22.4 Automata, kettős tengelykapcsolós és fokozatmentes váltók

22.4.1 Motiváció

Ügyfélpanaszok, amelyekkel autószerelőként naponta találkozol: „a váltó hidegen rángat”, „pörög a motor, de alig gyorsul”, „beragadt P-ben a kar”, „hibakód nélkül vészüzembe ment a váltó”. A hagyományos automata, a kettős tengelykapcsolós és a fokozatmentes váltó teljesen más felépítésű, ezért más olajat, más ellenőrzési eljárást és más javítási logikát igényel. Ha csak annyit tudsz, hogy „automata váltó”, a hiba keresése zsákutca lesz. Ebben az alfejezetben a három legfontosabb típust hasonlítjuk össze, és bemutatjuk a javításhoz szükséges legalapvetőbb szerkezeti ismereteket.

22.4.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy hagyományos, hatfokozatú automata váltó keresztmetszetét. A ház bal oldalán a hidrodinamikus nyomatékváltó látható, mögötte az olajszivattyú. A váltóház közepén a Ravigneaux- vagy Simpson-típusú bolygómű-készlet kapott helyet, körülötte nedves, olajos többtárcsás tengelykapcsolók és fékek, valamint a dobok külső palástján egy szalagfék. A ház alján található a hidraulikus vezérlőegység (szelepblokk) és az elektrohidraulikus mágnesszelepek; felül a választókarhoz kapcsolódó mechanikus reteszelés és a kimenő fordulatszám-jeladó. Ugyanettől az elvtől eltér a kettős tengelykapcsolós váltó, amely fogaskerékpárokat és két tengelykapcsolót használ, illetve a CVT, amely kúptárcsákkal és húzóelemével tűnik fel.

Nyomatékút hagyományos automata váltóban, D1 fokozatban (szemléltető) - Általános, leegyszerűsített vázlat; a konkrét bolygómű-kapcsolás és a működtetett elemek a gyártói rajz szerint ellenőrizendők.

Az ábra a nyomatékút lépéseit mutatja D1-ben. A nyíl mentén haladhatunk: a motor a nyomatékváltó szivattyúkerekét hajtja, az olaj a turbinát forgatja, az olajnyomás zárja a C1 tengelykapcsolót, a bolygómű gyűrűkereke behajtott elem lesz, a napkerék a szabadonfutón támaszkodik, így a bolygóműtartó hajtja tovább a kimenő tengelyt. Az R helyzetet ugyanezzel a módszerrel, de más elemek működtetésével tanuljuk meg.

22.4.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. (hagyományos automata váltó) Olyan többfokozatú sebességváltó, amely a fokozatokat bolygóművekkel, nedves lemezes tengelykapcsolókkal, lemezes fékekkel és/vagy szalagfékkel valósítja meg, indítóelemként pedig hidrodinamikus nyomatékváltót használ. A fokozatok kapcsolását hidraulikus vagy elektrohidraulikus vezérlés végzi.

Definíció. (kettős tengelykapcsolós váltó, DSG-típus) Olyan automatizált sebességváltó, amely két részhajtóművet és két tengelykapcsolót tartalmaz: az egyik tengelykapcsoló a páratlan fokozatokat (1., 3., 5.), a másik a páros fokozatokat (2., 4., 6.) hajtja. A következő fokozat előválasztott állapotban vár, így a váltás nagyon gyors és megszakításmentesnek érződik. A „DSG” egy típusnév; általánosan kettős tengelykapcsolós, automatizált kézi váltónak nevezzük.

Definíció. (fokozatmentes váltó, CVT) Olyan sebességváltó, amelynek áttétele egy tartományon belül folyamatosan, fokozatok nélkül változtatható. A leggyakoribb személygépkocsi-változat két, egymással szemben álló kúpos tárcsapárból és egy húzóelemből (szalagból vagy láncból) áll.

Definíció. (ATF-váltóolaj) Az automata sebességváltókhoz való hidraulika- és kenőolajok gyűjtőneve (automatic transmission fluid). Nem helyettesíthető egyszerű motorolajjal, és a CVT-hez, illetve a kettős tengelykapcsolós váltóhoz külön engedélyezett olajtípus kell.

22.4.4 Felépítés és működés

22.4.4.1 A hagyományos automata váltó részegységei

A hagyományos automata váltó legfontosabb egységei:

  1. Hidrodinamikus nyomatékváltó – áthidaló tengelykapcsolóval; indításkor és kis sebességnél nyomatéknövelést és csillapítást ad, egyenletes haladáskor a belső áthidaló tengelykapcsoló merev kapcsolatot hoz létre, hogy csökkenjen a szlip és a fogyasztás.
  2. Olajszivattyú – a váltóolajat nyomás alá helyezi; rendszerint közvetlenül a nyomatékváltó házából kapja a meghajtást.
  3. Bolygómű-készlet – a fokozatok mechanikus áttételét adja. A leggyakrabban egy Simpson- vagy Ravigneaux-felépítésű rendszert, esetleg több, egymás után kapcsolt bolygóművet használnak. Az egyes elemek (napkerék, gyűrűkerék, bolygóműtartó) attól függően hajtanak, állnak vagy támaszkodnak, hogy melyik tengelykapcsoló vagy fék zár.
  4. Nedves lemezes tengelykapcsolók és fékek – olajban futó acél- és súrlódó lemezkötegek; hidraulikus dugattyú szorítja őket össze. A tengelykapcsolók két forgó elemet kötnek össze, a fékek egy forgó elemet a házhoz rögzítenek.
  5. Szalagfék – a házon vagy egy rögzített támaszon elhelyezkedő, dobot körbefogó acélszalag; hidraulikus munkahenger feszíti meg, ezáltal a dobot és a vele kapcsolt bolygóműelemet lefékezi, illetve rögzíti.
  6. Hidraulikus vezérlőegység (szelepblokk) – olajcsatornákat, váltószelepeket, elektrohidraulikus mágnesszelepeket és nyomásszabályzókat tartalmaz; a vezérlőelektronika jelére olajnyomást irányít a tengelykapcsolókba, fékekbe, illetve a kúptárcsákhoz.
  7. Váltóvezérlő elektronika (TCM) – a motorvezérlőhöz hasonlóan szenzorokból (bemenő fordulatszám, váltó kimenő fordulatszáma, olajhőmérséklet, gázpedálállás, választókar-helyzet) dönt a váltási pontokról és a váltóolajnyomásról.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Hagyományos automata váltó részegységei; lemezes tengelykapcsoló és szalagfék működése.
A hagyományos automata váltó részegységei, a lemezköteg nyitva és zárva, valamint a szalagfék

Az ábra számozása a fenti felsorolást követi. Az alsó részletek a két kapcsolóelem működését mutatják: a lemezkötegben az olajnyomás a dugattyút a váltakozó acél- és súrlódó lemezekre nyomja (zárva a két elem együtt forog, nyitva a visszahúzó rugó oldja), a szalagféknél a munkahenger a dobot körülfogó szalagot feszíti meg, és a dob a házhoz fékeződik. A HTML-változatban rámutatásra a részegység neve és szerepe jelenik meg.

22.4.4.2 Választókar-helyzetek

A szokásos helyzetek és feladataik:

22.4.4.3 Nyomatékút D1 és R helyzetben

A D1 előremeneti fokozatban a motor a nyomatékváltón keresztül hajtja a bemenő tengelyt. A hidraulikus vezérlés zárja a C1 lemezes tengelykapcsolót, amely a bemenő tengelyt a bolygómű gyűrűkerekével köti össze. A napkereket a szabadonfutó (F1) vagy egy lemezes fék a házhoz támasztja. A bolygóműtartó így a gyűrűnél lassabban, de nagyobb nyomatékkal forog, és a kimenő tengelyt hajtja. A szabadonfutó miatt D1-ben motorfékhatás alig van: ha a jármű gyorsabban forog, mint a hajtás, a szabadonfutó kiold, és a hajtás nem fékez.

Az R helyzetben a vezérlés általában egy másik lemezes tengelykapcsolót (C2 vagy C3) és egy lemezes féket vagy szalagféket (B2/B3) működtet. A pontos kapcsolás típusfüggő, de a logika mindig az: a bolygómű egyik eleme behajtott, a másik rögzített, a harmadik kimenet, és a kapcsolat iránya úgy alakul, hogy a kimenő tengely az előremenetthez képest ellenkező irányba forog. A hátramenetet a váltóvezérlő csak kis sebességnél engedi, a védelmi logika ezt figyeli.

22.4.4.4 Elektronikus váltóvezérlés és vészüzem

A modern automata váltóban a hidraulikus szelepblokk már nem mechanikusan, hanem elektrohidraulikus mágnesszelepekkel épül fel. A TCM szenzorjelekből kiszámítja a kívánt fokozatot, a nyomásmódosítást és a váltási időt. A váltó adaptációt is tanul: a lemezes tengelykapcsolók kopását, a váltási időket és a nyomásigényt korrigálja. Ha a rendszer alapvető hibát észlel, vészüzembe kapcsol: egy vagy néhány rögzített fokozatot tart fenn (típusfüggő), és a hibát műszerfalon jelzi, illetve tárolja. Ilyenkor a probléma kiolvasásához rendszerteszter kell, mert a vészüzem nem a váltó „megjavulásáig” tart, hanem addig, amíg a hibát föl nem derítik.

22.4.4.5 Kettős tengelykapcsolós váltó (DSG-típus) és automatizált kézi váltó

A kettős tengelykapcsolós váltóban nincs nyomatékváltó és nincs bolygómű. Két, egymás melletti fogaskerékpár-csoport található benne, mint egy kézi váltóban. Az 1., 3., 5. fokozat és a hátramenet az egyik tengelykapcsolóhoz, a 2., 4., 6. fokozat a másikhoz tartozik. Amikor a jármű egyes fokozatban halad, a kettes fokozat már be van kapcsolva, de a hozzá tartozó tengelykapcsoló még nyitva. Váltáskor a vezérlő az egyik tengelykapcsolót zárja, a másikat egyszerre nyitja. Ezért a váltás gyors, a vonóerő-megszakítás rövid.

A tengelykapcsolók lehetnek nedves (olajban futó) vagy száraz kivitelűek; a pontos kivitel gyártótól függ. A váltást egy mechatronikai egység vezérli, amely a hidraulikus munkahengereket, mágnesszelepeket és az elektronikát egyesíti. A DSG-típusú váltó is rendelkezik adaptációval; a kuplungok kopását és az érintkezési pontot újra kell tanultatni bizonyos javítások után. Az automatizált kézi váltó (AMT) a régebbi, egyszerűbb megoldás: hagyományos kézi váltót villamos vagy hidraulikus állítómű működtet, de váltáskor érezhetőbb a vonóerő-megszakadás, és a komfortja szerényebb.

22.4.4.6 Fokozatmentes váltó (CVT)

A CVT központi eleme két kúptárcsapár és egy tolóelem (szalag vagy lánc). Mindegyik tárcsapár egyik fele tengelyirányban elmozdulhat, így a húzóelem futósugara kisebb-nagyobb lesz. Ha a motoroldali tárcsa futósugara kicsi, a kerékoldalié nagy, az áttétel lassító; ha a motoroldali futósugár nagy, a kerékoldali kicsi, az áttétel gyorsító. A tárcsák szorítóerejét a váltóvezérlő hidraulikusan szabályozza, hogy a húzóelem ne csússzon meg. A CVT előnye, hogy a motor fordulatszámát közel állandó, optimális üzemi tartományban tarthatja, miközben a jármű gyorsul. A látszólagos „megcsúszás” elkerülését a tárcsanyomás vezérlés és a kopásellenőrzés szolgálja.

Statikus változat (mint a PDF-ben)CVT kúptárcsapárok két szélső áttételi helyzetben; kettős tengelykapcsolós váltó két részváltóval és a tengelykapcsolók átfedő váltásával.
CVT kúptárcsapárok két szélső áttételnél és a kettős tengelykapcsolós váltó átfedő váltása

Az ábra bal oldalán a CVT áttétele i=r2/r1i = r_2/r_1: indításkor a motoroldali futósugár kicsi (i=2,35i = 2{,}35), nagy sebességnél nagy (i=0,42i = 0{,}42); a 2. példa adataival 1800 1/min mellett a kimenő fordulatszám 766, illetve kb. 4290 1/min. A tolószalag tolóelem, a lánc húzóelem. A jobb oldalon a kettős tengelykapcsolós váltó két részváltója látható: 1. fokozatban K1 zár, a 2. fokozat már előválasztva vár; váltáskor K1 nyit, K2 zár, a két tengelykapcsoló nyomatéka rövid ideig átfed, így a vonóerő nem szakad meg. A HTML-változatban a CVT-áttétel csúszkával állítható, a DSG fázisai menüből választhatók.

Szempont Hagyományos automata Kettős tengelykapcsolós (DSG-típus) CVT
Indítóelem nyomatékváltó száraz vagy nedves tengelykapcsoló nyomatékváltó vagy tengelykapcsoló
Áttételképzés bolygóművek fogaskerékpárok két részváltóban kúptárcsák és tolószalag vagy lánc
Váltás tengelykapcsoló–fék átfedéssel két tengelykapcsoló átfedéssel fokozatmentes
Komfort nagyon egyenletes gyors, szinte megszakításmentes fokozatmentes, egyenletes
Hatásfok (tájékoztató, ellenőrizendő) a nyomatékváltó vesztesége rontja jobb jó, de a tárcsanyomás veszteséget okoz
Olaj ATF DSG-specifikáció; száraz kivitelnél külön hajtóműolaj és hidraulikaolaj CVT-olaj
Jellemző hibák váltási csúszás, vészüzem mechatronika, tengelykapcsoló-adaptáció szalag/lánc kopása, csúszás
Szervizteendő olajcsere, adaptáció adaptáció, szoftver csak gyártói CVT-olaj, kopásellenőrzés

Az összehasonlító táblázat értékei tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat).

Továbbvitt eredmény. A hagyományos automata váltó nyomatékváltós, bolygóműves és hidraulikus felépítése, a DSG fogaskerékpáros, kettős tengelykapcsolós rendszere és a CVT folytonos áttétele a hibrid és elektromos hajtásoknál (Hibrid és elektromos hajtások áttekintése) sokszor visszaköszön; az e-CVT és a hibrid hajtásmodul működése ezekből az alapokból érthető meg. Ugyanezt a hármas felosztást használjuk az automata váltók szervizelése, olajcseréje és javítása során (Tengelykapcsoló, nyomatékváltó és automata váltó szerelése, olajcsere), mert minden típusnak eltérő az olajtöltete, a légtelenítése, az adaptációja és a biztonsági ellenőrzése.

22.4.5 Kidolgozott példák

1. példa – Bolygómű-áttétel D1 fokozatban. Egy egyszerű tanulási bolygóműben a napkerék fogszáma zs=30z_s=30, a gyűrűkerék fogszáma zg=72z_g=72, így i0=zg/zs=2,4i_0=z_g/z_s=2{,}4. D1-ben a gyűrűkerék behajtott, a napkerék a szabadonfutóval rögzített, a bolygóműtartó a kimenet. Mekkora a bolygómű fokozati áttétele?

Adott: zs=30z_s=30, zg=72z_g=72, i0=2,4i_0=2{,}4. Keresett: iD1i_{\text{D1}}.

Képlet (a Bolygóművek és a hidrodinamikus nyomatékváltó alfejezet táblázatának 3. sora: napkerék rögzített, gyűrűkerék hajt, tartó hajtott): i=ngyűrűntartó=1+1i0i=\dfrac{n_{\text{gyűrű}}}{n_{\text{tartó}}}=1+\dfrac{1}{i_0}.

Behelyettesítés: i=1+12,4=1+0,4167=1,417≈1,42i=1+\frac{1}{2{,}4}=1+0{,}4167=1{,}417\approx1{,}42.

Ellenőrzés: a tartó lassabban forog, mint a gyűrű, ezért az áttétel nagyobb 1-nél. A teljes váltó teljes első fokozati áttétele a további bolygóművek és a végáttétel miatt ennél nagyobb is lehet (jellemzően 2,5–4 között; gyártói adat – ellenőrizendő). ∎

2. példa – CVT kimenő fordulatszám-számítás. Egy CVT áttételtartománya imax=2,35i_{\max}=2{,}35 és imin=0,42i_{\min}=0{,}42. A motor fordulatszáma mindkét helyzetben 18001/min1800\ \text{1/min}. Mekkora a váltó kimenő fordulatszáma a két szélső helyzetben?

Adott: nmotor=18001/minn_{\text{motor}}=1800\ \text{1/min}, imax=2,35i_{\max}=2{,}35, imin=0,42i_{\min}=0{,}42.

nki,max=nmotorimax=18002,35=765,96≈7661/minn_{\text{ki,max}}= \dfrac{n_{\text{motor}}}{i_{\max}} = \dfrac{1800}{2{,}35}=765{,}96\approx766\ \text{1/min}.

nki,min=nmotorimin=18000,42=4285,7≈42901/minn_{\text{ki,min}}= \dfrac{n_{\text{motor}}}{i_{\min}} = \dfrac{1800}{0{,}42}=4285{,}7\approx4290\ \text{1/min}.

Ellenőrzés: nagy áttételnél a kimenő fordulatszám kicsi (indulás, lassú haladás), kis áttételnél nagy (nagyobb sebesség). A két érték nagyságrendje reális. ∎

Hibás példa. Ha a CVT-be hagyományos ATF-et töltenek, a szíj vagy lánc a tárcsákon megcsúszhat, mert a CVT-olajnak speciális fém-súrlódást szabályozó adaléka van. A hibát sokan csak később veszik észre, amikor a váltó már állandóan csúszik. Helyes gyakorlat: csak a gyártói engedély szerinti CVT-olajat használni.

22.4.6 Minőségellenőrzés

Ellenőrzőlista váltóvizsgálathoz:

Figyelem. A kileeresztett váltóolaj forró lehet, és a váltóház alsó lemeze éles peremű. Viselj védőszemüveget, hosszú szárú védőkesztyűt, és az olajat megfelelő gyűjtőedénybe engedd le.

Környezetvédelem. A használt váltóolaj veszélyes hulladék; zárható, felcímkézett edényben kell gyűjteni, és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. A műhelyben a kiöntött olajat tilos a csatornába engedni.

22.4.7 Valós életbeli alkalmazás

Eset: DSG-típusú váltó hidegen rángat. Az ügyfél azt panaszolja, hogy az autó hidegen, induláskor rángat, melegen viszont jól viselkedik. A kiolvasás során a váltó vezérlőjében nincs hibakód. Az élő adatok között az akkumulátorfeszültség, a választókar-helyzet és a váltóolaj-hőmérséklet reális értéket mutat. A szerelő megvizsgálja a váltótartó rögzítését, külső csatlakozóit, majd elvégzi a kettős tengelykapcsoló mechatronikai adaptációját és szükség szerint a gyártói szoftverfrissítést. A javítás után hidegen próbaúton ellenőrzi, hogy a váltás ismét lágy, a tengelykapcsoló nem rángat. A hibát az okozta, hogy a kopás és a hőfokfüggő súrlódási jellemzők miatt a kuplung adaptációja eltért az ideálistól; a szoftveres korrekció és az újratanítás megszüntette a panaszt.

22.4.8 Tipikus hibák

22.4.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A kettős tengelykapcsolós váltó hidrodinamikus nyomatékváltót használ.
  2. Mi a különbség a lemezes tengelykapcsoló és a lemezes fék között az automata váltóban?
  3. Miért kicsi a motorfékhatás D1 fokozatban, ha szabadonfutó rögzíti a napkereket?
  4. Mi a szalagfék feladata az automata váltóban?
  5. Miért nem szabad hagyományos ATF-et tölteni CVT-váltóba?

22.4.10 Feladatok

1. feladat (A) Határozd meg röviden: hagyományos automata váltó, DSG-típusú váltó, CVT-váltó.

2. feladat (A) Sorold fel a hagyományos automata váltó főbb szerkezeti egységeit.

3. feladat (B) Egy CVT áttétele folyamatosan változik. Adott: a motor fordulatszáma 25001/min2500\ \text{1/min}, az aktuális áttétel 1,81{,}8. Mekkora a váltó kimenő fordulatszáma?

4. feladat (B) Ábrázold szavakkal az R helyzetű nyomatékutat a hagyományos automata váltóban. Mely elemek vehetnek részt a hátramenetben?

5. feladat (C) Hasonlítsd össze a hagyományos automata váltót, a DSG-típusú váltót és a CVT-t a komfort, a hatásfok, a váltás megszakításmentessége és a jellemző hiba szempontjából.

6. feladat (D) Egy DSG-szervizben a jármű néha nem tud elindulni, a motor pörög, de a váltó nem viszi át a nyomatékot. A kiolvasott adatok: hibakód nincs, az olajszint rendben, az akkumulátor feszültsége 12,4 V, a tengelykapcsoló-adaptáció már több éve nem volt frissítve. Mi a legvalószínűbb hipotézis, és milyen első teendőt javasolsz?

22.4.11 Megoldások

22.4.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A DSG-típusú váltó két tengelykapcsolót és fogaskerékpárokat használ, nem nyomatékváltót.
  2. A lemezes tengelykapcsoló két forgó elemet köt össze, a lemezes fék egy forgó elemet a házhoz rögzít.
  3. D1-ben a szabadonfutó a napkereket a házhoz támasztja, de motorfék esetén a hajtás iránya feloldódik; a kimenet a hajtást nem fékezi vissza.
  4. A szalagfék egy külső dobot szorít le, és rögzíti a vele kapcsolt bolygóműelemet; hátramenetben vagy egyes fokozatokban lehet reakcióelem.
  5. A CVT-olaj speciális fém-súrlódást szabályozó adalékokat tartalmaz; a hagyományos ATF nem biztosítja a húzóelem szükséges tapadását, a szalag/lánc megcsúszhat.

22.4.11.2 Feladatok megoldása

  1. 1. feladat. Hagyományos automata: hidrodinamikus nyomatékváltó + bolygómű + hidraulikus/elektrohidraulikus vezérlés. DSG: két tengelykapcsoló + két fogaskerék-csoport + mechatronika. CVT: kúptárcsák + húzóelem, folyamatos áttétel.
  2. 2. feladat. Nyomatékváltó, olajszivattyú, bolygómű-készlet, nedves lemezes tengelykapcsolók/fékek, szalagfék, hidraulikus szelepblokk, váltóvezérlő elektronika, választókar-retesz.
  3. 3. feladat. nki=nmotori=25001,8=1388,9≈13891/minn_{\text{ki}} = \dfrac{n_{\text{motor}}}{i} = \dfrac{2500}{1{,}8}=1388{,}9\approx1389\ \text{1/min}. Az áttétel 1-nél nagyobb, tehát a kimenet lassabban forog, a nyomaték nagyobb.
  4. 4. feladat. Az R helyzetben a váltóvezérlő a hidraulikus blokkon keresztül zár egy lemezes tengelykapcsolót, amely a bemenő hajtást a bolygómű egyik elemére viszi (pl. napkerékre vagy a második bolygóműre), majd egy lemezes fék vagy szalagfék rögzíti a reakcióelemet (pl. a bolygóműtartót). A kimenet ekkor ellenkező irányba forog, mint előremenetben.
  5. 5. feladat. A táblázat szerint: a hagyományos automata nagyon egyenletes, de a nyomatékváltó vesztesége rontja a hatásfokot; típushibája a váltási csúszás és a vészüzem. A DSG gyors, szinte megszakításmentes, hatásfoka jobb, de a mechatronika és a tengelykapcsoló-adaptáció érzékeny. A CVT fokozatmentes, egyenletes menetérzetet ad, de a húzóelem megcsúszása komoly kockázat.
  6. 6. feladat. A tünet, hogy a motor pörög, de a nyomaték nem jut el a kerekekhez, a tengelykapcsoló nyomatékátvitel hiányára utal. Nincs hibakód, az olajszint rendben, az akkumulátor feszültsége nem kirívó, a legvalószínűbb a kettős tengelykapcsoló kopása vagy adaptációjának elavultsága, esetleg a mechatronikai egység nyomásproblémája. Első teendő: rendszerteszterrel kiolvasni a váltó adaptációs értékeit, gyártói eljárás szerint tengelykapcsoló-adaptációt futtatni, majd próbaút; ha ez nem oldja meg, a kuplungok és a mechatronika mechanikai ellenőrzése következik.

22.4.12 Rövid összefoglaló

A hagyományos automata váltó hidrodinamikus nyomatékváltót, bolygóműveket és nedves lemezes tengelykapcsolókat, fékeket, valamint szalagféket használ. A fokozatok hidraulikus vagy elektrohidraulikus vezérléssel jönnek létre; D1-ben jellemzően a gyűrűkerék hajt, a napkerék a szabadonfutón támaszkodik, a tartó a kimenet. R-ben egy vagy több fék/tengelykapcsoló ellenkező irányú forgást állít elő. A választókarhelyzetek közül a P mechanikus reteszt is tartalmaz, az elektronika vészüzemmel védi a váltót. A kettős tengelykapcsolós váltó fogaskerékpárokat és két tengelykapcsolót alkalmaz; a CVT kúptárcsás, folyamatos áttételű. Mindegyikhez külön gyártói olajspecifikáció és adaptációs eljárás tartozik; ATF, DSG-olaj és CVT-olaj nem keverhető. A hibrid hajtások és a váltószerviz során ezt a három típust kell megkülönböztetni.

22.4.13 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a klasszikus mechanikai és hajtástechnikai ismeretekre, valamint a gyártói javítási útmutatók és váltószerviz-eljárások általános szerkezeti mintáira épül. Nincs hivatkozott webes forrás. Ellenőrizendő: a konkrét fogaskerékfogszámok, bolygómű-kapcsolások, tengelykapcsoló- és szalagfék-elnevezések, D1/R kapcsolási logikák, váltóolaj-specifikációk, hőmérsékletértékek, adaptációs lépések és vészüzemi tulajdonságok a gyártói adat alapján. A táblázatban szereplő értékek tanulási példák.