Az autószerelő műhelyben az egyik legjellegzetesebb villamos panasz: téli reggelen az indítómotor alig forgatja a motort, a fedélzeti feszültség indítás közben 9 V alá zuhan, pedig nyugalomban 12,5 V-ot mérünk. A kulcskérdés az, hogy miért nem tartja az akkumulátor a feszültségét terhelés alatt. A válasz a valódi feszültséggenerátor belső ellenállása. Ugyanezt a modellt használjuk a töltőgenerátor-diagnosztikában, a bikázás megtervezésében, valamint annak megértéséhez, hogy egy kondenzátor miért nem töltődik fel végtelen gyorsan. Ebben az alfejezetben ezt a modellt és a belőle következő számításokat építjük fel, hogy később a mérési eredményeket ne csak leolvasd, hanem értelmezd is.
Képzelj el egy vízszivattyút, amely egy szűk csatlakozócsonkon át táplál egy nagyméretű csövet. Ha nincs vízfogyasztás, a rendszer nyomása a szivattyú névleges értéke; ha viszont nagy vízáram indul, a szűk csonkon eső nyomás miatt a csőben már kisebb nyomást mérsz. A feszültséggenerátorok is így viselkednek: az ideális forráson kívül egy belső ellenállást is figyelembe kell venni.
Az ábrán a kapocsfeszültséget () a terheléssel párhuzamosan mérjük. Az a pont, ahol a voltmérő csatlakozik, nem különleges: a terhelés sarkain.
Definíció. Az ideális feszültséggenerátor (ideal voltage source) olyan feszültségforrás, amelynek kapocsfeszültsége független a terhelőáramtól, belső ellenállása pedig zérus. A rajzon ez a forrás .
Definíció. A valódi feszültséggenerátor (real voltage source) egy ideális forrás és a vele sorba kapcsolt belső ellenállás (internal resistance) helyettesítő kapcsolásaként modellezhető. A fogyasztó felől nézve a forrás kapocsfeszültsége (terminal voltage).
A hurokegyenletből:
Az áram:
A kapocsfeszültség feszültségosztóként:
Összefüggés. A forrás által leadott teljesítménynek két része van:
A hatásfok:
Az üresjárás (open-circuit, ) esetén , a terhelés pedig úgy jelenik meg, hogy a belső ellenállás „osztja le” a feszültséget. A rövidzár (short circuit, ) esetén a kapocsfeszültség , és a rövidzárási áram:
Szabály. A teljesítményillesztés (maximum power transfer) akkor következik be, ha . Ekkor a terhelésre jutó teljesítmény:
A bizonyításhoz írjuk a leadott teljesítményt teljes négyzetes alakba:
A zárójeles kivonandó tag akkor nulla, ha , így a teljesítmény tényleg maximális. Figyelj arra, hogy ekkor a hatásfok csak , mert a belső ellenálláson ugyanakkora teljesítmény veszik el, mint a terhelésen.
Soros kapcsolás. Ha a források azonos irányban követik egymást, az ideális feszültségek előjelesen összeadódnak, a belső ellenállások pedig egyszerűen sorba kapcsolódnak:
Például három, egyenként és belső ellenállású cella sorba kapcsolva eredő feszültséget és belső ellenállást ad.
Párhuzamos kapcsolás. Párhuzamos kapcsolásnak csak akkor van értelme, ha az ideális feszültségek közel azonosak. A belső ellenállások párhuzamosan kapcsolódnak:
Ha két -os, belső ellenállású akkumulátort párhuzamosan kötünk, az eredő belső ellenállás , így az indításkori feszültségesés kisebb.
Figyelem. A bikázás (jump start) során a gyakorlatban két akkumulátort kötünk párhuzamosan. Ha a feszültségük vagy a bekötésük nem megfelelő, a feszültségkülönbség hatására nagy keringő áram folyik:
amely melegedést, szikrázást, sérülést okozhat. Műhelyi szabályok (mindig a gyártói előírás és a segédindítási útmutató szerint, ellenőrizendő):
A Kirchhoff-törvényekből következik, hogy egy lineáris hálózatban több forrás együttes hatása a források egyenkénti hatásának előjelhelyes összege. Ezt a módszert szuperpozíciónak (superposition) nevezzük. A kikapcsolt feszültséggenerátort rövidzárral helyettesítjük, de a belső ellenállása a kapcsolásban marad. (Áramgenerátor esetén a kikapcsolást szakadás jelenti, de ezzel most nem számolunk.)
Vegyünk egy egyszerű, de jól ellenőrizhető hálózatot: az és források sorosan kapcsolódnak a saját és belső ellenállásukkal, és mindkettő ugyanazt a terhelést táplálja. A kérdés: mekkora az árama, ha az áramot lefelé pozitívnak vesszük?
A rajzon a bal ág az forrás az belső ellenállással, a jobb ág az forrás az -vel, középen az terhelés köti össze a közös A csomópontot a testtel. A nyilak a végeredmény áramirányait mutatják; a lépésenkénti számítás alább következik.
Első lépés – csak aktív. Az helyére rövidzár kerül, így és párhuzamos:
Az áram oszlik az és között:
Második lépés – csak aktív. Most helyettesül rövidzárral, tehát és párhuzamos:
Összegzés:
Ellenőrzésként a közös csomópont feszültsége . A bal oldali ágban folyó áram , a jobb oldali ágban folyik a terhelés felől az felé, és a csomóponti egyenlet teljesül. A szuperpozíció tehát a hagyományos hurokszámítással is egyező eredményt ad.
A szuperpozíciót nemcsak papíron használjuk: diagnosztikai gondolkodásban is hasznos, mert megtanít arra, hogy egyszerre csak egy hibalehetőség hatását vizsgáld, a többit „kapcsold ki” gondolatban – például köss le egy gyanús fogyasztót, és nézd, hogyan változik a maradék hálózat feszültségesése.
Adott:
,
(a kábelekkel együtt értendő, jó állapotú akkumulátorra jellemző érték;
ellenőrizendő: gyártói adat), indításkor
.
Keresett: a kapocsfeszültség, az indítómotor
pillanatnyi ellenállása, a leadott teljesítmény és a hatásfok.
Számítás:
Ellenőrzés: a feszültségosztó képlettel , tehát jó.
Továbbvitt eredmény. A valódi feszültségforrás kapocsfeszültsége terhelés alatt ; ezt a belsőellenállás fogalmát és az indításkori feszültségesést használjuk a(z) Elektrokémia: elektrolízis, galvánelemek, akkumulátorok és korrózió alfejezetben, amikor az akkumulátor elektrokémiai viselkedését mutatjuk be, és a(z) Villamos tér, kondenzátor és RC-időállandó alfejezetben, ahol a forrás belső ellenállása korlátozza a kondenzátor töltőáramát.
Adott:
,
,
először
.
Keresett:
,
,
,
,
.
Számítás:
Illesztésnél :
Ellenőrzés: a képletből . A két számítás megegyezik.
Gyakori hiba, hogy valaki a multiméterrel akarja „megmérni” a rövidzárási áramot, mert szerinte a belső ellenállás úgyis korlátozza. A fenti példában adódna, ami a valóságban a csatlakozók és vezetékek ellenállása miatt kisebb, de még mindig életveszélyes.
Tilos. Akkumulátort vagy feszültséggenerátort rövidre zárni, és a rövidzárási áramot közönséges multiméterrel mérni. A nagy áram ívet, égést, robbanásszerű gázképződést okozhat.
A belső ellenállás meghatározásának egyszerű módszere a kétállapotú mérés. Először mérjük meg a nyugalmi/üresjárási kapocsfeszültséget, majd kapcsoljunk egy ismert terhelést, és mérjük egyszerre az áramot és a terhelt feszültséget:
Gyakorlat. Például egy akkumulátor üresjárási feszültsége , majd terhelésnél . Ekkor:
Ez tanulási példa, a kapott 18,3 mΩ egy ép akkumulátorhoz képest magas (töltetlen vagy öregedett akkumulátorra utal); a valódi érték erősen függ a töltöttségtől, a hőmérséklettől és az akkumulátor típusától (ellenőrizendő: gyártói határérték).
Ellenőrzőlista:
1. Mérőeszközök: feszültségmérő, lakatfogó árammérő.
2. A mérés előtt ellenőrizd a saruk tisztaságát és a
biztosítékokat.
3. Terhelésként használj a gyártó által megadott ellenállást vagy
diagnosztikai terhelőt.
4. A mérésből kapott
-t
mindig a gyártói adathoz és a hőmérsékleti feltételekhez hasonlítsd.
Egy ügyfél azt panaszolja, hogy a jármű hidegben „alig indul”, és indítás közben a műszerfal elsötétül. A műhelyben a technikus megméri a nyugalmi feszültséget: . Ez a feltölthető ólomakkumulátor nyugalmi feszültségéhez képest már alacsony, töltöttségre utaló problémát jelez (ellenőrizendő: gyártói SoC-táblázat). Ezután indítás közben lakatfogóval méri az áramot: , a kapocsfeszültség pedig . A belső ellenállás:
Egy ép, feltöltött indítóakkumulátor belső ellenállása ennél jóval kisebb, néhány mΩ (kb. 3–8 mΩ; ellenőrizendő: gyártói adat / akkumulátorteszter referencia), és indítás közben a kapocsfeszültség jellemzően nem esik kb. 9,6–10 V alá (ellenőrizendő). Az alacsony nyugalmi feszültség és a nagy belső ellenállás együtt akkumulátorhibára, például elszulfátosodott lemezekre vagy cellazárlatra utal. A technikus feltölti az akkumulátort, majd a terheléses mérést megismétli. Ha a belső ellenállás a gyártói határ fölött marad, az akkumulátort cseréli, és az indítási feszültségesést újra ellenőrzi.
Hiba 1. A tanuló azt feltételezi, hogy az akkumulátor kapocsfeszültsége mindig a névleges , ezért nem érti az indításkori feszültségesést. Helyes gyakorlat: mindig a modellel számolj.
Hiba 2. A belső ellenállást úgy értelmezi, mint egy külső, cserélhető alkatrészt. Helyes gyakorlat: a belső ellenállás helyettesítő mennyiség, amely az akkumulátor elektrokémiai, hőmérséklet- és töltöttségfüggő viselkedését sűríti egyetlen ellenállásértékbe.
Hiba 3. Szuperpozíciónál a kikapcsolt feszültséggenerátort szakadásként kezeli, pedig rövidzárrá kell alakítani, és a belső ellenállást meg kell tartani.
Hiba 4. A teljesítményillesztést összekeverik a hatásfok-maximummal. Helyes gyakorlat: a maximális leadott teljesítményt adja, de a hatásfok ekkor ; nagy hatásfokhoz kell.
1. feladat (A)
Írd fel a valódi feszültséggenerátor kapocsfeszültség-egyenletét, és
nevezd meg a benne szereplő mennyiségeket.
2. feladat (A)
Egy forrás adatai:
,
,
.
Számítsd ki az áramot, a kapocsfeszültséget, a terhelésre jutó
teljesítményt, a belső ellenálláson veszteségként fellépő teljesítményt
és a hatásfokot.
3. feladat (B)
Indítóakkumulátor:
,
.
Indításkor az áram
.
Határozd meg a feszültségesést, a kapocsfeszültséget, az indítómotor
pillanatnyi ellenállását és a leadott teljesítményt. (Ez a feladat
készíti elő a terhelés alatti kapocsfeszültség-értelmezést.)
4. feladat (B)
Három, egyenként
feszültségű és
belső ellenállású cellát sorosan, majd párhuzamosan kötünk. Add meg
mindkét esetben az eredő üresjárási feszültséget és a belső ellenállást.
Párhuzamos kapcsolásnál feltételezzük az azonos feszültséget.
5. feladat (C)
Szuperpozícióval számítsd ki az
áramát:
,
;
,
;
közös terhelés
.
A két forrás a saját belső ellenállásán keresztül táplálja az
-at.
6. feladat (D)
Ügyfél autója hidegben nem indul. Mérések: nyugalmi kapocsfeszültség
;
indítás közben
;
mért indítóáram
.
Számítsd ki a belső ellenállást. Milyen további vizsgálatokat végeznél,
mielőtt az akkumulátort cseréled?
1. feladat.
,
ahol
az üresjárási feszültség,
a terhelőáram,
a belső ellenállás,
pedig a kapocsfeszültség.
2. feladat.
3. feladat.
4. feladat.
Soros:
,
.
Párhuzamos:
,
.
5. feladat.
Csak
aktív:
;
;
;
.
Csak
aktív:
;
;
;
.
Összeg:
.
Ellenőrzés:
;
az
-en
;
az
-n
;
teljesül.
6. feladat.
Ez az érték egy ép akkumulátor néhány mΩ-os referenciájához
(ellenőrizendő) képest magas, tehát gyanús; tanulási példa, a döntéshez
a gyártói hidegindítóáram- és belső ellenállás-határértékek
(ellenőrizendő) szükségesek. Emellett ellenőrizni kell
a töltöttséget, az akkumulátor-sarukat, az indítókábelek
feszültségesését és az indítómotor áramfelvételét. Csak akkor cserélj,
ha a töltés utáni ismételt mérés is a gyártói határ fölött van.
A valódi feszültséggenerátort egy ideális forrással és egy sorba kapcsolt belső ellenállással modellezzük. Terhelés alatt a kapocsfeszültség , tehát a forrás feszültsége a belső ellenálláson eső értékkel csökken. Üresjárásban , rövidzárban és . A leadott teljesítmény , a veszteség , a hatásfok pedig . Teljesítményillesztéskor , ekkor a leadott teljesítmény maximális, , de a hatásfok csak . Soros forrásoknál a feszültségek és belső ellenállások összeadódnak, párhuzamos kapcsolásnál az azonos feszültségű források belső ellenállásai párhuzamosan kapcsolódnak. A szuperpozíció szerint lineáris hálózatban a források egyenkénti hatásait előjelesen összegezzük úgy, hogy a kikapcsolt feszültséggenerátort rövidzárrá alakítjuk, de a belső ellenállása megmarad. Továbbvitt eredmény: a összefüggést használjuk az Elektrokémia: elektrolízis, galvánelemek, akkumulátorok és korrózió alfejezetben az akkumulátor viselkedéséhez, valamint a Villamos tér, kondenzátor és RC-időállandó alfejezetben a töltőáram korlátozásához.