11.1 Villamos alapfogalmak, Ohm-törvény, munka, teljesítmény és hatásfok

11.1.1 Motiváció: miért a villamos alapfogalmakkal kezdünk?

A műhelyben minden hibakeresés villamos alapmennyiségekkel dolgozik: a tompított fény halvány, az ülésfűtés nem melegít, az indítómotor lassan forgat, a biztosíték kiolvad. Ilyenkor feszültséget, áramot, ellenállást és teljesítményt mérünk vagy számolunk. Ha ezeket rosszul értelmezzük, félrevezethetjük magunkat. Ez az alfejezet az egyenáramú járműhálózat legfontosabb törvényét, az Ohm-törvényt és az energia-, valamint teljesítményszámításokat alapozza meg, amelyekre később a hálózatszámítás, az akkumulátor és a generátor diagnosztikája épül.

11.1.2 Szemléletes kép: egy tompított fény áramköre

Képzeljünk el egy egyszerű 12 V-os jármű-áramkört: egy akkumulátor, egy biztosíték, egy világításkapcsoló és egy 55 W-os izzó. A vezetékek rézből készülnek, a visszavezetés a karosszériatesten és rögzített testpontokon keresztül történik. Amikor a kapcsoló zár, a töltéshordozók rendezett áramlása jön létre az áramkörben.

Egyszerű 12 V-os jármű-áramkör - Elvi oktatórajz; az S1 kapcsoló működtetett (zárt) állapotban rajzolva, a nyíl a hagyományos áramirány. A kapcsoló zárt állapotában az áram a pozitív kapocstól a biztosítékon, kapcsolón és izzón át a test felé folyik. A kapocsjelölések (30/31) gyártói rajz szerint ellenőrizendők.

Az ábrán balról jobbra az akkumulátor, az F1 biztosíték, az S1 kapcsoló és az E1 izzó látható. Az alsó ág a jármű testpontja. A DIN 72552 szerinti gyakorlatban a 30-as kapocs az akkumulátor közvetlen pozitív oldala, a 31-es a test/negatív oldal (ellenőrizendő: gyártói rajz). A kapcsoló zárt állapotában az áram a pozitív kapocstól a fogyasztón át a test felé folyik; a fizikában a hagyományos áramirányt használjuk, vagyis úgy vesszük, hogy a pozitív töltéshordozók mozognak, noha a fémekben ténylegesen az elektronok vándorolnak ellentétes irányban.

11.1.3 Villamos alapfogalmak: töltés, feszültség, áram

Definíció. Az elektromos töltés az anyagok egyik alapvető tulajdonsága; mértékegysége a coulomb, jele CC. Az elektron töltése negatív, nagysága

e≈1,602⋅10−19C. e \approx 1{,}602 \cdot 10^{-19}\,\text{C}.

Az atommagban lévő proton pozitív töltésű, az elektronhéjban lévő elektron negatív. A fémekben a vegyértékelektronok gyengén kötöttek, ezért külső elektromos tér hatására elmozdulhatnak: ezek a szabad töltéshordozók. A szigetelőanyagokban a töltéshordozók erősen kötöttek, ezért az áram nem, vagy alig tud folyni.

Definíció. A villamos feszültség két pont között a potenciálkülönbség: megadja, mennyi munkát végez a villamos tér egységnyi töltésen, miközben azt az egyik pontból a másikba mozgatja. Jele UU, mértékegysége a volt:

1V=1JC. 1\,\text{V} = 1\,\frac{\text{J}}{\text{C}}.

A gyakorlatban a feszültséget gyakran „elektromos nyomásnak” is mondják: a vízanalógiában a vízszintkülönbségnek felel meg. A járművön az akkumulátor névleges feszültsége 12 V, de a generátor töltése miatt járó motornál ez jellemzően 13,5–14,5 V lehet (ellenőrizendő: járműtípus és gyártói érték).

Definíció. Az áramerősség a vezető keresztmetszetén időegység alatt átáramló töltés mennyisége. Jele II, mértékegysége az amper:

I=ΔQΔt, I = \frac{\Delta Q}{\Delta t},

ahol ΔQ\Delta Q az átáramló töltés coulombban, Δt\Delta t az idő másodpercben. Az 1 A azt jelenti, hogy 1 másodperc alatt 1 C töltés halad át.

Az áram hatásai a járművillamosságban:

11.1.4 Ellenállás, vezetés és az Ohm-törvény

Definíció. A villamos ellenállás az anyag azon tulajdonsága, hogy akadályozza a töltéshordozók áramlását. Jele RR, mértékegysége az ohm:

1Ω=1VA. 1\,\Omega = 1\,\frac{\text{V}}{\text{A}}.

A vezetés az ellenállás reciproka, jele GG, mértékegysége a siemens:

G=1R. G = \frac{1}{R}.

Fémes vezetőre állandó hőmérsékleten érvényes az Ohm-törvény:

U=I⋅R, U = I \cdot R,

amelyből

I=UR,R=UI. I = \frac{U}{R}, \qquad R = \frac{U}{I}.

Összefüggés. Az Ohm-törvény azt fejezi ki, hogy adott ellenálláson a feszültség és az áramerősség egyenesen arányos. A R=U/IR = U/I alakot mérésre is használjuk: ha a fogyasztón UU feszültséget mérünk, és a körben II áram folyik, a kettő hányadosa a fogyasztó üzemi ellenállása.

Megjegyzés. A járműhálózatban a feszültség nem mindig pontosan 12 V. A fényszóró izzójának teljesítményét is a tényleges kapocsfeszültség határozza meg, ezért a gyártói katalógusokban a teljesítmény mellett a mérési feszültséget is feltüntetik (ellenőrizendő: gyártói adat).

11.1.5 Anyagi tényezők: fajlagos ellenállás és hőmérsékletfüggés

A vezető ellenállása az anyagától, hosszától és keresztmetszetétől függ:

R=ρlA, R = \rho\frac{l}{A},

ahol ρ\rho a fajlagos ellenállás, ll a vezeték hossza méterben, AA a keresztmetszet négyzetméterben.

Anyag Fajlagos ellenállás ρ\rho (Ω⋅m\Omega\cdot\text{m}) Jellemző jármű-alkalmazás
Réz (Cu) 1,7⋅10−81{,}7\cdot10^{-8} vezetékek, tekercsek
Alumínium (Al) 2,8⋅10−82{,}8\cdot10^{-8} nagyobb keresztmetszetű kábelek
Sárgaréz 6⋅10−86\cdot10^{-8} csatlakozók, kapcsok
Acél 2⋅10−72\cdot10^{-7} testpontok, kötőelemek

Az értékek szobahőmérsékleti, kerekített anyagjellemzők; tervezéshez a katalógusadat a mérvadó.

A járművezetékeknél a keresztmetszetet mm2\text{mm}^2-ben adjuk meg, ezért át kell váltani:

1mm2=1⋅10−6m2. 1\,\text{mm}^2 = 1\cdot10^{-6}\,\text{m}^2.

A fémek ellenállása a hőmérséklet növekedésével általában nő, mert a melegedő rácsban az iontörzsek erősebb rezgése akadályozza az elektronok mozgását. A változás kis hőmérséklet-tartományban lineárisan közelíthető:

RT=R0[1+α(T−T0)], R_T = R_0 [1 + \alpha (T - T_0)],

ahol R0R_0 a T0T_0 alaphőmérséklethez tartozó ellenállás, α\alpha pedig a hőmérsékleti tényező. Rézre α≈0,00391/K\alpha \approx 0{,}0039\,\text{1/K} jellemző. Ez a járműgyakorlatban fontos: egy 25 K hőmérséklet-emelkedés a réz ellenállását körülbelül 10%-kal növeli.

NTC/PTC előkészítés. A fémek, így a réz, PTC-jellegűek: melegedésre ellenállásuk nő. Ezzel szemben egyes félvezető kerámiák, például a jármű hűtőfolyadék-hőmérséklet-jeladójában használt NTC-termisztorok ellenállása melegedésre csökken. Ezt a későbbi érzékelős alfejezetek használják fel.

11.1.6 Villamos munka, teljesítmény és hatásfok

Definíció. A villamos munka az áram által végzett energiaátadás. Ha egy fogyasztón UU feszültség hat, és tt időn át II áram folyik, akkor a munka

W=U⋅I⋅t. W = U \cdot I \cdot t.

Mértékegysége a joule:

1J=1W⋅s. 1\,\text{J} = 1\,\text{W}\cdot\text{s}.

A járműgyakorlatban gyakran wattórában számolunk:

1Wh=3600J. 1\,\text{Wh} = 3600\,\text{J}.

Definíció. A villamos teljesítmény az időegység alatt végzett munka:

P=Wt=U⋅I. P = \frac{W}{t} = U \cdot I.

Mértékegysége a watt. Ohm-törvény felhasználásával további két alakot kapunk:

P=I2⋅R=U2R. P = I^2 \cdot R = \frac{U^2}{R}.

A P=I2RP = I^2 R alak a gyakorlatban a vezetékeken és csatlakozókon keletkező hőveszteség számításához hasznos: ugyanaz az áram a nagyobb ellenállású, korrodált csatlakozón több hőt fejleszt.

Definíció. A hatásfok a hasznos és a felvett teljesítmény hányadosa:

η=PhasznosPfelvett. \eta = \frac{P_{\text{hasznos}}}{P_{\text{felvett}}}.

Százalékban kifejezve: η%=η⋅100\eta_{\%} = \eta \cdot 100. A járművillamos rendszerben nem minden fogyasztó célja a fény vagy a mechanikai munka; például az ülésfűtésnél a hő a hasznos energia, ezért a hatásfokot mindig az adott fogyasztó feladatához képest értelmezzük.

Figyelem. A 12 V-os járműhálózat feszültsége önmagában általában nem életveszélyes, de rövidzárlat esetén a kis belső ellenállású akkumulátor több száz ampert is leadhat. Ez súlyos égési sérülést, tüzet és akkumulátor-robbanást okozhat. A biztosíték, a kábelkeresztmetszet és a csatlakozó a gyártói előírás szerinti védelmi lánc.

Továbbvitt eredmény. Az áramköri feszültség a soros részeken úgy oszlik meg, hogy a forrásfeszültség a vezeték-, csatlakozó- és fogyasztó-ellenállások feszültségeinek összege. Ezt az összegzési szabályt és az U=I⋅RU = I \cdot R, valamint P=U⋅IP = U \cdot I összefüggéseket a Kirchhoff-törvények, összetett hálózatok, osztók és hídkapcsolás alfejezet fejleszti tovább hálózatszámítási módszerekké.

11.1.7 Kidolgozott példák

11.1.7.1 1. példa: tompított fény izzójának árama és ellenállása

Adott: U=12VU = 12\,\text{V}, P=55WP = 55\,\text{W}.
Keresett: az izzó áramfelvétele és üzemi ellenállása.
Számítás:

I=PU=55W12V=4,58A. I = \frac{P}{U} = \frac{55\,\text{W}}{12\,\text{V}} = 4{,}58\,\text{A}.

Az üzemi ellenállás:

R=UI=12V4,58A≈2,62Ω. R = \frac{U}{I} = \frac{12\,\text{V}}{4{,}58\,\text{A}} \approx 2{,}62\,\Omega.

Ellenőrzés: P=I2R=4,582⋅2,62≈55WP = I^2 R = 4{,}58^2 \cdot 2{,}62 \approx 55\,\text{W}, tehát a számítás konzisztens. ∎

11.1.7.2 2. példa: ülésfűtés teljesítménye, árama és energiája

Adott: U=12VU = 12\,\text{V}, P=120WP = 120\,\text{W}, üzemidő t=45min=0,75ht = 45\,\text{min} = 0{,}75\,\text{h}.
Keresett: a felvett áram és a fogyasztott energia.
Számítás:

I=120W12V=10A. I = \frac{120\,\text{W}}{12\,\text{V}} = 10\,\text{A}.

W=P⋅t=120W⋅0,75h=90Wh. W = P \cdot t = 120\,\text{W} \cdot 0{,}75\,\text{h} = 90\,\text{Wh}.

Ellenőrzés: a 90 Wh azonos 324000J324\,000\,\text{J} energiával: 90⋅360090 \cdot 3600. Az áram nagyságrendje 10 A, ami egy 15 A-es biztosítékot indokol. ∎

11.1.7.3 3. példa: vezeték ellenállása és feszültségesése

Adott: egy 12 V-os fényszóró áramkör, amelynél feltesszük, hogy a fogyasztó külön testvezetékkel csatlakozik a testponthoz (sok modern járműben így van), ezért a pozitív és a testvezeték hosszát is számoljuk: összesen l=6ml = 6\,\text{m}, keresztmetszete A=1,5mm2A = 1{,}5\,\text{mm}^2, anyaga réz, ρ=1,7⋅10−8Ω⋅m\rho = 1{,}7\cdot10^{-8}\,\Omega\cdot\text{m}. Az izzó árama I=4,58AI = 4{,}58\,\text{A}.
Keresett: a vezeték ellenállása és a rajta eső feszültség.

Számítás: először a keresztmetszetet váltjuk át:

A=1,5mm2=1,5⋅10−6m2. A = 1{,}5\,\text{mm}^2 = 1{,}5\cdot10^{-6}\,\text{m}^2.

Rvezeték=ρlA=1,7⋅10−8Ω⋅m⋅6m1,5⋅10−6m2≈0,068Ω. R_{\text{vezeték}} = \rho\frac{l}{A} = 1{,}7\cdot10^{-8}\,\Omega\cdot\text{m}\cdot\frac{6\,\text{m}}{1{,}5\cdot10^{-6}\,\text{m}^2} \approx 0{,}068\,\Omega.

A feszültségesés:

Uesés=I⋅Rvezeték=4,58A⋅0,068Ω≈0,31V. U_{\text{esés}} = I \cdot R_{\text{vezeték}} = 4{,}58\,\text{A} \cdot 0{,}068\,\Omega \approx 0{,}31\,\text{V}.

Ellenőrzés: a 0,31 V a 12 V-nak körülbelül 2,6%-a. Ez még elfogadható, de rossz csatlakozóval soros plusz ellenállás esetén gyorsan nő. ∎

11.1.7.4 4. példa – ellenpélda: a hideg izzószál csapdája

Egy tanuló a kiépített 55 W-os izzót ellenállásmérővel méri, és 0,25Ω0{,}25\,\Omega értéket kap (a mérőzsinórok ellenállását levonva). Kiszámolja:

I=12V0,25Ω=48A, I = \frac{12\,\text{V}}{0{,}25\,\Omega} = 48\,\text{A},

és arra következtet, hogy az izzó zárlatos. Ez hibás következtetés: a hideg wolframszál ellenállása sokkal kisebb, mint az izzó üzemi hőmérsékletén (a hideg és üzemi ellenállás aránya wolframszálnál kb. 10-szeres, tanulási becslés). A bekapcsolás pillanatában valóban nagy áramlökés lehet, de a szál azonnal felizzik, ellenállása megnő, és az áram beáll az üzemi 4,58A4{,}58\,\text{A} körüli értékre. A hideg ellenállás tehát nem használható az üzemi teljesítmény ellenőrzésére.

11.1.8 Minőségellenőrzés

A műhelyi mérésnél a következőket érdemes ellenőrizni:

11.1.9 Valós életbeli alkalmazás

Ügyfélpanasz: a jobb oldali tompított fény jelentősen halványabb, mint a bal oldali.

Tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás: a műhelyben először rátekintünk az izzóra, mert az egyszerű okokkal érdemes kezdeni. Az izzó nem feketedett el, ezért mérünk. Az akkumulátor feszültsége 12,3V12{,}3\,\text{V}. A bal oldali izzó kapcsán 11,8V11{,}8\,\text{V}, a jobb oldalin csak 11,0V11{,}0\,\text{V} mérhető. Az 55 W-os izzó üzemi ellenállása körülbelül 2,62Ω2{,}62\,\Omega, ezért a jobb oldali izzó árama:

I=11,0V2,62Ω≈4,20A. I = \frac{11{,}0\,\text{V}}{2{,}62\,\Omega} \approx 4{,}20\,\text{A}.

A jobb oldali izzó tényleges teljesítménye:

P=U2R=11,022,62≈46,2W. P = \frac{U^2}{R} = \frac{11{,}0^2}{2{,}62} \approx 46{,}2\,\text{W}.

A névleges 55 W-hoz képest ez körülbelül 16%-os teljesítménycsökkenés, ami jól látható fényerő-különbséget okoz. A feszültségesés a plusz ágon 0,5V0{,}5\,\text{V}, a testponton 0,8V0{,}8\,\text{V}. A korrodált testcsavar és a szorult csatlakozó soros ellenállása

Rhiba≈1,3V4,2A≈0,31Ω. R_{\text{hiba}} \approx \frac{1{,}3\,\text{V}}{4{,}2\,\text{A}} \approx 0{,}31\,\Omega.

A hibás részt megtisztítjuk, a testpontot csiszoljuk, majd a csatlakozást újra meghúzzuk. Az ellenőrző mérés után az izzón 12,1V12{,}1\,\text{V} mérhető, a feszültségesés a testponton 0,1V0{,}1\,\text{V} alá csökken. A fényszóró visszaáll a várt fényerőre.

11.1.10 Tipikus hibák

Hiba 1: ellenállásmérés feszültség alatt. Az ellenállásmérő a saját belső áramát használja, ezért feszültség alatt hibás értéket adhat, és a műszer is károsodhat. Mindig feszültségmentesítsünk, mielőtt ellenállást mérünk.

Hiba 2: hideg izzó ellenállásából következtetés az üzemi áramra. A hideg ellenállásból számított áram irreálisan nagy, és zárlatnak tűnhet. Az izzószál hőmérsékletfüggése erős, ezért az üzemi ellenállást a névleges teljesítményből vagy meleg állapotban végzett mérésből becsüljük.

Hiba 3: csak az egyik irány hosszával számolunk. Ha a fogyasztó külön testvezetéket kap, annak hossza is az áramkör része, és az egyik irány elhanyagolásával körülbelül felére becsüljük a vezetékellenállást és a feszültségesést. Karosszéria-visszavezetésnél a testkábel és a testpont átmeneti ellenállása számít – ezt mutatja a Valós esetben mért testponti feszültségesés.

Hiba 4: a 12 V-ot merev értéknek tekintjük. A motor leállítva a hálózati feszültség lehet 12 V körüli, járó motornál a töltőfeszültség ennél magasabb. A teljesítmény- és áramszámításnál mindig a mért, tényleges kapocsfeszültséget használjuk.

11.1.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A rézvezeték ellenállása a hőmérséklet emelkedésével csökken.
  2. Igaz vagy hamis? A 12 V-os járműhálózat feszültsége nem életveszélyes, ezért az akkumulátor kivezetéseit nyugodtan rövidre zárhatjuk.
  3. Egy 12 V-os fogyasztó 4 A-t vesz fel. Mennyi az ellenállása és a teljesítménye?
  4. Miért nő meg a feszültségesés a korrodált csatlakozón?
  5. Hiba a leírásban: „A 0,75 mm² keresztmetszetű, 10 m hosszú rézvezeték ellenállása 0,002 Ω, ezért 20 A áramnál csak 0,04 V feszültséget ejt.” Számolja ki a helyes értéket.

11.1.12 Feladatok

1. feladat (A)
Definiálja a villamos feszültséget és az áramerősséget, és adja meg a mértékegységeiket.

2. feladat (A)
Egy 12 V-os járműizzó teljesítménye 60 W. Számítsa ki az áramfelvételét és az üzemi ellenállását. Ellenőrizze a teljesítményt a P=I2RP = I^2 R összefüggéssel.

3. feladat (B)
Egy fényszóró áramköre 50 W-ot fogyaszt 12 V-on. A vezeték rézből készült, keresztmetszete 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2, a pozitív és a külön testvezeték együttes hossza (oda-vissza) 14 m. Számítsa ki a vezeték ellenállását, a rajta eső feszültséget és az izzóra jutó feszültséget. A réz fajlagos ellenállása ρ=1,7⋅10−8Ω⋅m\rho = 1{,}7\cdot10^{-8}\,\Omega\cdot\text{m}.

4. feladat (B)
Egy hátsóablak-fűtés teljesítménye 150 W, a hálózati feszültség 12 V. Mekkora a fűtőszál árama? Mennyi energiát fogyaszt 30 perc alatt? Ha egy csatlakozó átmeneti ellenállása 0,15 Ω, mekkora az azon keletkező hőteljesítmény?

5. feladat (C)
Egy réztekercs ellenállása 20 °C-on 0,60 Ω. Üzem közben 85 °C-ra melegszik. Számítsa ki az üzemi ellenállását és a feszültségesését 8 A áramnál. A réz hőmérsékleti tényezője α=0,00391/K\alpha = 0{,}0039\,\text{1/K}. Magyarázza meg, miért fontos ez a járművillamos rendszerben.

6. feladat (D)
Egy ködlámpa névleges értéke 24 W / 12 V. Az izzó halványan világít. Méréskor az akkufeszültség 12,4 V, az izzó kapcsain 10,8 V mérhető. Számítsa ki az izzó üzemi ellenállását, a valós áramot, a feszültségesést és a hibás csatlakozó/vezeték-szakasz ellenállását. Milyen javítást javasol, és milyen mérési értéket vár a javítás után?

11.1.13 Megoldások

11.1.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A fémek, így a réz, melegedésre növelik ellenállásukat: PTC-jellegűek.
  2. Hamis. A rövidre zárás veszélyes: hatalmas áram, tűz, égés, akkumulátor-károsodás lehet.
  3. R=12V/4A=3ΩR = 12\,\text{V} / 4\,\text{A} = 3\,\Omega; P=12V⋅4A=48WP = 12\,\text{V}\cdot4\,\text{A}=48\,\text{W}.
  4. A korrózió szűkíti a vezető keresztmetszetet és/vagy növeli az átmeneti ellenállást; adott áramnál a U=I⋅RU=I \cdot R szerint a feszültségesés nő.
  5. A=0,75⋅10−6m2A = 0{,}75\cdot10^{-6}\,\text{m}^2; R=1,7⋅10−8⋅100,75⋅10−6≈0,227ΩR = 1{,}7\cdot10^{-8}\cdot\frac{10}{0{,}75\cdot10^{-6}} \approx 0{,}227\,\Omega; U=20⋅0,227=4,53VU = 20\cdot0{,}227 = 4{,}53\,\text{V}. A leírás értékei hibásak.

11.1.13.2 Feladatok megoldásai

1. feladat (A)
A feszültség két pont közötti potenciálkülönbség, amely megadja, hogy a villamos tér egységnyi töltésen mennyi munkát végez; mértékegysége a volt (V). Az áramerősség a vezető keresztmetszetén időegység alatt átáramló töltés; mértékegysége az amper (A).

2. feladat (A)

I=PU=60W12V=5A. I = \frac{P}{U} = \frac{60\,\text{W}}{12\,\text{V}} = 5\,\text{A}.

R=UI=12V5A=2,4Ω. R = \frac{U}{I} = \frac{12\,\text{V}}{5\,\text{A}} = 2{,}4\,\Omega.

Ellenőrzés:

P=I2R=52⋅2,4=60W. P = I^2 R = 5^2 \cdot 2{,}4 = 60\,\text{W}.

3. feladat (B)
Áramerősség:

I=50W12V≈4,17A. I = \frac{50\,\text{W}}{12\,\text{V}} \approx 4{,}17\,\text{A}.

Keresztmetszet:

A=2,5⋅10−6m2. A = 2{,}5\cdot10^{-6}\,\text{m}^2.

Vezeték-ellenállás:

Rvezeték=1,7⋅10−8⋅14m2,5⋅10−6m2≈0,095Ω. R_{\text{vezeték}} = 1{,}7\cdot10^{-8}\cdot\frac{14\,\text{m}}{2{,}5\cdot10^{-6}\,\text{m}^2} \approx 0{,}095\,\Omega.

Feszültségesés a vezetéken:

Uesés=I⋅Rvezeték=4,17⋅0,095≈0,40V. U_{\text{esés}} = I \cdot R_{\text{vezeték}} = 4{,}17\cdot0{,}095 \approx 0{,}40\,\text{V}.

Az izzóra 12−0,40=11,6V12 - 0{,}40 = 11{,}6\,\text{V} jut.

4. feladat (B)
Áram:

I=150W12V=12,5A. I = \frac{150\,\text{W}}{12\,\text{V}} = 12{,}5\,\text{A}.

Energia 30 perc, azaz 0,5h0{,}5\,\text{h} alatt:

W=150W⋅0,5h=75Wh. W = 150\,\text{W}\cdot0{,}5\,\text{h} = 75\,\text{Wh}.

A csatlakozó hőteljesítménye:

Pveszteség=I2⋅R=12,52⋅0,15=23,4W. P_{\text{veszteség}} = I^2 \cdot R = 12{,}5^2 \cdot 0{,}15 = 23{,}4\,\text{W}.

5. feladat (C)

R85=0,60[1+0,0039⋅(85−20)]=0,60[1+0,2535]≈0,752Ω. R_{85} = 0{,}60\,[1 + 0{,}0039\cdot(85-20)] = 0{,}60\,[1 + 0{,}2535] \approx 0{,}752\,\Omega.

Feszültségesés 8 A-nél:

U=I⋅R=8⋅0,752≈6,02V. U = I \cdot R = 8\cdot0{,}752 \approx 6{,}02\,\text{V}.

A melegedés növeli a tekercs ellenállását, ezért csökkenhet az áram, és nő a veszteségi feszültség. A járművillamos rendszerben a melegedő motor- vagy fűtőköri vezetékeken a feszültségesés nagyobb lehet, mint hidegen.

6. feladat (D)
Az izzó üzemi ellenállása:

R=U2P=12224=6Ω. R = \frac{U^2}{P} = \frac{12^2}{24} = 6\,\Omega.

A mért kapocsfeszültségnél az izzó árama:

Itényleges=10,8V6Ω=1,8A. I_{\text{tényleges}} = \frac{10{,}8\,\text{V}}{6\,\Omega} = 1{,}8\,\text{A}.

A feszültségesés a vezeték- és csatlakozószakaszon:

Uesés=12,4−10,8=1,6V. U_{\text{esés}} = 12{,}4 - 10{,}8 = 1{,}6\,\text{V}.

A hibás szakasz ellenállása:

Rhiba=1,6V1,8A≈0,89Ω. R_{\text{hiba}} = \frac{1{,}6\,\text{V}}{1{,}8\,\text{A}} \approx 0{,}89\,\Omega.

Ez nagy átmeneti ellenállás: korrodált csatlakozó vagy rossz testpont a valószínű ok. Javítás: csatlakozók tisztítása, a testpont csiszolása, új összeszerelés. Ellenőrzés: az izzón a feszültség közel 12,4 V, a feszültségesés 0,2V0{,}2\,\text{V} alatt maradjon, és a fényerő térjen vissza.

11.1.14 Rövid összefoglaló

Az elektromos töltés mértékegysége a coulomb; a feszültség (V) a potenciálkülönbség, az áramerősség (A) pedig az időegység alatt átáramló töltés. A fémek szabad elektronjai teszik lehetővé a járműhálózati áramot. Az ellenállás (Ω\Omega) az áramlás akadályozása, és a fémes vezetőre adott hőmérsékleten érvényes az Ohm-törvény: U=I⋅RU = I \cdot R. A vezeték ellenállása R=ρl/AR = \rho l/A, és a fémek ellenállása melegedésre PTC-jelleggel nő. A villamos munka W=UItW = U I t, a teljesítmény P=UI=I2R=U2/RP = U I = I^2 R = U^2/R, a hatásfok pedig a hasznos és felvett teljesítmény hányadosa. A 12 V-os rendszer is tűzveszélyes lehet, ezért a biztosítékot és a kábelezést gyártói adatok szerint kell kezelni. Továbbvitt eredmény: az Ohm-törvény és a feszültségosztás elve a Kirchhoff-törvények, összetett hálózatok, osztók és hídkapcsolás alfejezetben válik hálózatszámítási módszerré.

11.1.15 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: elektrotechnikai szakkönyvek, anyagszerkezeti alapismeretek, járművillamossági gyakorlati útmutatók. Ellenőrizendő: a réz fajlagos ellenállása és hőmérsékleti tényezője, a járműhálózat jellemző feszültségszintjei, a DIN 72552 kapocsjelölés pontos alkalmazása, valamint a konkrét járműhöz tartozó biztosíték- és kábeladatok.