18.2 Cukorfőzési fokok és kézi próbák

18.2.1 Miért van szükség a cukorfőzési fokokra?

Egy esküvői tortához olasz vajkrémet készítesz. A telefonos recept csak annyit ír: „a szirupot főzd kicsit”. A hőfokot nem nézed meg pontosan, és a krém híg marad. Máskor egy bonbontöltelék nem dermed meg, vagy éppen túl kemény lesz. A hiba szinte mindig ugyanaz: a cukoroldatot nem a megfelelő cukorfőzési fokra főzted.

A cukorfőzés foka a cukrász legfontosabb „térképe” a cukor és a víz viselkedéséhez. Ha tudod, hogy az adott termékhez – fondánhoz, olasz habhoz, vajkrémhez, karamellhez – milyen fok kell, akkor a termék szerkezete, bedermedése és édessége is tartható lesz. Ebben az alfejezetben a fokok rendszerét, a hőmérséklet és a kézi próba összefüggését, valamint a felhasználásokat tanuljuk meg.

18.2.2 Szemléletes kép: a cukoroldat forráspontja emelkedik

A tiszta víz tengerszinthez közeli nyomáson 100 °C-on forr. Ha cukrot oldunk benne, a forráspont megemelkedik. Minél töményebb az oldat, annál magasabb hőmérsékleten forr. Ezt mutatja az alábbi ábra.

A szacharózoldat forráspontja a cukortartalom függvényében - Szemléltető, kerekített gyakorlati értékek; a forráspont a nyomástól és a mérési körülményektől is függ (ellenőrizendő: szakirodalmi táblázat).

A görbe eleinte lassan, később meredekebben emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a főzés vége felé már kis vízvesztés is nagy hőmérséklet-emelkedést okoz. Ezért kell a hőmérő mellett a kézi próbát is ismerni.

18.2.3 A cukorfőzési fok fogalma

Definíció. A cukorfőzési fok a forrásban lévő cukoroldat töménységét leíró gyakorlati kategória. A fokot a főzet hőmérsékletével és/vagy a forró oldatból vett minta hideg vízben történő lehűlés utáni állagával azonosítjuk. A fok megmutatja, mennyi víz távozott el, és milyen cukrászati felhasználásra alkalmas az oldat.

Definíció. A kézi próba a forró cukoroldatból vett kis minta hideg vízbe cseppentésével és gyors lehűtésével végzett mintaállapot-vizsgálat. A lehűlt minta puhasága, formálhatósága vagy törékenysége jelzi a főzet koncentrációját.

Összefüggés. A forráspontemelkedés oka, hogy az oldott cukormolekulák jelenléte csökkenti a víz gőznyomását, ezért magasabb hőmérséklet kell a forráshoz. A cukorfőzet hőmérséklete tehát gyakorlati mérőszáma a töménységnek.

18.2.4 A fokok és a hőmérsékleti tartományuk

A cukrászati gyakorlatban az alábbi fokozatokat használjuk. A hőfokok tájékoztató értékek, mert a légnyomás, a cukor fajtája, a fazék anyaga és a hőmérő kalibrálása is befolyásolja őket.

Fok neve Hőmérséklet-tartomány (°C, tájékoztató) Kézi próba hideg vízben Jellemző felhasználás
Szirup, vékony szál 100–105 A csepp szétterül, nem formálható Áztatószirup, likőrök, kávé ízesítése
Rövid/közepes/hosszú fonál 105–110 A mintából az ujjak vagy pálca között vékony/rövid, majd hosszabb fonál húzható Híg cukros áztatás, kandírozás, gyümölcsszirup
Gyöngy 110–113 A főzet felszínén apró, gyöngyszerű buborékok; a fonál már hosszú, de a minta még nem formálható Cukrozott gyümölcs, egyes sűrűbb szirupok
Lágy golyó 113–118 A lehűlt minta puha, ujjal könnyen formálható golyóvá Olasz habcsók, vajkrém, fondán, bonbontöltelék
Kemény golyó 118–130 A golyó már nem lapul el, rugalmasan ellenáll Keményebb bonbontöltelék, egyes fudge-k
Lágy törés 131–143 A minta hajlítható, de nem ragad, hidegen pattan Cukorkalapú díszek, ropogós bevonat
Kemény törés 144–154 A hidegben törékeny, üvegszerűen pattanva törik Cukorfújás alapja, cukorkák, nyalókák
Karamell 160 felett A minta színe sárgásbarnától mélybarnáig változik, az íze kesernyés lehet Karamellöntet, grillázs, dobos cukor, karamelldísz

A 154–160 °C közötti sáv átmeneti: a cukor már barnulni kezd, de a kézi próba (törés) itt már nem ad új fokot. A sávhatárok szakirodalmanként 2–5 °C-kal eltérhetnek (ellenőrizendő: hazai cukrász szakkönyv); a fondán lágy golyó fokon, a grillázs csak a karamell fokon, a nyalóka csak a kemény töréssel készül.

A táblázatban szereplő hőfokok a hagyományos cukrászati gyakorlat szerinti, leggyakrabban használt tartományok. Az eltérő források eltérő sávokat adhatnak meg: (ellenőrizendő: gyakorlati útmutató vagy munkautasítás a konkrét üzemben).

A biztonságos kézi cukorpróba lépései - Szemléltető folyamat; a pontos mintavétel a munkautasítás szerint (ellenőrizendő).

18.2.5 A fokok részletes leírása

18.2.5.1 Szirup és vékony fonál

A főzés kezdetén, 100–105 °C körül a cukoroldat még nagyon híg. A mintát hideg vízbe cseppentve az szétterül. Ez a fok nem ad szerkezetet, csak édességet és nedvességet. Ilyen fokot használunk például nagyobb sütemények áztatásához vagy gyümölcsteák és kávék cukrozásához.

18.2.5.2 Fonál

Ha a 105–110 °C tartományban vagyunk, a lehűlt minta ragacsos, és a pálca vagy a kesztyűs ujjak között vékony fonalat húz. A fonál hossza a töménységgel nő. Ezt a fokot használjuk, ha a szirupnak már kell adnia valamennyi sűrűséget, de még folyékonynak kell maradnia, például híg áztatáshoz vagy kandírozáshoz. Olasz habcsókhoz ez a szirup még túl híg.

18.2.5.3 Gyöngy

110–113 °C körül a főzet felszínén apró, gyöngyszerű buborékok jelennek meg, a pálcáról lehúzott szál hosszú, de a hideg vízbe cseppentett minta még nem formálható golyóvá. A főzet már sűrűbb, de a lágy golyó fok alatt van. Gyöngy fokon készülnek egyes cukrozott gyümölcsök és sűrűbb szirupok.

18.2.5.4 Lágy golyó

113–118 °C közötti főzetből vett minta a hideg vízben puha, kézzel vagy eszközzel könnyen formálható golyóvá. A golyó a tenyerünkön ellapul. Ez a fok kulcsfontosságú az olasz habcsókhoz, a vajkrémekhez, a fondánhoz és sok bonbontöltelékhez. Itt a cukoroldat már elég tömény ahhoz, hogy becsípődjön a hab- vagy emulziórendszerbe, de még elég rugalmas ahhoz, hogy puha, krémes szerkezetet adjon.

18.2.5.5 Kemény golyó

118–130 °C-on a hideg mintából kemény, rugalmasan ellenálló golyó formálható, amely nem lapul el; a sáv alsó része (kb. 118–122 °C) a puhább, felső része a keményebb állagot adja. Ezt a fokot akkor használjuk, ha a tölteléknek keményebbnek, jól darabolhatónak kell lennie.

18.2.5.6 Lágy törés

131–143 °C-on a minta lehűlés után már nem formálható, hanem hajlítható, pattanva törik. Ebből készülnek a ropogós cukorbevonatok és olyan cukordíszek, amelyeknek meg kell tartaniuk az alakjukat, de még hajlíthatók. A grillázs nem ide, hanem a karamell fokhoz tartozik.

18.2.5.7 Kemény törés

144–154 °C-on a főzetből vett minta hideg vízben üvegszerűen megkeményedik, és élesen, törékenyen pattan. Ez a cukorfújás, a nyalókák és néhány keménycukorka alapfoka. Ilyenkor már alig maradt víz az olvadékban.

18.2.5.8 Karamell

160 °C fölött a cukor nemcsak koncentrálódik, hanem kémiailag is átalakul: bomlik, barnul és jellegzetes karamellízt kap. A szín a halvány aranysárgától a mélybarnáig változik. A karamell fok a dobos cukor, a karamellöntet, a grillázs és a díszek alapja. 180 °C fölött azonban gyorsan megég, keserű lesz, és kedvezőtlen bomlástermékek keletkeznek; ha a karamell olajos magot, tejet vagy tejszínt is tartalmaz (grillázs, tejkaramell), a Maillard-reakció miatt akrilamid is képződhet (ellenőrizendő: 2017/2158/EU rendelet alkalmazási köre). A karamellizálást ezért szigorúan figyelemmel kell kísérni.

Figyelem. A forró cukoroldat és a karamell súlyos égést okoz. A mintavételt csak biztonságos eszközzel, hosszú ujjú ruhában, szükség szerint védőkesztyűben és védőszemüvegben végezd. Bőrre tapadva a forró cukor tovább éget.

18.2.6 Interaktív kalkulátor

A kiadás interaktív változatában a cukorfőzési fok–hőmérséklet kalkulátor segíti a tanulást. Kiválaszthatod a kívánt felhasználást – fondán, olasz habcsók, vajkrém, grillázs, karamell –, és az ábra megmutatja a javasolt hőmérsékleti sávot, valamint a hozzá tartozó kézi próba nevét. A statikus tartalék ábra ugyanezt a táblázatot jeleníti meg színezett sávokkal.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Interaktív ábra a cukorfőzési fokok és a hőmérséklet kiválasztására
Cukorfőzési fok–hőmérséklet interaktív kalkulátor

18.2.7 Gyakorlati útmutató a kézi próbákhoz

18.2.7.1 Cél

Gyakorold a fokok felismerését hőmérővel és kézi próbával. Tanuld meg, hogyan veszel mintát forró cukorból biztonságosan.

18.2.7.2 Eszközök és anyagok

18.2.7.3 Higiéniai munkakezdés

Munkaruha, hajháló, ékszer le, kézmosás. A lábas, a kanál és a tál tiszta, zsír- és detergensmentes legyen. A cukorfőzetbe csak tiszta, száraz eszközzel nyúljunk, mert a szennyeződés kristályosodást indít.

18.2.7.4 Biztonsági korlát

A forró cukorral végzett gyakorlat tanműhelyi vagy üzemi környezetben, oktatás után és felügyelet mellett végezhető. Otthon háztartási tűzhelyen, kis adagban gyakorolj, de mindig tarts hideg vizet a közelben, és ne hagyd felügyelet nélkül a főzetet.

18.2.7.5 Lépések

  1. Készíts a tálba hideg vizet jégkockákkal (cél: kb. 10–15 °C, tájékoztató).
  2. Tegyél a lábasba 300 g cukrot és 120 g vizet. Keverd el hidegen.
  3. Melegítsd közepes lángon. A főzetbe tedd a hőmérőt, de ne érintse a lábas alját.
  4. Amikor a hőmérő 105 °C-ot mutat, vegyél mintát egy tiszta, száraz fémkanállal. A kanalat ne tedd vissza a főzetbe.
  5. Cseppentsd a mintát a hideg vízbe. Várj 5–10 másodpercet.
  6. Vedd ki a lehűlt mintát kesztyűvel vagy pálcával. Figyeld meg: szétterül, fonalat húz, golyót formál vagy pattan?
  7. Folytasd a melegítést. Ismételd a mintavételt 110, 118, 125 és 160 °C körül.
  8. Karamellnél figyeld a színváltozást is. Ha keserű füstszag érezhető, azonnal vedd le a tűzről, és ne kóstold.

Az ábra felső sora a próba biztonságos menetét, az alsó két sor a nyolc fok mintáját mutatja a táblázat tájékoztató hőmérsékleteivel. A HTML-kiadásban a hőmérséklet-csúszka mozgatásakor a megfelelő fok mintájának képe jelenik meg (ugyanazokkal a sávokkal, mint a fenti kalkulátorban).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Felül a próba lépései: hideg, jeges vizes tál a főzőhely mellett, forró cukor kanállal a hideg vízbe, a mintát kesztyűs ujjak a víz alatt formázzák; alul nyolc minta: szétterülő csepp, fonál, gyöngyök, ellapuló lágy golyó, ellenálló kemény golyó, hajló lágy törés, pattanó kemény törés, egyre sötétebb karamell, mindegyik alatt a fok neve és hőmérséklet-sávja.
A kézi cukorpróba menete és a minták képe fokonként: szirup, fonál, gyöngy, lágy és kemény golyó, lágy és kemény törés, karamell

18.2.7.6 Kritikus pont

A hőmérő és a kézi próba együttesen használandó. A hőmérő kalibrálása elengedhetetlen; ha forrásban lévő tiszta vízben nem 100 °C-ot mutat, a mért értéket ennek megfelelően javítani kell.

18.2.8 Számítási példák

A cukorfőzési fok várható elérése számolható a cukor- és vízmennyiség mérlegéből. A tömegszázalékos koncentráció:

p=mcukormcukor+mvíz⋅100%p = \frac{m_{\text{cukor}}}{m_{\text{cukor}} + m_{\text{víz}}} \cdot 100\%

A főzés során a cukortömeg állandó, a víztömeg csökken. A célkoncentráció eléréséhez szükséges elpárologtatott víz:

mvíz,elp=moldat,1−mcukorp2/100m_{\text{víz,elp}} = m_{\text{oldat,1}} - \frac{m_{\text{cukor}}}{p_2/100}

Ahol moldat,1m_{\text{oldat,1}} a kezdeti oldat tömege, p2p_2 a célkoncentráció.

18.2.8.1 1. példa – szirup készítése

Adott 600 g víz. Mennyi cukrot kell hozzáadni, hogy 65 tömegszázalékos oldatot kapjunk?

Megoldás. Keressük a cukor tömegét, mcukor=xm_{\text{cukor}} = x.

0,65=xx+600g0{,}65 = \frac{x}{x + 600\,\text{g}}

Beszorzunk:

0,65⋅(x+600g)=x⇒0,65x+390g=x⇒390g=0,35x⇒x=390g0,35=1114,3g0{,}65 \cdot (x + 600\,\text{g}) = x \quad\Rightarrow\quad 0{,}65x + 390\,\text{g} = x \quad\Rightarrow\quad 390\,\text{g} = 0{,}35x \quad\Rightarrow\quad x = \frac{390\,\text{g}}{0{,}35} = 1114{,}3\,\text{g}

Tehát 600 g vízhez körülbelül 1114 g cukrot kell adni. Ellenőrzés: az összes tömeg 1714 g, a cukor arány 1114/1714≈0,651114/1714 \approx 0{,}65, azaz 65%. ∎

18.2.8.2 2. példa – fondánhoz szükséges vízelpárologtatás

1000 g 50 tömegszázalékos cukoroldatot fondánhoz szeretnénk felhasználni. A fondánnál jellemző célkoncentráció kb. 87 tömegszázalék (lágy golyó felső széle, kb. 118 °C, tájékoztató; ellenőrizendő: szakirodalmi táblázat). Mennyi vizet kell elpárologtatni?

Megoldás. A kezdeti oldatban a cukor: mcukor=1000g⋅0,50=500gm_{\text{cukor}} = 1000\,\text{g} \cdot 0{,}50 = 500\,\text{g}. A céloldat tömege, ha a koncentráció 87%:

moldat,2=mcukor0,87=500g0,87≈574,7gm_{\text{oldat,2}} = \frac{m_{\text{cukor}}}{0{,}87} = \frac{500\,\text{g}}{0{,}87} \approx 574{,}7\,\text{g}

Az elpárologtatott víz tömege:

mvíz,elp=1000g−574,7g≈425,3gm_{\text{víz,elp}} = 1000\,\text{g} - 574{,}7\,\text{g} \approx 425{,}3\,\text{g}

Ellenőrzés: a maradékban kb. 74,7 g víz és 500 g cukor van, az össztömeg 574,7 g, a koncentráció 500/574,7≈0,87500/574{,}7 \approx 0{,}87, azaz 87%. ∎

18.2.8.3 3. példa – olasz habcsók szirupjának koncentrációja

Olasz habcsókhoz 1,2 kg cukrot és 0,36 kg vizet forralunk. A főzés során 0,18 kg víz elpárolog. Hány tömegszázalékos lesz a szirup? Értelmezd a fokot!

Megoldás. Kezdeti oldat tömeg: 1,2kg+0,36kg=1,56kg1{,}2\,\text{kg} + 0{,}36\,\text{kg} = 1{,}56\,\text{kg}. Az elpárolgás után: 1,56−0,18=1,38kg1{,}56 - 0{,}18 = 1{,}38\,\text{kg}. Cukortömeg: 1,2kg1{,}2\,\text{kg}.

p=1,2kg1,38kg⋅100%≈86,96%≈87%p = \frac{1{,}2\,\text{kg}}{1{,}38\,\text{kg}} \cdot 100\% \approx 86{,}96\% \approx 87\%

A 87% töménységű szacharózoldat forráspontja a fenti görbe szerint kb. 118–119 °C, ami a lágy golyó felső határa, a kemény golyó alja. Ez megfelel az olasz habcsók szirupjának (ellenőrizendő: konkrét receptúra és hőmérő). ∎

18.2.9 Minőségellenőrzés

A cukorfőzet minőségét három szinten ellenőrizzük.

A jó fondánhoz, olasz habhoz vagy vajkrémhez készült szirup színtelen vagy enyhén gyöngyházfényű, kristálymentes, a próbája a receptúra szerinti fokot mutatja. A karamell színe egyenletes, illata édeskés, nem égett.

18.2.10 Tipikus hibák és okaik

Tünet Ok Megelőzés és javítás
A főzet idő előtt kristályosodik Szennyezett eszköz, keverés a forralás késői szakaszában, nem fedték le az edényt Tiszta eszközök; a forralás előtt keverjük el a cukrot; a falra tapadt kristályokat nedves kefével mossuk le; ha már kikristályosodott, kis mennyiségű glükózszirup vagy pár csepp citromlé segíthet, de a legbiztosabb új főzetet készíteni (ellenőrizendő: receptúra).
A fondán vagy vajkrém nem dermed meg Alacsony hőfok, túl sok víz maradt, a szirup nem érte el a lágy golyó fokot Hőmérő és kézi próba; ha a főzet még nem égett, vissza lehet forralni, de csak szakmai döntés után.
A karamell megégett, keserű, sötétbarna Nem figyelték a hőfokot, a főzet 180 °C fölé ment, kedvezőtlen bomlástermékek keletkeztek (tej- vagy magtartalmú karamellnél akrilamid is képződhet) A karamellizálást 160 °C fölött folyamatosan figyelni kell; égett karamell esetén a tételt selejtezni kell, nem szabad „megmenteni”.
A hőmérő félrevezet Nem kalibrált, az edény falához ér, lassú válaszidejű Forrásban lévő tiszta víznél ellenőrizni; a mérőt a folyadék közepén tartani; kézi próbával megerősíteni.
Ujjas kézi próba égést okoz A forró mintát közvetlenül ujjal formázták Mindig hideg vízben, legalább 5–10 másodpercig hűtött mintát, de alapból eszközt vagy kesztyűt használjunk.

18.2.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy vidéki cukrászdában új dolgozó készítette a bonbontöltelékhez a cukorszirupot. A munkautasítás szerint lágy golyó fokra kellett volna főzni. A dolgozó csak az időt figyelte, hőmérőt nem használt. A szirup kemény golyó fokra sűrűsödött, mert a tűzhely erősebb volt, mint otthon. A töltelék lehűlés után nem lett formálható, a bonbonlezárás lehetetlenné vált. A tételt selejtezni kellett, a dolgozó pedig heti termelési hibajegyzéket kapott.

A következő héten bevezették a kettős ellenőrzést: a cukorfőzetnél minden dolgozónak hőmérővel és kézi próbával is igazolnia kellett a fokot. A feljegyzést a HACCP-naplóhoz csatolták. A hasonló hiba többé nem fordult elő.

18.2.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A cukoroldat forráspontja a koncentráció növelésével csökken. Indokold!
  2. Igaz vagy hamis? A lágy golyó fokhoz 113–118 °C közötti főzet tartozik (tájékoztató). Indokold!
  3. Számold ki: 800 g 40 tömegszázalékos cukoroldatból mennyi vizet kell elpárologtatni, hogy 85 tömegszázalékos legyen?
  4. Melyik fokot választanád olasz habcsókhoz, és miért nem elég a fonál fok?
  5. Mi a veszély abban, ha a kézi próbát közvetlenül a forró fazékból vett mintával, ujjal formázva végezzük?
  6. Sorold fel a főzési fokokat növekvő hőmérséklet szerint: karamell, kemény golyó, gyöngy, kemény törés, lágy golyó, szirup, fonál, lágy törés.

18.2.13 Feladatok

1. feladat (A). Párosítsd a hőmérséklet-tartományt a fokkal!
a) 113–118 °C
b) 144–154 °C
c) 100–105 °C
d) 160–180 °C felett

2. feladat (A). 500 g vízhez mennyi cukrot kell adni, hogy 60 tömegszázalékos oldatot kapj? Írd le a számítás lépéseit!

3. feladat (B). Egy vajkrémhez 1,5 kg 45 tömegszázalékos cukoroldatból indulunk. A főzés végére 0,45 kg víz elpárolog. Hány tömegszázalékos lesz a szirup? Fok alapján alkalmas-e lágy golyóhoz?

4. feladat (B). Egy cukrász hallgatója a hőmérőjét forrásban lévő vízben 96 °C-nak méri. A cukoroldat főzésekor 114 °C-ot olvas le. Mi a tényleges hőmérséklet közelítőleg, ha a hiba állandó? Melyik foknak felel ez meg?

5. feladat (C). Hibaelemzés: egy fondán lágy, ragacsos marad, nem dermed meg. Sorold fel legalább három lehetséges okot, és mindegyikhez adj javítást vagy megelőzést!

6. feladat (D). Gyakorlati feladat: készíts tanműhelyben 300 g cukorból és 120 ml vízből cukorfőzetet. A hőfokot 5 percenként mérd, és végezz kézi próbát 105, 110, 118, 125 és 160 °C körül. Töltsd ki az alábbi megfigyelési lapot: idő, hőmérséklet, kézi próba eredménye, szín, egyéb észrevétel. Értékelési szempontok: biztonságos munkavégzés, a hőfok és a próba egyezése, a lap kitöltöttsége, takarítás.

18.2.14 Megoldások

18.2.14.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A forráspont a koncentráció növelésével nő, mert az oldott cukor csökkenti a víz gőznyomását.
  2. Igaz. A lágy golyó fok a gyakorlati táblázatok szerint 113–118 °C közé esik; ez forrásonként kis mértékben eltérhet.
  3. A kiindulási oldatban a cukor: 800⋅0,40=320g800 \cdot 0{,}40 = 320\,\text{g}. Céloldat tömege: 320/0,85=376,5g320 / 0{,}85 = 376{,}5\,\text{g}. Elpárologtatandó víz: 800−376,5=423,5g800 - 376{,}5 = 423{,}5\,\text{g}.
  4. Lágy golyó fok kell. A fonál fokon a szirup túl híg, nem stabilizálja a tojásfehérje-habot, ezért az olasz habcsók nem lesz kemény, fényes és stabil, és hamar vizet ereszt.
  5. A forró minta súlyos égést okozhat; a cukor bőrre tapad, és tovább éget. A mintát hideg vízben le kell hűteni, és eszközzel vagy kesztyűben formázni.
  6. Szirup, fonál, gyöngy, lágy golyó, kemény golyó, lágy törés, kemény törés, karamell.

18.2.14.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A). a) Lágy golyó
b) Kemény törés
c) Szirup
d) Karamell

2. feladat (A). Keressük xx-et, ahol 0,60=xx+5000{,}60 = \frac{x}{x+500}.
0,60x+300=x⇒300=0,40x⇒x=750g0{,}60x + 300 = x \Rightarrow 300 = 0{,}40x \Rightarrow x = 750\,\text{g}.
Tehát 750 g cukor kell 500 g vízhez. Ellenőrzés: az össztömeg 1250 g, a cukorarány 750/1250=0,60750/1250 = 0{,}60.

3. feladat (B). Kezdeti oldat: 1,5 kg, cukortartalom 45%, tehát mcukor=1,5⋅0,45=0,675kgm_{\text{cukor}} = 1{,}5 \cdot 0{,}45 = 0{,}675\,\text{kg}. Elpárolgás után az oldat tömeg: 1,5−0,45=1,05kg1{,}5 - 0{,}45 = 1{,}05\,\text{kg}. Koncentráció: 0,675/1,05=0,6429≈64%0{,}675 / 1{,}05 = 0{,}6429 \approx 64\%. Ez a 64% töménység forráspontja 104–105 °C körül van, ami fonál/gyöngy tartomány, nem alkalmas lágy golyóhoz; további vízelpárologtatásra lenne szükség.

4. feladat (B). A hőmérő hibája: 100∘C−96∘C=4∘C100\,^{\circ}\text{C} - 96\,^{\circ}\text{C} = 4\,^{\circ}\text{C}. Ha 114 °C-ot mutat, a tényleges hőmérséklet 114+4=118∘C114 + 4 = 118\,^{\circ}\text{C}. Ez a lágy golyó fok határán van, a gyakorlati táblázat szerint még lágy golyónak tekinthető (ellenőrizendő: hőmérő kalibrációs jegyzőkönyv).

5. feladat (C). Lehetséges okok:
- A szirup nem érte el a lágy golyó fokot; túl sok víz maradt. Megelőzés: kalibrált hőmérő és kézi próba.
- A főzet idő előtt kristályosodott, ezért a koncentráció nem követhető jól. Megelőzés: tiszta eszközök, a falra tapadt kristályok lemosása.
- A receptúra szerinti cukor-víz arány téves; ellenőrizni kell a mérlegelést és a veszteséget. Javítás: ha a főzet még nem égett, visszaforralással töményíthető, de csak szakmai döntés után.

6. feladat (D). Értékelési szempontok: a tanuló biztonságosan dolgozik, a hőmérőt és a kézi próbát együtt használja, a megfigyelési lap tartalmazza az idő, hőmérséklet, próba, szín adatokat, a munka végén a lábast és az eszközöket elmossa. A cukorfőzet felhasználható díszítőelemként, de élelmiszer-higiéniai szempontból a kóstolás csak a munkautasítás szerint történhet.

18.2.15 Rövid összefoglaló

A cukorfőzési fok a forrásban lévő cukoroldat töménységét leíró gyakorlati kategória. A forráspont a koncentráció növelésével emelkedik; ezért a hőmérséklet mérése és a kézi próba együtt megbízhatóan jelzi a fokot. A leggyakoribb fokok növekvő sorrendben: szirup, fonál, gyöngy, lágy golyó, kemény golyó, lágy törés, kemény törés, karamell. A lágy golyó fok (kb. 113–118 °C) az olasz habcsók, a vajkrém és a fondán alapja; a kemény törés (kb. 144–154 °C) a cukorfújáshoz és a nyalókákhoz kell; a karamell (160 °C felett) a dobos cukor, a grillázs és a karamellöntet alapja. A hőfokok tájékoztató értékek, minden üzemben a hőmérő kalibrálásával és a receptúrával együtt használandók (ellenőrizendő: munkautasítás). A kézi próba biztonságos kivitelezése hideg vizes mintavétellel, eszközzel vagy kesztyűvel történik; forró cukorral csak védőfelszerelésben, felügyelet mellett dolgozunk. Továbbvitt eredmény. A hőfok–próba–felhasználás táblázatot használjuk a Hígító cukoroldat, áztatószirup és tojáshabos készítmények cukorfőzete, a A fondán készítése és a Karamell és olvasztott cukorkészítmények: dobos cukor, grillázs, cukorfesték alfejezetekben.

18.2.16 Források és ellenőrzési hiányok