41.2 Kardán, féltengely, csuklók és kiegyenlítőmű szerelése

41.2.1 Motiváció

A műhelyben gyakori panasz a kanyarban jelentkező kattogó, ropogó zaj, a gyorsításkor fellépő vibráció, vagy a hajtómű környékén észlelt olajszivárgás. A jármű alá nézve a szerelőnek el kell döntenie, hogy a kardántengely csuklója kopott-e, a féltengelycsukló porvédő harangja elszakadt-e, vagy maga a kiegyenlítőmű sérült. Ezek az alkatrészek pontosan illesztett, nagy igénybevételnek kitett szerkezeti egységek, ahol a hibás szerelés nemcsak további meghibásodáshoz, hanem biztonsági kockázathoz is vezethet, például kirepülő féltengely vagy hirtelen blokkoló hajtáslánc formájában. Ezért minden javításnál a gyártói javítási utasítás, a megfelelő szerszámok és az ellenőrzött értékek az irányadók.

41.2.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy hosszirányú motorral szerelt, hátsókerék-hajtású járművet. A váltó kimenő tengelyétől egy csőből és két csuklóból álló kardántengely fut hátra, középen egy gumibakkal felfüggesztett közbenső csapággyal, hogy a hosszú tengelyt megtámassza és a hajlító rezgéseket csillapítsa. A tengely hátul a tengelyhajtás házához csatlakozik, ahol a kúpkerékpár a nyomatékot a kerekek irányába fordítja, a kiegyenlítőmű pedig szétosztja a bal és jobb féltengelyre. Elsőkerék-hajtású járműnél a váltó közvetlenül a hajtóműházban lévő kiegyenlítőműre dolgozik, onnan a féltengelyek a kerékagyhoz vezetnek; a külső csukló rendszerint állandó szögsebességű Rzeppa-csukló, a belső pedig gyakran csúszó tulajdonságú tripod vagy kettős kardáncsukló. A következő rétegábra a hajtáslánc elemeit mutatja, ahogy a javítás során sorra vesszük őket.

A hajtáslánc vizsgált elemei - Szemléltető felépítés; a gyártói kialakítás ettől eltérhet.

41.2.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A kardántengely olyan, rendszerint csőből, csuklókból és csúszó csatlakozásból álló hajtáselem, amely a váltó és a tengelyhajtás között viszi át a nyomatékot változó szög és hosszváltozás mellett. A féltengely a kiegyenlítőműtől a kerékagyig viszi a nyomatékot, és legalább egy, a kerék felőli oldalon állandó szögsebességű csuklót tartalmaz, hogy a kormányzott kerék elfordulása alatt is egyenletes legyen az erőátvitel.

Összefüggés. A kiegyenlítőmű fordulatszám- és nyomatékmegosztása a Tengelyhajtás, kiegyenlítőmű és differenciálzárak alfejezetben bemutatottak szerint:

nbe=nbal+njobb2,Mbal=Mjobb=Mbe2,n_{\text{be}} = \frac{n_{\text{bal}} + n_{\text{jobb}}}{2}, \qquad M_{\text{bal}} = M_{\text{jobb}} = \frac{M_{\text{be}}}{2},

ahol nben_{\text{be}} a kiegyenlítőmű háza (a tányérkerék) fordulatszáma, nbaln_{\text{bal}} és njobbn_{\text{jobb}} a féltengelyek fordulatszáma, MbeM_{\text{be}} a bemenő nyomaték, MbalM_{\text{bal}}, MjobbM_{\text{jobb}} pedig az egyes féltengelyekre jutó nyomaték. Ez nyitott differenciálműre érvényes; a differenciálzár vagy önzáró változat ettől eltérően viselkedik.

Szabály. A kardántengely csuklóinak egyenlő hajlásszögűeknek kell lenniük, és a közbenső tengely két villájának egy síkban kell állnia (fázishelyes szerelés), ahhoz, hogy a kimenő és bemenő tengely szögsebessége egyenlő legyen; ellenkező esetben periodikus sebességingadozás és vibráció lép fel. Ezt a szerelés során a gyártói beállítási szögek betartásával biztosítják.

Az alábbi ábra a jelenséget mutatja: egy keresztcsukló kimenő szögsebessége fordulatonként kétszer ingadozik, és az ingadozás a hajlásszöggel nő (ω2/ω1=cos⁡β/(1−sin⁡2βsin⁡2φ)\omega_2/\omega_1 = \cos\beta / (1 - \sin^2\beta\,\sin^2\varphi)). Kettős csuklónál az ingadozás csak egyenlő hajlásszög és egy síkban álló (fázishelyes) villák mellett oltódik ki. A HTML-változatban a két hajlásszög és a villák fázisa állítható, a forgó tárcsák a szögeltérést mutatják.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A keresztcsukló szögsebesség-ingadozása a hajlásszög függvényében, és kioltása kettős csuklóval: egyenlő szög és egy síkban álló villák esetén a kimenet egyenletes, eltérő szögnél vagy 90°-kal elforgatott villáknál ingadozik.
A keresztcsukló szögsebesség-ingadozása (a) és kioltása kettős csuklóval (b); ideális csuklókkal számolt, szemléltető görbék

41.2.4 Felépítés és működés

41.2.4.1 Kardántengely és csuklói

A hosszirányú hajtásláncú járművek kardántengelye jellemzően:

A kardántengely jellemző hibái: kopott csukló (tűgörgők, keresztdarab), elfáradt csúszó fogazat, elöregedett közbenső csapágy gumi, hajlott vagy kiegyensúlyozatlan cső, sérült hajtótárcsa, illetve a csuklók nem megfelelő hajlásszöge. A tünetek: gyorsításkor vagy lassításkor fellépő dübörgés, vibráció, kanyarban csikorgás.

Bontás előtt a csúszó csatlakozás és a karimák fázis- és kiegyensúlyozási helyzetét meg kell jelölni, különben visszaszerelés után rezgés lép fel. Az alábbi ábra a műhelyi fogást mutatja: (1) festék- vagy pontozójel a karimákon és a csúszó csatlakozás két felén, (2) kiszerelés, a tengely alátámasztása, (3) visszaszerelés a jelek egyeztetésével, (4) a közbenső tengely két villája egy síkban (helyes) és 90°-kal elforgatva (hibás). A HTML-változatban a helyes és a hibás villaállás gombbal váltható.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A kardántengely karimáinak és csúszó csatlakozásának megjelölése bontás előtt, a jelek egyeztetése visszaszereléskor; a két villa egy síkban áll.
A kardántengely jelölése bontás előtt, alátámasztása és visszaszerelése; a villák fázishelyes és hibás állása (sematikus rajz)

41.2.4.2 Féltengelycsuklók

Az elsőkerék-hajtású és független felfüggesztésű járművek féltengelycsuklói:

A porvédő harang (gumiharang) feladata a kenőzsír megtartása és a szennyeződés távoltartása. Ha elszakad, a zsír kifolyik, a csukló vízzel és porral szennyeződik, gyorsan kopik, és kattogó hangot ad kanyarban.

41.2.4.3 Kiegyenlítőművek

A kiegyenlítőmű típusai:

A kiegyenlítőmű jellemző hibái: kopott fogazat, törött fogak, csapágykopás, holtjáték növekedése, szivárgó szimmeringek, zaj terhelés alatt, fémreszelék az olajban.

41.2.4.4 Összkerékhajtás

Az összkerékhajtási rendszerek szerelésekor a Összkerékhajtás alfejezetben ismertetett típusokat kell figyelembe venni: állandó, kapcsolható és automatikusan kapcsolódó rendszerek. Itt a kardán, a féltengely és a differenciálmű javítási műveletei hasonlóak, de emellett osztómű, középső differenciál vagy lamellás tengelykapcsoló is található; ezek olajcseréje, szivárgásmentessége és vezérlése is kritikus. Elektromos hátsó tengely esetén a HV-rendszerre vonatkozó biztonsági előírások lépnek életbe.

41.2.5 Kidolgozott példák

Számítás. Egy hátsókerék-hajtású jármű váltójának kimenő fordulatszáma nváltó=18001/minn_{\text{váltó}} = 1800\,\text{1/min}. A tengelyhajtás áttétele i0=3,73i_0 = 3{,}73. Mekkora a kiegyenlítőmű házának (a tányérkeréknek) fordulatszáma és a féltengelyek fordulatszáma egyenesben, ha a kerék csúszásmentesen gördül?

A kardántengely (kúpkerék) fordulatszáma 1800 1/min, a tányérkeréké, vagyis a kiegyenlítőmű házáé ennek az i0i_0-ad része:

nbe=nváltói0=18003,73=482,61/min.n_{\text{be}} = \frac{n_{\text{váltó}}}{i_0} = \frac{1800}{3{,}73} = 482{,}6\,\text{1/min}.

Egyenesben a bal és jobb féltengely fordulatszáma egyenlő, ezért:

nbal=njobb=nbe=482,61/min.n_{\text{bal}} = n_{\text{jobb}} = n_{\text{be}} = 482{,}6\,\text{1/min}.

Számítás. Ugyanez a jármű kanyarodik. A bal kerék nbal=5101/minn_{\text{bal}} = 510\,\text{1/min}, a jobb kerék njobb=4501/minn_{\text{jobb}} = 450\,\text{1/min} fordulatszámon gördül. Mekkora a kiegyenlítőmű házának fordulatszáma? Ellenőrizze, hogy a nyomatékmegosztás egyenlő-e.

A képlet alapján:

nbe=nbal+njobb2=510+4502=4801/min.n_{\text{be}} = \frac{n_{\text{bal}} + n_{\text{jobb}}}{2} = \frac{510 + 450}{2} = 480\,\text{1/min}.

A nyitott kiegyenlítőmű a nyomatékot egyenlően osztja, tehát Mbal=Mjobb=Mbe/2M_{\text{bal}} = M_{\text{jobb}} = M_{\text{be}}/2, függetlenül a fordulatszám-különbségtől. Ez a példa mutatja, miért pörög ki könnyen az egyik kerék jégen: a másik csak ugyanakkora nyomatékot kap, ami nem elegendő a tapadáshoz.

Hibás példa. A szerelő a kardántengelyt úgy szereli vissza, hogy a csuklók hajlásszöge nem egyenlő, mert elhagyta a hátsó híd alátétjét. Az autó gyorsuláskor rezgést mutat. A rezgés oka a keresztszemes csukló szögsebesség-ingadozása; a megoldás a gyártói hajlásszög visszaállítása.

41.2.6 Minőségellenőrzés

A munkák után mindig ellenőrizni kell:

41.2.7 Gyakorlati útmutató

Javítási munkalap: féltengelycsukló porvédő harang cseréje

Cél: a külső Rzeppa-csukló sérült porvédő harangjának cseréje, a csukló tisztítása és újrazsírozása, majd a féltengely visszaszerelése.

Jármű- és adatazonosítás: az adott jármű típusa, rendszáma, futómű-kialakítása, gyártói nyomatékok és kenőanyag-specifikációk (ellenőrizendő: gyártói adat).

Szükséges szerszámok: kerékkulcs, emelő és biztosító bakok, nyomatékkulcs, csavarhúzó, fogó, hézagmérő, csiszolóvászon, tisztítókendő, új porvédő harang, kenőzsír (a csuklóhoz előírt típus), bilincs, új tengelyanya (ha előírt).

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Munkavédelmi és környezetvédelmi lépések: viselj védőkesztyűt a forró alkatrészek és éles fémrészek miatt; a járművet emelőn emeld, és bakra támaszd, mielőtt alámennél; a kiürült kenőzsírt és a szennyezett rongyot tedd zárt, címkézett veszélyes hulladék gyűjtőbe; a régi porvédő harangot ne égesd el.

Munkalépések:

  1. A jármű a földön áll, rögzítőfék behúzva, sebesség kapcsolva: lazítsd meg a kerékcsavarokat és a féltengely központi anyáját (a biztosítást előbb oldd ki). Ezután emeld a járművet, támaszd bakra, és szereld le a kereket.
  2. Rögzítsd a féknyerget és a féktárcsát a gyártói módon, hogy ne lógjon a féktömlőn.
  3. Válaszd le a felső gömbcsuklót vagy a lengőkart, hogy a kerékagy kihajtható legyen; kövesd a gyártói eljárást.
  4. Húzd ki a féltengely külső csuklóját a kerékagyból; szükség esetén csúszó kalapáccsal, de a menetet védő kupakkal.
  5. A belső csuklót is oldd a váltó felől a gyártói rögzítések oldásával; a féltengelyt óvatosan vedd ki.
  6. Rögzítsd a féltengelyt satu puha pofái közé; a külső csuklót a gyártói pozíciójelölés szerint távolítsd el: ütközőre húzd, vagy a biztosító gyűrűt nyisd.
  7. Tisztítsd meg a csukló alkatrészeit (golyók, kosár) oldószerrel, és vizsgáld meg kopás, berágódás vagy pitting szempontjából. Ha a csukló károsodott, a teljes csuklót cseréld.
  8. Húzd fel az új porvédő harangot a tengelyre, töltsd meg a csuklót az előírt kenőzsírral (általában a zsír felét a csuklóba, felét a harangba), majd szereld össze a gyártói sorrendben.
  9. Rögzítsd a harangot a szorító bilincsekkel a gyártói nyomatékkal; ellenőrizd, hogy a harang nem csavarodott-e.
  10. Helyezd vissza a féltengelyt, és húzd meg a csavarokat. Új központi anyát használj, ha a gyártó előírja; az anyát az agy rögzítésével vagy a földre engedett, fékezett járművön húzd meg a gyártói nyomatékra (példa 180–240 Nm, ellenőrizendő), majd biztosítsd.
  11. Szereld vissza a kereket, engedd le a járművet, és végezz próbautat: kanyarban nem szabad kattogó hangot hallani.

A munkalap kézi műveleteit az alábbi képsor mutatja: a bilincsek levágása, a csukló lehúzása (a ketrecre ütni tilos), a csukló kimosása és ellenőrzése, az új kis bilincs és harang felhúzása, a zsír elosztása, a csukló visszaütése új rögzítőgyűrűvel és húzópróba, végül a levegő kiengedése és a bilincsek zárása. A HTML-változatban a képsor lépésenként lejátszható.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Porvédő harang cseréje hét lépésben: bilincsek levágása, a csukló lehúzása, tisztítás és ellenőrzés, új harang, zsírozás, a csukló visszaütése új rögzítőgyűrűvel, a bilincsek zárása.
A féltengelycsukló porvédő harangjának cseréje hét lépésben és a tipikus hibák (sematikus vonalrajz)

Tipikus hibák:

41.2.8 Valós életbeli alkalmazás

Eset: egy elsőkerék-hajtású ferdehátú autó tulajdonosa kanyarban kattogó, gyorsuláskor erősödő zajra panaszkodik. A szerelő a járművet emelőre teszi, és ellenőrzi a féltengelycsuklókat: a bal külső csukló porvédő harangja elszakadt, a zsír kiszóródott, a csukló fémfelülete korróziós kopást mutat. A belső oldal ép, a jobb oldal is jó. A diagnózis: a porvédő harang sérülése miatt a csukló tönkrement. A javítás a fenti munkalap szerint a teljes külső csukló cseréje új porvédő haranggal és kenőzsírral. A próbaút után a zaj megszűnt. A tanulság: a porvédő harang apró sérülését is azonnal javítani kell, mert a csukló cseréje sokkal drágább.

41.2.9 Tipikus hibák

  1. A kardántengelyt jelölés nélkül szerelik szét. Ha a kiegyensúlyozott tengelyt elforgatva szerelik vissza az agyhoz vagy a hajtótárcsához, az egyensúlytalanság rezgést okoz. Helyes gyakorlat: szétszerelés előtt az összes csatlakozást (a tengely és a tárcsa viszonylagos helyzetét) lemosható festékkel vagy beütéssel megjelölni.
  2. A közbenső csapágy gumi bakot túl sokáig terhelve szerelik. A felfüggesztő csavart a jármű saját tömegével terhelt állapotban kell meghúzni a gyártói nyomatékra; ha kiakasztott kerékkel húzzák meg, a gumi elcsavarodik, és a csapágy idő előtt tönkremegy.
  3. A kiegyenlítőmű holtjátékát nem a hajtóműházra szerelt állapotban mérik. A helytelen mérés rossz beállításhoz és fogazati zajhoz vezet. Mindig a gyártói mérési ponton, a gyártói előfeszítéssel kell mérni, és a mért értékeket dokumentálni.
  4. A féltengelycsukló porvédőjét olcsó, nem a járműhöz előírt zsírral töltik. A rossz kenőanyag magas hőmérsékleten elfolyik, a csukló kopni kezd. Csak a gyártói specifikációjú CS-zsírt szabad használni.
  5. A hajtóműolajat a megfelelő típus nélkül cserélik. A hipoid hajtómű speciális fogfelületű kúpkerekei EP- (extra nyomású) adalékos olajat igényelnek; a téves töltés fogazati kopást okoz. Mindig a gyártói API-GL, SAE vagy gyári specifikációt kell követni.

41.2.10 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a nyitott kiegyenlítőmű mindig egyenlő nyomatékot juttat a két féltengelyre? Indokoljon!
  2. Mi a szerepe a féltengely külső csuklójának, és miért nevezik állandó szögsebességűnek?
  3. Miért kell a kardántengely csatlakozásait szétszerelés előtt megjelölni?
  4. Milyen tünet alapján gyanakszunk kopott kardáncsuklóra? (Rövid válasz.)
  5. Egy jármű kiegyenlítőművének bemenő fordulatszáma 600 1/min; a bal kerék 620 1/min, a jobb kerék 580 1/min. Helyesek-e ezek az értékek? Ellenőrizze a képlettel!
  6. Miért tilos a féknyerget a féktömlőn lógva hagyni?

41.2.11 Feladatok

1. feladat (A). Ismertesse röviden a Rzeppa-csukló és a kettős kardáncsukló közötti alapvető különbséget, és adja meg, melyiket hol alkalmazzák leggyakrabban.

2. feladat (A). Egy állandó szögsebességű csuklóval szerelt féltengelynél a motor fordulatszáma 3000 1/min, a váltó áttétele 4. fokozatban 1:1, a kiegyenlítőmű áttétele 3,9:1. Mekkora a féltengelyek fordulatszáma egyenesben?

3. feladat (B). A fenti jármű kanyarodik, a belső kerék 850 1/min, a külső kerék 950 1/min fordulattal forog. Mekkora a kiegyenlítőmű házának fordulatszáma? Mekkora a kardántengely (váltókimenet) fordulatszáma, ha a tengelyhajtás áttétele 3,9:1?

4. feladat (B). Sorolja fel a kardántengely le- és felszerelésének főbb lépéseit, figyelemmel a közbenső csapágy és a csuklók jelölésére.

5. feladat (C). Hibaanalízis: egy összkerékhajtású járműnél a középső differenciálból olajszivárgás látható, és az első tengely felőli oldalon a kardántengely csuklója kopott. Hogyan járna el a javítás során, figyelembe véve az összkerékhajtás sajátosságait?

6. feladat (D). Ügyfélpanasz: az autó 50–70 km/h sebességnél erős rezgést mutat, gyorsításkor és kiengedett gázpedállal is, de kanyarban nem kattog. A szerelő a kerekek kiegyensúlyozását találja jónak. Milyen hibára gyanakszik? Írja le a diagnosztikai lépéseket és a várható mérési eredményeket!

41.2.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igen, a nyitott kiegyenlítőmű mindig egyenlő nyomatékot oszt, függetlenül a fordulatszám-különbségtől, mert a bolygókerekek csak a fordulatszám-különbséget egyenlítik ki, a nyomatékot nem osztják egyenlőtlenül.
  2. A külső csukló a keréknek a kormányzás miatti elfordulását engedi. Az állandó szögsebességű csukló (pl. Rzeppa) biztosítja, hogy a kerék fordulatszáma megegyezzen a hajtótengelyével, így a kerék fordulatszáma az elfordulási szögtől függetlenül egyenletes marad.
  3. A kardántengely dinamikusan kiegyensúlyozott; a csatlakozások relatív helyzetének megváltoztatása a kiegyensúlyozottság elvesztését és új rezgések megjelenését okozza.
  4. Gyorsításkor vagy lassításkor (terhelésváltáskor) egyenletesen jelentkező dübörgés vagy vibráció, amely a sebességgel arányosan erősödik.
  5. Ellenőrzés: nbe=620+5802=6001/minn_{\text{be}} = \frac{620 + 580}{2} = 600\,\text{1/min}. Igen, a képlet teljesül, az értékek helyesek.
  6. Mert a féknyereg súlya a féktömlőt feszíti, ami belső sérülést, repedést vagy csatlakozó lazulást okozhat; fékhibához vezethet.

1. feladat (A). A Rzeppa-csukló golyós kialakítású, állandó szögsebességű, nagy szögkitérésre képes, ezért a féltengely kerék felőli oldalán használják. A kettős kardáncsukló két keresztszemes kardáncsuklóból áll, állandó szögsebességet csak akkor ad, ha a két csukló hajlásszöge egyenlő; gyakran a belső oldalon vagy régebbi elsőkerék-hajtásokon található.

2. feladat (A). A motor fordulatszáma 3000 1/min, váltó áttétele 1:1, tehát a váltó kimenő fordulatszáma 3000 1/min. A kiegyenlítőmű bemenő fordulatszáma: nbe=30003,9=769,21/minn_{\text{be}} = \frac{3000}{3{,}9} = 769{,}2\,\text{1/min}. Egyenesben a féltengelyek fordulatszáma megegyezik: nbal=njobb=769,21/minn_{\text{bal}} = n_{\text{jobb}} = 769{,}2\,\text{1/min}.

3. feladat (B). A kiegyenlítőmű házának fordulatszáma: nbe=850+9502=9001/minn_{\text{be}} = \frac{850 + 950}{2} = 900\,\text{1/min}. A váltó kimenő fordulatszáma: nváltó=nbe⋅i0=900⋅3,9=35101/minn_{\text{váltó}} = n_{\text{be}} \cdot i_0 = 900 \cdot 3{,}9 = 3510\,\text{1/min}.

4. feladat (B). A kardántengely leszerelése: először jelölni a csatlakozásokat, majd a csavarok oldása a hajtótárcsánál, a közbenső csapágy tartójának oldása, végül a tengely óvatos kiemelése. A felszerelés fordított sorrendben, a jelölések egyeztetésével, a gyártói meghúzási nyomatékokkal, a hajlásszögek ellenőrzésével, és a közbenső csapágy terhelt állapotban való rögzítésével.

5. feladat (C). Első lépés az összkerékhajtás típusának azonosítása (állandó, kapcsolható, automatikus). Az olajszivárgás forrásának felkutatása, majd a rendszer leürítése. A középső differenciál vagy osztómű kiszerelése, a szimmeringek és a csapágyak ellenőrzése, a kopott kardáncsukló cseréje. Visszaszerelés után az osztómű olajszintjének és a csuklók hajlásszögének ellenőrzése, végül próbaút. Különösen figyelni kell az összkerékhajtás vezérlésének kalibrálására, ha elektronikusan vezérelt rendszerről van szó.

6. feladat (D). A tünetek (állandó rezgés 50–70 km/h-nál, nem kanyarfüggő, kiegyensúlyozott kerekek) elsősorban kiegyensúlyozatlan vagy hajlott kardántengelyre, kopott kardáncsuklóra vagy tönkrement közbenső csapágyra utalnak. Diagnosztikai lépések: emelőn a járművet megemelve a kardántengelyt megforgatva ellenőrizni a radiális és axiális kifutást (mérőórával; gyártói tűrés, pl. < 0,3 mm), a csuklók játékát, a közbenső csapágy gumibakjának állapotát; a hajlásszögek mérése hajlásszögmérővel; szükség esetén a kardántengely kiegyensúlyozása gépen. A mérési eredmények alapján a hibás alkatrészt cserélni kell.

41.2.13 Rövid összefoglaló

A kardántengely, a féltengelycsuklók és a kiegyenlítőmű a hajtáslánc kritikus elemei, amelyek közvetítik a motor nyomatékát a kerekekhez, miközben lehetővé teszik a kormányzást, a futómű mozgását és a kanyarodást. A kardántengely a hosszirányú hajtásnál csuklókkal és csúszó csatlakozással viszi át a nyomatékot; hibái (kopott csukló, kiegyensúlyozatlanság, közbenső csapágy) vibrációt és zajt okoznak. A féltengelycsuklók (Rzeppa, kettős kardán, tripod) közül a külső mindig állandó szögsebességű; a porvédő harang sérülése csuklókárosodáshoz vezet. A kiegyenlítőmű fordulatszám- és nyomatékmegosztása: nbe=(nbal+njobb)/2n_{\text{be}} = (n_{\text{bal}} + n_{\text{jobb}})/2, és nyitott kivitelnél Mbal=Mjobb=Mbe/2M_{\text{bal}} = M_{\text{jobb}} = M_{\text{be}}/2. A differenciálzár és az önzáró típusok ezt módosítják. A javítás során a gyártói nyomatékok, hajlásszögek és olajspecifikációk betartása, a csatlakozások jelölése, a jármű biztonságos alátámasztása és a veszélyes hulladékok kezelése alapkövetelmény. A továbbvitt eredmény: a féltengely- és differenciáljavítás itt megismert módszereit a vizsgafelkészülés komplex hibakeresési és szerelési feladataiban alkalmazzuk.

41.2.14 Források és ellenőrzési hiányok