19.3 Közvetlen befecskendezésű Otto-motorok

19.3.1 Motiváció

Egy korszerű turbós Otto-motorral szerelt autónál az ügyfél azt mondja: „sokkal jobban megy, mint a régi, mégis kevesebbet fogyaszt”. A műhelyben a szervizadatok azt mutatják, hogy a motor szívócső-befecskendezéses (MPi) vagy egyenesen közvetlen befecskendezésű. A közvetlen befecskendezésű Otto-motorok (Gasoline Direct Injection, GDi; régebbi elnevezéssel FSI, TSI, EcoBoost stb. – a márkanevek csak rendszerjelölésként) ma már a személyautók meghatározó motorjai közé tartoznak. Ha a tanuló ilyen motornál injektort cserél, fogyasztási panaszt diagnosztizál vagy kopogásos égést vizsgál, pontosan tudnia kell, mi történik a hengerben, hogyan épül fel a nagynyomású oldal, és miért van szükség rendkívül nagy nyomásra. A fejezet ezt a rendszert mutatja be a szívócső-befecskendezéshez képest, és felkészít a jellemző hibákra, a részecskekibocsátásra és a biztonságos javításra.

19.3.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy hengert, amelyben a dugattyú a szívóütem alatt lefelé halad, és csak tiszta levegőt szív be a nyitott szívószelepen át. A tüzelőanyagot nem a szívócsőbe, hanem közvetlenül az égéstérbe fecskendezi egy nagynyomású injektor, amely a hengerfejben, a gyújtógyertya közelében helyezkedik el. A befecskendezés időzítése lehet a szívóütem alatt (ekkor a levegő és a tüzelőanyag viszonylag egyenletesen keveredik – homogén keverékképzés), vagy a kompresszióütem végén, röviddel a gyújtás előtt (ekkor a gyújtógyertya környékén dús, gyúlékony felhő képződik, a henger többi részében pedig szegény keverék van – rétegzett keverékképzés). A rendszer felépítését az alábbi vázlat szemlélteti; a tüzelőanyag útja és a vezérlés jelútja külön vonaltípussal szerepel:

Tartály előtápláló szivattyúval, szűrő, a nagynyomású szivattyún lévő mennyiségszabályozó szelep, bütyökhajtású nagynyomású szivattyú, rail nyomásérzékelővel és négy injektorral; a motorvezérlő pontozott jelvonalakkal kapja a railnyomás-jelet, és vezérli a mennyiségszabályozó szelepet és az injektorokat.
A közvetlen befecskendezésű Otto-motor tüzelőanyag-rendszere: folytonos vonal a tüzelőanyag útja, pontozott a villamos jelút (szemléltető vázlat; a nyomásértékek tanulási példák, ellenőrizendő)

Az ábrán az alacsony nyomású oldal a tartályból a szűrőn át juttatja el a tüzelőanyagot a nagynyomású szivattyúhoz. A nagynyomású szivattyú a motortól kapott mechanikus hajtással (jellemzően a vezérműtengely bütyke működteti) felnyomja a tüzelőanyagot a közös nyomástartó csőbe, a railbe. A railben a nyomást a vezérlőegység a nyomásérzékelő jele alapján szabályozza, a beavatkozó a szivattyún lévő mennyiségszabályozó szelep. A railből a nagynyomású injektorok kapják a tüzelőanyagot, és a vezérlőegység által meghatározott időpontban és időtartamig befecskendezik az égéstérbe.

19.3.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. Közvetlen befecskendezésű Otto-motor (Gasoline Direct Injection, GDi): olyan Otto-motor, amelynél a tüzelőanyagot nem a szívócsőbe, hanem közvetlenül az égéstérbe, a henger belsejébe fecskendezik be, jellemzően 10–35 MPa nagyságrendű nyomáson (ellenőrizendő: típustól függően). A befecskendezés történhet a szívóütem alatt (homogén keverékképzés) vagy a kompresszióütem végén (rétegzett keverékképzés).

Definíció. Rail (közös nyomástartó cső): a nagynyomású tüzelőanyagot tároló és egyenletesen elosztó cső, amelyhez a nagynyomású injektorok csatlakoznak. A benne lévő nyomást a vezérlőegység szabályozza, a nyomásérzékelő jele alapján.

Összefüggés. A befecskendezett tüzelőanyag-tömeg mFm_F (mg) a légviszonyból (λ\lambda) és a hengerbe szívott levegő tömegéből (mLm_L) számítható a sztöchiometrikus levegő/tüzelőanyag-arány (Lst≈14,7L_{st} \approx 14{,}7 kg levegő / kg benzin) segítségével:

mF=mLλLstm_F = \frac{m_L}{\lambda \, L_{st}}

Összefüggés. A befecskendezési idő tinjt_{inj} (ms) a szükséges tüzelőanyag-tömeg és az injektor statikus áramlási sebessége ṁstat\dot m_{stat} (g/min, adott nyomáson) alapján közelítőleg:

tinj≈mFṁstat⋅60000ms1mint_{inj} \approx \frac{m_F}{\dot m_{stat}} \cdot \frac{60\,000\,\text{ms}}{1\,\text{min}}

A valóságban az injektor nyitási és zárási késése miatt ezt a vezérlőegység korrekciókkal módosítja; a képlet az arányérzéket mutatja meg.

19.3.4 Felépítés és működés

19.3.4.1 A közvetlen befecskendezés elve

A szívócső-befecskendezéshez képest a közvetlen befecskendezés különbsége, hogy az injektor a beömlő csatorna helyett a hengertérbe porlaszt. Ebből két alapvető működési mód következik.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Homogén és rétegzett keverékképzés hengermetszeten: a befecskendezés időpontja és a keverék eloszlása.
Homogén és rétegzett keverékképzés hengermetszeten; alul a főtengelyszög-skála a befecskendezési ablakokkal (a szögek példaértékek, ellenőrizendő)

Az ábra bal oldalán a szívóütemben (példánkban 60–120° főtengelyszögnél) befecskendezett tüzelőanyag a hengert egyenletesen tölti ki (λ≈1\lambda \approx 1); a jobb oldalon a sűrítési ütem végén (példánkban 300–320°, azaz 40–60°-kal a felső holtpont előtt) befecskendezett adag a gyertya körül dús felhőt alkot, a globális λ\lambda 1,5–4. A HTML-változatban a főtengelyszög csúszkával léptethető, és az üzemmód átkapcsolható.

Megjegyzés. A gyakorlatban a legtöbb mai közvetlen befecskendezésű motor túlnyomórészt homogén üzemmódban fut, mert a rétegzett üzemmód bonyolultabb emissziós szabályozást igényel. A rétegzett keverékképzés azonban fontos elvi lehetőség, és a vizsgakérdésekben is előfordul.

19.3.4.2 A nagynyomású rendszer felépítése

A rendszer két nyomásszintre oszlik:

A railben a nyomást nyomásérzékelő figyeli. A jel alapján az ECU szabályozza a nagynyomású szivattyú szállítását. A railhez csatlakoznak a nagynyomású injektorok. Ezek piezoelektromos vagy mágnesszelepes működtetésűek; a nyitás és a zárás igen gyors (tized–ezred másodperc nagyságrendű), mert a befecskendezési idő a motorfordulattól és a terheléstől függően néhány ezredmásodperc. A vezérlőegység a befecskendezési időt és a befecskendezés kezdetét (a főtengely szöghelyzetéhez képest) szabályozza.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Közvetlen befecskendezés nagynyomású szivattyúja bütyökhajtással és mennyiségszabályozó szeleppel; rail nyomásérzékelővel.
A bütyökhajtású egydugattyús nagynyomású szivattyú és a rail metszete; alul a mennyiségszabályozó szelep zárási pillanata és a szállított rész (sematikus; a nyomásértékek ellenőrizendők)

Az ábrán a vezérműtengely bütyke (1) a görgős emelőn (2) át mozgatja a dugattyút (3). A mennyiségszabályozó szelep (4) a felfelé löket alatt zár: ettől kezdve a munkatérben nyomás épül, és a nyomószelepen (5) át a railbe jut a tüzelőanyag; minél később zár, annál kevesebb. A nyomáshatároló szelep (6) a túl nagy railnyomást vezeti le, a kisnyomású csillapító (7) a bemeneti nyomáslengéseket simítja.

Gyártói adat. A railnyomás, a befecskendezési idő, a szivattyú típusa, a mennyiségszabályozó szelep vezérlése és a nyomásmentesítési eljárás minden esetben a gyártó javítási utasítása szerint kezelendő; az itt megadott értékek tanulási példák (ellenőrizendő: konkrét típusra).

19.3.4.3 Kettős befecskendezés (MPi + GDi)

Egyes gyártók a szívócső-befecskendezést és a közvetlen befecskendezést kombinálják: a motor mindkét befecskendező rendszerrel rendelkezik. Ez a kettős befecskendezés. Célja, hogy egyesítsék a két rendszer előnyeit:

A vezérlőegység az üzemállapottól függően dönti el, hogy melyik injektort, milyen arányban működteti. A kettős befecskendezés bonyolultabb rendszer, de a kibocsátási előírások szigorodásával egyre gyakoribb.

19.3.5 Előnyök és hátrányok

Előnyök:

Hátrányok:

Táblázat: Homogén és rétegzett keverékképzés összehasonlítása

Jellemző Homogén üzemmód Rétegzett üzemmód
Befecskendezés időpontja Szívóütem alatt Kompresszióütem végén
Keverékeloszlás a hengerben Közel egyenletes Gyújtógyertya környékén dús, máshol szegény
Légviszony λ\lambda ≈ 1 (vagy kissé dús/szegény) Globálisan 1,5–4, lokálisan ≈ 1
Fogyasztás kis terhelésen Magasabb Alacsonyabb
NOx-utókezelés Háromutas katalizátor elég NOx-tároló vagy egyéb megoldás szükséges
Üzemállapot Nagyobb terhelés, hideg motor Kis-közepes terhelés, meleg motor (ha a rendszer támogatja)

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).

19.3.6 Kidolgozott példák

19.3.6.1 1. példa: Befecskendezett tüzelőanyag-tömeg homogén üzemmódban

Adott: Egy négyhengeres Otto-motor szívóütemén hengerenként mL=480mgm_L = 480\,\text{mg} levegőt szív be. A vezérlőegység homogén üzemmódban λ=1,0\lambda = 1{,}0 légviszonyt állít be. A sztöchiometrikus levegő/tüzelőanyag-arány Lst=14,7L_{st} = 14{,}7.

Keresett: a hengerenként befecskendezett tüzelőanyag-tömeg mFm_F.

Képlet: mF=mLλLstm_F = \frac{m_L}{\lambda \, L_{st}}

Behelyettesítés:

mF=480mg1,0×14,7=48014,7≈32,7mgm_F = \frac{480\,\text{mg}}{1{,}0 \times 14{,}7} = \frac{480}{14{,}7} \approx 32{,}7\,\text{mg}

Ellenőrzés: A kapott érték reális: egy 0,5 literes hengerbe 480 mg levegő fér kb. 1 bar nyomáson, és a szükséges benzin tömege ennek körülbelül a 1/14,7-ed része. ∎

19.3.6.2 2. példa: Befecskendezési idő becslése

Adott: Ugyanannál a motornál az injektor statikus áramlási sebessége 10MPa10\,\text{MPa} railnyomásnál ṁstat=600g/min\dot m_{stat} = 600\,\text{g/min} (példa, típusfüggő, ellenőrizendő). A szükséges befecskendezett tömeg mF=32,7mg=0,0327gm_F = 32{,}7\,\text{mg} = 0{,}0327\,\text{g}.

Keresett: a szükséges befecskendezési idő tinjt_{inj} (ms), ha figyelmen kívül hagyjuk a nyitási-zárási késést.

Képlet: tinj≈mFṁstat⋅60000t_{inj} \approx \frac{m_F}{\dot m_{stat}} \cdot 60\,000

Behelyettesítés:

tinj≈0,0327g600g/min⋅60000ms/min≈3,3mst_{inj} \approx \frac{0{,}0327\,\text{g}}{600\,\text{g/min}} \cdot 60\,000\,\text{ms/min} \approx 3{,}3\,\text{ms}

Ellenőrzés: 3000 1/min-nél egy szívóütem kb. 10 ms, a 3,3 ms belefér. A valóságban az injektor dinamikája és a vezérlési korrekciók miatt az idő kissé eltér. ∎

19.3.7 Minőségellenőrzés

A közvetlen befecskendezésű rendszer ellenőrzése során mindig a gyártói javítási utasítás és a diagnosztikai adatok az irányadók. A jellemző ellenőrzési pontok:

19.3.8 Valós életbeli alkalmazás

Eset: Egy turbófeltöltős, közvetlen befecskendezésű autó tulajdonosa arra panaszkodik, hogy a motor hidegen egyenetlenül jár, melegen kissé lomha, és a fogyasztás megnőtt. A diagnosztikai műszer nem jelez hibakódot, de az élő adatokban hidegen a 2. és 3. henger gyújtáskimaradás-számlálója nő, a hengerenkénti lambda-korrekció pedig eltér a többitől.

Vizsgálat: A szerelő először a mérés nélküli levegőt (szívócső-tömítés, forgattyúház-szellőztetés szelepe, vákuumtömlők) és a tüzelőanyag-nyomást (előtápláló és rail) ellenőrzi, majd hengerspecifikus kimaradás mellett endoszkóppal megtekinti a szívószelepeket. Jelentős kokszlerakódást talál a szívószelep tányérján és a szívócsatornában; ez a lerakódás (mivel a benzin nem mossa a szelepet) hidegindításkor gyújtáskimaradást és egyenetlen járást okoz.

Javítás: A gyártói eljárás szerint a szívócsatornát és a szelepeket megtisztítják (pl. dióhéj-szemcseszórással vagy engedélyezett vegyszeres eljárással, a gyártó utasítása szerint). A tisztítás után a kimaradások megszűnnek, a motor járása egyenletes lesz, a fogyasztás visszaáll a gyártói érték közelébe.

Tanulság: A közvetlen befecskendezésű motoroknál a szívószelep-kokszosodás tipikus, hibakód nélküli probléma. A diagnosztikában az élő adatok (kimaradásszámlálók, lambda-korrekció, levegőtömeg-jel) és a vizuális ellenőrzés együttesen vezet az okhoz; a pozitív (szegény) lambda-korrekció tipikusabb oka a mérés nélküli levegő vagy az alacsony tüzelőanyag-nyomás.

19.3.9 Gyakorlati útmutató

A nagynyomású rendszer bontása előtt a nyomásmentesítés kötelező. Az alábbi eljárás tanulási példa, minden konkrét típusnál a gyártó utasítása a mérvadó.

Cél: A nagynyomású tüzelőanyag-rendszer nyomásmentesítése az injektor vagy a rail szerelése előtt.

Szerszámok és anyagok: diagnosztikai műszer (a nyomáscsökkentéshez, ha a gyártó így írja elő), védőszemüveg, védőkesztyű, tiszta rongy, gyűjtőedény, a gyártói javítási utasítás.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

  1. Adatazonosítás: keressük ki a gyártói nyomásmentesítési eljárást és a várakozási időt.
  2. Nyomásmentesítő funkció: ha a gyártó előírja, diagnosztikai műszerrel zárjuk le a mennyiségszabályozó szelepet, vagy futtassuk a nyomásmentesítő funkciót. Ha ehhez motort kell járatni, kizárólag kipufogógáz-elszívással tegyük (a CO színtelen, szagtalan, halálos gáz).
  3. A railnyomás ellenőrzése: élő adatban (nyomásérzékelő) figyeljük a railnyomást; bontani csak akkor szabad, ha a nyomás a gyártói határérték alá esett (példa: 0,5 MPa alatt, ellenőrizendő: gyártói adat). A railnyomás leállítás után is percekig–órákig több MPa lehet.
  4. Áramtalanítás: ezután gyújtás ki, kulcs távol, a gyártó előírása szerint a 12 V-os akkumulátor negatív pólusának lekötése (az adatok megőrzése után, ha szükséges).
  5. Várakozási idő: tartsuk be a gyártói várakozási időt, majd a csatlakozást hideg motornál, gyűjtőedény fölött bontsuk; a rongy csak a maradék benzin felfogására való, nem véd a nagynyomású sugár ellen.
  6. Szerelés és visszaszerelés után: a tervezett munkát (injektorcsere, railcsere stb.) a gyártói meghúzási nyomatékok és tömítések betartásával végezzük; a nagynyomású csatlakozások tömítéseit cseréljük, ha a gyártó előírja. Ezután ellenőrizzük a tömítettséget, a railnyomás felépülését diagnosztikai műszerrel, és töröljük az esetleges hibakódokat, majd végezzünk próbautat.

Figyelem. A nagynyomású tüzelőanyag-sugár bőrbe hatolva súlyos, akár amputációt igénylő sérülést okozhat. A befecskendezési rendszeren csak a gyártói utasítás szerint, megfelelő védőfelszerelésben szabad dolgozni. A rendszer nyomás alatt nem bontható: a nagynyomású vezetéket vagy csatlakozót tilos nyomásmentesítés helyett oldani.

19.3.10 Tipikus hibák

  1. Nyomás alatt oldja a nagynyomású csatlakozást. A szerelő siet, és nem mentesíti a rendszert. A tüzelőanyag-sugár bőrbe hatolhat, ami súlyos sérülés. Helyes gyakorlat: mindig a gyártói nyomásmentesítési eljárást követni, védőkesztyűben és védőszemüvegben.
  2. A railnyomás hibáját injektornak tulajdonítja. Ha a nyomás nem éri el a kívánt értéket, az ok lehet szivárgó nagynyomású szivattyú, hibás mennyiségszabályozó szelep, eltömődött szűrő vagy hibás nyomásérzékelő is, nem csak az injektor. Helyes gyakorlat: a diagnosztikai műszerrel ellenőrizzük a nyomásszabályozó jeleit, a szivattyú szállítását és a leállás utáni nyomásesést, mielőtt injektort cserélnénk.
  3. A szívószelep-kokszosodást a szelephézag rossz beállításának gondolja. A közvetlen befecskendezésű motornál a lerakódás okozta tünetek hasonlóak lehetnek a szelephézag hibájához (egyenetlen járás, teljesítménycsökkenés). Helyes gyakorlat: először a szívócsatornát endoszkóppal ellenőrizni; a koksz tisztítása előtt ne nyúljunk a szelepvezérléshez.
  4. Figyelmen kívül hagyja a GPF állapotát. A részecskeszűrő eltömődése növeli a kipufogó ellennyomást, ami fogyasztásnövekedéshez és teljesítménycsökkenéshez vezet. Helyes gyakorlat: a diagnosztikai adatokban a kipufogónyomás vagy a GPF töltöttségi állapot ellenőrzése, és a regenerálás vagy tisztítás a gyártói eljárás szerint.

19.3.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A közvetlen befecskendezésű motornál a tüzelőanyagot a szívócsőbe fecskendezik be.
  2. Mi a jellemző railnyomás-tartomány a közvetlen befecskendezésű Otto-motoroknál? (a) 0,3–0,6 MPa, (b) 10–35 MPa, (c) 50–100 MPa.
  3. Egy motor homogén üzemmódban λ=1,0\lambda = 1{,}0 mellett hengerenként 500 mg levegőt szív be. Mennyi tüzelőanyagot fecskendez be? (L_st = 14,7)
  4. Miért van szükség GPF-re a közvetlen befecskendezésű motoroknál?
  5. Mi a teendő a nagynyomású rendszer megbontása előtt? (röviden)
  6. Milyen tipikus hiba okoz szívószelep-kokszosodást a közvetlen befecskendezésű motoroknál?

19.3.12 Az önellenőrzés megoldásai

Önellenőrzés – válaszok:

  1. Hamis. A közvetlen befecskendezésnél a tüzelőanyagot közvetlenül az égéstérbe, a hengerbe fecskendezik be.
  2. (b) 10–35 MPa (ellenőrizendő: típustól függően).
  3. mF=50014,7≈34,0mgm_F = \frac{500}{14{,}7} \approx 34{,}0\,\text{mg}
  4. Mert a közvetlen befecskendezés során tökéletlen párolgás és folyadékfilm égése miatt koromrészecskék keletkeznek, amelyeket a GPF fog meg.
  5. A rendszert a gyártói utasítás szerint nyomásmentesíteni kell, védőfelszerelésben, soha nem nyomás alatt megbontani.
  6. A tüzelőanyag nem mossa a szívószelepeket, így a forgattyúház-szellőztetésből származó olajgőz lerakódik és kokszosodik.

19.3.13 Feladatok

1. feladat (A) Definiálja röviden a „rail” fogalmát!

2. feladat (A) Számítsa ki a befecskendezett tüzelőanyag-tömeget, ha a hengerbe szívott levegő tömeg 600 mg, a légviszony λ=1,1\lambda = 1{,}1 és Lst=14,7L_{st} = 14{,}7!

3. feladat (B) Egy közvetlen befecskendezésű motor injektorának statikus áramlási sebessége 400 g/min 15 MPa nyomáson. A vezérlőegység 12 mg tüzelőanyagot akar befecskendezni. Becsülje meg a befecskendezési időt (ms) a nyitási-zárási késés elhanyagolásával!

4. feladat (B) Magyarázza el, mi a különbség a homogén és a rétegzett keverékképzés között! Melyik üzemmód milyen terhelésnél jellemző?

5. feladat (C) Egy közvetlen befecskendezésű motornál a diagnosztikai műszer azt mutatja, hogy a railnyomás alapjáraton 4 MPa a kívánt 12 MPa helyett. A szivattyú vezérlőjele maximális. Soroljon fel legalább három lehetséges okot, és ismertesse, milyen méréssel dönthető el, melyik áll fenn!

6. feladat (D) Egy ügyfél autójánál a motor hidegindítás után erősen rángat, és a műszerfal nem jelzi a hibát. A lambda-korrekció rövid távú értéke +20% körül mozog. A kipufogógáz-elemzés enyhén szegény keveréket mutat. Milyen alkatrészt gyanúsít elsőként? Ismertesse a vizsgálat lépéseit!

19.3.14 A feladatok megoldásai

1. feladat (A) A rail a közös nyomástartó cső a nagynyomású tüzelőanyag-rendszerben, amely a nagynyomású szivattyúból kapott tüzelőanyagot tárolja és egyenletesen elosztja az injektorok felé, nyomásérzékelővel figyelt nyomáson.

2. feladat (A)

mF=mLλLst=600mg1,1×14,7=60016,17≈37,1mgm_F = \frac{m_L}{\lambda L_{st}} = \frac{600\,\text{mg}}{1{,}1 \times 14{,}7} = \frac{600}{16{,}17} \approx 37{,}1\,\text{mg}

Ellenőrzés: reális érték, mert λ=1,1\lambda = 1{,}1 enyhén szegény, tehát kevesebb tüzelőanyag kell, mint λ=1,0\lambda = 1{,}0-nál. ∎

3. feladat (B)

mF=12mg=0,012gm_F = 12\,\text{mg} = 0{,}012\,\text{g}

tinj≈0,012g400g/min⋅60000ms/min=1,8mst_{inj} \approx \frac{0{,}012\,\text{g}}{400\,\text{g/min}} \cdot 60\,000\,\text{ms/min} = 1{,}8\,\text{ms}

Ellenőrzés: a kapott idő a tipikus befecskendezési tartományba esik. ∎

4. feladat (B) Homogén keverékképzésnél a tüzelőanyagot a szívóütem alatt fecskendezik be, így a hengerben a gyújtás előtt közel egyenletesen elkeveredik a levegővel, λ≈1\lambda \approx 1 mellett. Rétegzett keverékképzésnél a tüzelőanyagot a kompresszióütem végén, közvetlenül a gyújtás előtt porlasztják, így a gyújtógyertya környékén dús, gyúlékony felhő keletkezik, míg a henger többi része szegény. A homogén üzemmód nagyobb terhelésnél, hideg motornál jellemző; a rétegzett üzemmód kis-közepes terhelésnél, meleg motornál használható, ha a motor rendelkezik a szükséges utókezeléssel.

5. feladat (C) Lehetséges okok:

6. feladat (D) Elsőként a mérés nélküli levegőt (szívócső-tömítés, forgattyúház-szellőztetés szelepe, vákuumtömlők) és a tüzelőanyag-nyomást (előtápláló és rail) gyanúsítjuk, mert a pozitív lambda-korrekció tipikus okai ezek; a szívószelep-kokszosodás jellemző tünete inkább a hidegindítási gyújtáskimaradás és az egyenetlen alapjárat. A vizsgálat lépései:

  1. Diagnosztikai műszerrel élő adatok ellenőrzése: lambda-korrekció, levegőtömeg, rail- és előtápláló nyomás, hengerenkénti kimaradásszámláló.
  2. Ha a falslevegő és a nyomások rendben vannak, és hengerspecifikus kimaradás látszik: szívócsatorna és szívószelepek vizuális ellenőrzése endoszkóppal.
  3. Ha kokszlerakódás látható, akkor a gyártói tisztítási eljárás elvégzése (pl. dióhéj-szemcseszórás, engedélyezett vegyszer).
  4. Tisztítás után a lambda-korrekció és a járás ellenőrzése próbautas teszttel.
  5. Ha a koksz nem jelentős, más okok vizsgálata: szivárgó injektor, hibás levegőtömeg-mérő, vákuumszivárgás stb.

19.3.15 Rövid összefoglaló

A közvetlen befecskendezésű Otto-motorok a tüzelőanyagot közvetlenül az égéstérbe juttatják, jellemzően 10–35 MPa nyomáson. A rendszer alacsony nyomású oldalból (tartály, előtápláló szivattyú, szűrő) és nagynyomású oldalból (mechanikus nagynyomású szivattyú, rail, nyomásérzékelő, nagynyomású injektorok) áll. Két keverékképzési mód van: homogén (szívóütemben) és rétegzett (kompresszióütemben). A közvetlen befecskendezés előnye a jobb hatásfok, a nagyobb teljesítmény és a kopogástűrés; hátránya a részecskekibocsátás és a szívószelep-kokszosodás, ezért GPF-re és tisztítási eljárásokra van szükség. A nagynyomású rendszeren végzett bármilyen munka előtt a gyártói nyomásmentesítés kötelező, mert a tüzelőanyag-sugár bőrbe hatolva súlyos sérülést okoz. A diagnosztika során a railnyomás (kívánt/tényleges), a leállás utáni nyomásesés és a lambda-korrekció adja a leggyorsabb hibafelderítést.

19.3.16 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok:

Ellenőrizendő állítások: