A műhelyben minden hibakeresés villamos alapmennyiségekkel dolgozik: a tompított fény halvány, az ülésfűtés nem melegít, az indítómotor lassan forgat, a biztosíték kiolvad. Ilyenkor feszültséget, áramot, ellenállást és teljesítményt mérünk vagy számolunk. Ha ezeket rosszul értelmezzük, félrevezethetjük magunkat. Ez az alfejezet az egyenáramú járműhálózat legfontosabb törvényét, az Ohm-törvényt és az energia-, valamint teljesítményszámításokat alapozza meg, amelyekre később a hálózatszámítás, az akkumulátor és a generátor diagnosztikája épül.
Képzeljünk el egy egyszerű 12 V-os jármű-áramkört: egy akkumulátor, egy biztosíték, egy világításkapcsoló és egy 55 W-os izzó. A vezetékek rézből készülnek, a visszavezetés a karosszériatesten és rögzített testpontokon keresztül történik. Amikor a kapcsoló zár, a töltéshordozók rendezett áramlása jön létre az áramkörben.
Az ábrán balról jobbra az akkumulátor, az F1 biztosíték, az S1 kapcsoló és az E1 izzó látható. Az alsó ág a jármű testpontja. A DIN 72552 szerinti gyakorlatban a 30-as kapocs az akkumulátor közvetlen pozitív oldala, a 31-es a test/negatív oldal (ellenőrizendő: gyártói rajz). A kapcsoló zárt állapotában az áram a pozitív kapocstól a fogyasztón át a test felé folyik; a fizikában a hagyományos áramirányt használjuk, vagyis úgy vesszük, hogy a pozitív töltéshordozók mozognak, noha a fémekben ténylegesen az elektronok vándorolnak ellentétes irányban.
Definíció. Az elektromos töltés az anyagok egyik alapvető tulajdonsága; mértékegysége a coulomb, jele . Az elektron töltése negatív, nagysága
Az atommagban lévő proton pozitív töltésű, az elektronhéjban lévő elektron negatív. A fémekben a vegyértékelektronok gyengén kötöttek, ezért külső elektromos tér hatására elmozdulhatnak: ezek a szabad töltéshordozók. A szigetelőanyagokban a töltéshordozók erősen kötöttek, ezért az áram nem, vagy alig tud folyni.
Definíció. A villamos feszültség két pont között a potenciálkülönbség: megadja, mennyi munkát végez a villamos tér egységnyi töltésen, miközben azt az egyik pontból a másikba mozgatja. Jele , mértékegysége a volt:
A gyakorlatban a feszültséget gyakran „elektromos nyomásnak” is mondják: a vízanalógiában a vízszintkülönbségnek felel meg. A járművön az akkumulátor névleges feszültsége 12 V, de a generátor töltése miatt járó motornál ez jellemzően 13,5–14,5 V lehet (ellenőrizendő: járműtípus és gyártói érték).
Definíció. Az áramerősség a vezető keresztmetszetén időegység alatt átáramló töltés mennyisége. Jele , mértékegysége az amper:
ahol az átáramló töltés coulombban, az idő másodpercben. Az 1 A azt jelenti, hogy 1 másodperc alatt 1 C töltés halad át.
Az áram hatásai a járművillamosságban:
Definíció. A villamos ellenállás az anyag azon tulajdonsága, hogy akadályozza a töltéshordozók áramlását. Jele , mértékegysége az ohm:
A vezetés az ellenállás reciproka, jele , mértékegysége a siemens:
Fémes vezetőre állandó hőmérsékleten érvényes az Ohm-törvény:
amelyből
Összefüggés. Az Ohm-törvény azt fejezi ki, hogy adott ellenálláson a feszültség és az áramerősség egyenesen arányos. A alakot mérésre is használjuk: ha a fogyasztón feszültséget mérünk, és a körben áram folyik, a kettő hányadosa a fogyasztó üzemi ellenállása.
Megjegyzés. A járműhálózatban a feszültség nem mindig pontosan 12 V. A fényszóró izzójának teljesítményét is a tényleges kapocsfeszültség határozza meg, ezért a gyártói katalógusokban a teljesítmény mellett a mérési feszültséget is feltüntetik (ellenőrizendő: gyártói adat).
A vezető ellenállása az anyagától, hosszától és keresztmetszetétől függ:
ahol a fajlagos ellenállás, a vezeték hossza méterben, a keresztmetszet négyzetméterben.
| Anyag | Fajlagos ellenállás () | Jellemző jármű-alkalmazás |
|---|---|---|
| Réz (Cu) | vezetékek, tekercsek | |
| Alumínium (Al) | nagyobb keresztmetszetű kábelek | |
| Sárgaréz | csatlakozók, kapcsok | |
| Acél | testpontok, kötőelemek |
Az értékek szobahőmérsékleti, kerekített anyagjellemzők; tervezéshez a katalógusadat a mérvadó.
A járművezetékeknél a keresztmetszetet -ben adjuk meg, ezért át kell váltani:
A fémek ellenállása a hőmérséklet növekedésével általában nő, mert a melegedő rácsban az iontörzsek erősebb rezgése akadályozza az elektronok mozgását. A változás kis hőmérséklet-tartományban lineárisan közelíthető:
ahol a alaphőmérséklethez tartozó ellenállás, pedig a hőmérsékleti tényező. Rézre jellemző. Ez a járműgyakorlatban fontos: egy 25 K hőmérséklet-emelkedés a réz ellenállását körülbelül 10%-kal növeli.
NTC/PTC előkészítés. A fémek, így a réz, PTC-jellegűek: melegedésre ellenállásuk nő. Ezzel szemben egyes félvezető kerámiák, például a jármű hűtőfolyadék-hőmérséklet-jeladójában használt NTC-termisztorok ellenállása melegedésre csökken. Ezt a későbbi érzékelős alfejezetek használják fel.
Definíció. A villamos munka az áram által végzett energiaátadás. Ha egy fogyasztón feszültség hat, és időn át áram folyik, akkor a munka
Mértékegysége a joule:
A járműgyakorlatban gyakran wattórában számolunk:
Definíció. A villamos teljesítmény az időegység alatt végzett munka:
Mértékegysége a watt. Ohm-törvény felhasználásával további két alakot kapunk:
A alak a gyakorlatban a vezetékeken és csatlakozókon keletkező hőveszteség számításához hasznos: ugyanaz az áram a nagyobb ellenállású, korrodált csatlakozón több hőt fejleszt.
Definíció. A hatásfok a hasznos és a felvett teljesítmény hányadosa:
Százalékban kifejezve: . A járművillamos rendszerben nem minden fogyasztó célja a fény vagy a mechanikai munka; például az ülésfűtésnél a hő a hasznos energia, ezért a hatásfokot mindig az adott fogyasztó feladatához képest értelmezzük.
Figyelem. A 12 V-os járműhálózat feszültsége önmagában általában nem életveszélyes, de rövidzárlat esetén a kis belső ellenállású akkumulátor több száz ampert is leadhat. Ez súlyos égési sérülést, tüzet és akkumulátor-robbanást okozhat. A biztosíték, a kábelkeresztmetszet és a csatlakozó a gyártói előírás szerinti védelmi lánc.
Továbbvitt eredmény. Az áramköri feszültség a soros részeken úgy oszlik meg, hogy a forrásfeszültség a vezeték-, csatlakozó- és fogyasztó-ellenállások feszültségeinek összege. Ezt az összegzési szabályt és az , valamint összefüggéseket a Kirchhoff-törvények, összetett hálózatok, osztók és hídkapcsolás alfejezet fejleszti tovább hálózatszámítási módszerekké.
Adott:
,
.
Keresett: az izzó áramfelvétele és üzemi
ellenállása.
Számítás:
Az üzemi ellenállás:
Ellenőrzés: , tehát a számítás konzisztens. ∎
Adott:
,
,
üzemidő
.
Keresett: a felvett áram és a fogyasztott
energia.
Számítás:
Ellenőrzés: a 90 Wh azonos energiával: . Az áram nagyságrendje 10 A, ami egy 15 A-es biztosítékot indokol. ∎
Adott: egy 12 V-os fényszóró áramkör, amelynél
feltesszük, hogy a fogyasztó külön testvezetékkel csatlakozik a
testponthoz (sok modern járműben így van), ezért a pozitív és a
testvezeték hosszát is számoljuk: összesen
,
keresztmetszete
,
anyaga réz,
.
Az izzó árama
.
Keresett: a vezeték ellenállása és a rajta eső
feszültség.
Számítás: először a keresztmetszetet váltjuk át:
A feszültségesés:
Ellenőrzés: a 0,31 V a 12 V-nak körülbelül 2,6%-a. Ez még elfogadható, de rossz csatlakozóval soros plusz ellenállás esetén gyorsan nő. ∎
Egy tanuló a kiépített 55 W-os izzót ellenállásmérővel méri, és értéket kap (a mérőzsinórok ellenállását levonva). Kiszámolja:
és arra következtet, hogy az izzó zárlatos. Ez hibás következtetés: a hideg wolframszál ellenállása sokkal kisebb, mint az izzó üzemi hőmérsékletén (a hideg és üzemi ellenállás aránya wolframszálnál kb. 10-szeres, tanulási becslés). A bekapcsolás pillanatában valóban nagy áramlökés lehet, de a szál azonnal felizzik, ellenállása megnő, és az áram beáll az üzemi körüli értékre. A hideg ellenállás tehát nem használható az üzemi teljesítmény ellenőrzésére.
A műhelyi mérésnél a következőket érdemes ellenőrizni:
Ügyfélpanasz: a jobb oldali tompított fény jelentősen halványabb, mint a bal oldali.
Tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás: a műhelyben először rátekintünk az izzóra, mert az egyszerű okokkal érdemes kezdeni. Az izzó nem feketedett el, ezért mérünk. Az akkumulátor feszültsége . A bal oldali izzó kapcsán , a jobb oldalin csak mérhető. Az 55 W-os izzó üzemi ellenállása körülbelül , ezért a jobb oldali izzó árama:
A jobb oldali izzó tényleges teljesítménye:
A névleges 55 W-hoz képest ez körülbelül 16%-os teljesítménycsökkenés, ami jól látható fényerő-különbséget okoz. A feszültségesés a plusz ágon , a testponton . A korrodált testcsavar és a szorult csatlakozó soros ellenállása
A hibás részt megtisztítjuk, a testpontot csiszoljuk, majd a csatlakozást újra meghúzzuk. Az ellenőrző mérés után az izzón mérhető, a feszültségesés a testponton alá csökken. A fényszóró visszaáll a várt fényerőre.
Hiba 1: ellenállásmérés feszültség alatt. Az ellenállásmérő a saját belső áramát használja, ezért feszültség alatt hibás értéket adhat, és a műszer is károsodhat. Mindig feszültségmentesítsünk, mielőtt ellenállást mérünk.
Hiba 2: hideg izzó ellenállásából következtetés az üzemi áramra. A hideg ellenállásból számított áram irreálisan nagy, és zárlatnak tűnhet. Az izzószál hőmérsékletfüggése erős, ezért az üzemi ellenállást a névleges teljesítményből vagy meleg állapotban végzett mérésből becsüljük.
Hiba 3: csak az egyik irány hosszával számolunk. Ha a fogyasztó külön testvezetéket kap, annak hossza is az áramkör része, és az egyik irány elhanyagolásával körülbelül felére becsüljük a vezetékellenállást és a feszültségesést. Karosszéria-visszavezetésnél a testkábel és a testpont átmeneti ellenállása számít – ezt mutatja a Valós esetben mért testponti feszültségesés.
Hiba 4: a 12 V-ot merev értéknek tekintjük. A motor leállítva a hálózati feszültség lehet 12 V körüli, járó motornál a töltőfeszültség ennél magasabb. A teljesítmény- és áramszámításnál mindig a mért, tényleges kapocsfeszültséget használjuk.
1. feladat (A)
Definiálja a villamos feszültséget és az áramerősséget, és adja meg a
mértékegységeiket.
2. feladat (A)
Egy 12 V-os járműizzó teljesítménye 60 W. Számítsa ki az áramfelvételét
és az üzemi ellenállását. Ellenőrizze a teljesítményt a
összefüggéssel.
3. feladat (B)
Egy fényszóró áramköre 50 W-ot fogyaszt 12 V-on. A vezeték rézből
készült, keresztmetszete
,
a pozitív és a külön testvezeték együttes hossza (oda-vissza) 14 m.
Számítsa ki a vezeték ellenállását, a rajta eső feszültséget és az
izzóra jutó feszültséget. A réz fajlagos ellenállása
.
4. feladat (B)
Egy hátsóablak-fűtés teljesítménye 150 W, a hálózati feszültség 12 V.
Mekkora a fűtőszál árama? Mennyi energiát fogyaszt 30 perc alatt? Ha egy
csatlakozó átmeneti ellenállása 0,15 Ω, mekkora az azon keletkező
hőteljesítmény?
5. feladat (C)
Egy réztekercs ellenállása 20 °C-on 0,60 Ω. Üzem közben 85 °C-ra
melegszik. Számítsa ki az üzemi ellenállását és a feszültségesését 8 A
áramnál. A réz hőmérsékleti tényezője
.
Magyarázza meg, miért fontos ez a járművillamos rendszerben.
6. feladat (D)
Egy ködlámpa névleges értéke 24 W / 12 V. Az izzó halványan világít.
Méréskor az akkufeszültség 12,4 V, az izzó kapcsain 10,8 V mérhető.
Számítsa ki az izzó üzemi ellenállását, a valós áramot, a
feszültségesést és a hibás csatlakozó/vezeték-szakasz ellenállását.
Milyen javítást javasol, és milyen mérési értéket vár a javítás
után?
1. feladat (A)
A feszültség két pont közötti potenciálkülönbség, amely megadja, hogy a
villamos tér egységnyi töltésen mennyi munkát végez; mértékegysége a
volt (V). Az áramerősség a vezető keresztmetszetén időegység alatt
átáramló töltés; mértékegysége az amper (A).
2. feladat (A)
Ellenőrzés:
3. feladat (B)
Áramerősség:
Keresztmetszet:
Vezeték-ellenállás:
Feszültségesés a vezetéken:
Az izzóra jut.
4. feladat (B)
Áram:
Energia 30 perc, azaz alatt:
A csatlakozó hőteljesítménye:
5. feladat (C)
Feszültségesés 8 A-nél:
A melegedés növeli a tekercs ellenállását, ezért csökkenhet az áram, és nő a veszteségi feszültség. A járművillamos rendszerben a melegedő motor- vagy fűtőköri vezetékeken a feszültségesés nagyobb lehet, mint hidegen.
6. feladat (D)
Az izzó üzemi ellenállása:
A mért kapocsfeszültségnél az izzó árama:
A feszültségesés a vezeték- és csatlakozószakaszon:
A hibás szakasz ellenállása:
Ez nagy átmeneti ellenállás: korrodált csatlakozó vagy rossz testpont a valószínű ok. Javítás: csatlakozók tisztítása, a testpont csiszolása, új összeszerelés. Ellenőrzés: az izzón a feszültség közel 12,4 V, a feszültségesés alatt maradjon, és a fényerő térjen vissza.
Az elektromos töltés mértékegysége a coulomb; a feszültség (V) a potenciálkülönbség, az áramerősség (A) pedig az időegység alatt átáramló töltés. A fémek szabad elektronjai teszik lehetővé a járműhálózati áramot. Az ellenállás () az áramlás akadályozása, és a fémes vezetőre adott hőmérsékleten érvényes az Ohm-törvény: . A vezeték ellenállása , és a fémek ellenállása melegedésre PTC-jelleggel nő. A villamos munka , a teljesítmény , a hatásfok pedig a hasznos és felvett teljesítmény hányadosa. A 12 V-os rendszer is tűzveszélyes lehet, ezért a biztosítékot és a kábelezést gyártói adatok szerint kell kezelni. Továbbvitt eredmény: az Ohm-törvény és a feszültségosztás elve a Kirchhoff-törvények, összetett hálózatok, osztók és hídkapcsolás alfejezetben válik hálózatszámítási módszerré.
Forrástípusok: elektrotechnikai szakkönyvek, anyagszerkezeti alapismeretek, járművillamossági gyakorlati útmutatók. Ellenőrizendő: a réz fajlagos ellenállása és hőmérsékleti tényezője, a járműhálózat jellemző feszültségszintjei, a DIN 72552 kapocsjelölés pontos alkalmazása, valamint a konkrét járműhöz tartozó biztosíték- és kábeladatok.