8.1 A répacukor és a cukorfajták

8.1.1 Motiváció

Egy cukrászüzemben a cukor nem egyszerűen „édesítő”. A cukor adja a fondán fényét, a masszák tömegét, a fagylalt fagyáspontját, a karamell színét, sőt a krémek eltarthatóságát is. Ha a tanuló csak annyit tud, hogy „cukrot teszünk a süteménybe”, akkor nem fogja érteni, miért lesz egyszer szemcsés a fondán, másszor lágy, miért ég meg a karamell, vagy miért folyik meg a cukormáz nedves időben. Ez az alfejezet a répacukor és a cukorfajták gyakorlati ismeretét adja meg: honnan származik, milyen fajtái vannak, és hogyan viselkedik a cukrásztechnológiában.

8.1.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy hétköznapi műhelyhelyzetet. A cukrász felforral egy cukorszirupot. A szirup lassan sűrűsödik, majd hirtelen megbarnul, és karamell illata lesz. Eközben egy másik edényben fehér porcukrot kever vajjal. A porcukor nem csomósodik, mert csomósodásgátlót tartalmaz. Egy harmadik keverőtálban kristálycukor és gyümölcspüré áll; a cukor oldódik a vízben, és a gyümölcskrém nem lesz darabos. Mindhárom jelenség ugyanarra a molekulára, a szacharózra vezethető vissza, de más-más fizikai-kémiai tulajdonsága miatt viselkedik eltérően.

8.1.3 Pontos definíciók és szabályok

Definíció. A répacukor a köznyelvben egyszerűen „cukor”. Kémiai neve szacharóz. A szacharóz egy diszacharid: két egyszerűbb cukormolekulából, α-D-glükózból és β-D-fruktózból áll. A répacukor ipari előállításának kiindulási anyaga Magyarországon elsősorban a cukorrépa (Beta vulgaris ssp. vulgaris var. altissima). A nádcukor ugyancsak szacharózból áll, de kiindulási növénye a cukornád (Saccharum officinarum). A kristálycukor gyakorlatilag tiszta szacharóz, jellemzően 99,5% feletti szacharóztartalommal; a fennmaradó rész főleg víz és nyomnyi egyéb anyag.

Szabály. A cukor a cukrászati technológiában nemcsak édesít. Fontos technológiai hatásai:

Jogszabály. A Magyar Élelmiszerkönyv és az uniós előírások meghatározzák, mi nevezhető cukornak. A „cukor” megnevezésű termékekre vonatkozó összetételi és jelölési követelményeket a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásai tartalmazzák (ellenőrizendő: az aktuális Magyar Élelmiszerkönyv-előírás megnevezése és tartalmi követelményei). A fogyasztói tájékoztatásra a 1169/2011/EU rendelet vonatkozik.

8.1.4 Cukorgyártás vázlata

A cukorgyártás célja a növényi sejtekben tárolt szacharóz kinyerése és tisztítása.

Répacukor-gyártás lépései (vázlat):

  1. Átvétel és mosás: a cukorrépát megtisztítják a földtől és a növényi maradványoktól.
  2. Szeletelés: a répát vékony szeletekre vágják.
  3. Extrakció (kilúgozás): forró vízzel kioldják a répából a cukrot. Az így kapott folyadék a nyerslé.
  4. Tisztítás: a nyerslében nemcukor-anyagok vannak. A tisztítás során meszezéssel és szén-dioxid-kezeléssel kicsapják, majd szűrik a szennyezőket. Az eredmény a híglé.
  5. Bepárlás: a hígléből vizet párologtatnak el, így sűrű lé keletkezik.
  6. Kristályosítás: a sűrű lében vákuumban kristályosítják a szacharózt. A kristályok és a szirup szétválasztása centrifugálással történik.
  7. Finomítás: a nyerscukor-kristályokat átoldják, újra kristályosítják, fehérítik, majd megszárítják.

A cukornádból hasonló elv szerint nyerik ki a szacharózt, de az ipari technológia egyes lépései (aprítás, préselés, a melasz kezelése) eltérhetnek. A fogyasztói szempontból forgalomba kerülő nádcukor lehet fehérített (tisztított) szacharóz vagy barnább, a melaszból származó anyagokat nagyobb arányban tartalmazó termék.

8.1.5 Cukorfajták és cukrászati felhasználásuk

A cukrászati gyakorlatban leggyakrabban a kristálycukorból kiinduló fajtákat kell megkülönböztetni. A pontos összetételi követelmények és elnevezések a Magyar Élelmiszerkönyv szerint változhatnak; az itt megadott gyakorlati jellemzők tanulási célt szolgálnak.

Táblázat. Cukorfajták és jellemző felhasználásuk

Cukorfajta Jellemzők Cukrászati felhasználás
Kristálycukor Fehér, szabadon folyó, 0,5–1,5 mm-es kristályok (jellemző tartomány; gyártónként eltérő, ellenőrizendő) Alapédesítés, szirupok, masszák, piskóták, krémek, cukorfőzés
Porcukor Finomra őrölt szacharóz; gyakran 1–3% csomósodásgátlót (pl. kukoricakeményítőt) tartalmaz (ellenőrizendő: a csomósodásgátló típusa és maximális aránya) Felvert tészták, vajkrémek, marcipán, beszórás, porcukormáz
Kockacukor Nedvesített kristálycukorból préselt kocka Kávé, tea; díszítő elem (pl. kandírozott díszalap)
Kandiscukor Nagy, lassan növesztett kristályú cukor; gyakran fonálra vagy pálcára kristályosítva Különleges italok, dekorációs cukor, ajándékdesszert
Nádcukor Szacharóz cukornádból; lehet fehérített vagy barnább, melaszosabb Édesítés, karamellás ízű termékek, díszítés
Barna cukor Finomított nádcukor, amelyhez melaszt adnak, vagy nádból nyert kevésbé finomított cukor Piskóták, kekszek, öntetek, fűszeres és karamellás karakterű masszák

Megjegyzés. A „barna cukor” nem egységes fogalom. Lehet természetes módon melaszt tartalmazó nádcukor, vagy olyan finomított fehér nádcukor, amelybe újra melaszt kevernek. A pontos megnevezést a termék címkéje határozza meg; a cukrásznak tudnia kell, hogy az íze és a nedvességtartalma ettől függően eltérhet.

A cukorfajták felismerését a szemcseméret és a szín segíti: a kristálycukor szemcséi jól láthatók, a porcukor lisztfinomságú, a kockacukor préselt kristályokból áll, a kandiscukor nagy kristályokból, a nádcukor és a barna cukor színe sötétebb, a barna cukor nedves, csomósodó.

Hat nagyított rajz a cukorfajtákról: kristálycukor 1 mm-es méretléccel, porcukor, kockacukor, kandiscukor fonálon, nádcukor és barna cukor; alattuk a fő cukrászati felhasználás.
Cukorfajták megjelenése sematikus, nagyított rajzon (fotóval kiegészíthető)

8.1.6 A cukor oldhatósága és az oldat

Definíció. A telített oldat olyan oldat, amelyben egy adott hőmérsékleten már nem oldódik több cukor. A túltelített oldat olyan oldat, amelyben több cukor van oldva, mint amennyit az adott hőmérsékletű telített oldat befogad; a túltelített állapot instabil, a felesleg kristályosodni képes.

Szabály. A szacharóz oldhatósága a hőmérséklettel nő. Hideg vízben is jól oldódik, de forró vízben lényegesen több cukor oldható fel. Ezért a cukorkészítmények főzésénél a magas hőmérsékletű oldat sok cukrot képes hordozni.

Összefüggés. Az oldhatóságot általában a szacharóz tömegére és a víz tömegére vonatkoztatjuk:

S=mcukormvíz⋅100g/100g víz S = \dfrac{m_{\text{cukor}}}{m_{\text{víz}}} \cdot 100 \, \text{g}/100\,\text{g víz}

ahol SS a cukor oldhatósága, mcukorm_{\text{cukor}} az oldott cukor tömege, mvízm_{\text{víz}} a víz tömege.

Példa. Ha 100 g vízben 200 g cukor oldódik fel, akkor az oldhatóság:

S=200g100g⋅100=200g cukor/100g víz S = \dfrac{200\,\text{g}}{100\,\text{g}} \cdot 100 = 200\,\text{g cukor}/100\,\text{g víz}

A szacharóz oldhatósága 20 °C körül körülbelül 200 g szacharóz/100 g víz; 100 °C-on körülbelül 490 g szacharóz/100 g víz. A pontos értékek szakirodalmi táblázatokból keresendők (ellenőrizendő: az aktuális szakirodalmi érték).

Ábra. A szacharóz oldhatóságának alakulása a hőmérséklet függvényében

A szacharóz oldhatósága a hőmérséklet függvényében - Szemléltető, kerekített szakirodalmi értékek (ellenőrizendő: aktuális oldhatósági táblázat).

A görbe meredeksége mutatja, hogy magasabb hőmérsékleten egységnyi víz több cukrot old. Ezért a forró szirup viszonylag híg és folyós lehet, kihűlve viszont sűrű, sőt túltelített, kristályosodó rendszerré válhat.

8.1.7 Kristályosodás

Definíció. A kristályosodás az a folyamat, amikor az oldott anyag molekulái rendezett szilárd kristályrácsba kerülnek. A szacharózkristályok szabályos, fehér, kemény, fényes lapú szemcsék.

Mechanizmus. A kristályosodás két szakaszból áll:

  1. Gócképződés (nukleáció): a túltelített oldatban apró kristálycsírák jönnek létre.
  2. Kristálynövekedés: a már meglévő kristálygócokhoz újabb molekulák kapcsolódnak.

Ha a túltelített oldatban sok apró góc képződik, apró, szemcsés lesz a kristályszerkezet. Ha kevés góc nő nagyra, durvább, nagyobb kristályok keletkeznek.

Szabály. A cukrásztechnikában a kristályosodás irányítása kulcskompetencia.

8.1.8 Higroszkóposság, karamellizáció, inverzió

Definíció. A higroszkóposság a cukor vízfelvevő képessége. A cukor a környezet levegőjéből vizet képes megkötni; a porcukor különösen hajlamos a csomósodásra.

Szabály. A cukor higroszkópossága miatt:

Definíció. A karamellizáció a száraz vagy sűrű cukoroldatban lejátszódó hőbomlási folyamat, amelynek során a szacharóz kb. 160–180 °C fölött bomlik, és barna színű, sok aromavegyületet tartalmazó vegyületcsoportok keletkeznek (ellenőrizendő: a karamellizáció hőmérséklettartománya).

Technológiai szerep. A karamellizáció adja a karamell, a grillázs, a dobos cukor és a cukorfesték barna színét és jellegzetes ízét. A főzési hőmérséklet és idő pontos ellenőrzése dönti el, hogy világos aranysárga, közepes borostyán vagy sötétbarna, kesernyés lesz a karamell.

Definíció. Az inverzió a szacharóz hidrolízise: a diszacharid kötés felhasad, és a szacharózból glükóz (szőlőcukor) és fruktóz (gyümölcscukor) elegye, ún. invertcukor keletkezik.

Kiváltó tényezők. Az inverziót savak (citromsav, borkősav) és az invertáz enzim katalizálják; a magasabb hőmérséklet gyorsítja a folyamatot (a hő nem katalizátor). Cukrászati szempontból savas közeget (citromsav, borkősav, gyümölcslé) és forróságot együttesen alkalmazva az inverzió sebessége nő.

Technológiai jelentőség. Az invertcukor:

A cukrász ezt használja ki a fondán, a fagylalt és más cukorkészítmények készítésében. A pontos inverziós arányok és hőmérsékletek a receptúrától függnek.

8.1.9 A cukor technológiai hatásai

Táblázat. A cukor technológiai hatásai és cukrászati példák

Technológiai hatás Mi történik? Cukrászati példa
Édesítés Az ízérzékelő receptorok aktiválódnak Minden édes termék alapízének beállítása
Tömeg- és térfogatnövelés A cukor oldott vagy szilárd tömegként hozzájárul a termék szerkezetéhez Masszák, krémek, cukorból készült díszek
Tartósítás A cukor megköti a vizet, csökkenti a vízaktivitást Lekvár, zselé, gyümölcskészítmények, fondán
Állagjavítás Az oldott cukor sűríti a folyadékot, a kristályosodó cukor rögzíti a szerkezetet Szirupok, tükörbevonók, karamell, fondán
Szín- és aromaképzés Karamellizáció, Maillard-reakció Karamell, pirított cukor, barna tészták
Kelesztést befolyásoló hatás A cukor gátolhatja a sikérháló teljes kifejlődését, és vízmegkötéssel gyengítheti az élesztő aktivitását nagy koncentrációban Élesztős tészták; nagy cukortartalmú tésztáknál több idő vagy speciális élesztők szükségesek

Szabály. A nagy cukortartalmú élesztős tésztákban a cukor erősen megköti a vizet, ezért az élesztő lassabban hozzáfér a vízhez. Emellett a magas cukorkoncentráció ozmotikus hatása gátolhatja az élesztősejtet. Ezért a nagyon édes kelt tésztáknál ajánlatos hosszabb kelési időt, esetleg speciális ozmo-toleráns élesztőt választani (ellenőrizendő: az élesztő anyagcseréjét gátló pontos cukorkoncentráció).

8.1.10 Számítások

A cukor használatakor gyakran kell kiszámítani, mennyi cukrot kell hozzáadni ahhoz, hogy a kész keverék meghatározott cukortartalmú legyen, vagy mennyi víz szükséges egy adott oldhatóság eléréséhez.

Számítási feladat szerkezete: adott → keresett → képlet → behelyettesítés → eredmény → ellenőrzés.

1. példa.
Cukorszirupot készítünk. 1 kg szirupnak 60 tömegszázalékban kell cukrot tartalmaznia. Mennyi kristálycukorra és mennyi vízre van szükség?

Adott:
mszirup=1000gm_{\text{szirup}} = 1000\,\text{g}
pcukor=60%p_{\text{cukor}} = 60\%

Keresett:
mcukorm_{\text{cukor}}, mvízm_{\text{víz}}

Képlet:
A tömegszázalék:

pcukor=mcukormszirup⋅100% p_{\text{cukor}} = \dfrac{m_{\text{cukor}}}{m_{\text{szirup}}} \cdot 100\%

Behelyettesítés és rendezés:

mcukor=pcukor⋅mszirup100=60⋅1000100=600g m_{\text{cukor}} = \dfrac{p_{\text{cukor}} \cdot m_{\text{szirup}}}{100} = \dfrac{60 \cdot 1000}{100} = 600\,\text{g}

mvíz=1000g−600g=400g m_{\text{víz}} = 1000\,\text{g} - 600\,\text{g} = 400\,\text{g}

Ellenőrzés:
A cukor és víz összege 600 + 400 = 1000 g. ∎

2. példa.
Egy fondánrecept előírja, hogy a szirup cukor/ víz aránya 3 : 1 legyen. Hány gramm vizet kell adni 450 g cukorhoz?

Adott:
mcukor=450gm_{\text{cukor}} = 450\,\text{g}
cukor : víz = 3 : 1

Keresett:
mvízm_{\text{víz}}

Képlet:
Az arány alapján:

mcukormvíz=31=3 \dfrac{m_{\text{cukor}}}{m_{\text{víz}}} = \dfrac{3}{1} = 3

Behelyettesítés:

mvíz=450g3=150g m_{\text{víz}} = \dfrac{450\,\text{g}}{3} = 150\,\text{g}

Ellenőrzés:
450 g cukor és 150 g víz aránya 450 / 150 = 3. ∎

3. példa (oldhatósági ellenőrzés).
20 °C-on a szacharóz oldhatósága kb. 200 g/100 g víz. Megoldhatatlan-e az a terv, hogy 400 g vizet és 900 g cukrot 20 °C-on teljesen feloldjunk?

Adott:
S20°C≈200g/100gS_{20\,°C} \approx 200\,\text{g}/100\,\text{g} víz
mvíz=400gm_{\text{víz}} = 400\,\text{g}
mcukor=900gm_{\text{cukor}} = 900\,\text{g}

Keresett:
Oldható-e 900 g cukor 400 g vízben 20 °C-on?

Képlet és behelyettesítés:
100 g víz old 200 g cukrot, tehát 400 g víz old:

mcukor,max=4⋅200=800g m_{\text{cukor,max}} = 4 \cdot 200 = 800\,\text{g}

Eredmény:
900 g > 800 g, tehát a cukor egy része szilárd marad. A keverék csak melegítéssel vagy több vízzel tehető teljesen oldattá. ∎

8.1.11 Gyakorlati útmutató

Ez az alfejezet alapozó ismeret; a gyakorlati cukorfőzést a későbbi alfejezetekben (Cukorfőzési fokok és kézi próbák, A fondán készítése) dolgozzuk ki. Itt a cukorfajták tárolásához és bekeveréséhez kapcsolódó higiéniai lépésekre térünk ki.

Higiéniai munkakezdés. Cukros feladathoz is érvényes: munkaruha, hajháló, kezet mosni, az eszközöket és a mérleget tisztán tartani. A cukor ugyan száraz anyag, de hőkezelés nélkül kerülhet krémbe vagy masszába; ezért a porcukor és a kristálycukor is csak tiszta, száraz, idegen anyagtól mentes edénybe kerülhet.

Technológiai lap. Porcukor bekeverése vajkrémbe (tanulási célú, résztechnológia)

  1. Termék neve: porcukorral bekevert vajkrém alapja; alapmennyiség: 500 g vajkrém.
  2. Anyaghányad:
Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Vaj (82% zsírtartalom) 280 szobahőmérsékletű
Porcukor 185 csomósodásgátlós, ha szükséges, átszitálva
Tojássárgája 30 pasztőrözött vagy hőkezelt
Vaníliapaszta 5 ízlés szerint 3–8 g; gyártói adagolás szerint (ellenőrizendő)
Összes 500 —
  1. Eszközök: mérleg, tál, habverő, szita.
  2. Műveleti sorrend:
    1. Vaj és porcukor kimérése.
    2. A porcukrot átszitáljuk, hogy csomómentes legyen.
    3. A vajat kihabszerűre keverjük, majd hozzáadjuk a porcukrot, és tovább verjük.
    4. Belekeverjük a tojássárgáját és a vaníliapasztát.
    5. A kész vajkrémet felhasználásig hűtve tároljuk.
  3. Kritikus pontok: a tojássárgája beszerzése pasztőrözött, hűtött alapanyag; a vajkrém hűtött tárolása.
  4. Allergének (a 14 jelölendő csoport szerint): tej (vaj), tojás. Megjegyzés: a vaníliapaszta összetételét (pl. hordozóanyag, alkohol) a gyártói címkén ellenőrizni kell.
  5. Minőségi jellemzők: egynemű, csomómentes, könnyű, puha, fényes, tiszta vajas-vaníliás íz.
  6. Tárolás: 5 °C alatt, fedve; felhasználás előtt lassú átkeverés (ellenőrizendő: a hatályos higiéniai útmutató szerinti tárolási hőmérséklet és idő).

8.1.12 Minőségellenőrzés

A cukor minőségét a sütés előtt érzékszervileg és fizikailag ellenőrizzük:

Tömegellenőrzés. A kimérésnél mindig nettó tömeget mérünk; a mérleg táráját lenullázzuk.

8.1.13 Tipikus hibák és okaik

  1. Csomós porcukor
    Tünet: a krémben cukorcsomók maradnak.
    Ok: a porcukor nedvességet vett fel, vagy nem szitálták át.
    Megelőzés/javítás: a porcukrot zárható edényben, száraz helyen tároljuk; átszitálva adagoljuk a masszába. Ha a csomós porcukor már a krémben van, gépi habveréssel vagy rövid botmixerezéssel segíthetünk, de a csomókat gyakran ki kell szűrni.

  2. Szemcsés fondán
    Tünet: a kész fondán érdes, durván kristályos.
    Ok: a túltelített szirupban nem apró, hanem nagy kristályok képződtek; az oldat nem tartalmazott elég kristálygátlót (pl. glükózszirupot).
    Megelőzés/javítás: a fondánrecept előírja a megfelelő arányú glükóz- vagy invertcukor-adagolást; a hűtési és keverési hőmérséklet betartása is szükséges.

  3. Égett karamell
    Tünet: a karamell sötétbarna, keserű.
    Ok: a főzés alatt a hőmérséklet túl magas volt, vagy a tűzhelyen tovább főzték a kívánt színnél.
    Megelőzés/javítás: a karamellfőzést 160–180 °C tartományban, folyamatos ellenőrzéssel végezzük; a cél szín elérésekor azonnal félrehúzzuk az edényt (ellenőrizendő: a recept által előírt hőmérséklettartomány).

8.1.14 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászatban a tulajdonos azt tapasztalja, hogy a marcipános sütemények masszája ragacsos, a porcukor beszórása után a felület csomós. A dolgozók úgy gondolták, hogy a cukor rossz. A hibaelemzés során kiderül, hogy a porcukrot a mosogató feletti nyitott polcon tárolták, ahol a konyhai gőz nedvesítette. A porcukor csomósodni kezdett, és a masszába keverve szemcsés maradt. A megoldás: a porcukrot áthelyezték zárt, száraz tárolóba, a megnyitott csomagot pedig lezárták; a csomós tételt selejtezték. A tanulság: a cukor nem „rossz” attól, hogy higroszkópos; a tárolási körülményeknek megfelelőnek kell lenniük.

8.1.15 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a répacukor és a nádcukor különböző legfontosabb édesítőmolekulát tartalmaz? Indokold.
  2. Miért hajlamos a porcukor csomósodásra, és mi a csomósodásgátló szerepe?
  3. A telített és a túltelített oldat közül melyik képes spontán kristályosodásra? Miért?
  4. Mi történik a szacharózzal, ha sav és hő hatására invertálódik?
  5. Miért nem elég 20 °C-os víz 900 g cukor feloldásához 400 g vízben, ha az oldhatóság kb. 200 g/100 g víz?

8.1.16 Feladatok

1. feladat (A).
Sorold fel a legfontosabb cukorfajtákat, és írd le röviden, mire használjuk őket.

2. feladat (A).
100 g vízben 180 g szacharózt oldunk. Mennyi az oldhatóság értéke g/100 g vízben?

3. feladat (B).
Saját őrlésű porcukrot készítünk úgy, hogy összetétele egyezzen a bolti, 3 % csomósodásgátlót tartalmazó porcukoréval. Hány gramm kristálycukrot és hány gramm csomósodásgátlót mérjünk ki 300 g porcukorhoz?

4. feladat (B).
Cukorszirupot készítünk 2 kg nettó tömegre, 65% cukortartalommal. Mennyi cukrot és vizet mérjünk?

5. feladat (C).
Egy tanuló sűrű, forró szirupot keverget, és azt veszi észre, hogy a folyadék elcukrosodik, szemcsés lesz. Milyen okokra gyanakodhat? Milyen kristályosodást akadályozó anyagot adhat a receptúra? Hogyan befolyásolja az invertcukor a termék puhaságát?

6. feladat (D).
Készíts otthon egyszerű porcukros vajkrémet a Gyakorlati útmutató lapja szerint, de a tojássárgáját pasztőrözött/hőkezelt termékből használd. Jegyezd fel, hány percig keverted, milyen hőmérsékletű volt a vaj, és mi lett a végeredmény állaga. Értékeld a krém simaságát, csomómentességét.

8.1.17 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A répacukor és a nádcukor legfontosabb édesítőmolekulája ugyanaz, a szacharóz, csak a növényi forrás eltérő.
  2. A porcukor finom szemcséi nagy fajlagos felületükkel vizet vesznek fel a levegőből; a felszívott nedvesség összeragasztja a szemcséket. A csomósodásgátló (pl. kis mennyiségű keményítő) fizikai gátat képez a szemcsék között.
  3. A túltelített oldat, mert több oldott anyagot tartalmaz, mint amennyi az adott hőmérsékleten stabilan oldatban maradhat; a felesleg kristálygócok formájában kiválik.
  4. A szacharóz hidrolizál, és glükóz + fruktóz elegye, vagyis invertcukor keletkezik.
  5. 400 g víz legfeljebb 4 · 200 = 800 g cukrot old 20 °C-on. A 900 g meghaladja ezt, így egy része szilárd marad.

1. feladat megoldása
Kristálycukor (szirup, gyümölcs, masszák), porcukor (krémek, beszórás), kockacukor (forró italok), kandiscukor (díszítés), nádcukor (édesítés, karamellás íz), barna cukor (piskóta, keksz, fűszeres masszák).

2. feladat megoldása
S=180g100g⋅100=180g/100g vízS = \dfrac{180\,\text{g}}{100\,\text{g}} \cdot 100 = 180\,\text{g}/100\,\text{g víz}. ∎

3. feladat megoldása
A 300 g porcukor 3%-a csomósodásgátló:
mcsom=300⋅0,03=9gm_{\text{csom}} = 300 \cdot 0{,}03 = 9\,\text{g}.
A szacharóz tömege: 300−9=291g300 - 9 = 291\,\text{g}.
Tehát ha kristálycukorból készítjük a porcukrot, 291 g kristálycukrot kell finomra őrölni és 9 g csomósodásgátlóval keverni. ∎

4. feladat megoldása
mszirup=2000gm_{\text{szirup}} = 2000\,\text{g}, p=65%p = 65\%.
mcukor=65⋅2000100=1300gm_{\text{cukor}} = \dfrac{65 \cdot 2000}{100} = 1300\,\text{g}.
mvíz=2000−1300=700gm_{\text{víz}} = 2000 - 1300 = 700\,\text{g}.
Ellenőrzés: 1300 + 700 = 2000 g. ∎

5. feladat megoldása
Ok: a szirup túltelített lett, és nem volt elég kristálygátló anyag a rendszerben. A hiányzó glükóz vagy invertcukor miatt a szacharózkristályok idő előtt kiváltak. A recept előírhat 15–30% glükózszirupot vagy kis mennyiségű savat az inverzióhoz (ellenőrizendő: a pontos receptúra). Az invertcukor higroszkópos, ezért a termék puhább marad.

6. feladat megoldása
A gyakorlati feladat értékelése: a krém legyen egynemű, csomómentes, fényes, könnyű. Jó volt, ha a vaj puha (kb. 18–22 °C), a porcukor átszitált, a tojássárgája hűtött, pasztőrözött. Hibás, ha csomós, vagy ha a vaj túl kemény, túl puha, és a krém kicsapódik. A kész krémet 5 °C alatt, fedve tárold (ellenőrizendő: a hatályos élelmiszerbiztonsági útmutató szerinti hűtési hőmérséklet).

8.1.18 Rövid összefoglaló

A répacukor a cukrászat alapvető édesítője és állagformálója. Kémiai neve szacharóz; a répából és a nádból nyert cukor is szacharózból áll. A gyakorlatban megkülönböztetjük a kristálycukrot, porcukrot (csomósodásgátlóval), kockacukrot, kandiscukrot, nádcukrot és barna cukrot. A cukor technológiai hatásai közé tartozik az édesítés, a tömegnövelés, a tartósítás (a vízaktivitás csökkentése), az állagformálás, a szín- és aromaképzés, valamint az élesztő aktivitásának befolyásolása nagy koncentrációban. A szacharóz oldhatósága a hőmérséklet emelkedésével nő: 20 °C-on kb. 200 g/100 g víz, 100 °C-on kb. 490 g/100 g víz (tájékoztató értékek). A telített oldat már nem tud több cukrot feloldani; a túltelített oldat instabil, kristályosodhat. A kristályosodás fontos a fondán és más cukorkészítmények készítésénél. A sav és hő hatására bekövetkező inverzió glükózt és fruktózt ad; az invertcukor gátolja a kristályosodást, és higroszkópos terméket ad. A cukor higroszkópossága miatt száraz helyen, zárható edényben tárolandó. Továbbvitt eredmények: Az oldhatóság, a túltelítettség és az inverzió elveit használjuk a Cukorfőzési fokok és kézi próbák, a Cukorszirupok sűrűsége: Baumé-fok, refraktometria és Brix, valamint a Fondán, marcipán, nugát és egyéb édesipari félkész termékek alfejezetekben. A fagylaltkeverék fagyáspontjának és édességének számításához is ugyanez a cukorfizika kell (Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont).

8.1.19 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezet a cukorkémiai és cukrásztechnológiai alapok (szacharóz oldhatósága, kristályosodás, karamellizáció, inverzió, higroszkóposság) stabil, általánosan ismert tananyagát használja. A konkrét oldhatósági adatok szakirodalmi táblázatokból pontosíthatók (ellenőrizendő: a szacharóz oldhatósági táblázata 0–100 °C tartományban). A porcukor csomósodásgátlójának típusa és maximális aránya a Magyar Élelmiszerkönyv és a vonatkozó adalékanyag-előírások szerint ellenőrizendő (ellenőrizendő: a porcukor összetételére vonatkozó aktuális élelmiszerkönyvi előírás és adalékanyag-engedélyezés). A karamellizáció hőmérséklettartománya (kb. 160–180 °C) a szakirodalomban kissé eltérő lehet; a vizsgán a recepthez és a tanult elmélethez igazodó értékeket használd (ellenőrizendő: a karamellizáció kezdeti hőmérséklete). A higiéniai tárolási hőmérsékletek és idők továbbra is a hatályos NÉBIH-útmutatók és jogszabályok szerint ellenőrizendők.