40.3 A kenő-, hűtő- és tüzelőanyag-rendszer javítása

40.3.1 Motiváció

A műhelyben gyakran érkezik olyan jármű, amelynek ügyfélpanasza látszólag egymástól független: az olajnyomás-visszajelző lámpa felvillan alapjáraton, a motor hűtőfolyadékot fogyaszt, hideg időben a dízel nehezen indul, vagy bemelegedés után rángat, füstöl. A háttérben rendszerint a kenő-, a hűtő- vagy a tüzelőanyag-rendszer hibája áll. Ilyenkor a hibakód-kiolvasás önmagában ritkán ad teljes megoldást: a diagnosztikához nyomásmérés, tömítettségi próba, áramlásvizsgálat és a gyártói javítási utasítás szerinti bontás, előírt szerszámozás és ellenőrzés szükséges. Ez az alfejezet a motorkörüli folyadékrendszerek gyakorlati javítását tanítja, a Motor kenése, olajszűrés, olajhűtés és a levegő- és tüzelőanyag-szűrők, a Motor hűtése és a Közös nyomásterű (common rail) dízelbefecskendezés alfejezetekben megszerzett ismeretekre építve.

40.3.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy emelőn álló, rögzített járművet a tanműhelyben. A motor alatt olajfelfogó kád, a hűtőrendszer kiegyenlítőtartályán nyomáspróbázó kéziszivattyú és manométer, a mérőkocsiban mechanikus olajnyomásmérő, dízel kézi légtelenítő szivattyú, injektor-célszerszám és izzítógyertya-csavarhúzó készlet. A szerelő a gyártói javítási kézikönyv adatait ellenőrzi, mielőtt egy csavart is meglazítana. Az alábbi folyamatábra a dízel üzemanyagrendszer légtelenítésének fontos lépéseit mutatja, amelyet a gyakorlati útmutatóban részletezünk.

Dízel üzemanyagrendszer légtelenítése (szemléltető) - Tanulási folyamat; a gyártói javítási utasítás az irányadó.

40.3.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A dinamikus olajnyomás a motor üzemi hőmérsékletén, meghatározott fordulatszámokon mért olajnyomás. A statikus méréssel szemben a csapágyhézagok, a szivattyú és a nyomásszabályozás teher alatti állapotát jellemzi.

Definíció. A hűtőrendszer próbanyomása az a vizsgálati nyomás, amelyet hideg hűtőkörön, a kiegyenlítőtartály vagy a zárósapka leszerelése után adunk a rendszerre, hogy a tömítettséget ellenőrizzük.

Definíció. A légtelenítés a tüzelőanyagrendszerből a levegő, gőz vagy gázbuborékok eltávolítása; a levegő jelenléte a gyakorlatban nehéz indítást, egyenetlen járást és a befecskendezőrendszer károsodását okozhatja.

Összefüggés. A nyomásváltozás értékelése a folyadékrendszer-tömítettségnél: Δp=pkezdeti−pvége, \Delta p = p_{\text{kezdeti}} - p_{\text{vége}}, ahol Δp\Delta p a próbaidő alatti nyomásesés, pkezdetip_{\text{kezdeti}} a felnyomott kezdő nyomás, pvégep_{\text{vége}} a próbaidő végén mért nyomás. Az egység bar vagy kPa: 1bar=100kPa1\,\text{bar} = 100\,\text{kPa}. A nyomásesést a gyártói vagy az eljárási határral hasonlítjuk össze.

Szabály. A motor hűtő- és kenőrendszerének vizsgálata előtt a motornak hidegnek vagy legfeljebb kézmelegnek kell lennie, ha a hűtőrendszert nyitjuk; az olajnyomás-mérés viszont üzemi hőmérsékleten, a gyártó fordulatszám-előírásaival történik.

Előírás. A nagynyomású, például common rail dízelrendszeren a munkákat csak a rendszer nyomásmentesítése után, a gyártói javítási utasítás lépései szerint szabad végezni. A nyomás alatt lévő üzemanyagsugár bőrbe hatolva súlyos, maradandó sérülést okoz. (Ellenőrizendő: a gyártó által előírt nyomásmentesítési mód és várakozási idő.)

40.3.4 Felépítés és működés

40.3.4.1 Kenőrendszer javítása

Az olajszivattyút leggyakrabban fogaskerekes vagy rotoros kivitelben építik be; korszerű motorokon változó térfogatáramú, szabályozott szivattyú is előfordul. A szivattyú le- és felszereléséhez általában az olajteknőt kell leereszteni és leszerelni; a szivattyút lánc, fogaskerék vagy közvetlen hajtás kapcsolja a motorhoz. Ellenőrzés: foghézag, a fogaskerék és a ház közötti radiális játék, a ház belső felületének karcosodása, a szívócső tömítettsége és a hajtóelem kopása. A gyártói szerelési előírás szerint új tömítéseket és adott esetben új hajtócsavart kell beépíteni. Megjegyzés. A szivattyú szívóoldalán beszívott levegő habzást, nyomáslengést és elégtelen kenést okoz; a hibát gyakran a szívócső repedése vagy a rosszul tömítő olajszűrő-adaptáció okozza.

A nyomáshatároló szelep rugós dugattyúja a kenőrendszer nyomását korlátozza. Ha a dugattyú nyitva ragad, a nyomás alacsony marad; ha szorul, a nyomás túlzottan megnőhet. Ellenőrzés: a szelep szétszerelése, rugóhossz, rugóerő, karcmentes mozgás a furatban.

Az olajszűrőt a gyártó előírása szerint cseréljük; a csere előtt a tömítőfelületet meg kell tisztítani, az új tömítést vékony olajfilmmel kell bekenni, és a rögzítést csak kézzel vagy a megadott nyomatékkal szabad meghúzni. A szűrőházon lévő megkerülő és visszafolyás-gátló szelepek meghibásodása hidegindítási kopogáshoz és lassú nyomásfelépüléshez vezet.

Az olajnyomás-kapcsoló általában alaphelyzetben záró érintkező, amely a megengedett minimális nyomás alatt a lámpát földeli. Az olajnyomás-jeladó lineáris, feszültség- vagy áramjelet ad a motorvezérlőnek; ellenőrzése multiméterrel vagy diagnosztikai műszerrel, a gyártó kapcsolási pontjai alapján történik. A dinamikus olajnyomás-mérésnél a kapcsoló vagy jeladó helyére mechanikus mérőórát kötünk, a motort üzemi hőmérsékletre melegítjük, és a gyártó által előírt fordulatszámokon mérünk. A kapott értéket a motor hőmérséklete és az olaj viszkozitása is befolyásolja. Jellemző hibák: hígult olaj, kopott fő- és hajtókarcsapágy, kopott szivattyú, ragadt nyomáshatároló, eltömődött szűrő vagy szívószál.

40.3.4.2 Hűtőrendszer javítása

A termosztát ellenőrzése leggyakrabban meleg vizes edényben, hőmérővel végzett nyitási próbával történik; a nyitási kezdet és a teljes nyitási hőfok a gyártó adata. A fűtött termosztátnál a fűtőellenállást és a vezérlőjelet is ellenőrizni kell. A vízszivattyú hibájára utal a csapágyzaj, a tengelyjáték, a tömítőgyűrű szivárgása vagy a járókerék kopása. A szivattyú cseréje gyakran együtt jár a vezérműszíj vagy a segédberendezés-szíj cseréjével, ezért a munkát a gyártói csomag szerint kell végezni. A hűtő belső eltömődése csökkenti a hőátadást, a külső bordasérülés pedig a légáramot rontja. A ventilátorok közül a viszko-kuplungos ventilátor meleg motornál a fordulatszám növekedésével együtt kapcsolódik; az elektromos ventilátor a relé, a hőmérsékletkapcsoló, a ventilátormotor, a biztosíték és a vezérlőegység áramútján keresztül ellenőrizhető. A hidraulikus ventilátorok a szervoszivattyú-nyomással hajtanak; itt a nyomáscsökkentő szelepet és a tömítettséget kell mérni.

A hűtőkör tömítettségi nyomáspróbáját hideg rendszeren végezzük: a kiegyenlítőtartály zárósapkáját leszereljük, a nyomáspróbázó készüléket feltöltjük hűtőfolyadékkal, és a rendszerre a gyártó által megadott próbanyomást adjuk. A nyomást a próbaidő alatt figyeljük; ha a nyomás gyorsan esik, szivárgási helyet kell keresni. Ha hideg rendszeren a nyomás külső szivárgás nélkül esik, belső szivárgás gyanítható (fűtőradiátor, hengerfejtömítés a henger vagy az olajtér felé). Égésgáz-bejutás gyanújakor a nyomáspróbázót járó motornál figyeljük: ha a nyomás a próbanyomás fölé emelkedik, vagy a mutató a motor ütemével lüktet, és a kiegyenlítőtartályban a CO-teszt (vagy szénhidrogén-jelenlét-vizsgálat) pozitív, a hengerfejtömítés hibás. Megjegyzés. A hibás zárósapka nem tartja a rendszer nyomását, és forráspontcsökkenést vagy folyadékvesztést okoz.

Az alábbi képsor a nyomáspróba fogásait mutatja: (1) a sapkát csak hideg motoron, lassan nyitjuk; (2) a sapka helyére a nyomáspróbázó adaptere kerül; (3) a próbanyomásig pumpálunk, és a manométert figyeljük – a jellemző szivárgási pontok a tömlőbilincsek, a hűtő, a vízpumpa, a tartályban megjelenő buborék pedig hengerfejtömítés-hibára utal; (4) a zárósapkát külön adapterrel vizsgáljuk. A HTML-változatban a 3. lépés „tömör” és „szivárog” állapota is megnézhető.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hideg motoron a tartályra szerelt kézi pumpával nyomás alá helyezzük a hűtőrendszert, és a manométeren figyeljük a nyomásesést; a sapka nyitónyomását külön adapterrel vizsgáljuk.
A hűtőrendszer nyomáspróbája kézi pumpával és a zárósapka vizsgálata (sematikus; a próbanyomás és a próbaidő gyártói adat, ellenőrizendő)

40.3.4.3 Benzin tüzelőanyag-rendszer

Az elektromos tüzelőanyag-szivattyú ellenőrzése több lépésből áll: a relé és a biztosíték ellenőrzése, a tartályban lévő szivattyú nyomás- és szállítási próbája. A rendszer típusától függően a szivattyú egy beépített nyomásszabályozóval vagy a befecskendezési elosztócsőnél lévő visszafolyó ági szabályozóval dolgozik. Jellemző értékek: az MPI-rendszerek mérőnyomása például 3,03{,}0–4,0bar4{,}0\,\text{bar} (ellenőrizendő); a közvetlen befecskendezésű Otto-motorok esetében a nyomást a diagnosztikai műszeren keresztül, a nagynyomású érzékelő jeléből követjük. A befecskendezési nyomás mérése az elosztócsőre csatlakoztatott mérőműszerrel történik; a zárási nyomás hosszabb idő utáni fenntartása az injektorok tömítettségét is jellemzi. A karburátoros rendszereknél a szintellenőrzés, az úszószint, az alapjárat- és CO-beállítás, valamint a fúvókák tisztítása a feladat; ez régi járművön fordul elő.

Az injektorok vizsgálata magában foglalja az elektromos tekercs ellenállásának, a permetképének, a csepegésének és az egyenlő szállítási mennyiségnek az ellenőrzését. A beszabályozás után a motorvezérlő adaptációs értékei és a lambdaszonda jele igazolja a keverékképzés helyességét. A benzinnyomást, a szivattyú áramfelvételét és a szivárgást mindig a gyártói javítási adatokkal hasonlítjuk össze.

40.3.4.4 Dízel tüzelőanyag-rendszer

A dízel tüzelőanyag-szűrő cseréjekor a szűrőházat, a vízleválasztót és az előmelegítő elemet is ellenőrizni kell; a szűrőcsere után a rendszert a gyártói módon légtelenítjük. A légtelenítés klasszikus módszere a kézi szivattyús szűrőfedél vagy a befecskendezőszivattyún lévő levegőcsavar; modern rendszerekben az elektromos tápszivattyú a gyújtás ráadásakor önlégtelenítést végez. A common rail rendszereken a nagynyomású oldalt tilos megnyitni a nyomásmentesítés előtt; a légtelenítés a kisnyomású oldalon, a szűrőnél vagy a gyártó által megadott visszafolyó ágon történik.

Az izzítógyertyák ellenőrzése történhet ellenállásméréssel, áramfelvételi próbával vagy a diagnosztikai műszer izzítási adatainak megfigyelésével. A csere előtt a hengerfej furatát és a menetet át kell nézni; a gyertyát megfelelő nyomatékkal, a gyártói kenőanyaggal vagy szárazon kell beszerelni. A törékeny izzócsúcs letörése esetén a motort nem szabad indítani, amíg a törmeléket el nem távolították.

A hagyományos, soros vagy elosztós adagolós motoroknál a porlasztók nyitási nyomása, permetképzése és csepegése mérőpadon ellenőrizhető. A szállításkezdet beállítását a gyártói jelölésekhez képest mérőórával vagy a befecskendező csőre csatlakoztatott érzékelővel végezzük. A common rail, PDE és radiáldugattyús adagoló rendszerekben a nyomásszabályozó- és mennyiségszabályozó-szelepek, a rail-nyomásérzékelő, a magasnyomású szivattyú és az injektor visszafolyási mennyisége a fő diagnosztikai pontok. A CR-injektorok cseréjekor rögzíteni kell az injektor kalibrációs kódját a motorvezérlőben; ellenkező esetben az adagolási pontosság romlik.

40.3.4.5 Kipufogó-berendezés

A katalizátor belső állapotát a be- és kilépő hőmérsékletkülönbséggel, a nyomáseséssel vagy a lambdaszonda szabályozási jellemzőivel ellenőrizhetjük. A lambdaszonda fűtőellenállása, jelválasza és reakcióideje a diagnosztikai vagy oszcilloszkópos vizsgálat része. A EGR-szelep kormozódás miatt letapadhat; tisztítás után a motorvezérlőben az EGR-adaptációt a gyártó előírása szerint újra kell tanítani. A turbófeltöltő tengelyirányú és radiális játéka, olajszivárgása, a wastegate- vagy változó geometriájú szabályozó működése és a töltőnyomás-értékek ellenőrzésével együtt adja a teljes képet.

40.3.5 Kidolgozott példák

Példa 1: dinamikus olajnyomás-mérés.
Adott: meleg motor, hűtőfolyadék-hőmérséklet 90∘C90\,{}^{\circ}\text{C}, alapjárati fordulatszám 8501/min850\,\text{1/min}; mechanikus mérővel mért nyomás 1,8bar1{,}8\,\text{bar}, majd 30001/min3000\,\text{1/min} fordulaton 4,5bar4{,}5\,\text{bar}. A gyártói példaadat szerint alapjáraton legalább 1,0bar1{,}0\,\text{bar}, 30001/min3000\,\text{1/min}-en 3,53{,}5–5,5bar5{,}5\,\text{bar} szükséges.
Keresett: megfelel-e a motor, és mennyi a nyomás kPa-ban?
Megoldás:
palapjárat=1,8bar×100kPa/bar=180kPa, p_{\text{alapjárat}} = 1{,}8\,\text{bar} \times 100\,\text{kPa/bar} = 180\,\text{kPa}, p3000=4,5bar×100kPa/bar=450kPa. p_{3000} = 4{,}5\,\text{bar} \times 100\,\text{kPa/bar} = 450\,\text{kPa}. Az alapjárati érték 1,8>1,01{,}8 > 1{,}0, a 30001/min3000\,\text{1/min}-es érték 3,5≤4,5≤5,53{,}5 \le 4{,}5 \le 5{,}5, tehát a mérés a példaértékek szerint megfelel. ∎

Példa 2: hűtőrendszer nyomáspróbája.
Adott: hideg hűtőrendszer, a gyártói próbanyomás példaadatként 1,2bar1{,}2\,\text{bar}; a nyomáspróbázóval felnyomott kezdeti nyomás 1,20bar1{,}20\,\text{bar}, majd 10perc10\,\text{perc} elteltével mért nyomás 1,15bar1{,}15\,\text{bar}. A megengedett esés 0,10bar0{,}10\,\text{bar} a próbaidő alatt.
Keresett: a nyomásesés és a minősítés.
Megoldás:
Δp=1,20bar−1,15bar=0,05bar, \Delta p = 1{,}20\,\text{bar} - 1{,}15\,\text{bar} = 0{,}05\,\text{bar}, Δp=0,05bar×100kPa/bar=5kPa. \Delta p = 0{,}05\,\text{bar} \times 100\,\text{kPa/bar} = 5\,\text{kPa}. Mivel 0,05<0,100{,}05 < 0{,}10, a rendszer a példaértékek szerint tömör; a nyomásesésből nem látszik jelentős külső szivárgás. ∎

Példa 3: benzin-leállási nyomás.
Adott: elektronikus MPI-rendszer, kulcs bekapcsolása után a szivattyú előfut, a mérőnyomás 3,6bar3{,}6\,\text{bar}; majd 20perc20\,\text{perc} múlva 2,8bar2{,}8\,\text{bar}. A gyártói példaadat szerint az üzemi nyomás 3,5±0,2bar3{,}5 \pm 0{,}2\,\text{bar}, a 20perc20\,\text{perc} utáni zárási nyomáspont legalább 2,5bar2{,}5\,\text{bar}.
Keresett: elfogadható-e a rendszer?
Megoldás: az üzemi nyomás 3,6bar3{,}6\,\text{bar} a 3,33{,}3–3,7bar3{,}7\,\text{bar} tartományban van, a zárási nyomás 2,8>2,5bar2{,}8 > 2{,}5\,\text{bar}. A példa szerint elfogadható, de ha a nyomás gyorsan esne, az injektor vagy a visszafolyó ági szabályozó szivárgását kellene keresni. ∎

40.3.6 Minőségellenőrzés

A munka befejezése előtt a gyártói adatokhoz viszonyítva ellenőrizzük az alábbiakat:

Vizsgált elem Módszer, műszer Példaérték Értékelés
Dinamikus olajnyomás mechanikus mérőóra, meleg motor alapjárat 1,01{,}0–2,0bar2{,}0\,\text{bar}; 30001/min3000\,\text{1/min} 3,53{,}5–5,5bar5{,}5\,\text{bar} híg olaj, kopott szivattyú/csapágy gyanúja alacsony értéknél
Hűtőkör tömítettség nyomáspróbázó 1,01{,}0–1,2bar1{,}2\,\text{bar}; esés max. 0,1bar/10perc0{,}1\,\text{bar}/10\,\text{perc} szivárgáskeresés, CO-teszt
Hűtőfolyadék fagyáspont refraktométer 5050% glikol mellett kb. −35∘C-35\,{}^{\circ}\text{C} téli üzemben legalább −30∘C-30\,{}^{\circ}\text{C} alatt
Benzin üzemi nyomás nyomásmérő 3,5±0,2bar3{,}5 \pm 0{,}2\,\text{bar} MPI szivattyú-, szabályozó-, injektorhiba
Dízel szűrő/légtelenítés kézi szivattyú, gyártói menet buborékmentes, ellenállást adó szivattyúzás levegős rendszer indítási nehézséget okoz
Izzítógyertya ellenállás ohmmérő 0,50{,}5–1,5Ω1{,}5\,\Omega szakadt vagy zárlatos gyertya
Lambdaszonda jel oszcilloszkóp/diagnosztika 0,10{,}1–0,9V0{,}9\,\text{V} periodikus váltakozás öreg, lassú szonda
Turbófeltöltő tengelyjáték mérőműszer, kézi ellenőrzés radiális játék max. a gyártó szerint kopott csapágy, szivattyúkár

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás). A mérés befejezése után a motorvezérlő hibakódjait töröljük, és a lehető legrövidebb próbautat vagy üzemi járatást végezzük, hogy a rendszer readiness-vizsgálata és az adaptáció lefusson.

40.3.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy 1,9 literes, elosztós adagolós dízelmotoros autó tulajdonosa azt panaszolja, hogy a motor hidegben több másodpercig indítózik, és az első percben csonkán jár. A javítási munkalapon először a hidegindítási rendszert és a tüzelőanyag-rendszert vizsgáljuk.

Tünet: hideg motornál hosszú indítózás, fehér füst, erős gázolajszag.
Első hipotézis: az izzítógyertyák egy része hibás vagy gyenge, a befecskendezési szállításkezdet késik, esetleg levegős a rendszer.
Mérések: az izzítógyertyák ellenállása 1,2Ω1{,}2\,\Omega, 0,9Ω0{,}9\,\Omega, 1,3Ω1{,}3\,\Omega és 24Ω24\,\Omega; a negyedik gyertya ellenállása erősen megnőtt (hibás, kiégőben lévő gyertya; szakadásnál a műszer OL-t mutatna). A szűrőháznál a kézi szivattyúzás kezdetben puha, majd buborékos üzemanyag jön, ami enyhe levegősségre utal. A szivattyúzás után az indítás javul, de az elosztós adagolós motor teljesítménye hidegen még gyenge; a szállításkezdetet mérőórával ellenőriztük, az a gyártói tűrésen belül volt (ellenőrizendő: gyártói adat). Ok: két hiba együtt – hibás izzítógyertya és a szűrőnél beszívott levegő. Javítás: izzítógyertya-csere a gyártó nyomatékával, az előírt kenőanyaggal; a szűrőház tömítésének és a szívócső bilincsének javítása, a teljes tüzelőanyag-rendszer gyártó szerinti légtelenítése. Ellenőrzés: hideg motoron a gyertyák izzítási áramfelvétele egyenletes, a motor 22–33 másodpercen belül indul, alapjárat stabil, a fehér füst eltűnik. A tanulság: hidegindítási panasznál a dízelrendszer légtelenítését és az izzítógyertyákat együtt kell ellenőrizni, nem csak a gyertyákat cserélni.

40.3.8 Gyakorlati útmutató

Munkalap: Kenő-, hűtő- és dízel tüzelőanyag-rendszer ellenőrzése és javítása

Cél: a motor kenő- és hűtőrendszerének diagnosztikai ellenőrzése, a dízel tüzelőanyag-rendszer légtelenítése, izzítógyertya-csere és adott esetben injektorcsere a gyártó szerint.

Jármű- és adatazonosítás: rendszám, alvázszám, motorszám, a gyártói javítási adatbázis verziója, a folyadékok specifikációja (olaj, hűtőfolyadék, gázolaj minőség) és a meghúzási nyomatékok listája.

Szükséges szerszámok, célszerszámok és mérőeszközök: emelő és alátámasztó bak, záródugó-készlet, olajnyomásmérő, hűtőrendszer-nyomáspróbázó, refraktométer, multiméter, nyomatékkulcs, nyomásmérő, kézi légtelenítő szivattyú vagy gyári tápszivattyú-tesztelő, izzítógyertya-célszerszám, injektor-célszerszám, visszafolyásmérő készlet, gyűjtőedények.

Anyagok: gyártói előírás szerinti olaj, hűtőfolyadék, tömítések, szűrők, izzítógyertyák, injektor-tömítőgyűrűk, kenőanyag.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. A járművet emelőn, a gyártói emelési pontokon, és bakkal biztosítva kell alátámasztani; csak kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos.

Figyelem. Zárt térben a motort csak kipufogógáz-elszívással szabad járatni. A kipufogógáz szén-monoxidot és egyéb mérgező anyagokat tartalmaz. A benzint és a gázolajat nyílt lángtól, forró felülettől és szikrától távol kell tartani. A common rail rendszer nagynyomású oldalát tilos a nyomásmentesítés előtt bontani. A hűtőrendszert forró motoron nem nyitjuk; a zárósapkát hagyni kell előbb lehűlni.

Környezetvédelem. A fáradt olajat, hűtőfolyadékot, üzemanyagot, szűrőket, tömítéseket és az izzítógyertyákat munkahelyi gyűjtőbe, veszélyes hulladékként kell kezelni, a hulladékos nyilvántartás szerint. A hűtőfolyadékot nem szabad a csatornába engedni; a szennyezett törlőrongyot külön, zárható edényben gyűjtjük. (Ellenőrizendő: a veszélyes hulladékokra vonatkozó hatályos rendeletek és a hulladékkezelési gyakorlat.)

Munkalépések:

  1. Előkészítés és azonosítás: a járművet vízszintes helyen, emelőn biztosítsd; a gyújtást kapcsold ki, a kulcsot vedd ki; a motorra szerelt burkolatokat a gyártói módon távolítsd el. Az akkumulátort csak akkor kösd le, ha a gyártói javítási folyamat előírja (adatmentés, ablakemelő-adaptáció).
  2. Olajszint és -állapot ellenőrzés: a mérőpálcát töröld le, majd olvasd le a szintet; sötét, sűrű, híg vagy gyanús szagú olaj esetén rögzítsd a tünetet. A szintet mindig a gyártó jelöléseihez igazítsd.
  3. Dinamikus olajnyomás-mérés: a motort üzemi hőmérsékletre melegítsd; a kapcsoló helyére szereld a mechanikus mérőt. Indítsd a motort, ellenőrizd a szivárgást. Mérd az alapjárati és a gyártó által megadott emelt fordulatszámú nyomást, jegyzőkönyvezd. A példaértékek a táblázatban találhatók (ellenőrizendő).
  4. Hűtőrendszer nyomáspróbája: hideg motoron szereld le a zárósapkát; csatlakoztasd a nyomáspróbázót a kiegyenlítőtartályhoz. Töltsd ki a rendszerből a levegőt, állítsd be a próbanyomást, és figyeld a nyomást a gyártói próbaidő alatt. Keress szivárgást, ha az esés meghaladja a határértéket; ellenőrizd a zárósapkát is külön.
  5. A dízel tüzelőanyag-rendszer előkészítése: csere szűrőt, ha a karbantartási terv előírja; a szűrőházat ellenőrizd, a vízleválasztót ürítsd. A rendszer légtelenítését az alábbi recipe szerint végezd.
  6. Izzítógyertya-ellenőrzés és csere: a motorvezérlő diagnosztikai adataiból és multiméterrel ellenőrizd az izzítógyertyákat; a cserénél a furatokat tisztítsd, a régi tömítéseket távolítsd el, a gyertyákat a gyártói nyomatékkal, előírt kenőanyaggal vagy szárazon szereld. Tilos a törött izzítócsúcsot a hengerben hagyni.
  7. Injektorcsere (ha szükséges): common rail rendszeren először végezd el a nyomásmentesítést a gyártói módon; a nagynyomású csöveket és injektorokat kizárólag az előírt sorrendben, a megadott nyomatékkal, új tömítésekkel és adott esetben új rögzítőelemekkel szereld vissza. A CR-injektor kalibrációs kódját a vezérlőben rögzítsd.
  8. Visszaszerelés és ellenőrzés: minden rendszert tölts fel a gyártói specifikációjú folyadékkal; járó motorral ellenőrizd a szivárgást, a ventilátor bekapcsolását, az olajnyomást, a tüzelőanyag-nyomást és a kipufogógáz-értékeket. Töröld a hibakódokat, és végeztess próbautat.

Dokumentálás: a munkalapon rögzítsd a mérési eredményeket, a beépített alkatrészeket, a folyadékok típusát, a meghúzási nyomatékokat és a kalibrációs kódokat; a jármű szervizkönyvében a karbantartást a gyártói előírás szerint igazold.

Kiemelt eljárás: dízelrendszer légtelenítése

  1. Ellenőrizd a szűrőházat és a kézi szivattyút szivárgásra.
  2. Kapcsold be a gyújtást, hogy az elektromos tápszivattyú a rendszert feltöltse (ha van).
  3. Nyisd ki a levegő- vagy visszafolyócsavart, és a kézi szivattyúval pumpálj, amíg a kar ellenállása nő, és a csavarnál buborékmentes üzemanyag jelenik meg.
  4. Zárd vissza a levegő- vagy visszafolyócsavart, töröld le a kifolyó üzemanyagot.
  5. Indítsd a motort; indítózással csak a gyártó által megadott ideig terheld az önindítót.
  6. Miután a motor jár, hagyd stabilizálódni az alapjáratot, majd ellenőrizd a gyorsítási viselkedést és a szivárgást. Ha a motor leáll, ismételd a légtelenítési lépéseket.

Tipikus hibák a gyakorlatban: a gyújtás bekapcsolása nélkül indítózás, a levegőcsavar nyitva felejtése, a szűrőház tömítésének elhagyása, a common rail nyomásmentesítés elmulasztása.

40.3.9 Tipikus hibák

Hiba. Hideg motornál mérik az olajnyomást, mert így gyorsabb a mérés. A hideg olaj viszkozitása nagy, ezért az érték irreálisan magas, és a kopott csapágyak hibája rejtve marad. Helyes gyakorlat: a mérés előtt a motort üzemi hőmérsékletre melegítjük, és a gyártói fordulatszámokon mérünk.

Hiba. A common rail rendszer nagynyomású csövét a motor leállítása után azonnal, nyomásmentesítés nélkül lazítják meg, mert „a motor úgysem jár”. A rendszerben visszamaradt akár több száz bar nyomású üzemanyagsugár bőrbe hatolva súlyos, maradandó sérülést okoz. Helyes gyakorlat: a gyártói nyomásmentesítési eljárást követjük, és a nagynyomású szerelvényeket csak ezután bontjuk.

Hiba. A hűtőrendszer zárósapkáját forró motornál nyitják fel, mert a szintet sürgősen ellenőrizni akarják. A túlnyomás alatt kiáramló forró hűtőfolyadék leforrázást okoz. Helyes gyakorlat: a motort lehűlni hagyjuk, vastag ronggyal, fokozatosan engedjük le a nyomást.

Hiba. A dízel járművet a légtelenítés során hosszan indítóztatják, mert „legalább átmossa a rendszert”. Az önindító túlmelegszik, a befecskendezőrendszer kenése rossz lehet, és a sikertelen indítás a hibát elfedi. Helyes gyakorlat: rövid indítási ciklusok, a légtelenítést a gyártói módszerrel, kézi szivattyúval vagy tápszivattyúval végezzük.

Hiba. A hűtőrendszert csapvízzel töltik fel, mert „az olcsóbb”. A csapvíz vízkövet, rozsdát és fagyáskárosodást okoz; a glikolos hűtőfolyadék korróziógátló és fagyvédő adalékai nélkül a motor hűtőrendszere károsodik. Helyes gyakorlat: a gyártó specifikációja szerinti, megfelelő keverési arányú hűtőfolyadékot használunk.

40.3.10 Önellenőrzés

  1. Igaz-e: az olajnyomást hideg motoron mérve kapjuk a legpontosabb értéket. Válasz: hamis, mert a hideg olaj viszkozitása megnöveli a mért nyomást, és a csapágykopás rejtve marad.
  2. Gyors számolás: a hűtőrendszer nyomáspróbája során 1,20bar1{,}20\,\text{bar} kezdeti nyomás után 10perc10\,\text{perc} múlva 1,08bar1{,}08\,\text{bar} a mért érték. Mekkora a nyomásesés, és ha a megengedett esés 0,10bar0{,}10\,\text{bar}, megfelel-e? Válasz: 0,12bar0{,}12\,\text{bar}, ami meghaladja a határt, tehát nem felel meg.
  3. Mi a hiba ebben az eljárásban? „A common rail befecskendező csövet a motor leállítása után azonnal lecsavarozom, hogy ellenőrizzem a rail-nyomást.” Válasz: a nyomásmentesítés elmaradt, a nagynyomású sugár bőrbe hatolhat.
  4. Melyik izzítógyertya hibás? Mért ellenállások: 0,8Ω0{,}8\,\Omega, 1,1Ω1{,}1\,\Omega, 0,9Ω0{,}9\,\Omega, 18Ω18\,\Omega. Válasz: a 18Ω18\,\Omega értékű, mert az ellenállása erősen megnőtt (szakadásnál a műszer OL-t mutatna).
  5. Mit jelent a hűtőrendszer nyomáspróbája során a lassú, folyamatos nyomásesés? Válasz: szivárgás vagy a tömítések nem megfelelő zárása; a pontos helyet szivárgáskeresővel kell megtalálni.

40.3.11 Feladatok

1. feladat (A). Egy mechanikus olajnyomásmérő alapjáraton 1,6bar1{,}6\,\text{bar}-t, 30001/min3000\,\text{1/min}-en 4,8bar4{,}8\,\text{bar}-t mutat. A példaértékek szerint az alapjárati minimum 1,0bar1{,}0\,\text{bar}, a 30001/min3000\,\text{1/min}-hez tartozó tartomány 3,53{,}5–5,5bar5{,}5\,\text{bar}. Feleljen meg a motor? Válaszát kPa-ban is adja meg.

2. feladat (A). A hűtőrendszer próbanyomása 1,10bar1{,}10\,\text{bar}, a próbaidő végén 1,02bar1{,}02\,\text{bar}. A megengedett esés 0,10bar0{,}10\,\text{bar}. Minősítse a mérést.

3. feladat (B). Egy MPI-befecskendezésű benzinmotor leállítása után a nyomás 3,7bar3{,}7\,\text{bar}-ról 20perc20\,\text{perc} alatt 2,4bar2{,}4\,\text{bar}-ra csökken. A példaértékek szerint az üzemi nyomás 3,5±0,2bar3{,}5 \pm 0{,}2\,\text{bar}, a zárási nyomáspont legalább 2,5bar2{,}5\,\text{bar}. Milyen hibát gyanít, és mit mérne először?

4. feladat (B). Rendezze helyes sorrendbe a dízel common rail rendszer injektorcseréjének fő lépéseit: (a) kalibrációs kód rögzítése a vezérlőben, (b) nyomásmentesítés, (c) motor leállítása, kulcselvétel, (d) injektor kiszerelése, (e) új tömítések behelyezése és visszaszerelés, (f) visszafolyásmérés. Indokolja a sorrendet.

5. feladat (C). Egy hűtőkör nyomáspróbája során hideg rendszeren a nyomás 1,20bar1{,}20\,\text{bar}-ra felnyomva 2perc2\,\text{perc} alatt 0,95bar0{,}95\,\text{bar}-ra csökken, de külső szivárgás sehol sem látható. Milyen további vizsgálatokat végezne, és mi lehet a hiba?

6. feladat (D). Egy dízelmotor hidegben nehezen indul, alapjáraton fehér füstöt ereszt. A diagnosztika szerint az izzítási idő normális, az akkumulátor feszültsége 10,8V10{,}8\,\text{V} indítás közben, a szűrőházban a kézi szivattyúzás buborékos üzemanyagot hoz. Ismertesse a hibakeresés lépéseit, a várható okot és a javítást.

40.3.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis, a hideg motoron mért érték irreálisan magas; az olajnyomást üzemi hőmérsékleten mérjük.
  2. Δp=1,20−1,08=0,12bar\Delta p = 1{,}20 - 1{,}08 = 0{,}12\,\text{bar}; ez nagyobb, mint 0,10bar0{,}10\,\text{bar}, tehát nem felel meg.
  3. A common rail cső megbontása a nyomásmentesítés előtt tilos; a nagynyomású sugár bőrbe hatolhat.
  4. A 18Ω18\,\Omega ellenállású izzítógyertya hibás, mert az ellenállása erősen megnőtt (szakadásnál a műszer OL-t mutatna).
  5. A nyomásesés szivárgásra utal; a hűtőrendszer nyomáspróbáját követően a tömítések, csatlakozók, a fűtőradiátor, a vízszivattyú-tömítés és a hengerfejtömítés szivárgását kell keresni.

1. feladat (A). A motor megfelel, mert 1,6>1,01{,}6 > 1{,}0 és 3,5≤4,8≤5,53{,}5 \le 4{,}8 \le 5{,}5. Átszámítás: 1,6bar=160kPa1{,}6\,\text{bar} = 160\,\text{kPa}, 4,8bar=480kPa4{,}8\,\text{bar} = 480\,\text{kPa}.

2. feladat (A). Δp=1,10−1,02=0,08bar\Delta p = 1{,}10 - 1{,}02 = 0{,}08\,\text{bar}. Mivel 0,08<0,100{,}08 < 0{,}10, a példaérték szerint a hűtőkör megfelel.

3. feladat (B). A zárási nyomás 2,4bar2{,}4\,\text{bar}, ami a 2,5bar2{,}5\,\text{bar} határ alatt van; az injektor vagy a visszafolyó ági szabályozó szivárgását, esetleg a tüzelőanyag-szivattyú visszacsapó szelepének hibáját kell gyanítani. Először a nyomásmérővel a zárási nyomást, majd a visszafolyó ág tömítettségét és az injektorok csepegését ellenőriznénk.

4. feladat (B). Helyes sorrend: (f) visszafolyásmérés a hibás injektor azonosítására (járó motornál, a gyártó szerint); (c) motor leállítása, kulcselvétel; (b) nyomásmentesítés; (d) injektor kiszerelése; (e) új tömítések behelyezése és visszaszerelés előírt nyomatékkal (új nagynyomású cső, ha a gyártó előírja); (a) kalibrációs kód rögzítése a vezérlőben; végül légtelenítés és szivárgásellenőrzés járó motornál. A visszafolyásmérés diagnosztikai lépés: a hibás injektort a nyomás alatt álló, működő rendszeren kell kiválasztani, a leállítás és nyomásmentesítés után már nem végezhető el. A nyomásmentesítés nélküli bontás életveszélyes, a kód elhagyása pedig befecskendezési pontatlanságot okoz.

5. feladat (C). A gyors nyomásesés és külső szivárgás hiánya rejtett szivárgásra utalhat: a fűtőradiátor, a vízszivattyú-tömítés, a hengerfejtömítés meghibásodása, esetleg a motortérben lévő hűtőfolyadék-nyom nélküli égésgáz-bejutás. Továbbá ellenőrizzük a zárósapkát és a kiegyenlítőtartály repedéseit. Ha járó motornál a nyomás emelkedik, vagy a CO-teszt pozitív, a hengerfejtömítés hibája valószínű; hideg rendszeren, külső szivárgás nélkül eső nyomásnál belső szivárgás (fűtőradiátor, hengerfejtömítés) gyanítható. A javítás a motor gyártói előírás szerinti szétszerelését és a tömítés cseréjét igényli.

6. feladat (D). A tünet hidegindítási nehézség, fehér füst; az indítás közbeni feszültség 10,8V10{,}8\,\text{V} elfogadható, az izzítási idő normális, de a szűrőház buborékos üzemanyagot ad. A hiba a tüzelőanyagrendszer levegőssége. Hibakeresési sorrend: a szűrőház, a kézi szivattyú, a tüzelőanyag-szívócső és a csatlakozók ellenőrzése; a szűrőcsere; a szűrőház tömítésének cseréje; a rendszer kézi szivattyús légtelenítése buborékmentes üzemanyagig; majd rövid indítózás. Ha a motor továbbra is füstöl, az izzítógyertyák és a szállításkezdet ellenőrzése következik. A javítás a levegőbeszívás megszüntetése és légtelenítés; az önindítót rövid ciklusokban terheljük.

40.3.13 Rövid összefoglaló

A kenőrendszer javításakor az olajszivattyút, a nyomáshatárolót, a szűrőt, a nyomáskapcsolót vagy -jeladót és a dinamikus olajnyomást egyaránt ellenőrizni kell. A hűtőrendszer vizsgálata a termosztátra, a vízszivattyúra, a hűtőre, a ventilátorokra és a tömítettségre terjed ki; a nyomáspróba hideg rendszeren, a gyártói próbanyomással történik. A tüzelőanyag-rendszerek közül a benzinoldalon a szivattyúnyomás, a zárási nyomás, a szabályozó és az injektorok tömítettsége, dízelen a szűrő, a légtelenítés, az izzítógyertyák és a befecskendezőrendszer működése a fő elem. A common rail rendszert kizárólag a nyomásmentesítés után szabad bontani. A kipufogóoldalon a katalizátor, a lambdaszonda, az EGR-szelep és a turbófeltöltő ellenőrzése zárja a diagnosztikát.

Továbbvitt eredmény. A kenő-, hűtő- és tüzelőanyag-rendszer javítási módszerei, a nyomásmérés, a tömítettségpróba és a légtelenítés lépései a Gyakorlati vizsgafelkészülés: komplex hibakeresési és szerelési feladatok alfejezetben a több rendszerre kiterjedő, összetett hibakeresési feladatok alapját adják.

40.3.14 Források és ellenőrzési hiányok