21.4 Emissziós szabályozás, Euro-normák és alternatív tüzelőanyagok

21.4.1 Motiváció

A műhelyben gyakori beszélgetés: az ügyfél megvesz egy használt autót, és azt kérdezi, hogy a járműve „Euro 6-os-e”, mert a belvárosi behajtási zónában csak ilyen autóval parkolhat. Egy másik ügyfél LPG-re szeretné alakíttatni az autóját, mert az gázüzemben olcsóbb, de nem tudja, hogy a 15 éves szívómotorja alkalmas-e rá, és milyen időszakos tartályvizsgálatot kell majd betartani. A szervizben ezek a kérdések akkor is előjönnek, amikor a műszaki vizsga előtt a környezetvédelmi felülvizsgálaton az emissziós értékeket nézzük, vagy amikor az AdBlue-rendszer hibáját keressük. Ebben az alfejezetben összekötjük a kipufogógáz-utókezelést a jármű hivatalos besorolásával, a fogyasztással és a tüzelőanyag-választással.

21.4.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy egyszerű grafikont, amelyen a vízszintes tengely a fogyasztás, a függőleges tengely pedig a szén-dioxid-kibocsátás. A benzin és a gázolaj eltérő meredekségű egyenest rajzol, mert a gázolaj sűrűbb és szénben gazdagabb, ezért literenként több CO₂ keletkezik. Ugyanakkor a dízelmotor fogyasztása gyakran alacsonyabb, így a valós kibocsátás a két hatás eredője. A grafikonról leolvasható, hogy egy 6 l/100 km-es benzines autó nagyjából 140 g/km CO₂-t, míg egy ugyanilyen fogyasztású dízel nagyjából 160 g/km CO₂-t bocsát ki.

CO₂-kibocsátás és fogyasztás kapcsolata (szemléltető) - Szemléltető, számított adatsor a szövegben megadott fajlagos értékek alapján; nem mérési eredmény.

A későbbi fejezetekben, például a vizsgafelkészülés során ezt a „Euro-osztály, tüzelőanyag, fogyasztás” összefüggést kell majd szakszerűen elmagyaráznunk.

21.4.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. Az Euro-norma a közúti járművek típusjóváhagyásához előírt kipufogógáz-kibocsátási osztály, amely az adott járműkategóriára meghatározza a szén-monoxid (CO), a szénhidrogén (HC), a nitrogén-oxidok (NOₓ), a részecsketömeg (PM) és – az újabb osztályoknál – a részecskeszám (PN) határértékeit. A jármű forgalmi engedélye és a gyártói adattábla jelöli az emissziós besorolást.

Összefüggés. A tüzelőanyag elégetésekor az üzemanyagban lévő szénből szén-dioxid (CO₂) keletkezik. Közelítőleg:

mCO2=Vü⋅ρ⋅wC⋅4412,m_{\text{CO}_2} = V_{\text{ü}} \cdot \rho \cdot w_{\text{C}} \cdot \frac{44}{12},

ahol mCO2m_{\text{CO}_2} a keletkező CO₂ tömege, VüV_{\text{ü}} az elégetett tüzelőanyag térfogata, ρ\rho a tüzelőanyag sűrűsége, wCw_{\text{C}} a széntartalom tömegaránya, 4412\frac{44}{12} pedig a CO₂ és a szén móltömegének aránya. Fogyasztásra vetítve:

mCO2L=C⋅10⋅ρ⋅wC⋅4412,\frac{m_{\text{CO}_2}}{L} = C \cdot 10 \cdot \rho \cdot w_{\text{C}} \cdot \frac{44}{12},

ahol CC a fogyasztás l/100 km-ben, az eredmény pedig g/km-ben adódik. Benzinre tipikusan ρ≈0,75kg/l\rho \approx 0{,}75\,\text{kg/l} és wC≈0,86w_{\text{C}} \approx 0{,}86, így a szorzó 23,65g/km23{,}65\,\text{g/km} per l/100 km. Gázolajra ρ≈0,85kg/l\rho \approx 0{,}85\,\text{kg/l} és wC≈0,87w_{\text{C}} \approx 0{,}87, így a szorzó 27,1g/km27{,}1\,\text{g/km} per l/100 km. Ez közelítés, nem hatósági mérési eljárás.

Szabály. A CO₂-kibocsátás nem azonos az Euro-normában szabályozott károsanyag-kibocsátással: a CO₂ az üvegházhatású gázok közé tartozik, és a fogyasztással arányos, míg a CO, HC, NOₓ és PM lokális légszennyezők, amelyeket a motor és az utókezelés csökkent.

Előírás. Az EU típusjóváhagyás keretében a motoroknak meg kell felelniük a hatályos Euro-kibocsátási osztálynak; a forgalomba helyezéshez és a forgalomban tartáshoz a jármű környezetvédelmi besorolása szükséges (ellenőrizendő: a hatályos alaprendelet, pl. (EU) 2018/858 és a kibocsátási végrehajtási rendeletek). A laboratóriumi WLTP- és a valós vezetési RDE-vizsgálat összekapcsolása a típusjóváhagyás része; a határértékek és az alkalmazási időpontok gyakran változnak (ellenőrizendő: a mindenkori hatályos Euro-osztály).

Környezetvédelem. A használt motorolaj, a tüzelőanyag maradéka, a gáztartályok eltávolítása és a hűtőfolyadék veszélyes hulladék. A hibás lambdaszonda, a kiürült AdBlue-tartály, a katalizátor vagy a részecskeszűrő kiiktatása jogellenes és a levegőminőséget rontja; a szervizben csak szakszerű javítás végezhető.

21.4.4 Az Euro-normák fejlődése és a vizsgálati ciklusok

Az Euro-normák a kezdetektől fokozatosan szigorodtak. Az első osztályok (Euro 1–2) elsősorban a CO és HC határértékét csökkentették, és kötelezővé tették a szabályozott katalizátort a benzinmotoroknál. Az Euro 3–4 megjelenése az EOBD rendszerrel és a dízelek NOₓ- és részecske-kibocsátásának korlátozásával járt. Az Euro 5–6 korszakban a dízelmotoroknál a részecskeszűrő, majd a NOₓ-csökkentő utókezelés (NSC vagy SCR) vált gyakorlatilag általánossá. A jelenlegi, szigorított Euro 6d és az arra épülő további szakaszok a valós közúti mérésekre is hangsúlyt helyeznek (ellenőrizendő: a hatályos fázisnevek és az Euro 7 átmenet időpontja).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Dízel személygépkocsik NOx- és részecske-határértékei Euro 1-től Euro 6-ig, a megjelenő utókezelési technológiákkal.
Dízel személygépkocsik NOx- és részecske-határértékei Euro 1-től Euro 6-ig, logaritmikus skálán, a megjelenő utókezelési technológiákkal (a számok a megjelenés előtt a hatályos jogszabályból ellenőrizendők)

A diagram logaritmikus skáláján jól látszik a nagyságrendi csökkenés: a dízel NOx-határ Euro 3-tól Euro 6-ig kb. a hatodára (0,50 → 0,08 g/km), a részecskehatár Euro 1-től Euro 6-ig kb. a harmincad részére (0,14 → 0,0045 g/km) csökkent (ellenőrizendő). Euro 1–2-nél még csak HC + NOx összegkorlát volt. Ez magyarázza, miért vált a DPF Euro 5-től, a NOx-utókezelés (SCR vagy NSC) Euro 6-tól gyakorlatilag általánossá. A HTML-változatban a benzines értékek és a lineáris skála is megjeleníthető.

A régi, kizárólag laboratóriumi NEDC-ciklust a WLTP (Worldwide harmonized Light vehicles Test Procedure) váltotta fel, amely nagyobb sebességeket, gyorsabb gyorsulásokat és reálisabb üzemállapotokat használ, ezért ugyanarra a járműre általában magasabb CO₂- és fogyasztásértéket ad, mint a NEDC. Az RDE (Real Driving Emissions) vizsgálat közúton, hordozható mérőrendszerrel (PEMS) ellenőrzi a NOₓ- és részecske-kibocsátást; ezzel a laboratóriumi trükközés nehezebbé vált. A haszonjárművek és nehéz tehergépkocsik motorjaira külön Euro I–VI osztályokat írnak elő, eltérő vizsgálati ciklusokkal (WHSC, WHTC – ellenőrizendő: pontos jelölés).

21.4.4.1 Az Euro-besorolás gyakorlati helye

A műhelyben a legfontosabb, hogy a jármű azonosító okmányaiból és az adattáblából olvassuk ki a környezetvédelmi besorolást. Magyarországon a forgalmi engedélyben az uniós V.9 rovat a környezetvédelmi kategóriát (Euro-osztályt) adja meg, a hazai környezetvédelmi osztály-kód pedig számmal jelöli a besorolást (ellenőrizendő: a pontos rovat és a kódtábla a hatályos jogszabály szerint). A katalógus- és típusadatokból a motor és az utókezelő rendszer felépítése is a besoroláshoz köthető.

21.4.5 CO₂-szabályozás és a fogyasztás kapcsolata

A CO₂-kibocsátás nem része a klasszikus Euro határértékeknek, hanem az éghajlatvédelem és az energiapolitika területén külön szabályozzák. Az új személygépkocsikra az EU flottaszintű CO₂-célértéket ír elő, amelyet a gyártóknak a járműpark átlagára kell teljesíteniük; az érték évtizedről évtizedre csökken, a túllépés pedig bírságot von maga után (ellenőrizendő: a mindenkori célszám és az ösztönző/bírság rendszer). Ezért a gyártók a fogyasztást csökkentő hibrid, részleges hibrid és elektromos hajtások felé mozdultak el, és a jármű fedélzeti számítógépe is pontosan méri a fogyasztást.

Számítás. A fenti képlet szerint: mCO2/km=C⋅10⋅ρ⋅wC⋅4412.m_{\text{CO}_2\text{/km}} = C \cdot 10 \cdot \rho \cdot w_{\text{C}} \cdot \frac{44}{12}.

Például benzinre a szorzó 23,65g/km23{,}65\,\text{g/km} per l/100 km, gázolajra 27,1g/km27{,}1\,\text{g/km} per l/100 km.

Példa. Egy benzines autó fogyasztása 5,8 l/100 km. A közelítő CO₂-kibocsátása: mCO2=5,8⋅23,65=137g/km.m_{\text{CO}_2} = 5{,}8 \cdot 23{,}65 = 137\,\text{g/km}.

Példa. Egy dízelautó CO₂-kibocsátása 118 g/km. A közelítő fogyasztása: C=11827,1=4,35l/100 km.C = \frac{118}{27{,}1} = 4{,}35\,\text{l/100 km}.

A két példa a számítás menetét mutatja (a két autó nem összehasonlítható). Azonos CO₂-kibocsátáshoz dízelből kevesebb liter elég, mert a gázolaj literenként több szenet tartalmaz (27,1 vs. 23,65 g/km per l/100 km).

21.4.6 Alternatív tüzelőanyagok

Az alábbiakban a leggyakoribb alternatív gáz- és folyékony tüzelőanyagok műhelyi szempontból legfontosabb jellemzőit foglaljuk össze.

Tüzelőanyag Tárolás / nyomás Jellemző előny Jellemző hátrány / kockázat
LPG (autógáz) cseppfolyós, kb. 8 bar alacsonyabb ár, kisebb CO₂- és részecske-kibocsátás (ellenőrizendő) sűrűbb gőz, mélygarázs-korlát, tartályvizsgálat
CNG (földgáz) sűrített gáz, 200 bar nagy oktánszám, alacsony CO₂/energia nagy nyomás, nagy tartály, kisebb hatótáv
Bioetanol (E10/E85) folyékony, benzinhez keverve megújuló, magas oktánszám anyagkompatibilitás, hidegindítás
Biodízel (FAME) / HVO dízelhez keverve vagy tisztán megújuló, kevesebb korom üzemanyag-rendszer-kompatibilitás, oxidáció
Hidrogén (cellás vagy égetésű) sűrített gáz (350–700 bar) vagy folyékony lokálisan nulla CO₂ tárolás, töltőinfrastruktúra, érzékeny technológia
Szintetikus üzemanyag folyékony, mint a benzin/dízel a meglévő motorokban változtatás nélkül használható (drop-in), megújuló elv gyártási energiaigény, költség

Megjegyzés. A táblázat minőségi, tanulási áttekintés; a tárolási nyomások és a kompatibilitási előírások a gyártó és a hatályos szabályozás szerint változnak (ellenőrizendő).

21.4.6.1 LPG-üzem

Az LPG (autógáz) propán-bután keverék, amely a tartályban cseppfolyós állapotban, kb. 8 bar nyomáson van. A rendszer fő elemei: a tartály (általában a pótkerék helyén vagy a padló alatt), a tartálycsonkon lévő biztonsági mágnesszelep és túlfolyásgátló, a párologtató-nyomáscsökkentő, valamint a gázbefecskendező szelepek. A folyékony gáz a párologtatóban gáz halmazállapotúvá válik, nyomása csökken, majd a motor elektronikus vezérlője a gázadagolót úgy szabályozza, hogy a keverék összetétele a benzinüzeméhez hasonló legyen. A modern, soronkénti LPG-befecskendezés pontos üzemanyag-elosztást biztosít, és motorhiba esetén automatikusan visszakapcsol benzinre.

Figyelem. Az LPG-gőz nehezebb a levegőnél, ezért zárt, rosszul szellőző helyen, mélygarázsban vagy aknában felgyűlhet; szivárgás esetén robbanásképes keverék alakulhat ki. Gáztartály bontása, hegesztése vagy javítása tilos; az LPG-tartályt a hatályos előírások szerint időszakosan nyomáspróbával és szemrevételezéssel kell vizsgálni (ellenőrizendő: a hazai időszakos vizsgálati gyakoriság és tartalmi követelmények).

21.4.6.2 CNG-üzem

A sűrített földgáz (CNG) elsősorban metán, amelyet a jármű tartályában 200 bar körüli nyomáson tárolnak. A motor oldalán nagy nyomású, többlépcsős nyomáscsökkentő csökkenti le a befecskendezők számára megfelelő értékre. A metán nagy oktánszáma miatt a motor nagyobb sűrítési aránnyal vagy feltöltéssel üzemelhet, de az átalakítatlan benzinmotor csak csökkentett teljesítménnyel használja. A CNG-tartályok nagyobb helyet foglalnak, a hatótáv általában kisebb, mint benzin- vagy LPG-üzemben.

Figyelem. A CNG-tartály nagy nyomású, ezért sérült vagy korrodált tartályt, csővezetéket és nyomáscsökkentőt soha ne javítsunk házi módszerrel. A földgáz könnyebb a levegőnél, ezért zárt műhelyben felfelé szellőzik; a szivárgás robbanásveszélyes, a tartályvizsgálatot a hatályos nyomástartó edény-előírások szerint kell végezni (ellenőrizendő: időszakosság és vizsgálóhely).

Statikus változat (mint a PDF-ben)LPG-rendszer tartállyal, multiszeleppel, elpárologtatóval; CNG-rendszer nagynyomású tartályokkal és nyomáscsökkentővel.
Az LPG- és a CNG-rendszer elemei a járművön (felülnézeti vázlat). Biztonság: az LPG-gőz nehezebb a levegőnél, aknában és mélygarázsban felgyűlhet; a földgáz könnyebb, zárt műhelyben a mennyezet alatt gyűlhet; gáztartályt bontani, hegeszteni, házilag javítani tilos (a szerelvények és nyomások ellenőrizendők: ENSZ-EGB R67/R110)

Az LPG-rendszerben a tóruszalakú tartály multiszelepéből a cseppfolyós gáz a párologtató-nyomáscsökkentőbe jut, ahol a hűtővíz hője elpárologtatja; a gáz innen a gázszűrőn át a gázbefecskendezőkhöz kerül. A CNG-rendszerben a nagynyomású tartályokból a tartályszelepen és a nagynyomású vezetéken át a többlépcsős nyomáscsökkentő adja a gázt a befecskendezőknek. A HTML-változatban a két rendszer között át lehet váltani, és rámutatásra megjelenik az elemek neve.

21.4.6.3 Bioüzemanyagok, hidrogén és szintetikus tüzelőanyagok

A bioetanol erjesztésből származó etil-alkohol, amelyet benzinnel kevernek. Az E10 jelölés legfeljebb 10% bioetanolt tartalmaz; a jármű töltősapkáján vagy a kezelési útmutatóban jelölik, hogy a motor engedélyezett-e E10-re. A régebbi, tömítéseiben és üzemanyagcsöveiben nem ellenálló járműveken az E10 magasabb oldószerhatása szivárgást, a vízmegkötő hajlama pedig korróziót okozhat. Az E85 rugalmas üzemű (flex fuel) járművekhez való, és jelentősen magasabb etanoltartalma miatt hidegindítási segédlete szükséges.

A biodízel (FAME) növényi olajokból vagy állati zsírokból készült metil-észter, amelyet dízelhez kevernek. A HVO (hidrogénezett növényi olaj) kémiailag tisztább, nagy cetánszámú, jól keverhető hagyományos gázolajjal, és kevesebb lerakódást okoz. A dízel befecskendező rendszerek anyagkompatibilitása és az üzemanyagszűrő gyakoribb cseréje miatt a gyártó engedélyét mindig ellenőrizni kell.

A hidrogén tüzelőanyag-cellás járműben elektromos áramot termel, vagy belső égésű motorban elégethető; lokálisan nulla CO₂-kibocsátású. A tárolás 350–700 bar nyomáson vagy folyékony hidrogénként történik, ezért a rendszer anyagai, a tömítések és a szivárgásérzékelők kritikusak. A hidrogén rendkívül széles gyúlékonysági tartománya miatt a gyártói szivárgásvizsgálat és a szellőztetés kiemelt munkahelyi követelmény.

A szintetikus üzemanyagok (e-fuels, PtL) megújuló villamos energiából készült, a hagyományos benzinnel vagy gázolajjal elegyíthető folyékony tüzelőanyagok. Előnyük, hogy a meglévő járműparkban szinte változtatás nélkül használhatók, de a gyártás energiaigénye és költsége jelenleg magas. A gyártói jóváhagyás és a szabvány szerinti minőség itt is elsőbbséget élvez.

21.4.7 Minőségellenőrzés

A műhelyben az emissziós besorolást és a tüzelőanyag-kompatibilitást az alábbi lépésekkel ellenőrizzük:

  1. Járműazonosítás: alvázszám, motorszám és a gyártói szoftveres adatbázis vagy a forgalmi engedély szerinti környezetvédelmi osztály.
  2. Az utókezelő rendszer elemeinek megléte: katalizátor, részecskeszűrő, SCR/AdBlue-egység, lambdaszondák – szemrevételezéssel és a diagnosztikai kiolvasással.
  3. EOBD/OBD readiness: a kipufogógáz-utókezelést felügyelő monitorok állapota; csak kész (ready) állapotban mehet a jármű a hatósági emissziós vizsgálatra.
  4. Tüzelőanyag-töltősapka és a kezelési útmutató jelölése az E10/E85, LPG/CNG vagy dízel-bio keverékek engedélyezésére.
  5. Gáztartályos járműveknél a tartályvizsgálati matrica és az érvényességi idő ellenőrzése.

A gyártói javítási utasítások és a hatályos műszaki vizsga-előírások itt is elsőbbséget élveznek.

21.4.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy használtautó-vásárlás előtti műhelyi átvizsgáláson az ügyfél 2007-es dízel személygépkocsit hozott. A forgalmi engedély szerint a környezetvédelmi besorolás „Euro 4” volt. A város, ahová az ügyfél naponta bejárna, a behajtási zónában Euro 5 vagy magasabb osztályt írt elő (a behajtási feltétel helyi rendeletben szerepel – ellenőrizendő). A diagnosztikai műszerrel kiolvastuk a motorkódokat, és megállapítottuk, hogy a jármű nem rendelkezik gyári részecskeszűrővel, a NOₓ-tároló katalizátora pedig öreg. Az ügyfélnek elmagyaráztuk, hogy a jármű nem felel meg a zóna követelményének, és a besorolás nem változtatható meg egyszerű szereléssel, mert a típusjóváhagyáshoz kötött; osztálymódosítás csak a hatóság által elfogadott, típusjóváhagyott utólagos rendszerrel és a hatóság eljárásában lehetséges (ellenőrizendő). A tanulság: a műszaki vizsgán az emissziós mérés a régi, kisebb osztályú járműnél is sikeres lehet, de a behajtási korlátozás külön szabály.

Egy másik esetben egy 2003-as benzinmotoros autó tulajdonosa E10-es benzint tankolt, amitől a tüzelőanyag-szintadó tömítése megduzzadt és enyhe szivárgás jelentkezett. A gyártói anyagkompatibilitási lista szerint a típus nem volt E10-re engedélyezett. A javítás során a tüzelőanyagrendszer érintett rugalmas elemeit E10-álló változatra cseréltük, és az ügyfélnek javasoltuk, hogy csak E5-ös benzint tankoljon.

21.4.9 Gyakorlati útmutató

21.4.9.1 Emissziós besorolás és tüzelőanyag-kompatibilitás ellenőrzése a szervizben

Cél: annak megállapítása, hogy a jármű mely Euro-osztályba tartozik, és mely tüzelőanyagokat szabad használni.

Jármű- és adatazonosítás: rendszám, alvázszám, motorszám; a forgalmi engedély emissziós rovata (ellenőrizendő: rovatjelölés); a gyártói típusadat.

Szükséges eszközök: diagnosztikai rendszerteszter, zseblámpa, digitális fényképezőgép vagy telefon, a gyártói online szervizadatbázis elérése, szivárgáskereső spray gázüzemű járműhöz.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Gáztartályos járművön a gázrendszer bontását csak arra jogosított és a tartályvizsgálati előírásokat ismerő személy végezheti.

Munkalépések:

  1. Gyújtás ki, a jármű rögzítése (kézifék, sebességváltó P vagy 1. fokozat, alátéték).
  2. Olvasd ki a jármű azonosító adatait, és rögzítsd a forgalmi engedély környezetvédelmi besorolását.
  3. Keresd meg a gyártói adattáblán vagy a motortérben az emissziós kódot, és hasonlítsd össze a gyártói adatbázisban szereplő típusjóváhagyási adattal.
  4. Szemrevételezéssel ellenőrizd a kipufogórendszer utókezelő elemeit: katalizátor, DPF, SCR-katalizátor, AdBlue-befecskendező, lambdaszondák. Egy hiányzó vagy kiütött elem típusjóváhagyási eltérést jelent.
  5. Kösd be a rendszertesztert, olvasd ki az emissziós rendszer hibakódjait és a readiness-monitorok állapotát.
  6. Nézd meg a töltősapkán vagy a betöltőnyílásnál a tüzelőanyag-jelölést (pl. „E10”, „E85”, „Diesel”, „AdBlue”, „CNG”).
  7. Gázüzemű járműnél ellenőrizd a tartályvizsgálati címké(k) érvényességét, és szivárgáskereső spray-vel vizsgáld meg a csatlakozókat.
  8. Dokumentáld az eredményeket a munkalapon; a besorolást és a kompatibilitást foglald írásba az ügyfél számára.

Ellenőrzési pontok: a gyártói adathoz képest az utókezelő elemek azonosíthatók; a rendszerteszter nem jelez emissziós hibakódot; a readiness-monitorok kész állapotúak; a tartályvizsgálati matrica a hatályos határidőn belül van (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).

Tipikus hibák: a környezetvédelmi osztály összekeverése a CO₂ értékkel; a tüzelőanyag-jelölés figyelmen kívül hagyása; a gáztartály-vizsgálat elmulasztása.

21.4.10 Tipikus hibák

  1. A CO₂-t Euro-határértékként kezelni. A CO₂ a fogyasztással arányos üvegházhatású gáz, nem szerepel az Euro 1–6 levegőminőségi határértékei között; az ügyfél „Euro 6 = 95 g/km” képletbe illesztése hibás.
  2. A WLTP-érték azonosítása a régi NEDC-értékkel. A WLTP nagyobb terheléseket használ, ezért ugyanarra a járműre magasabb fogyasztás és CO₂ adódik; ezt a használtautó-hirdetésben gyakran keverik.
  3. E10 tankolása nem engedélyezett járműbe. A magasabb etanoltartalom megduzzaszthatja a tömítéseket, vízmegkötéssel korróziót és szegényebb hidegindítást okozhat; ellenőrizni kell a gyártói engedélyt.
  4. CNG/LPG-tartály nyomás alatti bontása. A nyomáscsökkentő vagy a csővezeték bontásakor a rendszer nyomásmentesítése nélkül gáz áramlik ki; gázfelhő és robbanásveszély.
  5. Az utókezelő „kiváltása” a besorolás megtartása mellett. A DPF, EGR vagy AdBlue eltávolítása után a jármű nem felel meg az eredeti Euro-osztálynak, és a hatósági ellenőrzésen vagy a közúti emissziómérésen is elbukhat.

21.4.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Az Euro 6-os benzinmotoros jármű CO₂-kibocsátása nem haladhatja meg a 95 g/km-t.
  2. Igaz vagy hamis? A WLTP ciklus általában magasabb fogyasztási értéket ad, mint a korábbi NEDC.
  3. Számítsd ki: mennyi a közelítő CO₂-kibocsátása egy 7,2 l/100 km fogyasztású benzines autónak?
  4. Milyen fizikai különbség van az LPG és a CNG tartálynyomása között, és ez miért fontos a tartályos járműveknél?
  5. Miért nem szabad a hiányzó részecskeszűrőt egyszerűen csővel pótolni?
  6. Mi a teendő, ha egy 2004-es benzinmotoros autó tulajdonosa E10-es benzint tankol, de a töltősapkán nincs E10-jelölés?

21.4.12 Az önellenőrzés megoldásai

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A 95 g/km az új személygépkocsik EU flottaszintű CO₂-célértéke (ellenőrizendő: az adott időszaki érték), nem az Euro 6 egyedi határértéke.
  2. Igaz. A WLTP nagyobb sebességű, gyorsabb és reálisabb ciklus, ezért általában magasabb fogyasztást és CO₂-t ad.
  3. mCO2=7,2⋅23,65=170g/kmm_{\text{CO}_2} = 7{,}2 \cdot 23{,}65 = 170\,\text{g/km}.
  4. Az LPG kb. 8 bar nyomású cseppfolyós gáz, a CNG kb. 200 bar nyomású sűrített gáz (ellenőrizendő: tartályonként). A nagyobb nyomás miatt a CNG-tartály vastagabb falú, kisebb térfogatú és szigorúbb nyomástartó edény-előírást követ.
  5. A részecskeszűrő a típusjóváhagyás része, eltávolítása a jármű kibocsátási besorolását érvényteleníti, a koromkibocsátás megnő, és a jármű a hatósági vizsgán elbukik, sőt a forgalomból is kivonható.
  6. Ellenőrizni kell a gyártói tüzelőanyag-jóváhagyást; ha a típus nem E10-engedélyes, akkor E5-ös benzint kell használni, és a már feltankolt E10-et le kell cserélni, a rendszert ellenőrizni.

21.4.13 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg, mit jelöl az „Euro 6d” a személygépkocsiknál, és mi a lényegi különbség a laboratóriumi WLTP és az RDE között.

2. feladat (A). Számítsd ki egy 4,9 l/100 km fogyasztású dízelautó közelítő CO₂-kibocsátását g/km-ben.

3. feladat (B). Egy CNG-üzemű autó 5,2 kg földgázt fogyaszt 100 km-en. A földgáz sűrűsége normál állapotban kb. 0,72 kg/m³, fűtőértéke kb. 45 MJ/kg. A benzin sűrűsége 0,75 kg/l, fűtőértéke 32 MJ/l. Hány liter benzin energiaegyenértékének felel meg a 100 km-re eső CNG-fogyasztás?

4. feladat (B). Rajzold le egyszerű kapcsolási vázlaton az LPG-rendszer fő elemeit: tartály, mágnesszelep, párologtató/nyomáscsökkentő, gázadagoló, befecskendezők, motorvezérlő. A testpont és a biztonsági vezeték is szerepeljen.

5. feladat (C). Egy 2009-es, Euro 5 besorolású dízel autó AdBlue-rendszere hibás, és a műszerfalon a „NOx-hiba – indítás letiltva” üzenet jelenik meg. Elemezd, mi történhet, ha valaki a rendszer tesztelését megkerülve a motorvezérlő szoftverét „kiürítésre” módosítja, és milyen szervizkövetkezményei lehetnek.

6. feladat (D). Egy LPG-üzemű autó motorja meleg üzemben, gázüzemben rángat, benzinüzemben hibátlan. Sorold fel a lehetséges okokat a rendszer elemei szerint, és írd le, milyen méréseket végeznél a hibakeresés során.

21.4.14 A feladatok megoldásai

1. feladat. Az Euro 6d a személygépkocsik hatályos, szigorított kibocsátási osztálya, amely már a valós közúti mérési konformitási követelményeket is tartalmazza (ellenőrizendő: a fázis pontos elnevezése és a határértékek). A WLTP laboratóriumi ciklus, amely a görgős fékpadon meghatározott sebesség-idő profilt követ; az RDE közúton, PEMS-műszerrel mér, ezért a valós forgalmi helyzetekben is ellenőrzi a NOₓ- és részecske-kibocsátást.

2. feladat. Adott: C=4,9l/100 kmC=4{,}9\,\text{l/100 km}, dízel szorzó 27,1g/km27{,}1\,\text{g/km} per l/100 km. Keresett: mCO2m_{\text{CO}_2}. Képlet: mCO2=C⋅27,1m_{\text{CO}_2}=C\cdot 27{,}1. Behelyettesítve: 4,9⋅27,1=132,8g/km4{,}9\cdot 27{,}1=132{,}8\,\text{g/km}, kerekítve 133g/km133\,\text{g/km}. Ellenőrzés: a 4,9 l/100 km dízel reális, a CO₂ 130–140 g/km nagyságrendjébe esik.

3. feladat. Adott: CNG-fogyasztás mCNG=5,2kgm_{\text{CNG}}=5{,}2\,\text{kg}, fűtőérték HCNG=45MJ/kgH_{\text{CNG}}=45\,\text{MJ/kg}, benzin fűtőérték Hbenz=32MJ/lH_{\text{benz}}=32\,\text{MJ/l}. Keresett: benzin-egyenérték literben. Képlet: energia = mCNG⋅HCNG=5,2⋅45=234MJm_{\text{CNG}}\cdot H_{\text{CNG}} = 5{,}2\cdot 45=234\,\text{MJ}. Benzin térfogat: V=23432=7,3lV = \frac{234}{32}=7{,}3\,\text{l}. A CNG-autó 100 km-re 5,2 kg földgáz elfogyasztása tehát körülbelül 7,3 l benzin energiájának felel meg.

4. feladat. A diagram szöveges leírása: a rajz bal oldalán az LPG-tartály, alatta a mágnesszelep; a tartályból folyékony gáz vezet a párologtató-nyomáscsökkentőbe, amelynek hűtőköréből motorhűtőfolyadék melegíti. A nyomáscsökkentő után gáz halad az elosztóhoz, onnan a soronkénti gázbefecskendező szelepekhez a szívócsőbe. A motorvezérlő az akkumulátor és a gyújtáskapcsolás felől kap táplálást, és testpontra van kötve. A mágnesszelep relén keresztül kapcsol be, az ütközésérzékelő vagy a gyújtás kikapcsolása megszakítja. A testpont 31, a gyújtás 15, az akkumulátor 30 kapocsjelöléssel szerepel.

5. feladat. Ha a jármű AdBlue- vagy SCR-rendszere hibás, a motorvezérlő szoftveresen letiltja az indítást, hogy ezzel kényszerítse ki az utókezelő javítását. A rendszer kiiktatása vagy a szoftver módosítása jogellenes, a jármű elveszíti a típusjóváhagyási konformitását, a NOₓ-kibocsátás megnő, a hatósági RDE-mérésen elbukhat, és a gyártó garanciális/szavatossági felelőssége is megszűnik. A szerviznek a hibakód alapján az AdBlue-szivattyút, a befecskendezőt, a hőmérséklet- és NOₓ-érzékelőket, a vezetékeket és a kivezető katalizátor állapotát kell vizsgálnia, majd a javítás után a rendszerteszterrel el kell végezni az adaptációt és az emissziós readiness futásokat.

6. feladat. Lehetséges okok: az LPG gázadagoló vagy befecskendező szelep hibája meleg üzemben, a párologtató-nyomáscsökkentő elégtelen fűtése vagy a membrán repedése, a gázszűrő szennyeződése, a mágnesszelep vagy a tartálycsonk szivárgása, a motor elektronikus vezérlőjének hibás gázüzemű feltöltése, valamint a gyújtás szikraköz túl nagy, ami gázüzemben nehezebben gyújt. Mérések: először OBD-kiolvasás, az üzemanyag-trimmek és a lambdaszonda jelének ellenőrzése benzin- és gázüzemben; gáznyomás mérése a nyomáscsökkentő után, a párologtató hőmérsékletének mérése, a befecskendező szelepek ellenállásának és működtetésének vizsgálata, valamint a gázrendszer szivárgáskeresése. A hibás elemet a gyártói javítási utasítás szerint kell cserélni, és a javítás után a gázrendszer tömörségvizsgálatát és a próbaútját elvégezni.

21.4.15 Rövid összefoglaló

Az Euro-norma a közúti járművek típusjóváhagyási kipufogógáz-kibocsátási osztálya, amely a CO, HC, NOₓ, PM és – újabb osztályoknál – a részecskeszám határértékeit szabja meg. A laboratóriumi WLTP és a valós vezetési RDE együtt ellenőrzi a kibocsátást; a WLTP a fogyasztást is reálisabban adja meg. A CO₂ nem része a klasszikus Euro-határértékeknek, hanem a fogyasztással arányos éghajlatvédelmi mutató: benzinre közelítőleg 23,65g/km23{,}65\,\text{g/km} per l/100 km, gázolajra 27,1g/km27{,}1\,\text{g/km} per l/100 km a szorzó. Az alternatív tüzelőanyagok közül az LPG cseppfolyós gáz kb. 8 bar nyomáson, a CNG sűrített földgáz kb. 200 bar nyomáson tárolt; a bioetanol, a biodízel/HVO, a hidrogén és a szintetikus üzemanyagok csak a gyártói engedély szerint használhatók. A gáztartályok időszakos vizsgálatát, a szivárgásellenőrzést és az utókezelő rendszer (DPF, SCR, AdBlue, katalizátor) meglétét minden szervizben ellenőriznünk kell. Továbbvitt eredmény. Az Euro-besorolás és a tüzelőanyag-választás ismeretét a Írásbeli és szóbeli vizsgafelkészülés: témakör-térkép és mintafeladatok fejezetben összekapcsoljuk a jogszabályi, fogyasztási és utókezelési feladatokkal.

21.4.16 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet az EU típusjóváhagyási keretrendszerére, az ENSZ-EGB emissziós előírásaira (pl. R83, R101 – ellenőrizendő), a hazai műszaki vizsgálati és környezetvédelmi szabályozására, valamint a gyártói tüzelőanyag- és tartályvizsgálati előírásokra épül. Ellenőrizendő: a hatályos Euro-osztály és az Euro 7 átmeneti időpontja, a WLTP/RDE határértékek, a CO₂-flottacélérték, a forgalmi engedély emissziós rovatjelölése, az LPG/CNG-tartály időszakos vizsgálati gyakorisága, a bioüzemanyag-keverékek engedélyezése és a hidrogén-üzemű járművek kezelési előírásai. A számítási példákban megadott sűrűség, széntartalom és fűtőérték tipikus, tanulási érték; a konkrét járműhöz a gyártói adat a mérvadó.