14.2 Zselésítő és sűrítő anyagok, mesterséges édesítőszerek

14.2.1 Motiváció

A cukrászüzemben reggel többféle zselét, krémet és mousse-t kell készíteni. A legjobb alapanyagokból is könnyen romlékony, folyós vagy túl kemény készítmények lesznek, ha rossz a zselésítő vagy a sűrítő anyag. Egy vendég vegetáriánus desszertet kér, egy másik cukormentes tortát szeretne; a cukrásznak pontosan kell tudnia, milyen anyagot válasszon, és mennyit kell bemérnie. Ha a zselatinmennyiséget rosszul számolja át, a tükörbevonó túl lágy lesz, vagy éppen kőkemény réteggé dermed.

Ez az alfejezet megmutatja, hogy a zselatin, a pektin, az agar, a karragén, a xantán és a guar miben különbözik, mikor melyiket használjuk, és hogyan lehet biztonságosan, a jogszabályok szerint édesítőszerrel helyettesíteni a cukrot. A továbbvitt eredményeket a kényelmi anyagoknál, a tükörbevonónál, a mousse-oknál, a nemzetközi recepteknél és a fagylaltoknál fogod hasznosítani.

14.2.2 Szemléletes kép

A zselésített krém vagy zselé olyan, mint egy nagyon finom szivacs: a folyadékot egy vékony, háromdimenziós molekularács tartja meg. Amíg a rács épsége fennáll, a készítmény megdermed, szeletelhető, tálalható. Ha a rács túl gyenge, a termék folyik; ha túl erős, gumiszerűvé válik. A rács felépítése minden anyagnál más: a zselatin fehérjemolekulái hidegen kapcsolódnak össze, a pektin poliszacharidláncai sav és cukor, illetve kalciumionok segítségével, a xantán pedig inkább sűrít, nem képez merev gélt.

14.2.3 Definíciók és a legfontosabb szabályok

Definíció. Zselésítő anyagnak nevezzük azokat az élelmiszer-adalékanyagokat vagy összetevőket, amelyek a folyadékfázisban háromdimenziós hálót alakítanak ki, és ezzel gélt képeznek. Sűrítő anyagnak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a folyadék viszkozitását (folyással szembeni ellenállását) növelik, de nem feltétlenül hoznak létre önálló, szeletelhető gélt.

Szabály. A zselésítő kiválasztásakor mindig a termék kívánt állagát, a feldolgozási hőmérsékletet, a hőkezelés utáni stabilitást, a fagyasztással szembeni viselkedést és a vendégkör táplálkozási igényeit (például vegetáriánus étrend) is figyelembe kell venni.

14.2.4 Zselatin: a leggyakoribb állati zselésítő

A zselatin az EU-ban élelmiszer-összetevő, nem adalékanyag; E-száma nincs (a korábbi „E441” jelölés elavult; ellenőrizendő: aktuális besorolás). Állati fehérjéből, elsősorban sertés- vagy marhabőrből, esetleg csontból, halból készül. Hideg vízben duzzad, melegítés hatására oldódik, lehűléskor pedig gélrácsot alkot.

A zselatin erősségét Bloom-értékkel adják meg. A gyakorlatban a cukrászati porzselatin jellemzően 150–250 Bloom (ellenőrizendő: gyártói adatlap). A nagyobb Bloom-érték erősebb gélt jelent, ezért ugyanolyan állaghoz kevesebb zselatin is elég.

Higiénia. A zselatin higroszkópos, ezért száraz, zárt tárolóedényben, hűvös helyen kell tartani. A felhasználás előtt mindig győződjünk meg arról, hogy a gyártói adatlapon szereplő tömeg és Bloom-érték érvényes, mert a tételek között eltérés lehet.

A zselatin előkészítése lépésenként (miért alapon):

  1. Hideg vízben duzzasztás. A zselatinport vagy lapokat hideg vízbe áztatjuk (a gyakorlatban kb. 1 rész zselatinra 5 rész vizet számolunk, de a gyártói lap az irányadó). A hideg vízben a fehérjeszálak fellazulnak, de még nem oldódnak.
  2. Melegítés 50–60 °C-on. A duzzadt zselatint óvatosan, kevergetve melegítjük. A melegítés hatására a fehérje oldatba megy.
  3. Beépítés a készítménybe. A zselatinoldatot a töltelékhez, krémhez vagy bevonóhoz keverjük, majd a terméket hűtőbe tesszük. Lehűléskor a fehérjemolekulák újra kapcsolódnak, és kialakul a gél.

Tilos. A zselatinoldatot forralni, mert a magas hőmérséklet károsítja a fehérjeszerkezetet, és a zselatin gélerőssége csökken. Emiatt a zselés desszertet ne forraljuk fel a zselatin hozzáadása után.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Négy rajz: zselatinlapok egyenként hideg vízbe merülnek, megduzzadnak, kézzel kinyomkodják őket, majd meleg alapba keverik; áthúzott ikon jelzi, hogy forralni tilos.
A zselatinlap előkészítése lépésenként; a forralás tilos (sematikus képsor).

A képsor a fenti lépéseket mutatja zselatinlappal: a lapokat egyenként tesszük hideg vízbe, hogy ne tapadjanak össze (1); a megduzzadt lap puha és hajlékony, de még nem oldódott fel (2); tenyérrel kinyomjuk belőle a felesleges vizet (3); kb. 50–60 °C-on, kevergetve oldjuk fel a meleg alapban (4). A forralás tilos, mert rontja a gélerősséget. A HTML-kiadásban a lépések egyenként lejátszhatók.

A zselatin érzékeny egyes gyümölcsökben található fehérjebontó enzimekre. A friss ananász, kivi, papaya, füge és gyömbér proteáz enzimei elbontják a zselatint, ezért a zselé nem dermed meg. Az ilyen gyümölcsöt előzetesen hőkezelni kell (például blansírozás), vagy más zselésítőt (pektint, agart) kell választani.

A zselatin fagyasztás–olvadás szempontjából mérsékelten stabil: a zselatinkrém kiolvasztás után gyakran folyadékot enged (szinerezis). Ezért a fagyasztott desszerteknél és a fagylaltoknál inkább stabilizátorokat (guar, karragén, xantán) használunk.

14.2.5 Pektin: gyümölcsökből származó zselésítő

A pektin (E440) növényi sejtfalból, leggyakrabban alma- vagy citrusrostból kivont poliszacharid. A gyümölcsök természetes zselésedését okozza. Három fő típusa:

A pektinhálót a cukor vízmegkötése és a savas környezet (a karboxilcsoportok disszociációjának csökkentése) stabilizálja. Ha túl kevés a sav vagy a cukor, a gél nem alakul ki; ha túl sok, a zselé kötött, szemcsés lehet.

14.2.6 Agar, karragén, xantán, guar

Agar (E406). Vörösmoszatból kivont, erős zselésítő. Előnye, hogy magas hőmérsékleten is stabil, ezért nyári, meleg büfékben is használható. Hátránya, hogy fagyasztva törékennyé, durván szemcséssé válhat, és nagyobb mennyiségben jellegzetes, kissé rideg állagot ad. Az agarport vízben fel kell forralni, mert csak 85–95 °C-on oldódik teljesen; a gél már 35–40 °C körül megszilárdul (ellenőrizendő: gyártói adatlap).

Karragén (E407). Szintén moszatból származik. A tejfehérjével együtt stabil, sima, krémes állagot ad, ezért tejszínkrémek, fagylaltok, kakaóitalok stabilizátora. A kappa-, iota- és lambdaváltozat különböző keménységű és rugalmasságú gélt alkot; a cukrászati gyakorlatban jellemzően kappa- és iota-karragént használnak.

Xantán (E415). Baktériumos erjesztéssel állítják elő. Hideg vízben is oldódik, különösen jó sűrítő és stabilizáló. Csomósodásra hajlamos, ezért olajban vagy cukorban elkeverve, apránként kell adagolni. A gluténmentes tésztákban is segíthet pótolni a sikér rugalmasságát.

Guar (E412). A guarbab magjából kivont, hideg vízben gyorsan duzzadó sűrítő. Gyakran olcsó, hatékony stabilizátor fagylaltokban és krémes desszertekben. Fagyasztás–olvadás során is viszonylag stabil marad.

14.2.7 Zselésítők és sűrítők összehasonlítása

Anyag Eredet Oldódás/felhasználás Vegetáriánus Főbb előny Főbb hibaforrás
Zselatin állati kötőszövet hideg vízben duzzaszt, 50–60 °C-on old nem szép, lágy gél; sokoldalú enzimérzékenység, forralás, szinerezis
Pektin növényi sejtfal 60–85 °C-on old, sav és cukor is kell igen gyümölcsízhez illik; hőreverzibilis NH változat fényező zselékhez is rossz pH/cukorarány esetén nem dermed
Agar vörösmoszat forralni kell, 35–40 °C-on dermed igen magas hőstabilitás fagyasztva rideg, vizesedhet
Karragén vörösmoszat meleg oldás, tejjel stabil igen krémek, fagylalt stabilizálása túladagolva gumis
Xantán fermentáció hideg oldás, de csomósodhat igen hideg sűrítés, gluténmentes sütés túl sok levegős, nyúlós állag
Guar guarbab hideg vízben duzzad igen fagylalt stabilizátor, olcsó túladagolva nyálkás

Higiénia. Minden adalékanyagot és zselésítőt zárt, címkézett tárolóedényben tartsunk. Allergénkeresztszennyeződésre a gyártói nyilatkozat és a saját technológiai sorrend figyelembevételével kell ügyelni.

14.2.8 Mesterséges édesítőszerek és diétás termékek

A „mesterséges édesítőszer” kifejezést a köznyelv tágabban használja; jogilag az édesítőszerek csoportjába tartoznak a nem tápértékkel rendelkező, erős édesítő hatású anyagok. Az engedélyezett édesítőszereket az Európai Unió adalékanyag-rendelete határozza meg, az élelmiszer-jelölés kereteit pedig az általános fogyasztói tájékoztatási rendelet adja (lásd Adalékanyagok: szabályozás, E-számok és csoportok alfejezet).

Jogszabály. Az édesítőszerek csak abban a termékcsoportban és mennyiségben használhatók, amelyet az 1333/2008/EK rendelet és módosításai engedélyeznek. A „cukormentes”, „csökkentett energiatartalmú” vagy „hozzáadott cukor nélkül” jelölés feltételeit a tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítások rendelete (1924/2006/EK) és a fogyasztói tájékoztatás (1169/2011/EU) határozza meg (ellenőrizendő: aktuális határértékek).

Definíció. Nem tápértékkel rendelkező édesítőszernek nevezzük azt az anyagot, amelynek édesítő hatása többszöröse a szacharózénak, energiatartalma elhanyagolható, és kis mennyiségben is édes ízt ad.

A leggyakrabban használt édesítőszerek és jellemzőik:

Édesítőszer E-szám Édesítő hatás (szacharóz = 1) Energiatartalom Hőstabilitás Megjegyzés
Aceszulfám-K E950 kb. 200× gyakorlatilag nulla igen kesernyés utóíz; más édesítőkkel keverik
Aszpartám E951 kb. 200× 4 kcal/g, de kis adagban nem, hőre bomlik fenilalanin-forrás; PKU-ban tilos
Ciklamát E952 kb. 30× gyakorlatilag nulla igen kesernyés utíz; kombinálva jobb
Szacharin E954 kb. 300× gyakorlatilag nulla igen kesernyés utíz; hőálló
Szukralóz E955 kb. 600× gyakorlatilag nulla igen cukorhoz hasonló profil, sütésre is
Neotám E961 kb. 8000× gyakorlatilag nulla igen nagyon erős, pontos adagolás kell
Steviol-glikozidok E960 kb. 200–300× gyakorlatilag nulla igen természetes eredetű, édesgyökérre emlékeztető utóíz

A táblázat értékei közelítő, szakirodalmi vagy gyártói adatlapból származó tájékoztató értékek (ellenőrizendő: a mindenkori adatlap).

Cukoralkoholok (poliolok). A „cukormentes” cukrászati termékekben (csokoládé, bonbon, sütemény) gyakran poliolokat használunk: eritrit (E968), maltit (E965), izomalt (E953), xilit (E967), szorbit (E420). Az intenzív édesítőkkel ellentétben ezek tömeget és testet is adnak; édesítő hatásuk kb. 0,4–1× a szacharózé, energiatartalmuk kisebb a cukorénál (kb. 0–2,4 kcal/g; ellenőrizendő: hatályos adatok). Ha a termék 10%-nál több hozzáadott poliolt tartalmaz, a címkén kötelező a „Túlzott fogyasztása hashajtó hatású lehet” mondat (1169/2011/EU III. melléklet; ellenőrizendő).

A diétás vagy inkább „csökkentett cukortartalmú” cukrászati termékeknél az édesítőszer kiválasztása a hőkezeléstől függ: sütésnél aszpartámot nem érdemes használni, mert bomlik; szukralóz, aceszulfám-K, ciklamát, szacharin vagy édesítőszer-keverék megfelelőbb. A krémekhez, hidegen készülő desszertekhez viszont az aszpartám is használható, ha a vendég nem érzékeny a fenilalaninra.

14.2.9 Számítások: zselatin átszámítása

A receptekben gyakran eltérő Bloom-értékű zselatint találunk, mint amilyen a raktárban van. Ilyenkor a szükséges mennyiséget a Bloom-értékekből számítjuk át: a gélerősség közelítőleg a koncentráció négyzetével és a Bloom-értékkel arányos, ezért a szakmai közelítés négyzetgyökös.

Összefüggés. Ha egy recept m1m_1 tömegű, B1B_1 Bloom-értékű zselatint ír elő, és a rendelkezésre álló zselatin B2B_2 Bloom-értékű, akkor a helyettesítő tömeg:

m2=m1⋅B1B2 m_2 = m_1 \cdot \sqrt{\frac{B_1}{B_2}}

Ez gyártói közelítés (ellenőrizendő: zselatingyártói adatlap); a lineáris arány (B1/B2B_1/B_2) túlbecsli a szükséges mennyiséget, és gumis állaghoz vezethet. A végleges mennyiséget próbadarabbal állítjuk be.

Példa. Egy recept szerint 12 g, 200 Bloom-os porzselatinra van szükség. A raktárban 160 Bloom-os porzselatin van. Mennyit kell bemérni?

m1=12gm_1 = 12\,\text{g}, B1=200B_1 = 200, B2=160B_2 = 160.

m2=12⋅200160=12⋅1,118≈13,4g m_2 = 12 \cdot \sqrt{\frac{200}{160}} = 12 \cdot 1{,}118 \approx 13{,}4\,\text{g}

Tehát kb. 13,4 g gyengébb zselatin szükséges; a pontos mennyiséget próbadarabbal ellenőrizzük.

Példa lapzselatinról porra. A recept 6 lap zselatint ír; a gyártó adatlapja szerint 1 lap tömege 2 g, Bloom-értéke 200. A porzselatin 180 Bloom-os. Hány gramm port kell használni?

A lapok tömege: 6⋅2=12g6 \cdot 2 = 12\,\text{g}. A por mennyisége:

mpor=12⋅200180=12⋅1,054≈12,6g m_{\text{por}} = 12 \cdot \sqrt{\frac{200}{180}} = 12 \cdot 1{,}054 \approx 12{,}6\,\text{g}

Tehát kb. 12,6 g porzselatint kell bemérni. A gyakorlatban 12,5–13 g-ot mérünk, és szükség esetén próbadarabon ellenőrizzük.

14.2.10 Minőségellenőrzés

A kész zselésített terméknél mindig nézzük meg: a forma megtartása (tartja-e magát a tányéron), a szeletelés (tiszta vágási felület, nem folyik ki a réteg), a felület fénye és egyenletessége, valamint az állag a szájban (lágy, rugalmas, nem gumis, nem szemcsés). A zselatinnal készült krémnél a hűtött tárolási hőmérsékletet és az eltarthatóságot a HACCP-terv szerint, hőmérsékletnaplóval kell igazolni (ellenőrizendő: hatályos útmutató).

14.2.11 Tipikus hibák és okaik

  1. A zselé nem dermed meg. Tünet: folyós, laza réteg. Ok: friss ananász, kivi vagy papaya enzimei, túl alacsony zselatinadag, forralás közbeni hőkárosodás, vagy túl kevés idő a hűtőben. Megelőzés: hőkezelt gyümölcs, pontos adagolás, kíméletes melegítés, megfelelő hűtési idő. Javítás csak romlástól mentes nyersanyaggal, új tétel készítésével lehet; a folyós masszát nem szabad „rádermesztéssel” menteni.

  2. A zselatin csomósodik. Tünet: apró, áttetsző darabkák a krémben. Ok: a port forró folyadékba szórtuk, vagy nem duzzasztottuk be hideg vízben. Megelőzés: hideg vízben duzzasztás, majd melegítés kevergetéssel; a porzselatint cukorral elkeverve is adagolhatjuk.

  3. A gyümölcszselé szemcsés vagy kötött. Tünet: durva, leveses, esetleg rágós állag. Ok: HM-pektinnel túl kevés cukor vagy sav, esetleg túl hosszú forralás. Megelőzés: a gyártói alkalmazási táblázat betartása, a gyümölcs savtartalmának és cukorfokának mérése.

  4. A vegetáriánus vendégnek zselatinos desszertet adnak. Tünet: panasz, etikai vagy vallási hiba. Ok: a zselatint nem tüntették fel, vagy nem volt alternatíva. Megelőzés: a 14 allergén mellett a technológiai lapon tüntessük fel a nem vegetáriánus adalékokat; vegetáriánus kérése pektin, agar, karragén, xantán használatával teljesíthető.

14.2.12 Valós életbeli alkalmazás

Egy esküvői torta rendelésnél a pár egyik vendége vegetáriánus, két vendég pedig kerüli a cukrot. A cukrász a csokoládémousse-hoz zselatin helyett iota-karragént és kevés xantánt használ, így a krém sima, stabil marad, és a hűtőben sem ereszt folyadékot. A gyümölcsréteghez LM-pektint választ, hogy alacsony cukortartalommal is szeletelhető zselét kapjon. A tükörbevonóhoz NH-pektint használ, mert fényes, visszamelegíthető rétegre van szüksége. Az édesítésnél a cukor egy részét szukralózzal és aceszulfám-K-keverékkel helyettesíti, de a jelölésen feltünteti: „édesítőszerekkel”, és a „cukormentes” állítást csak akkor tünteti fel, ha a termék megfelel a hatályos feltételeknek (ellenőrizendő). A hűtőben 5 °C alatt tárolja a tortát, és a mousse-réteg hőmérsékletét naplózza.

14.2.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A zselatin hőstabil, ezért magas hőmérsékletű büfében is mindig jól szerepel.
  2. Mennyi 180 Bloom-os zselatint kell használni 9 g 200 Bloom-os zselatin helyett?
  3. Miért nem dermed meg a friss ananászos zselé?
  4. Melyik zselésítő alkalmas vegetáriánus, magas hőstabilitású gyümölcszseléhez: zselatin, HM-pektin, NH-pektin vagy karragén?
  5. Melyik édesítőszer nem alkalmas sütésre, és miért?

Önellenőrzés – válaszok: 1. Hamis, a zselatin hőre károsodik, és fagyasztva is szinerezisre hajlamos. 2. m=9⋅200180≈9,5gm = 9 \cdot \sqrt{\frac{200}{180}} \approx 9{,}5\,\text{g}. 3. Mert az ananász proteáz enzimei elbontják a zselatin fehérjét. 4. HM-pektin (növényi eredetű, gélje hőre nem olvad vissza; az NH-pektin géje visszamelegíthető). 5. Az aszpartám, mert hő hatására elbomlik, elveszti az édesítő hatását.

14.2.14 Feladatok

1. feladat (A). Definiáld röviden a zselésítő anyagot és a sűrítő anyagot, és mondj egy-egy példát.

2. feladat (A). Hány gramm porzselatint kell bemérni 4 lap zselatin helyett, ha 1 lap 2 g, 200 Bloom, a porzselatin pedig 200 Bloom?

3. feladat (B). Egy mousse-recept a krém tömegére vetítve 2 tömeg% zselatint ír elő 220 Bloom-os porzselatinból. Mennyi zselatin kell 1000 g krémhez, ha a raktárban 180 Bloom-os porzselatin van?

4. feladat (B). Gyümölcszseléhez NH-pektint akarunk használni. A gyártó előírása szerint 1 kg gyümölcspüréhez 12 g NH-pektint és 700 g cukrot kell adni. Mennyi pektint és cukrot mérjünk be 650 g gyümölcspüréhez?

5. feladat (C). Egy vendég vegetáriánus desszertet kér, de a cukrász zselatinos panna cottát ad neki. Milyen hibát követtek el, és mivel lehetett volna kiváltani? Indokold a zselésítőválasztást.

6. feladat (D). Készíts el egy hideg, zselatinos gyümölcsréteget (pl. áfonyás zselé réteget) és egy xantánnal stabilizált gyümölcskrémet. Töltsd ki a technológiai lapot: termék neve, anyaghányad, műveleti sorrend, kritikus pontok, allergének, minőségi jellemzők, tárolás. Méréssel ellenőrizd a zselatin-átszámítást, ha a recept 220 Bloom-os zselatint ír, de neked 180 Bloom-os por áll rendelkezésre.

14.2.15 Megoldások

1. Zselésítő anyag: háromdimenziós hálót alkot, gélt képez – például zselatin. Sűrítő anyag: növeli a viszkozitást, de nem feltétlenül gélkeménységű – például xantán.

2. 4 lap · 2 g/lap = 8 g. Mivel a Bloom azonos, a por mennyisége 8 g.

3. 1000 g krémhez 1000⋅0,02=20g1000 \cdot 0{,}02 = 20\,\text{g} 220 Bloom-os zselatin. Átszámítva: 20⋅220180=20⋅1,105≈22,1g20 \cdot \sqrt{\frac{220}{180}} = 20 \cdot 1{,}105 \approx 22{,}1\,\text{g} 180 Bloom-os porzselatin szükséges.

4. A szorzószám: 6501000=0,65\frac{650}{1000} = 0{,}65. Pektin: 12⋅0,65=7,8g12 \cdot 0{,}65 = 7{,}8\,\text{g}. Cukor: 700⋅0,65=455g700 \cdot 0{,}65 = 455\,\text{g}.

5. Hiba: a vegetáriánus vendégnek állati zselatinos terméket adtak. Vegetáriánus alternatíva: agar (magas hőstabilitás), pektin (gyümölcsízhez), karragén (tejes ízhez) vagy xantán/guar kombináció. A választás a desszert hőmérsékletétől, állagától és a kívánt szájérzettől függ.

6. A gyakorlati feladatnál a technológiai lapnak tartalmaznia kell: higiéniai munkakezdés, bemérés, zselatin hideg vizes duzzasztása, melegítés 50–60 °C-on, beépítés a gyümölcspürébe, öntés formákba, hűtés, allergének (a zselatin nem tipikus allergén, de a gyümölcs- és adaléklista ellenőrzendő), kritikus pont: hűtött tárolás 5 °C alatt. Az átszámítást a 3. feladat logikája szerint kell elvégezni.

14.2.16 Rövid összefoglaló

A zselésítő anyagok hálót képeznek a folyadékban, a sűrítők csak viszkozitást növelnek. A zselatin állati fehérje: hideg vízben duzzasztjuk, majd óvatosan melegítjük; forralni tilos. Erősségét Bloom-értékben adják meg, és az átszámítás közelítően m2=m1⋅B1/B2m_2 = m_1 \cdot \sqrt{B_1/B_2}. A pektin, agar, karragén, xantán és guar növényi vagy fermentációs eredetű, vegetáriánus alternatívát adnak; HM-pektin savval és cukorral, LM-pektin kalciummal, NH-pektin visszamelegíthető fényező zselékhez alkalmas. A mesterséges édesítőszerek engedélyezett adalékanyagok; hőkezelésnél hőálló változatot kell választani (pl. szukralóz, aceszulfám-K). A „cukormentes” jelölés csak a jogszabályi feltételek teljesülésekor használható. A zselésítők kiválasztását és a zselatin-átszámítást a kényelmi anyagoknál, a tükörbevonónál, a mousse-oknál, a nemzetközi recepteknél és a fagylaltkészítésnél alkalmazzuk tovább.

14.2.17 Források és ellenőrzési hiányok

Jogforrások: az adalékanyagok engedélyezéséről szóló 1333/2008/EK rendelet; a fogyasztói tájékoztatást szabályozó 1169/2011/EU rendelet; az élelmiszer-állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet; a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó előírásai. Ellenőrizendő: zselatin besorolása (élelmiszer-összetevő, nem adalékanyag), a Bloom-értékek és az adagolási arányok a gyártói adatlapon, a „cukormentes” és „hozzáadott cukor nélkül” jelölések aktuális határértékei, a steviol-glikozidok és más édesítőszerek engedélyezett felhasználási körei. A megadott hőmérsékletek (pl. agar oldódás 85–95 °C, zselatinoldás 50–60 °C) tanulási értékek, a gyártói útmutatók szerint eltérhetnek.