19.2 Szívócső-befecskendezés: központi (SPi) és hengerenkénti (MPi) rendszerek

A szívócső-befecskendezés a benzinmotorok keverékképzésének az a megoldása, amely a karburátor után, de a közvetlen befecskendezés előtt a legnagyobb mennyiségben terjedt el a személygépkocsikban. Műhelyi szempontból ezért fontos: ha a motor rángat, hidegen rosszul indul, magas a fogyasztása, vagy a keverékadaptáció hibakódját tárolja a motorvezérlő, a szerelőnek tudnia kell, hogy a hibát a levegő- vagy a tüzelőanyag-oldalon, esetleg a vezérlőrendszerben keresse. Ebben az alfejezetben a központi (SPi) és a hengerenkénti (MPi) szívócső-befecskendezést hasonlítjuk össze, megismerjük a befecskendezési idő és a tüzelőanyag-mennyiség kapcsolatát, valamint a rendszer nyomásviszonyait.

19.2.1 Szemléletes kép: a benzin útja a tartálytól az injektorig

Képzeljük el a rendszert úgy, mint egy kerti locsolótömlőt, amelynél a csapot nem kézzel nyitjuk, hanem egy elektronikus vezérlőegység nyitja milliszekundumonként, pontosan annyi időre, amennyi benzint a motor éppen beszívott levegője igényel. A tartályban lévő elektromos szivattyú állandó nyomást tart fenn, a benzinszűrő megtisztítja a folyadékot, az elosztócső pedig a befecskendezőkhöz továbbítja. A befecskendező (injector) elektromágneses tűszelep: amíg a vezérlőegység árammal gerjeszti, addig nyitva tartja a fúvókát, és a benzin apró cseppekre porlasztva a szívószelep elé kerül. A felesleges benzint a nyomásszabályozó a visszafolyó ágon keresztül visszaengedi a tartályba.

Tartály elektromos szivattyúval, benzinszűrő, elosztócső; az elosztócsőről lefelé négy befecskendező porlaszt a szívócső-ágakba, az elosztócső végén a nyomásszabályozó, amelyre vákuumtömlő vezet a szívócsőből, és amelyből szaggatott visszafolyó ág vezet a tartályba.
A visszafolyó ágas szívócső-befecskendező rendszer tüzelőanyag-útja: az injektorok és a nyomásszabályozó párhuzamosan csatlakoznak az elosztócsőre (szemléltető vázlat, nem méretarányos)

Az ábra a visszafolyó ágas elrendezést mutatja: a benzin az injektorokból a szívócsőbe, a szívószelep elé jut, a nyomásszabályozó pedig az injektorokkal párhuzamosan, az elosztócső végéről engedi vissza a felesleget a tartályba. A későbbiekben látni fogjuk, hogy létezik visszafolyó nélküli rendszer is, amelynél a nyomásszabályozó a tartályban vagy a szivattyúmodulban van.

19.2.2 Definíciók és összefüggések

Definíció. A befecskendezési idő tit_i (injection pulse width) az az időtartam, ameddig a motorvezérlő egység (ECU) az injektor tekercsét áram alatt tartja, tehát ameddig a tűszelep nyitva van; mértékegysége általában ms. A befecskendezett tüzelőanyag-tömeg ennek és a fúvókán átáramló tömegáramnak a szorzata.

Definíció. Szívócső-befecskendezésnek (port injection) nevezzük azt a benzinbefecskendezési módot, amelynél a tüzelőanyagot a szívószelep(ek) elé, a szívócsőbe vagy a szívócső közös részébe porlasztják. Ezen belül:

Összefüggés. Ha a fúvókán a nyomáskülönbség Δp\Delta p és az injektor effektív keresztmetszete AA állandó, akkor a tömegáram jó közelítéssel:

ṁB=CdA2ρBΔp, \dot{m}_B = C_d \, A \, \sqrt{2\,\rho_B\,\Delta p},

ahol CdC_d az injektor átfolyási tényezője, ρB\rho_B a benzin sűrűsége. A befecskendezett tüzelőanyag-tömeg pedig:

mB=ṁBti. m_B = \dot{m}_B\,t_i.

Ebből következik, hogy adott nyomáskülönbségnél a benzinmennyiséget a befecskendezési idő arányosan határozza meg. Az ECU tehát elsősorban az alap-befecskendezési időt számítja a beszívott levegő tömegéből és a kívánt λ\lambda légviszonyból, majd ezt korrekciókkal módosítja (hidegindítás, alapjárat, terhelésváltás, lambda-szabályozás).

Továbbvitt eredmény. Az mB=ṁBtim_B = \dot m_B\,t_i kapcsolatot (állandó Δp\Delta p mellett) használjuk a Közvetlen befecskendezésű Otto-motorok, az Otto-motorok utókezelése: háromutas katalizátor és lambdaszabályozás és a A motorirányítás alapjai: vezérlőegység, szabályozási kör, üzemállapotok és rendszerek alfejezetben.

19.2.3 Felépítés és működés

19.2.3.1 A szívócső-befecskendezés előnyei a karburátorral szemben

A karburátor a szívócsőben kialakuló vákuum hatására porlaszt, ezért elosztása a hengerek között egyenetlen lehet, hidegindításkor szivatóra van szükség, és a keverék pontossága korlátozott. A szívócső-befecskendezés ezzel szemben:

19.2.3.2 A történeti rendszerek röviden

A régebbi járműveken a következő típusokkal találkozhatunk:

Ma ezeket a rendszereket már inkább csak veterán vagy régebbi használt járműveken találjuk; működési elvüket a modern szívócső-befecskendezés előzményeként érdemes ismerni.

19.2.3.3 Integrált motorvezérlés: Motronic és MPi

A mai értelemben vett szívócső-befecskendezés már integrált motorvezérlés, amelyben a gyújtást és a befecskendezést egy közös ECU vezérli (például a Motronic típusú rendszerek). Ez lehetővé teszi, hogy a befecskendezési időt, a gyújtási szöget és az alapjáratot azonos üzemállapot-felismerés szerint hangolják össze. Az MPi-rendszerben minden hengerhez külön injektor tartozik, amely a szívószelep fejéhez közel, a szívócsőben helyezkedik el.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szívócső-injektor metszete tekerccsel és tűvel; beépítése az elosztócső és a szívócső közé, a sugár a szívószelepre irányul; SPi központi injektor a fojtószelep felett.
Az elektromágneses szívócső-injektor (MPi) metszete, beépítése és az SPi központi injektora; alul a tit_i vezérlőimpulzus és a késve követő tűlöket (sematikus, nem méretarányos)

Az injektor működése az ábrán: a motorvezérlő a csatlakozón (1) át tit_i ideig gerjeszti a tekercset (2), amely behúzza az armatúrát és a tűt (3); a záró rugó (4) gerjesztés nélkül az ülékre nyomja a tűt. A benzin a szűrőszitán (5) át lép be, az O-gyűrűk (6) tömítenek, a porlasztótárcsa (7) a sugarat a szívószelep tányérjára irányítja. Az SPi-nél egyetlen injektor porlaszt a fojtószelep fölé.

A motorvezérlő érzékelői közül a legfontosabbak:

A vezérlés módja az injektorok kinyitásának időzítése szerint háromféle lehet:

19.2.3.4 A rendszernyomás és a nyomásszabályozó

A befecskendezési mennyiség pontossága azt követeli, hogy a fúvókán a nyomáskülönbség állandó legyen. A szívócsőben a nyomás a fojtószelep állásától függően vákuumtól (alapjáraton) a közel atmoszférikus értékig (teljes terhelésen) változik. A nyomásszabályozó ezért tüzelőanyag-oldali túlnyomást tart fenn a szívócsőnyomáshoz képest.

Szabály. A visszafolyó ágas rendszerben a mechanikus nyomásszabályozó membránja egyik oldalán a benzin nyomása, a másik oldalán a szívócső nyomása hat. A szabályozó a felesleges benzint visszaengedi a tartályba, így az injektorokon a nyomáskülönbség Δp\Delta p közel állandó. Jellemző értéke szívócső-befecskendezésnél:

Δp=3,0…3,5bar \Delta p = 3{,}0\ldots 3{,}5\,\text{bar}

(ellenőrizendő: a gyártói javítási adat). Ez az érték a rendszernyomás, ha a szívócső nyomása atmoszférikus (a vákuumtömlő lehúzva vagy teljes terhelésen).

Definíció. Visszafolyó nélküli rendszerben (returnless) a nyomásszabályozó a tartályban vagy a szivattyúmodulban van, és a motorháztető alatt csak egy nyomócső fut. Ennél a rendszer a fúvókákon lévő nyomáskülönbséget nem a szívócső vákuumához igazítja mechanikusan, hanem az ECU a befecskendezési időt korrigálja a mért szívócsőnyomás alapján, vagy a rendszer állandó nyomáson dolgozik, és ezt a vezérlő szoftveresen kompenzálja. A visszafolyó nélküli rendszer csökkenti a benzin felmelegedését és a gőzképződést a motorháztető alatt.

19.2.4 Kidolgozott számítási példák

Számítás 1. – Befecskendezett tüzelőanyag-tömeg.

Egy MPi-rendszer injektorának statikus átfolyása QB=200g/minQ_B = 200\,\text{g/min} Δp=3,0bar\Delta p = 3{,}0\,\text{bar} nyomáskülönbségnél. A motorvezérlő egy ciklusban ti=5,0mst_i = 5{,}0\,\text{ms} ideig nyitja az injektort. Mennyi benzint adagol a befecskendező egy ciklusban?

Megoldás. Először átváltjuk az átfolyást g/s-ba:

ṁB=200g60s=3,33g/s. \dot{m}_B = \frac{200\,\text{g}}{60\,\text{s}} = 3{,}33\,\text{g/s}.

Ezután a befecskendezett tömeg:

mB=ṁB⋅ti=3,33g/s⋅0,005s=0,0167g. m_B = \dot{m}_B \cdot t_i = 3{,}33\,\text{g/s} \cdot 0{,}005\,\text{s} = 0{,}0167\,\text{g}.

Ellenőrzésképp: egy ciklusban nagyságrendileg néhány század gramm benzin kell, ez reális.

Számítás 2. – A befecskendezési idő meghatározása a légtömegből.

Egy négyütemű, négyhengeres motor n=20001/minn = 2000\,\text{1/min} fordulatszámon hengerenként ṁair=8,0g/s\dot{m}_{air} = 8{,}0\,\text{g/s} levegőt szív be. A benzin sztochiometrikus levegő/tüzelőanyag-aránya A/F=14,7A/F = 14{,}7, azaz λ=1,0\lambda = 1{,}0 esetén 1 kg benzinhez 14,7 kg levegő kell. Az injektor átfolyása ṁB=3,33g/s\dot{m}_B = 3{,}33\,\text{g/s} a fenti adat szerint. Mekkora tit_i befecskendezési idő szükséges hengerenként, ha feltételezzük, hogy a befecskendezés módja szekvenciális?

Megoldás. A szükséges tüzelőanyag-tömegáram hengerenként:

ṁB,sz=ṁairA/F=8,0g/s14,7=0,544g/s. \dot{m}_{B,sz} = \frac{\dot{m}_{air}}{A/F} = \frac{8{,}0\,\text{g/s}}{14{,}7} = 0{,}544\,\text{g/s}.

A két tömegáram hányadosa egység nélküli szám, az injektor kitöltési tényezője (duty cycle):

ṁB,szṁB=0,544g/s3,33g/s=0,163. \frac{\dot{m}_{B,sz}}{\dot{m}_B} = \frac{0{,}544\,\text{g/s}}{3{,}33\,\text{g/s}} = 0{,}163.

Ez azt jelenti, hogy az injektornak a ciklusidő 16,3 %-ában kell nyitva lennie. Mivel a motor 20001/min2000\,\text{1/min} fordulaton négyütemű, egy teljes munkaciklus időtartama:

Tciklus=22000/601/s=0,06s=60ms. T_{ciklus} = \frac{2}{2000/60\,\text{1/s}} = 0{,}06\,\text{s} = 60\,\text{ms}.

A befecskendezési idő tehát ti=0,163⋅60ms≈9,8mst_i = 0{,}163 \cdot 60\,\text{ms} \approx 9{,}8\,\text{ms}. A kitöltési tényező korlátot jelent: ha a szükséges érték 80–85 % fölé menne (ellenőrizendő: gyártói adat), az injektor túl kicsi, és nagyobb átfolyású injektorra vagy nagyobb nyomáskülönbségre lenne szükség. A befecskendezési idő soha nem haladhatja meg a ciklusidőt.

Ellenőrző számítás: ha a szükséges benzinmennyiséget hengerenként ciklusonként számoljuk, akkor a levegő tömege hengerenként egy ciklusban:

mair=ṁair⋅Tciklus=8,0g/s⋅0,06s=0,48g. m_{air} = \dot{m}_{air} \cdot T_{ciklus} = 8{,}0\,\text{g/s} \cdot 0{,}06\,\text{s} = 0{,}48\,\text{g}.

A kívánt benzin tömeg:

mB,sz=0,48g14,7=0,0327g. m_{B,sz} = \frac{0{,}48\,\text{g}}{14{,}7} = 0{,}0327\,\text{g}.

Ezzel a befecskendezési idő:

ti=0,0327g3,33g/s=0,0098s≈9,8ms. t_i = \frac{0{,}0327\,\text{g}}{3{,}33\,\text{g/s}} = 0{,}0098\,\text{s} \approx 9{,}8\,\text{ms}.

Ez már reális, mert a ciklusidő 60 ms. Látható, hogy a befecskendezési idő számításakor mindig a ciklusra vetített mennyiségekkel kell dolgozni.

19.2.5 Minőségellenőrzés

A rendszer ellenőrzésekor a következőket mérjük (mindig a gyártói adat elsőbbségével):

  1. Üzemanyagnyomás: üzemanyagnyomás-mérővel, a cső söntcsatlakozóján; alapjáraton és terhelés alatt. Példaérték: Δp≈3,0…3,5bar\Delta p \approx 3{,}0\ldots 3{,}5\,\text{bar} (ellenőrizendő: gyártói adat).
  2. Maradéknyomás: a motor leállítása után a rendszer nyomása ne essen gyorsan; ha igen, injektor vagy nyomásszabályozó szivárog (ellenőrizendő: gyártói határérték).
  3. Injektor tömítettsége: befecskendező kiemelése után ultrahangos vagy nyomás alatti tesztpadon az átfolyás és a porlasztáskép ellenőrzése.
  4. Elektromos jelalak: oszcilloszkóppal az injektor vezérlőcsatlakozóján a befecskendezési impulzus időtartama és a feszültségesés; a jellemző zajok szakadásra, zárlatra utalnak.
  5. Lambda-szabályozás: a motor meleg állapotában a lambdaszonda jelének ellenőrzése, a keverékadaptáció értékei a rendszerteszterben.

19.2.6 Valós életbeli alkalmazás

Egy 2006-os, 1,4 literes MPi benzinmotoros személygépkocsi tulajdonosa hidegindítási nehézségről és magas fogyasztásról számol be. A motor melegen jár, de hidegen rángat, a kipufogóból enyhe benzinszag érezhető.

A hibakeresési lánc: először a rendszerteszterrel kiolvassuk a hibakódot. A motorelektronika a hűtőfolyadék-hőmérséklet-érzékelő jelét irreálisan alacsonynak látja, mert az érzékelő szakadt vagy nagy ellenállású. Az ECU ezért hidegindítási korrekciót alkalmaz, a befecskendezési időt folyamatosan meghosszabbítja, és a motor dús keverékkel jár. A mérés során a hőmérséklet-érzékelő ellenállása 20∘C20\,^{\circ}\text{C}-on a gyártó által megadott tartományon kívül van (például 8 kΩ helyett 20 kΩ). Az érzékelő cseréje után a hidegindítási korrekció megszűnik, a tünet elvész, és a fogyasztás normalizálódik.

Tanulság: a befecskendezési idő nem csak a levegőmennyiségtől függ, hanem a hőmérséklet-érzékelők korrekcióitól is. A hibás érzékelő jele rontja a keverék pontosságát.

19.2.7 Gyakorlati útmutató – befecskendezési nyomás mérésének előkészítése

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Cél: a szívócső-befecskendező rendszer üzemanyagnyomásának és maradéknyomásának ellenőrzése.

Szükséges szerszámok: üzemanyagnyomás-mérő készlet, söntcsatlakozó, szerelőszerszámok, égésgátló anyag, védőszemüveg, nitrilkesztyű, gyűjtőedény, elszívóberendezés.

Figyelem. A benzin tűz- és robbanásveszélyes. Nyílt láng, szikra, elektromos szerszám és égő forrás a mérés közben nem lehet a közelben. Zárt térben járó motornál elszívó szükséges.

Munkalépések:

  1. Állapítsa meg a jármű adatait, és keresse ki a gyártói nyomásértéket, a csatlakozási pontot és a nyomásmentesítés módját (ellenőrizendő).
  2. Rögzítse a járművet, állítsa le a motort, vegye le a gyújtást, és várja meg, amíg a kipufogó kihűl.
  3. Végezzen nyomásmentesítést a gyártó előírása szerint – sok rendszernél a szivattyú biztosítójának kihúzásával és a motor rövid járatásával, vagy a szervizszelepen keresztül (ellenőrizendő: típusra).
  4. Csatlakoztassa a nyomásmérőt a söntre, szivárgásmentesen.
  5. Indítsa a motort, járassa alapjáraton, és olvassa le a nyomást. Figyelje, hogy a vákuumtömlő levétele vagy felhelyezése a nyomást hogyan változtatja (a szabályozó működése).
  6. Állítsa le a motort, és figyelje a nyomást: a maradéknyomás csökkenése szivárgásra utal.
  7. A mérés után nyomásmentesítsen, majd szerelje le a műszert. Az elfolyt benzint gyűjtse, és veszélyes hulladékként kezelje.
  8. Dokumentálja a mért értékeket a munkalapon, hasonlítsa össze a gyártói adatokkal.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Üzemanyagnyomás-mérés: nyomásmentesítés, csatlakozás a szervizszelepre ronggyal és gyűjtőedénnyel, mérés és maradéknyomás; hibás példa: bontás nyomás alatt szikraforrás közelében.
Az üzemanyagnyomás-mérés lépései képsorban: nyomásmentesítés, rongy és gyűjtőedény a szervizszelepnél, mérő és védőeszközök, leolvasás és maradéknyomás; hibás példa a bontásra nyomás alatt (sematikus, a nyomásérték gyártói adat)

A képsor a 3–7. lépést követi. A 4. képen a vákuumtömlő lehúzásakor a nyomás megnő; leállítás után a maradéknyomás csak lassan csökkenhet, a gyors esés szivárgásra utal. Az áthúzott kép a tiltott gyakorlatot mutatja: nyomás alatti bontást rongy és gyűjtőedény nélkül, szikraforrás közelében.

19.2.8 Tipikus hibák

  1. A befecskendezési idő összekeverése a befecskendezett mennyiséggel. Az idő csak akkor felel meg a mennyiségnek, ha a nyomáskülönbség állandó; ha a nyomás nem megfelelő, ugyanaz az idő más adagot eredményez.
  2. A nyomásmérés előtt elfelejtett nyomásmentesítés. A cső szétkapcsolásakor a nyomás alatti benzin kifröccsen, tűz- és sérülésveszélyt okoz.
  3. A vákuumtömlőt lehúzva a rendszert hibásnak minősíteni. Ilyenkor a szabályozó a szívócsőnyomás változása miatt másként szabályoz, ez önmagában nem hiba.
  4. A visszafolyó nélküli rendszeren a motortérben keresni a nyomásszabályozót. Ebben a rendszerben a szabályozó a tartályban vagy a szivattyúmodulban van, a motorháztető alatt nincs.
  5. A befecskendező tisztítása után nem ellenőrizni az átfolyást és a porlasztást. A tisztítás után a fúvóka keresztmetszete megváltozhat, ezért tisztítás után tesztpadon mérni kell az átfolyást és a hengerek közti eltérést (példa: ±5 %, ellenőrizendő), a tűrésen kívüli injektort cserélni, majd rendszerteszterrel ellenőrizni a keverékadaptációt. A befecskendezési időt az ECU számolja, azt a szerelő nem állítja.

19.2.9 Önellenőrzés

  1. Igaz/Hamis: A szekvenciális befecskendezésnél minden injektor egyszerre nyit.
  2. Milyen mértékegységű a befecskendezési idő, és mit jelent?
  3. Mennyi benzin kerül egy hengerbe ciklusonként, ha az injektor átfolyása 2,5g/s2{,}5\,\text{g/s} és ti=8mst_i = 8\,\text{ms}?
  4. Mi a nyomásszabályozó feladata a visszafolyó ágas rendszerben?
  5. Miért előnyösebb a visszafolyó nélküli rendszer a benzinmelegedés szempontjából?

19.2.10 Az önellenőrzés megoldásai

Önellenőrzés – válaszok:

  1. Hamis. A szekvenciálisnál minden injektor a saját hengerének szívásüteméhez igazítva nyit, nem egyszerre.
  2. A befecskendezési idő ms-ban mért, az injektor nyitva tartásának ideje.
  3. mB=2,5g/s⋅0,008s=0,02gm_B = 2{,}5\,\text{g/s} \cdot 0{,}008\,\text{s} = 0{,}02\,\text{g}.
  4. A fúvókán a nyomáskülönbséget állandó értéken tartja a szívócsőnyomás változásához képest.
  5. A motortérben nincs visszafolyó cső, így a benzin kevésbé melegszik fel, kisebb a gőzképződés.

19.2.11 Feladatok

1. feladat (A). Definiálja a központi (SPi) és a hengerenkénti (MPi) befecskendezést, és adja meg mindegyik egy előnyét.

2. feladat (A). Egy befecskendező Δp=3,2bar\Delta p = 3{,}2\,\text{bar} nyomáskülönbségnél 220g/min220\,\text{g/min} benzint adagol. Mennyi benzin kerül be egy ciklusban ti=6,5mst_i = 6{,}5\,\text{ms} alatt?

3. feladat (B). Négyütemű, négyhengeres motor 30001/min3000\,\text{1/min} fordulaton hengerenként 10g/s10\,\text{g/s} levegőt szív be. Számítsa ki a ciklusra jutó befecskendezett benzin tömegét λ=1\lambda = 1 esetén, ha A/F=14,7A/F = 14{,}7, és határozza meg a befecskendezési időt, ha az injektor átfolyása 3,0g/s3{,}0\,\text{g/s}.

4. feladat (B). Ismertesse a szimultán, csoportos és szekvenciális befecskendezési módok közötti különbséget. Melyik a legpontosabb, és miért?

5. feladat (C). A visszafolyó ágas rendszerben a vákuumtömlőt lehúzták. A motor meleg állapotban dúsan jár. Magyarázza el, miért dúsul a keverék, ha a szabályozó alapfunkciója épp az állandó nyomáskülönbség fenntartása.

6. feladat (D). Egy ügyfél hidegindítási rángatásra, magas fogyasztásra panaszkodik. A rendszerteszter élő adatai szerint a befecskendezési idő hideg motornál ti=12mst_i = 12\,\text{ms}, meleg motornál ti=9mst_i = 9\,\text{ms}, a hűtőfolyadék-hőmérséklet érzékelő mért hőmérséklete azonban a valós (infravörös hőmérővel ellenőrzött) 90∘C90\,^{\circ}\text{C} helyett 20∘C20\,^{\circ}\text{C}-ot mutat. Mi a legvalószínűbb hiba, és hogyan ellenőrzi?

19.2.12 A feladatok megoldásai

1. Az SPi egyetlen befecskendezőt használ a fojtószelepnél (olcsóbb, de a hengerelosztás egyenetlenebb), az MPi hengerenként külön befecskendezőt a szívószelep előtt (pontosabb hengerelosztás, jobb emisszió).

2. Először az átfolyás: ṁB=220g/min/60=3,67g/s\dot{m}_B = 220\,\text{g/min} / 60 = 3{,}67\,\text{g/s}. A befecskendezett tömeg: mB=3,67g/s⋅0,0065s=0,0239gm_B = 3{,}67\,\text{g/s} \cdot 0{,}0065\,\text{s} = 0{,}0239\,\text{g}.

3. Ciklusidő: T=2/(3000/60)=0,04s=40msT = 2/(3000/60) = 0{,}04\,\text{s} = 40\,\text{ms}. Levegő hengerenként: ma=10g/s⋅0,04s=0,4gm_a = 10\,\text{g/s} \cdot 0{,}04\,\text{s} = 0{,}4\,\text{g}. Benzin: mB=0,4/14,7=0,0272gm_B = 0{,}4/14{,}7 = 0{,}0272\,\text{g}. Idő: ti=0,0272/3,0=0,00907s≈9,1mst_i = 0{,}0272/3{,}0 = 0{,}00907\,\text{s} \approx 9{,}1\,\text{ms}.

4. Szimultán: minden injektor egyszerre nyit; csoportos: csoportokban nyitnak; szekvenciális: hengerenként a szívási ütemhez időzítve. A szekvenciális a legpontosabb, mert a benzin nem várakozik a szívócsőben, a keverékképzés hengerenként optimális, a hidegindítás és az emisszió jobb.

5. A vákuumtömlő lehúzásakor a szabályozó membránjának egyik oldala a szívócsővákuum helyett a külső légnyomást kapja. A szabályozó így magasabb rendszernyomást állít be, mint amit az ECU feltételez. Mivel a nyomáskülönbség a fúvókán megnő, ugyanaz a befecskendezési idő több benzint adagol, ezért dúsul a keverék. Ez a hiba a gyártói vákuumcsatlakozás visszaállításával szüntethető meg.

6. A mért hőmérséklet-érzékelő jel ellentmond a valós hőmérsékletnek. Az érzékelő ellenállása nem felel meg a karakterisztikának (szakadt vagy hibás), ezért az ECU hideg motort feltételez, és meghosszabbítja a befecskendezési időt. Ellenőrzés: az érzékelő ellenállásának mérése multiméterrel hideg és meleg állapotban, összehasonlítás a gyártói karakterisztikával. A javítás: az érzékelő cseréje, hibakód-törlés, majd readiness-ellenőrzés.

19.2.13 Rövid összefoglaló

A szívócső-befecskendezés a karburátorhoz képest pontosabb keverékképzést biztosít. Központi (SPi) esetén egyetlen injektor adagol a fojtószelepnél, hengerenkénti (MPi) esetén hengerenként külön injektor a szívószelep előtt. A befecskendezett tüzelőanyag-tömeg mB=ṁBtim_B = \dot{m}_B \, t_i, ahol ṁB\dot{m}_B a fúvókán átáramló tömegáram. A nyomásszabályozó állandó nyomáskülönbséget tart a fúvókán; a visszafolyó nélküli rendszer a szabályozót a tartályba helyezi. A befecskendezési mód lehet szimultán, csoportos vagy szekvenciális; utóbbi a legpontosabb. A befecskendezési idő számításakor ciklusra vetített mennyiségekkel kell dolgozni. Továbbvitt eredmény: a befecskendezési idő és a tüzelőanyag-mennyiség kapcsolatát használjuk a Közvetlen befecskendezésű Otto-motorok, az Otto-motorok utókezelése: háromutas katalizátor és lambdaszabályozás és a A motorirányítás alapjai: vezérlőegység, szabályozási kör, üzemállapotok és rendszerek alfejezetben is. A benzinnyomás mérésekor a nyomásmentesítés és a tűzvédelem kötelező.

19.2.14 Források és ellenőrzési hiányok