23.2 Tengelyhajtás, kiegyenlítőmű és differenciálzárak

23.2.1 Motiváció

Képzeld el a műhelyt: hátsókerék-hajtású kisteherautó érkezik, mert a bal hátsó kereke havas, jeges úton kipörög, a jobb oldali pedig „nem húz”. Vagy egy elsőkerék-hajtású autó kanyarban csörgő, búgó hangot ad, és gázadásra elhúz az egyik irányba. Mindkét panasz a tengelyhajtás, illetve a kiegyenlítőmű működéséhez vezet: meg kell értenünk, miért kell a hajtott kerekek fordulatszámát egymás között megosztani, és miért nem elég a két kereket mereven összekötni.

A kiegyenlítőmű a hajtott tengely egyik leginkább félreértett szerkezete: sokan azt hiszik, hogy a nyomatékot „odaviszi, ahol nagyobb a tapadás”, pedig a hagyományos, nyitott kiegyenlítőmű éppen ellenkezőleg viselkedik. Ha ezt a fejezetet megérted, a későbbi összkerékhajtási és hajtáslánc-szerelési témák sokkal könnyebbek lesznek.

23.2.2 Szemléletes kép

Emeld fel a hajtott hidat emelőn, és nézd meg a híd középső részét, a differenciálházat. A kardántengely felől egy kis kúpkerék, a hajtó kúpkerék (pinion) hajtja a nagy tányérkereket (crown wheel; „koronakerék”), amelyet csavarokkal rögzítenek a differenciálkosárra. A kosárban két vagy négy kisebb bolygókerék (differential pinion; „pókkerék”) kapcsolódik két nagyobb napkerékhez (side gear), amelyek a bal és a jobb féltengelybe adják át a hajtást.

Az alábbi rétegábra ezt az energiafolyamot mutatja felülről lefelé:

A hajtott híd energiafolyama - Szemléltető vázlat; a nyomaték a hajtó kúpkerékről a tányérkerékre, majd a kiegyenlítőművön át a féltengelyekre jut. Nem mérethelyes.

A rétegábra azt mutatja, hogy a tengelyhajtás először lelassítja a kardántengely fordulatát és megnöveli a nyomatékot, a kiegyenlítőmű pedig ezt a nyomatékot a két féltengelyre osztja szét úgy, hogy közben a két kerék fordulatszáma kanyarban eltérő lehet.

23.2.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A tengelyhajtás (final drive; „véglehajtás”) a hajtott tengely azon hajtóműve, amely a kardántengely vagy a váltó kimenő fordulatát a kerekek számára megfelelő, nagyobb nyomatékká alakítja, és – hosszirányú motor esetén – a hajtás irányát 90°-kal a féltengelyek irányába fordítja.

Definíció. A kiegyenlítőmű vagy differenciálmű (differential; műhelyi szleng: „difi”) a hajtott tengelyben lévő bolygómű-szerű elosztó, amely lehetővé teszi, hogy a bal és a jobb kerék fordulatszáma eltérő legyen, miközben a bejövő nyomatékot folyamatosan átadja.

Definíció. A differenciálzár a kiegyenlítőmű olyan kiegészítője, amely a két hajtott kerék fordulatszámát időlegesen közel azonossá kényszeríti, így a nyomaték nem tud „elmenekülni” a kipörgő kerék irányába.

Összefüggés. A tengelyhajtás áttétele a fogszámokból:

i0=ztányérkerékzhajtó kúpkerék i_0 = \frac{z_{\text{tányérkerék}}}{z_{\text{hajtó kúpkerék}}}

A kerékfordulat:

nkerék=nkardáni0 n_{\text{kerék}} = \frac{n_{\text{kardán}}}{i_0}

A fordulatszám dimenziója itt 1/min\text{1/min}.

A nyitott kiegyenlítőmű fordulatszám-egyensúlya, ha a belső veszteség elhanyagolható:

nbe=nbal+njobb2 n_{\text{be}} = \frac{n_{\text{bal}} + n_{\text{jobb}}}{2}

ahol nben_{\text{be}} a tányérkerék/differenciálkosár fordulatszáma. Kanyarban a külső kerék gyorsabban, a belső lassabban forog, de az összegük a kosár fordulatának kétszerese marad.

A nyomatékviszony a nyitott kiegyenlítőműnél – súrlódást elhanyagolva –:

Mbal≈Mjobb≈Mbe2 M_{\text{bal}} \approx M_{\text{jobb}} \approx \frac{M_{\text{be}}}{2}

Ez a szerkezet lényegéből következik: a bolygókerekek csapágyazása viszonylag kis belső súrlódású, ezért a nyitott kiegyenlítőmű gyakorlatilag egyenlő nyomatékot oszt, nem pedig egyenlő teljesítményt vagy egyenlő fordulatszámot.

23.2.4 Felépítés és működés

23.2.4.1 Tengelyhajtás: kúpkerék és hipoid

A tengelyhajtás leggyakrabban kúpkerékpár: a hajtó kúpkerék és a tányérkerék tengelyei egy pontban metszik egymást. A hipoid elrendezés ehhez képest annyival több, hogy a hajtó kúpkerék tengelye a tányérkerék középsíkja alatt fut, tehát a két tengely nem metszik egymást. A „hipoid” név is erre utal: hiperboloid fogfelület.

A hipoid előnyei a klasszikus kúpkerékpárhoz képest:

Hátránya, hogy a fogak között nagyobb csúszás lép fel, ezért a hipoid tengelyhajtáshoz speciális hipoid hajtóműolaj kell, amely hő- és kopásálló, nagy nyomású (EP) adalékot tartalmaz. A gyártói előírás szerint például API GL-5 minőségű, SAE 80W-90 vagy 75W-90 viszkozitású olaj használható (ellenőrizendő: a gyártói adat).

23.2.4.2 Kúpkerekes kiegyenlítőmű

A klasszikus, kúpkerekes kiegyenlítőmű a tányérkerékre csavarozott kosárban helyezkedik el. A kosárban a bolygókerekek a kosárhoz rögzített csapokon forognak, és két oldalról a napkerekekhez kapcsolódnak. A napkerekek belső bordázatába illeszkednek a féltengelyek.

Egyenes menetben a kosár forgása magával viszi a bolygókerekeket is, mert a kerekek egyenlő ellenállása miatt a bolygókerekek nem forognak a saját csapjaik körül, csak „keringenek” a kosárral. Ekkor a bal és a jobb féltengely fordulata azonos: nbal=njobb=nben_{\text{bal}} = n_{\text{jobb}} = n_{\text{be}}.

Kanyarban a belső kerék kisebb utat tesz meg, ezért lassabban forog. A külső kerék gyorsabban forog, a kiegyenlítőmű bolygókerekei pedig saját tengelyük körül forognak, és a fordulatszám-különbséget kiegyenlítik. A villanymotoros vagy pneumatikus differenciálzár nélküli hajtás ezt teljesen automatikusan teszi.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kúpkerekes kiegyenlítőmű metszete; kanyarban a kerekek fordulatszáma eltér, átlaguk a kosár fordulata.
Kúpkerekes kiegyenlítőmű felülnézeti metszete, egyenes menetben, kanyarban és jégen

Az ábra bal oldalán a hajtó kúpkerék a tányérkereket, az a kosarat forgatja; a kosár csapján ülő bolygókerekek a két napkereket és rajtuk át a féltengelyeket hajtják. A jobb oldali kis ábrák a kidolgozott példák számait mutatják: egyenes menetben mindkét kerék 800 1/min-mel forog, kanyarban 760 és 840 1/min (átlaguk a kosár 800 1/min fordulata), jégen pedig nyitott kiegyenlítőnél mindkét kerékre legfeljebb 216 Nm jut. A HTML-változatban a típus (nyitott, lemezes önzáró, zárt, Torsen), a tapadás és a nyomaték állításával követhető a keréknyomatékok alakulása.

23.2.4.3 Homlokkerekes kiegyenlítőmű

A homlokkerekes változat nem kúpkerekekből, hanem homlokkerekekből áll. A hajtás iránya itt párhuzamosan marad, ezért jellemzően olyan hajtásláncban használják, ahol kis tengelyirányú méret vagy aszimmetrikus nyomatékosztás kell – jellemzően központi kiegyenlítőként összkerékhajtásnál (lásd Összkerékhajtás), illetve egyes keresztmotoros hajtásokban (ellenőrizendő: típusadat). A kiegyenlítőmű típusa nem attól függ, hogy a tengelyhajtás 90°-kal fordít-e; ez a tengelyhajtás (kúp-/hipoid vagy homlokkerékpár) tulajdonsága. A bolygókerekek párosával kapcsolódnak egymáshoz és egy-egy napkerékhez (vagy a napkerékhez és a gyűrűskerékhez), így kiegyenlítik a fordulatszám-különbséget.

A homlokkerekes kiegyenlítőműben a bolygókerekek párosával kapcsolódnak egymáshoz, ezért az erőjáték és a beállítás kicsit eltér a kúpkerekes változattól, de a fordulatszám-összefüggés itt is nbe=(nbal+njobb)/2n_{\text{be}} = (n_{\text{bal}}+n_{\text{jobb}})/2.

23.2.4.4 Miért nem merev tengely?

Ha a két hajtott kereket merev tengellyel kötnénk össze, kanyarban a külső kerék nagyobb utat tenne meg, a belső pedig megcsúszna. Ez gumikopást, kanyarodási nehézséget és a hajtáslánc feszülését okozná. A kiegyenlítőmű emiatt elengedhetetlen.

Ugyanakkor a nyitott kiegyenlítőműnek van egy fontos korlátja: ha az egyik kerék jégen, sárban vagy levegőben van, akkor a tapadó kerék is csak annyi nyomatékot kaphat, amennyit a kipörgő kerék át tud adni. A differenciálzár és az önzáró kiegyenlítőmű ezt a korlátot csökkenti.

23.2.5 Differenciálzárak és önzáró kiegyenlítőművek

A teljesen kapcsolható differenciálzár mechanikusan, pneumatikusan, elektromágnesesen vagy elektrohidraulikusan mereven összeköti a kosarat és az egyik napkereket, így a bal és a jobb kerék fordulatszáma gyakorlatilag azonos lesz. Terepjáróknál, munkagépeknél ez jelentősen megnöveli a vonóerőt, de aszfalton a kanyarodás közbeni feszülés miatt nem szabad bekapcsolva hagyni, mert a hajtáslánc, a gumik és a felfüggesztés is károsodhat.

A lemezes önzáró kiegyenlítőmű (limited slip differential, LSD) a napkerekek és a kosár közé súrlódó lemezköteget épít. A lemezköteg az egyik kerék kipörgését hagyja, de a másik kerékre nagyobb nyomatékot juttat. Ennek mérőszáma a zárási tényező:

S=Mh−MkMh+Mk S = \frac{M_{\text{h}} - M_{\text{k}}}{M_{\text{h}} + M_{\text{k}}}

ahol MhM_{\text{h}} a nagyobb, MkM_{\text{k}} a kisebb keréknyomaték. Például S=0,4S = 0{,}4 azt jelenti, hogy a nyomatékkülönbség a teljes nyomaték 40%-a lehet, azaz a tapadó kerék lényegesen többet kaphat, mint a pörgő.

A Torsen típusú kiegyenlítőmű csavarkerekes, nyomatékérzékeny szerkezet. A csavarkerekek egymáson és a házon való gördülése miatt a nyomatékarány korlátozottan, de folyamatosan eltérhet. A gyártók gyakran adják meg a torque bias ratio (TBR) értékét, például 2,5:12{,}5:1. Ez azt jelenti, hogy a jobban tapadó kerékre legfeljebb 2,5-szer akkora nyomaték juthat, mint a kevésbé tapadóra. A Torsen nem teljes zár, ezért kanyarban finomabban viselkedik, és nem igényel vezetői beavatkozást.

Az elektronikusan szabályozott kiegyenlítőmű a zárási nyomatékot a fékrendszer, a motorirányító és a menetstabilizáló rendszer jelei alapján szabályozza. Az elektrohidraulikus vagy elektromágneses működtető a lemezes zárást fokozatmentesen állítja, így a hajtás a kanyarban is optimálisan tud dolgozni. Fontos, hogy ez nem azonos a fékalapú kipörgésgátlóval (EDS, elektronikus differenciálzár-szimuláció), amely a pörgő kereket fékezi, és a nyitott kiegyenlítőmű nyomatékmegosztását használja ki.

A következő táblázat a fő típusokat hasonlítja össze.

Típus Fordulatszám-megosztás Nyomatékmegosztás Beavatkozás Jellemző alkalmazás
Nyitott kiegyenlítő kanyarban eltérő egyenlő nincs hétköznapi autók
Kapcsolható zár kényszerítetten azonos a tapadó kerékre nagyobb vezető/kapcsoló terepjárók, munkagépek
Lemezes önzáró eltérő, de korlátozott zárási tényezővel mechanikus sportautók, haszonjárművek
Torsen eltérő nyomatékarány-korlát mechanikus sport-, terep- és prémiumautók
Elektronikusan szabályozott eltérő aktív, fokozatmentes vezérlőegység modern AWD, sportautók

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat).

23.2.6 Kidolgozott példák

1. Példa – tengelyhajtási áttétel és kerékfordulat.
Egy kisteherautó tengelyhajtásában a hajtó kúpkerék 11, a tányérkerék 41 fogú. A kardántengely fordulatszáma egy adott sebességnél 28001/min2800\ \text{1/min}.

Az áttétel:

i0=4111=3,727≈3,73 i_0 = \frac{41}{11} = 3{,}727 \approx 3{,}73

A féltengelyfordulat, ha a hajtott kerék nem csúszik:

nkerék=28003,727≈751,31/min≈7511/min n_{\text{kerék}} = \frac{2800}{3{,}727} \approx 751{,}3\ \text{1/min} \approx 751\ \text{1/min}

Ellenőrzés: a 3,733{,}73-os áttétel tipikus hátsóhíd-áttétel; a 28001/min2800\ \text{1/min} kardánfordulatból így a kerék jóval lassabban forog, ami összhangban van a nagyobb nyomaték irányával. ∎

2. Példa – fordulatszám-megosztás kanyarban.
Egy hátsókerék-hajtású autó hídjának bemenő fordulata nbe=8001/minn_{\text{be}} = 800\ \text{1/min}. A bal (belső) kerék fordulatszáma kanyarban 7601/min760\ \text{1/min}.
A képletből:

njobb=2nbe−nbal=2⋅800−760=8401/min n_{\text{jobb}} = 2n_{\text{be}} - n_{\text{bal}} = 2 \cdot 800 - 760 = 840\ \text{1/min}

A külső kerék tehát 8401/min840\ \text{1/min} fordulattal forog, ami éppen a kanyar ívhosszkülönbségéből adódó sebességkülönbséget mutatja. ∎

3. Példa – a nyitott kiegyenlítőmű tapadási korlátja.
Egy jármű egyik hajtott kerekének kerékterhelése FN=4500NF_{\text{N}} = 4500\ \text{N}, a jég és a gumiabroncs közötti tapadási tényező μ=0,15\mu = 0{,}15, a gördülési sugár rd=0,32mr_{\text{d}} = 0{,}32\ \text{m}.
Az egyik kerék által átadható maximális nyomaték:

Mmax=μ⋅FN⋅rd=0,15⋅4500⋅0,32=216Nm M_{\max} = \mu \cdot F_{\text{N}} \cdot r_{\text{d}} = 0{,}15 \cdot 4500 \cdot 0{,}32 = 216\ \text{Nm}

Ha a tengelyhajtásból érkező nyomaték Mbe=2500NmM_{\text{be}} = 2500\ \text{Nm} lenne, a nyitott kiegyenlítőmű miatt mindkét kerékre legfeljebb 216Nm216\ \text{Nm} juthat, összesen 432Nm432\ \text{Nm}. A fennmaradó nyomaték nem adódik át, a motor felpörög, a kipörgő kerék gyorsan forog. Ezért van szükség ilyen helyzetben differenciálzárra vagy önzáró kiegyenlítőműre. ∎

23.2.7 Minőségellenőrzés és a beállítás alapelve

A tengelyhajtás és a kiegyenlítőmű javítása precíz munkát igényel, mert a fogaskerékpár beállítása közvetlenül befolyásolja a zajt, a kopást és a hajtás élettartamát.

Biztonsági korlát. A beállítási munka csak tanműhelyben, oktató felügyeletével, a gyártói javítási utasítás szerint végezhető. A megadott hézag- és nyomatékértékek tanulási példák, mindig a gyártói adatot kell ellenőrizni. A járművet csak az előírt emelési pontokon, állványra helyezve szabad megemelni; csak kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos.

A beállítás során két fő paramétert kell ellenőrizni:

  1. Holtjáték a tányérkerék és a hajtó kúpkerék között. A holtjátékot mérőórával, a tányérkerék fogain mérjük. A fogaskerékpár holtjátéka jellemzően néhány tized milliméter, például 0,080{,}08–0,15mm0{,}15\ \text{mm} (ellenőrizendő: gyártói adat). A túl nagy holtjáték csörgést, a túl kicsi holtjáték túlmelegedést és gyors kopást okoz.
  2. Hordkép. A fogakra vékonyan felvitt jelölőfestékkel, a fogaskerékpárt terhelés alatt megforgatva ellenőrizzük, hol érintkeznek a fogak. A jó hordkép a fog közepén, a foghossz nagy részén, sem a fogcsúcs, sem a fogtő felé nem tolódik el. Ha a hordkép a fog valamelyik szélére esik, a hajtó kúpkerék vagy a tányérkerék helyzetét a gyártói alátétek vagy a differenciálház oldalirányú beállításával kell módosítani.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Öt tányérkerékfog a jelölőfesték nyomával: középen a helyes hordkép, a többi a túl magas, túl mély, sarok és orr felé tolódott hibás kép.
Hordkép-vizsgálat: a helyes és a hibás fogérintkezési képek a tányérkerék fogán

Az ábra a hajtó (terhelt) fogoldal nyomát mutatja: a helyes hordkép a fog közepén, enyhén az orr (belső vég) felé esik. A túl magas vagy túl mély nyomot a hajtó kúpkerék tengelyirányú helyzetével, a sarok vagy orr felé tolódott nyomot a tányérkerék oldalirányú helyzetével (ezzel a fogholtjátékkal) javítjuk; az állítás mértéke és az alátétek gyártói beállítási adatok (ellenőrizendő).

A művelet során két csapágyazást különböztetünk meg. A hajtó kúpkerék csapágy-előfeszítését gyakran összenyomódó (kollapszibilis) távtartó hüvely adja: az anyát fokozatosan húzzuk, és közben a kúpkerék átforgatási nyomatékát mérjük, amíg el nem éri a gyártói értéket (ellenőrizendő: gyártói adat); az előfeszítés helyességét nem a meghúzási nyomaték, hanem ez az átforgatási nyomaték igazolja, és a hüvely túlhúzás után nem használható újra. A kosár (tányérkerék) csapágyainak előfeszítését oldalsó alátétek vagy beállító anyák adják; a kosárnak játékmentesen, de megfelelő előfeszítéssel kell forognia.

Az összeszerelés után a hidat gyártó által előírt hipoidolajjal kell feltölteni, és a töltőcsavar nyomatékkal meghúzni. A használt olaj fémreszelék-tartalmát mindig vizsgáld meg: a sárgaréz vagy acélreszelék fogaskerék- vagy csapágykopásra utal (szinkrongyűrű a hídban nincs, az a sebességváltóban van). Önzáró (lemezes) hídba a gyártó által előírt, súrlódásmódosító (LS) adalékos olaj kell (ellenőrizendő: gyártói adat).

23.2.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy hátsókerék-hajtású (hipoid hidas), Torsen önzáró kiegyenlítőművel felszerelt sportautó tulajdonosa panaszkodik, hogy kanyarban gázadásra az autó „csörög”, és egyenetlenül húz. A műhelyben először a hajtott kerekeket emelik fel, és kézzel forgatják az egyik kereket: a másik kerék az ellenkező irányba forog, ami a kiegyenlítőmű normális működése. Ezután diagnosztikai műszerrel kiolvassák a hajtáslánc-vezérlő hibakódjait (a kipörgésgátló és az ESP beavatkozásai is utalhatnak a hibára); a Torsen tisztán mechanikus, ezért aktuátort nem kell keresni.

A vizsgálat során kiderül, hogy az egyik Torsen csavarkerék fogfelülete kagylósan kikopott, mert korábban téves viszkozitású hajtóműolajat töltöttek a hídba. A javítás során az olajat leeresztik, a kiegyenlítőművet kiszerelik, a kopott csavarkerekeket gyártói cserealkatrésszel pótolják, a csapágyakat és a tömítéseket kicserélik. Összeszerelés után a gyártói eljárás szerinti csapágy-előfeszítést, a holtjátékot és a hordképet ellenőrzik, majd próbaúton megerősítik, hogy a csörgés megszűnt.

A hiba tanulsága: a differenciálműhöz csak a gyártó által előírt, megfelelő specifikációjú olaj használható.

23.2.9 Tipikus hibák

Hiba 1. Azt gondolni, hogy a nyitott kiegyenlítőmű a nyomatékot a jobban tapadó kerékre irányítja.
Helyes gyakorlat: a nyitott kiegyenlítőmű egyenlő nyomatékot oszt, ezért a kipörgő kerék a tapadó kerék nyomatékát is korlátozza. A tényt a fenti 3. példa számszerűen is megmutatja.

Hiba 2. A hipoid tengelyhajtásba hagyományos, nem hipoid hajtóműolajat tölteni.
Helyes gyakorlat: a hipoid fogazat nagy csúszása miatt csak a gyártói előírás szerinti, EP-adalékos hipoidolajat szabad használni (ellenőrizendő: gyártói adat).

Hiba 3. A differenciálzárat aszfalton bekapcsolva felejteni.
Helyes gyakorlat: a zár csak rossz tapadású úton, alacsony sebességnél használható, és a gyártó szerinti sebességhatár felett ki kell kapcsolni; aszfalton a merev kényszerkapcsolat feszíti a hajtásláncot és gyors gumikopást okoz.

23.2.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A nyitott kiegyenlítőmű a jobban tapadó kerékre nagyobb nyomatékot juttat. Indokold.
  2. Egy tengelyhajtás hajtó kúpkereke 12, tányérkereke 39 fogú. Mennyi az áttétel?
  3. Ha nbe=10001/minn_{\text{be}} = 1000\ \text{1/min} és nbal=9501/minn_{\text{bal}} = 950\ \text{1/min}, mennyi a njobbn_{\text{jobb}}?
  4. Mi a különbség a lemezes önzáró és a Torsen kiegyenlítőmű között?
  5. Miért nem szabad a differenciálzárt aszfalton bekapcsolva hagyni?
  6. Mi a hordkép vizsgálat célja?

A válaszok a ### Megoldások elején, „Önellenőrzés – válaszok” alcím alatt találhatók.

23.2.11 Feladatok

1. feladat (A)
Fogalmazd meg, mi a tengelyhajtás és a kiegyenlítőmű feladata, és írd fel a fordulatszám-összefüggést!

2. feladat (A)
Egy hátsó híd hajtó kúpkerekének fogszáma 10, a tányérkeréké 39. Számítsd ki az áttételt és a kerékfordulatot, ha a kardántengely fordulata 26001/min2600\ \text{1/min}! Ellenőrizd a nagyságrendet!

3. feladat (B)
Egy kanyarban a belső kerék fordulatszáma 7201/min720\ \text{1/min}, a külsőé 8801/min880\ \text{1/min}. Mennyi a híd bemenő fordulata? Mennyi a két kerék fordulatának százalékos eltérése a bemenőhöz képest?

4. feladat (B)
Egy lemezes önzáró kiegyenlítőmű zárási tényezője S=0,35S=0{,}35. A bemenő nyomaték Mbe=1200NmM_{\text{be}} = 1200\ \text{Nm}. Számítsd ki a nagyobb és a kisebb keréknyomatékot!

5. feladat (C)
Miért következik be az, hogy ha egy hajtott kerék jégen áll, a másik kerék aszfalton akkor sem tud nagy nyomatékot átadni, ha a motor és a hajtáslánc elvileg erre képes lenne? Vezesd le a nyomatékmegosztásból és a tapadási korlátból!

6. feladat (D)
Egy hátsókerék-hajtású autó tulajdonosa azt panaszolja, hogy a híd gyorsításnál búg, és gázelvételre a zaj halkabb. Sorold fel a vizsgálat lépéseit, és adj meg legalább két lehetséges okot, amelyet a műhelyben ellenőrizni kell!

23.2.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A nyitott kiegyenlítőmű egyenlő nyomatékot oszt, így a kipörgő kerék a másik kerékre is korlátozza a nyomatékot.
  2. i0=39/12=3,25i_0 = 39/12 = 3{,}25.
  3. njobb=2nbe−nbal=2⋅1000−950=10501/minn_{\text{jobb}} = 2n_{\text{be}} - n_{\text{bal}} = 2 \cdot 1000 - 950 = 1050\ \text{1/min}.
  4. A lemezes önzáró súrlódó lemezköteggel, előre meghatározott zárási tényezővel dolgozik; a Torsen csavarkerekes, nyomatékérzékeny, és a nyomatékarányt korlátozza anélkül, hogy teljesen zárna.
  5. Aszfalton a zár miatt a két kerék közel azonos fordulattal forog, ami kanyarban feszíti a hajtásláncot, és gyors gumikopást, hajtáslánc-károsodást okozhat.
  6. A hordkép azt mutatja, hogy a fogaskerekek a fogfelület megfelelő részén, a fog közepén érintkeznek-e; segítségével a hajtó kúpkerék és a tányérkerék helyzetét, a csapágybeállítást és a helyes holtjátékot ellenőrizzük.

1. feladat megoldása
A tengelyhajtás a kardántengely nyomatékát megnöveli, fordulatát lecsökkenti, és hosszirányú motor esetén a hajtást 90°-kal a féltengelyek felé irányítja. A kiegyenlítőmű a bal és a jobb kerék fordulatszám-különbségét kiegyenlíti, miközben a bemenő nyomatékot a két féltengelyre osztja. A fordulatszám-összefüggés:

nbe=nbal+njobb2 n_{\text{be}} = \frac{n_{\text{bal}} + n_{\text{jobb}}}{2}

2. feladat megoldása
Adott: zhajtó=10z_{\text{hajtó}} = 10, ztányér=39z_{\text{tányér}} = 39, nkardán=26001/minn_{\text{kardán}} = 2600\ \text{1/min}.
Keresett: i0i_0, nkerékn_{\text{kerék}}.

i0=3910=3,9 i_0 = \frac{39}{10} = 3{,}9

nkerék=26003,9≈666,71/min n_{\text{kerék}} = \frac{2600}{3{,}9} \approx 666{,}7\ \text{1/min}

Ellenőrzés: a 3,93{,}9-es áttétel tipikus, a kerékfordulat a kardánfordulat mintegy negyede, ami reális a nagy nyomatékú hátsó hídnál.

3. feladat megoldása
Adott: nbal=7201/minn_{\text{bal}} = 720\ \text{1/min}, njobb=8801/minn_{\text{jobb}} = 880\ \text{1/min}.

nbe=720+8802=8001/min n_{\text{be}} = \frac{720 + 880}{2} = 800\ \text{1/min}

A bal eltérés: 720/800=0,9720/800 = 0{,}9, tehát −10%-10\%; a jobb eltérés: 880/800=1,1880/800 = 1{,}1, tehát +10%+10\% a bemenőhöz képest. A két kerék fordulatszám-különbsége 1601/min160\ \text{1/min}, ami kanyarban a belső és külső kerék eltérő ívhosszának felel meg.

4. feladat megoldása
Adott: S=0,35S = 0{,}35, Mbe=1200NmM_{\text{be}} = 1200\ \text{Nm}.
A zárási tényező:

S=Mh−MkMh+Mk=0,35 S = \frac{M_{\text{h}} - M_{\text{k}}}{M_{\text{h}} + M_{\text{k}}} = 0{,}35

Mivel Mh+Mk=MbeM_{\text{h}} + M_{\text{k}} = M_{\text{be}}, így:

Mh−Mk=0,35⋅1200=420Nm M_{\text{h}} - M_{\text{k}} = 0{,}35 \cdot 1200 = 420\ \text{Nm}

Ebből Mh=810NmM_{\text{h}} = 810\ \text{Nm}, Mk=390NmM_{\text{k}} = 390\ \text{Nm}. A jobban tapadó kerék tehát 810Nm810\ \text{Nm} nyomatékot kaphat, miközben a kevésbé tapadó 390Nm390\ \text{Nm}-et.

5. feladat megoldása
A nyitott kiegyenlítőmű egyenlő nyomatékot oszt: Mbal=MjobbM_{\text{bal}} = M_{\text{jobb}}. Ha a bal kerék jégen van, az ott átadható maximális nyomatékot a tapadási tényező korlátozza:

Mbal,max=μ⋅FN⋅rd M_{\text{bal,max}} = \mu \cdot F_{\text{N}} \cdot r_{\text{d}}

A másik kerék sem kaphat ennél nagyobb nyomatékot, mert akkor a nyomatékok nem lennének egyenlők. A motor ezért csak a jégkerék által meghatározott, kis nyomatékot tud hasznosítani; a kipörgő kerék megcsúszik, fordulata megnő, de a hajtás nem viszi át a többletnyomatékot. A differenciálzár vagy az önzáró kiegyenlítőmű éppen ezt a korlátot csökkenti.

6. feladat megoldása
A vizsgálat lépései:
- a jármű felemelése és biztos alátámasztása;
- a híd olajszintjének ellenőrzése;
- az olaj leeresztése, fémreszelék vizsgálata;
- a tengelyhajtás holtjátékának mérése mérőórával;
- a hordkép ellenőrzése;
- a kerékcsapágyak és a féltengely-csapágyak játékának ellenőrzése;
- próbaút, a zaj terhelésfüggésének megfigyelése.

Lehetséges okok: kopott hajtó kúpkerék/tányérkerék fogazat, helytelen holtjáték vagy csapágy-előfeszítés, rossz minőségű vagy elöregedett hajtóműolaj. A zajgörbe jellemzően a fogaskerékpár vagy a csapágyak állapotára utal, ezért a fenti lépésekből indulunk ki.

23.2.13 Rövid összefoglaló

A tengelyhajtás a kardántengely nyomatékát megnöveli és – hosszirányú motor esetén – a hajtás irányát a féltengelyek felé fordítja. A leggyakoribb kialakítás a kúpkerékpár, ezen belül a hipoid elrendezés, amely alacsonyabb kardánt és csendesebb járást tesz lehetővé, de speciális hipoid hajtóműolajat igényel. A kiegyenlítőmű lehetővé teszi a bal és a jobb kerék eltérő fordulatszámát kanyarban, miközben a nyitott változat a nyomatékot egyenlően osztja: nbe=(nbal+njobb)/2n_{\text{be}} = (n_{\text{bal}} + n_{\text{jobb}})/2, Mbal=Mjobb=Mbe/2M_{\text{bal}} = M_{\text{jobb}} = M_{\text{be}}/2. Ezért ha az egyik kerék kipörög, a másik sem kaphat nagyobb nyomatékot. A differenciálzár, a lemezes önzáró, a Torsen és az elektronikus szabályozás ezt a korlátot csökkenti. A javításnál a holtjátékot és a hordképet a gyártói adat szerint kell beállítani, a járművet emelőn, állványon, biztonságosan alátámasztva dolgozni, a kiürített hajtóműolajat pedig veszélyes hulladékként kezelni.

Továbbvitt eredmény. A kiegyenlítőmű fordulatszám- és nyomatékmegosztási törvényeit használjuk az Összkerékhajtás alfejezetben a központi differenciálmű megértéséhez, valamint a Kardán, féltengely, csuklók és kiegyenlítőmű szerelése alfejezetben a gyakorlati javítás során.

23.2.14 Források és ellenőrzési hiányok