18.2 A motor kenése, olajszűrés, olajhűtés és a levegő- és tüzelőanyag-szűrők

18.2.1 Miért kell ezt tudnod a műhelyben?

Az ügyfél kétféle panasszal érkezhet: „a műszerfalon kigyulladt az olajnyomás-lámpa”, vagy „a motor kopog, és mintha lassan forogna a lendkerék”. A másik járművön a levegőszűrő annyira eltömődött, hogy a motor füstöl és gyenge, a dízel pedig télen nem indul, mert a tüzelőanyag-szűrőben kivált a paraffin. Ha nem tudod végiggondolni, merre megy az olaj a szivattyútól a csapágyakig, miért nyit a nyomáshatároló, miért van a szűrőn megkerülő szelep, és mi a különbség a nedves- és szárazkarteres kenés között, akkor csak találgatsz – és az olajnyomás-hiány motorfelújítással végződhet. Ez az alfejezet a kenőrendszer feladat → felépítés → működés → jellemző hibák → ellenőrzés/javítás láncát tanítja meg, és hozzáveszi a levegő- és tüzelőanyag-szűrőket is, mert ezek a motor üzemanyag- és levegőellátásának „tüdője” és „veséje”.

18.2.2 Szemléletes kép: az olaj útja a nyomóolajozásban

Képzeld el a motort melegen, járó motorral. Az olaj az olajteknőből a szívókosáron át egy fogaskerekes szivattyúba jut. A szivattyú nyomást épít, az olaj átpréselődik az olajszűrőn, majd – ha van – az olajhűtőn. A fő kenőcsatornából furatok vezetnek a főtengelycsapágyakhoz, onnan a hajtókarok furatain át a hajtórúd-csapágyakhoz, továbbá a vezérműtengely-csapágyakhoz, a szelepemelőkhöz, a turbófeltöltő csapágyazásához és gyakran a dugattyúhűtő olajfúvókákhoz. A szivattyú és a szűrő után a felesleges mennyiséget a nyomáshatároló szelep engedi vissza. A levegőszűrő a szívócsonk előtt, a tüzelőanyag-szűrő pedig a befecskendezőrendszer előtt ül.

A nyomóolajozású kenőrendszer olajútja - Szemléltető vázlat; az egyes motorok felépítése eltérhet, a gyártói rajz a mérvadó.

Az ábra a sorrendet mutatja, de a valós motoron az olajnyomás a szűrő előtt és után is mérhető, a szűrőházon gyakran nyomáskapcsoló vagy nyomásjeladó ül. A jármű alatt az olajteknő leeresztőcsavarjánál engeded le az olajat, a szűrő pedig általában a hengertömb oldalán, felülről vagy alulról hozzáférhető.

18.2.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. A kenés a súrlódó felületek közötti közvetlen fém–fém érintkezés csökkentése azzal, hogy a felületek közé folyékony vagy szilárd kenőanyagot juttatunk. A motorban a kenőanyag a motorolaj, amely a súrlódást folyadéksúrlódásra csökkenti, ha teljes kenőfilm alakul ki.

Összefüggés. A folyadéksúrlódásos (hidrodinamikus) kenés lényege, hogy a forgó tengelycsap és a csapágy közé az olajék önműködően felépül: a csap húzza be az olajat a szűkülő résbe, és ott az olajnyomás annyira megnő, hogy a fémfelületeket szétválasztja. A hidrodinamikai nyomás nagysága nem a szivattyú által előállított rendszernyomástól függ, hanem a fordulatszámtól, a csapágyhézagtól és az olaj viszkozitásától; a szivattyú csak a szükséges olajmennyiséget szállítja és a hozzáfolyást biztosítja.

Összefüggés. A kenőrendszer nyomása a szivattyú szállításából, a csapágyak és egyéb fogyasztók fojtási ellenállásából, az olaj viszkozitásából és a hőmérsékletből adódik. Hideg olajnál a viszkozitás nagy, ezért a nyomás is magas; a nyomáshatároló szelep ilyenkor lefúvat, és az olajat visszavezeti a szivattyú szívóoldalára vagy az olajteknőbe. Meleg motornál a viszkozitás csökken, ezért az olajnyomás alacsonyabb lesz, de a teljes kenőfilm kialakulásához még elegendőnek kell lennie.

Definíció. A motorolaj viszkozitási osztálya a hideg- és melegfolyási viselkedést írja le. A SAE-osztály két számból áll: az első a téli hidegfolyást (pl. 5W), a második a meleg, 100 °C-os viszkozitást jelöli (pl. 30, 40). A W a winter rövidítése. A tényleges kenési képességet a viszkozitáson túl az additívek, a hőstabilitás és a motorra vonatkozó gyártói ACEA- vagy gyári specifikáció határozza meg.

Megjegyzés. A korábbi alfejezetben A motor hűtése már láttuk, hogy az olaj hűtőfunkciót is ellát. Ezt most a kenőrendszerbe integrálva, az olajhűtőnél fejtjük ki.

18.2.4 Kenési rendszerek

18.2.4.1 Frissolaj-kenés és keverékolajozás

A frissolaj-kenés (régi lassújárású motorok, egyes állómotorok) az olajat egyszer átvezeti a kenőhelyeken, majd elégeti vagy kivezeti. A mai járműmotoroknál nem alkalmazzuk, csak ipari gépeken fordul elő. A keverékolajozás (egyben kenés és üzemanyag) a kétütemű Otto-motorok hagyományos kenésmódja: az olajat a benzinhez keverik (pl. 1:50), a forgattyús házban kiülepedő köd keni a csapágyakat. A modern, külön olajadagolós kétüteműek ezt adagolószivattyúval oldják meg. A keverékolajozás hátránya a pontatlan adagolás és a nagyobb füstképződés.

18.2.4.2 Szivattyús nyomóolajozás

A mai négyütemű motorok alapsémája a nyomóolajozás: olajszivattyú szívja a olajat a teknőből, nyomás alatt eljuttatja a kenőhelyekre, majd az olaj visszafolyik a teknőbe. A rendszer részei:

18.2.4.3 Szárazkarteres kenés

A szárazkarteres kenést sportmotorokon, egyes terepjárókon és nagy dőlésszögű üzemre tervezett motoroknál használják. Az olajteknő nem tárol nagy mennyiségű olajat; egy vagy több szívószivattyú (ún. olajvisszaszívó szivattyú) a teknőből folyamatosan egy külön olajtartályba nyomja az olajat. A nyomószivattyú innen szív, így a rendszer erős oldaldőlésnél vagy nagy hosszgyorsulásnál is mindig olajat kap, és az olajteknő alacsonyra építhető. A motor szellőztetése és az olajleválasztás ebben az esetben még fontosabb.

18.2.5 Olajszivattyúk

A motorolaj-szivattyú jellemzően belső fogaskerekes vagy rotoros kivitelű. A külső fogaskerekes szivattyú két egymásba kapcsolódó fogaskerékből áll; az egyik fogaskerék a szivattyútengelyre, a másik a házban szabadon fut. A szívóoldalon a fogak üresedése beszívja az olajat, a nyomóoldalon a fogak egymásba tolódása kinyomja. A belső fogaskerekes (gerotor) szivattyúnál egy belső, külső fogazatú rotor egy külső, belső fogazatú gyűrűben forog; a fogüregek térfogata váltakozik, és így szállít. A szabályozott olajszivattyú (változó szállítású lamellás vagy állítható gerotor) a motorvezérlő parancsára a szállított mennyiséget a tényleges igényhez igazítja, így csökkenti a hajtási teljesítményveszteséget.

Összefüggés. Egy fogaskerekes szivattyú elméleti szállítása közelítőleg a fajlagos geometriai szállítás és a fordulatszám szorzata. Ha a fajlagos szállítás VgV_g (m³/fordulat), és a szivattyú fordulatszáma nn (1/s), akkor az elméleti térfogatáram:

V̇elm=Vg⋅n \dot{V}_{\text{elm}} = V_g \cdot n

A tényleges szállítás ennél a szivárgási veszteség miatt kisebb:

V̇=ηv⋅Vg⋅n \dot{V} = \eta_v \cdot V_g \cdot n

ahol ηv\eta_v a volumetrikus hatásfok, jellemzően 0,8–0,9 körül, elkopott szivattyúnál kisebb.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Külső fogaskerekes és rotoros olajszivattyú metszete a szívó- és nyomóoldallal, nyomáshatároló szeleppel.
Olajszivattyúk metszete: külső fogaskerekes szivattyú a szívó- és nyomóoldallal, az olaj útjával és a fogfejhézaggal (a), rotoros (gerotor) szivattyú (b), nyomáshatároló szelep a nyomóoldalon (c)

A külső fogaskerekes szivattyúban az olaj nem a két kerék között, hanem a fogárkokban, a ház fala mentén jut át a szívóoldalról a nyomóoldalra; a középen egymásba kapcsolódó fogak kiszorítják a nyomóoldalra. A rotoros szivattyúban a belső rotor eggyel kevesebb fogú, mint a külső gyűrű, ezért a cellák térfogata forgás közben a szívónyílásnál nő, a nyomónyílásnál csökken. A fogfej- és az oldalhézag kopása növeli a belső visszaszivárgást, így csökkenti ηv\eta_v-t. Az interaktív változatban a fordulatszám, a fajlagos szállítás és a volumetrikus hatásfok csúszkával állítható, a szállított olajmennyiség a fenti képlettel azonnal kiszámolódik.

18.2.6 Olajszűrés és olajhűtés

Az olajszűrő a szivattyú nyomóoldalán, a főcsatorna előtt helyezkedik el. A gyártók általában teljes átfolyású (full-flow) szűrőt alkalmaznak, azaz a szivattyú által szállított teljes olajmennyiség áthalad rajta. A szűrőbetét pórusmérete és a szűrőfelület úgy van méretezve, hogy a hidegindításnál fellépő nagy viszkozitású olaj is átjusson rajta; ettől függetlenül párhuzamosan egy megkerülő szelepet építenek be. Ha a szűrő eltömődik vagy a hideg olaj ellenállása túl nagy, a megkerülő szelep kinyit, és szűretlen olaj jut a csapágyakhoz. Ez jobb, mint a kenőolaj hiánya, de rendszeres hideg rövidtávú üzemnél a szűretlen üzem fokozza a kopást.

Az olajhűtő feladata, hogy a nagy hőterhelésű motorokban (turbómotorok, dízelek, sportmotorok) az olajhőmérsékletet a megengedett tartományban tartsa. Két fő kivitel van:

18.2.7 Olajnyomás- és olajszint-érzékelők

A műszerfali olajnyomás-kapcsoló egy küszöbkapcsoló: amíg a rendszernyomás eléri a kapcsolási nyomást (jellemzően 0,2–0,5 bar – ellenőrizendő: gyártói adat), a kapcsoló zárja vagy nyitja az áramkört, és a műszerfalon kialszik a lámpa. Ha a nyomás a küszöb alá esik, a lámpa kigyullad. A nyomásjeladó folyamatos jelet ad, így a rendszer a pontos értéket is kiírhatja vagy a motorvezérlő felhasználhatja (pl. változó olajszivattyú szabályozásához). Az olajszint-érzékelő a teknőben méri a szintet; lehet egyszerű kapcsoló, hőmérséklet- és szintfüggő ellenállás, vagy ultrahangos/kapacitív jeladó. A szintellenőrzés fontos, mert a nyomáskapcsoló csak a nyomás elvesztését jelzi, a túl alacsony szintből adódó habzást és rossz kenést már nem feltétlenül időben.

18.2.8 Levegő- és tüzelőanyag-szűrők

A levegőszűrő a szívórendszer első eleme. Feladata, hogy a beszívott levegőből eltávolítsa a port, homokot, virágport és egyéb szilárd szennyeződést, mielőtt az a hengerbe jutna. A szűrőbetét lehet papír (cellulóz, szintetikus), habanyag vagy olajfürdős (régi járműveken). A szűrő eltömődése növeli a szívási ellenállást, csökkenti a töltési fokot, a teljesítményt és növeli a fogyasztást. A modern motoroknál a szívócsőben légtömeg- vagy szívócsőnyomás-érzékelő érzékeli a csökkent légáramot, ezért a motorvezérlő az eltömődött szűrővel is kompenzálhat bizonyos határig, de a papírbetétet a gyártói ciklus szerint cserélni kell.

A tüzelőanyag-szűrő az üzemanyag-rendszerben a szivattyú előtt vagy után, a befecskendezők előtt helyezkedik el. Benzinmotoroknál gyakran a tankban, a tüzelőanyag-modulban van; dízelmotoroknál a nagy nyomású szivattyú és a common rail előtti kisnyomású körben külön álló csavaros vagy patronos szűrő. Feladata a mechanikai szennyeződés és – dízelnél – a víz kiválasztása. A vízleválasztó az alján gyűjti a vizet, amit a gyártói intervallum szerint le kell engedni; a dízelben lévő víz a befecskendezőrendszer károsodását okozza. Télen a dízelszűrőben a paraffinkiválás miatt téli dízel vagy szűrőfűtés szükséges; a hideg szűrő eltömődése indítási nehézséget okoz.

18.2.9 Számítási példák

1. Számítás (olajszivattyú szállítása).
Adott: egy fogaskerekes olajszivattyú fajlagos szállítása Vg=10cm3V_g = 10\,\text{cm}^3, a szivattyú fordulatszáma n=40001/minn = 4000\,\text{1/min}, a volumetrikus hatásfok ηv=0,85\eta_v = 0{,}85.
Keresett: az elméleti és a tényleges térfogatáram.
Megoldás:

n=400060s−1=66,7s−1 n = \frac{4000}{60}\,\text{s}^{-1} = 66{,}7\,\text{s}^{-1}

V̇elm=Vg⋅n=10⋅10−6m3⋅66,7s−1=6,67⋅10−4m3/s=0,667l/s \dot{V}_{\text{elm}} = V_g \cdot n = 10 \cdot 10^{-6}\,\text{m}^3 \cdot 66{,}7\,\text{s}^{-1} = 6{,}67 \cdot 10^{-4}\,\text{m}^3/\text{s} = 0{,}667\,\text{l/s}

V̇=ηv⋅V̇elm=0,85⋅0,667=0,567l/s≈34l/min \dot{V} = \eta_v \cdot \dot{V}_{\text{elm}} = 0{,}85 \cdot 0{,}667 = 0{,}567\,\text{l/s} \approx 34\,\text{l/min}

Ellenőrzés. A percenkénti 34 liter valósághű egy közepes személyautó-motor szivattyújára, és az egység is liter/perc. A tényleges érték fordulatszámtól, viszkozitástól és kopástól függ, ezért a mérés a műhelyben nyomásmérővel történik. ∎

2. Számítás (olajnyomás által kifejtett erő).
Adott: egy hidraulikus szelepemelő dugattyúátmérője d=24mmd = 24\,\text{mm}, az olajnyomás p=3barp = 3\,\text{bar}.
Keresett: mekkora erőt fejt ki az olaj a dugattyúra.
Megoldás:

A=πd24=π⋅(0,024m)24=4,52⋅10−4m2 A = \frac{\pi d^2}{4} = \frac{\pi \cdot (0{,}024\,\text{m})^2}{4} = 4{,}52 \cdot 10^{-4}\,\text{m}^2

p=3⋅105Pa=3⋅105N/m2 p = 3 \cdot 10^5\,\text{Pa} = 3 \cdot 10^5\,\text{N/m}^2

F=p⋅A=3⋅105⋅4,52⋅10−4=135,6N F = p \cdot A = 3 \cdot 10^5 \cdot 4{,}52 \cdot 10^{-4} = 135{,}6\,\text{N}

Ellenőrzés. Az eredmény nagyságrendileg helyes: egy ujjnyi átmérőjű dugattyúra 3 bar nyomás kb. 136 N erőt ad. Az ilyen számítást használjuk hidraulikus tömítések, feszítők és szelepemelők méretezésénél. ∎

18.2.10 Minőségellenőrzés

Ellenőrzőlista olaj- és szűrőrendszer vizsgálatához

  1. Olajszint ellenőrzése – meleg motor leállítása után, a gyártói várakozási időt betartva, a nívópálcát kihúzva, letörölve, visszahelyezve olvassuk le. A szintnek a min–max jel között kell lennie. Túltöltés ugyanolyan hiba, mint alultöltés.
  2. Olajnyomás mérése – a nyomáskapcsoló helyére szerelt kalibrált nyomásmérővel (vagy diagnosztikai műszerrel). Meleg motoron, alapjáraton jellemzően 0,5–1,5 bar, emelt fordulatszámon (pl. 3000–4000 1/min) 3–5 bar – ellenőrizendő: gyártói adat. Az értéknek stabilnak kell lennie, és nem szabad a gyártói minimális küszöb alá esnie.
  3. Olajszűrő ellenőrzése – ránézésre nem szabad szivárognia; a szűrőcsere előtt a régi szűrőt nem szabad csak kézzel megítélni a belső állapotáról. Ha a megkerülő szelep nyitva volt hosszabb ideig, a szűrő fémrészecskéket is tartalmazhat, ezt felvágás után (ha elérhető) lehet értékelni.
  4. Levegőszűrő – a betétet fényforrás felé tartva ellenőrizhető a pórusok szennyezettsége; erősen szennyezett vagy olajos betét cserélendő. A szűrőház tömítése és a csatlakozó tömlők repedésmentessége is ellenőrzendő.
  5. Tüzelőanyag-szűrő – dízelnél a vízleeresztő csavart a gyártói intervallumban nyitni kell; ha a leeresztett anyag víz vagy szennyezett, a szűrő cseréje indokolt. A szűrő után a kisnyomású tüzelőanyag-nyomás ellenőrzése (pl. 0,5–5 bar, típusfüggő – ellenőrizendő) a szivattyú és a szűrő állapotát is jellemzi.

18.2.11 Valós életbeli alkalmazás

Hibakeresési eset.
Tünet: 1,6 literes, közvetlen befecskendezésű, turbós benzinmotorral szerelt autó műszerfalán kigyullad az olajnyomás-lámpa, és a motor halkan kopogó hangot ad. A vezető azonnal leállítja, és vontatva hozza a műhelybe.

Hipotézisek: (1) alacsony olajszint, (2) hibás olajnyomáskapcsoló vagy annak vezetéke, (3) eltömődött olajszívó kosár, (4) kopott olajszivattyú, (5) nyitva ragadt nyomáshatároló szelep, (6) belső csapágykopás.

Mérés/vizsgálat: a nívópálca olajszintet mutat a max jel felett kissé; az olaj híg, erős benzinre emlékeztető szagú. A nyomáskapcsoló csatlakozóján multiméterrel a kapcsoló ellenállása meleg motornál is zárva marad (a lámpa joggal ég). A nyomásmérővel alapjáraton 0,3 bar, 3000 1/min-nél 1,1 bar – a gyártói minimum (ellenőrizendő) alatt. A motorvezérlő hibakódjai között P0520 vagy P0521 olajnyomás-érzékelő/kapcsoló tartományhiba – ellenőrizendő a típus szerint.

Ok: a közvetlen befecskendezés hibás injektor-befecskendezése miatt a hengerfalra jutó benzin az olajteknőbe került, az olajat felhígította, a viszkozitás lecsökkent. Az alacsony viszkozitás miatt a szivattyú nem tudott megfelelő nyomást építeni.

Javítás: injektor-ellenőrzés, a hibás injektor cseréje, olaj- és szűrőcsere, a nyomásmérővel és diagnosztikai műszerrel végzett újbóli ellenőrzés. Az olajcsere után a kopogást újra ellenőrizzük; ha megmarad, vagy az olajnyomás a gyártói minimum alatt marad (ellenőrizendő: gyártói adat), a régi olajszűrő felvágásával (fémforgács, csapágyfém keresése) és az olajteknő bontásával a csapágyakat meg kell vizsgálni. A javítás után hideg- és melegjáratáson is nyomon követni kell az olajszintet és a szagot. ∎

18.2.12 Gyakorlati útmutató: olaj- és szűrőcsere, olajnyomás-ellenőrzés

Cél: a motorolaj és az olajszűrő tervezett cseréje, a levegő- és tüzelőanyag-szűrő állapotának ellenőrzése, valamint az olajnyomás ellenőrzése a javítás után.

Jármű- és adatazonosítás: alvázszám, motorszám, a pontos olajspecifikáció (SAE-viszkozitás, ACEA/gyártói jóváhagyás) és a töltetmennyiség a gyártói javítási adatból, a szűrőtípus a járműkatalógusból.

Szükséges szerszámok, mérőeszközök, anyagok: olajleeresztő kulcs vagy bit, szűrőleszedő, nyomatékkulcs, gyűjtőedény, tölcsér, rongy, új olajszűrő, friss motorolaj, levegőszűrő, tüzelőanyag-szűrő (ha cseréljük), olajnyomásmérő, multiméter, lefolyótálca, veszélyes hulladékgyűjtő, egyéni védőeszköz (nitril- vagy vegyszerálló kesztyű, védőszemüveg, zárt munkaruha).

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Emelés és alátámasztás: jármű alá csak a gyártói emelési pontokon felemelt és mechanikusan reteszelt műhelyi járműemelőn, vagy bakra támasztva szabad bemenni; csak kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos. A forró motorolaj és a kipufogó részek égési sérülést okozhatnak; a klíma csöveit és a kipufogórendszert forrón ne közelítsd meg.

Környezetvédelem. A fáradt olaj, a használt szűrő, az olajos rongy és a kifolyt üzemanyag veszélyes hulladék; külön gyűjtőedénybe, nyilvántartva kell gyűjteni, és csak engedéllyel rendelkező átvevőnek átadni. Hűtőfolyadékot, olajat vagy üzemanyagot csatornába, talajba juttatni tilos.

Munkalépések:

  1. Melegítsd a motort üzemi hőmérsékletre, hogy az olaj hígabb legyen és a szennyeződés felvegye; majd állítsd le, és várd meg a gyártói várakozási időt (ellenőrizendő) az olaj leülepedéséhez.
  2. Emeld meg a járművet a gyártói emelési pontokon, támaszd alá bakokkal; húzd be a rögzítőféket, és használj kerékéket.
  3. Helyezz gyűjtőedényt az olajleeresztő csavar alá; oldd ki a csavart, és engedd le az olajat. A leeresztőcsavar tömítését (réz, acél vagy O-gyűrű) a gyártói előírás szerint cseréld.
  4. Szedd le az olajszűrőt; a szűrő környékére szerelt hővédő vagy fröccsenővédő elemeket a gyártói utasítás szerint távolítsd el. A régi tömítési felületet tisztítsd meg.
  5. Az új szűrő tömítését vékonyan kend be friss motorolajjal, majd kézzel csavard fel; a végső meghúzást a gyártói nyomatékra (pl. 15–25 Nm – ellenőrizendő) vagy a ráírt előírás szerint végezd. Ne húzd túl.
  6. Cseréld ki a levegőszűrőt, ha a betét elérte a gyártói ciklust vagy szennyezett. A tüzelőanyag-szűrőt – főleg dízelnél – a gyártói eljárás szerint, a rendszer légtelenítésével együtt cseréld.
  7. Töltsd be a friss motorolajat a gyártói töltetmennyiség szerint. Indítsd a motort, ellenőrizd a szűrőház és a leeresztőcsavar tömítettségét; az olajnyomás-lámpának néhány másodpercen belül ki kell aludnia.
  8. Nyomásmérővel ellenőrizd az olajnyomást meleg motornál alapjáraton és emelt fordulatszámon; a mért értékeket hasonlítsd a gyártói adathoz.
  9. Állítsd le a motort, várd a leülepedést, majd ellenőrizd a szintet a pálcán; szükség szerint töltsd fel a max jelig.
  10. Rögzítsd a cserét a munkalapon és a szervizkönyvben: kilométerállás, olaj- és szűrőtípus, mért olajnyomás, megjegyzések.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Olajcsere hat lépésben: leeresztés, csavar új tömítéssel, szűrőcsere, tömítés olajozása, betöltés, szintellenőrzés.
Az olaj- és szűrőcsere fő lépései (3–5., 7–9. lépés), az olajnyomás ellenőrzése és a tipikus hibák: kettős tömítés, régi leeresztőcsavar-tömítés, túltöltés (sematikus)

A képsor a munkalépések sorrendjét és a három leggyakoribb szerelési hibát mutatja: a szűrőházon maradt régi gumitömítést (kettős tömítés), az újra felhasznált leeresztőcsavar-tömítést és a MAX jel fölé töltött olajat.

Tipikus hibák a munkavégzés során: túltöltés, a szűrő tömítésének beragadása a szűrőházba (kettős tömítés), a leeresztőcsavar túlhúzása, nem megfelelő olaj használata, a csere után nem ellenőrzött nyomás, a szűrő kinyitása a megkerülő szelep megfigyelése nélkül.

18.2.13 Tipikus hibák

  1. Túltöltött olajszint. Ha a nívópálca a max jel fölé mutat, a forgattyús tengely az olajat habosíthatja, a hab a szivattyúba kerülve nyomásesést okoz; a felesleg a szellőztetőbe juthat, és égéstér lerakódáshoz vezethet. A helyes gyakorlat: a szintet a gyártói eljárás szerint, sík talajon, meleg motornál, a megfelelő várakozási idő után ellenőrizni.
  2. A „tele olajszűrőm van, tehát jó a kenés” tévhit. A szűrő a szivattyú után van; ha a szivattyú vagy a szívókosár hibás, a szűrőhöz kevés olaj jut. Az olajnyomást nem a szűrő töltöttsége, hanem a nyomásmérő vagy a diagnosztikai élő adat mutatja.
  3. A megkerülő szelep tartós nyitva maradásának figyelmen kívül hagyása. Rövid, hideg utakon a szelep nyithat; ha a szűrő eltömődött, a szűretlen olaj folyamatosan kering. A tünet szinte láthatatlan, csak a betét felvágása vagy a szűrőnyomás-különbség mérése mutatja. A gyártói ciklusú szűrőcsere elmulasztása a csapágykopás felgyorsulásához vezet.
  4. Dízelszűrőnél a vízleeresztés elhanyagolása. A dízelben lévő víz nem csak a szűrőben marad; a nagynyomású szivattyúban és a befecskendezőkben korróziót, kavitációt és meghibásodást okoz. A vízleeresztő csavart a gyártói intervallumban, gyűjtőedénybe kell nyitni.
  5. Levegőszűrő kifúvatása sűrített levegővel. A papírbetétet sűrített levegővel „tisztítani” felszakíthatja a pórusokat, és a szűrő kifelé sem lesz megbízható. A helyes gyakorlat a gyártói ciklus szerinti csere; kis szennyezésnél a betétet kifelé irányuló porszívóval lehet kíméletesen portalanítani, de a biztonságot a csere adja.

18.2.14 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a nyomóolajozású rendszerben az olajnyomást csak a szivattyú szállítása határozza meg? Indokold!
  2. Mi a szerepe a megkerülő szelepnek, és mi történik, ha eltömődött szűrőnél kinyit?
  3. Egy olajszivattyú fajlagos szállítása 12 cm³, fordulatszáma 3000 1/min, volumetrikus hatásfoka 0,82. Mennyi a tényleges szállítás?
  4. Miért kell dízelmotoroknál télen a tüzelőanyag-szűrőt fűteni vagy téli gázolajat használni?
  5. Nívópálcás szintellenőrzésnél miért kell megvárni a motor leállítását és az olaj visszafolyását?
  6. Mi a különbség az olajnyomás-kapcsoló és az olajnyomás-jeladó között?

18.2.15 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a nyomóolajozású kenőrendszer fő elemeit, és jelöld, hogy az olaj merre halad.

2. feladat (A). Számítsd át a 0,8 bar értéket kPa-ra és MPa-ra, és állapítsd meg, hogy alapjárati olajnyomásként ez magas vagy alacsony.

3. feladat (B). Egy hidraulikus szelepemelő dugattyúátmérője 18 mm, az olajnyomás 2,5 bar. Számítsd ki a dugattyúra ható erőt. Mennyivel változik az erő, ha a nyomás 1,5 bar-ra csökken?

4. feladat (B). Fogaskerekes szivattyú elméleti szállítása 0,8 l/s 5000 1/min fordulatszámnál. Mekkora a fajlagos szállítás cm³/fordulatban? (Feltételezzük, hogy a volumetrikus hatásfok nem szerepel, az elméleti szállítást használjuk.)

5. feladat (C). Műszerfalon olajnyomás-lámpa csak hideg motornál ég, melegen kialszik. Adj lehetséges okokat és magyarázd meg, miért hőmérsékletfüggő a jelenség. Milyen méréssel dönthető el, hogy a kapcsoló hibás vagy a nyomás valóban alacsony?

6. feladat (D). Az ügyfél dízel autója télen nehezen indul, majd a motor bemelegedése után a teljesítmény visszatér, de a szűrő mellett a csatlakozóból gázolajszivárgás látható. Milyen tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás láncot javasolsz?

18.2.16 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Az olajnyomás a szivattyú szállításából, a csapágyak és fojtások ellenállásából, az olaj viszkozitásából és a hőmérsékletből együttesen adódik. A szivattyú szállítása önmagában nem határozza meg a nyomást; például elkopott csapágyaknál ugyanakkora szállítás mellett is alacsony nyomás áll be.
  2. A megkerülő szelep akkor nyit, ha a szűrő ellenállása túl nagy (hideg, sűrű olaj vagy eltömődött szűrő). Ilyenkor szűretlen olaj jut a csapágyakhoz, ami jobb, mint a kenés hiánya, de hosszabb távon fokozott kopást okoz.
  3. Térfogatáram = ηv⋅Vg⋅n\eta_v \cdot V_g \cdot n. n=3000/60=50s−1n = 3000/60 = 50\,\text{s}^{-1}; Vg=12⋅10−6m3V_g = 12 \cdot 10^{-6}\,\text{m}^3. Elméleti: 12⋅10−6⋅50=0,0006m3/s=0,6l/s12 \cdot 10^{-6} \cdot 50 = 0{,}0006\,\text{m}^3/\text{s} = 0{,}6\,\text{l/s}. Tényleges: 0,82⋅0,6=0,492l/s0{,}82 \cdot 0{,}6 = 0{,}492\,\text{l/s}.
  4. A dízelgázolaj hidegben paraffint választ ki, amely eltömi a szűrőt és gátolja az üzemanyag-áramlást. A téli dízel adalékokat tartalmaz, a szűrőfűtés pedig melegíti az üzemanyagot, így megakadályozza a kristályosodást.
  5. A motor leállítása után a csapágyakból és a kenőjáratokból az olaj lassan visszafolyik a teknőbe. Ha túl korán mérünk, a szint a pálcán hamisan alacsony lehet, és túltöltjük a rendszert.
  6. Az olajnyomás-kapcsoló egy küszöbkapcsoló, amely a gyártói kapcsolási nyomásnál (pl. 0,3 bar – ellenőrizendő) zár/nyit, és a műszerfali lámpát kapcsolja. A nyomásjeladó folyamatos, a nyomással arányos jelet ad, amelyet a műszer vagy a motorvezérlő mérni, kijelezni és szabályozásra használni tud.

Feladatok megoldásai

1. feladat
Az olaj útja: olajteknő → olajszívó kosár → olajszivattyú → nyomáshatároló szelep (túlnyomás esetén visszafúvat) → olajszűrő (ha eltömődött, megkerülő szelep nyit) → olajhűtő (ha van) → fő kenőcsatorna → főtengelycsapágyak, hajtórúd-csapágyak, vezérmű, turbófeltöltő, dugattyúhűtő fúvókák → visszafolyás a teknőbe.

2. feladat
0,8bar=0,8⋅100kPa=80kPa0{,}8\,\text{bar} = 0{,}8 \cdot 100\,\text{kPa} = 80\,\text{kPa}; 0,8bar=0,08MPa0{,}8\,\text{bar} = 0{,}08\,\text{MPa} (mert 1bar=100kPa=0,1MPa1\,\text{bar} = 100\,\text{kPa} = 0{,}1\,\text{MPa}). Meleg motoron alapjáraton ez jellemzően alacsonynak számít, de még lehet a gyártói minimum értékén belül; a pontos határértéket a gyártói adat adja meg.

3. feladat
A=π⋅(0,018m)2/4=2,545⋅10−4m2A = \pi \cdot (0{,}018\,\text{m})^2 / 4 = 2{,}545 \cdot 10^{-4}\,\text{m}^2 (az átmérőt kell a πd2/4\pi d^2/4 képletbe írni, nem a sugarat).
p1=2,5⋅105Pap_1 = 2{,}5 \cdot 10^5\,\text{Pa}, így F1=p1⋅A=2,5⋅105⋅2,545⋅10−4≈63,6NF_1 = p_1 \cdot A = 2{,}5 \cdot 10^5 \cdot 2{,}545 \cdot 10^{-4} \approx 63{,}6\,\text{N}.
p2=1,5⋅105Pap_2 = 1{,}5 \cdot 10^5\,\text{Pa}, így F2=1,5⋅105⋅2,545⋅10−4≈38,2NF_2 = 1{,}5 \cdot 10^5 \cdot 2{,}545 \cdot 10^{-4} \approx 38{,}2\,\text{N}.
A változás ΔF≈25,4N\Delta F \approx 25{,}4\,\text{N} (40 %-kal kisebb erő, a nyomással arányosan).

4. feladat
Az elméleti szállítás: V̇elm=0,8l/s\dot{V}_{\text{elm}} = 0{,}8\,\text{l/s}, n=50001/min=5000/60=83,331/sn = 5000\,\text{1/min} = 5000/60 = 83{,}33\,\text{1/s}.
A fajlagos szállítás:
Vg=V̇elm/n=0,8/83,33=0,0096l=9,6cm3V_g = \dot{V}_{\text{elm}} / n = 0{,}8 / 83{,}33 = 0{,}0096\,\text{l} = 9{,}6\,\text{cm}^3.
Ellenőrzés: 9,6⋅10−6m39{,}6 \cdot 10^{-6}\,\text{m}^3 szorozva 83,33 1/s-sel 0,0008m3/s=0,8l/s0{,}0008\,\text{m}^3/\text{s} = 0{,}8\,\text{l/s}, tehát helyes.

5. feladat
Hidegen az olaj viszkózusabb, ezért egy ép rendszerben a nyomás hidegen magasabb, melegen alacsonyabb. Ha a lámpa éppen hidegen ég és melegen kialszik, a jelenség nem a kopott csapágyak tipikus képe (az melegen, alapjáraton jelentkezne). Lehetséges okok: (a) a nyomáskapcsoló hibás vagy a csatlakozója, vezetéke testzárlatos, és a hőmérséklet-változás miatt a kontaktus változik; (b) a kapcsoló mérőfuratát hideg, sűrű olaj, lerakódás vagy iszap részben eltömi, így a kapcsoló nem érzékeli a tényleges nyomást; (c) hideg, sűrű olajnál az olajszívó szűrő vagy a nyomáshatároló szelep akadozik (beragad nyitva), ezért a nyomás valóban alacsony, a melegedéssel az olaj hígul és a hiba megszűnik; (d) a szükségesnél nagyobb viszkozitású, nem a gyártói előírásnak megfelelő olaj. Döntő mérés: cseréld ki a kapcsolót, vagy szerelj fel kalibrált nyomásmérőt a kapcsoló helyére; hasonlítsd össze a hideg- és melegmotornál mért értékeket a gyártói küszöbértékkel.

6. feladat
Tünet: hidegindítási nehézség, majd melegben javulás, látható szivárgás a szűrő csatlakozójánál.
Hipotézisek: eltömődött dízelszűrő, a szűrő körüli tömítés hibás szivárgása, a csatlakozó repedése vagy laza szorítása, paraffinkiválás a szűrőben, esetleg a szűrőház fűtése hibás.
Mérés/vizsgálat: a szűrő előtti és utáni kisnyomású tüzelőanyag-nyomás ellenőrzése; a szivárgás rögzítése, a csatlakozó nyomatékának és tömítésének ellenőrzése; a szűrő leengedése (ha van vízleeresztő), a kifolyó anyag megfigyelése; a szűrőcsere után a rendszer légtelenítése.
Ok: a szűrő részben eltömődött a hidegben kivált paraffintól; a szivárgás a csatlakozó tömítésének elöregedéséből vagy laza szerelésből adódik.
Javítás: szűrőcsere a gyártói előírás szerint, téli dízel használata, a fűtés ellenőrzése, a tömítés és csatlakozó cseréje, a rendszer légtelenítése és próbaindítás hideg motornál.
Ellenőrzés: hidegindítás több ciklusban, nyomásmérés a kisnyomású körben, szivárgásmentesség, diagnosztikai műszerrel az üzemanyagnyomás-értékek és hibakódok ellenőrzése.
Tanulság: a szűrőt nem csak kilométerre, hanem üzemanyag-minőségre és évszakra tekintettel is cserélni kell; a szivárgás baleset- és tűzveszélyes.

18.2.17 Rövid összefoglaló

A motor kenésének célja a súrlódó felületek szétválasztása, a kopás csökkentése, a hő elvezetése és a szennyeződések elszállítása. A négyütemű motorok alaprendszere a szivattyús nyomóolajozás: az olajszivattyú (fogaskerekes, rotoros vagy szabályozott) az olajat a teknőből a szűrőn, adott esetben az olajhűtőn át a főcsatornába nyomja. A nyomáshatároló szelep a túlnyomást, a szűrő megkerülő szelepe a szűrő eltömődésekor a kenés fenntartását szolgálja. A szárazkarteres rendszer külön tartályból, több szivattyúval biztosítja a kenést extrém dőlésszögnél is. Az olajnyomást kapcsolóként vagy jeladóként figyelemmel kísérjük; a túl alacsony nyomás csapágykárosodást okoz. A levegőszűrő védi a hengereket a por és homok okozta kopástól, a tüzelőanyag-szűrő – különösen dízelnél – a befecskendezőrendszert védi a szennyeződéstől és a víztől. A gyakorlati munka során a gyártói olajspecifikáció, a nyomatékok, a szint- és nyomásértékek, valamint a veszélyes hulladékok elkülönített kezelése mindig kötelező.

Továbbvitt eredmény. A kenőrendszer felépítése, az olajszivattyú típusai, a szűrő és a nyomáshatároló szerepe, az olajnyomás mérése és a tipikus hibák – ezt használjuk a(z) A kenő-, hűtő- és tüzelőanyag-rendszer javítása alfejezetben, ahol a tényleges szétszerelést, ellenőrzést és javítást végezzük.

18.2.18 Források és ellenőrzési hiányok

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).