A gyakorlati vizsga az a pillanat, amikor nem elég tudni, hogyan kellene egy alkatrészt kicserélni: a vizsgaértékelés azt nézi, hogy a jelölt egy zavaros, több rendszert érintő hibát szisztematikusan, biztonságosan és dokumentálva old-e meg. Az alábbi fejezet ezért nem új szerkezeteket tanít, hanem a korábban tanult diagnosztikai és szerelési lépéseket kapcsolja össze egyetlen, időre végzett vizsgafeladatban.
Egy gyakorlati vizsgán például ilyen feladatot kapsz: „A jármű nem indul, az indítómotor forgat, de a motor nem fut. Vizsgálja meg, azonosítsa a hibát, javítsa ki, és dokumentálja a munkát.” A felügyelő nem azt várja, hogy azonnal kicseréld a legdrágább alkatrészt, hanem azt, hogy a tanult hibakeresési lánc mentén haladj: rögzítsd a tünetet, állíts fel hipotéziseket, mérj, szűkítsd a hiba helyét, javíts, és ellenőrizd. Ugyanez igaz egy szerelési feladatra: nem a sebesség a legfontosabb, hanem a gyártói előírás, a biztonság, a környezetvédelem és a munkalap pontossága.
Szemléletes kép. Képzeld el a vizsgahelyszínt. A vizsgaautó elöl emelőbakokon áll, a kerekeit kitámasztották, az akkumulátor negatív pólusa le van kötve. A szerelőkocsin a csavarok rendezett mágneses tálcán, a vizsgabiztos a távolból figyel. A kezedben lévő munkalapon szerepel a jármű azonosítója, a tünet, a mért értékek rovata és a javítási lépések sora. Az időmérő fut. Ez a kép mutatja, miért kell a hibakeresést előre begyakorolni, és miért számít minden dokumentált adat.
Definíció. Komplex hibakeresés. A komplex hibakeresés olyan vizsgálati folyamat, amelyben a hiba tünete egyszerre több járműrendszerre is utalhat, és a megoldáshoz a tünet, a lehetséges okok, a mérések, a szerelés és az ellenőrzés egymásba kapcsolódó láncát kell végig járni. Nem egyetlen műveletről van szó, hanem több rendszer vizsgálatáról, amelyek közül a mérési eredmények választják ki a valódi okot.
Definíció. Vizsga-munkalap. A vizsga-munkalap az a dokumentum, amelyre a jelölt a tünetet, a diagnosztikai hipotéziseket, a mért értékeket, a javítási lépéseket és az ellenőrzés eredményét jegyzi fel. A pontozás egyik fő eleme, hogy a munkalapból harmadik személy számára is visszakövethető legyen a gondolatmenet.
Definíció. Időre végzett szerelési feladat. Olyan szerelési munkafeladat, amelynél a vizsga a szakszerűséget, a biztonságos munkavégzést, a gyártói előírás betartását és a dokumentálást értékeli, nem kizárólag a meglévő időkeretet. Az időtartam arra kényszeríti a jelöltet, hogy előre felépített munkalépésekkel dolgozzon, ne próbálgasson.
A gyakorlati vizsga a hatályos vizsgaszabályzat szerint általában két fő részből áll (ellenőrizendő: a hatályos vizsgaszerkezet és a vizsgakövetelmények), de a vizsgaszervező a két részt össze is kapcsolhatja:
A vizsgabiztos jellemzően az alábbi kategóriákban pontoz (ellenőrizendő: a konkrét ponttáblázat és súlyozás):
Az alábbi hat tipikus vizsgaeset a teljes
tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás láncot gyakoroltatja. A
fault típusú kidolgozásokat mindegyiknél mérési értékekkel,
lehetséges okokkal és ellenőrzéssel mutatjuk be.
Tünet. A kulcs elfordításakor az indítómotor pörgeti a motort, de az nem indul be, vagy beindul, de azonnal leáll. Az akkumulátor feszültsége indítás közben nem esik le túlzottan (például felett marad). A kipufogóból nincs jellegzetes szaga, vagy éppen erős benzin szaga érezhető.
Hipotézisek. Lehetséges okok csökkenő valószínűség szerint: nincs szikra (gyújtás), nincs tüzelőanyag-befecskendezés, nincs üzemanyagnyomás (relé, szivattyú, biztosíték, szűrő), a vezérmű fogasszíj elszakadt vagy megugrik, a motorvezérlő relé hibás, a főrelé nem kap vezérlést, az immobilizer nem engedélyez, a fordulatszám-jel hiányzik.
Mérési sorrend. Először a gyújtás rendszerét vizsgáljuk. Szikravizsgálóval (állítható szikraközös vagy induktív tesztlámpával) ellenőrizzük a szikrát indítóztatás közben; előtte a befecskendezést a gyártó szerint letiltjuk (pl. a befecskendező csatlakozójának bontásával), hogy benzin ne jusson a hengerbe és a katalizátorba. Tilos a gyújtókábelt kézben vagy szerszámmal a testhez tartva próbálni (20–40 kV, áramütés- és tűzveszély). Ha nincs szikra, a gyújtásmodul, a főtengely-jeladó, a relé és a tápfeszültség kerül sorra. Ha van szikra, a benzinnyomást mérjük meg a gyártói tesztcsatlakozón, a gyújtás be-, majd az indítómotor működtetése közben. Ha benzinnyomás van, a befecskendező szelepek vezérlését vizsgáljuk Noid-lámpával vagy oszcilloszkóppal.
Példa mérési értékre. Egy benzines vizsgaautón az üzemanyagnyomás indítás közben , a gyártói előírás viszont –. A 12 V-os biztosíték jó. A relé cseréje után a nyomás . Az ok: a tüzelőanyag-szivattyú relé kontaktusa szennyezett; a relé cseréje után a motor indul. Ellenőrzés. A motor bemelegítése után a lambdaszonda és a fordulatszám jel élő adata megmarad, a MIL nem világít, a readiness-kódok beállnak.
Tünet. A motor alapjáraton rángat, a fordulatszám ingadozik, esetleg a MIL is világít. A jármű terhelés alatt elfogadhatóan gyorsít, de alapjáraton „döcög”.
Hipotézisek. Vákuum-szivárgás a szívócsőben, hibás fojtószelep-helyzet jeladó, piszkos vagy hibás alapjárati szabályozó, gyújtáskihagyás (gyertya, kábel, tekercs), injektor tömítetlensége vagy eldugulása, légtömegáramlás-jel hibája, EGR-szelep nyitva ragadt.
Mérés. Először a hibakódokat olvassuk ki. Ha például P0301 (1. henger gyújtáskihagyás) tárolódott, a gyújtógyertyát vizsgáljuk, a henger kompresszióját mérjük, és a henger injektorát ellenőrizzük. Ha nincs hibakód, a szívórendszer tömítettségét füstgenerátorral (leállított motornál) vagy kézi vákuumszivattyúval vizsgáljuk. Tilos gyúlékony spray-t (indítószert, féktisztítót) a járó motor szívócsöve köré fújni. A légtömegjeladó élő adatát az alapjárati fordulatnál a gyártói jelleggörbéhez hasonlítjuk.
Példa. Egy benzinmotor alapjáraton fordulaton a légtömegáram , a gyártói várt érték – (ellenőrizendő), a rövid távú üzemanyag-korrekció . A szívócső tömítése szivárog: a légtömegmérőn kívül bejutó levegőt az ECU nem látja, ezért a mért érték a vártnál alacsonyabb, a vezérlő pedig dúsít. A tömítés cseréje után a légtömeg , a motor járása egyenletessé válik. Ellenőrzés. A rövid távú üzemanyag-korrekció környékére áll vissza, az alapjárat stabil , nincs gyújtáskihagyás.
Tünet. A műszercsoporton világít a hibajelző lámpa, a motor teljesítménye csökkenhet, de lehet, hogy a vezető nem észlel változást.
Munkalépés. A hibakódot OBD/EOBD rendszerteszterrel olvassuk ki; a kód mellett a fagyasztott adatkeret (freeze frame) mutatja a hiba bekövetkezésének üzemállapotát. A kódot ne töröljük azonnal, előbb a kódhoz tartozó diagnosztikai lépéseket hajtjuk végre. Ha például P0420 (katalizátor hatásfoka alacsony) jelenik meg, a lambda-szondák jelét oszcilloszkóppal, a katalizátor előtti és utáni jel amplitúdóját elemezzük. A katalizátor utáni szonda jele egy jól működő katalizátornál sima, alacsony frekvenciájú. Ha a jel gyorsan követi a szabályozást, a katalizátor hatásfoka romlott, és a szonda is lehet hibás.
Ellenőrzés. A cserélt alkatrész után a hibakódot töröljük, a működési ciklust lefuttatjuk, és ellenőrizzük, hogy a MIL kialszik-e, és a readiness-monitorok beállnak-e.
Tünet. A hatósági vagy műhelyi fékpad vizsgálata a bal és jobb kerék között nagy fékerő-különbséget mutat. Például a bal első , a jobb első ; a különbség , az arány . Tanulási példahatár: a tengelyen belüli fékerő-különbség a nagyobbik érték 30%-át ne haladja meg (tanulási példa; ellenőrizendő: 2014/45/EU irányelv és 6/1990. KöHÉM rendelet); a 24% a határ alatt van, de műhelyben már vizsgálandó.
Hipotézis. A jobb oldali féknyereg csúszkája be van állva, a dugattyú szorul, a betét elkopott, a fékfolyadék-hidraulika levegős, vagy a dobfék önműködő utánállítója hibás.
Mérés. A fékpadon a kerék lefékezése után a kereket kézzel forgatva ellenőrizzük a fék oldott állapotát. A féknyereg hőmérsékletét infravörös hőmérővel mérjük; egy oldott, nem szoruló fék hőmérséklete hasonló a két oldalon. A csúszkát zsírozó anyaggal megmozgatjuk, az elállítást elvégezzük. A javítás után újra fékpadon mérünk: a fékerő-különbség alá csökken.
Tünet. A műszerfalon a töltés visszajelző világít, vagy a rendszer feszültsége indítás előtt , indítás után , és nem nő.
Áramútrajz-elemzés. A töltőáramkör a generátor B+ kimenetétől az akkumulátor pozitív pólusáig, a D+ gerjesztő körön át a testelésig terjed. A hiba lehet a generátor belső hibája, a szabályozó hibája, a szíj csúszása, a B+ vezeték feszültségesése, a testvezeték, vagy a gyújtáskapcsoló és a műszercsoport gerjesztő áramköre.
Mérés. A motor járásakor a generátor kimeneti feszültségét a generátor B+ csatlakozóján és az akkumulátor pozitív pólusán mérjük. Ha a generátornál , az akkumulátor pozitív pólusán , akkor a töltővezeték és a csatlakozók ellenállása, vagy a tápoldali biztosíték kontaktusa okoz feszültségesést. A feszültségesés mérése terhelés alatt, a fogyasztók bekapcsolásával történik. Ha a generátor D+ jele alacsony, a gerjesztő kábel vagy a műszerfali visszajelző izzó lehet szakadt.
Javítás. A szennyezett B+ csatlakozó tisztítása, a kábel cseréje vagy a generátor felújítása. Ellenőrzés. A feszültség az akkumulátornál – legyen terhelés alatt is, a feszültségesés alatt (tanulási példa, ellenőrizendő).
Tünet. A járműben több vezérlőegység hibakódot tárol, egyes rendszerek nem működnek, a műszercsoport elveszíti a motorfordulatszám kijelzést, vagy a diagnosztikai műszer nem éri el a motorelektronikát.
Hipotézis. A CAN-busz érszakadása, rövidzár a testre vagy a tápfeszültségre, a lezáró ellenállások hibája, egy vezérlőegység belső hibája, vagy a csatlakozó korróziója.
Mérés. A CAN-mérést a gyártói áramútrajz alapján az OBD-csatlakozó 6-os és 14-es lábán, vagy a vezérlőegység csatlakozóján végezzük. Nyugalomban (recesszív szint) mindkét vezeték testhez képest kb. -on van, a differenciál kb. ; kommunikáció közben domináns bitnél a CAN-H kb. , a CAN-L kb. (ellenőrizendő: gyártói adat). A lezáró ellenállás a hálózat két végén párhuzamosan legyen. Ha a mért ellenállás , az egyik lezáró hiányzik; ha , rövidzár van.
Javítás. A sérült CAN-vezeték vagy csatlakozó cseréje, a rossz lezáró ellenállás pótlása. Ellenőrzés. A diagnosztikai kommunikáció visszaáll, a hibakódok törölhetők, a műszercsoport jele helyes.
A következőkben egy általános vizsga-munkalapot adunk, amely a
fékjavítás, a vezérműszíj-csere, a futómű-alkatrész csere és a
generátorcsere feladataira egyaránt alkalmazható. A konkrét értékeket
minden esetben a gyártói javítási adatból kell átvenni, ezért a
lépéseknél (ellenőrizendő: gyártói adat) jelölést
használunk. A számozott lépések alkotják a recipe-t.
A vizsgázó a jármű adatait azonosítja, a biztonsági előírásokat betartja, a javítási lépéseket dokumentálja, az alkatrész cseréjét elvégzi, és a végeredményt ellenőrzi.
A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. A jármű alá csak a gyártói emelési pontokon felemelt és mechanikusan reteszelt műhelyi járműemelőn, vagy bakra támasztva szabad bemenni; a kocsiemelővel tartott jármű alatti munkavégzés tilos. A negatív pólust mindig először kötjük le, és utoljára kötjük vissza. A fékport nem fújjuk sűrített levegővel; régi járműveken azbeszt lehetősége miatt porvédő maszkot használunk.
A következő folyamatábra azt mutatja, hogyan haladjon a vizsgázó egy komplex hibánál a tünetrögzítéstől a javításig.
Hiba. A jelölt azonnal szétszerel, mielőtt a tünetet és a mérési értékeket rögzítené. Elkerülés. Először a munkalapra írjuk a tünetet, a kilométeróra-állást, a hibakódot, a fagyasztott adatkeretet; csak utána kezdjük a szerelést.
Hiba. A negatív pólust nem kötik le, vagy a lekötést elfelejtik az áramútrajzon jelölni. Elkerülés. Az elektromos munka előtt mindig a negatív pólus le- és visszakötését gyakoroljuk, és a vizsgabiztosnak jelentsük: „az akkumulátor negatív pólusa le van kötve”. A korszerű járművön a gyártói adatmentést is végezzük el, ha előírja.
Hiba. EPB-vel szerelt autón a féknyereg dugattyúját szerviz üzemmód nélkül, erővel nyomják vissza, ami tönkreteszi az elektromos rögzítőfék orsómechanizmusát. Elkerülés. A dugattyút csak a diagnosztikai műszerrel bekapcsolt szerviz üzemmódban, a gyártói eljárás szerint állítjuk vissza, és a lépést dokumentáljuk.
Hiba. A vezérműszíj cseréjekor a motort nem állítják a gyártói beállítási jelhez, ezért a szelepek és a dugattyúk összeütközhetnek. Elkerülés. A fogasszíj eltávolítása előtt a főtengelyt és a vezérműtengelyt a jelhez állítjuk, a jeleket lefényképezzük, és a forgatási irányt a gyártói utasítás szerint ellenőrizzük.
Hiba. A mért értéket nem hasonlítják a gyártói adathoz, például a kompressziómérés eredményét csak egymáshoz, és nem a gyártói minimális kompresszióhoz viszonyítják. Elkerülés. A munkalapra minden mért érték mellé beírjuk a gyártói referenciaértéket vagy tűrésmezőt.
Hiba. A csaknem minden esetben feltűnő MIL-lámpánál a vizsgázó azonnal hibakódot töröl, hogy „eltűnjön a lámpa”. Elkerülés. A kódolvasás és a kódhoz tartozó diagnosztikai lépések után, a javítás után töröljük a kódot, és a readiness-értékek beállását ellenőrizzük.
1. feladat (A). Írd le a hibakeresési lánc hat elemét, és magyarázd el, miért nem szabad a mérést a hipotézis felállítása előtt elvégezni.
2. feladat (A). Egy vizsgán a jelölt azt méri, hogy az akkumulátor feszültsége indítás előtt , indítás közben . Az indítómotor lassan forgat. Melyik két hiányzó mérést kell elvégezni, és mit várunk?
3. feladat (B). Egy benzines motor nem indul. Van szikra, az üzemanyagnyomás , a befecskendező vezérlőjelet Noid-lámpa mutatja. A motor mégsem indul. Melyik további rendszert ellenőriznéd, és miért?
4. feladat (B). Egy fékpadi vizsgálat során a bal és jobb hátsó kerék fékerő-különbsége . A kézifék rögzített helyzetben is hasonló. Milyen hibára gyanakszol, és milyen sorrendben ellenőrzöd?
5. feladat (C). Egy CAN-hálózaton a gyújtás bekapcsolása után az OBD-csatlakozó 6-os és 14-es lába között differenciális feszültséget mérünk; a testhez képest a 6-os lábon , a 14-es lábon van. Add meg a lehetséges hibát, és magyarázd el, hogyan lokalizálnád.
6. feladat (D). Egy vizsgán az autó be sem indul, az indítómotor nem forog. A gyújtást bekapcsolva a műszerfalon a visszajelzők nem világítanak, a fényszórók is sötétek. Az akkumulátor feszültsége a pólusokon . Készíts hibakeresési láncot: tünet, hipotézisek, mérési sorrend, várható javítás.
Önellenőrzés – válaszok
(tanulási példa; ellenőrizendő: hatályos határérték).1. feladat megoldása. A hat lépés: tünet → hipotézis → mérés → ok → javítás → ellenőrzés. A mérést a hipotézis felállítása után végezzük, mert a méréshez tudnunk kell, mit és melyik mérőponton mérünk. Ha előbb mérünk, összefüggéstelen adatokat kapunk, és nem tudjuk, mivel hasonlítsuk össze.
2. feladat megoldása. Ellenőrizni kell az indítóáram
felvételét lakatfogóval és az akkumulátor kapocsfeszültségét terhelés
alatt. Az indítóáram legyen a gyártói érték közelében (például
–
(ellenőrizendő: gyártói adat)). Ha az áram nagy és a
feszültség erősen letörik, az akkumulátor gyenge; ha az áram kicsi, a
kábel vagy a testpont ellenállása nagy.
3. feladat megoldása. Ellenőrizni kell a henger kompresszióját és a gyújtás időzítését. Lehetséges ok: a vezérmű fogasszíj megugrott, így a szikra és az üzemanyag ugyan rendben van, de a dugattyúk és a szelepek nem a megfelelő időben mozognak.
4. feladat megoldása. Ha a kézifék behúzásával is hasonló a különbség, akkor a hiba nem a rögzítőfék mechanizmusában, hanem a hátsó kerékfékben, a betét vagy a dobfék utánállításában, a féknyereg csúszkában vagy a hidraulikus oldalban van. Ellenőrzési sorrend: fékfolyadék szintje, a féknyereg csúszkája, a dobfék utánállító, a betétek vastagsága, majd a fékpadi mérés.
5. feladat megoldása. A a CAN-H és a CAN-L testhez képest azt jelenti, hogy a CAN-H vezeték rövidzárlatba került a tápfeszültséggel, vagy a CAN-L testzárlatos. A lokalizálás sorrendje: a hálózatot szakaszosan leválasztjuk, például a vezérlőegységek csatlakozójánál, és figyeljük, mikor tér vissza a recesszív, kb. / nyugalmi szint (kommunikáció közben domináns bitnél kb. / ; ellenőrizendő). Azután a sérült szakaszt vagy vezérlőegységet azonosítjuk.
6. feladat megoldása. Tünet: nincs indítómotor-forgás, nincs fedélzeti feszültség a műszerfal és a fényszórók felé, az akkumulátor feszültsége rendben. Hipotézisek: fő biztosíték, biztosítéktábla hiba, gyújtáskapcsoló tápellátás, testelési hiba, akkumulátorcsatlakozó korrózió. Mérési sorrend: multiméterrel az akkumulátor pozitív pólusától a gyújtáskapcsolóig és a biztosítéktábláig feszültségesést mérünk, majd a testcsatlakozást ellenőrizzük. Várható javítás: a fő biztosíték cseréje, a csatlakozó tisztítása, a testpont újra rögzítése.
A gyakorlati vizsgán a komplex hibakeresés a tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás láncon alapul, és minden lépést dokumentálni kell. A vizsgafeladatban a tünet több rendszert is érinthet, ezért a mérési értékeket a gyártói adatokkal hasonlítjuk össze, és a munkalapról a gondolatmenetnek visszakövethetőnek kell lennie. A szerelési feladatoknál a gyártói meghúzási nyomatékok, a kopási határok, a beállítási sorrend, valamint a biztonsági előírások betartása a fő értékelési szempont. A fékjavításnál a fékpadi oldalkülönbséget, a vezérműszíj-cserénél a gyártói jelöléseket, a futóműnél a csuklók állapotát, a generátorcserénél a töltőfeszültséget és feszültségesést ellenőrizzük. A környezetvédelmi és munkavédelmi lépések – jármű alátámasztás, akkumulátorlekötés, EPB-szervizüzemmód, a fékpor és a fáradt folyadék kezelése – szintén pontozottak. Továbbvitt eredmény. A komplex hibakeresési lánc, a vizsga-munkalap és a szerelési munkalapok a Próbavizsga és önértékelés alfejezetben a teljes vizsgaszimulációban hasznosulnak.
Forrástípusok: a hatályos szakképzési és vizsgaszabályzat, a vizsgakövetelmények és a vizsgaszerkezet (ellenőrizendő: a hatályos jogszabályok és a vizsgakövetelmények pontos megnevezése); gyártói javítási utasítások, munkalapok, szervizkönyvi bejegyzések és az EOBD-diagnosztikai előírások. A fékpadi határértékek, a töltőfeszültség-tartományok, a CAN-feszültségszintek és lezáró ellenállások, a meghúzási nyomatékok, a diagnosztikai műszer menüi és a vizsga pontozási szempontjai mind ellenőrizendők a konkrét jármű, a gyártói adat és a hatályos előírás szerint.