rendelkezik (ellenőrizendő: gyártói adatlap). Kézi sűrűségmérőnél a mintát temperálni kell, vagy hőmérséklet-korrekciós táblázatot kell használni.

8.3.4 Technológia lépésenként: szirupkészítés és mérés

8.3.4.1 Szirup készítése adott Brix-értékre

  1. Mérés. Mérjük ki a cukrot és a vizet gramm pontossággal. A receptúrában mindig tömegarányok szerepeljenek, mert a Brix tömegszázalék.
  2. Oldás. A vízhez fokozatosan adjuk a cukrot, kevergetve. Hideg vízben a cukor lassabban oldódik, melegítéssel gyorsítható. Áztatósziruphoz általában nem kell forralni, elegendő 50–70 °C-ra melegíteni (ellenőrizendő: üzemi receptúra).
  3. Teljes oldódás ellenőrzése. Az edény alján, sarkában ne maradjon kristály. Az oldat legyen átlátszó.
  4. Szűrés, ha szükséges. Ha hab vagy szennyeződés jelenik meg, tiszta szűrőn vagy sűrű szitán átszűrjük.
  5. Hűtés és mérés. A mintát 20 °C közelébe hűtjük, vagy a műszer hőmérséklet-kompenzációját használjuk. Ezután mérünk refraktométerrel vagy sűrűségmérővel.
  6. Korrekció. Ha a mért Brix alacsonyabb, számított mennyiségű tömény szirupot vagy cukrot adunk hozzá. Ha magasabb, számított mennyiségű vizet adunk hozzá.

8.3.4.2 Refraktométer használata

  1. Ellenőrzés és kalibrálás. Cseppentsünk desztillált vagy ioncserélt vizet a prizmára. Tiszta víznél 0 °Brix-et kell mutatnia 20 °C-on. Az eltérést a készülék kalibráló csavarjával állítsuk be (a típus szerint).
  2. Tisztítás. A prizmát minden mérés előtt és után puha, nedves, szöszmentes kendővel tisztítsuk meg, majd szárazra töröljük. A cukor kikristályosodva karcot okozhat.
  3. Mintavétel. Tiszta cseppentővel vagy kanállal egy cseppnyi mintát helyezünk a prizmára, ügyelve arra, hogy buborék ne legyen benne.
  4. Zárás és leolvasás. A fedőlapot óvatosan rázárjuk, a készüléket fény felé fordítjuk, és a látómezőben a világos–sötét határvonalat a skálán olvassuk le.
  5. Hőmérséklet. Ha a minta hőmérséklete nem 20 °C, a gyártói táblázat vagy a készülék automatikus kompenzációja alapján korrigáljunk (ellenőrizendő: gyártói utasítás).
  6. Tisztítás és tárolás. A prizmát azonnal megtisztítjuk, mert a rászáradt cukoroldat nehezen eltávolítható.

8.3.4.3 Sűrűségmérő használata

  1. A mintát tiszta, függőlegesen állítható mérőhengerbe töltjük.
  2. A sűrűségmérőt óvatosan engedjük a folyadékba, és várjuk meg, amíg szabadon úszik, és nem érinti a henger falát.
  3. A leolvasást a folyadék felszínének szintjénél végezzük, a meniszkusz alsó vagy felső széle szerint, ahogy a műszer leírása előírja.
  4. A minta hőmérsékletét is mérjük, és szükség esetén korrigáljunk.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Mérőhengerben szabadon úszó sűrűségmérő; a kinagyított részleten a szem a folyadékszint magasságában olvas le a meniszkusznál, egy áthúzott szem felülről, ferdén néz.
A sűrűségmérő (Baumé-mérő) használata: (a) szabadon úszó mérő a mérőhengerben, hőmérővel; (b) a meniszkusz leolvasása szemmagasságban (helyes) és felülről, ferdén (hibás). Sematikus rajz.

Az ábra (a) része a mérőhengert (1), a súlyozott úszótestű, skálás szárú sűrűségmérőt (2), a falig érő hézagot (3) és a hőmérőt (4) mutatja. A (b) kinagyított részleten a folyadékfelszín a szár mellett felkúszik (meniszkusz, 5); a helyes leolvasásnál a szem a folyadékszint magasságában van (6), felülről, ferdén nézve a leolvasott érték 1–2 fokkal eltér (7). A HTML-kiadásban a lépések (töltés, hőmérséklet, beengedés, leolvasás helyesen és hibásan) egyenként lejátszhatók.

8.3.5 Számítási alapok: keverési egyenlet

Összefüggés. Két cukoroldat vagy cukor és víz keverésekor a tömeg és az oldott anyag tömege is megmarad. Ezért:

m1p1+m2p2=(m1+m2)p3,m_1 p_1 + m_2 p_2 = (m_1 + m_2) p_3,

ahol: - m1m_1, m2m_2 a kiindulási anyagok tömege (g vagy kg), - p1p_1, p2p_2 a kiindulási anyagok koncentrációja (tömeg%, gyakorlatilag °Brix), - p3p_3 a keverék kívánt koncentrációja.

A tiszta víz koncentrációja p=0%p = 0\,\%, a kristálycukoré p=100%p = 100\,\%.

Szabály. Hígítás. Ha egy p1p_1 Brix-es szirupot vízzel hígítunk, a szükséges víz tömege:

mvíz=m1(p1−p3)p3.m_{\text{víz}} = \frac{m_1(p_1 - p_3)}{p_3}.

Szabály. Töményítés cukorral. Ha egy p1p_1 Brix-es oldatot kristálycukorral töményítünk, a szükséges cukor tömege:

mcukor=m1(p3−p1)100−p3.m_{\text{cukor}} = \frac{m_1(p_3 - p_1)}{100 - p_3}.

A képletek levezetése a keverési egyenletből következik, ahol a másik anyag koncentrációja 0 vagy 100 %.

8.3.6 Kidolgozott számítási példák

1. példa. Adott Brix-értékű szirup összeállítása. Készítsünk 1500 g 30 °Brix-es áztatószirupot.

A cukor tömege:

mcukor=p100×moldat=30100×1500g=450g.m_{\text{cukor}} = \frac{p}{100} \times m_{\text{oldat}} = \frac{30}{100} \times 1500\,\text{g} = 450\,\text{g}.

A víz tömege:

mvíz=1500g−450g=1050g.m_{\text{víz}} = 1500\,\text{g} - 450\,\text{g} = 1050\,\text{g}.

Ellenőrzés: 450+1050=1500g450 + 1050 = 1500\,\text{g}, és 450/1500=0,30=30%450/1500 = 0{,}30 = 30\,\%. ∎

2. példa. Hígítás. Van 800 g 70 °Brix-es törzsoldatunk. Hány gramm vizet adjunk hozzá, hogy 25 °Brix-es szirupot kapjunk?

mvíz=m1(p1−p3)p3=800g(70−25)25=800×4525g=1440g.m_{\text{víz}} = \frac{m_1(p_1 - p_3)}{p_3} = \frac{800\,\text{g}(70 - 25)}{25} = \frac{800 \times 45}{25}\,\text{g} = 1440\,\text{g}.

Ellenőrzés: az összes oldat 800+1440=2240g800 + 1440 = 2240\,\text{g}. A cukor tömege a kiindulási oldatban 800×0,70=560g800 \times 0{,}70 = 560\,\text{g}. A keverék koncentrációja 560/2240=0,25=25%560/2240 = 0{,}25 = 25\,\%. ∎

3. példa. Töményítés cukorral. Tegyük fel, hogy 600 g 20 °Brix-es oldatból 50 °Brix-es szirupot akarunk készíteni. Mennyi kristálycukrot keverjünk hozzá?

mcukor=m1(p3−p1)100−p3=600g(50−20)100−50=600×3050g=360g.m_{\text{cukor}} = \frac{m_1(p_3 - p_1)}{100 - p_3} = \frac{600\,\text{g}(50 - 20)}{100 - 50} = \frac{600 \times 30}{50}\,\text{g} = 360\,\text{g}.

Ellenőrzés: az összes oldat 600+360=960g600 + 360 = 960\,\text{g}. A kiindulási oldatban lévő cukor 600×0,20=120g600 \times 0{,}20 = 120\,\text{g}. Az összes cukor 120+360=480g120 + 360 = 480\,\text{g}. A keverék koncentrációja 480/960=0,50=50%480/960 = 0{,}50 = 50\,\%. ∎

8.3.7 Gyakorlati szirupok a cukrászatban

A következő értékek tanulási példák, az üzemi receptúra és a termékcsoport szerint eltérhetnek (ellenőrizendő: saját receptúra, gyártói útmutató).

Szirupfelhasználás Jellemző Brix-érték (°Brix) Gyakorlati megjegyzés
Áztatószirup piskótához 20–30 Híg, jól eloszló; ízesíthető kávéval, likőrrel, gyümölccsel
Sorbetkeverék (szirup + gyümölcs), kész keverék 25–32 A fagylaltgépbe kerülő kész keverék (jelölve; ellenőrizendő: receptúra)
Kandírozószirup 70–75 Gyümölcskandírozáshoz, magasabb hőfokon
Törzs- vagy tömény szirup (pl. sorbet-/fagylalt-alapszirup) 50–80 Hígítva további szirupok és sorbetkeverékek készítésére (jelölve; ellenőrizendő)

Továbbvitt eredmény. A fenti keverési egyenlet és a Brix-számítás visszatér a későbbi alfejezetekben. Az Italok: bor, sör, szeszes italok, párlatok és alkoholmentes italok résznél a szirupoldatok hígítását, a Mérés a cukrászatban: mérlegek, hőmérők, refraktométer résznél a műszerhasználatot, a A cukorfőzés alapjai: nyersanyagok, tisztaság, kristályosodás megelőzése résznél a cukorkoncentráció és a forráspont kapcsolatát, a Hőkezelés, vastagcukorban és alkoholban tartósítás résznél a kandírozószirup összeállítását használjuk.

8.3.8 Gyakorlati útmutató

Cél. Készítsünk 1000 g 30 °Brix-es áztatószirupot, és ellenőrizzük refraktométerrel és sűrűségmérővel.

Eszközök és anyagok. Digitális mérleg, főzőedény, hőálló keverőkanál, hőmérő, digitális vagy kézi refraktométer, sűrűségmérő 0–50 °Brix skálával, 250 ml-es mérőhenger, cseppentő, tiszta szűrő, kristálycukor, víz, desztillált víz a kalibráláshoz, címke.

Higiéniai munkakezdés. Munkaruha, hajháló, ékszer le, kézmosás. Az edények, a mérőeszközök és a munkafelület legyenek tiszták és szárazak. A refraktométer prizmáját használat előtt tisztítsuk meg.

Biztonsági korlát. A meleg szirup égési sérülést okozhat. A főzőedényt stabilan helyezzük el, a fogantyú ne lógjon ki a tűzhely peremén. A gépi művelet tanműhelyi vagy üzemi környezetben, oktatás után és felügyelet mellett végezhető; otthon háztartási eszközökkel, kis adagban gyakorolj.

Technológiai lap.

  1. Termék neve: 30 °Brix-es áztatószirup.
  2. Alapmennyiség: 1000 g.
Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Kristálycukor 300 Szacharóz
Víz 700 Tiszta ivóvíz
Összesen 1000 Célérték: 30 °Brix
  1. Műveleti sorrend.
    1. Mérjük ki a vizet, és öntsük a főzőedénybe.
    2. Melegítsük a vizet 50–70 °C-ra (ellenőrizendő: üzemi gyakorlat).
    3. Kevergetés közben fokozatosan adjuk hozzá a kristálycukrot.
    4. Keverjük addig, amíg az oldat teljesen átlátszó lesz, és az edény alján nincs kristály.
    5. Szűrjük le, ha szükséges.
    6. Hűtsük a mintát 20 °C közelébe, vagy használjunk hőmérséklet-kompenzált refraktométert.
    7. Mérjük meg a Brix-értéket refraktométerrel, és ellenőrizzük sűrűségmérővel.
    8. Ha eltérés van, korrigáljunk: alacsonyabb Brix esetén adjunk hozzá a számított mennyiségű cukrot, magasabb Brix esetén számított mennyiségű vizet, majd keverjük át és mérjünk újra.
    9. Hűtsük le, töltsük tiszta, zárható edénybe, címkézzük fel a készítés dátumával és a Brix-értékkel.
  2. Kritikus pontok. A szirupot tiszta edénybe, hűtve tároljuk, és a felhasználásig fedve tartsuk. A magas cukortartalom lassítja a mikrobaszaporodást, de a híg szirupokat hűtés nélkül nem szabad órákig állni hagyni. Ha a szirupot más termékbe dolgozzuk, a készítési dátumot dokumentáljuk.
  3. Allergének. Nincs a 14 jelölendő allergéncsoportból, ha csak cukor és víz szerepel. Ha aromát, gyümölcslevet vagy alkoholt adunk hozzá, az adott összetevő allergén- és címkeadatlapját ellenőrizni kell.
  4. Minőségi jellemzők. Átlátszó, színtelen vagy enyhén sárgás folyadék; édes, tiszta íz; 30 ± 1 °Brix a tűréshatáron belül (ellenőrizendő: üzemi tűrés); idegen anyag, hab, kristály nem látható.
  5. Tárolás, eltarthatóság. Hűtve, zárható edényben, a felhasználás gyakoriságától függően néhány nap (ellenőrizendő: üzemi gyakorlat). Használat előtt keverjük fel, és mérjük újra a Brix-értéket, ha párolgás vagy hűtőben tárolás történt.

8.3.9 Minőségellenőrzés

A kész szirupot először érzékszervileg ellenőrizzük. Nézzük meg: átlátszó-e, nincs-e kristály, hab, lebegő szennyeződés. Szagoljuk meg: tiszta, édes szag legyen, ne legyen savanykás, erjedt vagy dohos. Kóstoljuk meg: az édesség feleljen meg a tervezett Brix-értéknek. Ezután mérjünk:

A tömegellenőrzéshez mérjük le a kész szirup tömegét, és hasonlítsuk össze a receptúra szerinti bruttó tömeggel. A melegítés során kis párolgási veszteség előfordulhat, ezért szükség esetén pótoljuk az elpárolgott vizet, majd újra keverjük és mérjünk.

8.3.10 Tipikus hibák és okaik

Tünet Lehetséges ok Megelőzés / javítás
A szirup kristályos, opálos Az edény falán maradt kristályok visszakerültek; túltelített oldat; hiányzó keverés Nedves ecsettel mossuk le az edény falát; keverjük teljes feloldódásig; ne forraljuk feleslegesen
A mért Brix-érték túl alacsony vagy túl magas Nem temperált minta, hőmérséklet-kompenzáció hiánya; rosszul mért tömeg; nem teljes oldódás Hűtsük 20 °C-ra, vagy használjunk kompenzált műszert; mérjük gramm pontossággal; keverjük az oldatot
Sűrűségmérő leolvasási hiba Meniszkusz szintjét rosszul olvassuk; a műszer a henger falához tapad A hengert állítsuk függőlegesen; a leolvasást a folyadékfelszín szintjénél, a műszer leírása szerint végezzük
Hígítási számítási hiba Térfogatot használtak tömeg helyett Mindig tömegben számoljunk; ha térfogatból indulunk, sűrűséggel számítsuk át
A szirup tárolás közben megromlik Nem tiszta edény, fedetlen tárolás, túl hosszú szobahőmérséklet Töltsük tiszta, zárható edénybe, hűtsük, címkézzük, és a felhasználási időt tartsuk be

8.3.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy közepes cukrászüzem nyáron sorbetkeveréket készített. A recept 32 °Brix-es keveréket írt elő. A dolgozó a digitális refraktométert használta, de a mintát közvetlenül a meleg főzőedényből vette. A készülék automatikus hőmérséklet-kompenzációja nem működött, mert a minta hőmérséklete a gyártói tartományon kívül esett (ellenőrizendő: gyártói adatlap). A cukoroldat törésmutatója a hőmérséklet emelkedésével csökken, ezért a meleg minta a valósnál kisebb Brix-értéket mutat: a műszer 27 °Brix-et mutatott, miközben a kihűlt keverék már a célértéken volt. A dolgozó a hiányzó cukrot pótolta, így a kihűlt keverék valójában kb. 37 °Brix-es lett. A fagylaltkeverék ezért töményebb lett, a fagylalt túl lágy és túl édes lett, és gyorsan olvadt. A hibát a kész fagylalt érzékszervi és állagvizsgálatánál vették észre. A javítás után a műhelyben új szabályt vezettek be: a mintát mindig 20 °C közelébe hűtik, a refraktométert naponta kalibrálják desztillált vízzel, és a mérési naplóba beírják a minta hőmérsékletét is. A tanulság: a sűrűségmérés nem önmagában pontos, hanem csak akkor, ha a hőmérsékletet is kontrolláljuk.

8.3.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A 30 °Brix-es oldat azt jelenti, hogy 100 g oldatban 30 g cukor van 20 °C-on.
  2. Igaz vagy hamis? A Baumé-fok pontosan megegyezik a tömegszázalékkal, ezért ma is a legpontosabb mérőegység.
  3. Egy 1,0 kg-os, 60 °Brix-es oldathoz mennyi vizet kell adnunk, hogy 40 °Brix-es legyen?
  4. Mit mutat a refraktométer, ha a prizmára desztillált víz kerül 20 °C-on?
  5. Miért nem szabad a forró szirupot közvetlenül sűrűségmérővel mérni?

8.3.13 Feladatok

1. feladat (A). Határozza meg a tömegszázalék fogalmát, és írja fel a cukorkoncentráció képletét.

2. feladat (A). Számítsa ki, mennyi cukor és mennyi víz szükséges 500 g 20 °Brix-es szirup elkészítéséhez.

3. feladat (B). Van 1200 g 80 °Brix-es törzsoldat. Hány gramm vizet adjon hozzá, hogy 35 °Brix-es szirupot kapjon? Ellenőrizze az eredményt.

4. feladat (B). Készítsen 800 g 45 °Brix-es oldatot úgy, hogy egy 70 °Brix-es oldatot és vizet kever. Mennyi 70 °Brix-es oldatra és mennyi vízre van szükség?

5. feladat (C). Hiba elemzése. Egy tanuló 30 °Brix-es szirupot akar készíteni, de a mérésnél 25 °Brix-et kap. Sorolja fel a lehetséges okokat, és írja le, hogyan javítaná a szirupot. Számolja ki, mennyi cukrot kell hozzáadni 1000 g 25 °Brix-es oldathoz, hogy 30 °Brix-es legyen.

6. feladat (D). Gyakorlati feladat. Készítsen el 1000 g 30 °Brix-es áztatószirupot a gyakorlati útmutató alapján. Mérje refraktométerrel és sűrűségmérővel, dokumentálja a mért értékeket, és értékelje a terméket a minőségellenőrzési szempontok szerint.

8.3.14 Megoldások

8.3.14.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A Brix-skála gyakorlatilag a tömegszázalékot mutatja tiszta szacharóz-oldatnál.
  2. Hamis. A Baumé-fok régi sűrűségi egység, nem lineárisan felel meg a tömegszázaléknak.
  3. m1=1000gm_1 = 1000\,\text{g}, p1=60%p_1 = 60\,\%, p3=40%p_3 = 40\,\%. mvíz=1000(60−40)/40=500gm_{\text{víz}} = 1000(60-40)/40 = 500\,\text{g}. Ellenőrzés: 60%×1000=60060\,\% \times 1000 = 600 g cukor; az új oldat tömege 1500g1500\,\text{g}; 600/1500=40%600/1500 = 40\,\%.
  4. Tiszta desztillált víznél 0 °Brix-et kell mutatnia 20 °C-on.
  5. A magas hőmérséklet miatt a sűrűségmérő skálája hibás értéket mutatna, és a forró üveg hőhatástól is eltörhet; a minta hőmérsékletét 20 °C közelébe kell hozni.

8.3.14.2 Feladatok megoldásai

1. feladat. A tömegszázalékos koncentráció az oldott anyag tömegének és a teljes oldat tömegének aránya, százalékban kifejezve. Cukoroldatnál:

pcukor=mcukormoldat×100%.p_{\text{cukor}} = \frac{m_{\text{cukor}}}{m_{\text{oldat}}} \times 100\,\%.

2. feladat. Adott: moldat=500gm_{\text{oldat}} = 500\,\text{g}, p=20%p = 20\,\%.

mcukor=0,20×500g=100g.m_{\text{cukor}} = 0{,}20 \times 500\,\text{g} = 100\,\text{g}.

mvíz=500g−100g=400g.m_{\text{víz}} = 500\,\text{g} - 100\,\text{g} = 400\,\text{g}.

Ellenőrzés: 100/500=20%100/500 = 20\,\%. ∎

3. feladat. Adott: m1=1200gm_1 = 1200\,\text{g}, p1=80%p_1 = 80\,\%, p3=35%p_3 = 35\,\%.

mvíz=1200g(80−35)35=1200×4535≈1542,9g.m_{\text{víz}} = \frac{1200\,\text{g}(80 - 35)}{35} = \frac{1200 \times 45}{35} \approx 1542{,}9\,\text{g}.

Gyakorlati kerekítéssel 1543 g vizet adunk hozzá. Ellenőrzés: a kiindulási oldatban lévő cukor 1200×0,80=960g1200 \times 0{,}80 = 960\,\text{g}. Az új oldat tömege 1200+1543=2743g1200 + 1543 = 2743\,\text{g}. A koncentráció 960/2743≈0,350=35%960/2743 \approx 0{,}350 = 35\,\%. ∎

4. feladat. Legyen m1m_1 a 70 °Brix-es oldat tömege, m2m_2 a víz tömege. A cél: m1+m2=800gm_1 + m_2 = 800\,\text{g} és a keverék 45 °Brix-es.

A keverési egyenlet:

m1×70+m2×0=800×45.m_1 \times 70 + m_2 \times 0 = 800 \times 45.

Ebből 70m1=3600070 m_1 = 36\,000, tehát:

m1=3600070≈514,3g.m_1 = \frac{36\,000}{70} \approx 514{,}3\,\text{g}.

A víz tömege:

m2=800−514,3=285,7g.m_2 = 800 - 514{,}3 = 285{,}7\,\text{g}.

Ellenőrzés: a 70 °Brix-es oldatban lévő cukor 514,3×0,70≈360g514{,}3 \times 0{,}70 \approx 360\,\text{g}. Az oldat tömege 800 g, a koncentráció 360/800=0,45=45%360/800 = 0{,}45 = 45\,\%. ∎

5. feladat. Lehetséges okok: nem teljes oldódás, rosszul mért tömeg, meleg minta hőmérséklet-kompenzáció nélkül, kalibrálatlan refraktométer, sűrűségmérő leolvasási hiba. Javítás: keverjük az oldatot, hűtsük 20 °C-ra, ellenőrizzük a műszert desztillált vízzel, majd mérjünk újra. Ha az érték valóban 25 °Brix, cukrot kell hozzáadni. Adott: m1=1000gm_1 = 1000\,\text{g}, p1=25%p_1 = 25\,\%, p3=30%p_3 = 30\,\%.

mcukor=1000g(30−25)100−30=1000×570≈71,4g.m_{\text{cukor}} = \frac{1000\,\text{g}(30 - 25)}{100 - 30} = \frac{1000 \times 5}{70} \approx 71{,}4\,\text{g}.

Tehát kb. 71 g cukrot adunk hozzá, elkeverjük, majd újra mérünk. Ellenőrzés: az eredeti oldatban 250250 g cukor van, hozzáadunk 71,471{,}4 g-ot, az összes cukor 321,4321{,}4 g. Az új oldat tömege 1071,41071{,}4 g. A koncentráció 321,4/1071,4≈0,300=30%321{,}4/1071{,}4 \approx 0{,}300 = 30\,\%. ∎

6. feladat. A gyakorlati feladat értékelési szempontjai: a kimért tömegek pontossága (cukor 300 g, víz 700 g), a teljes oldódás elérése, a refraktométer és sűrűségmérő mérési eredménye 30 ± 1 °Brix, a minta hőmérsékletének kezelése, a tisztaság és a dokumentálás. A várt eredmény: átlátszó, 30 °Brix-es szirup, idegen anyag nélkül, megfelelő címkével.

8.3.15 Rövid összefoglaló

A cukoroldatok koncentrációját leggyakrabban tömegszázalékban vagy °Brix-ben adjuk meg. Tiszta vizes szacharóz-oldatnál 20 °C-on az 1 °Brix gyakorlatilag 1 g cukrot jelent 100 g oldatban. A refraktométer a törésmutatót méri, a sűrűségmérő a felhajtóerőt; mindkettőt kalibrálni és temperálni kell. A Baumé-fok régi gyakorlati sűrűségi egység, ma már ritkábban használjuk, átszámítása táblázattal történik. A szirupkészítés során a tömegarányokból számolunk: a keverési egyenlet m1p1+m2p2=(m1+m2)p3m_1 p_1 + m_2 p_2 = (m_1 + m_2) p_3. Hígításnál a szükséges víz tömege mvíz=m1(p1−p3)/p3m_{\text{víz}} = m_1(p_1 - p_3)/p_3, töményítésnél a szükséges cukor tömege mcukor=m1(p3−p1)/(100−p3)m_{\text{cukor}} = m_1(p_3 - p_1)/(100 - p_3). Az áztatószirup jellemzően 20–30 °Brix, a sorbetszirup 30–35 °Brix, a kandírozószirup 70–75 °Brix (ellenőrizendő: üzemi receptúra). A meleg szirup égési veszélyt jelent, ezért óvatosan kell dolgozni, és a műszereket tisztán, szárazon kell tartani.

8.3.16 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a cukoroldatok fizikai-kémiai alapjaira és az üzemi cukrászati gyakorlatra épít. A Brix-skála definíciója és a refraktometria elve szakkönyvi alap. A Baumé-fok átszámító képlete, a gyakorlati szirupok Brix-értékei, a hőmérséklet-kompenzáció tartománya, a tárolási idők és a mérési tűrések ellenőrizendők: a gyártói adatlapok, az aktuális üzemi receptúrák és a Magyar Élelmiszerkönyv, illetve a NÉBIH útmutatói alapján. A refraktométer és sűrűségmérő pontos kalibrálási előírásait a műszer gyártói leírása tartalmazza.