28.3 Feszültségszabályozás és energiamenedzsment

28.3.1 Motiváció

Egy korszerű autón egyre ritkábban látunk állandó 14,4V14{,}4\,\text{V}-os töltőfeszültséget a multiméteren. Hol 12,8V12{,}8\,\text{V}-ot, hol 15V15\,\text{V}-ot, gyorsításkor pedig akár 12,4V12{,}4\,\text{V}-ot is mérhetünk. Az ügyfél gyakran „nem töltő generátorral” érkezik, mert a műszerfalon mozog a feszültség, vagy a fedélzeti rendszer lekapcsolja a rádiót, az ülésfűtést. Ebben az alfejezetben megértjük, hogyan szabályozza a generátor a feszültséget, és miért ad a mai jármű elektronikája tudatosan változó töltőfeszültség-parancsot a generátornak.

28.3.2 Szemléletes kép

Képzeljük el a generátort egy nagy teljesítményű vízszivattyúnak, a gerjesztőáramot pedig a szivattyú fordulatszámát szabályozó csapnak. Ha a csapot teljesen kinyitjuk (nagy gerjesztőáram), a szivattyú maximális nyomást ad. Ha a motor fordulatszáma emelkedik (a szivattyút forgató külső hajtás gyorsul), a nyomás veszélyesen megnőne, ezért a csapot részben el kell zárni, hogy a nyomás a célértéken maradjon. A feszültségszabályozó pontosan ezt teszi: a fordulatszám és a terhelés függvényében változtatja a gerjesztőáramot.

A szabályozókör vázlatán az a lényeg: az akkumulátor kémiai állapota, a hőmérséklete, a terhelés (villamos fogyasztók) és a motor fordulatszáma határozza meg, mekkora gerjesztőáramot engedjen a szabályozó a forgórész tekercsébe.

A generátor feszültségszabályozásának elvi kapcsolási rajza - Egyszerűsített áramút a szabályozó szerepének megértéséhez (gyújtás be, motor áll: S1 zárva). B+ főkör: 30 → F1 → B+; előgerjesztés: 15 → F2 → H1 → D+ → gerjesztőtekercs → DF → szabályozó → 31. Kapocsjelölés a DIN 72552 gyakorlata szerint (ellenőrizendő: gyártói rajz).

Az ábra olvasata. Az akkumulátor 30-as (plusz) és 31-es (test) kapcsa adja a referenciafeszültséget. A G2 generátor a B+ kapcsán, az F1 főbiztosítón át ad áramot a hálózatnak. A gerjesztőtekercs árama IgI_g a D+ kapocstól a tekercsen, a DF kapcson és a szabályozó kapcsolóján keresztül záródik a test felé; álló motornál a D+ a töltésjelző lámpán át, járó motornál a gerjesztődiódán át a generátortól kapja az áramot. A töltés visszajelző lámpa a gyújtás (15) és a generátor D+ kapcsa közötti feszültségkülönbséget mutatja. Ha a generátor nem tölt, a lámpa a 15 felől test felé kap áramot, és világít; ha tölt, a D+ és a 15 közel azonos potenciálon van, a lámpa kialszik.

28.3.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A feszültségszabályozó (voltage regulator) a generátor forgórészének gerjesztőáramát változtatja úgy, hogy a jármű villamos hálózatának feszültsége a kívánt tartományban maradjon a fordulatszámtól, a terheléstől és a hőmérséklettől függetlenül.

Összefüggés. A generátor üresjárási feszültsége közelítőleg U0≈k⋅Φ⋅nU_0 \approx k \cdot \Phi \cdot n, ahol Φ\Phi a gerjesztőáram által létrehozott mágneses fluxus, nn a fordulatszám, kk pedig a generátor szerkezeti állandója. Mivel a fluxus Φ\Phi közelítőleg arányos a gerjesztőárammal IgI_g-vel, a szabályozó a fordulatszám növekedésekor csökkenti IgI_g-t, hogy U0U_0 a kívánt értéken maradjon. Túl nagy terhelésnél a szabályozó növeli IgI_g-t, hogy a fluxus és ezzel a leadható teljesítmény növekedjen.

Szabály. A hagyományos, nem intelligens szabályozású rendszerekben a töltőfeszültség hőmérsékletfüggő célértéke jellemzően 14,014{,}0–14,8V14{,}8\,\text{V} között van; hideg akkumulátornál magasabb, melegnél alacsonyabb (ellenőrizendő: gyártói adat). A belső égésű motorral szerelt járművekben a töltőfeszültség soha nem haladhatja meg tartósan azt az értéket, amely az elektronikát és az akkumulátort károsítaná.

Definíció. Az energiamenedzsment (energy management) a fedélzeti hálózat töltési és fogyasztási folyamatainak felügyelete. A motorvezérlő vagy egy külön akkumulátor-felügyeleti modul az akkumulátor állapota, a hőmérséklet, a terhelés és a menethelyzet alapján parancsot ad a szabályozónak, és szükség esetén korlátozza a komfortfogyasztókat.

Definíció. Az akkumulátor-szenzor (intelligent battery sensor, IBS) az akkumulátor negatív pólusára szerelt mérőegység, amely folyamatosan méri az akkumulátor áramát, a pólusfeszültséget és a hőmérsékletet, majd ebből becsüli a töltöttségi szintet (SoC) és az öregedési állapotot (SoH).

28.3.4 Felépítés és működés

28.3.4.1 A szabályozás elve és a régi megoldás

A mai szabályozók alapelve ugyanaz, mint a régi, mechanikus érintkezős változaté: ha a feszültség a célérték alá esik, engedjük a gerjesztőáramot; ha fölé emelkedik, csökkentjük vagy megszakítjuk.

Történeti rendszer. A régi járművön található mechanikus érintkezős szabályozó egy elektromágnesből, egy nyitóérintkezőből és egy soros ellenállásból áll. Az elektromágnes tekercse a generátorfeszültséget figyeli. Ha a feszültség meghaladja a beállított értéket, az elektromágnes meghúzza az érintkezőt, az nyit, és a gerjesztőkörbe egy nagy értékű ellenállás kerül sorba. A gerjesztőáram lecsökken, a generátorfeszültség esik, az elektromágnes elenged, az érintkező újra zár. Ez a „berezgés” másodpercenként sokszor ismétlődik, és az átlagos gerjesztőáramot tartja a kívánt értéken. Hátránya a kopás, a rádiózavar és a pontatlan szabályozás.

28.3.4.2 Elektronikus, hibrid és monolit szabályozó

A mai generátorokban az érintkezők helyét teljesítmény-félvezető (tranzisztor vagy MOSFET) vette át. A kapcsolás nagy frekvencián (jellemzően több száz Hz-től kHz-ig) kapcsolgatja a gerjesztőáramot. A bekapcsolt és kikapcsolt állapot arányának változtatásával – ez a PWM, impulzusszélesség-moduláció – lehet az átlagos gerjesztőáramot fokozatmentesen állítani.

28.3.4.3 LIN-vezérelt szabályozó és intelligens töltés

A korszerű járművekben a szabályozó nem önállóan dönt. A generátor szabályozója egy LIN (Local Interconnect Network) adatbuszon keresztül kap parancsot a fedélzeti energiagazdálkodó rendszertől. A vezérlőegység küldhet: - célfeszültséget (UsollU_{soll}), - dinamikus terhelésválasz-korlátot (pl. lassan emelje a terhelést, hogy az alapjárat stabil maradjon), - diagnosztikai kérést (hibakód, terhelés, hőmérséklet).

Az intelligens töltés így a menethelyzethez igazodik: - Gyorsításkor a rendszer csökkenti a generátor terhelését (a gerjesztőáramot leveszi), hogy a motor teljesítménye a kerekekre jusson; a feszültség akár 12,312{,}3–12,9V12{,}9\,\text{V}-ra is leeshet. - Motorfékezéskor és lassításkor a rendszer megnöveli a generátor terhelését, így rekuperálja a mozgási energia egy részét; a feszültség rövid időre 15V15\,\text{V} fölé is emelkedhet. Ezért nem szabad a mai autón abból, hogy „nem stimmel a töltőfeszültség”, azonnal hibás generátorra következtetni. - Hideg akkumulátornál a célfeszültség magasabb, forró nyáron alacsonyabb, hogy az akkumulátor ne gázosodjon és ne öregedjen.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Az intelligens töltés célfeszültsége gyorsításkor csökken, lassításkor 15 V fölé emelkedik.
Az intelligens töltés célfeszültsége menethelyzetenként (szemléltető)

A szemléltető idődiagram egy városi menetszakaszt mutat: álló motornál az akkumulátor feszültsége (kb. 12,6 V), gyorsításkor 12,3–12,9 V, egyenletes haladásnál a hőmérséklettől függő 14,0–14,8 V-os célérték, lassításkor rövid ideig kb. 15 V. A szakaszok időtartama kitalált; a változó feszültség az energiamenedzsment működése, nem generátorhiba.

28.3.4.4 Akkumulátor-szenzor, fogyasztó-lekapcsolás és start-stop

Az energiamenedzsment központi eleme az IBS az akkumulátor negatív pólusán. A mért áram előjeléből tudja, hogy éppen töltés vagy kisütés történik, az integrált áramból pedig az akkumulátor töltöttségi szintjét becsüli. A feszültségből és a hőmérsékletből a hidegindító képességre és az öregedésre következtet.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Az akkumulátorszenzor a negatív pólussaruban ül; a lakatfogót a testkábelre az érzékelő után tesszük, a töltőt a karosszéria testpontjára kötjük, nem közvetlenül a negatív pólusra.
Az akkumulátorszenzor (IBS) a negatív póluson és a helyes bekötési pont

Az ábra szerint az IBS a negatív pólussaruban ül, és csak az rajta átfolyó áramot látja: a lakatfogót a testkábelre, a töltő negatívját a karosszéria testpontjára kötjük (b); a pólusra kötött töltő megkerüli a szenzort, és téves töltöttséget tanít be (c). A bekötési pontot a gyártói előírás adja meg (ellenőrizendő).

Ha az energia-mérleg romlik, a vezérlő fogyasztói lekapcsolásokkal avatkozik be. A lekapcsolások fokozatosak: 1. komfortfogyasztók (ülésfűtés, szélvédőfűtés, tolatóradar), 2. nagyobb fogyasztók (pl. a kiegészítő fűtés, a hangrendszer teljesítménye), 3. korlátozott üzemmód, hibaüzenet a műszerfalon.

A start-stop rendszer szintén az energiamenedzsment része. A motor csak akkor áll le, ha a feltételek teljesülnek: az akkumulátor töltöttsége elég nagy, a motor hőmérséklete elérte a tartományt, a biztonsági feltételek adottak (biztonsági öv, motorháztető zárva), és a beltéri hőmérséklet-szabályozás nem követeli a kompresszort. A start-stop járművek akkumulátora jellemzően AGM (Absorbent Glass Mat, üvegszálas itatólemezes) vagy EFB (enhanced flooded battery) típusú, mert a normál indítóakkumulátor nem bírná a gyakori indítást és ciklizálást. A motormegállás alatt is stabil fedélzeti feszültség biztosítására sok rendszer DC/DC-átalakítót épít be, amely a 12 V-os fogyasztókat táplálja.

28.3.4.5 Nyugalmi áramfelvétel

Definíció. A nyugalmi áramfelvétel az az áram, amelyet a jármű a gyújtás kikapcsolása és a vezérlőegységek „elalvása” után is felvesz. A mai járművekben ez a riasztó, a központi zár vevője és az adatbusz-vezérlők felébredésre kész áramköre miatt jellemzően 2020–50mA50\,\text{mA} (ellenőrizendő: típusadatok). Ha egy vezérlőegység nem alszik el, vagy egy utólagos fogyasztó rosszul van bekötve, a nyugalmi áram 100100–500mA500\,\text{mA} fölé emelkedhet, és az akkumulátor napok alatt lemerül.

28.3.5 Kidolgozott példa

Számítás. Egy jármű nyugalmi áramfelvétele a gyártó által megadott maximális 40mA40\,\text{mA}. Az akkumulátor tényleges kapacitása 60Ah60\,\text{Ah}. Hány napig állhat a jármű, ha az indíthatósághoz legalább a kapacitás 70%70\%-át meg kell tartani?

Adott: I=40mA=0,04AI = 40\,\text{mA} = 0{,}04\,\text{A}, C=60AhC = 60\,\text{Ah}, felhasználható töltés Q=0,3⋅60Ah=18AhQ = 0{,}3 \cdot 60\,\text{Ah} = 18\,\text{Ah}.

Keresett: tt idő.

Képlet: t=Q/It = Q / I.

Behelyettesítés: t=18Ah/0,04A=450ht = 18\,\text{Ah} / 0{,}04\,\text{A} = 450\,\text{h}.

Eredmény: 450h/24h/nap=18,75nap≈18nap450\,\text{h} / 24\,\text{h/nap} = 18{,}75\,\text{nap} \approx 18\,\text{nap} (lefelé kerekítve, a biztonság javára). ∎

Ellenőrzés. Ha a mért nyugalmi áram 150mA150\,\text{mA} lenne, akkor t=18/0,15=120h=5napt = 18 / 0{,}15 = 120\,\text{h} = 5\,\text{nap}. Ezért egy 150mA150\,\text{mA}-es „kis” áramfelvétel már egy hétnyi parkolás alatt indítási problémát okozhat (egy hétvége, kb. 60h60\,\text{h} alatt is 9Ah9\,\text{Ah}-t, a kapacitás kb. 15%-át viszi el, ami egy már részben lemerült akkumulátornál elég a bajhoz).

28.3.6 Minőségellenőrzés

A vizsgálatot mindig a gyártói diagnosztikai eljárás szerint végezzük, mert a korszerű rendszerben a feszültség nem állandó.

  1. Csatlakoztatás. Rendszerteszter az OBD-csatlakozóra, multiméter az akkumulátor pólusaira, áramlakatfogó az akkumulátor negatív kábelére (a gyári IBS-érzékelő sértetlenségét ne bontsuk meg).
  2. Célzott menetpróba. Üzemmeleg motornál, meghatározott fordulatszámon és bekapcsolt fogyasztókkal a fedélzeti diagnosztika élőadat-mezőjében ellenőrizzük a célfeszültséget, a aktuális feszültséget, a gerjesztőáramot vagy kitöltési tényezőt, valamint az IBS által jelentett áramot és töltöttségi szintet.
  3. Kiindulási referenciaérték. A hagyományos, nem intelligens szabályozású járműnél az alapjárati és 2500 1/min-es feszültség közötti különbség kicsi, a feszültség a célérték környékén stabil. A mai, intelligens rendszernél a feszültség a menethelyzettől függ, így egyetlen multiméteres értékből tilos hibás generátort megállapítani.
  4. Írásbeli rögzítés. Munkalapon rögzítsük a műszer azonosítóját, a mérés feltételeit, a mért értékeket és a kiértékelést.

28.3.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy start-stopos városi autónál az ügyfél arra panaszkodik, hogy a start-stop már nem állítja le a motort. A rendszerteszterrel kiolvasva a rendszer nem jelez hibakódot, de az IBS adatblokkja azt mutatja, hogy az akkumulátor öregedési állapota alacsony, a töltöttségi szint pedig délutánra sem éri el a start-stophoz szükséges küszöböt. A feszültség normál üzemben csak lassan emelkedik, és a vezérlő az „energiamenedzsment korlátozás” miatt nem engedi a motorleállítást. Az ok nem a start-stop gomb, hanem a cserére érett, öreg akkumulátor. Az új AGM-akkumulátor beszerelése után a diagnosztikai rendszerben regisztrálni kell az akkumulátor cseréjét (akkumulátor-regisztráció), hogy az energiamenedzsment friss paraméterekkel számoljon, különben a rendszer továbbra is rosszabbat feltételezne a valósnál.

28.3.8 Gyakorlati útmutató

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Munkalap: intelligens töltőrendszer ellenőrzése

  1. Előkészítés. Győződjünk meg a jármű azonosító adatairól. Csatlakoztassuk a rendszertesztert, és rögzítsük a kiinduló hibakódokat. Ellenőrizzük az akkumulátor állapotát (pólusok, feszültség nyugalomban).
  2. Érzékelő-adatok ellenőrzése. Olvassuk ki az IBS által jelentett áramot, feszültséget, hőmérsékletet és SoC-t. A gyártói adatblokkban hasonlítsuk össze a célfeszültséget a tényleges feszültséggel.
  3. Működési ellenőrzés. Járó motornál kapcsoljuk be a nagy fogyasztókat (fényszóró, szélvédőfűtés). A rendszerteszter élő adatában a gerjesztőáram vagy annak kitöltési tényezője nőjön, a feszültség pedig a célfeladatnak megfelelően változzon.
  4. Töltéshatékonysági próba. Motorfékezési üzemben (pl. zárt pályán vagy tanműhelyi görgőn, az oktató engedélyével) figyeljük meg, hogy a feszültség rövid időre emelkedik-e a rekuperációs tartományba.
  5. Nyugalmi áram mérése. A jármű lezárása és a gyári elalvási idő kivárása után mérjük az akkumulátorból felvett áramot. Hasonlítsuk össze a gyártói határértékkel. Ha túl nagy, kezdjük meg az áramkörök szakszerű lekapcsolását a tettes vezérlő vagy fogyasztó azonosítására.
  6. Dokumentálás. Töltsük ki a munkalapot, töröljük a próbaütem alatt keletkezett hibakódokat, és rögzítsük a végső rendszerállapotot.

28.3.9 Tipikus hibák

  1. A feszültségmérés túlértelmezése. A szerelő a multiméterrel alapjáraton 12,6V12{,}6\,\text{V}-ot mér, és hibás generátort cserél, pedig a jármű éppen rekuperációs szünetet tart, vagy az akkumulátor tele van. Helyes gyakorlat: először a fedélzeti energiamenedzsment élőadatait kell ellenőrizni, és a gyártó által megadott beavatkozó tesztet végrehajtani.
  2. Akkumulátorcsere regisztráció nélkül. Egy új, eltérő típusú akkumulátort beszerelnek, de a fedélzeti rendszerben nem rögzítik az új adatokat. A rendszer a régi, öreg akkumulátor paramétereivel számol, és nem engedi a start-stopot vagy túltölti az újat. Helyes gyakorlat: az akkumulátorcserét a diagnosztikai műszerrel regisztrálni kell, ha a gyártó előírja.
  3. Az IBS megbontása. A szerelő az akkumulátor negatív sarujáról levett érzékelőt nem megfelelően szereli vissza, vagy a töltő negatív csipeszét közvetlenül az akkumulátor negatív pólusára köti, megkerülve az IBS-t. Az energiamenedzsment hamis áramértékeket kap. Helyes gyakorlat: a töltő negatív csipeszét ne az akkumulátor negatív pólusára, hanem a gyártó által kijelölt karosszéria-testpontra kösd, így a töltőáram az IBS-en át folyik, és az energiamenedzsment látja (ellenőrizendő: kezelési/javítási utasítás).

28.3.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A modern start-stopos járműnél a töltőfeszültség mindig pontosan 14,4V14{,}4\,\text{V}. Indokold!
  2. Mi történik a gerjesztőárammal, ha a generátor fordulatszáma hirtelen megnő, és a feszültség a célérték fölé emelkedik?
  3. Mi az IBS feladata, és hol helyezkedik el?
  4. Miért ír elő a gyártó fogyasztó-lekapcsolást energiamenedzsmentben?
  5. Egy jármű nyugalmi áramfelvétele 80mA80\,\text{mA}. Az akkumulátor 70Ah70\,\text{Ah}, és legalább 50%50\% töltöttség kell az indításhoz. Kiindulva a teljesen feltöltött állapotból, hány napig állhat a jármű? (Q=0,5⋅70=35AhQ = 0{,}5 \cdot 70 = 35\,\text{Ah}; I=0,08AI = 0{,}08\,\text{A}.)

28.3.11 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel, milyen bemenő adatok alapján dönt az energiamenedzsment a töltőfeszültség célértékéről.

2. feladat (A). Hasonlítsd össze a mechanikus érintkezős és a mai MOSFET-es szabályozó működését.

3. feladat (B). Egy intelligens töltési rendszerben a fedélzeti diagnosztika azt mutatja, hogy a generátor terhelési kitöltési tényezője (DFM) 85%85\%, a célfeszültség 14,8V14{,}8\,\text{V}, a tényleges feszültség viszont 13,2V13{,}2\,\text{V}. Mit jelez ez a kombináció? Fogalmazz meg egy diagnosztikai hipotézist!

4. feladat (B). Írd le a LIN-vezérelt szabályozó és a hagyományos, csak belső referenciafeszültséget használó szabályozó közötti különbséget az áramútrajz szintjén. Milyen új kivezetésre van szükség?

5. feladat (C). Miért kell a modern akkumulátor-töltő negatív csipeszét a gyártó által kijelölt karosszéria-testpontra kötni, ha a járművet az akkumulátor beszerelése után feltöltjük? Mi történik, ha a töltő negatív kábelét közvetlenül a negatív pólusra kötjük, és a szenzor a mért áramot nem látja?

6. feladat (D). Egy start-stopos autó nem állítja le a motort, pedig az ügyfél szerint az akkumulátor új. A rendszerteszter élőadatában a SoC 65%65\%, a generátor feszültségparancsa 13,0V13{,}0\,\text{V}, a motor hőmérséklete 88∘C88\,^{\circ}\text{C}, a biztonsági öv becsatolva. Mi a legvalószínűbb ok?

28.3.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Az energiamenedzsment a menethelyzettől és az akkumulátor állapotától függően változtatja a célfeszültséget: gyorsításkor csökkentheti, lassításkor rekuperációs céllal növelheti.
  2. A szabályozó csökkenti a gerjesztőáram IgI_g értékét, így a fluxus és ezzel az indukált feszültség visszaesik a célértékre.
  3. Az IBS az akkumulátor negatív pólusán méri az áramot, a feszültséget és a hőmérsékletet, majd ebből SoC-t és SoH-t becsül.
  4. Azért, hogy az akkumulátor ne merüljön le mélyen, és mindig maradjon elegendő energia az indításhoz, ugyanakkor a komfortszolgáltatások is minél tovább működjenek.
  5. t=35Ah/0,08A=437,5h≈18,2t = 35\,\text{Ah} / 0{,}08\,\text{A} = 437{,}5\,\text{h} \approx 18{,}2 nap.

1. feladat megoldása. Az energiamenedzsment figyelembe veszi az akkumulátor töltöttségi szintjét és öregedési állapotát, az akkumulátor hőmérsékletét, a pillanatnyi villamos terhelést, a motor fordulatszámát, a menetdinamikai állapotot (gyorsítás, motorfékezés), valamint a komfortrendszerek (klíma, fűtés) igényeit.

2. feladat megoldása. A mechanikus szabályozó elektromágnessel és nyitóérintkezővel kapcsolgatja a gerjesztőkört. A MOSFET-es szabályozóban félvezető kapcsoló végzi a kapcsolgatást nagy frekvencián, kopás nélkül, az impulzusok kitöltési tényezőjével pontosabban és gyorsabban szabályozva az átlagos gerjesztőáramot.

3. feladat megoldása. A nagy kitöltési tényező arra utal, hogy a szabályozó maximálisan próbálja hajtani a generátort, de a tényleges feszültség nem éri el a célértéket. Ez nagy valószínűséggel a generátor teljesítményhiányát jelenti a terheléshez képest: kimerült vagy hibás forgórész, kopott csúszógyűrű, gyenge diódahíd, vagy a szabályozó teljesítménykapcsolójának meghibásodása.

4. feladat megoldása. A hagyományos szabályozó csak belső referenciafeszültséget és belső érzékelőket használ, önállóan tartja a feszültséget. A LIN-vezérelt szabályozónak van egy LIN adatbuszcsatlakozója is; a vezérlőegység célfeszültséget, terhelésválasz-korlátokat küld, és diagnosztikai adatokat kérdez le. Az áramútrajzon ezért egyetlen adatvezeték fut a szabályozó és a fedélzeti hálózati modul között (a LIN egyvezetékes soros busz, a jel a testhez képest értelmezett).

5. feladat megoldása. Az IBS a negatív póluson át folyó teljes áramot méri. Ha a töltő negatív kábelét közvetlenül a pólusra kötjük, a töltőáram a szenzort megkerülve folyik be, tehát az IBS nem látja a betáplált töltést. Az energiamenedzsment úgy érzékeli, mintha az akkumulátor felé nem történt volna töltés, és hibás SoC-értékkel dolgozik tovább. A töltő negatív csipeszét a gyártó által kijelölt karosszéria-testpontra kell kötni, hogy a töltőáram az IBS-en át folyjon, és a mért áram a tényleges fizikai árammal egyezzen.

6. feladat megoldása. A motor hőmérséklete és a biztonsági öv feltétele rendben van. A SoC 65%65\% értéke viszont a legtöbb start-stop rendszerben nem éri el a működéshez szükséges küszöböt (jellemzően 7070–80%80\% fölött). A legvalószínűbb ok, hogy az új akkumulátor nincs regisztrálva a rendszerben, vagy az IBS kalibrációja hibás maradt, így az energiamenedzsment a régi, öreg akkumulátor becsült paramétereivel számol.

28.3.13 Rövid összefoglaló

A feszültségszabályozó a generátor gerjesztőáramát szabályozza: nagyobb fordulatszámon csökkenti, nagyobb terhelésnél növeli, így tartja a feszültséget a kívánt tartományban. A régi mechanikus érintkezős szabályozót a mai járművekben félvezetős kapcsolóval működő, PWM-jelű szabályozó váltotta fel, amely multifunkciós kivitelben DFM-monitorjelet ad. A korszerű generátorok LIN-vezéreltek, és az energiamenedzsment – az IBS akkumulátor-szenzor és a motorvezérlő adatai alapján – tudatosan változtatja a töltőfeszültséget: gyorsításkor csökkenti, fékezéskor rekuperációval emeli. A fogyasztó-lekapcsolás, a start-stop feltételrendszere és a nyugalmi áramfelvétel mind ugyanennek az energiagazdálkodásnak a részei. A mai autón a töltőfeszültség nem egyetlen állandó érték, hanem a rendszerállapotot jellemző jel.

Továbbvitt eredmény. A töltőfeszültség-szabályozás és az energiamenedzsment ismeretét használjuk az Indítómotorok alfejezetben a start-stopos indítás elemzéséhez, a Hibrid és elektromos hajtások áttekintése alfejezetben a 12 V-os és HV-hálózat együttműködéséhez, valamint a(z) Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája alfejezetben a töltés- és nyugalmi áram hibakereséséhez.

28.3.14 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: járműgyártói javítási utasítások és szervizinformációk (áramút- és potenciáltervek, energiamenedzsment-élőadatok, akkumulátor-regisztrációs eljárások), a DIN 72552 kapocsjelölés, az MSZ EN IEC 60617 szabvány a rajzjelekre, valamint az akkumulátor- és töltőrendszerre vonatkozó gyártói és nemzetközi szabványi előírások.

Ellenőrizendő állítások: a DIN 72552 kapocsjelölések pontos alkalmazása (B+, D+, DF, 15, 31) a típusfüggő gyártói rajz szerint; a célfeszültség-értékek hőmérsékletfüggő tartományai (14,014{,}0–14,8V14{,}8\,\text{V}); a LIN-vezérlésű szabályozó funkcióblokkjai; az IBS által becsült SoC/SoH start-stop küszöbértékek; a nyugalmi áramfelvétel jellemző határértékei (2020–50mA50\,\text{mA}); a start-stop rendszer konkrét működési feltételei. Minden javítási beavatkozás előtt a gyártói javítási útmutatót és jármű-specifikus adatbázist kell ellenőrizni.