14.3 Cukrászati kényelmi anyagok

14.3.1 Motiváció

Egy cukrászüzemben a reggeli műszakban gyakran egyszerre kell előkészíteni a tortalapokat, krémeket, fagylaltot és a vitrinben lévő desszertek pótlását. Ha kevés a dolgozó, de a minőségnek is egyenletesnek kell lennie, a cukrász úgy dönthet, hogy bizonyos félkész termékeket kényelmi anyagból készít. A krémporból percek alatt csomómentes krém lesz, a fagylaltalapból előre beállított összetételű keverék, a tortazseléből fényes gyümölcsréteg. A kérdés azonban mindig ugyanaz: mit ad cserébe a kényelmi anyag, és mikor éri meg jobban a saját előállítás? Ebben az alfejezetben megtanulod, hogyan olvass le egy cukrászati kényelmi anyag adatlapját, hogyan számold át az adagolást, és hogyan hasonlítsd össze a kényelmi anyagot a saját gyártással.

14.3.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy polcot a cukrászüzemi szárazáru-raktárban. Egymás mellett porok, paszták, zselés alapok sorakoznak: vaníliás krémpor, kakaós pudingpor, habfixáló, tükörbevonó-por, egyszer használatos fagylaltalap, marcipán- és pisztáciapaszta. Minden dobozra az van írva: „készítsd el gyorsan, vízzel vagy tejjel”. A gyakorlott cukrász nem azt kérdezi, hogy „mit tud ez a termék?”, hanem azt, hogy „mi van benne, milyen allergént tartalmaz, mennyibe kerül adagonként, és valóban ugyanazt az ízt adja-e, mint a saját recept?”. Egy gyors fejszámolás is segít: ha a saját krém anyagköltsége kb. 1340 Ft 20 adagra, de 25 perc munka kell hozzá, a krémpor anyagköltsége kb. 2280 Ft, viszont csak 10 perc, a döntés nem automatikus. Ezt a példát a kalkulációban ki is számoljuk (tanulási árakkal).

14.3.3 Definíciók és csoportosítás

Definíció. A cukrászati kényelmi anyag olyan élelmiszeripari félkész vagy előkészített készítmény, amelyet a cukrászüzemben egyszerű műveletekkel – általában víz, tej vagy tejszín hozzáadásával, melegítéssel, habosítással vagy hűtéssel – lehet felhasználni. A kényelmi anyag helyettesíti a nyersanyagokból önállóan elkészítendő félkész termék egészét vagy egy részét. Nem tartoznak ide az egyszerű nyersanyagok, például a cukor, a liszt vagy a vaj.

A kényelmi anyagokat többféleképpen csoportosíthatjuk. Gyakorlati szempontból a legfontosabb a felhasználási terület szerinti csoportosítás.

Csoport Jellemző felhasználás Tipikus összetevők Megjegyzés
Krémpor, pudingpor főzött vagy hidegen elkevert krémek, töltelékek keményítő, cukor, tejpor vagy tejsavó, aromák, zselésítő, színezék elkészítés módja a csomagoláson van feltüntetve
Habfixáló, habalap tejszínhab, növényi hab stabilizálása cukor, módosított keményítő, zselatin vagy más zselésítő, emulgeálószer adagolás általában a hab tömegére százalékban
Tortazselé, tükörbevonó-por süteményeken fényes zseléréteg vagy bevonat cukor, zselésítő, sav, gyümölcs- vagy ízanyag, színezék melegíteni kell, majd melegen vagy langyosan felvinni
Fagylaltalap (base) fagylalt- vagy parfékeverék alapja cukor, glükóz, tejpor, tejzsír vagy növényi zsír, stabilizátor, emulgeálószer vízzel vagy tejjel kikeverve, érlelés után fagyasztható
Ízpaszták, pürék aromázás, színezés, gyümölcsös íz beállítása gyümölcs, cukor, gyümölcslé-koncentrátum, sav, aroma, sűrítőanyag koncentráltak, többnyire kis mennyiségben adagolják
Bevonó- és ganache-alapok csokoládés bevonatok, ganache-krémek kakaómassza, kakaóvaj, cukor, tejpor, emulgeálószer, aroma nem tévesztendő össze a valódi csokoládéval, ha az jelölés szerint nem csokoládé

14.3.4 A kényelmi anyag adatlapja és jelölése

Minden kényelmi anyagot gyártói adatlappal együtt kell beszerezni, vagy legalább a csomagoláson lévő jelölést kell pontosan ismerni. A cukrászüzemben az adatlapot a nyersanyag-nyilvántartás részeként célszerű megőrizni, hogy a hatósági ellenőrzéskor és az allergénkezelés során is bizonyítható legyen az összetétel.

Példa. Egy vaníliás krémpor fiktív, oktatási adatlapja.

Mező Tartalom
Megnevezés hidegen kikeverhető vaníliás krémpor
Összetevők cukor, módosított burgonyakeményítő, tejpor, dextróz, zselésítő (karragén), aroma, színezék (béta-karotin)
Allergének tejet tartalmaz
Adagolás 100 g por + 300 ml hideg tej (2–5 °C), gépi habosítás 3–5 perc
Kihozatal kb. 400 g krém
Tárolás száraz helyen, legfeljebb 20–25 °C-on (gyártói adatlap szerint), felbontás után lezárva
Eltarthatóság gyártói minőségmegőrzési idő szerint

A fenti adatok tanulási példák, a valódi adagolást mindig a gyártó adatlapja határozza meg (ellenőrizendő: gyártói adatlap).

Jogszabály. A kényelmi anyag is élelmiszer, ezért a Magyarországon forgalomba hozott termékeken az összetevőket csökkenő sorrendben kell feltüntetni. A 14 jelölendő allergéncsoportot (lásd a Allergének és intoleranciák: tájékoztatás és allergénkezelés a cukrászüzemben alfejezetet) mindig ki kell emelni, az adalékanyagokat pedig a funkciójukkal és a hivatalos E-számmal vagy megnevezéssel kell jelölni. Az adalékanyagok engedélyezettségét az 1333/2008/EK rendelet, az aromák használatát az 1334/2008/EK rendelet, a fogyasztói tájékoztatást az 1169/2011/EU rendelet és a kapcsolódó magyar előírások tartalmazzák (ellenőrizendő: aktuális szövegek és a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó részei).

A cukrász szempontjából az adatlap három sora a legkritikusabb: az allergének, az adagolás és a tárolás. Ha például egy vendég laktózérzékenységre hivatkozik, a tanulónak nem elég a krémporról tudni, hogy „tejpor van benne”; azt is tudnia kell, hogy a jelölésen a tej allergénként kiemelten szerepel-e, és hogy a késztermékben marad-e laktóztartalom.

14.3.5 A kényelmi anyag előnyei és hátrányai

A kényelmi anyag használata sok esetben ésszerű, de nem mindig. A döntéshez ismerni kell az előnyöket és a hátrányokat.

Előnyök:

Hátrányok:

Szabály. A cukrász akkor választhat kényelmi anyagot, ha a termék minősége a vendég számára elfogadható, az allergén és adalékanyag-jelölés a készterméken is megvalósítható, és a gazdaságossági számítás a teljes költségre (anyag, munkaidő, energia, eszközhasználat) számolva is indokolja. Hagyományőrző terméknél a kényelmi anyag helyettesítése csak akkor fogadható el, ha a termék megnevezése és tájékoztatása nem azt sugallja, hogy a hagyományos technológiával készült (ellenőrizendő: fogyasztói tájékoztatási gyakorlat).

14.3.6 Kalkuláció: saját előállítás és kényelmi anyag összevetése

14.3.6.1 1. számítás: krémpor adagjának átszámolása

Adott. Egy krémpor adatlapja szerint 100 g porhoz 300 ml hideg tej kell, a kihozatal pedig 400 g krém. Mennyi port és tejet mérjünk ki 12 adaghoz, ha egy adag 80 g krém?
Keresett. mporm_{\text{por}}, VtejV_{\text{tej}}.
Képlet. A kihozatal alapján 400 g krém 5 adagra elég, mert 400g÷80g/adag=5400\,\text{g} \div 80\,\text{g/adag}=5 adag.
Behelyettesítés.
mpor=12adag⋅100g5adag=12⋅20g=240g.m_{\text{por}} = 12\,\text{adag} \cdot \frac{100\,\text{g}}{5\,\text{adag}} = 12 \cdot 20\,\text{g} = 240\,\text{g}.
Vtej=12adag⋅300ml5adag=12⋅60ml=720ml.V_{\text{tej}} = 12\,\text{adag} \cdot \frac{300\,\text{ml}}{5\,\text{adag}} = 12 \cdot 60\,\text{ml} = 720\,\text{ml}.
Eredmény. 240 g por és 720 ml hideg tej szükséges.
Ellenőrzés. 240g+720ml⋅1,03g/ml≈240g+742g=982g240\,\text{g} + 720\,\text{ml}\cdot 1{,}03\,\text{g/ml} \approx 240\,\text{g} + 742\,\text{g} = 982\,\text{g} tömeg, amelyből 12 adag 960 g + kis tömegveszteség lehet; a konyhai gyakorlatban a tej sűrűségét 1 g/ml-nek véve 960 g-ot kapunk, a többlet a mérési pontosságból adódik.

14.3.6.2 2. kidolgozott példa: saját főzött vaníliakrém kontra krémpor

Helyzet. Egy cukrász 20 adag vaníliakrémet készít. Két lehetősége van: saját főzött sárgakrém vagy hidegen kikeverhető krémpor.

Saját főzött krém (20 adag, kb. 1670 g kész krém, adagonként kb. 80–85 g):

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Tej 1200 3,5 %-os
Cukor 240 kristálycukor
Tojássárgája 160 pasztőrözött tojássárgája
Étkezési keményítő 80 vaníliás
Vaj 80 hideg, darabolt
Vanília 1 paszta vagy kikapart rúd
Összesen 1761 a főzési veszteség (kb. 5%) után kb. 1670 g kész krém (1761⋅0,95≈1673g1761 \cdot 0{,}95 \approx 1673\,\text{g})

Krémpor (20 adag, 80 g/adag = 1600 g): a gyártó szerint 400 g krém kihozatalához 100 g por és 300 ml tej kell. 1600 g-hoz négyszeres mennyiség: 400 g por és 1200 ml tej.

Lépések.
1. Számítsuk ki a saját krém anyagköltségét. Tanulási árakkal számolva: tej 300 Ft/l, cukor 250 Ft/kg, tojássárgája 3000 Ft/kg (10 tojássárgája kb. 160 g; tanulási ár, ellenőrizendő: aktuális ár), keményítő 600 Ft/kg, vaj 3000 Ft/kg, vanília 150 Ft.
2. Anyagköltség saját krémre:
Ksaját=1,2l⋅300Ft/l+0,24kg⋅250Ft/kg+0,16kg⋅3000Ft/kg+0,08kg⋅600Ft/kg+0,08kg⋅3000Ft/kg+150Ft.K_{\text{saját}} = 1,2\,\text{l} \cdot 300\,\text{Ft/l} + 0,24\,\text{kg}\cdot 250\,\text{Ft/kg} + 0,16\,\text{kg}\cdot 3000\,\text{Ft/kg} + 0,08\,\text{kg}\cdot 600\,\text{Ft/kg} + 0,08\,\text{kg}\cdot 3000\,\text{Ft/kg} + 150\,\text{Ft}.
Kiszámolva: 360+60+480+48+240+150=1338Ft360 + 60 + 480 + 48 + 240 + 150 = 1338\,\text{Ft}.
3. Krémpor anyagköltsége: 400 g por, a gyártói ár 1200 Ft/250 g, azaz 400g⋅4,8Ft/g=1920Ft400\,\text{g}\cdot 4,8\,\text{Ft/g}=1920\,\text{Ft} + 1200 ml tej 360 Ft = 2280Ft2280\,\text{Ft}. A krémporból 1600 g krém lesz (20 × 80 g), a saját krémből kb. 1670 g; az egyszerűség kedvéért hasonlítsuk össze 100 g kész krém költségét.
- Saját krém: 1338Ft/1673g≈0,80Ft/g=80Ft/100 g1338\,\text{Ft} / 1673\,\text{g} \approx 0,80\,\text{Ft/g} = 80\,\text{Ft/100 g}.
- Krémporos krém: 2280Ft/1600g=1,425Ft/g=142,5Ft/100 g2280\,\text{Ft} / 1600\,\text{g} = 1,425\,\text{Ft/g} = 142,5\,\text{Ft/100 g}.
Krémporral tehát az anyagköltség itt kb. 1,8-szoros.
4. Számítsuk be a munkaidőt is. A saját főzés 25 perc, a krémpor összeállítása 10 perc. A munkaidő tanulási ára 1800 Ft/óra (ellenőrizendő: aktuális bérköltség).
- Saját krém munkaidőértéke: 25/60⋅1800=750Ft25/60 \cdot 1800 = 750\,\text{Ft}.
- Krémpor munkaidőértéke: 10/60⋅1800=300Ft10/60 \cdot 1800 = 300\,\text{Ft}.
5. Összköltség 20 adagra:
- Saját: 1338+750=2088Ft1338 + 750 = 2088\,\text{Ft}.
- Krémpor: 2280+300=2580Ft2280 + 300 = 2580\,\text{Ft}.
A saját krém ebben a tanulási példában akkor is olcsóbb, ha a munkaidőt is felszámítjuk. A krémpor akkor lehet indokolt, ha a munkaerő nem elérhető, vagy az egyenletes minőség azonnali garantálása a döntő.

Saját főzött krém és krémpor összköltsége 20 adagra (tanulási példa) - Tanulási árakkal, tájékoztató jellegű értékek (ellenőrizendő: aktuális árak).

A diagramról leolvasható, hogy a krémpor anyagköltsége magas, de a munkaidő-érték kisebb. A döntés tehát nem egyszerűen „jó vagy rossz”, hanem a teljes költség és a minőségi elvárás függvénye.

Továbbvitt eredmény. A fagylaltalap (base) összetételét és adagolását a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont alfejezetben fogjuk behelyettesíteni, ezért a kényelmi anyagok adatlapján szereplő cukor-, zsír- és szárazanyag-tartalmat meg kell tanulnunk értelmezni. A krémporos példa logikáját a Krémes és tejszínes sütemények anyaghányad-számítása és higiéniája is felhasználja, amikor saját krém és ipari félkész összevetését kéri.

Számítás. A fagylaltalap adatlapja szerint 1 kg kész fagylaltkeverékhez 300 g alapport és 700 ml vizet kell használni, az alap por cukortartalma 28 g/100 g, összes szárazanyag-tartalma 95 g/100 g. Mennyi cukor jut 1 kg kész keverékbe?
Megoldás. 300 g porban a cukor: 300⋅0,28=84g300 \cdot 0,28 = 84\,\text{g}. A kész keverék tömege 300+700⋅1=1000g300 + 700 \cdot 1 = 1000\,\text{g}, így a kész keverék cukortartalma 84/1000=8,4%84/1000 = 8,4\,\%. Ez a későbbi fagylaltkeverék-számítás egyik bemenő értéke lehet.

14.3.7 Minőségellenőrzés

A kényelmi anyagból készült terméknél ugyanazokat az érzékszervi, tömeg- és állagvizsgálatokat kell elvégezni, mint a saját alapú terméknél.

14.3.8 Tipikus hibák és okaik

Hiba tünete Ok Megelőzés/javítás
A krém csomós, a por nem oszlik el a port túl gyorsan, forró folyadékba öntötték, vagy nem keverték folyamatosan a gyártói előírást követve hideg tejet használjunk, a port folyamatos keverés közben szórjuk a folyadékba
A tortazselé nem dermed meg túl kevés port vagy túl sok folyadékot használtak, a pH vagy a hőmérséklet nem megfelelő pontosan mérjünk, és a zselésítőt a gyártói adagolás szerint oldjuk fel, majd a megadott hőfokra hűtsük
A késztermék allergén jelölése hiányos nem ellenőrizték a kényelmi anyag adatlapját, például a krémpor tejport tartalmaz minden beszállított kényelmi anyag adatlapját tartsuk elérhető helyen, és az allergéneket vezessük át a késztermék tájékoztatójába
A felbontott por összeáll, vagy a paszta penészes lesz nem zárták vissza, nedves helyen tárolták felbontás után jól zárva, száraz, hűvös helyen tároljuk, és a gyártói eltarthatóságot tartsuk be

14.3.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy esküvői tortarendelésnél a cukrász a hagyományos vaníliás vajkrém helyett időhiány miatt hidegen keverhető krémport használna. A rendelésnél a pár jelezte, hogy az egyik vendég laktózérzékeny, ezért a torta szeleteinek egy része laktózmentes legyen. A cukrász előveszi a krémpor gyártói adatlapját, és látja, hogy az összetevők között tejpor szerepel, az allergénsorban a tej ki van emelve. A csomagoláson nincs „laktózmentes” jelölés. A cukrász ezért a laktózmentes szeletekhez nem használja a krémport, hanem laktózmentes tejszínből vagy növényi habból készíti a krémet. Az eset tanulsága: a kényelmi anyag gyorsasága soha nem írhatja felül az allergén- és jelölési kötelezettséget. A gyártói adatlap itt nem felesleges papír, hanem a vendég egészségét védő dokumentum.

14.3.10 Önellenőrzés

  1. Mi a különbség a kényelmi anyag és a hagyományos nyersanyag között?
  2. Egy krémpor adatlapja szerint 120 g por + 360 ml tej = 480 g krém. Mennyi por kell 6 adaghoz, ha egy adag 80 g?
  3. Melyik két adatot kell mindig megnézni a kényelmi anyag adatlapján, mielőtt allergiás vendégnek készítünk belőle terméket?
  4. Miért lehet egy kényelmi anyag munkaidőben olcsóbb, de anyagköltségben drágább, mint a saját készítés?
  5. Igaz vagy hamis? A tortazselé-port mindig forró vízben kell elkeverni, és azonnal hűtőbe kell tenni. Válaszod indokold!

14.3.11 Feladatok

1. feladat (A)
Add meg a cukrászati kényelmi anyag fogalmát, és sorolj fel legalább öt csoportot egy-egy példával.

2. feladat (A)
Egy habfixáló adatlapja szerint 1 kg habhoz 20 g habfixálót kell adni. a) Mennyi habfixáló kell 2,5 kg habhoz? b) Mennyi habfixálót mérjünk, ha a 2,5 kg kész habhoz 10%-os kezelési (az edényben, zsákban maradó) veszteséggel kell számolni?

3. feladat (B)
Egy cukrász 30 adag fagylaltkeveréket készít fagylaltalapból. Az adatlap szerint 1 kg kész keverékhez 280 g alap és 720 ml víz szükséges. Mennyi alap és víz kell 30 adaghoz, ha egy adag 120 g kész keverék? Az alap por cukortartalma 30 g/100 g. Mennyi lesz a kész keverék cukortartalma tömegszázalékban?

4. feladat (B)
Hasonlítsd össze a saját főzött csokoládékrém és a kényelmi csokoládékrémpor anyagköltségét 20 adagra a következő tanulási adatokkal: saját krémhez 800 ml tej (300 Ft/l), 120 g csokoládé (6000 Ft/kg), 60 g cukor (250 Ft/kg), 40 g keményítő (600 Ft/kg), 2 tojássárgája (80 g, 3000 Ft/kg). A krémpor adagolása: 100 g por + 300 ml tej = 400 g krém; a por ára 1800 Ft/250 g. Számítsd ki a 100 g kész krémre jutó anyagköltséget mindkét változatra.

5. feladat (C)
Egy krémpor összetevőin ez áll: cukor, keményítő, tejsavó, étkezési zselatin, aroma, színezék. A terméken szerepel, hogy a felhasználás előtt forró vizet kell hozzáadni. Milyen minőségi és élelmiszerbiztonsági szempontokat mérlegelj, mielőtt vegetáriánus vendégnek szánt süteménybe teszed a krémet? Mit kell megnézni a jelölésen?

6. feladat (D)
Keress otthon vagy a tanműhelyben egy cukrászati kényelmi anyagot (például krémport, pudingport, tortazselét vagy ízpasztát). Olvasd le a csomagoláson az összetevőket, az allergéneket, az adagolást és a tárolási utasítást. Készíts belőle a gyártói leírás szerint egy kis adagot, töltsd ki a technológiai lapot, és értékeld a kész terméket a minőségellenőrzési szempontok szerint.

14.3.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. A kényelmi anyag ipari félkész vagy előkészített készítmény, amelyből egyszerű műveletekkel lehet terméket készíteni; a hagyományos nyersanyag viszont önmagában alapanyag, például cukor, liszt, tojás.
  2. 6⋅80=480g6 \cdot 80 = 480\,\text{g} krém, ami pontosan a megadott kihozatal, ezért 120 g por és 360 ml tej kell.
  3. Az allergének listáját és a tényleges összetevőket kell megnézni; ezekből derül ki, hogy a termék tartalmaz-e a vendég számára kockázatos anyagot, és hogy az adalékanyag vagy aroma alkalmas-e a felhasználásra.
  4. A kényelmi anyag magasabb anyagköltséget hordozhat, mert a gyártó munkáját és csomagolását is meg kell fizetni, de a műhelyben kevesebb saját munkaidőt igényel, ezért a teljes költséget a munkaidő-értékkel együtt kell nézni.
  5. Hamis. A zseléport a gyártói utasítás szerint kell melegíteni, de nem mindig forró vízben; a melegen tartás és a hűtés hőmérséklete a zselésítő típusától függ. Az adatlapot kell követni.

1. feladat megoldása
A definíciót a fenti Definíció szakasz tartalmazza. Öt csoport például: krémpor (vaníliás), pudingpor (csokoládés), habfixáló (tejszínstabilizátor), tortazselé (gyümölcsös bevonó), fagylaltalap (base).

2. feladat megoldása
a) 20g/kg⋅2,5kg=50g20\,\text{g/kg} \cdot 2,5\,\text{kg} = 50\,\text{g}.

  1. Ha 10 %-os kezelési veszteség várható, akkor a szükséges nyersanyagmennyiség a kész 2,5 kg-ból indulva: mbruttó=mkész/(1−v)m_{\text{bruttó}} = m_{\text{kész}} / (1 - v) szerint a habfixáló mennyisége a bruttó hab tömegére vonatkozik. A számításhoz a veszteség előtti hab tömege: 2,5kg/(1−0,10)=2,778kg2,5\,\text{kg} / (1-0,10)=2,778\,\text{kg}. A habfixáló: 20g⋅2,778=55,6g20\,\text{g} \cdot 2,778 = 55,6\,\text{g}. Tehát kb. 56 g-ot mérjünk.

3. feladat megoldása
30 adag tömeg: 30⋅120=3600g30 \cdot 120 = 3600\,\text{g}. Az alappor: 3600⋅0,280=1008g3600 \cdot 0,280 = 1008\,\text{g}. Víz: 3600⋅0,720=2592ml3600 \cdot 0,720 = 2592\,\text{ml}. Az alappor cukortartalmát korrigáljuk: 1008⋅0,30=302,4g1008 \cdot 0,30 = 302,4\,\text{g} cukor. A kész keverék cukortartalma: 302,4/3600=0,084=8,4%302,4/3600 = 0,084 = 8,4\,\%.

4. feladat megoldása
Saját csokoládékrém: anyagköltség = 0,8⋅300+0,12⋅6000+0,06⋅250+0,04⋅600+0,08⋅3000=240+720+15+24+240=1239Ft0,8\cdot 300 + 0,12\cdot 6000 + 0,06\cdot 250 + 0,04\cdot 600 + 0,08\cdot 3000 = 240 + 720 + 15 + 24 + 240 = 1239\,\text{Ft}. A kész krém tömegét közelítsük 1000 g-ra (tej tömegéből adódóan a veszteség után). A 100 g-ra jutó költség: 1239/1000⋅100=123,9Ft1239/1000 \cdot 100 = 123,9\,\text{Ft}. Krémpor: 100 g por + 300 ml tej = 400 g krém. 100 g kész krémhez 25 g por szükséges, mert 100/400=0,25100/400 = 0,25. A por ára: 1800/250=7,2Ft/g1800/250 = 7,2\,\text{Ft/g}, így 25 g por 180 Ft. A tej: 75 ml = 0,075⋅300=22,5Ft0,075\cdot 300 = 22,5\,\text{Ft}. Összesen: 180+22,5=202,5Ft/100 g180+22,5=202,5\,\text{Ft/100 g}. A saját krém ebben a példában tehát anyagköltségben kb. 40%-kal olcsóbb a kényelmi krémporos változatnál (123,9 és 202,5 Ft/100 g).

5. feladat megoldása
A jelölésen szerepel étkezési zselatin, amely állati eredetű; ezt vegetáriánus vendég esetén kerülni kell. Ellenőrizni kell, hogy a termék jelölése szerint megfelelő-e a felhasználás; vegetáriánus termékhez növényi zselésítőt (agar, pektin) tartalmazó kényelmi anyagot kell keresni. A forró vizes előállítás nem jelenti automatikusan a zselatin állati eredetének megváltozását. A csomagoláson a „zselatin” megnevezésnek szerepelnie kell; a vegetáriánus védjegy hiányát is figyelembe kell venni.

6. feladat megoldása
A gyakorlati feladathoz nincs egyetlen helyes megoldás. Értékelési szempont: a leírt összetevők és allergének pontos kigyűjtése; az adagolás mérése; a műveleti sorrend betartása; a kész termék érzékszervi értékelése (csomómentesség, állag, íz); a technológiai lap kitöltése, különösen az allergénsor; a dokumentálás.

14.3.13 Rövid összefoglaló

A cukrászati kényelmi anyag ipari félkész vagy előkészített készítmény, például krémpor, pudingpor, habfixáló, tortazselé, fagylaltalap vagy ízpaszta. Előnye az egyenletes minőség és a gyors felhasználhatóság; hátránya a magasabb anyagköltség, a több adalékanyag és az ízbeli rugalmasság csökkenése. A kényelmi anyag adatlapjából mindig ki kell olvasni az összetevőket, a kiemelt allergéneket, az adagolást és a tárolást. A felhasználásnál a gyártói utasítást kell követni, és a késztermék jelölésén is át kell vezetni az allergéntartalmat. Számításkor az adagot a kihozatali aránnyal számoljuk: például 100 g por + 300 ml tej = 400 g krém. A gazdaságossági döntéshez az anyagköltség mellett a munkaidő-értéket is be kell számítani. Továbbvitt eredmény: a fagylaltalap összetételét és cukortartalmát a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont alfejezetben fogjuk felhasználni; a krémporos összehasonlítás a Krémes és tejszínes sütemények anyaghányad-számítása és higiéniája kalkulációjában tér vissza. Munkavégzés közben a higiéniai munkakezdés és az allergén-keresztszennyezés megelőzése kötelező.

14.3.14 Források és ellenőrzési hiányok